„Sörözni és meccset nézni nagy tömegben is szabad, tüntetni azonban még biztonságosan is tilos”
Miközben a kormány a Parlament asszisztálásával hatalmas mértékű közvagyon „eltüntetéséről”, azaz vagyonkezelő alapítványokhoz való kiszervezéséről döntött, és tovább faragta az egyre szűkülő egyetemi autonómiát, április 20-án benyújtotta azt a törvényjavaslatot is, amely a rendkívüli jogrend sokadik meghosszabbításával további hosszú hónapokra fenntartaná a rendeleti kormányzás lehetőségét.
Milyen veszéllyel jár alapjogaink gyakorlására és a kormányzattal szembeni kritikus vélemények megfogalmazására a T/15997. számú törvényjavaslat elfogadása? Erről ír az Eötvös Károly Intézet a honlapján.
A veszélyhelyzeti rendeletek között találjuk azt az intézkedést, amely indokolatlanul hosszú, kétszer 45 napos határidőhöz köti a közérdekű adatok kiadását, jelentősen csökkenti a helyi önkormányzatok működéséhez szükséges forrásokat, a tanév felfüggesztésével fenyegeti a „modellváltásnak” ellenálló egyetemek hallgatóit.
A rendelet
Ezek azok a jogok, amelyek birtokában tiltakozhatnánk a súlyosan jogkorlátozó, diszkriminatív és önkényes kormányzati lépések sora ellen. Mindez pedig kiegészül a szólásszabadság korlátozásával is, ugyanis éppen rendkívüli jogrend idején alkalmazandó a rémhírterjesztés új tényállása, amely akár ötévi szabadságvesztéssel is fenyegeti az a személyt, aki „valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa”. Ez utóbbi alkalmas arra, hogy korlátozza a szabad információáramlást, elnémítsa a kormányzattal szemben kritikus hangokat, öncenzúrára vagy óvatosságra kényszerítse az újságírókat és magánszemélyeket. Így pedig maga a büntetőjogi fenyegetés akadályozhatja a hatékony járványügyi védekezést.
A veszélyhelyzet meghosszabbításának kormányzati szándéka homlokegyenest ellentétes az elmúlt időszak hivatalos állami kommunikációjával. A kormány ugyanis fokozatos nyitásról, a korlátozások enyhítéséről beszél, és nyárra, a rendező országok közül egyedüliként teltházas futballmeccseket ígér.
A veszélyhelyzet alatt a kormány megakadályozhatja a Fudan Egyetemmel kapcsolatos ellenzéki kezdeményezésű népszavazást, a jelenleg hatályos szabályok ugyanis még az aláírás-gyűjtés megkezdését is kizárják. A nyár végére, ősz elejére tervezett ellenzéki előválasztást és az ahhoz kapcsolódó nyilvános rendezvényeket pedig az általános gyülekezési tilalom akadályozhatja. Utóbbi pedig ellehetetleníti azt a jogunkat, hogy közösen és nyilvánosan tiltakozzunk többek között az állami vagyon jelentős részének kormányzati lenyúlása és a felsőoktatás politikai foglyul ejtése miatt. Demonstrációk megszervezésére még a járványügyi szabályok betartása mellett, valós egészségügyi kockázat hiányában sincs lehetőség... Ahogyan arra már más magyar jogvédő szervezetek, így a Helsinki Bizottság és a TASZ is rámutatott, a járványügyi kockázatot nem hordozó demonstrációk tiltása a gyülekezési jog aránytalan korlátozását jelenti.
Az előbbi forgatókönyv megvalósulása a kormányzati politika teljes irracionalitását mutatja. A modern jogállamok egyik alapvető jellemzője, hogy a közhatalmi döntések racionális igazolásra szorulnak, hiszen a jogi előírások címzettjei racionális egyének. Az észszerű magyarázat hiánya jelentősen gyengíti a politikai döntések legitimitását, így az egyének együttműködési hajlandóságát és a kormányzatba vetett bizalmát, ami járványhelyzetben különösen veszélyes.
