SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán az előrehozott választásokról: Orbán Viktor politikai erejét azonnal lenullázná, ha megszavaznák

Magyar Péternek sikerült megint megragadnia a figyelmet egy fontos politikai üggyel - mondja a politikai elemző. A Tisza Párt elnöke még sokszor elmondhatja, milyen gyáva dolog, hogy Orbán Viktor nem mer kiállni ellene.


Az év első perceiben néma maradt a Sándor Palota. A köztársasági elnök napokkal korábban elmondta beszédét, karácsonykor. Ugyanekkor viszont Magyar Péter, az ellenzéki TISZA Párt elnöke mondott újévi beszédet, amiben előrehozott választásokat követelt, mivel szerinte az országnak nincs még egy éve folytatni az Orbán-kormánnyal az eddigi utat. Néhány nappal korábban pedig a Vox Populi oldal arról írt, a költségvetésben már idén félretettek a választásra pénzt, igaz, a kormány utólag azt állította, ez informatikai fejlesztésekre kell.

Bármi is volt Magyar Péter célja, az biztos, hogy már az újév első másodpercében lépéskényszerbe hozta a kormányt. Közben, mintha déjà vu érzése kerítené a politika iránt érdeklődőket, hiszen láttunk már ilyet, csak akkor Orbán Viktor követelte az előrehozott választást, és akit sarokba szorított, Gyurcsány Ferenc volt. Valóban hasonló a helyzet? Mi lehet Magyar Péter célja ezzel az erős évkezdettel? Somogyi Zoltán politikai elemzővel beszélgettünk.

– Egyesek szerint Magyar Péter dehogy akar előrehozott választást, hanem ez csak elővágás volt, hogy ne is legyen. Olyan sztorit is hallottam, hogy annak idején Orbán, amikor előrehozott választásokat követelt Gyurcsánnyal szemben, 2006 és 2008 tájékán, akkor ő szűkebb körben el is mondta, hogy csak azért követeli, hogy ráégessék Gyurcsányra, hogy ne is lehessen előrehozott választást csinálni. Lehet, hogy Magyar Péter a Fidesztől tanult?

– Egy előrehozott választás követelése lehet hiteles és lehet nevetséges. Ha olyan a politikai helyzet, hogy az nevetséges lenne, akkor azért nem követeli ellenzéki szereplő, mert ő maga válhat nevetségessé. Ha viszont hiteles, akkor a kormányra éghet rá, hogy miért nem megy bele. Azt érdemes megtippelnünk, hogy most hiteles vagy nevetséges ez a dolog?

Én arra hajlok, hogy most teljesen legitim módon mondhatja egy ellenzéki szereplő, hogy előre hozott választásra lenne szükség.

Ráadásul abban a kényelmes helyzetben volt, hogy nem is ő hozta be ezt a témát, hanem egy szociológus vette észre a költségvetésben azt a valószínűleg rosszul írt tételsort, amely miatt úgy gondolta, hogy ez a kormány szándékát tükrözi, a kormány akar előrehozott választást. Erre az észrevételre ugrott rá Magyar Péter, hogy igen, kellene is az előrehozott választás, mert nem bírja ki az ország 2026-ig. Továbbá az is fontos, hogy hol mondta be. A köztársasági elnök nem mondott újévi beszédet. Nem tudom, ki volt az a tanácsadója, aki ezt javasolta, hogy karácsonykor mondjon beszédet, amikor ember nincs, akit érdekelne egy politikus, viszont így szabadon hagyott egy teret újévkor, amit Magyar Péter ügyesen használt ki. Az azóta több, mint kétmilliós nézettséget elért beszédének az egyik, ha nem a legfontosabb követelése az előre hozott választás volt.

– Rögtön meg is lett a január slágertémája ezzel.

– Ráadásul a köztársasági elnök elkövetett egy újabb hibát, hogy reagált Magyar Péterre, amire Magyar Péter ismét reagálhatott, és újra felvethette az előrehozott választás fontosságát.

– Nézzük meg, hogy mi ebben a hiteles. Az rendben van, hogy egy hiteles szereplő követeli, hiszen azért a legnagyobb ellenzéki, sőt, hovatovább a legerősebb párt vezetője követeli ezt. Ugyanakkor nézzük meg a realitását is ennek. Ne a kormányzat, kizárólag a Tisza Párt részéről. Mi van, ha a köztársasági elnöke mégiscsak feloszlatja a parlamentet....

– Ez a Schrödinger macskája esete. Ha az országgyűlés fideszes többsége megszavazna egy előre hozott választást, ezzel gyakorlatilag saját magukat is megszüntetnék, hiszen nem csak Orbán Viktornak a politikai erejét nulláznák le azonnal, hanem a sajátjukat is, hiszen az ő politikai erejük Orbán Viktor politikai erejéből származtatható.

– A világon nagyon sok helyen él az előrehozott választás eszközével egy regnáló kormányzat vagy kármentésből, vagy pedig éppen azért, mert nagyon jó pozícióban van ahhoz, hogy így hosszabbítsa meg a mandátumát.

– Igen, az Egyesült Királyságban például ez több esetben megtörtént, de azért, mert az Egyesült Királyságban az éppen regnáló miniszterelnök jelentheti be az új választásokat. Tehát, ha azt gondolja, hogy például három évnyi kormányzás után erősebb, akkor azt mondhatja, hogy egy megerősítő szavazást kér az országtól. De nem ugyanaz a politikai helyzet, amikor a választásokat a köztársasági elnök írja ki. Nem ugyanabban a rendszerben vagyunk.

– Ez rendben is van, de nagyon jól tudjuk, hogy végül is nálunk egy emberen múlik minden. Ha a miniszterelnök előrehozott választást akar, akkor lesz is előrehozott választás.

– Ez biztos, de ha a miniszterelnök előrehozott választást akar, akkor azt erőteljesen meg kell indokolnia a dolog szokatlansága és a gyengeség alapvető érzete okán. Ráadásul már sok éve olyan rendkívüli állapot van az országban, amely rendeleti kormányzást tesz lehetővé, azaz egy központi szereplőnél van a hatalmi döntés minden eszköze, mert szerintük olyan nagy bajban van az ország. Innen nehéz abba a pozícióba átmenni, hogy most idő előtt mégis szavazzon az ország, amikor állítólag akkora nagy dráma van, hogy már nem lehet a Parlament munkájára alapozni a mindennapokat, ahhoz kell az erős kezű miniszterelnök kizárólagos akarata? Most akkor van nagy dráma, vagy még sincs?

– Tehát csak egy tévesen beírt sor, vagy elírás lehetett az a sor a költségvetésben, amiből előrehozott választásra következtettek, miközben a kormánynak esze ágában sem volt ilyesmire készülni?

– Én így érzem.

– Ez azért valahol mégiscsak egy játszma, és ebben van blöff is. A Tisza Párt még mindig csak castingolja a jelöltjeit. Egy májusi választásra össze lehetne rántani ezt a pártot? Lehet reális, ilyen szempontból komolyan vehető Magyar Péter felvetése?

– Olyan nagyon komoly számnak tűnik a 106 egyéni képviselő? A 2024-es választásokon simán tudott listát állítani úgy Magyar Péter, hogy senkit nem érdekelt, hogy ki megy be a neve alatt az Európai Parlamentbe és a Fővárosi Közgyűlésbe. Az akkori jelölteknél körülbelül négyszer több embert kell csupán összeszedni, és megvan a 106 jelölt. Miért lenne ez olyan nagy feladat?

– Itt azért van egy erős biztonsági kockázat. Nyilván nemcsak kiválasztani kell ezeket a jelölteket, ha alkalmasnak is tűnnek, valahogy le kell nyomozni, le kell káderezni őket, hogy ne kerüljön be a társaságba néhány kriptofideszes, aki robbanthatja az egészet. Szóval nagyon komolyan át kell nézni ezt a 106 embert.

– Ezt kevésbé tartom izgalmas dolognak, legfeljebb bevállal egy-két kockázatos jelöltet. Az MSZP például 1994-ben bárkit elindíthatott volna sok helyen, mert csak a pártlogóval megnyerte volna a választásokat egyéniben. Később a Fidesz is produkált olyat, hogy tiszta narancssárga volt az egész ország.

Ilyen politikai helyzetben nem annyira fontosak az egyéni képviselők.

Persze nyilván le kell káderezni őket, ez fontos feladat, de kétségem sincs afelől, hogy ki tudna állítani 106 egyéni jelöltet a Tisza Párt, akár három hónap múlva is. Ami fontosabb szerintem: az emberek azt gondolják, hogy rossz irányba megy az ország mind a gazdaság terén, mind a külpolitikában. Rossz döntéseket hoz Orbán, ezért veszít a népszerűségéből, és ezért erősödik a Tisza. Az emberek általános bizonytalanságban vannak a saját élethelyzetüket illetően. Ki az, aki hatalmi pozícióból ilyenkor megkockáztatna egy előrehozott választást?

– Esetleg az, aki látja, hogy jövőre még rosszabb lesz a helyzet.

– Vagy bízik abban, hogy nem. Mert ez egy relatív érzet.

Ha nagyon lemegy valami, akkor annak utána fölfelé is kell mozognia.

És itt jön az a relatív érzet, hogy habár csak viszonylagosan, de mégiscsak „visszapattanás” lesz, akkor 2026-ban már a hangulat is más lesz az országban.

– Lehet-e olyan számítás is Magyar Péter kijelentése mögött, hogy igazából csak a pártot akarja összerántani egy szorosabb határidővel?

– Szerintem enélkül is megy a pártépítés, és elég sokan jelentkeznek a Tisza Párt környékén, ahogy hallani lehet. Inkább arra kell Magyar Péternek koncentrálnia, hogy a közvetlenül kiválasztott emberek legyenek minél jobb minőségűek, hogy aztán rájuk tudja bízni a lokális pártépítést. Tehát nem hiszem, hogy ez a fajta mozgósítás miatt lenne fontos az előrehozott választás követelése. Azt inkább, hogy

megint megragadta a figyelmet egy fontos politikai üggyel, mert most mindenki erről beszél,

a köztársasági elnökig bezárólag.

– Meddig lehet ezt napirenden tartani?

– Ameddig rá tudja olvasni a kormányra, hogy nagyon gyáva dolog ebből visszalépni, hogy nem mernek kiállni, miközben folyamatosan lehet arra hivatkozni is, hogy ő megmondta korábban: már rég előrehozott választást kellett volna tartani. Tehát sokszor vissza tud majd utalni erre a lépésére.

– Magyar Péter is hivatkozott rá, hogy most az a helyzet van, megváltozott szereposztással, mint ami 2006 és 2009 között volt. Csak akkor Orbán volt a kihívó a Gyurcsány-kormánnyal szemben, ők vitték ezt a vonalat. Ha jól emlékszem, akkor fáradhatatlanul. Ők ezt egyfolytában napirenden tudták tartani.

– Ott azért egy nagyon erőteljes, utcai szintű szervezettség is volt az egész mögött. Egy kicsit más hangulat volt ilyen szempontból.

Az lenne egy probléma az Orbán-kormány számára, ha mindennapi szinten utcai tiltakozó tüntetéseket tudna Magyar Péter szervezni, mert már olyan lenne a közhangulat. Még nem olyan népszerűtlen az Orbán-kormány, hogy ez történhessen.

Itt most két egymással szembenálló nagy politikai táborról beszélhetünk, még nem dőlt el a csata, így nem lehet az akkori hangulathoz hasonlítani a mostanit.

– Herbert von Karajan karmestert megkérdezték annak idején, hogy mi az ő titka? Csak annyit mondott, hogy „Ich nehme ein Tempo”. Úgy tűnik, Magyar Péter most január elsején vett egy tempót, ami vonatkozhat az egész évre.

– Erre akkor én Tiger Woods-ot, a profi golfost idézném, amikor megkérdezték, mi a folyamatos sikerének az oka? Mire azt mondta, hogy „Nem tudom, talán kiemelkedően szerencsés vagyok. De tudják, mit vettem észre? Minél többet gyakorlok, valahogy annál szerencsésebb.” Magyar Péter pedig keményen dolgozik. Mintha még most sem vették volna ezt észre annyira Orbánék.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök
Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.


Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk