SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Magyar Péter most már látja, hogy van politikai közössége, van háttérországa

A Political Capital alapítója szerint Magyar Péter támogatói azt érzik, most valaki nagyon őszintén, mélyről, belülről fontos dolgokat mond ki, szemben az elmúlt 14 évben elfáradt ellenzékkel. Közben Magyar retorikája a Fidesz két tartópillérét rombolja.


Lezajlott április hatodikán Magyar Péter nagy demonstrációja. Még most is folyik a számháború, hogy 400 ezren vagy csak 25 ezren voltak kint a téren. Akárhogy is, az egyértelmű, hogy Magyar nem egész két hónap alatt a semmiből olyan politikai tényezővé vált, amit nem lehet megkerülni.

Hogyan sikerülhetett ez neki, és merre tovább? Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával beszélgettünk erről.

– Bár számháború zajlik arról, mennyien is voltak a Kossuth téren, az biztos, hogy sokan. Mindezt három hét erőteljes lejáratókampány után, ahol mindent bevetettek Magyar Péterrel szemben, amit csak tudtak. Mit mond el mindez a propaganda hatékonyságáról, és mit mond el Magyar Péterről?

– Kezdjük azzal, hogy mi történik: nem csak Magyar Péternél, hanem azon emberek lelkében is, akik kimennek tüntetni, és ezzel is támogatják Magyart. Ők azt érzik, hosszú idő után most először, hogy

valaki nagyon őszintén, mélyről, belülről fontos dolgokat mond ki.
.

Mintha a kormányzat mellett az ellenzék is elfáradt volna ebben a 14 évben. Nincsenek meg azok a jó reflexek, amelyek egy ellenzéki erőt ellenzéki erővé tesznek, és ezt a fáradtságot a választók is észlelik. És most ezzel nem korholom az ellenzéki erőket, mert magam sem tudnék jobbat elképzelni 14 év után, mint a fáradtságot, hogy már nem tudnék mit csinálni megannyi kudarcos év után. Már nincs az ellenzékben az a fajta szenvedély, meg lelkesedés, ami kellene ahhoz, hogy azok a választók, akik mélyen elégedetlenek ezzel a kormányzással, és ebből nagyon sokan vannak, „szolgáltatást kapjanak” tőlük, jövőképet mutasson számukra. És ugyanígy elfáradt a kormányzati propaganda is, mert az, ahogy Magyar Péterre reagálnak, nem tekinthető túl magas teljesítménynek. Nyilván nehezen tudják ezt az egészet kezelni, miközben érzik, hogy Magyar retorikája a közepében találja el a közösségüket fenntartó identitást. Ugyanis

Magyar Péter nem csinál mást, mint a Fidesz identitásából építi fel a saját politikáját. A nemzeti szimbólumoknak a visszahozása, a magyar embereket a kormánnyal szembeállító retorikája ezt teszi. És ezt még fűszerezi, hogy Gyurcsányt és Orbánt összekapcsolja.
.

Ezzel, így együtt, a Fidesz két tartópillérét rombolja. Az egyik a nemzeti politika. „Mi vagyunk a nemzetiek, a magyarok”, hallottuk eddig a fideszesektől, és „mindenki, aki nem mi vagyunk, azok nem nemzetiek, nem magyarok”. A másik pedig az ellenzék legyurcsányozása volt. Ebből épült a kormányzati propaganda. Ez viszont most nem lesz elég Magyar Péterrel szemben, sőt, kontraproduktív, ha ugyanazt fogják mondani, amit eddig.

– Az a szombati beszédből már valószínűsíthető, hogy a Magyar Péternek nincs több atombombája, bármit is jelentsen ez. Viszont a másik oldalon lehet még valami, amit esetleg elő tudnak rángatni vele szemben?

– Ezt érdemes egy kicsit boncolgatni, mert való igaz, hogy ez elterjedt, nincs atombombája, de azért Európa közepén, ahol élünk, ha valaki előáll egy hangfelvétellel, amin az igazságügyi miniszter elmondja, hogy a másik minisztertársa nem tudta százszázalékos hatékonysággal befolyásolni az ügyészséget, és kihúzni a dokumentumokból olyan dolgokat, amik a kormány számára kedvezőtlenek, csak kilencven százalékosan – az egy atombombával felérő hanganyag.

Ha egy ilyen nyilvánosságra kerül Európa közepén, azért ez eléggé atombomba-szerűnek tűnne.

Az, hogy nincs atombomba a kezében, csak azért gondoljuk, mert már megszoktuk azt a fajta politikai közéletet, ahol semminek nincs semmiféle következménye. Azt viszont nem tudjuk, hogy hány ember lelkében van mégis az ilyennek következménye. Például annak, hogy a közállapotok azért nem változnak, mert nincsen botrány a botrányból. Egyre többen vannak, akik frusztrálódnak ettől, és ők, ha megtehetik, ott vannak például a Magyar-féle tüntetésen is.

– Tegnap elmaradt a Magyar Péter-féle párt bejelentése, pedig sokan várták. Ennek technikai okai lehetnek?

– Ő azt állítja, hogy nem akar támadási felületet adni most a kormánynak ezzel... Azért lehetnek itt más okok is, hiszen április 20-án el kell kezdeni az ajánlások gyűjtését, ahhoz pedig kellene, hogy legyen párt, és azt hirdessék is minden módon. Lehet például az az oka, hogy nem tudott megállapodni még az átvételről, vagy általában együttműködésről egy már létező párttal, amire szüksége van az induláshoz. De az is lehet ok, hogy esetleg elgondolkodott Bajnai Gordon és Márki–Zay Péter sorsán.

Mert ha ő pártot csinál, abban a pillanatban rögtön a pártok között találja magát, és nem lesz más, mint egy párt a sok versenytárs párt között.

Márki–Zay Péter, aki ugyanúgy a konzervatív táborból jött egyébként, például ott rontotta el, hogy amint kiválasztották, mint miniszterelnök-jelöltet, rögtön azért küzdött, hogy legyen pártja, meg frakciója a Parlamentben. Innentől kezdve el is rontotta az egészet, ahogy Bajnai Gordon is egyből pártot akart csinálni, és ő is elrontotta ezzel.

– Itt nyilván az a tét, hogy az európai parlamenti választásokon indulhasson, ott pedig csak párttal lehet. Most viszont már jönnek egymás után a határidők, be kell jelenteni, aláírásokat kell gyűjteni, listát kell állítani, stb.

– Igen, van ennek egy menetrendje. Illetve, nem ártana bemutatnia a lista első öt helyén szereplő összes többi figurát. Meglátjuk pár napon belül, hogy mennyire lesz ez meg.

– Az ön által említett április 20-ig nem egész két hét van. Magyar Péter most mondta, hogy országjárásra indul. Ezt is majdnem minden ilyen kezdődő formáció eddig megcsinálta. Bejelentette, hogy itt a párt, és ők most országjárásra indulnak. Na de kikkel?

– Az, hogy néhány ismert művész odaállt mellé, persze fontos, de még nem állt mellé politikus. Az országjáráshoz szervezet kell, és politikusok, nem csak egyedül ő maga. Elmehet egyébként vidékre, és tarthat vidéken is nagygyűléseket, és ott is, valószínűleg sokan fognak megjelenni. De az még nem azt jelenti, hogy építeni tudja a saját politikai közösségét. De továbbra is mondom, simán lehet, hogy ez a pártalapítás túl korai. Amikor az első nagygyűlésén bejelentette a mozgalmát, akkor hiányzott az a közösségi oldal, ahol utána lehetett volna ennek a mozgalomnak nézni.

Olyan, mintha futna az események után, mert minden nagyon gyorsan történik. A gyorsaság az neki nyilván hátrány, mert nagyon gyorsan kell építkezni. Azonban óriási előny is,

mert hónapokkal ezelőtt még senki nem tudta, hogy ki Magyar Péter. És még máig nem tudjuk, hogy ki Magyar Péter. És amíg ez így van, addig azért könnyebben tud a politikában mozogni, mert nehezebb támadni olyan valakit, akit nem ismerünk, mint olyat, akit ismerünk.

– Tegnap láttunk egy elég professzionális színvonalon megszervezett tüntetést. Nekem például az is feltűnt, hogy milyen jó minőségű közvetítése volt a neten. Azt gondolom, hogy ez azért nem két fillér. Arról is megy a számháború, hogy ez hány tízmillió forintba kerülhetett, vagy mégsem, mert adományokból és önkéntes munkából állt össze. De önkéntesből is rengeteg kell ahhoz, hogy egy ilyen dolgot megcsináljanak, egy stábot kell koordináljanak.

– Az, hogy mekkora volt a tömeg, azt nem tudjuk, nem tudhatjuk, mert különböző tippek vannak, de hogy körülbelül mennyibe került egy ilyen rendezvény, azt azért nagyságrendileg meg lehet tippelni. Ez egy 30-40 millió forintos esemény volt. Nyilvánvaló, hogy az egy kérdés, honnan van ez az összeg. És ha ő egy másik Magyarországot akar, akkor egyrészt kommunikálnia kellene, hogy honnan van, másrészt viszont ha ebből az országból indulunk ki, ahol mindenki más meg eltitkolja, mert például a CÖF elhazudja, a megafonosok is elhazudják, akkor miért pont Magyar Péternek kellene elmondania. Innentől ez egy játékelméleti kérdés, hogy minek szálljon be hátránnyal valaki a csatába.

Persze attól még jó kérdés, hogy honnan van a pénz. 200 millió forint a határa talán annak az összegnek Magyarországon, ami még akár államfüggetlen vállalkozói körökből is gyorsan összegyűjthető politizálásra.

Tehát, nem valószínű, hogy az első tízmilliók megszerzésével gond van, amely biztosítja az első tüntetések sikerét. Ami viszont világosan látszik, hogy azért távolról sem volt annyira professzionális a rendezvény. Úgy hallottam a tüntetésre kijutott barátaimtól, hogy ők semmit nem hallottak, mert probléma volt a kihangosítással. Elindult a tömeg egy másik utcán keresztül, mint ami egyébként meg volt tervezve, mert probléma volt a logisztikával. Nyilván azért is, mert emberek csinálják, és nagyon gyorsan kellett ezt az eseményt létrehozni. Ugyanakkor a közvetítéssel nem volt gond, aki távolból követte az eseményeket, annak hallható volt és átütő az esemény.

– Hány önkéntessel lehet ezt így összerántani?

– Azt gondolom, hogy egy ilyen rendezvényhez 50-100 önkéntes kell, az szinte biztos.

– És őket is még valahogy koordinálni kell, hogy ne mindenki menjen a feje után. Ez azért nagy munka. Érdekes volt számomra az is, hogy elindult a weboldal, és elindult egy kommunikációs csatorna a Discordon, úgy tűnik, hogy más módszereket használ Magyar Péter, mint amit eddig megszoktunk, vagy más csatornákat keres. Tudunk-e következtetni az ő leendő stílusára, irányára, dinamikájára, építkezésére?

– Azt lehet látni, hogy azokkal a politikai szkilekkel rendelkezik, amelyek hosszú távon sikeressé tudják tenni őt. Azt mondja rá a propaganda, hogy pszichopata. Ez talán a leggyengébb kritika, hiszen ez akárkire, aki hosszú távon politizálásra adja a fejét, elmondható. A pszichopata, vegyünk egy általános meghatározást, nem fél, nem szorong, és nem tanul. Ebből az első két tulajdonság minden jó politikusra alkalmas kell, hogy legyen.

A kérdés az, hogy Magyar Péter tud-e tanulni, tehát azt jelenti, hogy tudja-e, érti-e azt, hogy ha egy irány mondjuk valamiért rossz, akkor tud-e azon módosítani?

De ez majd a jövő kérdése. Annyira friss a politikában, hogy még alig látunk belőle valamit.

– Viszont azt látjuk, hogy az európai parlamenti képviselői helyekre egy castingot hirdetett meg. Miről szólhat ez a módszer?

– Ez egy üzenet arról, hogy a politikába bele lehet szólni.

Üzenet a „kisembernek”, hogy ő is lehet politikus. Ez egy fontos politikai marketing üzenet, de én nem tekinteném ennél többnek.

Ugyanaz a logikája, mint a nemzeti konzultációnak vagy a lakógyűlésnek, amit Karácsony Gergely hirdetett. Senki józan ember nem gondolja azt, hogy a nemzeti konzultáció bármit is befolyásolt a Fidesz politikáján, vagy a lakógyűlés, aminek teljesen irányítottak voltak a kérdései, azért van, mert Karácsony szeretné innen pontosan tudni a budapestiek véleményét. Ha akarna ilyet, akkor megrendelne egy közvélemény-kutatást. Ezek politikai üzenetek, és nem is kell máshogy kezelni, mint a politikai marketing eszközeként.

– Magyar Péter körül rögtön kialakult egy kultusz. A magyar politikai életben eddig három olyan párt volt, ami egy személy nevéhez kötődött. Az egyik a Torgyán-féle kisgazdapárt volt, a másik pedig az Orbán-féle Fidesz, a harmadik a Gyurcsány-féle DK. Magyar Péter mozgalma annyira rá van szabva, hogy itt nincs meg a veszélye annak, hogy megint egy vezérelvű mozgalom vagy párt alakul ki, ami viszont a későbbiekben eltorlaszolja a demokratikus működés lehetőségét?

– Ez a lehetőség benne van. Talán az előző kérdésben megbeszélt EU-képviselői casting pont ezt próbálja oltani egy kicsit, vagy visszafogni ezt a fajta értelmezést. De való igaz, hogy az egyszemélyes vezető, aki egyszerre politikai sikert is tud hozni középtávon, és az ebből következő politikai problémák, amit okozni tud, az összefügg. Van a választókban egy nagyon erős igény, hogy jöjjön már valaki, aki határozott, erős állításokat tesz, és nem szorong amiatt, hogy ezt megtegye.

Tehát a politikusok esetében ez egy olyan elvárás, ami szavazatokat vonz, de benne van az a veszély, hogy egy egyszemélyi vezetés akár diktatórikus irányba is fordulhat.

De még messze nem tartunk itt, mert fogalmunk sincs, hogy ki Magyar Péter.

– Eddig Magyar mindig azt csinálta, hogy tizenkilencre húzott lapot, és ez neki mindig bejött. Csinált egy március 15-ét, ami nagyon bejött neki, és akkor mindenki azt mondta, hogy hát ezután, ha a következő alkalommal kevesebb ember megy el, akkor baj lesz. Kijött az ügyészségről, és pár óra alatt összerántott megint nagyon sok embert. És akkor meghirdetett egy április 6-át. Ezután a nagygyűlés után mi jön?

– A politikára is igaz, ami az üzleti életre, hogy kockázat nélkül nincs politika. Ez természetes, mert ha valaki politizálni akar, vagy politikába akar lépni, akkor nem tudja ezt máshogy csinálni, mert olyan új dolgokat kell tennie a sikerekért, amit még mérni is lehetetlen, mert még nem történt ilyesmi. A marketingben ez az egyik nagyon komoly módszertani gond:

ha valami teljesen új dolgot akarsz csinálni, azt nem tudod mérni.

Nem tudod mérni azt, hogy mennyire fogják támogatni a teljesen új termékedet majd a piacon, amit még soha senki nem látott. Ugyanez történik a politikában is most. Nyilván kockáztatni kell, bár egyébként annak a kockázati értéke, hogy valaki bevisz egy olyan hangfelvételt az ügyészségre, mint amit Magyar Péter letett az asztalra, rendkívül csekély, mert az tényleg maga a hatalmas botrány, ami azon a hangfelvételen van. Ez azért könnyen kiszámítható lehetett, hogy ha ezzel előlép, akkor erre fel fognak figyelni az emberek. Tehát, hogy minimum bukni nem tud. Az, hogy mekkora lesz a rendezvénye, abban sem volt akkora nagy kockázat, mert az elmúlt időszakban az ellenzéki rendezvényekre egy-kétezer ember járt el. És ahhoz képest biztos, hogy több embert kivisz. Ha nem ötvenezer ember lett volna a rendezvényen, hanem tízezer, az is siker lett volna. Nyilván ilyen szempontból a tegnapi rendezvénynek volt egy nagyobb kockázata, hiszen már egyszer produkált egy nagy rendezvényt, volt összehasonlítási alap, kérdésként merült fel, hogy eljön-e ugyanennyi ember most is. De abból a tömegből viszont, ami az első rendezvényen volt, már érződött, hogy Magyar Péter iránt van érdeklődés. A közösségi oldalán az a sok százezer követő is ezt mutatja.

Tehát az első, legnagyobb kockázattal járó lépéseket megtette. Most már látja, hogy van politikai közössége, van háttérországa. Az a kérdés, hogy ezzel tud-e jól gazdálkodni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem a Partizánban, hanem a börtönben, az ügyvédi beszélőn kellene megszólalniuk” - Herczeg Zoltán nem bocsátana meg a Fidesz-kiugróknak
Herczeg Zoltán divattervező kemény stílusban fejtette ki véleményét a NER-ből kiugró, hirtelen kormánykritikussá váló szereplők médiaszerepléséről. Szerinte semmi keresnivalójuk „az általuk 16 éven keresztül szakmányban porig gyalázott, szétgyilkolt, megtaposott” és mindennek elhordott független médiában.


Herczeg Zoltán divattervező szerint a NER-ből kiugró, „hirtelen megtért” szereplőknek nem a független médiában kellene szerepelniük. Véleményének a közösségi oldalán adott hangot, ahol kifejtette, hogy a „16 évig pusztító, romboló, tolvajló, galád, alja, mocskos bűnbanda” tagjainak nem a Partizánban vagy a Telexen a helyük.

„Szerintem se a Partizánban és a Telexen kéne beszélniük, mentegetőzniük a 16 évig pusztító, romboló, tolvajló, galád, alja, mocskos bűnbanda hirtelen megtért, megvilágosodott tagjainak. Eddig hol voltak??? WTF???”

– teszi fel a kérdést bejegyzésében.

A divattervező szerint ezeknek az embereknek a börtönből, az ügyvédi beszélőn kellene megszólalniuk „havonta egyszer az 1x1 méteres, hermetikusan elzárt, sötét lyukba a rozsdás radiátor mellé a vasszékre a vastag, nehéz vasajtón túl, szintén lyuggatott üvegfalon át”, és közben „csak remélik, hogy ezt nem hallgatják le a tisztek. De, lehallgatják!”.

Állítása szerint a kapcsolattartásnak a börtön falain belül kellene zajlania, például Skype-on, rossz minőségű eszközökkel. „A beszélőn kéne beszelniük skype-on, havi két alkalommal percre pontosan 60-60 percet, ha működik egyáltalán az ezer éves, lekoszvadt, retkes, intézményi komputer a szakadt hangfalaival, széthullott monitorjaival es szétbarmolt mikrofonjaival!”

A személyes találkozókat is hasonlóan képzeli el, ahol a fizikai kontaktus teljesen kizárt. „A körkörösen lyuggatott falú, vastag, karcos, opálos üvegablakon át kéne beszelniük a nagy nehezen kicsikart kapcsolattartóikkal szintén két hetente 1-1 órát úgy, hogy nulla testi kontakt, se ölelés, se puszi, csak a bakelit telefon, miközben a felügyelők természetesen végig lehallgatják.”

Úgy véli, a zárkatársakkal való kommunikáció is veszélyes lenne. „Szűk körben, 15 m2-en beszéljenek egymás közt a zárkatársakkal, de kurv@ra óvatosan vagy épp rettegve, mert sose tudni, ki fogja rögtön elárulni őket a saját kedvezménye reményében. Ez a legdurvább!”.

Lehetőségként említi a börtönpszichológussal való beszélgetést, ami szerinte segíthet a fogvatartottaknak. „Beszéljenek a börtönpszichológussal havi egyszer egy órát, hátha ő nem adja ki őket, és hátha így könnyíteni tudnak a lelkükön! Nagy meló, de nagyon ajánlom! Addig se a zárkában kell megrohadni!”

A napi sétát is egyfajta kommunikációs lehetőségként írja le, de állítása szerint ez is tele van veszéllyel. Azt mondja, a fogvatartottaknak „végig attól parázva, melyik krumpliért megvásárolt roma szavazó polgártárs fogja hátulról nyakonb@szni a kellemes sétálgatás közben a 9. emelet rácsos túraútvonalán csak úgy, játszásiból!”

A telefonálási lehetőségeket is felvázolja, ami szerinte egy drága és korlátozott opció kellene, hogy legyen. „Beszéljenek a zöld, műanyag, ütésálló, HT-s bunkofonjukkal heti 80 percet percenként 75 forintért, csak kifele, a néhány nagy kegyesen jóváhagyott kapcsolattartóikkal, esetleg az ügyvédjükkel.” Hozzáteszi, hogy bejövő hívásra és internetre ne legyen lehetőség, és a fogvatartotti kártyájukon se legyen pénz.

Szerinte ennyi jár, és nem több. Herczeg Zoltán a posztja végén ismét megerősíti, hogy ezeknek az embereknek semmi keresnivalójuk azokban a médiumokban, amelyeket korábban támadtak.

„De semmi esetre se az általuk 16 éven keresztül szakmányban porig gyalázott, szétgyilkolt, megtaposott, összesz@rt független, “baloldali”, “sorosista”, “brüsszelita”, “ukrán kémhálózati” médiákban, mert egyáltalán nem érdekel még az se, amit kérdeznek, kurvár@ egyetlen szavukat, betűjüket se hiszem el!!!” – zárja sorait a divattervező, majd egyértelművé teszi véleményét: „Nem, nem és nem!!!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Uramatyám, ez működik!” - Kéri László elmesélte, hogyan látta belülről a Tisza diadalmenetét
Kéri László feleségével együtt hónapokon át járta a Tisza-szigeteket, így közelről látta, hogyan épült fel vidéken is a Tisza Párt támogatottsága, mi az, amit nem vett észre Orbán Viktor, és mekkora szerepe volt mindebben Magyar Péter személyiségének.


Lakner Zoltánnal beszélgetett Kéri László a Jelen podcastjának adásában a választásokról, az azt megelőző két év társadalmi folyamatairól és a jövőbeli kilátásokról. A politikai elemző szerint a kampány legfontosabb időszaka az utolsó egy hónap volt, március 15-től április 12-ig. „Szerintem máskor évek alatt nem történik annyi, mint ebben az időszakban, úgyhogy én ezt tartom a végső eredmény megmagyarázása szempontjában a legfontosabb időszaknak” – jelentette ki.

Úgy látja, március 15-e egyfajta főpróba volt, ahol a két politikai tábor tömegének mérete, minősége és a rendezvények üzenetei megmutatták, hogy egy hónappal a választás előtt ki mit akar. Kéri szerint március 15-ig az volt a kérdés, hogy a Tisza Párt meg tudja-e verni a Fideszt, utána viszont már az, hogy lesz-e kétharmad. Orbán Viktor ünnepi beszédét látva az elemzők számára is egyértelművé vált, hogy a Fidesz verhető.

„Ezt Viktor már százszor hallottuk tőled, ez így kár volt buszoztatni ennyi embert, hogy meghallgassák a téren azt, amit reggeltől estig hallanak tőled, meg plakátokon láthatják” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a miniszterelnök túl későn kezdett országjárásba.

A beszélgetésben Kéri László kitért a társadalmi részvétel fontosságára, párhuzamot vonva a mostani helyzet és a rendszerváltás időszaka között. Felidézte, hogy mindig is vitatta azt a nézetet, miszerint 1989-ben kizárólag elitmegegyezés történt, hiszen akkor is százezres nagyságrendű civil érdeklődő kör létezett. Emlékeztetett rá, hogy maga Orbán Viktor is a civil társadalom alulról építkező erejéről írta a szakdolgozatát 1986-ban.

„Ugye néha bennem volt, hogy kisapám, azért úgy elolvastatnám veled a 40 évvel ezelőtti dolgozatodat, hogy tanulj belőle, hogy 24 éves korodban sokkal okosabb voltál, mint 20 évnyi miniszterelnökség után” – mondta.

Szerinte a rendszerváltó pártok lényegében „lefejezték” ezt a civil mozgolódást, beszippantották a vezetőit, amivel a civil szféra évtizedekre elhalt. Ez a civil aktivitás éledt újjá 2024 tavaszán.

Az igazi fordulópontot számára 2024-ben az április 6-i Kossuth téri tüntetés jelentette. Magyar Péter kiadta a jelszót: se jobb, se bal, hanem magyar. Ezt először őszintén szóval  kapitális gicsnek éreztem, ami a populizmus határait feszegeti. És ott, ezen a téren éltem meg, hogy uramatyám, ez működik.”

Kéri öt dolgot figyelt meg: a tömeg méretét, a rengeteg fiatalt, egy újfajta patriotizmus megjelenését, az országos lefedettséget és azt, hogy a résztvevőket nem szervezte senki. Kéri szerint arra gondolt, ha ezt az öt dolgot valaki esetleg össze tudja majd tartósan kapcsolni, akkor itt ebből valami vadonatúj politika lesz.

„Itt sok-sok ezer ember van, aki örül annak, hogy a saját jogán lehet magyar, és hogy senki nem gondolja, hogy ez a Fidesz támogatása, hanem megpróbálja visszavenni a nemzeti érzelmeket” – emlékezett vissza.

Ezt követően jöttek létre a Tisza-szigetek, amelyek Kéri szerint az első hónapokban leginkább olyan fórumokként működtek, ahol az emberek azt hallhatták, amit a közmédiában nem. A kormánymédia támadásai szerinte akaratlanul is segítettek népszerűsíteni ezeket az eseményeket.

A Tisza-szigetek Kéri szerint fokozatosan fejlődtek: az egyszerű fórumokból először karitatív akciókat szervező közösségek lettek, például tűzifát és ruhát gyűjtöttek a rászorulóknak. Elmesélt egy esetet, amikor a müncheni magyarok egy kamionnyi iskolaszert gyűjtöttek össze és hoztak el Nógrád megyei falvakba.

Ezek az akciók szembesítették a jómódú, városi középosztálybeli aktivistákat a vidéki mélyszegénységgel. Ez őt is mélyen megérintette.

„Somogy olyan falvakban olyan nyomort láttam, Zoli. Napokig nem aludtunk utána, mert én azt hittem, hogy a nyomor az Szabolcs-Szatmár meg Borsod. De hogy a Balatontól 10-15 kilométerre Banglades van” – mondta.

Szerinte tízezrek tanulták meg a karitatív tevékenységnek az addig nem létező mintáit, és ők finanszírozták ezt. Ez a folyamat szerinte segített lebontani a budapesti és a vidéki Magyarország közötti falakat.

Ezt kezdetben Budapesten sem akarták elhinni. Míg Kéri és a felesége vidéken arról mesélt, hogyan állnak össze egyetlen nagy összképpé a gazdasági és politikai folyamatok, a fővárosban arról kellett győzködni az embereket, hogy vidéken megváltozott a hangulat. „Hát úgy tudtuk, hogy a vidék az a Fideszé. Mit kerestek ti vidéken? - kérdezték. Szabályos hittérítő munkát kellett végeznünk ebben az értelmiségi táborban.”

„Magyar Péter és a Tisza-szigetek legnagyobb tette, és a kettőt együtt gondolom, ez a vidék politikai egyenjogosítása Magyarországon” - fogalmazott Kéri.

A Fidesz minderre folyamatosan megkésetten reagált, a Digitális Polgári Körökkel azt másolták le, amit a Tisza másfél évvel korábban az online térben csinált, csakhogy akkorra ők már rég kiléptek a fizikai térbe, és helyben szerveződtek.

Magyar Péter közben bejelentette, országjárásra indul. Kéri kezdetben ezzel kapcsolatban is szkeptikus volt. „Én akkor megint húztam a számat, hogy hányszor hallottam én ezt már, és hányszor nem lett belőle semmi. Csak egyet nem gondoltam, hogy valaki tényleg országot jár.”

Pedig Magyar épp ezt tette. Gyakorlatilag két éven át folyamatosan személyes kampányt folytatott. Elment a legkisebb településre is, és nemcsak beszélt, meg is hallgatta az ottaniak problémáit. „Ennek a legfontosabb szála az, hogy ment, ment, ment, és hogyha már ment, megadta a személyesség élményét, és azok az emberek bizonyos fokig mind meg is változtak. Ott volt bennük a tudat, hogy hát kezet fogott velem a Péter. Hát szelfit csináltunk vele, el tudta hitetni az egyenrangú állampolgári minőséget.”

„Baromi természetesen simult bele ebbe a nép fia szerepbe. Tehát egy idő után elhitted, hogy uramatyám, ő tényleg a nép fia.”

Idővel a Tisza-szigetek eljutottak a politikai cselekvés szintjére is.

Kéri szerint a Tisza részéről hatalmas innováció volt, hogy a jelölteket nem egy pártközpontban választották ki, hanem a helyi közösségek termelték ki magukból. Ez a modell sikeresnek bizonyult: a sok, országosan ismeretlen jelölt sorra győzte le a Fidesz ismert politikusait. Szerinte előtte újságíróknak is sokat kellett magyaráznia, hogy az országos ismertség nem minden.

„Hála Istennek, nem hallottad a nevét. Elég, hogyha őt Celldömölkön ismerik. Elég, hogyha őt Mezőhegyesen tudják, hogy kicsoda” – fogalmazott.

Az elemző úgy látja, a választás estéjére a Fidesz alól „elhalt a bázis”, a hierarchia megmaradt, de már nem volt, aki elvégezze a terepmunkát, szemben a Tisza több tízezres, lelkes aktivista hálózatával. „Egy tízezres Pest megyei településen a polgármester egyedül tömködte be a választási cédulákat, és a Tisza-aktivisták ott röhögtek, mert ők meg 30-40-en mentek.”

Orbán Viktor pedig az utolsó pillanatban szállt be. „Én olyat még nem láttam, hogy egy kampányban a miniszterelnöki kampánybuszt egy nappal a választás napja előtt indítják be”- hangzott el Lakner Zoltán és Kéri László beszélgetésében. „Elképesztő időzavarban volt végig a Fidesz,  egyre távolabbról futottak az események után.”

És Orbán Viktor mintha mindebből semmit sem vett volna észre. „Hárommillió embert leukránügynöközött. Hát, kisapám, ez azt jelenti, hogy te 16 év kormányzás alatt nem tudtál olyan bázist teremteni, mint az ukránok.”

A jövőt illetően Kéri László úgy véli, a Tisza-szigetekre a után még nagyobb szükség lesz.

Szerinte ezek a közösségek adhatják az önkormányzatok társadalmi hátterét, folyamatos kontrollt gyakorolva a helyi testületek felett, és megakadályozva, hogy a polgármesterek négy évre elszigeteljék magukat a választóktól.

Ezzel párhuzamosan egy új parlamenti kultúra is kialakulhat, ahol a képviselők szorosan kötődnek a helyi közösségeikhez, és nem csak „nyomógombok” lesznek. „Őket nem lehet rábeszélni arra, hogy csukott szemmel legyenek kormányhívők, a társadalmi hátterük annyira erős, hogy ezt nem lehet elnyomni” - véli. Mindez persze egy állandó, de természetes ütközést fog eredményezni, amit a kormánynak kezelnie kell.

„Viszont emiatt egész más lesz a helyi politikai részvétel, és kialakulhat ennek a magyar nyelvből hiányzó citoyen létnek, az állampolgári létnek a természetes,  folyamatos gyakorlása, kialakulhat a képviselők ellenőrizhetősége. Ez két nagyon nagy előrelépés.”

A beszélgetés végén Kéri arról beszélt, hogyan lehet megszólítani azt a 2,25 millió embert, aki a Fideszre szavazott. Három lehetséges utat vázolt fel: az egyik a Magyar Péter által képviselt békülékeny hang, amely szétválasztja a rendszer haszonélvezőit a szavazóktól. A másik egy „terápiás” megközelítés, amely türelemmel próbálja megértetni a csalódott fideszesekkel, hogy nem történt világvége.

A harmadik, amitől tart, az Orbán Viktor és a Fidesz-vezérkar revansvágya. „Fél év múlva visszajövünk, összekapjuk magunkat” - idézte a fideszes érvelést. Szerinte ennek jele az is, hogy Orbán Viktor azt hangsúlyozza, milyen nagy még mindig a bázisuk, akkora  2014-ben megnyerték vele a választásokat.

Úgy véli, Orbán Viktor személyisége a legnagyobb gátja a Fidesz megújulásának.

„Az önkritikára van a legkisebb hajlama. Tehát képtelen azzal szembenézni, hogy ő bármit nem jól csinált, vagy hogy kicsusszon a száján, hogy tévedtem.” – állította.

Kéri László szerint a legnagyobb feladat az lesz, hogy a Fidesz kétmilliós szavazótáborával elhitessék: ők is jól járnak a rendszerváltással.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor bemutatta: ennyit számítottak a külföldi szavazatok a választás végeredményének szempontjából
Az elemző szerint a levélszavazatok érdemben javították a Fidesz eredményét. Amennyiben csak az anyaországi magyarok szavazatait nézzük, akkor az olló még nagyobbra nyílik a két párt között: a Tisza 55,9 százalékon állt volna a Fidesz 36,3 százalékával szemben.


Török Gábor politikai elemző szerint a külföldről és átjelentkezéssel leadott voksok is módosították a végeredményt.

Azt írta: „A külképviseleti és átjelentkezős szavazatok még emeltek az eredményen, a Tisza 3,3 millió fölé ment, a Fidesz közel 30 ezerrel haladta meg a 2014-es eredményét.”

A politológus közölte a levélszavazatokkal együtt kalkulált végső arányokat is. „A levélszavazatokkal számított végeredmény: Tisza: 53,2 Fidesz: 38,6” – írta.

Török Gábor kitért arra is, hogy milyenek lettek volna a számok a levélszavazatok nélkül.

A posztja alapján a csak „hazai szavazatok” esetében az arányok a következőképpen alakultak: „Tisza: 55,9 Fidesz: 36,3”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vox Populi: Nem 53-39, hanem 56-36 a valódi választási eredmény
Vox Populi egy bejegyzésben vette górcső alá a listás szavazatokat, szerinte a valós arányokat a levélszavazatok nélkül kapjuk meg. Felteszik a kérdést, hogy vajon hány 1945 utáni nem-kommunista választáson fordult elő Európában, hogy egyetlen párt a szavazatok 56 százalékát szerezte meg.
M.M. / Nagy Bogi - szmo.hu
2026. április 18.



A Vox Populi a Facebookon fejtette ki véleményét a választási eredményekről.

A poszt írója szerint: „Megjelent a 100%-os feldolgozottságú választási eredmény, eszerint a TISZA a hazai listás szavazatok 55,8, a Fidesz 36,3, a Mi Hazánk pedig 5,9%-át szerezte meg.”

Úgy véli, bár a hatóságok és a sajtó egy másik, 53:39 arányú eredményt kommunikálnak, a lényegi eredmény a levélszavazatok nélküli, belföldi voksokból áll össze.

A levélszavazatok szerepéről azt állítja: „Hogy a levélszavazatok mennyire lényegtelenek, és legfőképpen csak egy külhonban eljátszott pajzsraemelési rituálét és propaganda-célokat szolgálnak, azt legjobban abból lehet látni, hogy a levélszavazatok idén már 5,6 százalékát tették ki az összes listás szavazatnak, de a 199 parlamenti mandátumból csak egyet vagy kettőt befolyásoltak, tehát vagy fél, vagy egy százalék volt a súlyuk.”

Szerinte az sem egyértelmű, ki a levélszavazók képviselője a parlamentben, és kétségesnek tartja, hogy ez a Fidesz listavezetője lehetne, akinek állítása szerint rajtuk kívül kétmillió belföldi szavazót is képviselnie kell. A poszt szerzője kifejti, hogy a levélszavazóknak azért csekély a befolyásuk a parlament összetételére, mert magyarországi lakóhely hiányában egyéni választókerületi szavazattal nem bírnak.

Azt viszont problémásnak tartja, hogy állítása szerint „törvénytelen körülmények között zajlik a levélszavazás, és a végén még az se világos, hogy ugyan ki képviseli ezeket az embereket a magyar parlamentben.”

Megoldási javaslatként felveti, hogy „egy arányos választási rendszerben ezt a problémát is igazságosabban lehet megoldani, mint az egyéni választókerületes rendszerben.”

A bejegyzés végén egy gondolatébresztő kérdést tesz fel olvasóinak: „vajon hány 1945 utáni nem-kommunista választáson fordult elő Európában, hogy egyetlen párt a szavazatok 56%-át szerezte meg?” A poszt írója azt ígéri, másnap megadja a választ, és egyúttal meghívja követőit egy sörre a Városligetbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET: