SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán az előrehozott választásokról: Orbán Viktor politikai erejét azonnal lenullázná, ha megszavaznák

Magyar Péternek sikerült megint megragadnia a figyelmet egy fontos politikai üggyel - mondja a politikai elemző. A Tisza Párt elnöke még sokszor elmondhatja, milyen gyáva dolog, hogy Orbán Viktor nem mer kiállni ellene.


Az év első perceiben néma maradt a Sándor Palota. A köztársasági elnök napokkal korábban elmondta beszédét, karácsonykor. Ugyanekkor viszont Magyar Péter, az ellenzéki TISZA Párt elnöke mondott újévi beszédet, amiben előrehozott választásokat követelt, mivel szerinte az országnak nincs még egy éve folytatni az Orbán-kormánnyal az eddigi utat. Néhány nappal korábban pedig a Vox Populi oldal arról írt, a költségvetésben már idén félretettek a választásra pénzt, igaz, a kormány utólag azt állította, ez informatikai fejlesztésekre kell.

Bármi is volt Magyar Péter célja, az biztos, hogy már az újév első másodpercében lépéskényszerbe hozta a kormányt. Közben, mintha déjà vu érzése kerítené a politika iránt érdeklődőket, hiszen láttunk már ilyet, csak akkor Orbán Viktor követelte az előrehozott választást, és akit sarokba szorított, Gyurcsány Ferenc volt. Valóban hasonló a helyzet? Mi lehet Magyar Péter célja ezzel az erős évkezdettel? Somogyi Zoltán politikai elemzővel beszélgettünk.

– Egyesek szerint Magyar Péter dehogy akar előrehozott választást, hanem ez csak elővágás volt, hogy ne is legyen. Olyan sztorit is hallottam, hogy annak idején Orbán, amikor előrehozott választásokat követelt Gyurcsánnyal szemben, 2006 és 2008 tájékán, akkor ő szűkebb körben el is mondta, hogy csak azért követeli, hogy ráégessék Gyurcsányra, hogy ne is lehessen előrehozott választást csinálni. Lehet, hogy Magyar Péter a Fidesztől tanult?

– Egy előrehozott választás követelése lehet hiteles és lehet nevetséges. Ha olyan a politikai helyzet, hogy az nevetséges lenne, akkor azért nem követeli ellenzéki szereplő, mert ő maga válhat nevetségessé. Ha viszont hiteles, akkor a kormányra éghet rá, hogy miért nem megy bele. Azt érdemes megtippelnünk, hogy most hiteles vagy nevetséges ez a dolog?

Én arra hajlok, hogy most teljesen legitim módon mondhatja egy ellenzéki szereplő, hogy előre hozott választásra lenne szükség.

Ráadásul abban a kényelmes helyzetben volt, hogy nem is ő hozta be ezt a témát, hanem egy szociológus vette észre a költségvetésben azt a valószínűleg rosszul írt tételsort, amely miatt úgy gondolta, hogy ez a kormány szándékát tükrözi, a kormány akar előrehozott választást. Erre az észrevételre ugrott rá Magyar Péter, hogy igen, kellene is az előrehozott választás, mert nem bírja ki az ország 2026-ig. Továbbá az is fontos, hogy hol mondta be. A köztársasági elnök nem mondott újévi beszédet. Nem tudom, ki volt az a tanácsadója, aki ezt javasolta, hogy karácsonykor mondjon beszédet, amikor ember nincs, akit érdekelne egy politikus, viszont így szabadon hagyott egy teret újévkor, amit Magyar Péter ügyesen használt ki. Az azóta több, mint kétmilliós nézettséget elért beszédének az egyik, ha nem a legfontosabb követelése az előre hozott választás volt.

– Rögtön meg is lett a január slágertémája ezzel.

– Ráadásul a köztársasági elnök elkövetett egy újabb hibát, hogy reagált Magyar Péterre, amire Magyar Péter ismét reagálhatott, és újra felvethette az előrehozott választás fontosságát.

– Nézzük meg, hogy mi ebben a hiteles. Az rendben van, hogy egy hiteles szereplő követeli, hiszen azért a legnagyobb ellenzéki, sőt, hovatovább a legerősebb párt vezetője követeli ezt. Ugyanakkor nézzük meg a realitását is ennek. Ne a kormányzat, kizárólag a Tisza Párt részéről. Mi van, ha a köztársasági elnöke mégiscsak feloszlatja a parlamentet....

– Ez a Schrödinger macskája esete. Ha az országgyűlés fideszes többsége megszavazna egy előre hozott választást, ezzel gyakorlatilag saját magukat is megszüntetnék, hiszen nem csak Orbán Viktornak a politikai erejét nulláznák le azonnal, hanem a sajátjukat is, hiszen az ő politikai erejük Orbán Viktor politikai erejéből származtatható.

– A világon nagyon sok helyen él az előrehozott választás eszközével egy regnáló kormányzat vagy kármentésből, vagy pedig éppen azért, mert nagyon jó pozícióban van ahhoz, hogy így hosszabbítsa meg a mandátumát.

– Igen, az Egyesült Királyságban például ez több esetben megtörtént, de azért, mert az Egyesült Királyságban az éppen regnáló miniszterelnök jelentheti be az új választásokat. Tehát, ha azt gondolja, hogy például három évnyi kormányzás után erősebb, akkor azt mondhatja, hogy egy megerősítő szavazást kér az országtól. De nem ugyanaz a politikai helyzet, amikor a választásokat a köztársasági elnök írja ki. Nem ugyanabban a rendszerben vagyunk.

– Ez rendben is van, de nagyon jól tudjuk, hogy végül is nálunk egy emberen múlik minden. Ha a miniszterelnök előrehozott választást akar, akkor lesz is előrehozott választás.

– Ez biztos, de ha a miniszterelnök előrehozott választást akar, akkor azt erőteljesen meg kell indokolnia a dolog szokatlansága és a gyengeség alapvető érzete okán. Ráadásul már sok éve olyan rendkívüli állapot van az országban, amely rendeleti kormányzást tesz lehetővé, azaz egy központi szereplőnél van a hatalmi döntés minden eszköze, mert szerintük olyan nagy bajban van az ország. Innen nehéz abba a pozícióba átmenni, hogy most idő előtt mégis szavazzon az ország, amikor állítólag akkora nagy dráma van, hogy már nem lehet a Parlament munkájára alapozni a mindennapokat, ahhoz kell az erős kezű miniszterelnök kizárólagos akarata? Most akkor van nagy dráma, vagy még sincs?

– Tehát csak egy tévesen beírt sor, vagy elírás lehetett az a sor a költségvetésben, amiből előrehozott választásra következtettek, miközben a kormánynak esze ágában sem volt ilyesmire készülni?

– Én így érzem.

– Ez azért valahol mégiscsak egy játszma, és ebben van blöff is. A Tisza Párt még mindig csak castingolja a jelöltjeit. Egy májusi választásra össze lehetne rántani ezt a pártot? Lehet reális, ilyen szempontból komolyan vehető Magyar Péter felvetése?

– Olyan nagyon komoly számnak tűnik a 106 egyéni képviselő? A 2024-es választásokon simán tudott listát állítani úgy Magyar Péter, hogy senkit nem érdekelt, hogy ki megy be a neve alatt az Európai Parlamentbe és a Fővárosi Közgyűlésbe. Az akkori jelölteknél körülbelül négyszer több embert kell csupán összeszedni, és megvan a 106 jelölt. Miért lenne ez olyan nagy feladat?

– Itt azért van egy erős biztonsági kockázat. Nyilván nemcsak kiválasztani kell ezeket a jelölteket, ha alkalmasnak is tűnnek, valahogy le kell nyomozni, le kell káderezni őket, hogy ne kerüljön be a társaságba néhány kriptofideszes, aki robbanthatja az egészet. Szóval nagyon komolyan át kell nézni ezt a 106 embert.

– Ezt kevésbé tartom izgalmas dolognak, legfeljebb bevállal egy-két kockázatos jelöltet. Az MSZP például 1994-ben bárkit elindíthatott volna sok helyen, mert csak a pártlogóval megnyerte volna a választásokat egyéniben. Később a Fidesz is produkált olyat, hogy tiszta narancssárga volt az egész ország.

Ilyen politikai helyzetben nem annyira fontosak az egyéni képviselők.

Persze nyilván le kell káderezni őket, ez fontos feladat, de kétségem sincs afelől, hogy ki tudna állítani 106 egyéni jelöltet a Tisza Párt, akár három hónap múlva is. Ami fontosabb szerintem: az emberek azt gondolják, hogy rossz irányba megy az ország mind a gazdaság terén, mind a külpolitikában. Rossz döntéseket hoz Orbán, ezért veszít a népszerűségéből, és ezért erősödik a Tisza. Az emberek általános bizonytalanságban vannak a saját élethelyzetüket illetően. Ki az, aki hatalmi pozícióból ilyenkor megkockáztatna egy előrehozott választást?

– Esetleg az, aki látja, hogy jövőre még rosszabb lesz a helyzet.

– Vagy bízik abban, hogy nem. Mert ez egy relatív érzet.

Ha nagyon lemegy valami, akkor annak utána fölfelé is kell mozognia.

És itt jön az a relatív érzet, hogy habár csak viszonylagosan, de mégiscsak „visszapattanás” lesz, akkor 2026-ban már a hangulat is más lesz az országban.

– Lehet-e olyan számítás is Magyar Péter kijelentése mögött, hogy igazából csak a pártot akarja összerántani egy szorosabb határidővel?

– Szerintem enélkül is megy a pártépítés, és elég sokan jelentkeznek a Tisza Párt környékén, ahogy hallani lehet. Inkább arra kell Magyar Péternek koncentrálnia, hogy a közvetlenül kiválasztott emberek legyenek minél jobb minőségűek, hogy aztán rájuk tudja bízni a lokális pártépítést. Tehát nem hiszem, hogy ez a fajta mozgósítás miatt lenne fontos az előrehozott választás követelése. Azt inkább, hogy

megint megragadta a figyelmet egy fontos politikai üggyel, mert most mindenki erről beszél,

a köztársasági elnökig bezárólag.

– Meddig lehet ezt napirenden tartani?

– Ameddig rá tudja olvasni a kormányra, hogy nagyon gyáva dolog ebből visszalépni, hogy nem mernek kiállni, miközben folyamatosan lehet arra hivatkozni is, hogy ő megmondta korábban: már rég előrehozott választást kellett volna tartani. Tehát sokszor vissza tud majd utalni erre a lépésére.

– Magyar Péter is hivatkozott rá, hogy most az a helyzet van, megváltozott szereposztással, mint ami 2006 és 2009 között volt. Csak akkor Orbán volt a kihívó a Gyurcsány-kormánnyal szemben, ők vitték ezt a vonalat. Ha jól emlékszem, akkor fáradhatatlanul. Ők ezt egyfolytában napirenden tudták tartani.

– Ott azért egy nagyon erőteljes, utcai szintű szervezettség is volt az egész mögött. Egy kicsit más hangulat volt ilyen szempontból.

Az lenne egy probléma az Orbán-kormány számára, ha mindennapi szinten utcai tiltakozó tüntetéseket tudna Magyar Péter szervezni, mert már olyan lenne a közhangulat. Még nem olyan népszerűtlen az Orbán-kormány, hogy ez történhessen.

Itt most két egymással szembenálló nagy politikai táborról beszélhetünk, még nem dőlt el a csata, így nem lehet az akkori hangulathoz hasonlítani a mostanit.

– Herbert von Karajan karmestert megkérdezték annak idején, hogy mi az ő titka? Csak annyit mondott, hogy „Ich nehme ein Tempo”. Úgy tűnik, Magyar Péter most január elsején vett egy tempót, ami vonatkozhat az egész évre.

– Erre akkor én Tiger Woods-ot, a profi golfost idézném, amikor megkérdezték, mi a folyamatos sikerének az oka? Mire azt mondta, hogy „Nem tudom, talán kiemelkedően szerencsés vagyok. De tudják, mit vettem észre? Minél többet gyakorlok, valahogy annál szerencsésebb.” Magyar Péter pedig keményen dolgozik. Mintha még most sem vették volna ezt észre annyira Orbánék.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Kunetz kiakadt Győrfin: Pali, menjetek a p...ba főigazgatóstól, orvosigazgatóstól, és soha többé ne legyen közötök az egészségügyhöz
A szakember meghallgatta a szóvivővel készült interjút, és az ott elhangzottak annyira felháborították, hogy hosszú posztban reagált a felvetett kérdésekre.


Dr. Kunetz Zsombor a közösségi oldalán fakadt ki egy rádióinterjú meghallgatása után. A TRádió Györfi Pált, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjét kérdezte a mentők helyzetéről.

Az egészségügyi elemző hosszú posztban elemezte a szóvivő kijelentéseit. Többek között azt írta:

"Őszintén igyekszem objektíven nézni, és azt gondolom nincs okunk Magyarországon egészségügyi szempontból szégyenkezni... ami a mentőellátásban történni fog... az világszínvonalú" - nem, ezt nem Kovács Zoltán a hazudozásért felelős államtitkár, hanem Győrfi Táncos Pál az Országos Mentőszolgálat szóvivője nyilatkozta a Trádió önjelölt műsorvezetőjének" - kezdte posztját.

Majd felidézte, mi volt a beszélgetés témája:

"A beszélgetésben (interjúnak nevezni erős) Győrfi arról panaszkodik, hogy hülyék a betegek, hiszen mindenhez mentőt hívnak, és az orvosok is nem átallottak szabadságot kivenni az ünnepek alatt, de bezzeg a mentők, de a budapestiek extra hülyék szerinte".

A szóvivő elmondása szerint egyre nő az esetszám, és a gond, hogy leginkább lázas, torokfájós betegekhez riasztják őket. Ezek megoldására pedig megoldásokat keresnek, gyors reagálású egységeket, mert "tényleg élet-halál helyzetekben életet jelenthet, ha gyorsan ott van a segítség".

Az elemző idézi a munkaerőgondokat is:

"Aztán ráfordul arra is, hogy az új munkaerő felvétele az igen nehéz, hiszen "Aki hozzánk jön dolgozni, lehet, hogy mondjuk nem keres többet, mint a másik munkalehetőségnél, de itt ő egy hősként dolgozhat". Mondjuk Győrfi nem így képzeli a hőssé válást, ő inkább milliókat keres"

- írja Kunetz.

"Szó mi szó, lázas szófosásban próbálja azt is bizonygatni, hogy nem is olyan rossz a vidéki dolgozóknak, hogy naponta 25-30 mentőegység több órás országjáráson vehet részt azért, hogy a maradék idejükben Budapesten, helyismeret nélkül kergethessék a torokfájós, körömgombás betegeket.

Érdemes meghallgatni a beszélgetést annak, aki alacsony vérnyomással küzd, valamint annak, aki élvezettel hallgatja egy egész más, párhuzamos világ magyarázkodását" - javasolja az elemző.

Végül egy személyes dolgot is megemlít:

"És akkor még csak annyi, hogy Győrfi szerint én soha nem adok konstruktív javaslatokat a helyzet megoldására, csak kritizálok. Hát akkor legyen, most is adok egyet. Pali, menjetek a picsába főigazgatóstól, orvosigazgatóstól, és soha többet ne legyen közötök az egészségügyhöz, éppen elég kárt okoztatok!"

A szakember egy képet is megosztott, melyhez még annyit hozzáfűzött: "Képként betettem egy olyan esetet, ami megmagyarázza, hogy miért tart ott a Mentőszolgálat, ahol, és milyen idiótasághoz küldenek mentőegységeket, így persze nem csoda, hogy oda nem jut, ahol az "élet-halál helyzetekben életet jelenthetnek" - írja bejegyzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Káosz az ügyfélkapus átállás körül: „Az állam ahelyett, hogy képezte, betanította volna az embereket, kiplakátolta az országot”
A lakosság nincs felkészülve, így muszáj lenne halasztani a csütörtökre tervezett átállást - mondja Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. Ráadásul szerinte az EU még ki sem tűzte a kötelező váltás határidejét, így semmi sem sürgetne.


Január 16-án, vagyis csütörtökön megszűnik az Ügyfélkapu eddig ismert formája, és helyét az Ügyfélkapu Plusz, illetve a Digitális Állampolgár applikáció (DÁP) veszi át. Bár az átállás régóta ismert, úgy tűnik, sokan csak most kapnak észbe, és nem igazán tudják, mit és hogyan kellene tenniük.

Tény, hogy a kétfaktoros azonosítás bonyolultabb, mint a hagyományos, csupán felhasználónévre és jelszóra épülő belépés, noha azok számára, akik internetbankot használnak, ez a megoldás már ismert lehet. Ennek ellenére január 16-e után sokan találhatják magukat a digitális senkiföldjén. Ruszin Zsolttal, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnökével beszélgettünk az átállás okairól és a lehetséges megoldásokról.

– Hónapok óta figyelmezteti a kormányzat különböző csatornákon az embereket, hogy ideje lépni, és az Ügyfélkapu Pluszt vagy a digitális állampolgárság (DÁP) alkalmazást letölteni. Volt idő erre. Mi az, ami ezek után probléma ebben most?

– Az, hogy valakinek többször közlik, hogy csináljon meg valamit, amire ő nem képes, az nem tudom, milyen módon segítene. Tehát nem közölni kell vele, hanem,

ha az állam ezt szeretné, akkor meg kell őt tanítani.

Ugyanis a magyar állam – szemben más uniós tagállamokkal – kötelezővé tette az elektronikus ügyintézést, és nagyjából másfél millió személy Magyarországon elektronikus ügyintézésre kötelezett. Belőlük 500 ezer körülbelül, akiknek nagy része egyéni vállalkozó és őstermelő, egyedül alkalmatlanok arra, hogy ezt a QR-kódos, autentikátoros rendszert megértsék és elsajátítsák, és a DÁP-ot sem képesek önállóan regisztrálni. És vannak még negyedmillióan, akik viszont nem hajlandóak erre. Tehát az érintett közösség felét nem sikerült bevonni ebbe a dologba.

– Ez valószínűleg már hónapokkal előbb kiderült. Nem próbáltak egyeztetni a kormányzattal?

– Természetesen próbáltunk. Semmilyen választ nem kaptunk, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem válaszolt. Az Idomsoft és a DMÜ, tehát a Digitális Magyarország Ügynökség válaszolt. Csütörtökön is volt velük egy találkozónk, hiszen Both András, a DMÜ vezetője, aki egyben az Idomsoft Zrt. vezetője is, rendelkezésünkre állt, és közölte, hogy ő nem döntéshozó.

– Csak végrehajtja azt, amit a kormányzat kér tőle?

– Amit Rogán Antal akar. Ő azt hajtja végre. Rogán a döntéshozó ebben a kérdésben. A miniszterelnök ebben nem döntéshozó. Ez a Miniszterelnöki Kabinetiroda területe lett, és ezek a lépések mind-mind a miniszter kezében összpontosulnak.

– Ügyfélkapu már eddig is volt. Történik-e valami szintlépés most?

– Arra szoktak hivatkozni, hogy ez biztonsági igény. A jelenlegi magyar rendszer alacsony biztonsági szintű.

Valóban szintet kéne lépni, de erre nincs kitűzött határidő még.

Az Európai Unió közzétett már műszaki paramétereket, és hamarosan közzé fog tenni határidőket, de még nem tette meg. Románia például, egy másik európai uniós tagállam és szomszédunk, nem csinál semmit.

– Nézzünk meg olyan európai példákat, ahol működik hasonló rendszer. Mi a különbség? Hogyan működik, kiknek kötelező, van-e ennek offline alternatívája?

– Az Európai Unióban az általános forgalmi adó kapcsán vannak elektronikus ügyintézésre vonatkozó elvárások, de ezek általában jogi személyekre vonatkoznak, akiket mindenféle módon lehet képviselni. Tehát sokkal szűkebb kör az, akik érintettek ezzel a fajta ügyintézéssel.

– Végül is, mi az, amit másként kellene csinálni ahhoz, hogy sikerüljön megugrani ezt az átállást?

– Egy ügyvezető például, aki 70 éves, nem biztos, hogy egymaga kiigazodik ebben. És azért nem, mert az állam ahelyett, hogy képezte, betanította volna őt, kiplakátolta az országot.

– Oktatóvideók kellettek volna?

– Dehogyis, bár felőlem az M1 óránként lejátszhatná az Ügyfélkapu Plusz regisztrációját bemutató kisfilmet. Azt a 2 perces videót, amit készítettek 2022-ben. Ha ezt megtette volna mondjuk szeptembertől kezdve, hogy minden órában egyszer lejátssza ezt a videót, akkor mindenki láthatta volna. És akkor hátha tudatosul, hogy mit kell csinálnia. Mert nem mindenki tudja ugyanezt az interneten megnézni. Nem tudja, hogy a mobiltelefonját erre is lehet használnia, de az is lehet, hogy nyomógombos a telefonja. Lehet, hogy nincs is internete.

– Ilyen edukáció viszont nem volt?

– Nem, és azt látjuk, hogy a lakosság erre nincs felkészülve, így muszáj lenne halasztani az átállást. Már csinált ilyet az állam. 2011-ben az Orbán-kormány háromszor is elhalasztotta az egyéni vállalkozók nyilvántartásba vételének digitalizálását. Még a Bajnai-kormány alkotta meg a törvényt, azután 2010 nyarán, a választások után indult el az egyéni vállalkozók nyilvántartásának digitalizálása, azelőtt a polgármesteri hivatalok tartották őket nyilván, ezt vették át az okmányirodák, és elkezdték azokat digitalizálni. Nagyjából mindig az érintettek fele jelent meg.

Tehát a 100%-nak az első határidőig megjelent a fele, majd elhalasztották. Akkor megint megjelent a maradék fele, majd megint elhalasztották, és megint megjelent a maradéknak a fele.

Kiszámolható, hogy 12,5 százalék maradt, akinek végül is törölték az egyéni vállalkozását. Ha most az elektronikus ügyintézésre kötelezettekből abszolválja a dolgot a fele, akkor ha elhalasztjuk, és megint elvégzi a maradéknak a fele, majd megint halasztunk, és megcsinálja a maradéknak a fele, már jobban állunk. Ráadásul 2027-ig ráérünk.

– Ön szerint miért ilyen fontos ez most?

– Mindenki hátsó szándékot lát mögötte, pedig csak az történik, hogy a kormánynál van néhány nagyon okos informatikus, és sürgetik a változtatást. Erre a miniszter úr beterjeszti, a kormány rábólint, bemegy az Országgyűlés elé, stb. Meg kell valósítani, csak nem jó az időzítés.

– 2025-öt írunk, és a digitális korszak már elkezdődött az 1990-es évek végén, 26-28 év után miért van, hogy a 60-70 éves generáció még mindig ennyire nehezen követi ezeket a változásokat? Ez számomra azért furcsa, mert ezek az emberek huszonvalahány évvel ezelőtt 40-50 évesek voltak.

– 2005-ben a Gyurcsány-kormány még a választásra készülve eldöntötte, hogy az Európai Unióban elindulunk a nagyfokú digitalizáltság felé. Jön az elektronikus ügyintézés hőskora, az első lépések erre vonatkozóan. 2006-ban vadul egyeztettünk és tesztelgettünk, hogy hogy néz ki ez az Ügyfélkapu, majd sikerült meggyőznünk őket, hogy ezt ne kapkodjuk el. Ez 2006 nyara, még nincs őszödi beszéd. Ott ülünk a minisztériumban, és győzködjük egymást, hogy gyerekek, ez nem lesz így jó, mert ez így nem fog átmenni, mert sokan papíron bérszámfejtenek, papíron könyvelnek. 2005-2006 még az Excel-tábla is komoly innováció volt. És meggyőztük őket. És a 2006. január 1-től tervezett elektronikus ügyintézést 2007-re halasztották.

Képzési programok indultak. Meg kellett tanulni az internetet előfizetni, beállítani, erre vonatkoztak egyébként adókedvezmények is, az internet előfizetésére, meg a számítógép beszerzésére. Azaz közpénzből hozzájárultunk ahhoz, hogy az infrastruktúra fejlődjön.

Most, 2024-25-ben látjuk azt, hogy az állam hozzájárulna ehhez? Nem, hanem kiplakátolja az országot.

– Most is be kellene tanítani az embereknek?

– Ha százmillió forintot kaphatott volna a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete és a Luca Pacioli Közgazdász Hallgató Egyesület, mi csodákat csináltunk volna az idősebb lakossággal.

– Mit?

– Olyan betanításokat lehetett volna csinálni a faluházakban, hogy csoda! Osztogattunk volna mobiltelefonokat, és nyilván elvártuk volna a nagyobb állami mobilcégektől, hogy ha elnyerünk 100 millió forintot, akkor 20 ezer forintért vehessünk egy okostelefont, nagy mennyiségben több ezer darabot, darabját 20 ezerért.

– Mennyiségi kedvezményre gondol?

– Igen. És ezeket kiosztottuk volna azoknak a lakosoknak, ahol látjuk, hogy erre van szükség, természetesen legalább két év internet-előfizetéssel.

– Ez a 100 millió forint hogyan arányulna a plakátkampányhoz?

– A becslésünk szerint a plakátkampány körülbelül 300 millióba kerülhetett. De ott van a norvég alap, amiből eleve lehetne ilyeneket csinálni.

– Van még olyan, vagy lesz még?

– A norvég alapot azért szüntették be, mert a kormány 2017-ben, ha jól emlékszem, attól félt, hogy a norvég alap pár tízmilliárd forintjával megnyerheti az ellenzék 2018-ban a választásokat. Most viszont annyira kell a pénz, hogy Lázárék újra elkezdtek velük tárgyalni, és elvileg február táján már megállapodnának. Ha elhalasztják az Ügyfélkapu átalakítását, és kinyílik a norvég alap, több milliárd forint nyílhatna meg erre a célra. És mi nem lopnánk el, hanem csodákat csinálnánk vele.

– Az Európai Unióban digitális Észtország az abszolút első. Ott az idősebb korosztály is tud élni ezekkel a lehetőségekkel. Ők hogy csinálták?

– A diákok oktattak, utána lehet nézni. Ugyanazt csinálnánk, amit ők. Tehát a diákokat vonnánk be, mi valószínűleg iskolaszövetkezeteken keresztül. Itt elsősorban a Luca Pacioli Egyesületre támaszkodnánk, de az iskolaszövetkezeten keresztül másokat is bevonnánk a programba, annak érdekében, hogy főleg a kistelepüléseken, zsákfalvakban minél több helyre tudjunk eljutni, és ott dokumentált módon legyen betanítás, és ha szükséges, akkor legyen mobiltelefon-átadás, és utána legyen nyomonkövetés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„10 évvel ezelőtt sorban álltak a tűzoltóság előtt, ma nagyjából akinek a keze-lába megvan, már fel is van véve”
Alacsony bérekről és tűzoltóhiányról beszél a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke, az alapbér például 2012 óta nem emelkedett a tűzoltóknál. A Katasztrófavédelem szerint azonban egyre többen jelentkeznek.


„Összesen 9 évig voltam a tűzoltóságnál, a szerparancsnoki iskolát is megcsináltam, majd gyakorlatilag ingyen végeztem parancsnoki feladatokat. Nem volt előrelépési lehetőségem, fizetésemelés sem volt kilátásban, a vezetés pedig nagyon szemellenzős. Két és fél éve szereltem le, 9 év szolgálat után, nettó 190 ezer forint volt akkor a fizetésem. Még a vállalt félállásomban is többet kaptam. Ezért mondtam fel, pedig mindig is imádtam, amit csináltam - és máig tűzoltónak vallom magam” - mondja egy neve elhallgatását kérő exőrmester.

Az exőrmester úgy tudja, van ahol egy komplett szolgálati csoport szerelt le, máshol a leszereltek egy az egyben a helyi akkumulátorgyárba mentek dolgozni.

„Az ország egész területén ezzel küzdenek a laktanyák. Nem lesz egyszerű ezen változtatni, egy többlépcsős folyamatnak kell elindulnia” - erről már Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke beszél.

Szerinte az sem ritka, hogy nem minden autóra van sofőr egy műszakban, vagy nem mindig tartható a kötelező 6 fő egy kivonulásnál, és így az úgynevezett szerelési szabályzat betarthatatlan.

A BM országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt írta, hogy káreseteknél megfelelően tudnak beavatkozni a tűzoltóegységek, „a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok és katasztrófavédelmi őrsök készenléti szolgálatot ellátóállományának feltöltöttsége pedig 91 százalékos. A szervezet állománymegtartó képessége jó.”

Az adataik szerinti fluktuáció a katasztrófavédelemnél tavaly 4,1% volt a teljes állományban, a hivatásosoknál pedig 2,7%-ot mértek.

Salamon szerint ez azért lehet így, mert egy eleve csökkentett állomány 91%-áról van szó, nem a korábbi vagy a szükséges mennyiségű tűzoltóról. A szakszervezeti elnök szerint elsősorban az a baj, hogy sok olyan kedvezményt töröltek el az évek során, ami vonzóvá tette ezt az egyébként vitán felül veszélyes szakmát. Ezek közül csak az egyik volt a korai szolgálati nyugdíj.

„A kollégáknak annyi kedvezményük maradt, hogy 60 éves korukban rendelkezési állományba vonulhatnak. Onnantól a tényleges nyugdíjig gyakorlatilag nem kell dolgozniuk. Ám ebben az 5 évben pénzügyileg megáll az idő.”

Ha például ebben az öt évben rendeznék a tűzoltók bérét, abból ők nem részesülnének. A fizetésük csak a mindenkori nyugdíjemeléssel emelkedik, és persze pótlékokat sem kapnak. Vagyis ebben az időszakban a korábbi bérük 70-80%-át vihetik haza. Salamon Lajos szerint bérrendezésre amúgy sem számít senki a következő években, maximum a választások előtti eseti korrekcióban bízhatnak. Mondjuk 3 évre visszamenőleg kapnak 6 havi pénzt, esetleg fegyverpénzt. Ami azt jelenti, hogy az alapbér marad, amennyi most.

A rendvédelmi alapbér 2012 óta nem emelkedett.

A minimálbér 9%-kal, a szakmunkás minimálbér pedig 7%-kal nőtt idén. Ha 2026-ban megint emelnek a beígért 13%-kal, akkor egy kezdő tűzoltó fizetése a szakszervezeti vezető szerint össze fog csúszni a minimálbérrel. „Ha ez akár csak közel is annyi lesz, amennyi nálunk a kereset a pótlékokkal, az probléma” - mondja Salamon.

A BM országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint egy kezdő beosztott tűzoltó illetménye bruttó 474.700 forint, amelynek összege a jogszabályokban meghatározott nyelvvizsgapótlék összegével, illetve megbízási díjak összegével emelkedhet.

A szakszervezeti elnök szerint az összeg valós, viszont csak a pótlékokkal együtt jön ki. A rendvédelmi illetményalap például 38.650 Ft, ehhez tartozik egy 4,7-es besorolási szorzószám, ezzel jön ki a 181.655 Ft-os alapbér. Erre jön a rendvédelmi pótlék, az éjszakai pótlék, a kompenzációs díj, 10 év szolgálat után pedig jöhet a kárpótlék, és az is majdnem bruttó 475 ezer Ft-ra duzzaszthatja a fizetést, ha valaki gépjárművezető.

Ami Salamon szerint még a szakmában tartja az embert a hivatástudaton túl, illetve ami inspirálhatja a fiatalokat, az a munkaidő. 24 óra munkát követően ugyanis van 48 óra szabadidő, ami elvileg a regenerációt szolgálja.

A gyakorlatban azonban ezeket a napokat a legtöbben másodállásban töltik, ami legalább anyagi biztonságot ad, de itt igen vékony a jég.

A fáradt tűzoltónál minden tekintetben jobb a kipihent.

„A törvényalkotók a másodállás lehetőségével is kalkulálnak, míg külföldön, ha csak a V4-eket nézzük, működik a szolgálati nyugdíjrendszer. Szlovákiában még lelépési pénz is van. Akár 15 éves szolgálatot követően is elmehet nyugdíjba a rendvédelmis - ugyan a pénze 40%-át kapja ezért, de így például már teljesen élhető a másodállás fogalma. A cseheknél ráadásul egy belügyi nyugdíjrendszer érvényes - a pénzt a belügyminisztérium rendszerén belül fizetik, és nem a központi nyugdíjkassza terhére, megszüntetve minden ezirányú társadalmi feszültséget” - hoz példákat a szakszervezeti elnök.

Eközben Magyarországon szerinte már annak is örülni kell, hogy amikor a tűzoltó fizikai vagy pszichológiai értelemben alkalmatlanná válik a munkakörére, végkielégítést kap, és felajánlanak a képzettségének megfelelő beosztást. Ilyenkor lesz a tűzoltó karbantartó, vagy udvaros. Ez egy kényelmes megoldásnak tűnik, de csak a teljes megyei létszám 2%-át érheti el az ilyen beosztások száma.

Az ekkor már ex-tűzoltó pedig a fizetésének 80%-át kaphatja meg.

Mivel többé már nem hivatásos, ehhez úgy juthat hozzá, hogy a minimálbérre rászámolnak egy akkora pótlékot, amivel ezt az összeget eléri. A szakszervezeti vezető szerint még ennél is méltatlanabb, hogy ha a következő évben megemelik a minimálbért, akkor a pótlék összegét csökkentik annyival, hogy az előző évben megállapított összeget kapja csak az ex-tűzoltó.

„Ezek a kollégák fel fognak mondani” - jósolja Salamon.

„10 évvel ezelőtt a srácok sorban álltak a tűzoltóság előtt, ma, toborzás mellett alig van jelentkező, és nagyjából akinek keze-lába megvan, már fel is van véve.”

A szakszervezeti vezető szerint megyénként változó, hányan jelentkeznek, és egyébként országon belüli migráció is megfigyelhető. „Idő kérdése a visszafordíthatatlan probléma. Eljön az az időszak, amikor nem lesz utánpótlás, és a 60-as korosztály nyugdíjba megy. Ezt nagyjából 5-7 évvel későbbre tendálom, 2030-ra itt nagy gondok lesznek” - jósolja Salamon.

A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint ezzel szemben a megüresedett helyek betöltése folyamatos, és egyre többen jelentkeznek a pályára. 2024-ben például 33-mal többen, mint egy évvel korábban.

@budapesti_tuzoltok #tűzoltóság #tűzoltók #budapestituzoltok #tuzoltosag #tuzoltok #fyp #foryoupage #nekedbe #fy #foryou ♬ eredeti hang - budapesti_tuzoltok

Salamon szerint ha holnap azt mondanák, hogy a tűzoltók 50 évesen nyugdíjba mehetnek, akkor „a szervezet lefejezné magát”. Egylépéses megoldás tehát semmiképp nem jöhet szóba, de egy bérrendezést, ami az állományban maradást és az utánpótlás-nevelést is ösztönözné, szerinte mindenképp el kell indítani. „Nem hónapok múlva, nem a választás előtt, hanem most, és első lépéstől kezdve szemmel látható összeggel.”

A leszerelt exőrmester nem bízik bérfejlesztésben, és úgy tudja, vannak tűzoltók, akiknek még a több tízezres túlórapénzük kifizetését is visszavonták. A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a konkrét esetekre nem reagált, de állításuk szerint vagy kifizetésben, vagy szabadságban minden esetben honorálják a tűzoltók túlmunkáját.

„Ők nem azért túlóráznak, hogy plusz pénzük legyen, hanem mert ilyenkor nincs senki más, akit be lehet hívni” - mondja a leszerelt őrmester.

Salamon Lajos véleménye, hogy a Katasztrófavédelem alá tartozó szerveket külön kellene kezelni, egy módszerrel ezek irányíthatatlanok. Nulladik lépésként hozzáértő, szakmailag elismert és kikezdhetetlen vezetésre lenne szükség. A szakszervezeti elnök szerint a régi beidegződéseket el kellene engedni, és ha csak a választások környéki látszatváltoztatásokban gondolkodik a rendszer, akkor a nemcsak a szervezet, hanem a társadalom körmére is ráég a probléma.

Az ex-őrmester is úgy látja, hogy a rendszert „áthatja egyfajta poszt-szocialista köd”, ami miatt fenntarthatatlan. Az edukációs eseményeken szerinte nem azok képviselik a szakmát, akik el tudják azt adni, és a legtöbb alulról érkező újító szándékra nemet mondanak. Szerinte az osztrák modell felé halad a magyar katasztrófavédelem. Ausztriában csak a nagyobb településeken vannak hivatásos tűzoltók, a kistelepüléseken pedig önkéntes tűzoltóságok működnek. Magyarországon több településen már ugyanez a helyzet.

„Az önkéntes tűzoltóknak néha jobb ruháik, jobb autóik, jobb felszerelésük van, hiszen pályázati pénzekből fenn tudják tartani magukat.”

Szerinte mivel a hivatásos állomány fenntartása az államháztartásnak komoly teher, sokkal könnyebb az ilyen önfenntartó rendszerekre támaszkodni. Akár azt is el tudja képzelni, hogy rendszerszinten akár cél is lehet az a kép, ami a nyugati szomszédunknál már a valóság.

A felvetéssel kapcsolatos kérdésünkre a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nem válaszolt.

A jobb utánpótlást az általunk megkérdezett tűzoltók szerint bérrendezéssel, a kedvezményes nyugdíj visszavezetésének ígéretével (és annak későbbi betartásával) lehetne elsősorban elérni.

„A benntartó erő fokozása is szükséges, mert ha elvándorolnak a kollégák, az nem csak emberhiányt jelent, hiszen nem lesz, aki a több éves tapasztalatát az oktatási rendszerben továbbadja”

Emellett a rekreáció visszaépítését is fontosnak tartanák. Azt mondják, ahogy a régi időkben, sportnapokra, a kikapcsolódás, a nyaralás támogatására lenne szükség, mielőtt tényleg elfogy az egészséges, elhivatott, egyszersmind az adott környéken ismerős, nem átvezényelt tűzoltó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
70 éves Karikó Katalin, aki a tudományos világ csúcsára ért, de zavarja, hogy nem tud elég időt az unokáival lenni
A méltán híres kutató születésnapját családi körben tölti amerikai otthonában. Önéletrajzi könyve nemcsak érdekes, de inspiráló is.


Karikó Katalin 2023-ban Nobel-díjat kapott az mRNS-kutatások terén elért áttörő eredményeiért, de az út a tudományos világ csúcsáig közel sem volt zökkenőmentes. Élete és karrierje tele volt kihívásokkal, amiket újra és újra le kellett győznie, hogy végül igazi hőssé váljon.

Decemberben, amikor Karikó a svéd fővárosba utazott a díjátadóra, már a repülőn elkezdődött az ünneplés: a pilóta és az utasok is gratuláltak neki, mert mindenki tudta, miért ül azon a járaton. Önéletrajzi könyvéből az is kiderül, hogy a rengeteg siker mögött álló amerikai akadémiai rendszer sem olyan tökéletes, mint amilyennek tűnik. Karikó története így nemcsak inspiráló, hanem árnyalt képet is ad a tudományos világ működéséről.

Karikó Katalin ma, január 17-én ünnepli a 70. születésnapját, és a Blikknek korábban elmondta, hogy a jeles napot biztosan családi körben, Amerikában tölti. Az mRNS-kutatás Nobel-díjas úttörője szerint az unokáival sosem tud annyi időt együtt lenni, amennyit szeretne, ezért most minden percet kiélvez velük.

„Ma már a nővéremhez is hazamegyek Budapestre, meg Pennsylvaniában is otthon vagyok, ahol Bélával (Francia Béla, Karikó Katalin férje – a szerk.) élünk, de a lányomnál, Zsuzsiéknál, Kaliforniában is otthon érzem magam. Ráadásul itt vannak az unokáim, a három és fél éves Sanyika és a kétéves Zsuzsika. Biztosan nem vagyok túl jó nagymama, mert kevés időt tudunk együtt tölteni, de nagyon örülök nekik. Egészséges, értelmes gyerekek, és ez a legfontosabb!”

– idézte a kutató szavait a Nők Lapja.


Link másolása
KÖVESS MINKET: