prcikk: Somogyi Zoltán: Orbán Viktoron kívül nincs olyan politikus, aki kellően erős lenne szembefordulni Magyar Péterrel | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Orbán Viktoron kívül nincs olyan politikus, aki kellően erős lenne szembefordulni Magyar Péterrel

A politikai szakértő szerint ezért vitázott a miniszterelnök a Tisza Párt elnökével az Európai Parlamentben, és ezért mondta ki Magyar Péter nevét, amit eddig mindig elkerült. Ha Orbán Viktor nem akarja azt is látni egy-két hónapon belül, hogy a Tisza erősebb, mint a Fidesz, akkor lépnie kellett.


Mindössze 300 ezer szavazat választja el a Tisza Pártot a Fidesztől a Závecz Research legfrissebb felmérése szerint. És a múlt héten először mondta ki Orbán Viktor Magyar Péter nevét, miután Strasbourgban személyesen is összecsaptak. Itt elkészült egy fotó is, amin a félig ülő magyar miniszterelnök, ha kelletlenül is, de kezet fog az előtte álló Magyar Péterrel. Közben a kormánypárti sajtó még a magyar viszonyok között is szokatlan módon, azzal támadta meg a Tisza Párt elnökét, hogy magát fogdosta az Európai Parlamentben. Magyar Péter azóta ha csak teheti, viccet csinál a lejáratását célzó akcióból, olyan szófordulatokkal körítve a komoly témákkal foglalkozó posztjait is, hogy "fasza", meg "a töketlenkedés ideje lejárt".

Hogyan alakult a Tisza Párt és a Fidesz versenyfutása az elmúlt hetekben? Erről beszélgettünk Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával.

– Pénteken megtörtént az, ami eddig soha: Orbán Viktor a rádióban Magyar Pétert néven nevezte.

– Kiderült, hogy ami sokáig működött a kormány kommunikációjában, az egy ideje nem működik. Orbán ezt el is mondta híveinek Kötcsén. Jelezte, hogy mostantól bele kell állni a vitákba, nyitni kell a másik oldal felé, mert a monológokra alapozott propagandakampányok kezdtek egyre inkább kontraproduktívvá válni. Megfigyelhető, hogy

innentől elkezdtek a kormánypárti médiába behívni ellenzékhez köthető szereplőket, köztük Magyar Pétert is.

Az eddigi propaganda végtelenül egyszerűen magyarázta a világot: van az orbánizmus és a gyurcsányizmus, és a kettő közül még mindig Orbán a jobb. Azonban jött Magyar Péter, aki viszont Orbánnal és Gyurcsánnyal is szembement. A tavaszi választások be is bizonyították, hogy már nem működik a Gyurcsány vagy Orbán modell. Ez pedig hiteltelenítette a propagandát. Persze, ki fogják találni szépen lassan Orbánék, hogyan élesszék újra ebben az új helyzetben. Egyelőre azonban az a helyzet, hogy az emberek egy nagy része felismerte: "jé, nem igaz az, amit hallgatunk, és közben még rosszabbul is élünk." Ez most a politikai helyzet, ebből kell minden szereplőnek kiindulnia. Orbán nyilván okos politikusként rájött arra, hogy ez így nem lesz számára rendben, új helyzet van, máshogy kell reagálni.

Most éppen keresik az orbáni környezetben, hogyan is reagáljanak erre. Egy olyan helyzetben, amikor már Magyar Pétert nem lehet megkerülni.

Érdekes látni, hogy a régi, meghazudtolt propaganda keveredik az új megoldásokkal, ami nem tesz jót a Fidesznek. Vegyük példának a mostani esetet. A strasbourgi vita után, ha a Fidesz azt mondaná, hogy az Európai Parlamentben egyértelművé tették Európa legfontosabb vezetői, a néppárti politikusok, hogy Magyar Péter győzelmét akarják, ez egy hiteles állítás lenne. Hozzá kellett azonban valamiért tenni, hogy Dobrev Klárával együtt akarják Magyar Péter győzelmét, ami pedig innentől hiteltelen. Magyar Péter esetében, aki eddig Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára ellen is beszélt, nehezen hihető, hogy Dobrev Klárával akarna kormányozni. Érthető persze, hogy azért kellett Dobrevet belekeverni a kommunikációba, mert az önmagában nem egy akkora mondás, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, az ő frakciójában ülő Magyar Pétert látja a jövő politikusának Magyarországon, illetve azért sem, mert nem erősíti azt az egyre inkább már csak a Fideszben meglévő belső hitet, hogy itt valami baloldali összeesküvés zajlik a Fidesszel szemben.

– Azt elmondhatjuk viszont, hogy Magyar Péternek bejött az Európai Parlamentben, amit eltervezett? Áttörést ért el, hiszen Orbán utána kénytelen volt kimondani a nevét, pedig eddig kerülte.

– Igen, ez valószínűleg a strasbourgi vitának is köszönhető. Nem állítom azonban, hogy Orbán Viktor ezt a közvetlen csatát kikerülhette volna, ha nincs Strasbourg. A kötcsei beszédéből tudjuk, hogy látja az új helyzetet a magyar politikában, és

ha nem akarja azt is látni egy-két hónapon belül, hogy a Tisza Párt erősebb, mint a Fidesz, akkor lépnie kellett. Ezt most nem tudja másokra bízni, mert nincs olyan politikus, aki kellően erős lenne szembefordulni Magyar Péterrel.

Az egyetlen, aki talán meg tudja állítani a szavazatáramlást a Fidesztől a bizonytalanok felé, vagy az inkább fideszes érzetű, de bizonytalan szavazók áramlását Magyar Péter felé, az egyedül Orbán Viktor lehet. Persze, ha még megvan az az érzés Orbán Viktorral kapcsolatban, hogy ő egy rendkívüli ember, aki jól látja a politikai folyamatokat, különleges tudással bír. Ez benne volt az elmúlt évtizedben, hogy Orbán Viktort sokan speciális képességű embernek tartva támogatták, ami mára már kicsit megkopott. Ezért nagyon nem mindegy, hogy a külpolitikai húzásai bejönnek-e. Bejön-e például Trump győzelme vagy sem? Orbán feltételezett szuperképességének azonban már most megvannak a korlátai. Nem tudja átvinni azt a stratégiáját, hogy Magyarország, mint uniós elnök ez európai politikai folyamatok irányítójává váljon. Ursula von der Leyen elég hamar lehűtötte a parlamentben, amikor közölte, hogy jó, hogy előadta, mit gondol uniós elnökként, de most nem fogunk erről beszélni.

Nem érdekel minket, hogy mi az uniós programja, mert önt orosz kémnek tartjuk, a szövetségesei ellen forduló embernek. És amíg ezt nem tisztázza, addig nem fogunk tudni miről beszélni.

Ráadásul mindez a bemutatkozás jó három hónappal az uniós elnökség beindulása után történhetett csak meg, ami szintén sokatmondó időhúzás volt. Az is jelentősen gyengíti Orbán pozícióit, hogy olyan kérdéseket kap, amelyek az állam és az ő családja közötti üzleti ügyekről szólnak, és hogy ezekre nem tud igazán jól válaszolni. Vagy a politikájának közepébe állított migránsüldözés kapcsán megkérdezik, hogy miért engedett ki több mint kétezer embercsempészt a börtönökből? Erre sem tud választ adni. Mindezen felül jön Orbán Balázs, aki sajátjai közül az egyik legfontosabb emberként olyat mondott, ami a Fidesz identitásának közepét rombolta. Tehát miközben Orbán nincs a legjobb helyzetben a külpolitikába, még mindig egyedül ő tud ellenállni Magyar Péter felemelkedésének a belpolitikában, ha tud.

– Nemcsak Orbán körül vannak kínos kérdések, de Magyar Péter körül is vannak tisztázásra váró ügyek, legfőképpen azok, amelyek a testvérével kapcsolatosak. Egyelőre nem tűnik úgy, hogy ez ártana neki, de ez például hatalmas tartalék lehet a Fidesz számára.

– A Fidesznek több tartaléka van. Önmagában Magyar Péter is az, mert azt még nem láttuk, hogy azon kívül, hogy ő egymaga képes nagyon erőteljes politikai utat befutni, mennyire tud pártot építeni maga körül. Ez akár gyengesége lehet Magyar Péternek. És persze lehetnek a múltban olyan ügyei is, amelyek gyengíthetik őt. Ahogy láthatjuk, hogy most éppen mivel támadják.

Csak éppen az orbánizmus tette lehetővé, hogy egy ilyen ügy mégse gyengítse meg.

Ha egy nagyon tiszta polgári demokráciában élnénk, ahol rendkívül szigorúak a közéleti etika elvei és határai, ott bizony lehet, hogy egy olyan ügybe Magyar Péter belebukna, hogy a testvére hogyan kapott bármilyen olyan pénzt, amelynek odaítélésében ő, állami döntési pozícióból, közvetve, de jelen volt. A Fidesznek még azon is gondolkoznia kell, hogy meddig tolja, tolhatja ezt az ügyet előre. Emlékezzünk arra, hogy amikor a Telex újságírója megkérdezte Orbánt a Belgrád és Budapest között épülő vasúttal kapcsolatban arról, hogyan lehet, hogy édesapjának a bányájából viszik ehhez a követ, mit mondott erre a miniszterelnök? Azt, hogy ő az államot képviseli, nem az üzletet. Neki az a fontos, hogy az üzlet elinduljon, a legjobb pályázó kapja a munkát, és utána neki nincs dolga, hogy egy családtagja bármilyen üzlethez is hozzájut. De nem pont ugyanez a Magyar Péter-ügy, amivel éppen támadják? Van egy állami döntéshozó, Magyar Péter vagy Orbán Viktor, aki megállapodik a munkát végző céggel, a cég pedig foglalkoztatja az öccsét vagy az édesapját. Ugyanaz a modell. Ha pedig ugyanaz a modell, akkor el kell gondolkoznia a kormányzati kommunikációs csapatnak, hogy amikor Magyar Pétert támadják, nem jut-e a választók eszébe, hogy pont Orbán Viktor magyarázta el a saját példáján, miért nem ügy ez.

– Szó esett a pártépítésről, hogy Magyar Péter ebből a szempontból még sötét ló. Most már kevesebb, mint egy év lehet hátra addig, hogy kiépüljön a pártja, enélkül esélytelen választást nyerni. Azonban megint eltelt az EP- és önkormányzati választások óta négy hónap, és azon kívül, hogy kezdenek létrejönni a Tisza-szigetek, sok minden nem történik, legalábbis, ami látható. A fővárosban megalakult a frakció, de a fővárosi frakció arcait sem tudtuk még megismerni. Elégséges a tempó?

– Erről nem tudok semmit, de fontosnak tartom, figyelem, hogy ténylegesen elkezdődik-e a pártépítés, illetve, hogy Magyar Péter a többi Tisza párti szereplőnek milyen lehetőségeket biztosít. Meg tudja-e teremteni a bizalmat a többiek irányába? Elkezdődik-e olyan pártszerű működés, ahol mellette még 3-5 ember kidugja a fejét? Hány aktív, erős politikusa lesz a Tisza Pártnak? Jobban járna, ha lenne, mintha egymaga vinné továbbra is az egész Tisza-politikát.

– Talán Tarr Zoltán és Kulja András már érzékelhetően önálló karakterrel bírnak, de egyelőre más még nincs.

– Tarr Zoltán frakcióvezetőként szólalt fel az EP-vitában, innen érezhetjük, hogy kapott valami karaktert, de még várjunk azzal, hogy ez mennyire önálló politikusi irány, vagy mennyire csak egy Magyar Péter által irányított szerep.

– 16 éves koromban a barátommal idétlenkedtünk, és újságokat írtunk. Azokban volt a politikai közbeszéd színvonala olyan, mint a mai Magyarországon. Nálunk az volt a hír, hogy XY politikus bunkósági segélyt vett fel, 2024-ben pedig itt éppen azon izgul az egész Fidesz-közeli sajtó, hogy Magyar Péter mijét fogdosta az EP-ben. Ez az alpári stílus, ami két kamaszgyereknek még talán vicces lehetne, mennyiben terheli meg az Orbán által felvázolt kötcsei víziót?

– Feszültséget érzek, nagyon nem találják még a helyüket, ezt a feszültséget látom a rendszerben.

– A kötcsei új kommunikációs modellben milyen helye lehet a Megafonnak?

– A Megafont az elmúlt időszakban nagyon lehalkítva látom. Mintha megérezték volna, hogy az egyik nagy kerékkötőjévé váltak a rendszer fenntarthatóságának.

Amikor egy megafonos megjelenik, akkor megjelenik vele a hiteltelenség, hogy biztos, valami hamiskás dolog történik,

vagy valamiről minket most nagyon meg akarnak egy irányból győzni. Úgyhogy a Megafonnak szerintem még keresik a helyét.

– Magyar Péter tartott egy tüntetést is, a Kunigunda úton, az MTVA előtt, de ez nem volt igazából sem nagyobb, sem erőteljesebb, sem keményebb, mint az eddigi ilyen rendezvények.

– A Bitcoinnak is néha leesik az árfolyama, aztán felemelkedik újra. A politikában sem sikerülhetnek mindig jobban és jobban a dolgok. Október 23. lesz a következő esemény. Az valószínűsíthetően erősebb lesz, pláne, hogy Orbán Viktorról megint nem tudjuk, hol lesz, valószínűleg próbálja megúszni azt a napot, míg Magyar Péter lubickolhat az utcára ment emberek szeretetében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András Panyi Szabolcs lehallgatásáról: A NER beismerte az újságírók megfigyelését és lebuktatta a saját módszerét
Az Oroszország-szakértő szerint a kormányoldal hatalmas öngólt lőtt a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalával. Úgy véli, ezzel nemcsak a törvénytelenséget ismerték be, de a titkosszolgálat is őrjönghet.


Rácz András Oroszország-szakértő a Facebookon reagált arra a kormánysajtóban megjelent, állítása szerint nyilvánvalóan titkos eszközökkel készült felvételre, amelyen Panyi Szabolcs újságíró hallható, ahogy egy forrásával beszél. A szakértő szerint a kormánymédia erre építve próbál felépíteni egy narratívát, miszerint Szijjártó Pétert Panyi „segítségével” hallgatnák le külföldi titkosszolgálatok. A szakértő hat pontban fejtette ki a véleményét erről.

Azzal kezdi, hogy Panyi Szabolcs „kiváló, elkötelezett és nagyon-nagyon hozzáértő tényfeltáró újságíró”, és büszke a barátságára. Azt írja, bár nem tudja, hogyan készült a hangfelvétel, a nyilvánosságra hozatala szerinte biztosan törvénytelen, mert sérti Panyi és a másik szereplő személyiségi jogait is.

A szakértő ostobaságnak is tartja a felvétel közlését, egyrészt azért, mert véleménye szerint „a NER ugyanis épp ezzel ismerte be, hogy igen, tényleg titkosszolgálati eszközökkel figyel meg újságírókat (évekkel a Pegasus-botrány után is), és az így készült felvételekkel habozás nélkül kész visszaélni is.” Másrészt pedig azért, mert ezzel lebukott a lehallgatási módszer is.

Rácz András teljes ostobaságnak nevezi azt a felvetést, hogy Szijjártó telefonszámát bárki Panyitól tudná meg. Mint írja: „Éppenséggel Szijjártó büszke rá, hogy bárkit, bármikor fel tud hvíni – ezen a ponton nem kéne azon meglepődni, hogy mások is tudják a számát...”

Úgy látja, az egész akció egy elterelési kísérlet.

„Arról akarja a NER elterelni a figyelmet, hogy a Washington Post megírta szombaton, hogy Szijjártó külügyminiszterként rendszeresen telefonon tájékoztatja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert még a magas szintű, EU-s találkozókról is.”

Rácz felteszi a kérdést, hogy egy külügyminiszter miért használ normál, könnyen lehallgatható telefont. Szerinte ha Szijjártó titkosított telefont és alkalmazást használna, nem lenne botrány a mobilszámáról.

A szakértő bejegyzését azzal zárja, hogy szerinte a teljes szétesés jelei láthatók.

„A NER láthatóan már »minden mindegy« alapon elkezdi bedobni a törülközőt. Már nem számít, milyen kárt okoz egy kompromittálási kísérlet, már nem számít, hogy jogszerű-e vagy nem... már csak csapkodnak, mint a felrepedt szemöldökű, a saját vérétől megvakult bokszoló... a jó hír, hogy az ilyen meccsek már jellemzően nem tartanak soká”

– fogalmazott Rácz András.

Mint megírtuk, hétfőn a kormánypárti Mandiner egy titokban rögzített hangfelvételt publikált, amelyen Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy forrásával beszélget. Habár a lap arról ír, hogy „Panyi megadta Szijjártó Péter külügyminiszter telefonszámát egy európai uniós tagállam titkosszolgálatának, amelynek így lehetősége nyílt megfigyelnie a magyar külügyminiszter telefonbeszélgetéseit” - az erősen megvágott felvételből viszont nem ez derül ki, hanem inkább úgy tűnik, Panyi Szabolcs csekkolhatta a beszélgetőtársától kapott számokat, amik már eleve megvoltak ennek a bizonyos külföldi állami szervnek.

Az újságíró a felvétel nyilvánosságra hozása után „elővágásnak” nevezte a Mandiner cikkét, amivel szerinte a Szijjártó orosz információátadásairól szóló nyomozását próbálták átkeretezni. Facebook-posztjában azt írta, a felvételen hallható forrásával azért beszélt, mert már évek óta gyűjti az anyagokat és bizonyítékokat arra, amit nemrég a Washington Post is megírt, miszerint „Szijjártó Péter folyamatosan szivárogtat Szergej Lavrovnak és az oroszoknak európai uniós tanácskozásokról”. Panyi szerint a lehallgatott beszélgetésben arról volt szó, hogy elkérte a forrásától azokat a telefonszámokat, amelyeken Szijjártó és Lavrov kommunikálni szokott, hogy összevesse azokat egy európai ország nemzetbiztonsági szolgálatától kapott információkkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a Washington Post állításai közül
A szakértő szerint a külügyminiszter szándékosan tereli a szót a megrendezett merényletről. Így próbálja elkerülni, hogy a valós időben történő, oroszoknak való jelentéseiről kelljen beszélnie.


Rácz András Oroszország-szakértő egy szombati Facebook-posztban elemezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reakcióját a Washington Post cikkére, amely egy állítólagos orosz titkosszolgálati tervről számolt be. A szakértő felidézi, hogy a lap arról írt, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SzVR) egy megrendezett merényletkísérletet javasolt Orbán Viktor választási esélyeinek javítására. Szijjártó Péter erre reagálva esztelen összeesküvésnek nevezte a tervet.

Rácz András szerint azonban nem ez az igazán érdekes, hanem az, amire a miniszter nem reagált. Azt írja:

„Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a cikk állításai közül. Belton ugyanis egy európai biztonsági szolgálatra hivatkozva tényként írja le azt is, hogy Szijjártó az EU-s találkozók szünetében rendszeresen felhívja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és tájékoztatja őt az elhangzottakról.”

A posztban Rácz szó szerint idézi a cikk vonatkozó angol nyelvű részét, majd úgy értelmezi, hogy ez tartalmilag azt jelenti, hogy a magyar külügyminiszter rendszeresen, valós időben tájékoztatja az orosz felet az EU-s megbeszélésekről.

„Ezt hívják a köznyelvben beszervezett ügynöknek vagy informátornak”

– állítja a szakértő. Hozzáteszi, Szijjártó ezzel szemben úgy tesz, mintha a cikknek ez a része el sem hangzott volna, és bár az önmerénylet tervét képtelenségnek nevezi, az őt érintő megállapításról nem beszél.

„Adja magát a kérdés, hogy vajon miért” – teszi fel a kérdést Rácz András. Szerinte az egyik elméleti lehetőség az, hogy a miniszter észre sem vette, hogy róla is szó van a cikkben, de ezt a lehetőséget elveti, mert a csapata valószínűleg szólt neki. A másik, valószínűbb lehetőségnek azt tartja, hogy

„azért nem cáfolja a vádat, mert ha nyíltan tagadná, akkor azzal azt kockáztatná, hogy valamelyik európai szolgálat esetleg kiszivárogtatja a bizonyítékokat arról, hogy igen, Szijjártó tényleg rendszeresen tájékoztatja Lavrovot.”

Rácz András szerint Catherine Belton újságíró közismerten jó forrásokkal rendelkezik, a Washington Post pedig nem az a lap, amely alap nélkül írna ilyesmit egy másik ország külügyminiszteréről. Úgy véli,

Szijjártó is biztos benne, hogy alapos bizonyítékok léteznek, ezért próbálja elterelni a figyelmet azzal, hogy hallgat róla.

A szakértő a posztját azzal a kérdéssel zárja, hogy mennyire normális, ha egy olyan ember Magyarország külügyminisztere, aki nem érzi fontosnak cáfolni egy ilyen vádat.

Rácz szerint „ha a NER-nek vége lesz, Szijjártó éppúgy Moszkvába fog menekülni, mint ahogyan a hozzá hasonlóan az oroszokkal igen szoros kapcsolatot ápoló egykori osztrák kollégája, Karin Kneissl tette 2023-ban.”

A Washington Post szombaton megjelent cikke belső orosz hírszerzési iratokra hivatkozva számolt be arról, hogy az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége a „Gamechanger” fedőnevű forgatókönyv részeként egy Orbán Viktor elleni megrendezett merényletkísérlet ötletét vetette fel. A Kreml dezinformációnak minősítette a beszámolót. A cikkben az is szerepel európai biztonsági tisztviselőkre hivatkozva, hogy Szijjártó Péter az EU-ülések szüneteiben rendszeresen hívta Szergej Lavrovot, és a lap megkeresésére a magyar miniszter nem reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter: Orbán Viktor egy egyedülálló eszköz Oroszország kezében, amit nagyon nem szeretnének elveszíteni
Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében - mondja a nemzetbiztonsági szakértő, aki szerint az orosz beavatkozás célja sokkal messzebbre mutat. A céljuk a nyugati államok korróziója, mert csak így győzhetnek a demokráciák felett.


Komoly hullámokat kavart a Washington Post szombati cikke arról, hogy információik szerint az orosz titkosszolgálat önmerényletet javasolt Orbán Viktor helyzetének javítására a választási kampányban. Az amerikai lap másik állítása szerint Szijjártó Péter rendszeresen felhívja az uniós tanácskozások szünetében Szerges Lavrovot, így az orosz külügyminiszter első kézből értesülhet az ott elhangzottakról. Mindezt a Washington Post nyugati hírszerző szolgálatoktól származó dokumentumokra és információkra alapozva állítja. A magyar és az orosz kormány mindent tagad. Ahogy a VSquare oknyomozó portál korábbi értesülését is cáfolták, ami szerint három orosz hírszerző ügynök érkezett Magyarországra, kifejezetten azért, hogy befolyásolják a magyar választásokat.

De mennyi esélyük van erre a korábbi beavatkozásaik fényében? Hiszen Moldovában, Romániában, Szlovákiában mindez nem sikerült. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Partizánnak adott interjújában arról beszélt,

a politikai befolyásolás célja orosz részről nem is feltétlenül egy-egy konkrét választás eldöntése, hanem kifejezetten a nyugati demokráciák korróziója.

A szakértő szerint ezt a célt már a nyolcvanas években is megfogalmazták az amerikai szakértői vélemények az úgynevezett titkosszolgálati aktív intézkedésekkel kapcsolatban. „Hogy mit értek korrózión? Hát azt, hogy folyamatosan és fokozatosan teljes mértékben alámosódik a valóság megismerhetőségének a hite a társadalomban” – fogalmazott Buda.

Úgy véli, a demokráciák azért tudnak működni, mert a társadalom racionális vitákat folytat, hogy a valósághoz legközelebb jusson, és kompromisszumos megoldásokat alakítson ki. Ha ez a hit, valamint az állami intézményekbe vetett bizalom alámosódik, az elkezdi szétrothasztani az adott országot, és ez Oroszországnak jó.

„Oroszország tudja, hogy a demokráciák addig hatékonyak, ameddig működni tudnak, amelyik pillanatban elkorrodálódnak, nem lesznek tovább ellenfél a számára” – mondta a szakértő.

Buda Péter szerint a demokrácia sebezhetőbb, de csak abban az esetben, ha nincs tudatában annak, hogy támadás alatt áll. A hidegháborúban ezt a felismerést évekkel azután tették meg nyugaton, hogy a KGB már önálló stratégiával és infrastruktúrával rendelkezett. A szakértő szerint az orosz-szovjet gondolkodás hosszú távban gondolkodik, és egy folyamatos, totális háborúban áll a Nyugattal. Ezt az orosz eszme és a csekista ideológia megértése nélkül nem lehet értelmezni.

Az orosz eszme lényege, hogy Oroszország egy másik, felsőbbrendű civilizáció, amelynek feladata rendet tenni a világban.

„Úgy fogalmazott a dumának, az orosz dumának az alelnöke, hogy a háború a mi nemzeti ideológiánk” – idézte Buda. Hozzátette, a klasszikus nyugati gondolkodásban a háború a politika folytatása más eszközökkel, Oroszországban viszont a politika a háború folytatása más eszközökkel.

Vlagyimir Putyin a szakértő szerint ennek a csekista szemléletnek a folytatása, és nem véletlen, hogy egy KGB-ezredes került az elnöki székbe. Amikor a Szilovikikről, vagyis az „erős emberekről” beszélünk, akik a fegyveres testületek egykori tagjaiként átvették az állam irányítását, az jóval többről szól, mint hogy Putyin a haverjait hozta magával.

Buda Péter szerint a magyar eset azért egyedülálló, mert a jelenlegi miniszterelnök 16 éve van kétharmaddal hatalmon. „Ez elég sok. Erre már lehet építeni. Ennyi idő alatt el lehetett érni, ki lehetett harcolni bizonyos pozíciókat, fel lehetett szedni ismereteket, ki lehetett építeni kapcsolatrendszert Európában és a NATO országoknak a területén” - fogalmazott a nemzetbiztonsági szakértő.

„Egy ilyen eszközt elveszíteni sokkal nagyobb kár, mint egy pár éve hatalmon lévő miniszterelnököt elveszíteni egy másik országban.”

„A másik, ami miatt nagyon fontos megtartania a magyar miniszterelnököt, az az ő emblematikus szerepe annak az úgynevezett Fekete Internacionáléak az építésében és a nyugati vezetésében” – állítja. Ez a hálózat a szakértő szerint kapcsolódik ahhoz az orosz eszméhez, amely szerint Oroszország védi egyedül a konzervatív és keresztény értékrendet a liberális és hanyatló Európával szemben.

Buda Péter szerint a magyar kormány ezen keresztül, akarva-akaratlanul egy orosz befolyásolási műveletet terjeszt nyugaton.

„Remélem, hogy senki nem gondolja azt, hogy a keresztény értékeknek a megőrzése a célja az orosz titkosszolgálatnak, ahol egyébként a másként gondolkodókat kidobálják a 10. emeletről” – jelentette ki.

Magyarországon szerinte nem a bizalom aláásása a cél, mert az a jelenlegi kormányt gyengítené. Ugyanakkor ha kormányváltás történne, és az új vezetés nem lenne Oroszország iránt elkötelezett, akkor szerinte Magyarország is a destabilizációs műveletek célpontjává válna.

A szakértő beszélt arról is, hogy információi szerint a magyar miniszterelnök évekkel ezelőtt egy zárt körű beszélgetésen arról beszélt, hogy biztosan tudja Putyintól, hogy Ukrajna meg fog szűnni mint szuverén állam.

„És arra készült, és erről beszélt ezen a beszélgetésen, hogy amikor ez be fog következni, akkor ez nagymértékben át fogja alakítani az európai viszonyokat és az európai biztonsági architektúrát” – mondta Buda, aki szerint a terv az volt, hogy Magyarországnak minél előnyösebb helyzetbe kell kerülnie, hogy az újraosztásból jól jöjjön ki.

Azt is hozzátette, hogy valószínűleg sem Putyin, sem a magyar miniszterelnök nem számított arra, hogy a háború nem két hétig fog tartani.

Buda Péter szerint a magyar kormány orosz politikájának köszönhetően az ország a háború szélén táncol, mivel folyamatosan provokálja Ukrajnát, hogy azt ne vegyék fel a NATO-ba és az EU-ba.

„Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében” – fogalmazott.

A szakértő szerint megmagyarázhatatlan Orbán Viktor 180 fokos fordulata, aki 2008-ban még Ukrajna és Grúzia gyorsított NATO-csatlakozását sürgette. „Ezt egy titkosszolgálati elemző, amikor ekkora hasadást lát valakinél, akkor azt mondja, hogy ez azért nem úgy van egyébként, hogy egyszer csak így ébredtem fel. Ennek oka van” – mondta.

A szakértő szerint a magyar szolgálatok rendkívül nehéz helyzetben vannak, mert politikai irányítás alatt állnak, és lényegében a miniszterelnökhöz vannak bekötve. „Mennyire szerencsés, de mindenképpen jellemző, hogy egyúttal a propagandaminiszter a titkosszolgálatoknak is a felügyelője. Ez szinte olyan, mint egy karikatúra, csak nem nevet az ember rajta” – vélekedett.

Elmondása szerint a partneri bizalom is megrendült, és bár bizonyos információkat még megosztanak, de sok mindent már nem. Arra a kérdésre, hogy tud-e arról, hogy tartottak vissza információt a magyar szolgálatoktól, azt válaszolta: „Nem arról, hogy mit, hanem azt, hogy igen.”

Buda Péter szerint a magyar kormány azért van nehéz helyzetben, mert az orosz hamis zászlós műveletek az ő érdekét is szolgálják, és ezt elismerni kellemetlen lenne.

Ennél is kellemetlenebb kérdésnek tartja, hogy miért áll érdekében Oroszországnak, hogy a jelenlegi kormány maradjon hatalmon.

„És akkor eljutunk megint oda, amivel kezdtük a beszélgetést, hogy Magyarország eszköz. Ugye angolul ezt az asset szót használják, amit kifejezetten a titkosszolgálati eszköz, instrumentalizáció értelmében szoktunk használni, Oroszország kezében” – magyarázta. Úgy látja, a probléma az, hogy ebbe a csőbe már 16 éve belementünk, és ebből nem lehet könnyen kiszállni.

A szakértő szerint a megoldás az lenne, ha a politikai elit és a közvélemény megértené, hogy egy komoly ideológiai háború zajlik, aminek a tétje a demokráciák túlélése. Kína szerinte hosszabb távon és mélyrehatóbban, Oroszország viszont sokkal közvetlenebbül fenyegeti Európa biztonságát.

„A probléma pusztán az, hogy addig, amíg mi nem fogjuk fel azt, hogy támadás alatt állunk, addig nincs esélyünk a védekezésre” – mondta.

Szerinte a háború már most is zajlik a nyílt háborús küszöb alatt. „A háború az nem akkor kezdődik, amikor jön valaki és viaszpecséttel aláírt hadüzenetet ad át a Brüsszel közeli NATO-központban.” Hozzátette, Oroszország célja az, hogy Európa ne ocsúdjon fel, és még alvó állapotában lehessen elfoglalni. Ennek elkerüléséhez szerinte Európának fel kell mutatnia az erejét és az akaratát, hogy elkerülje a tényleges háborút.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Lattmann Tamás a 24.hu-nak: Lehet, hogy Szijjártó hülye, de hogy Lavrov is hülye lenne, az nem teljesen életszerű
A magyar külgazdasági és külügyminiszter a Washington Post szerint rendszeresen tájékoztatta Szergej Lavrovot a zárt uniós ülésekről. Emiatt a Politico szerint Magyarországot már ki is zárják a legérzékenyebb megbeszélésekből.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 24.



„Nem fogok semmit másképp csinálni, mindig ugyanazt mondom” – reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azokra a sajtóhírekre, amelyek szerint az uniós külügyi tanácsülések szüneteiben rendszeresen tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az ott elhangzottakról. Az ügyben az Európai Bizottság már tisztázást kért a magyar kormánytól, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig az AP hírügynökség szerint arról beszélt, régóta gyanították, hogy Magyarország információkat oszthat meg Moszkvával.

A miniszter úgy fogalmazött:

„én azzal egyeztetek a külminiszteri tanácsok előtt meg után az ott meghozott döntésekről, vagy az ott meghozandó döntésekről, akikkel Magyarország szempontjából fontos egyeztetni”.

Hozzátette, nem érti, mi ebben a különleges, szerinte ez a diplomácia lényege. A lengyel és litván külügyminiszter felvetéseire úgy reagált: „Ennek a hülyeségnek ne higgyenek, azt javaslom.” Az egész botrányt kirobbantó, lehallgatott beszélgetésekre utalva kijelentette: „Engem nem vádolhatnak azzal, hogy ne lennék egyenes meg őszinte.”

Az ügy azután robbant ki, hogy a Washington Post megírta, Szijjártó Péter rendszeresen telefonált Szergej Lavrovnak a brüsszeli ülések alatt, hogy beszámoljon a fejleményekről. A hírre reagálva Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője hétfőn

rendkívül aggasztónak nevezte a beszámolókat, és közölte, elvárják a magyar kormánytól a helyzet tisztázását.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke hazaárulásnak minősítette a történteket, és kormányra kerülésük esetére azonnali vizsgálatot ígért.

Bár a politikai vihar nagy,

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint jogi szempontból nem feltétlenül történt bűncselekmény.

A 24.hu-nak adott interjúban kifejtette, az Európai Unió Tanácsának ülésén elhangzott információk jellemzően nem minősülnek minősített adatnak, így az államtitoksértés vádja nehezen állna meg. A szakértő szerint

„semmi nem tiltja azt, hogy a miniszterelnökök vagy a miniszterek a tanácsülésekről azt mondjanak, amit akarnak”.

Büntetőjogi következménye az információmegosztásnak csak akkor lehetne, ha bizonyítható lenne, hogy az idő előtti közlés konkrét, tényleges előnyt jelentett az orosz félnek, amivel Magyarország hátrányosabb helyzetbe került.

"Egy kicsit számomra furcsa, hogy miért a miniszterelnök tartja szükségesnek, hogy feljelentést tegyen, és miért nem a külügyminiszter, akit állítólag lehallgattak. De ez igazából csak annak a jele és bizonyítéka megint, hogy ezt a problémát nem jogi problémaként, hanem politikai kommunikációs problémaként próbálják beállítani, és akként is adják elő" - fogalmazott Lattmann.

A jogi felelősségre vonás feltételei tehát szigorúak, a politikai következmények azonban már most érezhetők. A Politico értesülései szerint

az uniós partnerek körében olyannyira megrendült a bizalom, hogy Magyarországot már informálisan ki is zárják a legérzékenyebb megbeszélésekből a szivárogtatás veszélye miatt.

Az ügyet tovább színezi egy korábbi, 2020-as lehallgatott telefonbeszélgetés, amelynek leiratát a VSquare oknyomozó portál hozta nyilvánosságra. Ebben Szijjártó arra kérte Lavrovot, hogy egy moszkvai meghívással segítsenek az akkori szlovák miniszterelnöknek, Peter Pellegrininek megnyerni a választást. Szijjártó erre ma úgy reagált, a közép-európai együttműködés a magyar külpolitika egyik fontos célja, és „egy szuverenista kormánnyal mindig könnyebb együttműködni, mint egy Sorosék által finanszírozott kormánnyal”.

"Az sem feltétlenül biztos, hogy itt külföldi hírszerzés hallgatta volna le Szijjártót, különösen, ha nem titkosított vonalon ment a beszélgetés, ami számomra nehezen értelmezhető.

Az lehet, hogy Szijjártó hülye, de hogy Lavrov is hülye lenne, az nem teljesen életszerű"

- mondta Lattmann.

A helyzetet a magyar kormányoldal kampányhazugságnak tartja, és a lehallgatás miatt feljelentést tettek, miközben az ellenzék és több európai partner a bizalom teljes elvesztéséről és a szövetségesi hűség megsértéséről beszél.


Link másolása
KÖVESS MINKET: