HÍREK
A Rovatból

Soproni Tamás: Annyi anyázást és fenyegetést még nem kaptam, mint akkor

Az Airbnb-ről szóló szavazás olyan indulatokat szült, amiket a terézvárosi polgármester sem látott jönni. Mégis úgy érzi, jól döntött, hogy bevonta az embereket.


Karácsony Gergely főpolgármester, Vitézy Dávid alpolgármester és Soproni Tamás, Terézváros polgármestere közös beszélgetésen vettek részt a Balázs Mór Konferencián, amelyet a CEU épületében tartottak. A politikusok Budapest jövőjéről, a városfejlesztés kihívásairól és az agglomerációval való együttműködés lehetőségeiről osztották meg gondolataikat, írja összefoglalójában az Index.

A beszélgetés egyik különösen személyes pontja az volt, amikor Soproni Tamás felidézte, milyen visszhangot váltott ki, amikor közösségi döntést próbáltak hozni a kerületi Airbnb-szabályozásról. Mint mondta:

„Annyi anyázást és fenyegetést még nem kaptam, mint akkor. A politikai kampányok semmik voltak ahhoz képest. Meglepett, de nem bántam meg, mert jobb így meghozni egy döntést.”

Hozzátette, hogy bár a társadalmi bevonás fontos, nem minden esetben kivitelezhető, mert vannak helyzetek, amikor a politikusnak kell felelősséget vállalnia.

Vitézy Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi érdekek és az összkép gyakran ütköznek. Ilyenkor szerinte a döntéshozóknak kell képviselniük a nagyobb közösség érdekeit. A párizsi olimpia példáját hozta fel arra, hogyan lehet a városfejlesztési célokat összehangolni társadalmi szempontokkal. Megjegyezte: „Nem biztos, hogy itt az asztalnál mindenkinek egyezik a véleménye.”

A Budapesti Lakógyűlésről Karácsony Gergely azt mondta, hogy ugyan voltak jogos kritikák, mégis vállalták az álláspontjukat: „A kritikájában van igazság, de az egy olyan kvázi online népszavazás volt, ahol beleálltunk egy olyan álláspontba, amelyről nyilvánvaló volt, amikor elkezdtük a vitát, hogy nincs még többségi támogatottsága.” Kiemelte, hogy egy döntés attól nem lesz demokratikus, hogy sokan támogatják, hanem az is fontos, hogy megalapozott információk álljanak a választók rendelkezésére.

A konferencia egyik központi témája az agglomerációval való együttműködés volt. Karácsony szerint „Budapest jövője Budapest közigazgatási határán kívül dől el”. Szerinte jelenleg szinte semmilyen intézményes kapcsolat nincs a főváros és az agglomerációs települések között. Mint mondta:

„Mi szenvedünk a bejövő forgalomtól, az agglomerációs települések a betelepülőktől, sokan kitennék a megtelt táblát.”

Úgy véli, a közigazgatási rendszer megrekedt a kilencvenes évek szintjén, amit törvényi szinten kellene újragondolni. „Egy jól működő rendszerben Budapest főpolgármesterének kevesebb dolga lenne, mint most” – tette hozzá.

Soproni Tamás szerint miközben az agglomerációban a túlzott betelepülés jelent problémát, Terézvárosban épp az elvándorlás okoz gondot. Mint fogalmazott, hagyták elszabadulni a befektetési célú lakásvásárlást, de érdemi lépéseket nehéz tenni a komplex helyzet megoldására.

Vitézy Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy egy családi házas környezet fenntartása háromszor annyiba kerül a közösségnek, mint egy városias, tömegközlekedésre alapozott életforma. Példaként Londont és Bécset hozta, ahol építési tilalmat vezettek be a város körüli övezetben, ezzel gátolva a város terjeszkedését. „Ilyen típusú szabályokat kizárólag az Országgyűlés hozhat. Ha ez a trend folytatódik, abba belefulladunk” – fogalmazott.

Karácsony Gergely úgy véli, Budapest nem tud versenyezni Béccsel, ahol évtizedek óta politikai stabilitás és következetes városfejlesztés van. Kiemelte: „Ha nincsenek olyan szereplők – nem politikusok, intézmények –, amelyeknek az a célja, hogy a közérdeket megjelenítsék, akkor a közérdek le lett söpörve az asztalról.” Hozzátette: „Ma nincs olyan közhatalmi testület, amely az egész közép-magyarországi régió összérdekét nézné.” Szerinte ilyen intézményt előbb-utóbb létre kell hozni. Arra is kitért, hogy Budapest sokkal jobb hely, mint amilyennek sokan gondolják.

A beszélgetés elején Budapest területi bővítésének múltja is szóba került. Karácsony szerint, ha a népességnövekedés tovább folytatódik, akkor el kell gondolkodni azon, hol képzeljük el az új lakosság elhelyezkedését. Elmondta, hogy birtokában van az 1950-es döntés előkészítő anyaga, amely szerint a városmag és a külső gyűrű közötti területet zöldövezetként akarták megőrizni.

Soproni hozzátette, hogy már akkor is problémás volt, mennyire vonták be az embereket a döntésekbe. Úgy véli, „megkönnyíti a végeredmény elfogadását, ha már előre be tudjuk vonni a közösségeket”.

Vitézy Dávid a városegyesítés kapcsán vetette fel a kérdést:

„Ha Rákoscsaba igen, akkor Budaörs miért nem?”

Úgy látja, hogy Budapest ma is egy olyan közigazgatási rendszerben működik, amely sok szempontból elszakadt a hétköznapi valóságtól – például a kerületi felosztásban is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vucic öt tonna marihuána miatt magyarázkodik, közben sorra rúgják ki a nyomozókat
Rekordfogásként értékelte a szerb belügyminiszter a 7-10 millió euró értékű kábítószer lefoglalását. Közben a parlament elfogadta a vitatott Mrdic-törvényt, amely korlátozza az ügyészség függetlenségét.


Magyarázkodásra kényszerül Aleksandar Vucic szerb elnök, miután Észak-Macedóniában felmerült, hogy a kormányzó Szerb Haladó Párthoz köthető körök állami segítséggel csempészhettek több tonna marihuánát Szerbiába. A hatalmas mennyiségű kábítószerre január végén a párt egyik politikusának, Rade Spasojevicnek a krusevaci raktárában bukkantak rá a hatóságok. Ivica Dacic szerb belügyminiszter rekordfogásról beszélt, amely Szerbia történetében is a legnagyobb; a lefoglalt drog értékét 7 és 10 millió euró (2,67–3,82 milliárd forint) közé becsülte – írta a hvg.hu.

A példátlan mennyiség ellenére a nyomozást beárnyékolja, hogy az ügyön dolgozó több kulcsfigurát is gyors egymásutánban menesztettek:

leváltották Irena Bjelos ügyésznőt, valamint a kábítószer-ellenes szolgálat vezetőjét, Rasa Popovicot és helyettesét is. Mindeközben a szerb törvényhozás elfogadta az úgynevezett Mrdic-törvényt, amely korlátozza az ügyészség függetlenségét, és megteremti a politikai ellenőrzés lehetőségét.

Egy szerbiai magyar portál szerint a rendőri állományban egyre nagyobb az elégedetlenség a Vucic-rezsimmel szemben a politikai érdekek alapján történő kinevezések miatt.

A drog a jelek szerint Észak-Macedóniából érkezett, ahol 2016 óta legális az orvosi célú marihuánatermesztés. A szerb nyomozással párhuzamosan ott is vizsgálódnak: a szkopjei Ohis vegyi gyár környékén tartott razzia során további tíz tonna marihuánát találtak. A macedón rendőrség az Alfafarm nevű cég több munkatársát is körözi. A vállalat 2023-ban alakult, és 2024 márciusától rendelkezik termesztési engedéllyel.

A januári fogás ügyében Aleksandar Vucic is megszólalt, aki határozottan tagadta, hogy állami alkalmazottaknak közük lenne az ügyhöz. Ezzel szemben a Macedóniai Szociáldemokrata Unió közleményben tudatta:

szerintük ekkora mennyiségű kábítószer csak úgy juthatott át a szerb–macedón határon, ha a csempészeket mindkét oldalon kormányzati szereplők segítették.

Nem ez az első eset, hogy Aleksandar Vucic neve illegális marihuánatermesztéssel kapcsolatban merül fel. 2021-ben a szerb államfő védelmébe vette Predgrag Koluvját, akit az ügyészség több tonna marihuána termesztésével vádolt, ám végül csupán 88 gramm kannabisz birtoklásáért indult ellene eljárás. Koluvját a szerb sajtó drogbáróként emlegeti, noha hivatalosan biokertészettel foglalkozott. A farmján – ahol 2015-ben Aleksandar Vulin akkori belügyminiszter is megfordult – a rendőrök 65 ezer tő marihuánát foglaltak le.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Nem, nem hibáztam” - Trump nem kér bocsánatot az Obamáékat majomként ábrázoló videó után
Egy 62 másodperces, AI-manipulált videót tettek közzé Donald Trump Truth Social-oldalán. A posztot a Fehér Ház előbb védte, majd a kétpárti felháborodás nyomására 12 óra múlva eltávolították.


„Nem, nem hibáztam” – mondta Donald Trump újságíróknak, miután a Fehér Ház eltávolította azt a videót a Truth Social oldaláról, amelynek végén Barack és Michelle Obamát majomként ábrázolták. Az elnök azzal védekezett, hogy csak a klip elejét látta, amely a választási csalásról szólt, a rasszista részt nem, és bár elítéli azt, bocsánatot nem kér.

A 62 másodperces videó csütörtök késő este került ki Trump közösségi oldalára. Az összeállítás nagyrészt a 2020-as választásokkal kapcsolatos, már többször cáfolt állításokat sorolta,

a végén azonban egy rövid, mesterséges intelligenciával manipulált betét jelent meg, amely a volt elnöki párt majomtestekre montírozva mutatta, miközben a The Lion Sleeps Tonight című dal szólt.

A posztot a közzététel után nagyjából 12 órával, pénteken vették le. A Fehér Ház kommunikációja is fordulatot vett: Karoline Leavitt szóvivő először „internetes mémként” védte a klipet, és arra kérte a kritikusokat, „hagyják abba az álmérgelődést”, később azonban egy másik hivatalos közlemény már egy stábtag tévedésére hivatkozott, és bejelentette a törlést.

A videó republikánus oldalon is kritikát váltott ki. „Imádkoztam, hogy hamis legyen, mert ez a leginkább rasszista dolog, amit láttam ettől a Fehér Háztól” – mondta az Axiosnak Tim Scott dél-karolinai szenátor. John Curtis utahi szenátor pedig „nyíltan rasszistának és megbocsáthatatlannak” nevezte a megosztást. „Donald Trump videója vállaltan rasszista, undorító és teljesen elvetemült” – közölte az NAACP, az Egyesült Államok legnagyobb fekete polgárjogi szervezete, kiemelve, hogy a bejegyzés a Fekete Történelem Hónapjában jelent meg. Hakeem Jeffries, a képviselőház demokrata vezetője egy videóüzenetben „rosszindulatú dögnek” nevezte Trumpot.

A The Washington Post részletes cikke szerint a klipben felhasznált betét egy Trump-párti mémkészítő anyagából származik, a megosztott verzión az @XERIAS_X vízjel látható. A feketéket majomként ábrázoló toposz egy évszázados, dehumanizáló rasszista eszköz. A volt elnöki pár egyelőre nem reagált a történtekre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elfogatóparancsot adtak ki a Magyarországon bujkáló volt lengyel miniszter ellen
Zbigniew Ziobrót bűnszervezet irányításával és közpénzek elsikkasztásával gyanúsítják a lengyel hatóságok. A volt miniszter ellen 26 bűncselekmény miatt adtak ki körözést, de kiadatása bizonytalan.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 07.



Országos elfogatóparancsot adott ki péntek este a lengyel ügyészség Zbigniew Ziobro, a Jog és Igazságosság (PiS) volt igazságügyi minisztere ellen, aki saját közlése szerint Magyarországon tartózkodik, miután januárban politikai menedékjogot kapott. A varsói rendőrség hivatalos oldalán közzétette a körözést Ziobro fényképével és adataival,

mert a politikus az ügyészség szerint bujkál a hatóságok elől.

A pénteki elfogatóparancsot egy nappal korábbi bírósági döntés előzte meg, amely elrendelte a volt miniszter ideiglenes letartóztatását. A vádhatóság azzal érvelt, hogy fennáll a szökés, az elrejtőzés és az eljárás befolyásolásának veszélye. „A bíróság elismerte a bűncselekmények elkövetésének magas valószínűségét” – mondta Piotr Woźniak helyettes főügyész a döntés után.

A Tusk-kormány által felállított új ügyészség összesen 26 bűncselekménnyel gyanúsítja Ziobrót, köztük bűnszervezet irányításával, valamint a bűncselekmények áldozatainak szánt Igazságosság Alap pénzeinek politikai célú felhasználásával. A vádak szerint ebből a keretből finanszírozták többek között a Pegasus kémszoftver beszerzését is. A lengyel ügyészség több mint 143 millió zloty, átszámítva körülbelül 13,1 milliárd forintnyi közpénz politikai célú felhasználását vizsgálja.

Ziobro januárban maga jelentette be, hogy Magyarországon tartózkodik, miután a magyar kormány menedékjogot biztosított számára. „Úgy döntöttem, külföldön maradok, amíg Lengyelországban vissza nem állnak a jogállamiság valódi garanciái” – közölte Ziobro a The Guardian szerint. Donald Tusk lengyel miniszterelnök a hírre szarkasztikusan csak annyit írt: „Logikus döntés.” A magyar kormány részéről Szijjártó Péter külügyminiszter akkor megerősítette, hogy „több” olyan személy is kapott menedéket, aki Lengyelországban „politikai üldöztetésnek” lenne kitéve.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az adatvédelmi hatóság nem vizsgálja, hogyan kerültek a kormányhoz a gyöngyösi tüntetők személyes adatai
A NAIH elnöke szerint a gyöngyösi tüntetők a demonstráción való részvétellel a közéleti viták alakítóivá váltak. A hatóság így nem vizsgálja, hogyan kerülhettek a tüntetők különleges bűnügyi adatai a kormánypártokhoz.


Hivatalból nem vizsgálja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, hogyan kerülhettek a kormányhoz a Lázár János gyöngyösi fórumán tüntető romák állítólagos bűnügyi adatai – írja a 24.hu. A hatóság elnöke szerint az érintetteknek maguknak kell eljárniuk az ügyben, és azokhoz kell fordulniuk, akik a felvételeket nyilvánosságra hozták.

Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke a lap kérdéseire azt válaszolta, hogy az adatkezelés érintettjei „érintetti joggyakorlással élhetnek a videót nyilvánosságra hozó adatkezelők felé, melyben tájékoztatást kérhetnek az általuk kifogásolt adatkezeléssel kapcsolatos információkról”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bűncselekményekkel vádolt tüntetőknek Lázár Jánoshoz kellene fordulniuk felvilágosításért.

Az ügy azért is kényes, mert a bűnügyi személyes adatok különleges védelem alatt állnak, és az állítólagos priuszok még Orbán Viktorhoz sem juthattak volna el jogszerűen. Péterfalvi ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy „a bűnügyi személyes adatok kezelésére vonatkozó előírásokat konkrét jogszabályok rögzítik, beleértve azt is, hogy ezeket a különleges személyes adatokat ki, hogyan, milyen körülmények között ismerheti meg.”

A hatóság elnöke szerint az ügyben két alapjog, a véleménynyilvánítás szabadsága és a személyes adatok védelme ütközik.

Álláspontja szerint azzal, hogy a tüntetők részt vettek a demonstráción, a közéleti viták aktív alakítójává váltak, ezért „az őket érintő vagy minősítő, a személyüket támadó véleménynyilvánításokat nagyobb türelemmel kell tűrniük.”

A hatóság gyakorlata szerint az ilyen alapjog-ütközést megvalósító esetekben csak kérelemre járnak el.

Mindeközben az Amnesty International már beadvánnyal fordult az adatvédelmi hatósághoz és a Legfőbb Ügyészséghez is a tüntetők adatainak politikai célú felhasználása miatt. A jogvédő szervezet vitatja, hogy a bűnügyi adatok megszerzése és nyilvánosságra hozatala jogszerű lett volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk