SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Nem tűnik úgy, hogy Magyar Péter csöndben akarna maradni, még sok kellemetlenséget okozhat a kormánynak

A Political Capital társalapítója szerint Magyar Péter több, mint egy sértett családtag. Balog Zoltánról pedig nehéz elképzelni, hogy a helyén marad. De az igaz kérdés az, nála megáll-e a lavina, vagy elér az Orbán Viktor körüli erős emberekig.

Link másolása

Az elmúlt napokban képletesen szólva a csapból is Magyar Péter folyik. Varga Judit egykori igazságügyi miniszter volt férje először a Partizánban adott majdnem két órás interjút, azóta pedig folyamatosan jelentkezik hosszabb-rövidebb bejegyzésekkel. A kormányoldal is ellentámadásba lendült, a Megafon megmondóemberei posztok sorában próbálják hitelteleníteni, napok alatt több millió forintot költve ezek hirdetésére.

Somogyi Zoltán szociológussal, a Political Capital társalapítójával arról beszélgettünk, mi lehet Magyar Péter célja, mennyire lehet komolyan venni, amiket állít, belebukhat-e még más is a kegyelmi botrányba, és mit árul el ez az egész a rendszer állapotáról.

– Mit akarhat Magyar Péter?

– Nem fogom tudni megmondani, hogy ő mit akar, mert én is csak ugyanúgy figyelem, mint bárki más az eseményeket. Inkább abból a szempontból nézem, hogy kellemetlen-e a Fideszre nézve. Elég sok minden történt a múlt héten, ami váratlanul érte a kormányzati tervezést. Nyilván a kegyelmi ügy annyiban váratlan volt, hogy nyilvánosságra került és ennyire erőteljes visszhangot váltott ki, aminek a végén a köztársasági elnöknek mennie kellett. Ilyen szintű hatással nyilván nem számoltak. Másrészt az is váratlan volt, hogy Magyar Péter megszólalt, ahogy egyébként a pénteki, Azahriah és sok youtuber által meghirdetett tiltakozás sem volt betervezve a kormányzati kommunikáció számára.

Tehát most tele vannak ilyen váratlan helyzetekkel, és ebből az egyik a Magyar Péter-féle váratlan helyzet.

Ha csak egyszerűen egy sértett családtaggal néznénk szembe, akkor azt mondanám, hogy nem lesz nehéz feladat a kormányzati kommunikátoroknak legyőzni őt, de ennél összetettebb Magyar kommunikációja, és összefüggőbb is. Például azt elég egyértelműen elmondta ebben az interjúban, bár kevesen hallották ki belőle, hogy a titkosszolgálatok és a kormányzati kommunikáció kártékonyan egy kézben van a kormányzaton belül. (Nem mellesleg Európában egyedülálló módon, és amúgy tényleg vállalhatatlanul). Ez az erőközpont. Magyar szerint tudatosan és módszeresen, több lépcsőben nyírta ki ezt a két szereplőt, a két hölgy szereplőjét a Fidesz vezető garnitúrájának, akik egyébként versenyképesek lettek volna egy olyan helyzetben, amikor már nem Orbán Viktor vezeti a Fideszt. Ez tudatos lépés volt, négy Fideszen belül népszerű szereplőt nevezett meg Magyar Péter, és közülük kettőre mondta azt, hogy minden adottságuk meg lett volna, hogy vezessék ezt a politikai oldalt. Most ennek a kettőnek kellett eltűnnie a színről.

Magyar azzal vádolta meg a saját oldalát, a Fideszt, hogy titkosszolgálati módszerekkel és a kormányzati kommunikáció módszereivel tudatosan eltüntettek a színről két vezető fideszes politikust.

Ez elég erős irány, és az is látszik, hogy nem tűnik úgy, hogy Magyar Péter csöndben akarna maradni, naponta többször is mondja a magáét. Ha ez nem fordul át nagyon hihetetlen történetek sorába, és tudatosan lépdel előre, akkor még sok kellemetlenséget okozhat a kormánynak.

– Akármit is állít Magyar, de az az ügy, ami végül a bukásukat okozta, biztosan nem titkosszolgálati akció volt.

– Igen, ez így van. De Magyar nem is ezzel a konkrét üggyel kapcsolatban állít ilyet. Hanem például az ingatlanvásárlási ügyükről mondja, hogy ott tudatosan rossz tanácsokat adtak Varga Juditnak, hogy rossz helyzetbe kerüljön. Erre a dologra mondja, meg arra, hogy amikor nem akart szót fogadni egy magánéleti szál tekintetében, akkor azonnal ráküldték a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt. Ezekre mondja azt, hogy ezek irányított akciók voltak. A konkrét kegyelmi ügy nagyon-nagyon súlyos ügy volt nyilván, és ritkán van az, hogy ekkora nagy nemzeti konszenzus van egy téma elítélésében, márpedig most ez az volt. Ezért is kellett azonnal levenni a köztársasági elnököt a porondról, mert ha még napokat még vártak volna, akkor még súlyosabb károkat okozhatott volna a történet.

Aki ebben az ügyben valamilyen módon is részt vett, az nagyon nehezen tudja elkerülni, hogy távozzon a hivatalából. Most éppen Balog püspök urat érik el a botrány hullámai, nehéz is elképzelni, hogy ő egy hiteles és elfogadott vallási vezető tudna maradni.

Az ugyanis, hogy ő egyáltalán részt vett ebben és tanácsot adott, és azt a tanácsot adta, hogy itt kegyelmet kell adni, az már vállalhatatlanná teszi a személyét. Viszont az, hogy ő csak egy volt kormányzati tag, és már nem is fideszes politikus, jól jöhet a kormányzatnak. De mi van akkor, ha kormányzati szereplőt ér el az ügy? Eddig azt tudjuk, hogy valószínűleg miatta fordult meg a kegyelmi ügy, hiszen az igazságügy-minisztériumi apparátus eredendően nem javasolta a kegyelmi ügyet. Azt javasolta az igazságügyi miniszter, hogy a kegyelmi kérvényt el kell utasítani. Ehhez képest fordult meg az ügy úgy, hogy a köztársasági elnök kegyelmet adott, és az igazságügyi miniszter, amikor visszakapta az ügyet, akkor ellenjegyezte. Mi történhetett ott?

Balognak volt akkora ereje, hogy egyedül ezt az egész ügyet átverje a kormányzaton?

Mi nem így ismerjük ezt a kormányzatot, hogy neki ilyen nagy súlya lenne ebben. Ha itt megáll az ügy, hogy Balog volt, ha lehet csak rá mutogatni, akkor megmenekült a kormányfő és kormányfő körüli erős emberek attól, hogy magyarázkodniuk kelljen. Hiszen ebben az ügyben magyarázkodni szinte lehetetlen. Itt egyetlen egy dolgot lehet mondani, hogy részt vettem benne, elnézést, viszontlátásra.

– Ahogy mondták is már. Magyar Péter megszólalásából az derült ki, mennyire nem önállóak a politikai aktorok. Nem autonóm személyek, akik ezeket a hivatalokat vezetik. Ha a Rogánék leszólnak a Sándor-palotának, hogy most akkor nem beszéltek, akkor ők nem beszélnek. Ha valaki, nem tudjuk ki odaszól nekik, hogy ezt most alá kell írni, aláírnak.

– Ez így is van. Egy katonai jellegű szervezettel állunk szemben, ahol Orbán Viktor a sikert ígéri a saját oldalának és pozíciókat az embereinek, cserébe viszont százszázalékos elvárás, hogy mindenről értesüljön és minden döntését elfogadják. Ilyen a hierarchikusan felépülő szervezeteknek a jellege. Persze nagyon jó, mert tud nagyon hatékonyan és gyorsan működni, és nagyon rossz, mert a gyorsaság rossz működést is eredményezhet. Erről beszélünk tehát: kiüresített intézményrendszerről, mert a köztársasági elnök sem egy autonóm szereplő, és például az ellenzék se tudja azt a feladatát ellátni, amit ellenzékből el kellene.

– Mitől félhetett Varga Judit, hogy végül is ellenjegyezte a kegyelmi döntést? Hogy holnap leváltják?

– Ez nem félelem kérdése. Ezért érdekes, hogy nem tudjuk, mi történt a háttérben, de

Elképzelhető, hogy van olyan szereplője a kormányzatnak, maga a miniszterelnök ilyen, de a miniszterelnök környezetében lehet még akár más is, aki, ha kér valamit, akkor azt végre kell hajtani.

Lehet azt mondani, hogy nem ellenjegyzem, és lemondok. 26 éves gyakorlatra hivatkozott Varga Judit, miszerint a miniszter automatikusan ellenjegyzi az elnök kegyelmi döntéseit, ami egyébként azért érdekes, mert olyan gyakorlatra hivatkozik, aminek bármikor ellene mehetett volna. Itt azért a hatalmi ágak megosztásának az elvét veti fel, hogy minél inkább megosztott a hatalom, annál jobban kontrollálják is egymást, és az ellenjegyzés pontosan ezt az ellenőrző funkciót látja el.

Az igazságügyi miniszternek kegyelmi ügyekben nagyon-nagyon fontos és súlyos szerepe van, mert ő kétszer dönt ezekben az ügyekben, ellentétben a köztársasági elnökkel, aki egyszer.

Először, amikor egy kegyelmi ügyre ránéz az apparátusa és elmondja, hogy támogatandó a kegyelem vagy nem, és másodszor, amikor konkrétan fizikailag ellenjegyezni kell a dolgokat. Most persze ez lehet egy döntés kérdése, hogy van egy olyan gyakorlat, ami valahonnan előállt, hogy nem kérdőjelezem meg a köztársasági elnök döntését. De miért is állt elő ez a gyakorlat? Miért lehet erre hivatkozni?

– Magyar Péter sokszor hivatkozik Gulyás Gergelyre és Orbán Balázsra, mint a barátaira, talán már csak volt barátaira, mindenesetre évfolyamtársaira. Ez a lassan kétmilliós nézettségű interjú, az ő pozíciójukra lehet-e ez valamilyen hatással?

– Erről Orbán Balázst kellene megkérdezni, aki magával vitt egy egyetemet, amelynek a költségvetése nagyobb, mint az összes többi magyar egyetemnek együttvéve, vagy mondjuk Gulyás Gergelyt, aki az egész kormányzati működésért felel.

Ezek az emberek eldöntötték, hogy nekik tetszik és szimpatikus az orbáni rendszer,

szolgálják és azért dolgoznak, hogy minél jobb legyen és minél erősebb.

– Nem is vetülhet-e rájuk a gyanú árnyéka, hogy esetleg ők súghattak Magyarnak?

– De miért? Azt gondolom, hogy

sem Orbán Balázs, sem Gulyás Gergely nem adott arra egyetlen egy okot sem, hogy azt gondolja a miniszterelnök, hogy nem száz százalékig lojálisak hozzá,

és azt hiszem, hogy itt leginkább erről van szó. Nyilván mindenki pozíciója veszélyben lehet akármikor, mert a legfontosabb a kormányzati oldalon, hogy Orbán Viktor hatalmát minden módon védeni kell, ahogy Magyar Péter mondta, a Fidesz naprendszerében Orbán Viktor a Nap. A Napot mindenképpen védeni kell, különben minden elsötétül. Ha az ő pozícióját védeni kell bármiben, akkor másnak mennie kell, ez egyértelmű.

– Azt kimondhatjuk, hogy Gulyás Gergely és Orbán Balázs pozícióját nem ingathatja meg Magyar Péter? Legalábbis azzal nem, amit eddig elmondott?

– Nem, ezt nem mondhatjuk. A mai nap végén nem érzem azt, hogy az ő pozíciójuk veszélyben lenne, de ez nem jelenti azt, hogy holnap nem lesz egy olyan új információ, mondjuk ebben az ügyben nem áll elő valamivel Magyar, ami miatt esetleg meginoghat a helyzetük.

– Amióta megtörténtek a lemondások, beindult a kommunikációs offenzíva a jobboldali morális fölényről, hogy lám-lám, itt vannak következmények, ez nem egy következmények nélküli ország, a vétkesek távoztak. Tehát megpróbálták átkeretezni az egészet ebbe a dologba, az erkölcsi fölény történetébe.

– A „jobboldal morális fölényéről” ebben a helyzetben annyit, hogy

állami pénzből hirdetik ezt a nagy jobboldali morális fölényt.

Az önmagában már immorális, hogy közpénzből hirdetik a saját morális fölényüket.

– Hogy klasszikust idézzek: „de sikerült”? Működik ez az átkeretezés?

– Szerintem most még nem, korai. Az sem megy persze, hogy teljesen csendben legyenek. Valamit kell mondani. Most jön Fekete-Győr András börtönbüntetése, meg hogy Gyurcsány Ferenc irányítja a baloldalt, és Karácsonynak valamilyen ügye. Ezek kellenek, meg az, hogy a Momentum ne mondjon semmit, mert nincs joga beszélni. Valamit kell mondaniuk, hiszen az ilyen propagandagépezeten alapuló tekintélyelvű rendszerekkel kapcsolatban Woody Allent lehet idézni, aki azt mondta, hogy a szerelem olyan, mint a cápa: addig tart, amíg megy előre. Ha megáll a cápa, akkor meghal, és vége. Ezeknek a rendszereknek is 24 órában fenn kell tartani a propagandagépezetet, nem állhatnak meg, de éppen ettől olyan gyengék is.

Nagyon erősnek tűnnek persze, mert óriási súllyal telepednek ránk, de végtelenül gyengék, mert ha valaki egyszer kihúzza a konnektorból a dugót, azaz leáll a propaganda, akkor pillanatokon belül össze is dől, mintha nem is lett volna korábban.

Ezért van az, hogy fenn kell tartani a propagandagépezetet, folyamatosan és állandóan tolni kell a kormányzati narratívákat. Nem szabad megengedni az embereknek, hogy bármilyen más értelmezést kaphassanak. El kell árasztani őket folyamatosan információval annak érdekében, hogy saját értelmezésre ne legyen idejük.

– Hol a konnektor? Ki tudja kihúzni?

– Néha ezek váratlanul is kiszakadhatnak a falból, hozzájuk sem kell nyúlni...

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Magyar Péter változtatott az eddigi stratégiáján, és nagyon komoly kockázatot vállalt
Szerinte az EP-választással nem vállalt olyan sokat a Tisza Párt politikusa, de abban, hogy önkormányzati helyekért indulnak, sokféle csapdahelyzetbe kerülhetnek.

Link másolása

Somogyi Zoltán politikai elemző szerint Magyar Péter taktikát váltott azzal, hogy a kampány közepén döntött úgy: részt vesz az önkormányzati választásokon is. Szerinte olyan hangulat állt elő, ami elragadta magával a politikust és a Tisza Pártot – fejtette ki a Népszavának.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter első három polgármester-jelöltjét olyan kerületekben (a VII.-ben, a XI.-ben és a XVIII.-ban) mutatta be, ahol jelenleg ellenzéki (DK-s) városvezetők irányítanak, ami miatt vitába került Dobrev Klárával, a párt vezető politikusával is.

Pénteken aztán bejelentette, hogy azonos számű jelöltet indítanak ellenzéki és fideszes vezetésű kerületekben is, igaz, mindeközben a Színes Erzsébetváros jelöltje, Lajos Béla közölte: mégsem a Tisza Párt színeiben indul a VII. kerületben.

Somogyi Zoltán szerint egyelőre csak annyit lehet biztosan állítani, hogy Magyar Péter eltér attól a stratégiától, amit eddig követett, és ami láthatóan jól működött. A NER-ből év elején kiszálló politikus eddig egyenlő távolságot igyekezett tartani Orbán Viktortól és Gyurcsány Ferenctől is, akikhez képest alternatívát igyekezett nyújtani. Azokat a választókat szólította meg, akiknek elegük van nemcsak a Fideszből, hanem abból az ellenzékből is, amely – a közvélemény egy része szerint – alkalmazkodott a kormányzati kívánalmakhoz.

Somogyi szerint ehhez a taktikához ideális volt az EP-választás, amivel egy „bent is vagyok, kint is vagyok” állapottal tudott belépni a politikai színtérre.

„Azzal, hogy elindul az önkormányzati választásokon, Magyar Péter feladja az eddig követett stratégiát”

– jelentette ki a politikai elemző.

Ezzel már nem tudja fenntartani azt a látszatot, hogy a jelenlegi pártstruktúra felett áll. „Ha túlságosan elmérgesedik a viszony a DK-val, akkor az szavazatveszteséget is okozhat Magyar Péter pártjának” – tette hozzá Somogyi. Szerinte az önkormányzatokban viszont napi szinten kell döntéseket hozni, a Tisza Párt politikusai nem kerülhetik el, hogy egy-egy adott ügyben együttműködjenek akár a Fidesszel, akár az ellenzéki pártokkal.

Hozzátette: Magyar Péternek felelősséget kell majd vállalnia azokért a politikusokért is, akik a Tisza Párt színeiben kerülnek be adott esetben önkormányzati testületekbe. A politikai elemző nem állítja, hogy az önkormányzati indulás feltétlenül rossz ötlet volt a pártvezető részéről, „de azt igen, hogy nagyon komoly kockázatokkal jár számára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Kishitű voltam, már azon dolgozom, hogy senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk
Néhány hete még úgy gondolta, hogy háromosztatú lesz a magyar politikai tér, most már másképp gondolkozik erről. Magyar Péter nem szeretne koalíciót kötni sem Orbán Viktorral, sem Gyurcsány Ferenccel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Közel három órán keresztül kérdezte Magyar Pétert Puzsér Róbert a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus egy ponton arról kérdezte vendégét, hogy a Tisza Párt politikusa mit tekintene az Orbán-rendszer végének. Magyar ugyanis korábban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy hatalomra jutva megfontolná a koalíciót egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel.

Magyar Péter a válasza elején Horn Gyulát idézte, aki szerint mindenekelőtt azt kell megnézni, hogy milyen felhatalmazást kapnak majd a választások során az emberektől. Magyar ezután azt mondta, hogy az első interjúi idején még ő sem gondolta volna, hogy néhány héttel később már Puzsér és Kóczián faggatják.

„Kishitű voltam, és azt gondoltam, hogy egy háromosztatú politikai teret kell elképzelni”

– kezdte a választ Magyar arra utalva, hogy Orbán és Gyurcsány pártja mellé szerinte még be lehet férkőzni.

„Most már nem így gondolom. Azt hiszem, hogy ez most már egy kétosztatú politikai tér lesz” - folytatta a Tisza Párt alelnöke, aki hangsúlyozta: ő abban reménykedik, hogy idővel „tényleg elmehet a gyerekeivel játszani és lesz száz másik Magyar Péter vagy nem Magyar Péter, aki átveszi”.

„Azon fogok dolgozni, hogy nekünk senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk. Engem nem érdekel Gyurcsány Ferenc, megmondom őszintén. Soha egy asztalhoz nem akarok vele leülni, mert tudom, hogy mit tett ezzel a hazával”

– mondta Magyar Péter.

A politikus azt is leszögezte, hogy Orbán Viktor sem érdekli, aki szerinte jól indult, de mégis csak ő vezeti „a kormánynak vagy maffiának nevezhető konglomerátumot”.

Puzsér és Magyar beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Salát Gergely: Hszi Csin-ping kőkemény politikus, Orbán Viktorral nem arról fognak beszélgetni, milyen irányba kanyarodjon a Budapest-Belgrád vasút
Jól zár a kommunikáció, fogalmunk sincs, valójában mit fog itt csinálni kínai elnök - mondja a szakértő. Az viszont biztos, hogy amiről Orbán Viktorral megállapodnak, néhány éves távlatban meghatározó lehet a magyar-kínai kapcsolatokban.

Link másolása

Ma Magyarországra jön Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt vezetője, aki Franciaországból, illetve Szerbiából érkezik. A kínai elnököt 400 fős delegáció kíséri, és a magyar kormány történelmi jelentőségűnek tartja a látogatást. Azt, hogy pontosan miről lesz szó, milyen megállapodásokat írnak alá, egyelőre titokban tartják. De Kína az elmúlt években hatalmas befektetésekbe kezdett Magyarországon, elsősorban akkumulátorgyárakat, valamint autógyárakat telepít hozzánk, emellett javában készül a Belgrád-Budapest vasútvonal, amely az új kínai selyemútnak nevezett kereskedelmi útvonal fontos része lesz.

Magyarország tehát Kína egyik fontos európai partnerévé vált az elmúlt években.

Közben Kínának egyre több a konfliktusa az Euórópai Unióval, főleg gazdasági téren, Európa a saját gazdaságát, például autóiparát félti, globálisan pedig egyre feszültebb a viszony Kína és az Egyesült Államok között, Kína növekvő világpolitikai ambícióinak köszönhetően.

Arról, hogy mi a mostani látogatás tétje, Salát Gergellyel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének tanszékvezetőjével és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.

— Mi a jelentősége annak, hogy Hszi Csin-ping éppen most, személyesen Magyarországra jön?

— Húsz éve járt utoljára Magyarországon kínai elnök. Ez nyilván egy gesztus Magyarországnak, ami azt akarja mutatni, hogy megéri Kínával jóban lenni, mert ilyen gesztusokra számíthatunk. De itt természetesen nemcsak a gesztusokról van szó, hanem azokról a nagyon megelevenedett magyar-kínai, elsősorban befektetési kapcsolatokról is, amelyeket ezzel a látogatással Hszi Csin-png szentesít.

— Szimbolikus csupán ez a látogatás, vagy valóban eldőlnek most fontos kérdések?

— Azt gondolom, hogy a konkrét kérdések, hogy melyik cég hol fektet be, hány milliárdot, vagy milyen magas lesz a kerítés, ezeket már rég letárgyalták a szakemberek egymás között. Itt legfeljebb az általuk már kidolgozott szerződéseket fogják ünnepélyesen aláírni. A megbeszélés sokkal inkább a világ helyzetéről, az EU-kínai kapcsolatokról és annak a lehetőségeiről fog szólni Orbán Viktor és Hszi Csin-ping között.

Ők nem arról fognak beszélgetni, hogy milyen irányba kanyarodjon a Budapest-Belgrád vasút, hanem arról hogy mik az alapvető stratégia, geopolitikai érdekei a két országnak, illetve, mit lehet kezdeni az EU-kínai kapcsolatokkal, illetve abban milyen szerepet tud játszani Magyarország.

— Ugyanez elmondható Hszi Csin-ping franciaországi látogatásáról vagy a szerbiai útjáról?

— Mindegyik másról szól. Franciaországban egészen konkrét dolgokról kell megalkudni. Ott is feltételezem, hogy a geopolitikai viszony lesz a fő kérdés. Nyilván beszélni fognak az orosz háborúról és arról a nyugat-afrikai nyomulásról, amit Franciaország kárára az oroszok végeznek, de azért valószínűleg a kínai gazdasági érdekek is ott vannak mögötte. Nyilván beszélni fognak kereskedelmi és egyéb kapcsolatokról.

Emmanuel Macron az EU egyik első számú vezetője, bizonyos kérdésekben a kínai kapcsolatok szószólója, más kérdésekben, például az elektromos autók ellen indított dömping-eljárásban éppen, hogy a Kína elleni fellépés fő képviselője.

Ott nagyon komoly alkudozás megy majd mindenféle dömping-eljárásokról és egyebekről. Nyilván ilyen jellegű alkudozás Magyarországon nem lesz. A belgrádi látogatás pedig inkább egy gesztus. Ez pontosan a belgrádi kínai nagykövetség lebombázásának a 25. évfordulójára van időzítve. Ez egy üzenet az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, hogy „nem felejtünk”, üzenet Oroszországnak, hogy „nem fogunk barátkozni a NATO-val és Amerikával, számíthattok ránk”, és természetesen azért Szerbiában is vannak üzletek, amiket le kell tárgyalni.

— Magyarország valójában mennyire jelentős üzleti partner Kínának?

— Öt éve azt mondtam volna, hogy semennyire, vagy minimálisan. Most azt gondolom, hogy ezekkel a hatalmas befektetésekkel tényleg fontossá vált. Nyilván nem a világ legfontosabb országa, a kínai befektetések nagyrészt nem Magyarországra érkeznek, még Európán belül sem, de azért egy CATL, vagy egy BYD méretű gyár Kínából is látható.

— Nemrég arról jelent meg hír, hogy Hszi Csin-ping ellátogat Pécsre is, később ezt Szijjártó Péter álhírnek nevezte. Erről mit gondol, mi lehetett a háttérben?

— Megjelent hetekkel ezelőtt egy hír, hogy Pécsen is lesz egy nagy autógyár, majd ezt hirtelen törölték a hírportálokról. Most mindenki találgat.

Nagyon jól zár a kommunikáció mind a két oldalon, tehát fogalmunk nincs valójában arról, hogy mit fog itt csinálni Hszi Csin-ping és milyen megállapodásokat akarnak kötni. Ilyenkor elszaporodnak a pletykák.

Három nap múlva okosabbak leszünk.

— Milyen most Kína helyzete? Lehet olvasni gazdasági válságról, vagy arról, hogyan válnának az Egyesült Államok riválisává – mindebben hol tartanak most?

— Bőven vannak gazdasági problémák, de nincs válság. Azért öt százalékos gazdasági növekedést továbbra is fent tud tartani Kína. Bizonyos problémákat meg kell oldani, ezen rajta vannak, vagy rajta lesznek.

Nyilván a két számjegyű gazdasági növekedés időszaka soha nem fog visszatérni, de olyan modernizációs, csúcstechnológiai és innovációs programok zajlanak, hogy azért egy szép, számottevő ütemű gazdasági növekedést továbbra is fenn tud tartani.

Ahol éppen valami nagy probléma van, oda a kínai államnak van akkora ereje és kapacitása, hogy gyorsan tudnak sok erőforrást csoportosítani a tűzoltásra. Tehát nem lesz nagy válság.

— Hszi Csin-ping milyen politikus, mit hozott Kína számára?

— Kőkemény politikus, aki nem is feltétlenül a saját ambíciói miatt, hanem inkább a Kínai Kommunista Párt elitjének konszenzusa alapján összerántotta Kínát. A 90-es, 2000-es években rengeteg helyi kiskirály, milliárdos, oligarcha egymással ellentétes érdeke húzta szét az országot, ezeket letörte. Megint egy centralizált, kemény pártállam lett Kína.

Amikor eltűnő politikusokról hallani, akik talán előkerülnek később, talán nem, az is ennek a folyamatnak a része?

Természetesen a politikai harc, a centralizáció áldozatokkal jár.

— Az emberi jogi kérdésekben mi Hszi Csin-ping szerepe, illetve felelőssége?

— Az általános bekeményítés, centralizáció a nyugati értelemben vett emberi jogok visszavágásával jár. Most rosszabb a helyzet ebből a szempontból, nyugati szempontból Kínában, mint mondjuk 15 éve. Azt gondolom, hogy ez a kínai pártelit politikájának a része. Egészen egyszerűen nem akarnak a szovjet kommunista párt sorsára jutni – ezt ki is mondták. Azt gondolják, hogy ahhoz, hogy a párt megőrizze a hatalmát, most egy keményebb időszakra van szükség.

— A kínai elnök mostani magyarországi látogatásának milyen távlatban lehet jelentősége, milyen távlatban határozhatja meg azt, hogy a két ország viszonya hogyan alakul?

— Ez néhány éves távlatban lehet meghatározó. Azt, hogy mondjuk a következő egy-két-három-négy évben milyen befektetések fognak idejönni, milyen pénzügyi konstrukcióval fog együttműködni a két ország, erre meghatározó lesz. De öt év múlva nyilván teljesen más lesz a világ, mint most, tehát akkor lehet, hogy megint teljesen újra kell gondolni az egészet.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ha nem jön össze, májusban pihenünk” – Órákkal a határidő előtt még nem adta le az ajánlásokat sem a Momentum, sem Márki-Zay pártja, sem a Jobbik
Magyar Péter felbukkanása eddig leginkább az ellenzéki pártoktól szívott el támogatókat. Ez már az ajánlásokért folytatott küzdelemben is érződik. Végigjártuk Budapest legforgalmasabb pontjait, hogy lássuk a véghajrát.

Link másolása

A február óta eltelt időszakban a semmiből vált az egyik a legerősebb ellenzéki erővé Magyar Péter Tisza pártja, és ezzel teljesen felforgatta a politikai térképet, főleg az ellenzéki térfélen. Ezt jól mutatja az is, hogy több ismert ellenzéki pártnak is nehezére esik összegyűjteni az Európai Parlamenti választáson való résztvételhez szükséges 20 ezer aláírást.

Néhány óra múlva, pénteken 4 órakor lejár a határidő, de az ajánlóíveket még nem sikerült leadni mindenkinek.

Elsőként a Tisza párt jelentette be, hogy összegyűjtötték a szükséges számú ajánlást, rögtön az első napon, igaz, leadni csak április 30-án adták le az íveket. A Fidesz szintén az első nap végzett, és ők április 27-én, elsőként le is adták azokat. Április 30-án továbbította a Választási Irodához ajánlásait a Mi Hazánk, a Kétfarkú Kutyapárt és a Gattyán-féle MEMO is. Az MSZP-DK-Párbeszéd a szükséges 20 ezer aláírást háromszorosan túlteljesítve csütörtökön adta le az íveket, és ugyanezen a napon végzett az LMP is.

Péntek reggel, órákkal a határidő lejárta előtt azonban az NVI honlapja szerint még nem adta le az aláírásokat sem a Momentum, sem a Jobbik, sem a Mindenki Magyarországa Mozgalom.

Az olyan kisebb indulókról nem is beszélve, mint a Jakab Péter-féle Nép pártján, vagy a Vona Gábor fémjelezte Második Reformkor.

Csütörtökön több helyen is jártunk Budapesten, hogy megnézzük, hogyan folyik a véghajrá. Arra számítottunk, biztosan kint lesz az összes aktivistájával az összes még nem végzett párt. Ennél nagyobbat nem is tévedhettünk volna.

A Nyugati aluljáróban Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalma várta az aláírókat. Két nappal korábban az MMM kiküldött egy levelet azoknak, akik korábban bármikor feliratkoztak a mozgalom hírlevelére, melyben többek között ez áll:

„Sajnos az erőn felüli munka dacára sem sikerült még összegyűjteni a 20 ezer aláírást, ahogyan sok más pártnak sem. Több száz aktivistánk gyűjti napok óta az ajánlásokat, azonban a tapasztalat az, hogy az emberek fásultak, bizalmatlanok és a legtöbben elutasítóak a politikával szemben.”

A Nyugatinál nem kerteltek, őszintén elmondták, hogy

rezeg a léc, állításuk szerint mindenki kint van, és gyűjti az aláírásokat (ezt később tapasztaltuk is, több helyszíneken láttuk az MMM pultját).

Egy idősebb aktivista személyes véleményként mindehhez hozzátette: azért is dolgoznak ilyen kitartóan, mert úgy gondolják, hogy személyesen Márki-Zay Péterért, és a mozgalom által képviselt értékekért kár lenne, ha elvesznének. Természetesen szóba került Magyar Péter felbukkanása, elszívó hatása, az aktivista szerint „minden kicsi megérzi” a Tisza párt felemelkedését. És hogy mi lesz, ha nem jön össze a húszezer? „Májusban pihenünk” – mondja szomorkás mosollyal.

Kissé odébb állt a Jobbik pultja is, amelyen csupán a listavezető Róna Péter neve és arcképe látható, és nagyítóval lehetett megtalálni, hogy ez valójában a Jobbik pultja. Akkor, utunk elején még nem mentünk oda, gondolván a következő helyszínen is lesznek jobbikosok.

Mekkorát tévedtünk!

Átvillamosoztunk a Széll Kálmán térre, ahol egy idős hölgy ücsörgött egy elhagyott MMM pult mögött. Volt ott még Vona Gábor Második Reformkor pártjának pultja is, és egy nagy sátor Karácsony Gergely arcképével, de sem Momentum, sem Jobbik, sem LMP nem volt sehol. Így hát metróval átrobogtunk az Astoria aluljáróba, ahol senki nem volt, csak a szokásos tömeg.

Egy megállóval odébb, a Blahán megtaláltuk az LMP pultját. Az aktivisták, akik közül az egyik Vitézy Dávidos sapkában volt, elmondták, a Tisza áradását ők is megérzik, de talán éppen most lesz meg a húszezredik aláírás. Este még mennek kopogtatni, elsősorban olyan körzetekbe, ahol a bázisuk van, tehát a felső-középosztály által lakott budai kerületekbe, ott fogékonyak a környezetvédelmi témákra, illetve az

„akksigyáras helyekre, ott aktív volt a párt, hamar össze lehet szedni száz aláírást”.

Sikerült is: estére az NVI honlapján már felkerült a párt aznapi dátummal, mint listát leadott szervezet.

Kimetróztunk az Őrs Vezér térre, ahol az MMM mellett Karácsony sátra és Gattyánék bódéja állt. Momentum, Jobbik, LMP sehol. Visszafele körülnéztünk a Keletinél, ahol hasonlóan üres volt minden, majd átlibbentünk a Kálvin térre. Sehol semmi. Szintén üres volt a Corvin negyed aluljárója is, így hát visszavillamosoztunk a Nyugatiba.

Ott még állt a Róna Péter név alatt futó Jobbik pultja. Az ottani aktivisták szerint megvan a húszezer, már csak a hibahatárra gyúrnak, azaz arra a többletre, amely akkor kellhet, ha diszkvalifikálnak néhány aláírást (és ez mindig megtörténik).

Magyar Péterről viszont érdekes dolgot mondtak: szerintük jót tett, hogy felkavarta az állóvizet. Az aktivista azt vette észre, hogy

az emberek kiléptek a komfortzónájukból és elkezdtek gondolkodni, vitatkozni és beszélgetni.

Bár a fenti beszámoló reprezentatívnak nem tekinthető, de nehéz elképzelni, hogy az összes Momentumos stand pont ott állt, ahol nem jártunk. Az is látszott, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom valóban kint volt mindenhol, ahogy Márki-Zay kérte levelében a párt aktivistáit, de sem az LMP, sem a Jobbik már nem igyekezett.

Meglehet, a Momentumnak is meglett a húszezer, azért vonultak le, de péntek reggel az NVI honlapján ennek még nincs nyoma.

A hazai választási törvény egyik furcsa rendelkezése, hogy egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat: azaz több szervezetnek is aláírhat. Így, elméletben Magyar Péter felbukkanása önmagában még nem jelenthetett veszélyt a kisebb pártokra, hiszen aki Magyart támogatja, attól még aláírhatott volna más pártoknak is.

De úgy tűnik, lesznek, akik már ezen a ponton elvéreznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: