SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Magyar Péter most már látja, hogy van politikai közössége, van háttérországa

A Political Capital alapítója szerint Magyar Péter támogatói azt érzik, most valaki nagyon őszintén, mélyről, belülről fontos dolgokat mond ki, szemben az elmúlt 14 évben elfáradt ellenzékkel. Közben Magyar retorikája a Fidesz két tartópillérét rombolja.


Lezajlott április hatodikán Magyar Péter nagy demonstrációja. Még most is folyik a számháború, hogy 400 ezren vagy csak 25 ezren voltak kint a téren. Akárhogy is, az egyértelmű, hogy Magyar nem egész két hónap alatt a semmiből olyan politikai tényezővé vált, amit nem lehet megkerülni.

Hogyan sikerülhetett ez neki, és merre tovább? Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával beszélgettünk erről.

– Bár számháború zajlik arról, mennyien is voltak a Kossuth téren, az biztos, hogy sokan. Mindezt három hét erőteljes lejáratókampány után, ahol mindent bevetettek Magyar Péterrel szemben, amit csak tudtak. Mit mond el mindez a propaganda hatékonyságáról, és mit mond el Magyar Péterről?

– Kezdjük azzal, hogy mi történik: nem csak Magyar Péternél, hanem azon emberek lelkében is, akik kimennek tüntetni, és ezzel is támogatják Magyart. Ők azt érzik, hosszú idő után most először, hogy

valaki nagyon őszintén, mélyről, belülről fontos dolgokat mond ki.
.

Mintha a kormányzat mellett az ellenzék is elfáradt volna ebben a 14 évben. Nincsenek meg azok a jó reflexek, amelyek egy ellenzéki erőt ellenzéki erővé tesznek, és ezt a fáradtságot a választók is észlelik. És most ezzel nem korholom az ellenzéki erőket, mert magam sem tudnék jobbat elképzelni 14 év után, mint a fáradtságot, hogy már nem tudnék mit csinálni megannyi kudarcos év után. Már nincs az ellenzékben az a fajta szenvedély, meg lelkesedés, ami kellene ahhoz, hogy azok a választók, akik mélyen elégedetlenek ezzel a kormányzással, és ebből nagyon sokan vannak, „szolgáltatást kapjanak” tőlük, jövőképet mutasson számukra. És ugyanígy elfáradt a kormányzati propaganda is, mert az, ahogy Magyar Péterre reagálnak, nem tekinthető túl magas teljesítménynek. Nyilván nehezen tudják ezt az egészet kezelni, miközben érzik, hogy Magyar retorikája a közepében találja el a közösségüket fenntartó identitást. Ugyanis

Magyar Péter nem csinál mást, mint a Fidesz identitásából építi fel a saját politikáját. A nemzeti szimbólumoknak a visszahozása, a magyar embereket a kormánnyal szembeállító retorikája ezt teszi. És ezt még fűszerezi, hogy Gyurcsányt és Orbánt összekapcsolja.
.

Ezzel, így együtt, a Fidesz két tartópillérét rombolja. Az egyik a nemzeti politika. „Mi vagyunk a nemzetiek, a magyarok”, hallottuk eddig a fideszesektől, és „mindenki, aki nem mi vagyunk, azok nem nemzetiek, nem magyarok”. A másik pedig az ellenzék legyurcsányozása volt. Ebből épült a kormányzati propaganda. Ez viszont most nem lesz elég Magyar Péterrel szemben, sőt, kontraproduktív, ha ugyanazt fogják mondani, amit eddig.

– Az a szombati beszédből már valószínűsíthető, hogy a Magyar Péternek nincs több atombombája, bármit is jelentsen ez. Viszont a másik oldalon lehet még valami, amit esetleg elő tudnak rángatni vele szemben?

– Ezt érdemes egy kicsit boncolgatni, mert való igaz, hogy ez elterjedt, nincs atombombája, de azért Európa közepén, ahol élünk, ha valaki előáll egy hangfelvétellel, amin az igazságügyi miniszter elmondja, hogy a másik minisztertársa nem tudta százszázalékos hatékonysággal befolyásolni az ügyészséget, és kihúzni a dokumentumokból olyan dolgokat, amik a kormány számára kedvezőtlenek, csak kilencven százalékosan – az egy atombombával felérő hanganyag.

Ha egy ilyen nyilvánosságra kerül Európa közepén, azért ez eléggé atombomba-szerűnek tűnne.

Az, hogy nincs atombomba a kezében, csak azért gondoljuk, mert már megszoktuk azt a fajta politikai közéletet, ahol semminek nincs semmiféle következménye. Azt viszont nem tudjuk, hogy hány ember lelkében van mégis az ilyennek következménye. Például annak, hogy a közállapotok azért nem változnak, mert nincsen botrány a botrányból. Egyre többen vannak, akik frusztrálódnak ettől, és ők, ha megtehetik, ott vannak például a Magyar-féle tüntetésen is.

– Tegnap elmaradt a Magyar Péter-féle párt bejelentése, pedig sokan várták. Ennek technikai okai lehetnek?

– Ő azt állítja, hogy nem akar támadási felületet adni most a kormánynak ezzel... Azért lehetnek itt más okok is, hiszen április 20-án el kell kezdeni az ajánlások gyűjtését, ahhoz pedig kellene, hogy legyen párt, és azt hirdessék is minden módon. Lehet például az az oka, hogy nem tudott megállapodni még az átvételről, vagy általában együttműködésről egy már létező párttal, amire szüksége van az induláshoz. De az is lehet ok, hogy esetleg elgondolkodott Bajnai Gordon és Márki–Zay Péter sorsán.

Mert ha ő pártot csinál, abban a pillanatban rögtön a pártok között találja magát, és nem lesz más, mint egy párt a sok versenytárs párt között.

Márki–Zay Péter, aki ugyanúgy a konzervatív táborból jött egyébként, például ott rontotta el, hogy amint kiválasztották, mint miniszterelnök-jelöltet, rögtön azért küzdött, hogy legyen pártja, meg frakciója a Parlamentben. Innentől kezdve el is rontotta az egészet, ahogy Bajnai Gordon is egyből pártot akart csinálni, és ő is elrontotta ezzel.

– Itt nyilván az a tét, hogy az európai parlamenti választásokon indulhasson, ott pedig csak párttal lehet. Most viszont már jönnek egymás után a határidők, be kell jelenteni, aláírásokat kell gyűjteni, listát kell állítani, stb.

– Igen, van ennek egy menetrendje. Illetve, nem ártana bemutatnia a lista első öt helyén szereplő összes többi figurát. Meglátjuk pár napon belül, hogy mennyire lesz ez meg.

– Az ön által említett április 20-ig nem egész két hét van. Magyar Péter most mondta, hogy országjárásra indul. Ezt is majdnem minden ilyen kezdődő formáció eddig megcsinálta. Bejelentette, hogy itt a párt, és ők most országjárásra indulnak. Na de kikkel?

– Az, hogy néhány ismert művész odaállt mellé, persze fontos, de még nem állt mellé politikus. Az országjáráshoz szervezet kell, és politikusok, nem csak egyedül ő maga. Elmehet egyébként vidékre, és tarthat vidéken is nagygyűléseket, és ott is, valószínűleg sokan fognak megjelenni. De az még nem azt jelenti, hogy építeni tudja a saját politikai közösségét. De továbbra is mondom, simán lehet, hogy ez a pártalapítás túl korai. Amikor az első nagygyűlésén bejelentette a mozgalmát, akkor hiányzott az a közösségi oldal, ahol utána lehetett volna ennek a mozgalomnak nézni.

Olyan, mintha futna az események után, mert minden nagyon gyorsan történik. A gyorsaság az neki nyilván hátrány, mert nagyon gyorsan kell építkezni. Azonban óriási előny is,

mert hónapokkal ezelőtt még senki nem tudta, hogy ki Magyar Péter. És még máig nem tudjuk, hogy ki Magyar Péter. És amíg ez így van, addig azért könnyebben tud a politikában mozogni, mert nehezebb támadni olyan valakit, akit nem ismerünk, mint olyat, akit ismerünk.

– Tegnap láttunk egy elég professzionális színvonalon megszervezett tüntetést. Nekem például az is feltűnt, hogy milyen jó minőségű közvetítése volt a neten. Azt gondolom, hogy ez azért nem két fillér. Arról is megy a számháború, hogy ez hány tízmillió forintba kerülhetett, vagy mégsem, mert adományokból és önkéntes munkából állt össze. De önkéntesből is rengeteg kell ahhoz, hogy egy ilyen dolgot megcsináljanak, egy stábot kell koordináljanak.

– Az, hogy mekkora volt a tömeg, azt nem tudjuk, nem tudhatjuk, mert különböző tippek vannak, de hogy körülbelül mennyibe került egy ilyen rendezvény, azt azért nagyságrendileg meg lehet tippelni. Ez egy 30-40 millió forintos esemény volt. Nyilvánvaló, hogy az egy kérdés, honnan van ez az összeg. És ha ő egy másik Magyarországot akar, akkor egyrészt kommunikálnia kellene, hogy honnan van, másrészt viszont ha ebből az országból indulunk ki, ahol mindenki más meg eltitkolja, mert például a CÖF elhazudja, a megafonosok is elhazudják, akkor miért pont Magyar Péternek kellene elmondania. Innentől ez egy játékelméleti kérdés, hogy minek szálljon be hátránnyal valaki a csatába.

Persze attól még jó kérdés, hogy honnan van a pénz. 200 millió forint a határa talán annak az összegnek Magyarországon, ami még akár államfüggetlen vállalkozói körökből is gyorsan összegyűjthető politizálásra.

Tehát, nem valószínű, hogy az első tízmilliók megszerzésével gond van, amely biztosítja az első tüntetések sikerét. Ami viszont világosan látszik, hogy azért távolról sem volt annyira professzionális a rendezvény. Úgy hallottam a tüntetésre kijutott barátaimtól, hogy ők semmit nem hallottak, mert probléma volt a kihangosítással. Elindult a tömeg egy másik utcán keresztül, mint ami egyébként meg volt tervezve, mert probléma volt a logisztikával. Nyilván azért is, mert emberek csinálják, és nagyon gyorsan kellett ezt az eseményt létrehozni. Ugyanakkor a közvetítéssel nem volt gond, aki távolból követte az eseményeket, annak hallható volt és átütő az esemény.

– Hány önkéntessel lehet ezt így összerántani?

– Azt gondolom, hogy egy ilyen rendezvényhez 50-100 önkéntes kell, az szinte biztos.

– És őket is még valahogy koordinálni kell, hogy ne mindenki menjen a feje után. Ez azért nagy munka. Érdekes volt számomra az is, hogy elindult a weboldal, és elindult egy kommunikációs csatorna a Discordon, úgy tűnik, hogy más módszereket használ Magyar Péter, mint amit eddig megszoktunk, vagy más csatornákat keres. Tudunk-e következtetni az ő leendő stílusára, irányára, dinamikájára, építkezésére?

– Azt lehet látni, hogy azokkal a politikai szkilekkel rendelkezik, amelyek hosszú távon sikeressé tudják tenni őt. Azt mondja rá a propaganda, hogy pszichopata. Ez talán a leggyengébb kritika, hiszen ez akárkire, aki hosszú távon politizálásra adja a fejét, elmondható. A pszichopata, vegyünk egy általános meghatározást, nem fél, nem szorong, és nem tanul. Ebből az első két tulajdonság minden jó politikusra alkalmas kell, hogy legyen.

A kérdés az, hogy Magyar Péter tud-e tanulni, tehát azt jelenti, hogy tudja-e, érti-e azt, hogy ha egy irány mondjuk valamiért rossz, akkor tud-e azon módosítani?

De ez majd a jövő kérdése. Annyira friss a politikában, hogy még alig látunk belőle valamit.

– Viszont azt látjuk, hogy az európai parlamenti képviselői helyekre egy castingot hirdetett meg. Miről szólhat ez a módszer?

– Ez egy üzenet arról, hogy a politikába bele lehet szólni.

Üzenet a „kisembernek”, hogy ő is lehet politikus. Ez egy fontos politikai marketing üzenet, de én nem tekinteném ennél többnek.

Ugyanaz a logikája, mint a nemzeti konzultációnak vagy a lakógyűlésnek, amit Karácsony Gergely hirdetett. Senki józan ember nem gondolja azt, hogy a nemzeti konzultáció bármit is befolyásolt a Fidesz politikáján, vagy a lakógyűlés, aminek teljesen irányítottak voltak a kérdései, azért van, mert Karácsony szeretné innen pontosan tudni a budapestiek véleményét. Ha akarna ilyet, akkor megrendelne egy közvélemény-kutatást. Ezek politikai üzenetek, és nem is kell máshogy kezelni, mint a politikai marketing eszközeként.

– Magyar Péter körül rögtön kialakult egy kultusz. A magyar politikai életben eddig három olyan párt volt, ami egy személy nevéhez kötődött. Az egyik a Torgyán-féle kisgazdapárt volt, a másik pedig az Orbán-féle Fidesz, a harmadik a Gyurcsány-féle DK. Magyar Péter mozgalma annyira rá van szabva, hogy itt nincs meg a veszélye annak, hogy megint egy vezérelvű mozgalom vagy párt alakul ki, ami viszont a későbbiekben eltorlaszolja a demokratikus működés lehetőségét?

– Ez a lehetőség benne van. Talán az előző kérdésben megbeszélt EU-képviselői casting pont ezt próbálja oltani egy kicsit, vagy visszafogni ezt a fajta értelmezést. De való igaz, hogy az egyszemélyes vezető, aki egyszerre politikai sikert is tud hozni középtávon, és az ebből következő politikai problémák, amit okozni tud, az összefügg. Van a választókban egy nagyon erős igény, hogy jöjjön már valaki, aki határozott, erős állításokat tesz, és nem szorong amiatt, hogy ezt megtegye.

Tehát a politikusok esetében ez egy olyan elvárás, ami szavazatokat vonz, de benne van az a veszély, hogy egy egyszemélyi vezetés akár diktatórikus irányba is fordulhat.

De még messze nem tartunk itt, mert fogalmunk sincs, hogy ki Magyar Péter.

– Eddig Magyar mindig azt csinálta, hogy tizenkilencre húzott lapot, és ez neki mindig bejött. Csinált egy március 15-ét, ami nagyon bejött neki, és akkor mindenki azt mondta, hogy hát ezután, ha a következő alkalommal kevesebb ember megy el, akkor baj lesz. Kijött az ügyészségről, és pár óra alatt összerántott megint nagyon sok embert. És akkor meghirdetett egy április 6-át. Ezután a nagygyűlés után mi jön?

– A politikára is igaz, ami az üzleti életre, hogy kockázat nélkül nincs politika. Ez természetes, mert ha valaki politizálni akar, vagy politikába akar lépni, akkor nem tudja ezt máshogy csinálni, mert olyan új dolgokat kell tennie a sikerekért, amit még mérni is lehetetlen, mert még nem történt ilyesmi. A marketingben ez az egyik nagyon komoly módszertani gond:

ha valami teljesen új dolgot akarsz csinálni, azt nem tudod mérni.

Nem tudod mérni azt, hogy mennyire fogják támogatni a teljesen új termékedet majd a piacon, amit még soha senki nem látott. Ugyanez történik a politikában is most. Nyilván kockáztatni kell, bár egyébként annak a kockázati értéke, hogy valaki bevisz egy olyan hangfelvételt az ügyészségre, mint amit Magyar Péter letett az asztalra, rendkívül csekély, mert az tényleg maga a hatalmas botrány, ami azon a hangfelvételen van. Ez azért könnyen kiszámítható lehetett, hogy ha ezzel előlép, akkor erre fel fognak figyelni az emberek. Tehát, hogy minimum bukni nem tud. Az, hogy mekkora lesz a rendezvénye, abban sem volt akkora nagy kockázat, mert az elmúlt időszakban az ellenzéki rendezvényekre egy-kétezer ember járt el. És ahhoz képest biztos, hogy több embert kivisz. Ha nem ötvenezer ember lett volna a rendezvényen, hanem tízezer, az is siker lett volna. Nyilván ilyen szempontból a tegnapi rendezvénynek volt egy nagyobb kockázata, hiszen már egyszer produkált egy nagy rendezvényt, volt összehasonlítási alap, kérdésként merült fel, hogy eljön-e ugyanennyi ember most is. De abból a tömegből viszont, ami az első rendezvényen volt, már érződött, hogy Magyar Péter iránt van érdeklődés. A közösségi oldalán az a sok százezer követő is ezt mutatja.

Tehát az első, legnagyobb kockázattal járó lépéseket megtette. Most már látja, hogy van politikai közössége, van háttérországa. Az a kérdés, hogy ezzel tud-e jól gazdálkodni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Mérő László földcsuszamlásszerű Tisza-győzelmet jósol, de polgárháborút, ha a Fidesz csalni mer
A matematikus szerint az ország fellélegzik, ha Magyar Péterék nyernek, és véget ér a "lopás korszaka". De ha a hatalmon lévők egyértelműen csalnak, a választási eredményeket meghamisítják, szerinte vérfürdő lesz, és Orbán Viktor akár Ceaușescu sorsára is juthat.


Mérő László matematikus, pszichológus a HVG Fülke című műsorában fejtette ki véleményét a magyar politikai helyzetről. Az interjú elején a kegyelmi botrány utáni helyzetet elemezve arról beszélt, miért Magyar Péter emelkedett fel, és miért nem az influencer-tüntetések szervezői közül valaki.

Szerinte ennek az az egyszerű oka, hogy az influencerek nem politikusok. „Tehát egy csomó mindent, ami egy politikushoz hozzátartozik, például azt, hogy szemrebbenés nélkül tudjon hazudni, arra ők nincsenek szocializálva, nem ez a természetes nekik” – fogalmazott. A régi ellenzék felemelkedésének esélytelenségét Bödőcs Tibor egy poénjával illusztrálta, aki arra a kérdésre, hogy miért nem viccelődik a baloldallal, azt válaszolta: „ugyanazért, amiért a paralimpikonokkal sem viccelődik az ember.”

A matematikus szerint Magyar Péter felemelkedésében nagyon is számított, hogy a Fideszből érkezett. Úgy véli, többek között ennek köszönhető, hogy „nem fogta a kard, nem fogta a golyó”, és semmivel nem lehetett tönkretenni.

Szerinte Magyar Péter felemelkedése nem volt szükségszerű, de a „paralimpiai csapatból nem emelkedhetett ki senki, az világos.” Mérő László szerint a régi ellenzékből hiányzott az „egészséges önbizalom, egészséges kifejezésmód, és egészséges tanulási készség”, ami Magyar Péterben megvan.

Mérő László beszélt a politikai fogalmak kiüresedéséről is. Szerinte a liberális ellentéte nem a konzervatív, hanem az autoriter, a konzervatívé pedig a radikális. Elemzése során arra jutott, hogy ő maga egy „konzervatív liberális”, ami elsőre furcsán hangozhat, de állítása szerint a konzervatívoknak és a liberálisoknak is legalább a fele ilyen beállítottságú lehet.

A 2022-es választásokról szólva felidézte, hogy szavazatszámlálóként vett részt a munkában Sárazsadányban. Tapasztalatai szerint a választásokat nem az urnáknál csalják el. Azt látta, hogy bár a faluban közel 30% volt az ellenzéki szavazók aránya, a hangjuk egyáltalán nem hallatszott. „Egyszerűen az akkori ellenzéknek nem volt egy mondatnyi olyan mondanivalója, amit egy falusi kocsmába képviselni lehet” – jelentette ki.

A Fideszt jelenleg „rozzantnak” látja. Míg 2022-ben még úgy érezte, azért nyertek, mert jobbak voltak, ma már úgy látja, minden szavukkal hazudnak.

Orbán Viktorról azt mondta, külső szemlélőként még mindig egy nagy államférfinak tűnik, de „kétszer egymás után nem mondja ugyanazt”.

Mérő László egyértelmű jóslattal is szolgált a közelgő választásokra. Bár elismerte, hogy korábban tévedett már, most mégis fogadást kötne a Tisza Párt győzelmére. „Én arra fogadok, hogy földcsuszamlásszerű Tisza-győzelem lesz. Kétharmad, és sima kétharmad” – mondta. Ezt nemcsak megérzésre, hanem a Medián kutatásaira is alapozza, melyekben megbízik.

A matematikus szerint a jelenlegi helyzet egy „Gyurcsány–Orbán-korszak” lezárását hozhatja el, amelynek közös nevezője a lopás volt. Bár a kettő között különbséget tesz – a szocialisták idején szerinte „demokratikus lopás” folyt, míg a Fidesz alatt „monopolisztikus” –, a lényeg ugyanaz. Abban bízik, hogy Magyar Péter véget vethet ennek.

„Én arra látok esélyt, és erre nagyon nagy esélyt látok, hogy Magyar Péter ezt utálta meg, és ez számomra hiteles, és talán felépít egy olyan országot, ahol nem a lopás az alapkultúra” – fejtette ki.

Az orosz-ukrán helyzettel kapcsolatban Mérő rendkívül élesen fogalmazott. „Ezt most nagyon szégyellem, hogy latorállam lettünk. Szó szerint latorállam lettünk” – mondta, utalva a magyar kormány Ukrajnával szembeni politikájára. Szerinte a Fidesz oroszpártisága 2009-ben, egy szentpétervári Orbán–Putyin-találkozón dőlhetett el, de hogy ott pontosan mi történt, azt nem tudni. Magyar Péter Ukrajnával kapcsolatos óvatosabb nyilatkozatait politikai pragmatizmusnak tartja, amit a jelenlegi helyzetben megért.

A választások utáni lehetséges forgatókönyveket elemezve Mérő László drámai jóslatokat fogalmazott meg. Ha a Fidesz nyer, az szerinte általános letargiához és végső soron Magyarország EU-ból való kilépéséhez vezethet. Ha viszont a Tisza Párt győz, de a hivatalos eredmények ezt nem tükrözik, mert nyilvánvaló csalás történik, akkor a legsötétebb forgatókönyvet vázolta fel.

„Ha az más szám lesz, mint ami kijön eredményként, akkor itt vérfürdő lesz. Szó szerint. Polgárháború” – állította.

Ha Orbán Viktor veszít, de ragaszkodik a hatalomhoz, az szerinte olyan helyzethez vezethet, mint a román forradalom idején. „Ha nem adja át a hatalmat, valamilyen mondvacsinált dologgal, akkor gyakorlatilag, nagyon durvát mondok, Ceaușescu sorsára jut, mert akkor vér fog folyni.”

Ha viszont a miniszterelnök békésen átadja a hatalmat, akkor Mérő szerint nem kellene börtönbe zárni. Szerinte ez egyfajta alku lehetne. „A legfőbb felelős lesz azért is felelős, hogy az ország polgárháború nélkül megússza. Tehát, hogyha átadja a hatalmat, szerintem megérdemli azt, hogy ez legalább olyan súllyal  essék a latba, mint az, hogy milyen rendszert épített fel” – magyarázta.

Úgy gondolja, Magyar Péter politikai karakterébe beleférne egy ilyen alku megkötése. „Ő tényleg ízig-vérig politikus, most már azt mondom. Tehát ő egy ilyen alkut, amiről én beszélek, valószínűleg szemrebbenés nélkül megköt.”

Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor egy esetleges vereség után visszatérhet-e, Mérő szkeptikus. Szerinte Orbán már túl idős lenne egy újabb visszatéréshez.

A Fidesz vagy egy utódpárt visszatérését azonban nem zárja ki, de ennek egyetlen feltétele van. „El tudom képzelni, hogy visszajön, főleg akkor, ha Magyar Péter se válik be, tehát ha Magyar Péter sem valósítja meg a lopásmentes országot. Ha Magyar Péter valóban megvalósítja a lopásmentes országot, akkor nem fog visszatérni.”

A teljes beszélgetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Simor András: Hazudoznak reggeltől estig, így próbálnak hatalmon maradni, és ez felháborít engem
A volt jegybankelnök szerint ez az oka, hogy egyre gyakrabban szólal meg közösségi oldalán. A Matolcsy-ügyről azt gondolja, az ilyen ügyekben az igazságszolgáltatás nem működik. Aki hűséges Orbán Viktorhoz, az bármit megtehet ebben az országban.


A Klikk TV című YouTube csatornán készült beszélgetésben szóba került a Nemzeti Bank körüli, 650 milliárdos vagyonvesztéssel kapcsolatos ügy elhúzódása is. Simor András szerint ez sajnos probléma a magyar igazságszolgáltatásban. „A magyar igazságszolgáltatás pártatlansága megkérdőjelezhető, még akkor is, ha rengeteg tisztességes bíró van, és rengeteg tisztességes ügyész is, meg rengeteg tisztességes rendőr is” - mondta a jegybank volt elnöke.

Úgy látja, a fideszes politikusok vagy a párthoz közel álló emberek ellen indult ügyekben csak a legritkább esetben születik ítélet.

A volt jegybankelnök Magyar Pétert idézte, aki szerint „a magyar igazságszolgáltatás ezekben az ügyekben nem működik”. Simor ezt azzal magyarázta, hogy az ilyen ügyeket vagy leállítják, vagy az igazságszolgáltatásban tudják, hogy nem célszerű az ítéletig eljutni.

Ezt a jelenséget Orbán Viktor egy mondásával kötötte össze. „Hát ugye Orbán Viktornak van egy ilyen mondása, hogy senkit nem hagyunk az út szélén. Na most ez alapvetően a sajátjairól szól: gyakorlatilag aki hűséges a Fideszhez, aki hűséges Orbán Viktorhoz, az bármit megtehet ebben az országban, bármilyen bűncselekményt elkövethet, ennek nem lesz következménye.”

Simor szerint többek között ez az oka annak is, hogy Magyarország nem jut hozzá az európai uniós forrásokhoz, mivel az igazságszolgáltatás pártatlansága megkérdőjelezhető. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azon felvetésére, hogy Magyarországon elég lenne öt kereskedelmi bank, Simor úgy reagált, „azért élünk piacgazdaságban, és nem szocializmusban, hogy ne az állam mondja meg, a bankrendszerben, a telekomszektorban vagy az agrárgazdaságban hány szereplő lássa el a lakosságot.”

„Ahogy a bankárok sem mondják meg, hogy hány párt lenne jó az országban, úgy a politikusok se mondják meg, hogy hány bank jó az országban.”

Elismerte, hogy a nagyobb bankok a mérethatékonyság miatt olcsóbban tudnak működni, de hangsúlyozta a verseny fontosságát is. Szerinte ezt a piacnak kell eldöntenie, nem az államnak. A magyar bankrendszer drágaságát a rengeteg különadóval és a tranzakciós illetékkel magyarázta, amelyeket a bankok a lakosságra hárítanak.

A MOL vezetőinek bennfentes kereskedelemmel kapcsolatos ügyéről is kifejtette a véleményét. Elmondása szerint az ügy arról szól, hogy a cég vezetői akkor adtak el részvényeket, amikor már tudtak a Barátság kőolajvezeték leállásáról, de a nyilvánosság még nem. „Ők bennfentes információ, olyan információ birtokában voltak, ami a nyilvánosság számára nem volt elérhető. Amikor ez az információ kikerült a nyilvánosság elé, akkor a MOL-részvény árfolyama nagyot esett” – magyarázta.

A MOL védekezését is ismertette, miszerint korábban is voltak hasonló, de gyorsan javítható leállások. A mostani helyzet szerinte abban különbözött, hogy a javítás elhúzódott, és a cégnek a stratégiai készletekhez kellett nyúlnia.

„Azt megállapítani, hogy a MOL tudatában volt-e már az elején annak, hogy ez nem egy könnyen, gyorsan megjavítható hiba, és hozzá kell majd nyúlni a stratégiai készletekhez, vagy nem – ezt a vizsgálatnak kell kiderítenie, és ez nem lesz egyszerű feladat” – tette hozzá.

Simor András beszélt arról is, miért lett az utóbbi időben aktívabb és kritikusabb a közösségi médiában. „Hazudoznak reggeltől estig. És ez felháborít engem” - jelentette ki.

„Az zavar különösen, hogy úgy látom, a kormányzó párt alapvetően hazugságokkal téveszti meg a választópolgárokat, és így próbál hatalmon maradni.”

Egyik posztjában több mint tíz ilyen, szerinte hazugságot sorolt fel, amelyek az ukrajnai háborúval és a gazdasággal kapcsolatosak. Kiemelte az orosz olaj kérdését: elismerte, hogy az olcsóbb, de állítja, „ebből a magyar fogyasztó semmit nem érez”. Szerinte a különbözetet a költségvetés és a MOL fölözi le. Arra a kormányzati érvre, hogy ebből finanszírozzák a rezsicsökkentést, úgy reagált: „ezek szerint a rezsicsökkentés nem ingyen van. Ha így van, akkor ki fizeti a rezsicsökkentés árát? Aki tankol.” Hozzátette, a magyar választópolgár fizeti meg az árát, és a rezsicsökkentést más forrásból, például a propaganda kiadások csökkentéséből is lehetne fedezni.

„Hazugság azt állítani egyrészt, hogy az orosz olaj olcsóságából bármiféle kedvezményt élveznének a magyar autósok, és hazugság azt állítani, hogy ha máshonnan vennénk az olajat, az veszélybe sodorná a rezsicsökkentést” – jelentette ki.

Azzal a kormányzati narratívával kapcsolatban, hogy a magyar gazdaság a német gazdaság gyengélkedése miatt teljesít rosszul, Simor azt mondta, ez csak „részigazság”. Bár a német gazdaság hatással van Magyarországra, szerinte a hasonló helyzetben lévő Csehország és Szlovákia is jobban teljesít.

„A legnagyobb probléma a beruházások drámai, drasztikus visszaesése, ami most már három-négy éve tart.” Ennek okaként az EU-s források hiányát, a szerinte elrontott gazdaságpolitika miatti magas inflációt és a kormány kiszámíthatatlanságát nevezte meg.

„A kormányzat gazdaságpolitikája kiszámíthatatlan: soha nem lehet tudni, hogy Nagy Márton kire és hol csap le” - fogalmazott. „Így nem lehet három-négy-öt évre előre tervezni, és azt sem látni, hogy a magyar gazdaság fejlődése milyen irányba megy.”

Magyarország eladósodottságáról azt mondta: „Eladósodottak vagyunk; veszélyeztetettek akkor leszünk, ha bekövetkezik egy újabb világválság, ami remélem, nem fog bekövetkezni.”

Végezetül a jelenlegi és a korábbi jegybankelnököt hasonlította össze. Véleménye szerint „Varga Mihály teszi a dolgát. Egy jegybankelnöktől ez várható el. Matolcsy nem a dolgát tette.”

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Ha a Tisza nyer, tíz év, mire ebből a mély depresszióból kikerülünk” – ilyen volt a Tisza Párt Nemzeti Menete
Rengetegen vettek részt Magyar Péterék március 15-i „rendszerváltó menetén”. A résztvevőket arról kérdeztük, mit gondolnak a kormánypárti propagandáról, és szerintük mi fog történni, ha ismét a Fidesz győz. A válaszokból kiderült, hogy a változásban hívők szerint még egy Tisza-győzelem esetén is sok időbe telhet, mire az ország kilábal a jelenlegi helyzetből.


Óriási tömeg vonult március 15-én a TISZA Párt kezdeményezésére a Nemzeti Meneten, amelyet Magyar Péterék "rendszerváltó menetként" hirdettek meg. A pártelnök szerint félmillióan vettek részt az eseményen, és két órába telt, mire a menet vége elhagyta a gyülekező helyet, a Deák teret, miközben a Hősök tere már megtelt.

Mi is ott voltunk a TISZA menetén, ahol többek közt arról kérdeztük a résztvevőket, mit gondolnak Orbán Viktor egyik kijelentéséről, miszerint a választás tétje az, hogy ő vagy Brüsszel/Zelenszkij alakít kormányt. A TISZA Párt szimpatizánsai egyértelműen elutasították ezt a felvetést.

„Butaság. Semmilyen független országban nem alakít se Brüsszel, se Zelenszkij. Itt a magyar emberek fognak kormányt alakítani. Reméljük, hogy a TISZA”

– mondta egy férfi. Egy másik megszólaló még élesebben fogalmazott: „Szerintem minden második, vagy minden mondat, ami kijön a szájából, az hazugság, úgyhogy nem tartok semmitől.”

A kormányzati kommunikációban az utóbbi időben rendszeresen összekapcsolódik „Brüsszel”, Ukrajna és a TISZA Párt témája, ezt pedig a megkérdezettek is tudatos kreációnak látják. „Ez azért eléggé nagy csúsztatás. Összemossák az általuk kreált ellenségképet a Tiszával” – vélte egy férfi. Egy másik szerint a jelenség nem új, csupán a célpont változott.

„Valakire fogni kell, patás ördögöt kell festeni. Most már Soros Gyuri bácsi nincs sehol, Gyurcsány nincs sehol, valaki kellett. Valakit ki kellett dugni a kéményen”

– magyarázta. Egy nő egyszerűen csak annyit mondott: „Felháborít. Mert ennek semmi köze se Zelenszkijnek, sem Brüsszelhez. Remélem, hogy Magyar Péter fog kormányt alakítani.”

A kormány háborús retorikáját a legtöbben demagógiának és uszításnak tartják, és nem hiszik, hogy Magyarország belesodródhatna a konfliktusba. „Én háborút akarok, amikor van egy csomó gyerekem? Én akarom őket háborúba vinni? Normális ember ezt nem hiszi el” – tette fel a költői kérdést egy családapa. Többen is arra hivatkoztak, hogy a NATO-tagság garanciát jelent arra, hogy Magyarország nem fog háborúban részt venni. „Nem lehet háborúba menni. NATO tagország vagyunk. Kizárt dolog, hogy itt bárkit is elvinnének” – jelentette ki egy férfi, aki hozzátette, hogy Rákosi-féle demagógiának tartja a kormány állandó szajkózását. Ezt erősítette meg egy nő is: „Az elmúlt négy évben sem vittek el senkit katonának, és nem gondolnám, hogy a jövőben bárkit is el fognának vinni.” Szerinte ez a narratíva csak a Fidesz-táborban működik, mivel „azokból a sajtóorganumokból tájékozodnak, ahol folyamatosan ezt nyomatják”.

Egy fiatal fiú szerint a helyzet egyértelmű: „Magyarországon nincsen, Ukrajnában van háborús veszély. Ott bombáznak. Itt, Magyarországon béke van.” Egy nő úgy véli, aki elhiszi a háborús veszélyt, az „nagyon buta”. Abban bízik, hogy az ellenzéki tömeg erőt mutat, és „az ép elme győz a rossz indulattal szemben”.

Van, aki a jelenlegi helyzetet egyenesen forradalmi hangulatúnak látja. „Ezek a fajta forradalmak, mint amilyen például március 15-én, '48-ban volt, jelenleg napjainkban, most éppen ebben a 2026-os évben teljesen más színtéren zajlanak” – fejtegette egy nő, aki szerint a mai tömegmegmozdulások a '48-as Pilvax kávéházi eseményeknek felelnek meg.

Kérdésünkre, hogy mi történne egy újabb Fidesz-győzelem esetén, a válaszadók sötét jövőképet festettek. A leggyakoribb reakció a kivándorlás volt.

„Akkor elmennek a gyerekeim külföldre. És elhagyják az országot, nem egyedül. Azért vagyok itt” – mondta egy édesanya. Más is hasonlóan látja: „Az biztos, hogy tömeges elvándorlás lesz. Például én is ebbe a körbe tartozom.”

Egy férfi már a célországokat is megnevezte: „Költözés. Költözés. Írország, Svédország, bárhova... Nem lehet tovább tűrni.”

Egy másik megszólaló szerint a Fidesz győzelme esetén ugyanaz folytatódna, ami már 16 éve már tart. „Jobb nem lesz. csak rosszabb” – fogalmazott. Sokan a gazdasági helyzet romlásától és a korrupció folytatásától tartanak. „Tovább fogják folytatni a lopást” – jósolta egy férfi. Egy nő pedig arra figyelmeztetett, hogy szerinte az ország még jobban el fog adósodni.

Ezzel szemben a TISZA Párt győzelmétől a lassú, de biztos talpra állást remélik. Egy nő szerint a folyamat nem lesz gyors:

„ha a TISZA nyer, akkor tíz év körülbelül, mire ebből a mély depresszióból kikerül az ember, húsz év mire a gazdasági válságból.”

Ugyanakkor bízik benne, hogy az ország „rövid időn belül” kilábalhat a helyzetből. Egy férfi szerint a feladat nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi is:

„Mindent vissza kell állítani ebben az országban. Most már nemcsak az országban, hanem egész Európában vissza kell állítani a magyarok becsületét. Mert mindenhol eljátszottunk.”

Egy másik megszólaló szerint a legfontosabb, hogy a mindenkori miniszterelnök tartsa szem előtt: „a magyaroknak, a népnek jár a tisztelet és a szabadság.”

Videónk a TISZA Párt Nemzeti Menetéről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor a március 15-i erődemonstrációkról: Kiélezett a helyzet, ez már nem 2022
A politológus szerint mindkét párt elégedett lehet a tömeggel. Az elemzésből kiderül, a szoros állás kinek kedvez igazán a választások előtt.


Török Gábor politológus a Facebookon értékelte a március 15-i kormánypárti Békemenetet és a Tisza Párt Nemzeti Menetét. Álláspontja szerint mindkét nagy párt elégedett lehet, mivel mindkét helyen nagyon sokan voltak, és a rendezvények hozták azt, amit vártak tőlük.

Úgy véli, mivel már csak négy hét van hátra a választásokig, a helyzet elsősorban annak kedvez, aki előnyben van.

Az elemző szerint a beszédek semmilyen újdonságot nem tartalmaztak. „Félelem és remény. A Fidesznek egyetlen üzenete van: Ukrajna és a háborús félelem. A Tiszának pedig a rendszerváltás és az ahhoz kapcsolt remények. Minden más téma ezeknek alárendelten jelenik meg”

– írja. Török Gábor szerint a mostani helyzet nem a 2022-es választások előtti állapotokat idézi, de fontos különbségek vannak.

„Az akkori ordító aszimmetriához képest ez ma egy kiélezett, szoros helyzetet mutatott, sok fontos különbséggel persze. Mindezt egy 16 éve kormányzó, erőforrásokban összehasonlíthatatlanul erősebb domináns párt mellett érte el a Tisza”

– fogalmazott.

A politológus szerint fontos nap volt a március 15-i, a résztvevők megerősödhettek a választásukban, és szívesen hallják, mekkora győzelmet arattak, de – teszi hozzá – vélhetően „nem szívesen hallják, amit a független politikai elemzés erről a napról mondani tud.”

A rendezvények után egyébként mindkét győzelmet hirdetett, és azt kommunikálták, hogy az ő eseményükön voltak többen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk