SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Magyar Péter most már látja, hogy van politikai közössége, van háttérországa

A Political Capital alapítója szerint Magyar Péter támogatói azt érzik, most valaki nagyon őszintén, mélyről, belülről fontos dolgokat mond ki, szemben az elmúlt 14 évben elfáradt ellenzékkel. Közben Magyar retorikája a Fidesz két tartópillérét rombolja.


Lezajlott április hatodikán Magyar Péter nagy demonstrációja. Még most is folyik a számháború, hogy 400 ezren vagy csak 25 ezren voltak kint a téren. Akárhogy is, az egyértelmű, hogy Magyar nem egész két hónap alatt a semmiből olyan politikai tényezővé vált, amit nem lehet megkerülni.

Hogyan sikerülhetett ez neki, és merre tovább? Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával beszélgettünk erről.

– Bár számháború zajlik arról, mennyien is voltak a Kossuth téren, az biztos, hogy sokan. Mindezt három hét erőteljes lejáratókampány után, ahol mindent bevetettek Magyar Péterrel szemben, amit csak tudtak. Mit mond el mindez a propaganda hatékonyságáról, és mit mond el Magyar Péterről?

– Kezdjük azzal, hogy mi történik: nem csak Magyar Péternél, hanem azon emberek lelkében is, akik kimennek tüntetni, és ezzel is támogatják Magyart. Ők azt érzik, hosszú idő után most először, hogy

valaki nagyon őszintén, mélyről, belülről fontos dolgokat mond ki.
.

Mintha a kormányzat mellett az ellenzék is elfáradt volna ebben a 14 évben. Nincsenek meg azok a jó reflexek, amelyek egy ellenzéki erőt ellenzéki erővé tesznek, és ezt a fáradtságot a választók is észlelik. És most ezzel nem korholom az ellenzéki erőket, mert magam sem tudnék jobbat elképzelni 14 év után, mint a fáradtságot, hogy már nem tudnék mit csinálni megannyi kudarcos év után. Már nincs az ellenzékben az a fajta szenvedély, meg lelkesedés, ami kellene ahhoz, hogy azok a választók, akik mélyen elégedetlenek ezzel a kormányzással, és ebből nagyon sokan vannak, „szolgáltatást kapjanak” tőlük, jövőképet mutasson számukra. És ugyanígy elfáradt a kormányzati propaganda is, mert az, ahogy Magyar Péterre reagálnak, nem tekinthető túl magas teljesítménynek. Nyilván nehezen tudják ezt az egészet kezelni, miközben érzik, hogy Magyar retorikája a közepében találja el a közösségüket fenntartó identitást. Ugyanis

Magyar Péter nem csinál mást, mint a Fidesz identitásából építi fel a saját politikáját. A nemzeti szimbólumoknak a visszahozása, a magyar embereket a kormánnyal szembeállító retorikája ezt teszi. És ezt még fűszerezi, hogy Gyurcsányt és Orbánt összekapcsolja.
.

Ezzel, így együtt, a Fidesz két tartópillérét rombolja. Az egyik a nemzeti politika. „Mi vagyunk a nemzetiek, a magyarok”, hallottuk eddig a fideszesektől, és „mindenki, aki nem mi vagyunk, azok nem nemzetiek, nem magyarok”. A másik pedig az ellenzék legyurcsányozása volt. Ebből épült a kormányzati propaganda. Ez viszont most nem lesz elég Magyar Péterrel szemben, sőt, kontraproduktív, ha ugyanazt fogják mondani, amit eddig.

– Az a szombati beszédből már valószínűsíthető, hogy a Magyar Péternek nincs több atombombája, bármit is jelentsen ez. Viszont a másik oldalon lehet még valami, amit esetleg elő tudnak rángatni vele szemben?

– Ezt érdemes egy kicsit boncolgatni, mert való igaz, hogy ez elterjedt, nincs atombombája, de azért Európa közepén, ahol élünk, ha valaki előáll egy hangfelvétellel, amin az igazságügyi miniszter elmondja, hogy a másik minisztertársa nem tudta százszázalékos hatékonysággal befolyásolni az ügyészséget, és kihúzni a dokumentumokból olyan dolgokat, amik a kormány számára kedvezőtlenek, csak kilencven százalékosan – az egy atombombával felérő hanganyag.

Ha egy ilyen nyilvánosságra kerül Európa közepén, azért ez eléggé atombomba-szerűnek tűnne.

Az, hogy nincs atombomba a kezében, csak azért gondoljuk, mert már megszoktuk azt a fajta politikai közéletet, ahol semminek nincs semmiféle következménye. Azt viszont nem tudjuk, hogy hány ember lelkében van mégis az ilyennek következménye. Például annak, hogy a közállapotok azért nem változnak, mert nincsen botrány a botrányból. Egyre többen vannak, akik frusztrálódnak ettől, és ők, ha megtehetik, ott vannak például a Magyar-féle tüntetésen is.

– Tegnap elmaradt a Magyar Péter-féle párt bejelentése, pedig sokan várták. Ennek technikai okai lehetnek?

– Ő azt állítja, hogy nem akar támadási felületet adni most a kormánynak ezzel... Azért lehetnek itt más okok is, hiszen április 20-án el kell kezdeni az ajánlások gyűjtését, ahhoz pedig kellene, hogy legyen párt, és azt hirdessék is minden módon. Lehet például az az oka, hogy nem tudott megállapodni még az átvételről, vagy általában együttműködésről egy már létező párttal, amire szüksége van az induláshoz. De az is lehet ok, hogy esetleg elgondolkodott Bajnai Gordon és Márki–Zay Péter sorsán.

Mert ha ő pártot csinál, abban a pillanatban rögtön a pártok között találja magát, és nem lesz más, mint egy párt a sok versenytárs párt között.

Márki–Zay Péter, aki ugyanúgy a konzervatív táborból jött egyébként, például ott rontotta el, hogy amint kiválasztották, mint miniszterelnök-jelöltet, rögtön azért küzdött, hogy legyen pártja, meg frakciója a Parlamentben. Innentől kezdve el is rontotta az egészet, ahogy Bajnai Gordon is egyből pártot akart csinálni, és ő is elrontotta ezzel.

– Itt nyilván az a tét, hogy az európai parlamenti választásokon indulhasson, ott pedig csak párttal lehet. Most viszont már jönnek egymás után a határidők, be kell jelenteni, aláírásokat kell gyűjteni, listát kell állítani, stb.

– Igen, van ennek egy menetrendje. Illetve, nem ártana bemutatnia a lista első öt helyén szereplő összes többi figurát. Meglátjuk pár napon belül, hogy mennyire lesz ez meg.

– Az ön által említett április 20-ig nem egész két hét van. Magyar Péter most mondta, hogy országjárásra indul. Ezt is majdnem minden ilyen kezdődő formáció eddig megcsinálta. Bejelentette, hogy itt a párt, és ők most országjárásra indulnak. Na de kikkel?

– Az, hogy néhány ismert művész odaállt mellé, persze fontos, de még nem állt mellé politikus. Az országjáráshoz szervezet kell, és politikusok, nem csak egyedül ő maga. Elmehet egyébként vidékre, és tarthat vidéken is nagygyűléseket, és ott is, valószínűleg sokan fognak megjelenni. De az még nem azt jelenti, hogy építeni tudja a saját politikai közösségét. De továbbra is mondom, simán lehet, hogy ez a pártalapítás túl korai. Amikor az első nagygyűlésén bejelentette a mozgalmát, akkor hiányzott az a közösségi oldal, ahol utána lehetett volna ennek a mozgalomnak nézni.

Olyan, mintha futna az események után, mert minden nagyon gyorsan történik. A gyorsaság az neki nyilván hátrány, mert nagyon gyorsan kell építkezni. Azonban óriási előny is,

mert hónapokkal ezelőtt még senki nem tudta, hogy ki Magyar Péter. És még máig nem tudjuk, hogy ki Magyar Péter. És amíg ez így van, addig azért könnyebben tud a politikában mozogni, mert nehezebb támadni olyan valakit, akit nem ismerünk, mint olyat, akit ismerünk.

– Tegnap láttunk egy elég professzionális színvonalon megszervezett tüntetést. Nekem például az is feltűnt, hogy milyen jó minőségű közvetítése volt a neten. Azt gondolom, hogy ez azért nem két fillér. Arról is megy a számháború, hogy ez hány tízmillió forintba kerülhetett, vagy mégsem, mert adományokból és önkéntes munkából állt össze. De önkéntesből is rengeteg kell ahhoz, hogy egy ilyen dolgot megcsináljanak, egy stábot kell koordináljanak.

– Az, hogy mekkora volt a tömeg, azt nem tudjuk, nem tudhatjuk, mert különböző tippek vannak, de hogy körülbelül mennyibe került egy ilyen rendezvény, azt azért nagyságrendileg meg lehet tippelni. Ez egy 30-40 millió forintos esemény volt. Nyilvánvaló, hogy az egy kérdés, honnan van ez az összeg. És ha ő egy másik Magyarországot akar, akkor egyrészt kommunikálnia kellene, hogy honnan van, másrészt viszont ha ebből az országból indulunk ki, ahol mindenki más meg eltitkolja, mert például a CÖF elhazudja, a megafonosok is elhazudják, akkor miért pont Magyar Péternek kellene elmondania. Innentől ez egy játékelméleti kérdés, hogy minek szálljon be hátránnyal valaki a csatába.

Persze attól még jó kérdés, hogy honnan van a pénz. 200 millió forint a határa talán annak az összegnek Magyarországon, ami még akár államfüggetlen vállalkozói körökből is gyorsan összegyűjthető politizálásra.

Tehát, nem valószínű, hogy az első tízmilliók megszerzésével gond van, amely biztosítja az első tüntetések sikerét. Ami viszont világosan látszik, hogy azért távolról sem volt annyira professzionális a rendezvény. Úgy hallottam a tüntetésre kijutott barátaimtól, hogy ők semmit nem hallottak, mert probléma volt a kihangosítással. Elindult a tömeg egy másik utcán keresztül, mint ami egyébként meg volt tervezve, mert probléma volt a logisztikával. Nyilván azért is, mert emberek csinálják, és nagyon gyorsan kellett ezt az eseményt létrehozni. Ugyanakkor a közvetítéssel nem volt gond, aki távolból követte az eseményeket, annak hallható volt és átütő az esemény.

– Hány önkéntessel lehet ezt így összerántani?

– Azt gondolom, hogy egy ilyen rendezvényhez 50-100 önkéntes kell, az szinte biztos.

– És őket is még valahogy koordinálni kell, hogy ne mindenki menjen a feje után. Ez azért nagy munka. Érdekes volt számomra az is, hogy elindult a weboldal, és elindult egy kommunikációs csatorna a Discordon, úgy tűnik, hogy más módszereket használ Magyar Péter, mint amit eddig megszoktunk, vagy más csatornákat keres. Tudunk-e következtetni az ő leendő stílusára, irányára, dinamikájára, építkezésére?

– Azt lehet látni, hogy azokkal a politikai szkilekkel rendelkezik, amelyek hosszú távon sikeressé tudják tenni őt. Azt mondja rá a propaganda, hogy pszichopata. Ez talán a leggyengébb kritika, hiszen ez akárkire, aki hosszú távon politizálásra adja a fejét, elmondható. A pszichopata, vegyünk egy általános meghatározást, nem fél, nem szorong, és nem tanul. Ebből az első két tulajdonság minden jó politikusra alkalmas kell, hogy legyen.

A kérdés az, hogy Magyar Péter tud-e tanulni, tehát azt jelenti, hogy tudja-e, érti-e azt, hogy ha egy irány mondjuk valamiért rossz, akkor tud-e azon módosítani?

De ez majd a jövő kérdése. Annyira friss a politikában, hogy még alig látunk belőle valamit.

– Viszont azt látjuk, hogy az európai parlamenti képviselői helyekre egy castingot hirdetett meg. Miről szólhat ez a módszer?

– Ez egy üzenet arról, hogy a politikába bele lehet szólni.

Üzenet a „kisembernek”, hogy ő is lehet politikus. Ez egy fontos politikai marketing üzenet, de én nem tekinteném ennél többnek.

Ugyanaz a logikája, mint a nemzeti konzultációnak vagy a lakógyűlésnek, amit Karácsony Gergely hirdetett. Senki józan ember nem gondolja azt, hogy a nemzeti konzultáció bármit is befolyásolt a Fidesz politikáján, vagy a lakógyűlés, aminek teljesen irányítottak voltak a kérdései, azért van, mert Karácsony szeretné innen pontosan tudni a budapestiek véleményét. Ha akarna ilyet, akkor megrendelne egy közvélemény-kutatást. Ezek politikai üzenetek, és nem is kell máshogy kezelni, mint a politikai marketing eszközeként.

– Magyar Péter körül rögtön kialakult egy kultusz. A magyar politikai életben eddig három olyan párt volt, ami egy személy nevéhez kötődött. Az egyik a Torgyán-féle kisgazdapárt volt, a másik pedig az Orbán-féle Fidesz, a harmadik a Gyurcsány-féle DK. Magyar Péter mozgalma annyira rá van szabva, hogy itt nincs meg a veszélye annak, hogy megint egy vezérelvű mozgalom vagy párt alakul ki, ami viszont a későbbiekben eltorlaszolja a demokratikus működés lehetőségét?

– Ez a lehetőség benne van. Talán az előző kérdésben megbeszélt EU-képviselői casting pont ezt próbálja oltani egy kicsit, vagy visszafogni ezt a fajta értelmezést. De való igaz, hogy az egyszemélyes vezető, aki egyszerre politikai sikert is tud hozni középtávon, és az ebből következő politikai problémák, amit okozni tud, az összefügg. Van a választókban egy nagyon erős igény, hogy jöjjön már valaki, aki határozott, erős állításokat tesz, és nem szorong amiatt, hogy ezt megtegye.

Tehát a politikusok esetében ez egy olyan elvárás, ami szavazatokat vonz, de benne van az a veszély, hogy egy egyszemélyi vezetés akár diktatórikus irányba is fordulhat.

De még messze nem tartunk itt, mert fogalmunk sincs, hogy ki Magyar Péter.

– Eddig Magyar mindig azt csinálta, hogy tizenkilencre húzott lapot, és ez neki mindig bejött. Csinált egy március 15-ét, ami nagyon bejött neki, és akkor mindenki azt mondta, hogy hát ezután, ha a következő alkalommal kevesebb ember megy el, akkor baj lesz. Kijött az ügyészségről, és pár óra alatt összerántott megint nagyon sok embert. És akkor meghirdetett egy április 6-át. Ezután a nagygyűlés után mi jön?

– A politikára is igaz, ami az üzleti életre, hogy kockázat nélkül nincs politika. Ez természetes, mert ha valaki politizálni akar, vagy politikába akar lépni, akkor nem tudja ezt máshogy csinálni, mert olyan új dolgokat kell tennie a sikerekért, amit még mérni is lehetetlen, mert még nem történt ilyesmi. A marketingben ez az egyik nagyon komoly módszertani gond:

ha valami teljesen új dolgot akarsz csinálni, azt nem tudod mérni.

Nem tudod mérni azt, hogy mennyire fogják támogatni a teljesen új termékedet majd a piacon, amit még soha senki nem látott. Ugyanez történik a politikában is most. Nyilván kockáztatni kell, bár egyébként annak a kockázati értéke, hogy valaki bevisz egy olyan hangfelvételt az ügyészségre, mint amit Magyar Péter letett az asztalra, rendkívül csekély, mert az tényleg maga a hatalmas botrány, ami azon a hangfelvételen van. Ez azért könnyen kiszámítható lehetett, hogy ha ezzel előlép, akkor erre fel fognak figyelni az emberek. Tehát, hogy minimum bukni nem tud. Az, hogy mekkora lesz a rendezvénye, abban sem volt akkora nagy kockázat, mert az elmúlt időszakban az ellenzéki rendezvényekre egy-kétezer ember járt el. És ahhoz képest biztos, hogy több embert kivisz. Ha nem ötvenezer ember lett volna a rendezvényen, hanem tízezer, az is siker lett volna. Nyilván ilyen szempontból a tegnapi rendezvénynek volt egy nagyobb kockázata, hiszen már egyszer produkált egy nagy rendezvényt, volt összehasonlítási alap, kérdésként merült fel, hogy eljön-e ugyanennyi ember most is. De abból a tömegből viszont, ami az első rendezvényen volt, már érződött, hogy Magyar Péter iránt van érdeklődés. A közösségi oldalán az a sok százezer követő is ezt mutatja.

Tehát az első, legnagyobb kockázattal járó lépéseket megtette. Most már látja, hogy van politikai közössége, van háttérországa. Az a kérdés, hogy ezzel tud-e jól gazdálkodni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor Melléthei-Barna Márton visszalépéséről: A lex Sógort továbbra is ajánljuk a kormány figyelmébe
A Második Reformkor Párt elnöke reagált Melléthei-Barna Márton visszalépésére, és a kormányzati összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatát sürgette. A „Lex Sógor” néven ismertté vált javaslat megtiltaná, hogy közeli hozzátartozók egyszerre töltsenek be magas állami pozíciót.
F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.



Vona Gábor a közösségi médiában reagált arra a hírre, hogy Melléthei-Barna Márton visszalépett az igazságügyi miniszteri jelöltségtől. A Második Reformkor Párt elnöke elismerően nyilatkozott a döntésről.

„Melléthei-Barna Márton Facebook-oldalán jelentette be, hogy lemond miniszteri jelöltségéről. A korrekt lépéséhez gratulálok!” – írta.

Vona felidézte, hogy már a jelölés nyilvánosságra kerülésekor azonnal jelezte aggályait. Mint mondta, a 2RK elnökeként már akkor szóvá tette – miközben a jelölt szakmai rátermettségét nem vonta kétségbe –, hogy a családi kapcsolat Magyar Péterrel problémás. Úgy vélte, a helyzet politikailag kényes.

Úgy vélte, a helyzet „nem elegáns, nem európai és óriási támadási felület.”

A sajtóban már a kormányalakítás előtt megjelentek a hírek, hogy a TISZA Párt jogi igazgatója, Magyar Péter sógora lehet az új igazságügyi miniszter, ami több politikai reakciót és közéleti vitát váltott ki a nepotizmus és az összeférhetetlenség kérdéséről. Vona szerint a helyzet kezelésére pártja konkrét javaslattal is előállt.

„‘Lex Sógor’ munkacímmel még törvényjavaslatot is készítettünk a kollégáimmal, amely összeférhetetlenné tenné a hozzátartozók egy kormányban való szerepvállalását”

– áll a posztban.

A pártelnök kitért a kritikájára érkezett reakciókra is. Azt írta, érdemes visszanézni, hogy a TISZA Párt egyes támogatói milyen indulatosan reagáltak a felvetéseire. „Szerencsére voltak azért higgadtabbak is” – tette hozzá. Tanulságként azt vonta le, hogy a politikai egyet nem értést mindenkinek higgadtabban kellene kezelnie.

Vona Gábor szerint az esetből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészt azt üzeni a „mostani bólogatójánosoknak”, hogy érdemes felvállalni a kritikát, mert lehet értelme. Másrészt úgy látja, a történtek bizonyítják, hogy szükség van egy másfajta ellenzéki magatartásra.

Szerinte „ezért van szükség konstruktív ellenzékre, amely nem dehumanizáló módon támad, hanem kulturáltan kritizál és ad alternatívát.”

A poszt végén a pártelnök sok sikert kívánt Melléthei-Barna Mártonnak. Vona azt írta, azt hallották, hogy Melléthei-Barna Márton az elszámoltatásban vállalt volna oroszlánszerepet.

„Ha így van, remélem, máshol, más formában hozzáteszi a magáét. Mert a politikai bűncselekményeknek kell legyen következménye!” – fogalmazott.

Bejegyzését egy politikai üzenettel zárta: „A Fideszt kormányról leváltotta az ország, most ellenzékből is le kell!”

Végül hozzátette, kíváncsian várják az új jelöltet a fontos pozícióra. Melléthei-Barna visszalépésére Magyar Péter is reagált, és azt ígérte, másnap bejelenti az új igazságügyi miniszterjelölt személyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Urbán Ágnes: A TV2-t el fogják adni, Mészáros Lőrincnek nem érdeke tovább működtetni
A médiakutató szerint a kormánypárti médiarendszer a vártnál is gyorsabban és látványosabban omlik össze. Urbán Ágnes arra számít, hogy a Tv2-nél a Tények megszűnésénél jóval jelentősebb változások lesznek, a nyomtatott lapok pedig sorra eltűnnek majd.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. május 08.



A Tények megszűntetésének bejelentése sokakat váratlanul ért, és a hozzá fűzött magyarázat is furcsán hatott, ami szerint Vaszily Miklós egyszer csak rádöbbent a brand eróziójára, és ígéretet tett arra, hogy a tanulságok levonása után „az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő” hírszolgáltatást nyújtanak majd. A propaganda-híradó arcait, Marsi Anikót és Gönczi Gábort már a választások másnapján eltűntették a képernyőről, majd a Rogán Antalhoz közvetlenül kötődő hírigazgatót, Szalai Vivient is menesztették.

Megmenthető-e a csatorna úgy, hogy a tulajdonos személye nem változik? Miért omlik össze ennyire gyorsan a kormánypárti médiabirodalom? És mi lesz a következő nagy változás? Erről beszélgettünk Urbán Ágnes médiakutatóval, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjével.

A TV2 megszünteti a Tényeket és átprofilírozza magát. Még a választások előtt beszéltünk arról, hogy egy esetleges változás után gyorsan össze fog dőlni a kormánypárti médiabirodalom. Úgy tűnik, igaza lett.

— Számítottam rá, hogy gyorsan történnek a dolgok, de arra nem, hogy ennyire gyorsan. Ez a tempó még az én várakozásaimat is felülmúlja.

Lehetett látni, hogy ez az egész kormánypárti médiabirodalom szakmailag és üzletileg is légvárra épült.

Ennek nem volt valós alapja, nem volt mögötte közönségigény. Ezért gondoltam azt, hogy a leggyorsabban fog összeomlani, ha egyszer elindul ez a dominó.

Mi kényszeríti a TV2 vezetőit az előremenekülésre? Nyilván nem arról van szó, hogy már most el is fogyott a pénz. Látják, hogy az üzleti modelljük fenntarthatatlan?

— Abban az értelemben most fogyott el a pénz, hogy a folyamatos pénzforrás fogyott el. Látható, hogy vége van az állami bevételeknek. Ilyenkor egy olyan üzletember, akibe szorult némi racionalitás, nem akarja mindenáron az összes tartalékot felélni. Inkább gyorsan döntéseket hoz, hogy legyen erőforrása a teljes átstrukturálásra. Tényleg öngyilkos megoldás lett volna, ha semmit nem csinálnak, csak várják a csodát. Az nem lett volna reális forgatókönyv, hogy ölbe tett kézzel várnak, amíg az utolsó fillér el nem tűnik a bankszámlájukról. Itt most lépni kellett.

Itt kétfajta tőkéről beszélhetünk: a pénzről és a bizalmi tőkéről. Olyan arcok tűntek el vagy léptek hátrébb, mint Marsi Anikó vagy Gönczi Gábor, de a vezetőség, például Vaszily Miklós, maradt. Tovább lehet vinni ezt a brandet, megmaradhat a TV2?

— Azért azt ne felejtsük el, hogy a TV2 elsősorban és alapvetően nem politikai termék, hanem egy kereskedelmi televízió. A műsorstruktúrájában nagyon erősen dominálnak a szórakoztató műsorok, és a legtöbb néző ezt várja el tőlük. Persze, mi tudjuk, hogy ki az a Vaszily Miklós, és gondolkozunk azon, hogy vajon egy ennyire meggyengült branddel mit lehet kezdeni.

Meggyőződésem, hogy azok az emberek, akik napi szinten nézik a TV2-t a különböző műsoraik miatt, nem annyira foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

Nagy részüknek fogalmuk sincs, ki az a Vaszily Miklós, és fogalmuk sincs, hogy a TV2 Mészáros Lőrinchez köthető. A téma iránt érdeklődőknek, a tájékozottaknak ez talán fontos, de az átlag TV2-néző kevésbé van kihegyezve ezekre a kérdésekre.

Minden kétséget kizáróan ki fog derülni, hogy ki a TV2 valódi tulajdonosa?

— Én azt gondolom, hogy igen. Sőt, még ennél is tovább megyek:

szerintem a TV2-t el fogják adni.

Minden tudásunk szerint Mészáros Lőrincé a TV2, de erre valójában csak indirekt bizonyítékaink vannak, nem láttunk olyan céges papírt, amin ez 100%-ig rajta lenne. Gyakorlatilag tekinthetjük úgy, hogy övé a tévé. Őszintén szólva egyáltalán nem látom be, hogy Mészáros Lőrincnek milyen érdekeltsége lenne abban, hogy ezt tovább működtesse. Meg merem kockáztatni, hogy a TV2 esetében nagyon reális forgatókönyv most az új tulajdonos keresése. Ugyanakkor ha le tudná passzolni egy tulajdonosnak, akár egy külföldi befektetőnek, akkor elég jelentős bevételhez jutna, ami a családi kasszában valószínűleg jól jönne.

A reklámpiacot eddig torzították az állami megrendelések. Ha ez megszűnik, a TV2 a nézettségével természetesen szerezhet bevételeket. De mennyire akarnak majd a cégek egy ilyen hírű televíziónál hirdetni? Vagy csak a nézettség számít, a pedigré nem?

— Nagyon nehéz ezt megmondani. Számítok arra, hogy valamennyire vissza fognak esni a klasszikus kereskedelmi bevételek is. Leginkább azért, mert hosszú ideje lehetett hallani olyan piaci pletykákat, hogy különböző nagyvállalatokhoz érkeztek üzenetek, hogy muszáj a Fidesz-közeli médiában hirdetni. Különösen abban az esetben, ha hirdetnek független médiában is, elvárás volt velük szemben, hogy a Fidesz-közeli médiában is hirdessenek. Nem nagyon volt olyan nagy cég, amelyik konfrontálódni akart volna a magyar kormánnyal. Amennyire én hallom, ezt az elvárást többé-kevésbé teljesítették is.

Azok, akik eddig csak kényszerből hirdettek a Fidesz-közeli médiában, és egyébként nem remélték ott a célcsoportjuk megtalálását, szerintem nagyon gyorsan le fogják állítani a költést.

De van egy csomó olyan cég a piacon, amelyiknek el kell érnie a társadalom széles rétegét: bankok, távközlési cégek, kiskereskedelmi láncok. Nem hiszem, hogy le akarnak mondani több százezer elért nézőről csak azért, mert a televízió tulajdonosi szerkezetének és múltjának rossz az optikája. De még egyszer hangsúlyozom, ez elsősorban kereskedelmi televízió, és a műsoridejének kilencven-egynéhány százalékában kifejezetten szórakoztató tartalmakat sugároz.

— Eközben felébredt a Gazdasági Versenyhivatal, és a Blikk felvásárlása kapcsán vizsgálódik. Mindezt egy olyan jogszabály ellenére, ami ezt elvileg nem tenné lehetővé. Vissza lehet ezt csinálni?

— Hogy vissza lehet-e csinálni, vagy hogy mi történhet, ennek a megbecslésére nem vállalkozom. Ez egy iszonyatosan izgalmas és furcsa jogi helyzet lesz. Nem vagyok jogász, így nem tudok forgatókönyveket felvázolni a kifutásáról. Az azonban biztos, és ez egy fontos adalék a jogi alaphoz, hogy született egy Európai Médiaszabadság Törvény, az EMFA (European Media Freedom Act), ami tavaly augusztus óta hatályos. Mivel ez jogi formáját tekintve egy rendelet, az uniós tagországokban közvetlenül hatályos. Abban a pillanatban, amikor hatályba lépett, automatikusan Magyarországon is hatályba lépett. Még úgy is, hogy a magyar jogalkotó nem implementálta, nem változtatott a magyar médiatörvényen, pedig kellett volna. A Ringier-Indamedia-deal októberben volt, tehát már bőven augusztus után, emiatt az EMFA megteremtette a jogalapot arra, hogy vizsgálatot lehessen indítani. Azt sejtem, hogy a GVH vagy tudta ezt eddig is, csak próbálta elkerülni, vagy mivel márciusban érkezett hozzájuk egy bejelentés, utólag döbbentek rá, hogy itt valóban van egy európai jogból származó jogalap, és nekik ezzel dolguk van. De nem látok bele, hogy melyik történt.

— Balásy Gyula nevét pár napja az is ismeri, aki eddig sosem hallott róla. Megdöbbentő volt látni azokat az ábrákat, amelyek bemutatták, hogy a cégei a magyar reklámpiac bevételének több mint a felét uralták az állami megrendelésekkel. Ez a tér most felszabadul?

— Az biztos, hogy a piac összemérete csökkenni fog, kisebb lesz a volumene, egész egyszerűen azért, mert ez az őrületes állami pénzforrás véget ért. Ugyanakkor fontos látni, hogy kereskedelmi cégek is szerződtek a Balásy-féle ügynökségekkel, pont azért, mert próbáltak igazodni. Éppen valamelyik nap jelentette be két cég, a Kifli és a Használtautó.hu, hogy szerződést is bontottak. Nem tudom pontosan, mennyi ilyen cég lehetett, de ezek most majd normálisan működő, korrekt ügynökségeket fognak keresni. Ilyen szempontból növekedhet a piac. Hosszabb távon, ahogy elkezd gyógyulni a magyar gazdaság, és beindulnak a fejlesztések, az szépen lassan beindíthatja a reklámpiaci költést is.

Az igazi, normális piaci alapon működő cégeknek sokkal jobb lesz, mert egy tisztességesebben és egészségesebben működő piacon fognak dolgozni.

De újraosztani a Balásy-cégek portfólióját nyilván nem lehet, hiszen annak nagy része állami pénzekről szólt.

Eltűntek az óriási politikai propaganda-plakátok is az utcákról. Ez rengeteg felületet jelentett. Most több a plakáthely, mint amennyit a piac fel tud szívni?

— Valóban az a helyzet, hogy itt állnak üresen a plakáthelyek, és valószínűleg nincs kinek eladni őket. El tudok képzelni egy olyan forgatókönyvet, hogy elkezdenek eltűnni az óriásplakátok, vagy legalábbis egy részük. Ennek lehet szabályozási oka is, például ha a Tisza Párt vagy az önkormányzatok településkép-védelmi szempontból szűkítik a számukat. De az is lehet, hogy egyszerűen kereslet nélkül maradnak a helyek, és a plakátcégek kénytelenek lesznek felszámolni őket. Az a benyomásom, hogy ilyen mennyiségben sima piaci, kereskedelmi hirdetők nem fognak óriásplakát-helyet vásárolni.

Mi lesz a következő lépés? Beharangozták, hogy újabb és újabb pentitók fognak vallani.

— Hogy a szappanopera műfajban mi fog történni, ki fog legközelebb bemenni egy nagy adag papírzsebkendővel valamelyik stúdióba, azt abszolút nem látom. Viszont amire mindenképpen számítok, az az, hogy a KESMA, vagy ha úgy tetszik, a MediaWorks portfóliójában jelentős változások lesznek. Elsősorban és időben legelőször azt sejtem, hogy a nyomtatott lapokkal fog történni valami.

A megyei lapokkal?

— Igen, például a megyei lapokkal, az országos terjesztésű napilapokkal. Ott van a Metropol, a bulvár, mint a Bors, vagy a Magyar Nemzet.

Nagyon sok nyomtatott lap meg fog szűnni.

A nyomtatott lapokkal az a baj, hogy ez egy nagyon drága műfaj. Egy online portált a töredékéből lehet üzemeltetni, nem is beszélve a különböző YouTube-csatornákról, beszélgetős műsorokról, amelyeknek elenyésző költségük van. Viszont egy nyomtatott napilap, részben a nyomtatás, de főleg a terjesztés miatt, tehát hogy fizikailag elvinni minden áldott nap az ország minden szegletébe, annyira drága történet, hogy ezt nem fogják tudni kigazdálkodni. Ha egy nagy piaci változásra kell előrejelzést tenni, akkor azt sejtem, hogy ezek fognak leghamarabb eltűnni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk