SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Magyar Péter most már látja, hogy van politikai közössége, van háttérországa

A Political Capital alapítója szerint Magyar Péter támogatói azt érzik, most valaki nagyon őszintén, mélyről, belülről fontos dolgokat mond ki, szemben az elmúlt 14 évben elfáradt ellenzékkel. Közben Magyar retorikája a Fidesz két tartópillérét rombolja.


Lezajlott április hatodikán Magyar Péter nagy demonstrációja. Még most is folyik a számháború, hogy 400 ezren vagy csak 25 ezren voltak kint a téren. Akárhogy is, az egyértelmű, hogy Magyar nem egész két hónap alatt a semmiből olyan politikai tényezővé vált, amit nem lehet megkerülni.

Hogyan sikerülhetett ez neki, és merre tovább? Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával beszélgettünk erről.

– Bár számháború zajlik arról, mennyien is voltak a Kossuth téren, az biztos, hogy sokan. Mindezt három hét erőteljes lejáratókampány után, ahol mindent bevetettek Magyar Péterrel szemben, amit csak tudtak. Mit mond el mindez a propaganda hatékonyságáról, és mit mond el Magyar Péterről?

– Kezdjük azzal, hogy mi történik: nem csak Magyar Péternél, hanem azon emberek lelkében is, akik kimennek tüntetni, és ezzel is támogatják Magyart. Ők azt érzik, hosszú idő után most először, hogy

valaki nagyon őszintén, mélyről, belülről fontos dolgokat mond ki.
.

Mintha a kormányzat mellett az ellenzék is elfáradt volna ebben a 14 évben. Nincsenek meg azok a jó reflexek, amelyek egy ellenzéki erőt ellenzéki erővé tesznek, és ezt a fáradtságot a választók is észlelik. És most ezzel nem korholom az ellenzéki erőket, mert magam sem tudnék jobbat elképzelni 14 év után, mint a fáradtságot, hogy már nem tudnék mit csinálni megannyi kudarcos év után. Már nincs az ellenzékben az a fajta szenvedély, meg lelkesedés, ami kellene ahhoz, hogy azok a választók, akik mélyen elégedetlenek ezzel a kormányzással, és ebből nagyon sokan vannak, „szolgáltatást kapjanak” tőlük, jövőképet mutasson számukra. És ugyanígy elfáradt a kormányzati propaganda is, mert az, ahogy Magyar Péterre reagálnak, nem tekinthető túl magas teljesítménynek. Nyilván nehezen tudják ezt az egészet kezelni, miközben érzik, hogy Magyar retorikája a közepében találja el a közösségüket fenntartó identitást. Ugyanis

Magyar Péter nem csinál mást, mint a Fidesz identitásából építi fel a saját politikáját. A nemzeti szimbólumoknak a visszahozása, a magyar embereket a kormánnyal szembeállító retorikája ezt teszi. És ezt még fűszerezi, hogy Gyurcsányt és Orbánt összekapcsolja.
.

Ezzel, így együtt, a Fidesz két tartópillérét rombolja. Az egyik a nemzeti politika. „Mi vagyunk a nemzetiek, a magyarok”, hallottuk eddig a fideszesektől, és „mindenki, aki nem mi vagyunk, azok nem nemzetiek, nem magyarok”. A másik pedig az ellenzék legyurcsányozása volt. Ebből épült a kormányzati propaganda. Ez viszont most nem lesz elég Magyar Péterrel szemben, sőt, kontraproduktív, ha ugyanazt fogják mondani, amit eddig.

– Az a szombati beszédből már valószínűsíthető, hogy a Magyar Péternek nincs több atombombája, bármit is jelentsen ez. Viszont a másik oldalon lehet még valami, amit esetleg elő tudnak rángatni vele szemben?

– Ezt érdemes egy kicsit boncolgatni, mert való igaz, hogy ez elterjedt, nincs atombombája, de azért Európa közepén, ahol élünk, ha valaki előáll egy hangfelvétellel, amin az igazságügyi miniszter elmondja, hogy a másik minisztertársa nem tudta százszázalékos hatékonysággal befolyásolni az ügyészséget, és kihúzni a dokumentumokból olyan dolgokat, amik a kormány számára kedvezőtlenek, csak kilencven százalékosan – az egy atombombával felérő hanganyag.

Ha egy ilyen nyilvánosságra kerül Európa közepén, azért ez eléggé atombomba-szerűnek tűnne.

Az, hogy nincs atombomba a kezében, csak azért gondoljuk, mert már megszoktuk azt a fajta politikai közéletet, ahol semminek nincs semmiféle következménye. Azt viszont nem tudjuk, hogy hány ember lelkében van mégis az ilyennek következménye. Például annak, hogy a közállapotok azért nem változnak, mert nincsen botrány a botrányból. Egyre többen vannak, akik frusztrálódnak ettől, és ők, ha megtehetik, ott vannak például a Magyar-féle tüntetésen is.

– Tegnap elmaradt a Magyar Péter-féle párt bejelentése, pedig sokan várták. Ennek technikai okai lehetnek?

– Ő azt állítja, hogy nem akar támadási felületet adni most a kormánynak ezzel... Azért lehetnek itt más okok is, hiszen április 20-án el kell kezdeni az ajánlások gyűjtését, ahhoz pedig kellene, hogy legyen párt, és azt hirdessék is minden módon. Lehet például az az oka, hogy nem tudott megállapodni még az átvételről, vagy általában együttműködésről egy már létező párttal, amire szüksége van az induláshoz. De az is lehet ok, hogy esetleg elgondolkodott Bajnai Gordon és Márki–Zay Péter sorsán.

Mert ha ő pártot csinál, abban a pillanatban rögtön a pártok között találja magát, és nem lesz más, mint egy párt a sok versenytárs párt között.

Márki–Zay Péter, aki ugyanúgy a konzervatív táborból jött egyébként, például ott rontotta el, hogy amint kiválasztották, mint miniszterelnök-jelöltet, rögtön azért küzdött, hogy legyen pártja, meg frakciója a Parlamentben. Innentől kezdve el is rontotta az egészet, ahogy Bajnai Gordon is egyből pártot akart csinálni, és ő is elrontotta ezzel.

– Itt nyilván az a tét, hogy az európai parlamenti választásokon indulhasson, ott pedig csak párttal lehet. Most viszont már jönnek egymás után a határidők, be kell jelenteni, aláírásokat kell gyűjteni, listát kell állítani, stb.

– Igen, van ennek egy menetrendje. Illetve, nem ártana bemutatnia a lista első öt helyén szereplő összes többi figurát. Meglátjuk pár napon belül, hogy mennyire lesz ez meg.

– Az ön által említett április 20-ig nem egész két hét van. Magyar Péter most mondta, hogy országjárásra indul. Ezt is majdnem minden ilyen kezdődő formáció eddig megcsinálta. Bejelentette, hogy itt a párt, és ők most országjárásra indulnak. Na de kikkel?

– Az, hogy néhány ismert művész odaállt mellé, persze fontos, de még nem állt mellé politikus. Az országjáráshoz szervezet kell, és politikusok, nem csak egyedül ő maga. Elmehet egyébként vidékre, és tarthat vidéken is nagygyűléseket, és ott is, valószínűleg sokan fognak megjelenni. De az még nem azt jelenti, hogy építeni tudja a saját politikai közösségét. De továbbra is mondom, simán lehet, hogy ez a pártalapítás túl korai. Amikor az első nagygyűlésén bejelentette a mozgalmát, akkor hiányzott az a közösségi oldal, ahol utána lehetett volna ennek a mozgalomnak nézni.

Olyan, mintha futna az események után, mert minden nagyon gyorsan történik. A gyorsaság az neki nyilván hátrány, mert nagyon gyorsan kell építkezni. Azonban óriási előny is,

mert hónapokkal ezelőtt még senki nem tudta, hogy ki Magyar Péter. És még máig nem tudjuk, hogy ki Magyar Péter. És amíg ez így van, addig azért könnyebben tud a politikában mozogni, mert nehezebb támadni olyan valakit, akit nem ismerünk, mint olyat, akit ismerünk.

– Tegnap láttunk egy elég professzionális színvonalon megszervezett tüntetést. Nekem például az is feltűnt, hogy milyen jó minőségű közvetítése volt a neten. Azt gondolom, hogy ez azért nem két fillér. Arról is megy a számháború, hogy ez hány tízmillió forintba kerülhetett, vagy mégsem, mert adományokból és önkéntes munkából állt össze. De önkéntesből is rengeteg kell ahhoz, hogy egy ilyen dolgot megcsináljanak, egy stábot kell koordináljanak.

– Az, hogy mekkora volt a tömeg, azt nem tudjuk, nem tudhatjuk, mert különböző tippek vannak, de hogy körülbelül mennyibe került egy ilyen rendezvény, azt azért nagyságrendileg meg lehet tippelni. Ez egy 30-40 millió forintos esemény volt. Nyilvánvaló, hogy az egy kérdés, honnan van ez az összeg. És ha ő egy másik Magyarországot akar, akkor egyrészt kommunikálnia kellene, hogy honnan van, másrészt viszont ha ebből az országból indulunk ki, ahol mindenki más meg eltitkolja, mert például a CÖF elhazudja, a megafonosok is elhazudják, akkor miért pont Magyar Péternek kellene elmondania. Innentől ez egy játékelméleti kérdés, hogy minek szálljon be hátránnyal valaki a csatába.

Persze attól még jó kérdés, hogy honnan van a pénz. 200 millió forint a határa talán annak az összegnek Magyarországon, ami még akár államfüggetlen vállalkozói körökből is gyorsan összegyűjthető politizálásra.

Tehát, nem valószínű, hogy az első tízmilliók megszerzésével gond van, amely biztosítja az első tüntetések sikerét. Ami viszont világosan látszik, hogy azért távolról sem volt annyira professzionális a rendezvény. Úgy hallottam a tüntetésre kijutott barátaimtól, hogy ők semmit nem hallottak, mert probléma volt a kihangosítással. Elindult a tömeg egy másik utcán keresztül, mint ami egyébként meg volt tervezve, mert probléma volt a logisztikával. Nyilván azért is, mert emberek csinálják, és nagyon gyorsan kellett ezt az eseményt létrehozni. Ugyanakkor a közvetítéssel nem volt gond, aki távolból követte az eseményeket, annak hallható volt és átütő az esemény.

– Hány önkéntessel lehet ezt így összerántani?

– Azt gondolom, hogy egy ilyen rendezvényhez 50-100 önkéntes kell, az szinte biztos.

– És őket is még valahogy koordinálni kell, hogy ne mindenki menjen a feje után. Ez azért nagy munka. Érdekes volt számomra az is, hogy elindult a weboldal, és elindult egy kommunikációs csatorna a Discordon, úgy tűnik, hogy más módszereket használ Magyar Péter, mint amit eddig megszoktunk, vagy más csatornákat keres. Tudunk-e következtetni az ő leendő stílusára, irányára, dinamikájára, építkezésére?

– Azt lehet látni, hogy azokkal a politikai szkilekkel rendelkezik, amelyek hosszú távon sikeressé tudják tenni őt. Azt mondja rá a propaganda, hogy pszichopata. Ez talán a leggyengébb kritika, hiszen ez akárkire, aki hosszú távon politizálásra adja a fejét, elmondható. A pszichopata, vegyünk egy általános meghatározást, nem fél, nem szorong, és nem tanul. Ebből az első két tulajdonság minden jó politikusra alkalmas kell, hogy legyen.

A kérdés az, hogy Magyar Péter tud-e tanulni, tehát azt jelenti, hogy tudja-e, érti-e azt, hogy ha egy irány mondjuk valamiért rossz, akkor tud-e azon módosítani?

De ez majd a jövő kérdése. Annyira friss a politikában, hogy még alig látunk belőle valamit.

– Viszont azt látjuk, hogy az európai parlamenti képviselői helyekre egy castingot hirdetett meg. Miről szólhat ez a módszer?

– Ez egy üzenet arról, hogy a politikába bele lehet szólni.

Üzenet a „kisembernek”, hogy ő is lehet politikus. Ez egy fontos politikai marketing üzenet, de én nem tekinteném ennél többnek.

Ugyanaz a logikája, mint a nemzeti konzultációnak vagy a lakógyűlésnek, amit Karácsony Gergely hirdetett. Senki józan ember nem gondolja azt, hogy a nemzeti konzultáció bármit is befolyásolt a Fidesz politikáján, vagy a lakógyűlés, aminek teljesen irányítottak voltak a kérdései, azért van, mert Karácsony szeretné innen pontosan tudni a budapestiek véleményét. Ha akarna ilyet, akkor megrendelne egy közvélemény-kutatást. Ezek politikai üzenetek, és nem is kell máshogy kezelni, mint a politikai marketing eszközeként.

– Magyar Péter körül rögtön kialakult egy kultusz. A magyar politikai életben eddig három olyan párt volt, ami egy személy nevéhez kötődött. Az egyik a Torgyán-féle kisgazdapárt volt, a másik pedig az Orbán-féle Fidesz, a harmadik a Gyurcsány-féle DK. Magyar Péter mozgalma annyira rá van szabva, hogy itt nincs meg a veszélye annak, hogy megint egy vezérelvű mozgalom vagy párt alakul ki, ami viszont a későbbiekben eltorlaszolja a demokratikus működés lehetőségét?

– Ez a lehetőség benne van. Talán az előző kérdésben megbeszélt EU-képviselői casting pont ezt próbálja oltani egy kicsit, vagy visszafogni ezt a fajta értelmezést. De való igaz, hogy az egyszemélyes vezető, aki egyszerre politikai sikert is tud hozni középtávon, és az ebből következő politikai problémák, amit okozni tud, az összefügg. Van a választókban egy nagyon erős igény, hogy jöjjön már valaki, aki határozott, erős állításokat tesz, és nem szorong amiatt, hogy ezt megtegye.

Tehát a politikusok esetében ez egy olyan elvárás, ami szavazatokat vonz, de benne van az a veszély, hogy egy egyszemélyi vezetés akár diktatórikus irányba is fordulhat.

De még messze nem tartunk itt, mert fogalmunk sincs, hogy ki Magyar Péter.

– Eddig Magyar mindig azt csinálta, hogy tizenkilencre húzott lapot, és ez neki mindig bejött. Csinált egy március 15-ét, ami nagyon bejött neki, és akkor mindenki azt mondta, hogy hát ezután, ha a következő alkalommal kevesebb ember megy el, akkor baj lesz. Kijött az ügyészségről, és pár óra alatt összerántott megint nagyon sok embert. És akkor meghirdetett egy április 6-át. Ezután a nagygyűlés után mi jön?

– A politikára is igaz, ami az üzleti életre, hogy kockázat nélkül nincs politika. Ez természetes, mert ha valaki politizálni akar, vagy politikába akar lépni, akkor nem tudja ezt máshogy csinálni, mert olyan új dolgokat kell tennie a sikerekért, amit még mérni is lehetetlen, mert még nem történt ilyesmi. A marketingben ez az egyik nagyon komoly módszertani gond:

ha valami teljesen új dolgot akarsz csinálni, azt nem tudod mérni.

Nem tudod mérni azt, hogy mennyire fogják támogatni a teljesen új termékedet majd a piacon, amit még soha senki nem látott. Ugyanez történik a politikában is most. Nyilván kockáztatni kell, bár egyébként annak a kockázati értéke, hogy valaki bevisz egy olyan hangfelvételt az ügyészségre, mint amit Magyar Péter letett az asztalra, rendkívül csekély, mert az tényleg maga a hatalmas botrány, ami azon a hangfelvételen van. Ez azért könnyen kiszámítható lehetett, hogy ha ezzel előlép, akkor erre fel fognak figyelni az emberek. Tehát, hogy minimum bukni nem tud. Az, hogy mekkora lesz a rendezvénye, abban sem volt akkora nagy kockázat, mert az elmúlt időszakban az ellenzéki rendezvényekre egy-kétezer ember járt el. És ahhoz képest biztos, hogy több embert kivisz. Ha nem ötvenezer ember lett volna a rendezvényen, hanem tízezer, az is siker lett volna. Nyilván ilyen szempontból a tegnapi rendezvénynek volt egy nagyobb kockázata, hiszen már egyszer produkált egy nagy rendezvényt, volt összehasonlítási alap, kérdésként merült fel, hogy eljön-e ugyanennyi ember most is. De abból a tömegből viszont, ami az első rendezvényen volt, már érződött, hogy Magyar Péter iránt van érdeklődés. A közösségi oldalán az a sok százezer követő is ezt mutatja.

Tehát az első, legnagyobb kockázattal járó lépéseket megtette. Most már látja, hogy van politikai közössége, van háttérországa. Az a kérdés, hogy ezzel tud-e jól gazdálkodni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Bod Péter Ákos: A költségvetés január első napjaiban össze fog dőlni, a kérdés, hogy ránk dől-e
Bod Péter Ákos a Kontroll csatornáján arról beszélt, a kormány úgy száguld a költségvetéssel, mintha 50 helyett 85-tel menne az Árpád hídon. Ilyenkor pedig jön a büntetés.


A Kontroll YouTube csatornáján Bod Péter Ákos volt jegybankelnök elemezte a magyar gazdaság helyzetét, miután a kormány bejelentette, hogy az eredetileg tervezett 3,7 százalék helyett idén és jövőre is 5 százalékos költségvetési hiánnyal számol.

Bod Péter Ákos szerint a kormány bejelentése, miszerint idén és jövőre is 5 százalékos lesz a költségvetési hiány, nem volt meglepő az elemzők számára, akik 4,5–5 százalék közé tették a várható deficitet. Az viszont, hogy a kormány ezt a szintet 2026-ra is fenntartaná, már „erős állítás”.

„A 2025-ös 5% nem lep meg. A 2026-os 5% kicsit igen: azt üzeni, hogy a kormány nem is akar – vagy nem képes – változtatni” - mondta.

A közgazdász szerint 2020 óta a magyar állam egyszer sem tartotta be a 3 százalékos uniós korlátot. A helyzetet egy hasonlattal érzékeltette: „A 3% olyan, mint az 50 km/óra lakott területen: annál gyorsabban nem szabad menni, lassabban lehet, forgalomtól függően.”

A mostani, 3,7 százalék helyetti 5 százalékos hiány szerinte olyan, „mintha 50 helyett 85-tel menne valaki az Árpád hídon – jön a csekk.”

Úgy véli, a magas hiány mögött nem a gazdaság motorjának beindítása áll, például nagy infrastrukturális beruházásokkal vagy a közszféra megerősítésével. „Nem erről van szó, hanem arról, hogy a magyar állam nagyon költségesen működik, és nem jön ki a pénzéből” – fogalmazott. Kiemelte, hogy míg az infláció vagy a külkereskedelmi mérleg ingatag gazdasági változók, a deficit szerinte akarat kérdése, amiért politikai felelősséget lehet vállalni. „A kiadásokról törvény szól, a bevételek is törvényben vannak. Ha egy kormány valamit megígér és be akar tartani, az épp a deficit” – tette hozzá.

A kormány gazdaságösztönzőkre, vállalkozást segítő programokra és jóléti intézkedésekre (például 14. havi nyugdíj, SZJA-kedvezmények) hivatkozik a magas hiány kapcsán. Bod Péter Ákos szerint nem a jóléti intézkedésekkel van a gond, hanem azzal, hogy a kormány nem nevezi meg, honnan von el forrásokat ezek fedezésére. „Nem lehet azt csinálni, hogy mindenkinek plusz pénzt ígérek, és közben adót is csökkentek. Meg lehet – a vége a deficit.”

A közgazdász szerint a vállalkozóknak nem elsősorban támogatásokra, hanem kiszámíthatóságra és fizetőképes keresletre lenne szükségük.

„Most semmi sem kiszámítható” – jelentette ki, rámutatva, hogy a kormány éppen azt a mutatót nem képes betartani, amire a legnagyobb ráhatása van.

A gazdasági növekedés az idei évre várt 3,4 százalék helyett 1 százalék alatt lesz, miközben a 2022-es választás óta a magyar gazdaság lényegében stagnál.

Kritizálta a kormányzati kommunikációt is. „Hallottam a mondatot: »emelek nyugdíjat«. A nyugdíjat nem a miniszterelnök emeli. Egy rendes országban a szuverén a parlament” – mondta, hozzátéve, hogy a kormány olyan döntéseket hoz, amelyeket nem képes betartani.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor korábban büszke volt a választási évek előtti költségvetési fegyelemre, Bod Péter Ákos úgy reagált, hogy a deficit grafikonja „fűrészfogszerű”, azaz a választások előtt jellemzően megugrik. Szerinte a miniszterelnök állítása nem igaz, a költségvetés tartósan laza. Úgy látja, a jelenlegi helyzeten a választásig hátralévő fél évben már nem lesz politikai akarat változtatni, ami kellemetlen helyzetet teremt a következő kormány számára. „Ha ugyanaz a többség viszi tovább, szembe kell néznie a tetteivel. Ha új többség jön, könnyebb azt mondani: az elődök elrontották, és választóvonalat húzni.”

„Van elfogadott költségvetés 2026-ra – ami január első napjaiban össze fog dőlni. A kérdés, hogy ránk dől-e” – fogalmazott.

A K&H Bank elemzőjének, Németh Dávidnak az esete kapcsán – akit Orbán Viktor személyesen bírált, miután egy esetleges költségvetési korrekció szükségességéről beszélt – Bod Péter Ákos furcsának nevezte a történteket. Szerinte a kormányfő reakciója azt a narratívát szolgálta, hogy „Mariska néni fejében gyorsan összeáll: a szegény Viktor és a kinti Góliát.”

A hiány finanszírozása mindenképp hitelből történik, állampapírok kibocsátásával – magyarázta a közgazdász. Mivel a belföldi megtakarítások nem elegendőek, a kormány devizakötvények kibocsátására kényszerül. Példaként említett egy nemrég kibocsátott, 30 éves lejáratú dollárkötvényt, amelyet közel 7 százalékos kamattal adtak el. „A ma meg sem született gyerek – ha itt marad és felnő – fizeti ennek a kamatát” – mondta.

A kamatteher ma a GDP 5 százaléka körül van, ami azt jelenti, hogy az állam már eleve mínusz ötről indul.

Magyarország hitelminősítése is kockázatot jelent, mivel több minősítőnél is csak egy-két fokozatra van a „nem befektetési”, köznyelven „bóvli” kategóriától. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 4 százalékponttal drágábban jutunk forráshoz, mint például Németország.

Az Egyesült Államokkal kötött, Orbán Viktor által „pénzügyi védőpajzsként” emlegetett megállapodásról Bod Péter Ákos kijelentette: „Először is: nincs megállapodás – ha volna, látnánk.” Szerinte ha létezne is ilyen, az egy devizaswap-ügylet lenne, ami nem hitel, hanem egy likviditási eszköz a csőd elkerülésére. A közgazdász az egészet „blöffnek” tartja, mivel szerinte Magyarországnak nincs dollárproblémája, és rendelkezik uniós védőhálóval. „Magyarországnak van védőhálója: úgy hívják, Európai Központi Bank és Európai Unió. Ehhez nem kell celebeket és influenszereket kivinni egy túrára” – mondta. Hozzátette, Lázár János is elismerte, hogy ez csupán egy politikai üzenet volt Brüsszelnek.

A piac reakciója is sokatmondó volt szerinte: míg az amerikai út hírére a forint alig mozdult, a magas deficitadat bejelentésére azonnal 2-4 forintot gyengült. Ez azt mutatja, hogy a befektetők számára a valós adatok számítanak, nem a politikai üzenetek.

A közgazdász szerint a jelenlegi költségvetési szerkezet mellett a gazdaság nem tudja kitermelni a hiány és a hitelek terhét. „Beszorultunk egy zsákutcába” – állította. A megoldást nem újabb akkumulátorgyárakban látja. „Hoznak még egy akkumulátorgyárat, és azt hiszik, ez berúgja a motort?” – tette fel a kérdést. Úgy véli, a valódi növekedéshez nem a külföldi tőkét kellene állami pénzből támogatni, hanem az emberbe kellene befektetni. Egy jól képzett, jól kereső munkaerő teremthetne fizetőképes középosztályt, ami a hazai vállalkozások számára is piacot biztosítana.

Bod Péter Ákos szerint a jelenlegi modell, amelyben a kormány a beruházási költségek jelentős részét előre kifizeti a külföldi cégeknek, fenntarthatatlan. „A külföldi tőke fontos; jöjjön, ha profitábilisan tud működni, és ugyanúgy adózzon, mint a Kovács és Társa” – zárta gondolatait.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Lakner Zoltán: A Fidesz nem ért el áttörést, ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban
A politikai elemző a Szabad Európa Elemző című műsorában arról beszélt, a Fidesz már nem a fellendülést ígéri, hanem a meglévő, langyos biztonságot.Szerinte az a fő üzenetük, hogy a kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.
F. O. - szmo.hu
2025. november 14.



Az Elemző című műsorban Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztője értékelte az elmúlt hetek politikai eseményeit. A szakértő szerint a Fidesz az utóbbi időben némileg sikeresebben tudta formálni a politikai napirendet, de ez nem jelent áttörést.

Lakner egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a Fidesz „kicsit jobban jött ki” az utóbbi hetek narratív harcából, de szerinte ez egy folyamatos küzdelem, amelyben hol az egyik, hol a másik félnek vannak jobb periódusai.

Úgy látja, az Orbán–Trump-találkozó és a TISZA Párt adatlopási ügye lehetőségeket kínált a kormánypártnak, de kétségei vannak afelől, hogy a Fidesz magyarázatai hosszú távon mennyire lesznek meggyőzőek. A pártpreferenciák mozgása kapcsán megjegyezte, látott már korábban is a Fidesz erősödését mutató kutatásokat, amelyek később korrigálódtak.

„Én olyan változást nem látok, ami ahhoz vezetne, amire a Fidesznek igazán szüksége van: hogy ki tudja egyenlíteni ezt a küzdelmet, és vissza tudja szerezni azt a pozíciót, amelyben – ezt ne felejtsük el – 2006 júniusa óta van”

– jelentette ki.

A TISZA Pártot érintő adatügy kapcsán Lakner Zoltán hangsúlyozta a helyes szóhasználatot: szerinte nem szivárgásról, hanem lopásról van szó. „Ha tőlem kilopnak adatokat – és szerintem nagyon helyesen mondtad, hogy „kilopták”, nem „kiszivárgott” –, akkor onnantól kezdve viszonylag nehéz jól keretezni egy ilyen ügyet, hiszen nem én tettem meg az első lépést” – fogalmazott. Rámutatott, hogy több adatbázis összegyúrásáról van szó, ami komoly háttérmunkát feltételez.

Az ügy politikai súlyát az adja, hogy az applikáció a TISZA belső előválasztását szolgálta volna, aminek a meghiúsítása szerinte alapvetően politikai kérdés.

Az elemző szerint a Fidesz kommunikációja ellentmondásos volt az ügyben. „Nem lehet azt egyszerre állítani, hogy nemzetbiztonsági kockázat, hogy kikerülnek az állampolgárok adatai; majd a kormánysajtó elkezdi közölni az állampolgárok adatait; ezután pedig arról beszélni, hogy milyen szörnyű, hogy a párt nem tudja kezelni az adatait” – mondta, hozzátéve, hogy a kormánypárt végül az utolsó narratívánál maradt.

Úgy véli, a történetnek még nincs vége, és felmerül a kérdés, hogy egy ellenzéki pártnak milyen esélye van az adatbiztonság fenntartására, ha professzionális erők dolgoznak ellene.

Lakner Zoltán becslése szerint a bizonytalan szavazók közül nagyjából 5-600 ezer ember mozgósítható, ami körülbelül megegyezik a Fidesz és a TISZA Párt közötti jelenlegi különbséggel. Ebből arra következtet, hogy

a Fidesznek nem elég csupán a bizonytalanokat megnyernie.

„Neki arra is szüksége van, hogy elbizonytalanítson TISZA-szavazókat: vagy ne menjenek el szavazni, vagy annyira bizonytalanítsa el őket, hogy válasszanak egy másik ellenzéki pártot” – állítja.

A Fidesz jelenlegi kommunikációs stratégiáját a leginkább realitásokhoz közel állónak tartja. Míg korábban a kormány gazdasági fellendüléssel és a bizalom visszaszerzésével tervezett, ez mára meghiúsult. Emiatt

a fő üzenet az lett, hogy a jelenlegi, nem tökéletes, de kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.

„A kormánynak most valóban az az ígérete, hogy jó, nem lesz piros a paradicsom, de ha nem én leszek, akkor sárga sem lesz” – foglalta össze a helyzetet. Ebbe a logikába illeszkedik szerinte a washingtoni út is: „pluszokat ígértek, és most annak kell örülni, hogy nem lesznek mínuszok”.

Az Orbán–Trump-találkozó kormányzati kommunikációjával kapcsolatban Lakner Zoltán arra emlékeztetett, hogy korábban egy magyar miniszterelnök amerikai elnöki fogadása rutin eseménynek számított. „Az, hogy a magyar miniszterelnököt fogadja az amerikai elnök, voltak időszakok, amikor magától értetődő volt” – mondta, hozzátéve, hogy a találkozó világtörténelmi eseménnyé tupírozása már egy politikai narratíva része.

Bár elismeri, hogy

Orbán Viktor karakterének része, hogy „el tud intézni dolgokat”, és Trump ismert politikus Magyarországon, nem hiszi, hogy a találkozó tömegeket fordítana a Fidesz felé.

A legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy mit hoz a találkozó a hétköznapi embereknek. Az ellennarratíva lehetősége szerinte a kérdésben rejlik: „oké, de ebből mit hoztál haza?” Lakner úgy látja, az eredeti terv egy Trump-győzelemre és az abból fakadó gazdasági fellendülésre épült, de mivel ez utóbbi elmaradt, a kormánynak „beforgatható matéria nélkül kell, pusztán szavakkal kampányolni”.

A győzelmi várakozásokat fontos indikátornak tartja, de rámutatott, hogy bár a kutatások szerint a Fidesz némileg átvette a vezetést ebben a tekintetben, a helyzet össze sem hasonlítható a négy évvel ezelőttivel.

„Ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban”

– jelentette ki a Nézőpont Intézet adataira hivatkozva.

Azzal a felvetéssel vitatkozik, hogy a Fidesz teljesen átvette volna a napirend irányítását. Szerinte az olyan témák, mint a gyerekszegénység, amikről Orbán Viktor nem szívesen beszél, pontosan „kijelölik, melyek azok a témák, amelyekben nagyon is lehet versenyezni a Fideszszel szemben”. A TISZA egyszemélyes kommunikációjával kapcsolatban megjegyezte, hogy a Fidesz is hasonló utat jár be.

„A Fidesz kommunikációjának nagy fordulata, hogy óriási keresgélés után megtalálták a főkommunikátorukat, Orbán Viktort, és most már tényleg minden üzenetet rajta keresztül mondanak ki”

– mondta.

A TISZA Párt jelöltállításával kapcsolatban úgy véli, a legfontosabb, hogy a párt egy üzemszerűen működő szervezet képét mutassa. A jelölteket érő várható támadásokról pedig kijelentette: „oké, hát ez a feladat része”. Arra számít, hogy

a kiélezett verseny miatt a választókerületi küzdelmek másképp fognak kinézni, mint korábban.

„Egy szoros versenyben éppen az ismert fideszes jelöltek „viselt dolgai” sokkal többet fognak számítani – és ez nem biztos, hogy pozitív lesz számukra” – jósolta.

Az elnöki rendszer bevezetésének felmerülését Lakner Zoltán egy lehetséges kommunikációs fogásnak tartja, amivel Orbán Viktor azt üzenheti, hogy bár megtehetné, mégsem teszi meg, ezzel a mérsékelt politikus képét mutatva. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a miniszterelnök jelenlegi hatalma már most is felér egy elnöki rendszerével.

Az ellenzéki oldalon tapasztalható mozgolódásokat (pl. Cseh Katalin és Barabás Richárd mozgalma) nem tartja jelentősnek, inkább azon lepődött meg, hogy Magyar Péter egyáltalán foglalkozik a „régi ellenzékkel”.

A mesterséges intelligencia politikai alkalmazásával kapcsolatban – utalva a Magyar Péterről készült hamis videóra – szintlépésről beszélt.

„Ezzel talán a hazugság fogalmán is túllépünk, vagy a lefülelt és kihasználható rossz mondatok világán is túl vagyunk” – fogalmazott. Szerinte ez a technológia lehetővé teszi, hogy bárkiről bármit állítsanak anélkül, hogy annak bármi alapja lenne, a gyanútlan választók pedig igaznak vélhetik. Hozzátette, különösen súlyos, hogy ezt a kormány hatalmi pozícióból, közpénzből teszi. Bár nem szereti az apokaliptikus látomásokat, és szerinte „elkoptatott szó a „szintlépés”, de ez egy újabb lépcsőfok”.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni
A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Bruti ByeAlex drogügyéről: Az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után!
A humorista szerint az énekes a hatóságok erőforrásait pazarolja, amíg a nagy korrupciós ügyek felderítetlenül maradnak. De arra is felhívta az énekes figyelmét, hogy „Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert!”.


Mint azt mi is megírtuk: szerdán házkutatást tartottak a rendőrök ByeAlexnél, ahol kis mennyiségű kábítószer került elő. Nemcsak őt, hanem a zenekarának két tagját is kábítószer birtoklásával gyanúsítják, de szabadlábon védekezhetnek. Az énekes később egy Facebook-posztban erősítette meg, hogy valóban jártak nála a rendőrök, és „egy nagyon kis cuccot” találtak nála.

Az ügy nagy port kavart, és azóta a téma felmerült Sebestyén Balázsék rádióműsorában is, illetve az RTL is reagált már rá, miután ByeAlex az egyik zsűritagja a csatornán futó Csillag születik című műsornak.

Most pedig Bruti is elmondta a véleményét. „Bár nem követem a zenéit, azért a korai dolgai, pl. a Csókolom kifejezetten tetszett. Na, most ez a srác is el- vagy felszív valamit időnként...hát paff...kemény, de legalább nem közpénzen csinálja...Persze nem bántóan okos dolog, reméljük, majd kinövi, ha nem hülye, de én nem ítélkezem! Mi is kipróbáltuk rockzenészként, milyen elszívni néhány spanglit, ja, meg ittunk is. Sör, boroskóla, pálinka, Éva vermut, Dianna sósborszesz, meg amihez éppen hozzájutottunk. Aztán se drogosok, se alkeszek nem lettünk” - fogalmazott posztjában a humorista, hozzátéve, hogy szerinte annak, aki a rendszert kritizálja, makulátlannak kell lennie, különben könnyű célponttá válik.

„Viszont egy valamit tudjál már, Alex! Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert! Ha rá akarsz pirítani Orbánra, amiért percenként hazudik, ha unod, hogy röhögve, gőgösen lopják ki a szemünket, vagy bármilyen kritikát fogalmazol meg nagy elérésű, hatású eladóként, akkor előtte bizony tessék kifricskázni a spanglit a turnébusz ablakán és lehúzni a budin a két csík akármit. Különben valaki a rend éber őreit majd ki fogja vezényelni hozzátok. Mind a százat!”

- írta Bruti, aki ezután azt is kifejtette, hogy az ilyen ügyek egyébként elveszik a rendőrség idejét és energiáját a valódi bűnügyektől.

„És az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után! A kurva fajtád miatt tart tíz éve a Szőlő utcai nyomozás, Schadlok korrumpálhatnak Völnereket, és Tiborczok sunnyoghatnak a radar alatt! Mert te nem bírsz magaddal, bazmeg! Na, majd ebből tanulsz!”

– fakadt ki a humorista, aki szerint ő pont azért nem drogozik, mert „felemészteném a nyomozói erőforrásokat!”.

„Én nem tudnék együttélni a gondolattal, hogy amíg az ügyemben nyomoznak, addig nem haladnak egy-egy nagyobb korrupciós ügyben!”

- jegyezte meg.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: