prcikk: Somogyi Zoltán: Magyar Péter most már látja, hogy van politikai közössége, van háttérországa | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Magyar Péter most már látja, hogy van politikai közössége, van háttérországa

A Political Capital alapítója szerint Magyar Péter támogatói azt érzik, most valaki nagyon őszintén, mélyről, belülről fontos dolgokat mond ki, szemben az elmúlt 14 évben elfáradt ellenzékkel. Közben Magyar retorikája a Fidesz két tartópillérét rombolja.


Lezajlott április hatodikán Magyar Péter nagy demonstrációja. Még most is folyik a számháború, hogy 400 ezren vagy csak 25 ezren voltak kint a téren. Akárhogy is, az egyértelmű, hogy Magyar nem egész két hónap alatt a semmiből olyan politikai tényezővé vált, amit nem lehet megkerülni.

Hogyan sikerülhetett ez neki, és merre tovább? Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával beszélgettünk erről.

– Bár számháború zajlik arról, mennyien is voltak a Kossuth téren, az biztos, hogy sokan. Mindezt három hét erőteljes lejáratókampány után, ahol mindent bevetettek Magyar Péterrel szemben, amit csak tudtak. Mit mond el mindez a propaganda hatékonyságáról, és mit mond el Magyar Péterről?

– Kezdjük azzal, hogy mi történik: nem csak Magyar Péternél, hanem azon emberek lelkében is, akik kimennek tüntetni, és ezzel is támogatják Magyart. Ők azt érzik, hosszú idő után most először, hogy

valaki nagyon őszintén, mélyről, belülről fontos dolgokat mond ki.
.

Mintha a kormányzat mellett az ellenzék is elfáradt volna ebben a 14 évben. Nincsenek meg azok a jó reflexek, amelyek egy ellenzéki erőt ellenzéki erővé tesznek, és ezt a fáradtságot a választók is észlelik. És most ezzel nem korholom az ellenzéki erőket, mert magam sem tudnék jobbat elképzelni 14 év után, mint a fáradtságot, hogy már nem tudnék mit csinálni megannyi kudarcos év után. Már nincs az ellenzékben az a fajta szenvedély, meg lelkesedés, ami kellene ahhoz, hogy azok a választók, akik mélyen elégedetlenek ezzel a kormányzással, és ebből nagyon sokan vannak, „szolgáltatást kapjanak” tőlük, jövőképet mutasson számukra. És ugyanígy elfáradt a kormányzati propaganda is, mert az, ahogy Magyar Péterre reagálnak, nem tekinthető túl magas teljesítménynek. Nyilván nehezen tudják ezt az egészet kezelni, miközben érzik, hogy Magyar retorikája a közepében találja el a közösségüket fenntartó identitást. Ugyanis

Magyar Péter nem csinál mást, mint a Fidesz identitásából építi fel a saját politikáját. A nemzeti szimbólumoknak a visszahozása, a magyar embereket a kormánnyal szembeállító retorikája ezt teszi. És ezt még fűszerezi, hogy Gyurcsányt és Orbánt összekapcsolja.
.

Ezzel, így együtt, a Fidesz két tartópillérét rombolja. Az egyik a nemzeti politika. „Mi vagyunk a nemzetiek, a magyarok”, hallottuk eddig a fideszesektől, és „mindenki, aki nem mi vagyunk, azok nem nemzetiek, nem magyarok”. A másik pedig az ellenzék legyurcsányozása volt. Ebből épült a kormányzati propaganda. Ez viszont most nem lesz elég Magyar Péterrel szemben, sőt, kontraproduktív, ha ugyanazt fogják mondani, amit eddig.

– Az a szombati beszédből már valószínűsíthető, hogy a Magyar Péternek nincs több atombombája, bármit is jelentsen ez. Viszont a másik oldalon lehet még valami, amit esetleg elő tudnak rángatni vele szemben?

– Ezt érdemes egy kicsit boncolgatni, mert való igaz, hogy ez elterjedt, nincs atombombája, de azért Európa közepén, ahol élünk, ha valaki előáll egy hangfelvétellel, amin az igazságügyi miniszter elmondja, hogy a másik minisztertársa nem tudta százszázalékos hatékonysággal befolyásolni az ügyészséget, és kihúzni a dokumentumokból olyan dolgokat, amik a kormány számára kedvezőtlenek, csak kilencven százalékosan – az egy atombombával felérő hanganyag.

Ha egy ilyen nyilvánosságra kerül Európa közepén, azért ez eléggé atombomba-szerűnek tűnne.

Az, hogy nincs atombomba a kezében, csak azért gondoljuk, mert már megszoktuk azt a fajta politikai közéletet, ahol semminek nincs semmiféle következménye. Azt viszont nem tudjuk, hogy hány ember lelkében van mégis az ilyennek következménye. Például annak, hogy a közállapotok azért nem változnak, mert nincsen botrány a botrányból. Egyre többen vannak, akik frusztrálódnak ettől, és ők, ha megtehetik, ott vannak például a Magyar-féle tüntetésen is.

– Tegnap elmaradt a Magyar Péter-féle párt bejelentése, pedig sokan várták. Ennek technikai okai lehetnek?

– Ő azt állítja, hogy nem akar támadási felületet adni most a kormánynak ezzel... Azért lehetnek itt más okok is, hiszen április 20-án el kell kezdeni az ajánlások gyűjtését, ahhoz pedig kellene, hogy legyen párt, és azt hirdessék is minden módon. Lehet például az az oka, hogy nem tudott megállapodni még az átvételről, vagy általában együttműködésről egy már létező párttal, amire szüksége van az induláshoz. De az is lehet ok, hogy esetleg elgondolkodott Bajnai Gordon és Márki–Zay Péter sorsán.

Mert ha ő pártot csinál, abban a pillanatban rögtön a pártok között találja magát, és nem lesz más, mint egy párt a sok versenytárs párt között.

Márki–Zay Péter, aki ugyanúgy a konzervatív táborból jött egyébként, például ott rontotta el, hogy amint kiválasztották, mint miniszterelnök-jelöltet, rögtön azért küzdött, hogy legyen pártja, meg frakciója a Parlamentben. Innentől kezdve el is rontotta az egészet, ahogy Bajnai Gordon is egyből pártot akart csinálni, és ő is elrontotta ezzel.

– Itt nyilván az a tét, hogy az európai parlamenti választásokon indulhasson, ott pedig csak párttal lehet. Most viszont már jönnek egymás után a határidők, be kell jelenteni, aláírásokat kell gyűjteni, listát kell állítani, stb.

– Igen, van ennek egy menetrendje. Illetve, nem ártana bemutatnia a lista első öt helyén szereplő összes többi figurát. Meglátjuk pár napon belül, hogy mennyire lesz ez meg.

– Az ön által említett április 20-ig nem egész két hét van. Magyar Péter most mondta, hogy országjárásra indul. Ezt is majdnem minden ilyen kezdődő formáció eddig megcsinálta. Bejelentette, hogy itt a párt, és ők most országjárásra indulnak. Na de kikkel?

– Az, hogy néhány ismert művész odaállt mellé, persze fontos, de még nem állt mellé politikus. Az országjáráshoz szervezet kell, és politikusok, nem csak egyedül ő maga. Elmehet egyébként vidékre, és tarthat vidéken is nagygyűléseket, és ott is, valószínűleg sokan fognak megjelenni. De az még nem azt jelenti, hogy építeni tudja a saját politikai közösségét. De továbbra is mondom, simán lehet, hogy ez a pártalapítás túl korai. Amikor az első nagygyűlésén bejelentette a mozgalmát, akkor hiányzott az a közösségi oldal, ahol utána lehetett volna ennek a mozgalomnak nézni.

Olyan, mintha futna az események után, mert minden nagyon gyorsan történik. A gyorsaság az neki nyilván hátrány, mert nagyon gyorsan kell építkezni. Azonban óriási előny is,

mert hónapokkal ezelőtt még senki nem tudta, hogy ki Magyar Péter. És még máig nem tudjuk, hogy ki Magyar Péter. És amíg ez így van, addig azért könnyebben tud a politikában mozogni, mert nehezebb támadni olyan valakit, akit nem ismerünk, mint olyat, akit ismerünk.

– Tegnap láttunk egy elég professzionális színvonalon megszervezett tüntetést. Nekem például az is feltűnt, hogy milyen jó minőségű közvetítése volt a neten. Azt gondolom, hogy ez azért nem két fillér. Arról is megy a számháború, hogy ez hány tízmillió forintba kerülhetett, vagy mégsem, mert adományokból és önkéntes munkából állt össze. De önkéntesből is rengeteg kell ahhoz, hogy egy ilyen dolgot megcsináljanak, egy stábot kell koordináljanak.

– Az, hogy mekkora volt a tömeg, azt nem tudjuk, nem tudhatjuk, mert különböző tippek vannak, de hogy körülbelül mennyibe került egy ilyen rendezvény, azt azért nagyságrendileg meg lehet tippelni. Ez egy 30-40 millió forintos esemény volt. Nyilvánvaló, hogy az egy kérdés, honnan van ez az összeg. És ha ő egy másik Magyarországot akar, akkor egyrészt kommunikálnia kellene, hogy honnan van, másrészt viszont ha ebből az országból indulunk ki, ahol mindenki más meg eltitkolja, mert például a CÖF elhazudja, a megafonosok is elhazudják, akkor miért pont Magyar Péternek kellene elmondania. Innentől ez egy játékelméleti kérdés, hogy minek szálljon be hátránnyal valaki a csatába.

Persze attól még jó kérdés, hogy honnan van a pénz. 200 millió forint a határa talán annak az összegnek Magyarországon, ami még akár államfüggetlen vállalkozói körökből is gyorsan összegyűjthető politizálásra.

Tehát, nem valószínű, hogy az első tízmilliók megszerzésével gond van, amely biztosítja az első tüntetések sikerét. Ami viszont világosan látszik, hogy azért távolról sem volt annyira professzionális a rendezvény. Úgy hallottam a tüntetésre kijutott barátaimtól, hogy ők semmit nem hallottak, mert probléma volt a kihangosítással. Elindult a tömeg egy másik utcán keresztül, mint ami egyébként meg volt tervezve, mert probléma volt a logisztikával. Nyilván azért is, mert emberek csinálják, és nagyon gyorsan kellett ezt az eseményt létrehozni. Ugyanakkor a közvetítéssel nem volt gond, aki távolból követte az eseményeket, annak hallható volt és átütő az esemény.

– Hány önkéntessel lehet ezt így összerántani?

– Azt gondolom, hogy egy ilyen rendezvényhez 50-100 önkéntes kell, az szinte biztos.

– És őket is még valahogy koordinálni kell, hogy ne mindenki menjen a feje után. Ez azért nagy munka. Érdekes volt számomra az is, hogy elindult a weboldal, és elindult egy kommunikációs csatorna a Discordon, úgy tűnik, hogy más módszereket használ Magyar Péter, mint amit eddig megszoktunk, vagy más csatornákat keres. Tudunk-e következtetni az ő leendő stílusára, irányára, dinamikájára, építkezésére?

– Azt lehet látni, hogy azokkal a politikai szkilekkel rendelkezik, amelyek hosszú távon sikeressé tudják tenni őt. Azt mondja rá a propaganda, hogy pszichopata. Ez talán a leggyengébb kritika, hiszen ez akárkire, aki hosszú távon politizálásra adja a fejét, elmondható. A pszichopata, vegyünk egy általános meghatározást, nem fél, nem szorong, és nem tanul. Ebből az első két tulajdonság minden jó politikusra alkalmas kell, hogy legyen.

A kérdés az, hogy Magyar Péter tud-e tanulni, tehát azt jelenti, hogy tudja-e, érti-e azt, hogy ha egy irány mondjuk valamiért rossz, akkor tud-e azon módosítani?

De ez majd a jövő kérdése. Annyira friss a politikában, hogy még alig látunk belőle valamit.

– Viszont azt látjuk, hogy az európai parlamenti képviselői helyekre egy castingot hirdetett meg. Miről szólhat ez a módszer?

– Ez egy üzenet arról, hogy a politikába bele lehet szólni.

Üzenet a „kisembernek”, hogy ő is lehet politikus. Ez egy fontos politikai marketing üzenet, de én nem tekinteném ennél többnek.

Ugyanaz a logikája, mint a nemzeti konzultációnak vagy a lakógyűlésnek, amit Karácsony Gergely hirdetett. Senki józan ember nem gondolja azt, hogy a nemzeti konzultáció bármit is befolyásolt a Fidesz politikáján, vagy a lakógyűlés, aminek teljesen irányítottak voltak a kérdései, azért van, mert Karácsony szeretné innen pontosan tudni a budapestiek véleményét. Ha akarna ilyet, akkor megrendelne egy közvélemény-kutatást. Ezek politikai üzenetek, és nem is kell máshogy kezelni, mint a politikai marketing eszközeként.

– Magyar Péter körül rögtön kialakult egy kultusz. A magyar politikai életben eddig három olyan párt volt, ami egy személy nevéhez kötődött. Az egyik a Torgyán-féle kisgazdapárt volt, a másik pedig az Orbán-féle Fidesz, a harmadik a Gyurcsány-féle DK. Magyar Péter mozgalma annyira rá van szabva, hogy itt nincs meg a veszélye annak, hogy megint egy vezérelvű mozgalom vagy párt alakul ki, ami viszont a későbbiekben eltorlaszolja a demokratikus működés lehetőségét?

– Ez a lehetőség benne van. Talán az előző kérdésben megbeszélt EU-képviselői casting pont ezt próbálja oltani egy kicsit, vagy visszafogni ezt a fajta értelmezést. De való igaz, hogy az egyszemélyes vezető, aki egyszerre politikai sikert is tud hozni középtávon, és az ebből következő politikai problémák, amit okozni tud, az összefügg. Van a választókban egy nagyon erős igény, hogy jöjjön már valaki, aki határozott, erős állításokat tesz, és nem szorong amiatt, hogy ezt megtegye.

Tehát a politikusok esetében ez egy olyan elvárás, ami szavazatokat vonz, de benne van az a veszély, hogy egy egyszemélyi vezetés akár diktatórikus irányba is fordulhat.

De még messze nem tartunk itt, mert fogalmunk sincs, hogy ki Magyar Péter.

– Eddig Magyar mindig azt csinálta, hogy tizenkilencre húzott lapot, és ez neki mindig bejött. Csinált egy március 15-ét, ami nagyon bejött neki, és akkor mindenki azt mondta, hogy hát ezután, ha a következő alkalommal kevesebb ember megy el, akkor baj lesz. Kijött az ügyészségről, és pár óra alatt összerántott megint nagyon sok embert. És akkor meghirdetett egy április 6-át. Ezután a nagygyűlés után mi jön?

– A politikára is igaz, ami az üzleti életre, hogy kockázat nélkül nincs politika. Ez természetes, mert ha valaki politizálni akar, vagy politikába akar lépni, akkor nem tudja ezt máshogy csinálni, mert olyan új dolgokat kell tennie a sikerekért, amit még mérni is lehetetlen, mert még nem történt ilyesmi. A marketingben ez az egyik nagyon komoly módszertani gond:

ha valami teljesen új dolgot akarsz csinálni, azt nem tudod mérni.

Nem tudod mérni azt, hogy mennyire fogják támogatni a teljesen új termékedet majd a piacon, amit még soha senki nem látott. Ugyanez történik a politikában is most. Nyilván kockáztatni kell, bár egyébként annak a kockázati értéke, hogy valaki bevisz egy olyan hangfelvételt az ügyészségre, mint amit Magyar Péter letett az asztalra, rendkívül csekély, mert az tényleg maga a hatalmas botrány, ami azon a hangfelvételen van. Ez azért könnyen kiszámítható lehetett, hogy ha ezzel előlép, akkor erre fel fognak figyelni az emberek. Tehát, hogy minimum bukni nem tud. Az, hogy mekkora lesz a rendezvénye, abban sem volt akkora nagy kockázat, mert az elmúlt időszakban az ellenzéki rendezvényekre egy-kétezer ember járt el. És ahhoz képest biztos, hogy több embert kivisz. Ha nem ötvenezer ember lett volna a rendezvényen, hanem tízezer, az is siker lett volna. Nyilván ilyen szempontból a tegnapi rendezvénynek volt egy nagyobb kockázata, hiszen már egyszer produkált egy nagy rendezvényt, volt összehasonlítási alap, kérdésként merült fel, hogy eljön-e ugyanennyi ember most is. De abból a tömegből viszont, ami az első rendezvényen volt, már érződött, hogy Magyar Péter iránt van érdeklődés. A közösségi oldalán az a sok százezer követő is ezt mutatja.

Tehát az első, legnagyobb kockázattal járó lépéseket megtette. Most már látja, hogy van politikai közössége, van háttérországa. Az a kérdés, hogy ezzel tud-e jól gazdálkodni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Ha a Fidesz csalni próbál, akkor itt kő kövön nem fog maradni, az biztos” – Mit gondolnak a Tisza-szimpatizánsok a választás előtt?
Elkísértük Magyar Pétert a kampány utolsó hetének első állomásaira, és a Tisza-szimpatizánsait arról kérdeztük, mire számítanak a vasárnapi választáson.
F. O. / Fotó: SZMO - szmo.hu
2026. április 08.



Magyar Péter országjárásának utolsó állomásain kiderült, az emberek többsége nemcsak sima Tisza-győzelmet vár, egyre többen bíznak a kétharmadban is.

„Száz százalék, hogy a Tisza kétharmaddal nyer” - jelentette ki az egyik szimpatizáns.

Az optimizmust az országos elégedetlenséggel magyarázták. „Szétrabolták az országot” – fogalmazott az egyik megszólaló, aki szerint az egészségügy romokban van, a kormány pedig csak a felvett hitelekből osztogat.

Ez a közhangulat egybevágott a választás előtti utolsó közvélemény-kutatásokkal is. A Medián friss mandátumbecslése például a Tisza Párt számára akár a kétharmados győzelmet is lehetségesnek tartotta, míg az Iránytű Intézet felmérése egyértelmű kormányváltó hangulatot és Tisza-előnyt mutatott ki a biztos szavazók körében.

A Fidesz a kampányhajrában nemzetközi segítséggel is próbált mozgósítani. Amikor a riportban az amerikai alelnök, J. D. Vance budapesti látogatásáról kérdeztük az embereket, a legtöbben szkeptikusan reagáltak.

„Szerintem ezen a süllyedő hajón már nem nagyon tudnak segíteni”

– mondta egyikük, van, aki pedig úgy látja, „aki a Tisza mellett döntött, az már így marad”.

Arról is megkérdeztük az embereket, mit várnak a választás utánra, ha a Fidesz veszít. A válaszolók többsége békés hatalomátadásra számít. Van, aki szerint egy ennyi ideje kormányzó párttól elvárható, hogy a vereséget is el tudja viselni, más úgy fogalmazott, bízik benne, hogy Orbán Viktor „megembereli magát, és át fogja adni a hatalmat”. A legkeményebb álláspontot egy férfi fogalmazta meg, aki szerint

„ha a Fidesz csalni próbál, „akkor itt kő kövön nem fog maradni, az biztos. Akkor én is ott leszek Pesten.”

A teljes riport

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András az Orbán–Putyin-hangfelvételről: A magyar miniszterelnök porig alázta saját magát és az országot is
A külpolitikai szakértő a tegnap nyilvánosságra került telefonleirat alapján történelmi párhuzamot vont a Kádár-korszak és a jelenlegi magyar–orosz viszony között. Rácz András szerint míg Kádár János az idő múlásával egyre szuverénebbé vált, Orbán Viktor éppen az ellenkező irányba halad, és vinné magával Magyarországot is.


Rácz András külpolitikai szakértő szerint egy esetleges budapesti Trump–Putyin találkozó reményében „a magyar miniszterelnök porig alázta saját magát és az országot is”. A szakértő a tegnap kiszivárgott, 2025. október 17-i Orbán–Putyin-telefonbeszélgetés leiratára reagált egy Facebook-posztban.

A szakértő azzal indítja bejegyzését, hogy idézi Orbán Viktor szavait, amelyeket Vlagyimir Putyinhoz intézett: „Nagyon örülök, hogy újra személyesen találkozhatunk. Bármiben, amiben segítségre lehetek, rendelkezésre állok.” Rácz András erre úgy reagált: „Én pedig csak kapkodom a levegőt.”

A poszt írója szerint a legnagyobb problémát az jelenti, ahogy a miniszterelnök a saját szerepét láttatja.

„Az, hogy a folyamatosan a magyar szuverenitásról papoló miniszterelnök eközben magát egérhez hasonlítja, aki segít a nagy orosz oroszlánnak (orosz-lánnak), az már tényleg csak a betetőzése ennek a beszélgetésnek” – írja.

A szakértő úgy látja, a magyar miniszterelnököt kizárólag a formai siker motiválja. „A magyar miniszterelnök a földig hajolva udvarolt az orosz elnöknek, tényleg lemegy kutyába (pontosabban: egérbe) csak azért, hogy Budapesten lehessen egy csúcstalálkozó. A tartalom nem is érdekli, kizárólag a forma számít: »Hadd legyek én a közvetítő, légyszi-légyszi...!«” – fogalmaz.

Rácz András szerint azonban egy ilyen találkozó nem hozná el a békét, mivel úgy véli, „sajnos egyelőre lényegében nulla a valószínűsége, hogy egy Putyin-Trump találkozó elvezethetne az ukrajnai háború lezárásához, Moszkva ugyanis nem tárgyalásos rendezésre, hanem katonai győzelemre törekszik.”

A szakértő azt is kifogásolja, hogy a leirat alapján a megbeszélésről pont az érintettek maradnának ki.

„Ehelyett a magyar miniszterelnök boldogan gazsulál ahhoz, hogy a két nagyhatalom megegyezzen Ukrajna sorsáról Kijev feje felett” – írja a posztban.

Rácz szerint ez a hozzáállás a magyar történelem legfájóbb pontjait idézi. „Aki egy kicsit is ismeri a magyar történelmet, annak persze rögtön eszébe juthat akár Trianon, akár a párizsi békék, akár 1956, ahol a nagyhatalmak történetesen Magyarország feje felett egyeztek meg a magyarok sorsáról...” – von párhuzamot.

Állítása szerint a Kádár-korszak vezetői sem voltak ennyire szervilisek Moszkvával. „Magyar állami vezető valószínűleg soha nem volt ennyire szívélyes, soha nem hajolt ennyire mélyre Moszkva előtt, mint most Orbán Putyinnal szemben.”

„Tényleg, még Kádár sem.”

Rácz úgy látja, míg Kádár az idő előrehaladtával egyre szuverénebb tudott lenni, „Orbán nem, ő éppen az ellenkező irányban halad – és vinné magával a hazánkat is.”

A szakértő a kormánymédia reakcióit is elemzi. Szerinte „sokatmondó, hogy a kormánymédia meg sem próbálta cáfolni a beszélgetés valódiságát.” Ehelyett – írja – „siránkoznak, hogy ez valamiféle külső beavatkozás a magyar szuverenitásba – miközben ezt a szuverenitást éppen Orbán Viktor helyezte konkrétan Putyin lábai elé.” A helyzet iróniáját adja szerinte, hogy „valahol pedig felsír egy Lánczi Tamás a 6,2 milliárd forintba kerülő Szuverenitásvédelmi Hivatal élén...”

Bejegyzését Rácz András ezzel a mondattal zárja: „Egy vicc lett mostanra ez az egész. Egy szomorú, elkeserítő, megalázó vicc. Ideje, hogy véget érjen végre. Négy nap még...”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor egy friss kutatás miatt idézte fel Márki-Zay hírhedt mondatát Orbán Viktorról
A politikai elemző a Medián legújabb mandátumbecslését vetette össze a 2022-es méréssel. Török Gábor az ellenzék akkori miniszterelnök-jelöltjének akkori szavaira is emlékeztetett.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 08.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztjában állította párhuzamba a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet négy évvel ezelőtti és legfrissebb mandátumbecslését.

A Medián friss mandátumbecslése szerint a Tisza Pártnak 138-143 képviselője lehet az Országgyűlésben, vagyis sima kétharmados többségre számíthat. A közvélemény-kutató a 2022-es választást megelőző becslése 71 mandátumot mért az egyesült ellenzéknek, a Fidesznek pedig 128 helyet jósolt. Akkor a Fidesz végül 135 mandátumot szerzett, az egyesült ellenzék pedig 57-et, vagyis

a többi közvélemény-kutatóhoz képest a Medián olyan minimálisat tévedett, hogy ha a négy évvel ezelőtti hibahatárt hozza most is, az még mindig kétharmadot jelentene a Tiszának.

Török Gábor a posztban Márki-Zay Pétert idézte, minden bizonnyal arra utalva, hogy bárkit is hozzanak majd ki vesztesnek, az nem fogadja el könnyen az eredményeket: „

Ha Orbán Viktor tervezte volna ezt a kutatást, és azt, hogy mikor és hol jelenjen meg, pontosan ugyanezt csinálta volna. És ami úgy néz ki, mintha Orbán Viktor csinálta volna, azt sokszor tényleg Orbán Viktor csinálja”

– mondta Márki-Zay Péter négy évvel ezelőtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Egy volt titkosszolga állítja: így próbáltak meg terhelő adatot gyűjteni Magyar Péterről
Sebők Krisztián, egy korábbi titkosszolgálati tiszt hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt, amelyen egy feltételezett ügynök Magyar Péter nevét említi célpontként. A 2024 őszén rögzített beszélgetésben egy volt végrehajtónak kínálnak alkut politikusokról szóló információkért cserébe.


Sebők Krisztián, aki jogászként végzett, majd ügyészi és ügyvédi munka után 2002-től 2016-ig a Nemzetbiztonsági Hivatal, majd annak utódszervezete, az Alkotmányvédelmi Hivatal hivatásos tisztje volt, a Partizánon beszélt a szolgálatnál és a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál szerzett tapasztalatairól.

Sebők őrnagyként szerelt le, 2020 és 2022 között pedig végrehajtói ellenőr volt a Végrehajtói Kamaránál.

Az egykori nemzetbiztonsági tiszt szerint, bár titoktartás köti, látni lehet, hogy az az állítás, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnál politikai ellenfelekre nem dolgoznak, "sajnos nem igaz”.

 

„Az Alkotmányvédelmi Hivatal sajnos bebizonyította azt, hogy igenis a Fidesznek a furkósbotja, elég, ha csak a Pegazus-botrányra gondolunk” - jelentette ki.

Állítása szerint a szolgálat mindig megtalálja a módját, hogy ezt megtegye, és ez már az ő idejében is így volt.

Egy hipotetikus történetet vázolt fel, amely szerinte, ha megegyezik a valósággal, az csak a véletlen műve lehet. Eszerint 2015 második felében egy ellenzéki politikust figyelhettek meg azzal az ürüggyel, hogy szélsőséges csoportosulásokhoz köthető. „Ha látókörbe kerül, akkor megvannak azok az eszközök, módszerek, amelyekkel az ő körülményei, illetve a szervezethez való kapcsolódása egyértelműen tisztázható, dokumentálható” – mondta.

Példaként említette, hogy az illető autójába nyomkövetőt helyezhettek el.

Sőt, szerinte az is egy lehetőség volt, hogy miután a szolgálat egy engedélyköteles eszközzel megtudta, hogy a megfigyelt személy és egy csoport egy vidéki kúrián tart összejövetelt, a hivatal emberei civilként, baráti társaságként kivették a kúriát egy korábbi hétvégére, hogy „betechnikázzák, és otthagyják, majd amikor majd a célba vett társaság elmegy, akkor meg visszamennek és kiszedik a technikát”.

A kérdésre, hogy egy ellenzéki politikusra utal-e, igennel felelt. Az illetőről annyit árult el, hogy korábban hagyományőrző termékeket árulhatott, volt polgármester, és „jelenleg is az Országgyűlés tagja”. Amikor Gulyás Márton felvetette, hogy ez csak Toroczkai László lehet, Sebők nem kívánt reagálni.

Az egykori tiszt szerint az ilyen ügyekben végrehajtói szinten nem közölték, hogy az akció szakmai alapon vagy „felső politikai utasításra történik”.

Állítása szerint ő 2010 körül kezdte érezni a változást. „2010 után azért megváltozott ez a közeg, és egyre átpolitizáltabb lett. És azért aki hivatástudat szerint végzi ezt a tevékenységet, és aki a Magyar Köztársaságra és nem egy kormányra esküszik föl, az egyre nehezebben fogja tudni ezt akceptálni és elviselni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez vezetett a 2016-os leszereléséhez.

Szerinte a szolgálatok Rogán Antal alá rendelése egy folyamat betetőzése volt, és „önmagáért beszél, hogy, mondjuk úgy, csúnya szóval, egy propagandaminiszternek az irányítása alá kerülnek a szolgálatok egy centrális térben”.

Sebők Krisztián a végrehajtói karnál szerzett tapasztalatairól is beszélt. Állítása szerint több büntetőfeljelentést is tett, az egyik egy MBVK-s ingatlanügylet miatt. Elmondása szerint a kar tulajdonában volt a XIII. kerületi Szegedi úton egy üresen álló, nagyjából 1800 négyzetméteres irodakomplexum. Ezt szerinte jóval áron alul adták el a Nadan Property nevű cégnek, amelynek tulajdonosa Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke.

„Ha jól emlékszem rá, akkor talán 300 millió forintért adták el Nagy Ádám cégének”, miközben a hasonló ingatlanokat akkor 700 millió és 1,4 milliárd forint között hirdették – állította. Ezzel párhuzamosan az MBVK a Hermina úton bérelt irodákat egy olyan cégtől, amely szerinte „szintén Rogán, szerintem, strómanja”. Úgy véli, „itt a Rogán-szál az, ami elég egyértelmű”.

Az interjúban lejátszottak egy hangfelvételt, amelyet Sebők egy ismeretlen forrástól kapott, és egy szakértővel is megvizsgáltatott, aki szerint az valódi. A felvételen egy volt végrehajtó és egy feltételezett titkosszolgálati tiszt beszélget.

A végrehajtó, aki ellen eljárás indult, arról beszél, hogy terhelő információi vannak fideszes politikusokról, és ezekért cserébe szeretné megőrizni a pozícióját. A feltételezett tiszt egy ponton azt mondja a végrehajtónak, hogy készítsen egy írásos dokumentumot az információiról, kategorizálva azokat.

„Akár le is írhatod, hogy ez sajtóérdeklődés, ez büntetőügy, ez, mit tudom én, pletyka, ez meg, mit tudom én, most hasamra ütök: Magyar Péter.”

Sebők szerint ezzel a titkosszolga lebuktatja magát, hiszen jogilag nem gyűjthetne információt ellenzéki politikusról. Úgy véli, a tiszt hangja ennél a pontnál elhalkul, ami egy önkéntelen reflex, mert tudja, hogy amit mond, az nem helyes.

„Ő is tisztában van vele, hogy jogilag nem gyűjthetne Magyar Péterről, a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjéről semmit” – mondta. De szerinte ez pont arra célzás a végrehajtónak, hogy a szolgálat értékelné, ha mégis  megtenné.

Felmerült az az értelmezés is, hogy a tiszt arra utal, ha a végrehajtó bizonyítja, hogy az ellenzék is megkereste, értékesebb lesz a szolgálat számára. Sebők ezt is reális olvasatnak tartja, ami egyben arra is figyelmeztetés lehet, hogy ne lépjen kapcsolatba az ellenzékkel.

Sebők a Völner–Schadl-ügy kirobbanásáról is beszélt. Azt állítja, Hadházy Ákossal közösen kulcsszerepet játszottak Völner Pál szerepének leleplezésében.

Miután Gulyás Gergely egy Kormányinfón említette Schadl György nevét, és a 24.hu cikket írt az erzsébetvárosi gyanús ingatlanügyleteiről, Sebők kikérte a tulajdoni lapokat. „A tulajdoni lapok legvégén ugyanis egyértelművé vált, hogy az ingatlanokat zár alá vették. És ki vette zár alá? A Központi Nyomozó Főügyészség” – mondta.

Mivel a KNYF hatáskörébe a közjogi méltóságok ügyei tartoznak, arra jutottak, hogy kormányzati szereplő is érintett lehet.

„És azt javasoltam Hadházy Ákosnak, hogy ezeknek az információknak a birtokában keresse meg a Legfőbb Ügyészséget, és kerek perec kérdezzen rá, hogy miért a KNYF jár el ebben az ügyben, és van-e esetleg kormányzati szereplő érintett. Megmondom őszintén, ez blöff volt” – emlékezett vissza.

Szerinte a Legfőbb Ügyészség azért hozta nyilvánosságra Völner Pál nevét, mert kényszerhelyzetbe kerültek, és nem tudták, mennyi információval rendelkeznek.

Magyar Péter Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatalával kapcsolatban azt mondta, alapvetően nem rossz ötlet.

Magánemberként és szakmabeliként támogatná, hogyha ez a szerv titkosszolgálati jogkörökkel rendelkezne, mert szerinte hatékonyabban tudná végrehajtani a feladatát.

Hangsúlyozta, hogy egy ilyen szervezetnél a legfontosabb a politikai és civil kontroll, hogy ne válhasson politikai bosszú eszközévé. „A szolgálatok végre dolgozhassanak, és a törvényben foglalt feladataikat láthassák el, ne politikai megrendelést teljesítsenek, és ne Pegazussal figyeljenek civileket meg ellenzéki szereplőket” – zárta gondolatait.

A teljes Partizán interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk