prcikk: Somogyi Zoltán: Magyar Péter most már látja, hogy van politikai közössége, van háttérországa | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Magyar Péter most már látja, hogy van politikai közössége, van háttérországa

A Political Capital alapítója szerint Magyar Péter támogatói azt érzik, most valaki nagyon őszintén, mélyről, belülről fontos dolgokat mond ki, szemben az elmúlt 14 évben elfáradt ellenzékkel. Közben Magyar retorikája a Fidesz két tartópillérét rombolja.


Lezajlott április hatodikán Magyar Péter nagy demonstrációja. Még most is folyik a számháború, hogy 400 ezren vagy csak 25 ezren voltak kint a téren. Akárhogy is, az egyértelmű, hogy Magyar nem egész két hónap alatt a semmiből olyan politikai tényezővé vált, amit nem lehet megkerülni.

Hogyan sikerülhetett ez neki, és merre tovább? Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával beszélgettünk erről.

– Bár számháború zajlik arról, mennyien is voltak a Kossuth téren, az biztos, hogy sokan. Mindezt három hét erőteljes lejáratókampány után, ahol mindent bevetettek Magyar Péterrel szemben, amit csak tudtak. Mit mond el mindez a propaganda hatékonyságáról, és mit mond el Magyar Péterről?

– Kezdjük azzal, hogy mi történik: nem csak Magyar Péternél, hanem azon emberek lelkében is, akik kimennek tüntetni, és ezzel is támogatják Magyart. Ők azt érzik, hosszú idő után most először, hogy

valaki nagyon őszintén, mélyről, belülről fontos dolgokat mond ki.
.

Mintha a kormányzat mellett az ellenzék is elfáradt volna ebben a 14 évben. Nincsenek meg azok a jó reflexek, amelyek egy ellenzéki erőt ellenzéki erővé tesznek, és ezt a fáradtságot a választók is észlelik. És most ezzel nem korholom az ellenzéki erőket, mert magam sem tudnék jobbat elképzelni 14 év után, mint a fáradtságot, hogy már nem tudnék mit csinálni megannyi kudarcos év után. Már nincs az ellenzékben az a fajta szenvedély, meg lelkesedés, ami kellene ahhoz, hogy azok a választók, akik mélyen elégedetlenek ezzel a kormányzással, és ebből nagyon sokan vannak, „szolgáltatást kapjanak” tőlük, jövőképet mutasson számukra. És ugyanígy elfáradt a kormányzati propaganda is, mert az, ahogy Magyar Péterre reagálnak, nem tekinthető túl magas teljesítménynek. Nyilván nehezen tudják ezt az egészet kezelni, miközben érzik, hogy Magyar retorikája a közepében találja el a közösségüket fenntartó identitást. Ugyanis

Magyar Péter nem csinál mást, mint a Fidesz identitásából építi fel a saját politikáját. A nemzeti szimbólumoknak a visszahozása, a magyar embereket a kormánnyal szembeállító retorikája ezt teszi. És ezt még fűszerezi, hogy Gyurcsányt és Orbánt összekapcsolja.
.

Ezzel, így együtt, a Fidesz két tartópillérét rombolja. Az egyik a nemzeti politika. „Mi vagyunk a nemzetiek, a magyarok”, hallottuk eddig a fideszesektől, és „mindenki, aki nem mi vagyunk, azok nem nemzetiek, nem magyarok”. A másik pedig az ellenzék legyurcsányozása volt. Ebből épült a kormányzati propaganda. Ez viszont most nem lesz elég Magyar Péterrel szemben, sőt, kontraproduktív, ha ugyanazt fogják mondani, amit eddig.

– Az a szombati beszédből már valószínűsíthető, hogy a Magyar Péternek nincs több atombombája, bármit is jelentsen ez. Viszont a másik oldalon lehet még valami, amit esetleg elő tudnak rángatni vele szemben?

– Ezt érdemes egy kicsit boncolgatni, mert való igaz, hogy ez elterjedt, nincs atombombája, de azért Európa közepén, ahol élünk, ha valaki előáll egy hangfelvétellel, amin az igazságügyi miniszter elmondja, hogy a másik minisztertársa nem tudta százszázalékos hatékonysággal befolyásolni az ügyészséget, és kihúzni a dokumentumokból olyan dolgokat, amik a kormány számára kedvezőtlenek, csak kilencven százalékosan – az egy atombombával felérő hanganyag.

Ha egy ilyen nyilvánosságra kerül Európa közepén, azért ez eléggé atombomba-szerűnek tűnne.

Az, hogy nincs atombomba a kezében, csak azért gondoljuk, mert már megszoktuk azt a fajta politikai közéletet, ahol semminek nincs semmiféle következménye. Azt viszont nem tudjuk, hogy hány ember lelkében van mégis az ilyennek következménye. Például annak, hogy a közállapotok azért nem változnak, mert nincsen botrány a botrányból. Egyre többen vannak, akik frusztrálódnak ettől, és ők, ha megtehetik, ott vannak például a Magyar-féle tüntetésen is.

– Tegnap elmaradt a Magyar Péter-féle párt bejelentése, pedig sokan várták. Ennek technikai okai lehetnek?

– Ő azt állítja, hogy nem akar támadási felületet adni most a kormánynak ezzel... Azért lehetnek itt más okok is, hiszen április 20-án el kell kezdeni az ajánlások gyűjtését, ahhoz pedig kellene, hogy legyen párt, és azt hirdessék is minden módon. Lehet például az az oka, hogy nem tudott megállapodni még az átvételről, vagy általában együttműködésről egy már létező párttal, amire szüksége van az induláshoz. De az is lehet ok, hogy esetleg elgondolkodott Bajnai Gordon és Márki–Zay Péter sorsán.

Mert ha ő pártot csinál, abban a pillanatban rögtön a pártok között találja magát, és nem lesz más, mint egy párt a sok versenytárs párt között.

Márki–Zay Péter, aki ugyanúgy a konzervatív táborból jött egyébként, például ott rontotta el, hogy amint kiválasztották, mint miniszterelnök-jelöltet, rögtön azért küzdött, hogy legyen pártja, meg frakciója a Parlamentben. Innentől kezdve el is rontotta az egészet, ahogy Bajnai Gordon is egyből pártot akart csinálni, és ő is elrontotta ezzel.

– Itt nyilván az a tét, hogy az európai parlamenti választásokon indulhasson, ott pedig csak párttal lehet. Most viszont már jönnek egymás után a határidők, be kell jelenteni, aláírásokat kell gyűjteni, listát kell állítani, stb.

– Igen, van ennek egy menetrendje. Illetve, nem ártana bemutatnia a lista első öt helyén szereplő összes többi figurát. Meglátjuk pár napon belül, hogy mennyire lesz ez meg.

– Az ön által említett április 20-ig nem egész két hét van. Magyar Péter most mondta, hogy országjárásra indul. Ezt is majdnem minden ilyen kezdődő formáció eddig megcsinálta. Bejelentette, hogy itt a párt, és ők most országjárásra indulnak. Na de kikkel?

– Az, hogy néhány ismert művész odaállt mellé, persze fontos, de még nem állt mellé politikus. Az országjáráshoz szervezet kell, és politikusok, nem csak egyedül ő maga. Elmehet egyébként vidékre, és tarthat vidéken is nagygyűléseket, és ott is, valószínűleg sokan fognak megjelenni. De az még nem azt jelenti, hogy építeni tudja a saját politikai közösségét. De továbbra is mondom, simán lehet, hogy ez a pártalapítás túl korai. Amikor az első nagygyűlésén bejelentette a mozgalmát, akkor hiányzott az a közösségi oldal, ahol utána lehetett volna ennek a mozgalomnak nézni.

Olyan, mintha futna az események után, mert minden nagyon gyorsan történik. A gyorsaság az neki nyilván hátrány, mert nagyon gyorsan kell építkezni. Azonban óriási előny is,

mert hónapokkal ezelőtt még senki nem tudta, hogy ki Magyar Péter. És még máig nem tudjuk, hogy ki Magyar Péter. És amíg ez így van, addig azért könnyebben tud a politikában mozogni, mert nehezebb támadni olyan valakit, akit nem ismerünk, mint olyat, akit ismerünk.

– Tegnap láttunk egy elég professzionális színvonalon megszervezett tüntetést. Nekem például az is feltűnt, hogy milyen jó minőségű közvetítése volt a neten. Azt gondolom, hogy ez azért nem két fillér. Arról is megy a számháború, hogy ez hány tízmillió forintba kerülhetett, vagy mégsem, mert adományokból és önkéntes munkából állt össze. De önkéntesből is rengeteg kell ahhoz, hogy egy ilyen dolgot megcsináljanak, egy stábot kell koordináljanak.

– Az, hogy mekkora volt a tömeg, azt nem tudjuk, nem tudhatjuk, mert különböző tippek vannak, de hogy körülbelül mennyibe került egy ilyen rendezvény, azt azért nagyságrendileg meg lehet tippelni. Ez egy 30-40 millió forintos esemény volt. Nyilvánvaló, hogy az egy kérdés, honnan van ez az összeg. És ha ő egy másik Magyarországot akar, akkor egyrészt kommunikálnia kellene, hogy honnan van, másrészt viszont ha ebből az országból indulunk ki, ahol mindenki más meg eltitkolja, mert például a CÖF elhazudja, a megafonosok is elhazudják, akkor miért pont Magyar Péternek kellene elmondania. Innentől ez egy játékelméleti kérdés, hogy minek szálljon be hátránnyal valaki a csatába.

Persze attól még jó kérdés, hogy honnan van a pénz. 200 millió forint a határa talán annak az összegnek Magyarországon, ami még akár államfüggetlen vállalkozói körökből is gyorsan összegyűjthető politizálásra.

Tehát, nem valószínű, hogy az első tízmilliók megszerzésével gond van, amely biztosítja az első tüntetések sikerét. Ami viszont világosan látszik, hogy azért távolról sem volt annyira professzionális a rendezvény. Úgy hallottam a tüntetésre kijutott barátaimtól, hogy ők semmit nem hallottak, mert probléma volt a kihangosítással. Elindult a tömeg egy másik utcán keresztül, mint ami egyébként meg volt tervezve, mert probléma volt a logisztikával. Nyilván azért is, mert emberek csinálják, és nagyon gyorsan kellett ezt az eseményt létrehozni. Ugyanakkor a közvetítéssel nem volt gond, aki távolból követte az eseményeket, annak hallható volt és átütő az esemény.

– Hány önkéntessel lehet ezt így összerántani?

– Azt gondolom, hogy egy ilyen rendezvényhez 50-100 önkéntes kell, az szinte biztos.

– És őket is még valahogy koordinálni kell, hogy ne mindenki menjen a feje után. Ez azért nagy munka. Érdekes volt számomra az is, hogy elindult a weboldal, és elindult egy kommunikációs csatorna a Discordon, úgy tűnik, hogy más módszereket használ Magyar Péter, mint amit eddig megszoktunk, vagy más csatornákat keres. Tudunk-e következtetni az ő leendő stílusára, irányára, dinamikájára, építkezésére?

– Azt lehet látni, hogy azokkal a politikai szkilekkel rendelkezik, amelyek hosszú távon sikeressé tudják tenni őt. Azt mondja rá a propaganda, hogy pszichopata. Ez talán a leggyengébb kritika, hiszen ez akárkire, aki hosszú távon politizálásra adja a fejét, elmondható. A pszichopata, vegyünk egy általános meghatározást, nem fél, nem szorong, és nem tanul. Ebből az első két tulajdonság minden jó politikusra alkalmas kell, hogy legyen.

A kérdés az, hogy Magyar Péter tud-e tanulni, tehát azt jelenti, hogy tudja-e, érti-e azt, hogy ha egy irány mondjuk valamiért rossz, akkor tud-e azon módosítani?

De ez majd a jövő kérdése. Annyira friss a politikában, hogy még alig látunk belőle valamit.

– Viszont azt látjuk, hogy az európai parlamenti képviselői helyekre egy castingot hirdetett meg. Miről szólhat ez a módszer?

– Ez egy üzenet arról, hogy a politikába bele lehet szólni.

Üzenet a „kisembernek”, hogy ő is lehet politikus. Ez egy fontos politikai marketing üzenet, de én nem tekinteném ennél többnek.

Ugyanaz a logikája, mint a nemzeti konzultációnak vagy a lakógyűlésnek, amit Karácsony Gergely hirdetett. Senki józan ember nem gondolja azt, hogy a nemzeti konzultáció bármit is befolyásolt a Fidesz politikáján, vagy a lakógyűlés, aminek teljesen irányítottak voltak a kérdései, azért van, mert Karácsony szeretné innen pontosan tudni a budapestiek véleményét. Ha akarna ilyet, akkor megrendelne egy közvélemény-kutatást. Ezek politikai üzenetek, és nem is kell máshogy kezelni, mint a politikai marketing eszközeként.

– Magyar Péter körül rögtön kialakult egy kultusz. A magyar politikai életben eddig három olyan párt volt, ami egy személy nevéhez kötődött. Az egyik a Torgyán-féle kisgazdapárt volt, a másik pedig az Orbán-féle Fidesz, a harmadik a Gyurcsány-féle DK. Magyar Péter mozgalma annyira rá van szabva, hogy itt nincs meg a veszélye annak, hogy megint egy vezérelvű mozgalom vagy párt alakul ki, ami viszont a későbbiekben eltorlaszolja a demokratikus működés lehetőségét?

– Ez a lehetőség benne van. Talán az előző kérdésben megbeszélt EU-képviselői casting pont ezt próbálja oltani egy kicsit, vagy visszafogni ezt a fajta értelmezést. De való igaz, hogy az egyszemélyes vezető, aki egyszerre politikai sikert is tud hozni középtávon, és az ebből következő politikai problémák, amit okozni tud, az összefügg. Van a választókban egy nagyon erős igény, hogy jöjjön már valaki, aki határozott, erős állításokat tesz, és nem szorong amiatt, hogy ezt megtegye.

Tehát a politikusok esetében ez egy olyan elvárás, ami szavazatokat vonz, de benne van az a veszély, hogy egy egyszemélyi vezetés akár diktatórikus irányba is fordulhat.

De még messze nem tartunk itt, mert fogalmunk sincs, hogy ki Magyar Péter.

– Eddig Magyar mindig azt csinálta, hogy tizenkilencre húzott lapot, és ez neki mindig bejött. Csinált egy március 15-ét, ami nagyon bejött neki, és akkor mindenki azt mondta, hogy hát ezután, ha a következő alkalommal kevesebb ember megy el, akkor baj lesz. Kijött az ügyészségről, és pár óra alatt összerántott megint nagyon sok embert. És akkor meghirdetett egy április 6-át. Ezután a nagygyűlés után mi jön?

– A politikára is igaz, ami az üzleti életre, hogy kockázat nélkül nincs politika. Ez természetes, mert ha valaki politizálni akar, vagy politikába akar lépni, akkor nem tudja ezt máshogy csinálni, mert olyan új dolgokat kell tennie a sikerekért, amit még mérni is lehetetlen, mert még nem történt ilyesmi. A marketingben ez az egyik nagyon komoly módszertani gond:

ha valami teljesen új dolgot akarsz csinálni, azt nem tudod mérni.

Nem tudod mérni azt, hogy mennyire fogják támogatni a teljesen új termékedet majd a piacon, amit még soha senki nem látott. Ugyanez történik a politikában is most. Nyilván kockáztatni kell, bár egyébként annak a kockázati értéke, hogy valaki bevisz egy olyan hangfelvételt az ügyészségre, mint amit Magyar Péter letett az asztalra, rendkívül csekély, mert az tényleg maga a hatalmas botrány, ami azon a hangfelvételen van. Ez azért könnyen kiszámítható lehetett, hogy ha ezzel előlép, akkor erre fel fognak figyelni az emberek. Tehát, hogy minimum bukni nem tud. Az, hogy mekkora lesz a rendezvénye, abban sem volt akkora nagy kockázat, mert az elmúlt időszakban az ellenzéki rendezvényekre egy-kétezer ember járt el. És ahhoz képest biztos, hogy több embert kivisz. Ha nem ötvenezer ember lett volna a rendezvényen, hanem tízezer, az is siker lett volna. Nyilván ilyen szempontból a tegnapi rendezvénynek volt egy nagyobb kockázata, hiszen már egyszer produkált egy nagy rendezvényt, volt összehasonlítási alap, kérdésként merült fel, hogy eljön-e ugyanennyi ember most is. De abból a tömegből viszont, ami az első rendezvényen volt, már érződött, hogy Magyar Péter iránt van érdeklődés. A közösségi oldalán az a sok százezer követő is ezt mutatja.

Tehát az első, legnagyobb kockázattal járó lépéseket megtette. Most már látja, hogy van politikai közössége, van háttérországa. Az a kérdés, hogy ezzel tud-e jól gazdálkodni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pethő András: A mai Direkt36-cikkünk talán a legsötétebb történet, amivel valaha foglalkoztam
Az újságíró szerint a Panama-iratok és a Pegasus-ügy is eltörpül a mostani feltárás mellett. Állítása szerint a párt bedöntését leleplezni akarók ellen indult eljárás.
DKA - szmo.hu
2026. március 24.



Ahogy arról beszámoltunk, a Direkt36 kedden megjelent cikkében arról írt, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly júliusban névtelen bejelentésre tartott házkutatást két, a Tisza Pártnak dolgozó informatikusnál. A nyomozók a bejelentés alapján gyermekpornográf felvételeket kerestek, de nem találtak semmit. Helyette a lefoglalt eszközökön egy olyan, szervezettnek tűnő művelet részleteire bukkantak, amelynek célja a Tisza Párt informatikai rendszereinek megbénítása lehetett. A nyomozók rengeteg adathordozót vittek el, ezekről azonban szokatlan módon nem ők, hanem a Rogán Antal felügyelte Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakemberei végezték el az adatmentéseket.

A Direkt36 cikkét Pethő András és Wirth Zsuzsanna jegyzik. Előbbi a Facebookon arról írt, korábban is foglalkozott már kemény ügyekkel – idézte is ezek közül a legsúlyosabbakat –, de szerinte mind közül kiemelkedik a mostani.

„Több mint húsz éve vagyok újságíró, sok kemény történettel volt dolgom. Például azzal, hogy Orbán bizalmasai már 2010-ben az orosz titkosszolgálattal tárgyaltak üzletekről. Aztán beleláttam nagyhatalmú emberek offshore titkaiba a Panama-iratok révén. Pár éve pedig a Pegasus-projekt során az is kiderült, hogy saját kollégáim is megfigyelés áldozatai voltak. Ezek fényében mondom, hogy a mai Direkt36-cikkünk talán a legsötétebb történet, amivel valaha foglalkoztam”.

Pethő András szerint azt derítették ki, hogy „egy jól szervezett akció zajlott a Tisza Párt bedöntésére, majd amikor a párthoz kötődő emberek le akarták ezt buktatni, titkosszolgálati nyomásra rendőrségi eljárás indult ellenük egy nagyon súlyos bűncselekmény gyanújával, de több jel szerint teljesen alaptalanul.”

Mint írja, kemény hetek állnak a szerkesztőség mögött, kevés alvással, bonyolultan szervezett találkozókkal és a forrásaik védelmét szolgáló technikai megoldásokkal. A cikk elkészítésében betöltött szerepe miatt külön kiemelte kollégáját, Wirth Zsuzsannát. „Én ismét csak meggyőződhettem arról, hogy Wirth Zsuzsanna az ország egyik legjobb, legalaposabb és leghiggadtabb újságírója. Vezető szerepe volt ennek a sztorinak a feldolgozásában, számomra megtiszteltetés volt, hogy a keze alá dolgozhattam” – zárta bejegyzését Pethő András.

A Direkt36 korábban már több cikkben foglalkozott azzal, hogyan reagált a kormány és a Fidesz a Tisza Párt erősödésére. Egy tavaly októberi írásuk szerint a kormánypárt már tavaly tavasszal kommunikációs offenzívát indított, hogy visszavegyék a kezdeményezést, és olyan ügyekbe „tőrbe csalják” a párt vezetőjét, amelyek megoszthatják az ellenzéki tábort. A portál szerint a témák előkészítésében Rogán Antalnak is szerepe volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Orbán Viktorral szemben kialakult egy második társadalom, amelyik már nem kér belőle
Orbán Viktorral szemben most van egy olyan polgári ellenzék, akik jómódúak, világlátottak, és nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni - mondja az elemző. Szerinte ez a polgári ellenzék döntheti el a következő választásokat.


A Kéri kérdi című műsor vendége Somogyi Zoltán politikai elemző volt, aki Kéri Lászlóval a 2010 óta tartó 16 éves Fidesz-kormányzásról és annak rendszeréről beszélgetett. Somogyi, aki magát inkább szociológusnak vagy politikai elemzőnek, semmint politológusnak tartja, rögtön a beszélgetés elején a legérdekesebbnek azt nevezte, hogy 16 év után újra van verseny a magyar politikában.

Üzleti hátteréből kiindulva kifejtette, hogy a gazdasági életben a verseny értékeket hordoz, folyamatos felkészültséget követel, ami stabilitást ad, ez a fajta versenyszellem pedig szerinte nagyon hiányzott a politikából.

Úgy látja, a mostani politikai verseny olyan folyamatokat indított el, mint például, hogy Orbán Viktor a versenytársa miatt kénytelen volt megváltoztatni a kampánystratégiáját, és a zárt terekből kilépni a nyílt színtérre. „Azt, hogy látjuk ezt a politikai versenyt, ez nagyon izgalmassá teszi a közéletet, és azt gondolom, hogy olyan értékeket hordoz, amiért pont, hogy nem szabadna erről a versenyről lemondani” – fogalmazott.

Somogyi Zoltán szerint az üzleti szféra, különösen a kis- és középvállalkozói réteg, megszenvedte az elmúlt éveket a kiszámíthatatlanság miatt.

Felidézett egy kutatást, amely szerint a budapesten kívüli, vidéki kis- és középvállalkozók, akik négy éve még a Fideszt támogatták, mára ellenzékivé váltak, mert gazdasági értelemben nem tudtak érvényesülni. Szerinte ennek az az oka, hogy az üzleti életben a tervezhetőség kulcsfontosságú, ez azonban mára megszűnt.

A Fidesz „biztonságot” ígérő plakátjait elemezve feltette a kérdést, hogy vajon a vállalkozók számára is ezt jelenti-e a kormány. „Benne van-e a Fideszben a biztonság, az, hogy én biztonsággal élhetem a kis életemet, szervezhetem a kis vállalkozásomat, részt vehetek-e úgy az üzletben, hogy nem jön ki rám a hatalom, hogy nem veszi el az üzleteimet, megszüntet-e egy adott adótörvényt évközben?” – tette fel a kérdést.

Az elemző szerint ha egy vállalkozó nem tudja megtervezni a következő három évét, mert akár év közben is változhatnak az adószabályok, az a biztonságérzet teljes hiányát jelenti.

Bírálta azt a kormányzati kommunikációt is, amelyben Orbán Viktor úgy beszél, mintha a saját pénzét osztaná szét.

„Én megadom a tanároknak a pénzüket, én megadom a városoknak a pénzüket, én adom, én adom oda.  Igen, de közben pedig neki nincs pénze. Ugyanúgy, ahogy egy banknak sincs pénze. A banknak az a pénze, amit beraknak hozzá.”

Az állam szerepéről szólva Somogyi kifejtette, hogy a kormány központosította az egészségügyet és az oktatást, miközben az államot üzleti szereplőként is elkezdte működtetni. Problémásnak nevezte, hogy az állam egyszerre résztvevője, szabályozója és adóztatója is a piacnak, ami torzítja a versenyt.

„Mit keres az állam a különböző üzleti szektorokban? Hogy engedhető ez meg?” – vetette fel. Szerinte míg más országokban, például Ausztriában, az állam partnerként lép fel és segít a bajba jutott iparágaknak – példaként a sípályáknak nyújtott adókedvezményt említette –, addig Magyarországon ez a fajta gondolkodás hiányzik.

Az állam kiszámíthatatlan működésére egy másik példát is hozott: egy osztrák és egy ukrán bank legális tranzakciója kapcsán a magyar állam fellépését egyenesen postakocsi-rabláshoz hasonlította.

„Egyszer csak odajön egy állam, most konkrétan a magyar állam, és kirabolja a postakocsit. Tehát, hogy konkrétan fogja magát, elviszi az autót, benne a több tízmilliárddal, lefoglalja” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen esetek elriasztják a külföldi befektetőket, akik a kiszámítható jogrendet keresik.

A 2010-es kormányváltás idejére visszatekintve Somogyi Zoltán úgy emlékezett, a nemzetközi környezet bizalommal viseltetett az új Fidesz-kormány iránt a Gyurcsány-korszak és a Bajnai-kormány megszorításai után. Úgy vélte, akkor egyfajta fellélegzés volt érezhető. Elismerte, hogy az Orbán-kormány professzionálisan szervezte meg az állampolgárokkal való közvetlen kapcsolattartást, például a kormányablakok rendszerét, és sikeresen vonta be az adózásba a kisvállalkozókat a pénztárgéprendszerrel.

Ugyanakkor rámutatott, hogy a kormány a kezdetektől fogva nem nyúlt hozzá a nagy ellátórendszerekhez, mint az oktatás vagy az egészségügy, mert Orbán Viktor úgy gondolta, azokon csak bukni lehet.

„Igazából erről szólna az állam. Tehát azért tartunk államot, hogy ezeket a nagy rendszereket működtesse, és ez nem sikerült Orbán Viktornak” – állította.

Ezzel szemben a kormány azonnal és vastagon belenyúlt a hatalmi ágakba: a médiába, az alkotmánybíráskodásba, a választási rendszerbe. Somogyi szerint mindenbe belenyúltak, ami a politikai pozíciójuk vagy a gazdasági újraosztás szempontjából fontos volt.

Az elemző szerint a kormány a politikai nyilvánosságot is megpróbálta a saját képére formálni, létrehozva a saját, kormánypárti elemzőintézeteit és közvélemény-kutatóit. „Nehogy már független elemző menjen be oda, hanem menjen be a fideszes elemző” – jellemezte a helyzetet. Ez a logika szerinte kiterjedt a kultúra egészére is.

Ennek ellenére úgy látja, a Fidesz-rendszer alatt is kialakult egy „második társadalom és egy második gazdaság”, amely már nem veszi figyelembe a rendszer szabályait, és képes erős ellenzéki erővé válni.

„Orbán Viktorral szemben most van egy olyan ellenzék, polgári ellenzék, akik jómódúan, világotlátottan nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni” – fogalmazott.

Ennek a második nyilvánosságnak a részeként említette az influenszerek világát, akik képesek a hagyományos pártoknál nagyobb tömegeket megmozgatni. Somogyi szerint a Fidesz zárt médiabirodalmat akart létrehozni az ingyenes MTI-vel és a MindigTV-vel, de ez a közösségi média világában kudarcot vallott.

„Amikor elunalmasítanak egy médiát, mert ott csak a jó híreket közlik a kormánnyal kapcsolatban, és csak a rossz híreket az ellenzékkel kapcsolatban… azt nem is nézik az emberek.”

Somogyi Zoltán szerint Orbán Viktor az utóbbi években a nemzetközi színtérre koncentrált, azt a látszatot keltve, hogy ő az egyetlen magyar politikus, akivel a világ szóba áll, miközben a belpolitikát elhanyagolta. A 2022-es választások előtti, 7000 milliárd forintos osztogatás után jött a gazdasági visszaesés és az infláció, ami aláásta a miniszterelnök kompetenciájába vetett hitet.

„Négy olyan év van mögöttünk, amikor már az a bizalom már nincs meg, hogy ő jó gazdaságot teremt Magyarországon” – mondta, hozzátéve: „ez egy kompetenciaprobléma, amivel ő küzd, hogy már nem tekintik úgy kompetensnek.”

Az elemző szerint Orbán Viktor nemzetközi elszigetelődése két fő okra vezethető vissza: az uniós pénzek körüli vitákra és a háborúval kapcsolatos, oroszbarátnak tartott álláspontjára. A miniszterelnök egyensúlyozni próbált az EU és Oroszország között, de ez a stratégia mára megbukott.

Úgy látja, a választási kampányban politikai témává vált az orosz befolyás kérdése, ami szerinte egyértelműen árt a kormánynak. „Politikai témává vált, hogy Orbán ide hívta az oroszokat segítségül, és ez neki biztos, hogy nagyon nem jó.”

A beszélgetés végén visszatért a kiindulóponthoz: a politikai verseny megjelenése bátorságot ad az embereknek. „Elkezdtek az emberek saját névvel, címmel a hatalom ellen beszélni. Ez se volt ez a hangulat meg, hogy ennyire szembe fordulnak hatalommal, ezt is a politikai verseny hozta el.”

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr Szijjártónak: Elképesztő, hogy pont neked van bőr a képeden számonkérni egy lehallgatást
A Momentum alapítója egyenesen a külügyminiszternek üzent a Facebookon. Nem érti, miért lepődök meg Szijjártó azon, hogy lehallgatják, szerinte ugyanis bőven tett azért, hogy erre legyen lehetőség.


Fekete-Győr András, a Momentum alapítója a Facebookon reagált Szijjártó Péter külügyminiszter állítólagos lehallgatásának hírére. A politikus egyenesen a külügyminiszternek üzent:

„Szijjártó Péter, ha valaki, akkor te aztán tényleg jobban tennéd, ha mélyen befognád a szádat! Azért az egészen elképesztő, hogy pont neked van bőr a képeden számonkérni egy lehallgatást: neked, a Pegasus-kormány külügyminiszterének, aki - a világ egyik legnagyobb presztízsű tényfeltáró lapja, a Washington Post értesülései szerint - nyílt hazaárulást elkövetve, a moszkvai tartótisztednek, Szergej Lavrovnak szivárogtattál ki érzékeny uniós titkokat.

Neked, aki készséggel asszisztáltál ahhoz, hogy az oroszok szabadon grasszáljanak a Külügyminisztérium szerverein, és aki büszkén vigyorogva vetted át a Barátság érdemrendet a háborús bűnös, ex-KGB-s diktátor jobbkezétől...”

Fekete-Győr szerint bár a külügyminiszter lehallgatása nem elfogadható, ennél van egy „megbocsáthatatlanabb dolog”: „ha egy külügyminiszter annyira dilettáns és felelőtlen, hogy ezt technikailag készséggel lehetővé is teszi”.

„Márpedig te a magyar szakszolgálatok többszörös és nyomatékos figyelmeztetése ellenére is képes voltál – és a mai napig képes vagy – titkosított eszköz helyett egy teljesen hétköznapi, védtelen és könnyedén lehallgatható telefont használni. Mondd, mennyire kell ehhez hülyének és alkalmatlannak lenni? Eleve fel nem foghatom, miért vagy meglepve azon, hogy lehallgatnak, ha a saját szövetségeseinket ilyen nyíltan és szégyentelenül hátba szúrva kémkedsz az oroszoknak... ”

– írja Fekete-Győr.

Szerinte „egyszerre végtelenül nevetséges és szánalmas”, hogy a Fidesz most azzal kampányol, hogy „annyira óvatlan és inkompetens az egész kormány”, hogy éveken át észre sem vették a külügyminiszter megfigyelését. Felteszi a kérdést, hogy ha a kormány Szijjártót sem képes megvédeni, akkor mire számíthat egy átlagos magyar ember.

Fekete-Győr azt is megüzente a külügyminiszternek, hogy „kőkemény büntetőjogi következményei” lesznek „az ütköző, masszív hazaárulásnak”.

„A rendszerváltás másnapján ugyanis már nem a moszkvai elvtársaidnak, hanem a független magyar igazságszolgáltatásnak kell számot adnod arról, hogyan és miért szolgáltattad ki Magyarország biztonságát egy háborús agresszornak!” – írta bejegyzése végén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter a Szijjártó-ügyről: Európai titkosszolgálatok szivárogtathatnak, mert a magyar kormány a szövetségesei ellen dolgozik
Állítólag a magyar külügyminiszter a tanácskozások szünetében azonnal az oroszokat hívta. Krekó szerint ez régóta nyílt titok, ezért a szövetségeseink kihagynak minket a fontos megbeszélésekből.


Krekó Péter, a Political Capital vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, diplomáciai körökben már régóta kering az az információ, amely szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós tanácsülések szüneteiben Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztethetett.

„Ez gyakorlatilag egy ilyen, hát kimondatlan tényként kezelték sokan, én nem hiszem, hogy ezen őszintén meglepődtek most a bizottság, illetve a tanács képviselői” – mondta.

Szerinte nem véletlen, hogy kialakultak olyan kisebb formátumú egyeztetések például a balti és skandináv államok között, ahol olyan fontos információkat tárgyalnak meg, amelyeket a hivatalos tanácsüléseken nem, mert nem bíznak minden tagállamban, köztük Magyarországban.

Krekó azon sem lepődne meg, ha az Európai Unió azért hozna nyilvánosságra bizonyos információkat, hogy „megnehezítse ezt a fajta konspirációt, mert itt tényleg azért arról van szó, hogy az EU egyik tagállama Oroszországgal játszik össze, néha az Európai Uniós érdekek ellenében”.

A műsorban a szakértő arról is beszélt, a Washington Postban, a V-Square-en és a Direkt36-on megjelent, orosz befolyással kapcsolatos információk mind olyan forrásokból táplálkoztak, amelyeket európai titkosszolgálatok bocsáthattak újságírók rendelkezésére. Krekó Péter szerint ez nem egy atipikus dolog, példaként említette az orosz invázió előtti brit és amerikai titkosszolgálati információk nyilvánosságra hozatalát.

Az elmúlt napok sajtóhírei alapján szerinte egyértelműnek tűnik, hogy „az európai titkosszolgálatok, mintha régóta nagyon bizalmatlanok lennének a magyar kormánnyal szemben”.

Krekó szerint van egy alapvető kérdés, amelyet fel kell tenni: „nem probléma-e az Magyarország számára Európai Uniós tagállamként, hogy ilyen súlyos bizalmatlanság övezi, és úgy látszik, hogy azért nem alaptalanul?”

Álláspontja szerint ha egy tagállam a szövetségesei ellen dolgozik és ellenséges szereplők, mint Oroszország vagy Kína érdekeit képviseli, akkor nem életszerűtlen feltételezni, hogy a többi ország védekezni próbál ez ellen. „A valódi probléma itt inkább az, hogy valóban van egy egyre egészségtelenebb, egyre szorosabb összejátszás az orosz politika és a magyar politika között” – jelentette ki.

Krekó szerint már egyértelműen látszanak olyan információs műveletek, amelyekben „mintha a magyar és az orosz szereplők összejátszanának”. Ilyen volt szerinte az „ukrán aranykonvoj” esete, ahol egy kormányközeli bulvárlap által megosztott, vélhetően orosz segítséggel létrehozott deepfake képek értek el kiugró nemzetközi elérést gyanús profilok segítségével. „Itt egy olyan esetről is szó volt, amiben Magyarország nemcsak belföldi használatra, hanem nemzetközi használatra is gyártott dezinformációt, valószínűleg orosz segédlettel” – állította.

Krekó Péter szerint a kormányzati propaganda logikája is változóban van. Míg korábban egy egyszerű, együzenetes, 20. századi típusú logika mentén működött, most egy új elv érvényesül: „az új logika ez az összezavarás, az információs káosz logikája”.

Példaként említette, hogy az ukrán aranykonvoj-sztori kapcsán csak a kormányoldalon 4-5, egymásnak ellentmondó magyarázat is elhangzott. Úgy véli, ez szándékos lehet. Arra számít, hogy az elkövetkező időszakban „mindent és mindennek a cáfolatát szinte azonnal hallani fogjuk, és ebben az információs káoszban elveszhetnek a szavak”.

A választóknak azt tanácsolja, hogy a következő hetekben legyenek türelmesek. „Szerintem érdemes egy kicsit kivárni, amíg egy-egy ügyjel kapcsolatban letisztázódnak a pontos információk” – javasolta. Szerinte a félelemkeltő narratívákat is érdemes kritikusan kezelni.

„Az, hogy Ukrajna le akarná támadni Magyarországot, amit már szószerint így hallunk az utóbbi napokban, én azt hiszem, hogy ennek nyugodtan kijelenthetjük, hogy nincs semmi valóságalapja” – mondta. Hozzátette: „Ukrajna, amely az életéért küzd, és örül, hogyha az orosz fronton helytáll az oroszokkal szembeni harcban, nem valószínű, hogy még arra lenne ideje, energiája, hogy egy NATO-tagállammal szemben éles háborús konfliktust kezdeményezzen”.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk