HÍREK
A Rovatból

Soproni Tamás: Annyi anyázást és fenyegetést még nem kaptam, mint akkor

Az Airbnb-ről szóló szavazás olyan indulatokat szült, amiket a terézvárosi polgármester sem látott jönni. Mégis úgy érzi, jól döntött, hogy bevonta az embereket.


Karácsony Gergely főpolgármester, Vitézy Dávid alpolgármester és Soproni Tamás, Terézváros polgármestere közös beszélgetésen vettek részt a Balázs Mór Konferencián, amelyet a CEU épületében tartottak. A politikusok Budapest jövőjéről, a városfejlesztés kihívásairól és az agglomerációval való együttműködés lehetőségeiről osztották meg gondolataikat, írja összefoglalójában az Index.

A beszélgetés egyik különösen személyes pontja az volt, amikor Soproni Tamás felidézte, milyen visszhangot váltott ki, amikor közösségi döntést próbáltak hozni a kerületi Airbnb-szabályozásról. Mint mondta:

„Annyi anyázást és fenyegetést még nem kaptam, mint akkor. A politikai kampányok semmik voltak ahhoz képest. Meglepett, de nem bántam meg, mert jobb így meghozni egy döntést.”

Hozzátette, hogy bár a társadalmi bevonás fontos, nem minden esetben kivitelezhető, mert vannak helyzetek, amikor a politikusnak kell felelősséget vállalnia.

Vitézy Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi érdekek és az összkép gyakran ütköznek. Ilyenkor szerinte a döntéshozóknak kell képviselniük a nagyobb közösség érdekeit. A párizsi olimpia példáját hozta fel arra, hogyan lehet a városfejlesztési célokat összehangolni társadalmi szempontokkal. Megjegyezte: „Nem biztos, hogy itt az asztalnál mindenkinek egyezik a véleménye.”

A Budapesti Lakógyűlésről Karácsony Gergely azt mondta, hogy ugyan voltak jogos kritikák, mégis vállalták az álláspontjukat: „A kritikájában van igazság, de az egy olyan kvázi online népszavazás volt, ahol beleálltunk egy olyan álláspontba, amelyről nyilvánvaló volt, amikor elkezdtük a vitát, hogy nincs még többségi támogatottsága.” Kiemelte, hogy egy döntés attól nem lesz demokratikus, hogy sokan támogatják, hanem az is fontos, hogy megalapozott információk álljanak a választók rendelkezésére.

A konferencia egyik központi témája az agglomerációval való együttműködés volt. Karácsony szerint „Budapest jövője Budapest közigazgatási határán kívül dől el”. Szerinte jelenleg szinte semmilyen intézményes kapcsolat nincs a főváros és az agglomerációs települések között. Mint mondta:

„Mi szenvedünk a bejövő forgalomtól, az agglomerációs települések a betelepülőktől, sokan kitennék a megtelt táblát.”

Úgy véli, a közigazgatási rendszer megrekedt a kilencvenes évek szintjén, amit törvényi szinten kellene újragondolni. „Egy jól működő rendszerben Budapest főpolgármesterének kevesebb dolga lenne, mint most” – tette hozzá.

Soproni Tamás szerint miközben az agglomerációban a túlzott betelepülés jelent problémát, Terézvárosban épp az elvándorlás okoz gondot. Mint fogalmazott, hagyták elszabadulni a befektetési célú lakásvásárlást, de érdemi lépéseket nehéz tenni a komplex helyzet megoldására.

Vitézy Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy egy családi házas környezet fenntartása háromszor annyiba kerül a közösségnek, mint egy városias, tömegközlekedésre alapozott életforma. Példaként Londont és Bécset hozta, ahol építési tilalmat vezettek be a város körüli övezetben, ezzel gátolva a város terjeszkedését. „Ilyen típusú szabályokat kizárólag az Országgyűlés hozhat. Ha ez a trend folytatódik, abba belefulladunk” – fogalmazott.

Karácsony Gergely úgy véli, Budapest nem tud versenyezni Béccsel, ahol évtizedek óta politikai stabilitás és következetes városfejlesztés van. Kiemelte: „Ha nincsenek olyan szereplők – nem politikusok, intézmények –, amelyeknek az a célja, hogy a közérdeket megjelenítsék, akkor a közérdek le lett söpörve az asztalról.” Hozzátette: „Ma nincs olyan közhatalmi testület, amely az egész közép-magyarországi régió összérdekét nézné.” Szerinte ilyen intézményt előbb-utóbb létre kell hozni. Arra is kitért, hogy Budapest sokkal jobb hely, mint amilyennek sokan gondolják.

A beszélgetés elején Budapest területi bővítésének múltja is szóba került. Karácsony szerint, ha a népességnövekedés tovább folytatódik, akkor el kell gondolkodni azon, hol képzeljük el az új lakosság elhelyezkedését. Elmondta, hogy birtokában van az 1950-es döntés előkészítő anyaga, amely szerint a városmag és a külső gyűrű közötti területet zöldövezetként akarták megőrizni.

Soproni hozzátette, hogy már akkor is problémás volt, mennyire vonták be az embereket a döntésekbe. Úgy véli, „megkönnyíti a végeredmény elfogadását, ha már előre be tudjuk vonni a közösségeket”.

Vitézy Dávid a városegyesítés kapcsán vetette fel a kérdést:

„Ha Rákoscsaba igen, akkor Budaörs miért nem?”

Úgy látja, hogy Budapest ma is egy olyan közigazgatási rendszerben működik, amely sok szempontból elszakadt a hétköznapi valóságtól – például a kerületi felosztásban is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter úgy írt a munkácsi orosz rakétatámadásról, hogy kihagyta a posztból a „Munkács”, az „orosz” és a „rakétatámadás” szavakat
A külügyminiszer bejegyzésében a magyarok lakta terület bombázásából „Ukrajnából érkezett hírek” lett. Sulyok Tamással ellentétben az áldozatoknak sem üzent.


Csütörtök délelőtt Szijjártó Péter is írt arról a támadásról, amelynek következtében az oroszok rakétája Munkács területén csapódott be. 12 embert megsérült a bombázásban.

A külügyminiszter épp csak a legfontosabb részleteket hagyta ki a posztjából. A bejegyzésben a legfontosabbnak azt tartotta kiemelni, hogy a támadás igazolja a kormány békenarratíváját:

„A délelőtt folyamán Ukrajnából érkezett hírek újra azt bizonyítják, hogy minél előbb békére van szükség! Mindenkinek, minden erejével azon kell dolgoznia, hogy minél előbb létrejöjjön a háborút lezáró békemegállapodás! Csak így lehet elejét venni a további vérontásnak és pusztításnak.”

A posztban azonban nincs megemlítve Kárpátalja vagy Munkács, nincs szó rakétatámadásról, arról pedig pláne nem, hogy orosz rakéták csapódtak volna be. Szijjártó Péter Sulyok Tamás köztársasági elnökkel ellentétben nem írt együttérzésről sem, és nem üzent a sérült áldozatoknak sem.

Mint arról korábban írtunk, a köztársasági elnök a Facebookon előbb azt írta: „Mély együttérzésemet fejezem ki a Munkácsot ért rakétatámadás sérültjeinek”, majd nem sokkal később posztjából eltűnt az „orosz” szó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter egy kiugrott papot nevezett ki a londoni magyar nagykövet helyettesének
A Válasz Online szerint Németh Norbert püspök szeretett volna lenni, de elöljárói nem támogatták. Ezután a külügyminiszter egy fontos diplomáciai posztra nevezte ki.


Németh Norbert korábban hat éven át vezette a Pápai Magyar Intézetet, majd tavaly lemondott a rektori tisztségről. Ezt követően Székely János megyéspüspök egyéves szabadságot engedélyezett számára olaszországi tanulmányok idejére. A szabadságot azonban végül nem használta ki, hanem arra kérte a püspököt, hogy bocsássa el a papságból.

A korábbi szombathelyi pap teológiai és társadalomtudományi végzettséggel rendelkezik. Diplomáciai tapasztalata annyi, hogy tanácsosi feladatokat látott el a szentszéki magyar nagykövetségen.

A Válasz Online információi szerint

Németh egyházi pályán is folytatni szerette volna a munkáját, és püspök kívánt lenni. A források szerint azonban „esetében magánéleti kockázatok merültek fel, így az elöljárók nem támogatták a püspökké válás felé vezető úton”.

Közben a londoni magyar nagykövetségen betöltetlen maradt a helyettes vezetői poszt, amelyet korábban Palóczi Péter látott el. Ő június végéig dolgozott ezen a poszton, majd kinevezték stockholmi nagykövetnek.

A Válasz Online szerint Szijjártó Péter rövid időn belül Németh Norbertet nevezte ki a londoni magyar nagykövet első beosztottjának.

A lap egyházi körökből származó információi szerint a külügyminiszter és Németh baráti kapcsolatot ápoltak.

A londoni magyar nagykövetség második emberének tisztsége komoly szakmai felkészültséget igényel. A nagykövet, Kumin Ferenc kormányzati, államigazgatási és diplomáciai tapasztalatokkal rendelkezik, a lap szerint azonban ez nem indokolja, hogy a helyettes vezetői posztot diplomáciai tapasztalat nélküli személy kapja meg.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lakner Zoltán: A nemzetbiztonsági kockázat a várbeli spájzban van – megszólalt az elemző a munkácsi rakétatámadás kormányzati kommunikációjáról
Rakéta csapódott egy munkácsi gyárba, tizenkét sérült kórházban van. Sulyok Tamás először orosz támadásról írt, majd gyorsan módosította bejegyzését.
F. O. - szmo.hu
2025. augusztus 21.



Csütörtök hajnalban rakétatalálat érte a magyar határtól mintegy harminc kilométerre fekvő Munkács egyik elektronikai gyárát. A telephelyen tűz keletkezett, amely még reggel is lángolt. A támadásban közel húsz ember megsérült, közülük tizenkettőt kórházban ápolnak, és van köztük súlyos sérült is. Halálos áldozatról nem érkezett hír.

Az esetre elsőként Sulyok Tamás köztársasági elnök reagált. Együttérzését fejezte ki, majd rövid időn belül módosította posztját: törölte belőle az „orosz” szót, így az esemény már csak „rakétatámadásként” szerepelt a bejegyzésben.

A változtatásról Török Gábor politikai elemző is véleményt mondott. Úgy fogalmazott: „Egy újabb gyöngyszem, amely megmutatja, hogy a politikai mellett a digitális analfabétizmus is létezhet. Amit kiveszel a szövegből, nyilván az lesz a legérdekesebb és a legárulkodóbb.”

Lakner Zoltán politikai elemző szintén értékelte a kormányzati kommunikációt. Azt írta: „Egy biztos,

a magyar kormányzat ma minden eddiginél látványosabban, széltében-hosszában bebizonyítja, meddig tart a szuverenitása Putyinnal szemben: semeddig.”

Lakner szerint a kabinet nem találja a megfelelő szavakat a kárpátaljai orosz rakétatámadás megnevezésére, ezért olyan kifejezéseket használ, mint a „Munkácsot ért rakétatámadás”, az „éjszakai események” vagy az „Ukrajnából érkező hírek”.

A szakértő a közösségi médiában megjelent magyarázatokról is írt. Felidézte, hogy terjedtek olyan bejegyzések, amelyek ukrán önmegtámadásról vagy hadiüzemet érő katonai csapásról szóltak, miközben valójában egy amerikai tulajdonú kávéfőzőgyárat ért találat Munkács mellett.

Lakner hozzátette: „A nemzetbiztonsági kockázat a várbeli spájzban van.”

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor is megszólalt a munkácsi orosz rakétatámadásról
A miniszterelnök – Sulyok Tamással és Szijjártó Péterrel ellentétben – posztjában le is írta, hogy orosz támadásról volt szó. Ezen kívül beszámolt a kormányülés egyéb döntéseiről is.


Délután 5 óra után nem sokkal Orbán Viktor is posztolt az éjjel Munkácsot ért orosz rakétatámadásról. A miniszterelnök azt írta:

„A mai kormányülésen áttekintettük a Munkácsot ért orosz rakétatámadás következményeit. Utasítottam a belügyminisztert, hogy készítse fel a debreceni és nyíregyházi kórházat a sebesültek fogadására. Hála Istennek nem volt rá szükség.”

Hozzátette: Szijjártó Péter egyeztetett a kárpátaljai magyarok képviselőivel, akiknek szintén felajánlottuk a magyar kormány segítségét.

Orbán szerint a „béke irányába tett erőfeszítéseket, és a Trump elnök által kezdeményezett tárgyalási folyamatot folytatni kell. Csak a béke!”

Orbán Viktor tehát egyértelművé tette, hogy álláspontja szerint a támadás Oroszország részéről érkezett. Mint arról korábban írtunk, Sulyok Tamás köztársasági elnök utólag törölte posztjából az „orosz támadás” szókapcsolat „orosz” jelzőjét, míg Szijjártó Péter csak „Ukrajnából érkező hírekként” utalt a magyarok által is lakott területet ért rakétatámadásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET: