SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán az előrehozott választásokról: Orbán Viktor politikai erejét azonnal lenullázná, ha megszavaznák

Magyar Péternek sikerült megint megragadnia a figyelmet egy fontos politikai üggyel - mondja a politikai elemző. A Tisza Párt elnöke még sokszor elmondhatja, milyen gyáva dolog, hogy Orbán Viktor nem mer kiállni ellene.


Az év első perceiben néma maradt a Sándor Palota. A köztársasági elnök napokkal korábban elmondta beszédét, karácsonykor. Ugyanekkor viszont Magyar Péter, az ellenzéki TISZA Párt elnöke mondott újévi beszédet, amiben előrehozott választásokat követelt, mivel szerinte az országnak nincs még egy éve folytatni az Orbán-kormánnyal az eddigi utat. Néhány nappal korábban pedig a Vox Populi oldal arról írt, a költségvetésben már idén félretettek a választásra pénzt, igaz, a kormány utólag azt állította, ez informatikai fejlesztésekre kell.

Bármi is volt Magyar Péter célja, az biztos, hogy már az újév első másodpercében lépéskényszerbe hozta a kormányt. Közben, mintha déjà vu érzése kerítené a politika iránt érdeklődőket, hiszen láttunk már ilyet, csak akkor Orbán Viktor követelte az előrehozott választást, és akit sarokba szorított, Gyurcsány Ferenc volt. Valóban hasonló a helyzet? Mi lehet Magyar Péter célja ezzel az erős évkezdettel? Somogyi Zoltán politikai elemzővel beszélgettünk.

– Egyesek szerint Magyar Péter dehogy akar előrehozott választást, hanem ez csak elővágás volt, hogy ne is legyen. Olyan sztorit is hallottam, hogy annak idején Orbán, amikor előrehozott választásokat követelt Gyurcsánnyal szemben, 2006 és 2008 tájékán, akkor ő szűkebb körben el is mondta, hogy csak azért követeli, hogy ráégessék Gyurcsányra, hogy ne is lehessen előrehozott választást csinálni. Lehet, hogy Magyar Péter a Fidesztől tanult?

– Egy előrehozott választás követelése lehet hiteles és lehet nevetséges. Ha olyan a politikai helyzet, hogy az nevetséges lenne, akkor azért nem követeli ellenzéki szereplő, mert ő maga válhat nevetségessé. Ha viszont hiteles, akkor a kormányra éghet rá, hogy miért nem megy bele. Azt érdemes megtippelnünk, hogy most hiteles vagy nevetséges ez a dolog?

Én arra hajlok, hogy most teljesen legitim módon mondhatja egy ellenzéki szereplő, hogy előre hozott választásra lenne szükség.

Ráadásul abban a kényelmes helyzetben volt, hogy nem is ő hozta be ezt a témát, hanem egy szociológus vette észre a költségvetésben azt a valószínűleg rosszul írt tételsort, amely miatt úgy gondolta, hogy ez a kormány szándékát tükrözi, a kormány akar előrehozott választást. Erre az észrevételre ugrott rá Magyar Péter, hogy igen, kellene is az előrehozott választás, mert nem bírja ki az ország 2026-ig. Továbbá az is fontos, hogy hol mondta be. A köztársasági elnök nem mondott újévi beszédet. Nem tudom, ki volt az a tanácsadója, aki ezt javasolta, hogy karácsonykor mondjon beszédet, amikor ember nincs, akit érdekelne egy politikus, viszont így szabadon hagyott egy teret újévkor, amit Magyar Péter ügyesen használt ki. Az azóta több, mint kétmilliós nézettséget elért beszédének az egyik, ha nem a legfontosabb követelése az előre hozott választás volt.

– Rögtön meg is lett a január slágertémája ezzel.

– Ráadásul a köztársasági elnök elkövetett egy újabb hibát, hogy reagált Magyar Péterre, amire Magyar Péter ismét reagálhatott, és újra felvethette az előrehozott választás fontosságát.

– Nézzük meg, hogy mi ebben a hiteles. Az rendben van, hogy egy hiteles szereplő követeli, hiszen azért a legnagyobb ellenzéki, sőt, hovatovább a legerősebb párt vezetője követeli ezt. Ugyanakkor nézzük meg a realitását is ennek. Ne a kormányzat, kizárólag a Tisza Párt részéről. Mi van, ha a köztársasági elnöke mégiscsak feloszlatja a parlamentet....

– Ez a Schrödinger macskája esete. Ha az országgyűlés fideszes többsége megszavazna egy előre hozott választást, ezzel gyakorlatilag saját magukat is megszüntetnék, hiszen nem csak Orbán Viktornak a politikai erejét nulláznák le azonnal, hanem a sajátjukat is, hiszen az ő politikai erejük Orbán Viktor politikai erejéből származtatható.

– A világon nagyon sok helyen él az előrehozott választás eszközével egy regnáló kormányzat vagy kármentésből, vagy pedig éppen azért, mert nagyon jó pozícióban van ahhoz, hogy így hosszabbítsa meg a mandátumát.

– Igen, az Egyesült Királyságban például ez több esetben megtörtént, de azért, mert az Egyesült Királyságban az éppen regnáló miniszterelnök jelentheti be az új választásokat. Tehát, ha azt gondolja, hogy például három évnyi kormányzás után erősebb, akkor azt mondhatja, hogy egy megerősítő szavazást kér az országtól. De nem ugyanaz a politikai helyzet, amikor a választásokat a köztársasági elnök írja ki. Nem ugyanabban a rendszerben vagyunk.

– Ez rendben is van, de nagyon jól tudjuk, hogy végül is nálunk egy emberen múlik minden. Ha a miniszterelnök előrehozott választást akar, akkor lesz is előrehozott választás.

– Ez biztos, de ha a miniszterelnök előrehozott választást akar, akkor azt erőteljesen meg kell indokolnia a dolog szokatlansága és a gyengeség alapvető érzete okán. Ráadásul már sok éve olyan rendkívüli állapot van az országban, amely rendeleti kormányzást tesz lehetővé, azaz egy központi szereplőnél van a hatalmi döntés minden eszköze, mert szerintük olyan nagy bajban van az ország. Innen nehéz abba a pozícióba átmenni, hogy most idő előtt mégis szavazzon az ország, amikor állítólag akkora nagy dráma van, hogy már nem lehet a Parlament munkájára alapozni a mindennapokat, ahhoz kell az erős kezű miniszterelnök kizárólagos akarata? Most akkor van nagy dráma, vagy még sincs?

– Tehát csak egy tévesen beírt sor, vagy elírás lehetett az a sor a költségvetésben, amiből előrehozott választásra következtettek, miközben a kormánynak esze ágában sem volt ilyesmire készülni?

– Én így érzem.

– Ez azért valahol mégiscsak egy játszma, és ebben van blöff is. A Tisza Párt még mindig csak castingolja a jelöltjeit. Egy májusi választásra össze lehetne rántani ezt a pártot? Lehet reális, ilyen szempontból komolyan vehető Magyar Péter felvetése?

– Olyan nagyon komoly számnak tűnik a 106 egyéni képviselő? A 2024-es választásokon simán tudott listát állítani úgy Magyar Péter, hogy senkit nem érdekelt, hogy ki megy be a neve alatt az Európai Parlamentbe és a Fővárosi Közgyűlésbe. Az akkori jelölteknél körülbelül négyszer több embert kell csupán összeszedni, és megvan a 106 jelölt. Miért lenne ez olyan nagy feladat?

– Itt azért van egy erős biztonsági kockázat. Nyilván nemcsak kiválasztani kell ezeket a jelölteket, ha alkalmasnak is tűnnek, valahogy le kell nyomozni, le kell káderezni őket, hogy ne kerüljön be a társaságba néhány kriptofideszes, aki robbanthatja az egészet. Szóval nagyon komolyan át kell nézni ezt a 106 embert.

– Ezt kevésbé tartom izgalmas dolognak, legfeljebb bevállal egy-két kockázatos jelöltet. Az MSZP például 1994-ben bárkit elindíthatott volna sok helyen, mert csak a pártlogóval megnyerte volna a választásokat egyéniben. Később a Fidesz is produkált olyat, hogy tiszta narancssárga volt az egész ország.

Ilyen politikai helyzetben nem annyira fontosak az egyéni képviselők.

Persze nyilván le kell káderezni őket, ez fontos feladat, de kétségem sincs afelől, hogy ki tudna állítani 106 egyéni jelöltet a Tisza Párt, akár három hónap múlva is. Ami fontosabb szerintem: az emberek azt gondolják, hogy rossz irányba megy az ország mind a gazdaság terén, mind a külpolitikában. Rossz döntéseket hoz Orbán, ezért veszít a népszerűségéből, és ezért erősödik a Tisza. Az emberek általános bizonytalanságban vannak a saját élethelyzetüket illetően. Ki az, aki hatalmi pozícióból ilyenkor megkockáztatna egy előrehozott választást?

– Esetleg az, aki látja, hogy jövőre még rosszabb lesz a helyzet.

– Vagy bízik abban, hogy nem. Mert ez egy relatív érzet.

Ha nagyon lemegy valami, akkor annak utána fölfelé is kell mozognia.

És itt jön az a relatív érzet, hogy habár csak viszonylagosan, de mégiscsak „visszapattanás” lesz, akkor 2026-ban már a hangulat is más lesz az országban.

– Lehet-e olyan számítás is Magyar Péter kijelentése mögött, hogy igazából csak a pártot akarja összerántani egy szorosabb határidővel?

– Szerintem enélkül is megy a pártépítés, és elég sokan jelentkeznek a Tisza Párt környékén, ahogy hallani lehet. Inkább arra kell Magyar Péternek koncentrálnia, hogy a közvetlenül kiválasztott emberek legyenek minél jobb minőségűek, hogy aztán rájuk tudja bízni a lokális pártépítést. Tehát nem hiszem, hogy ez a fajta mozgósítás miatt lenne fontos az előrehozott választás követelése. Azt inkább, hogy

megint megragadta a figyelmet egy fontos politikai üggyel, mert most mindenki erről beszél,

a köztársasági elnökig bezárólag.

– Meddig lehet ezt napirenden tartani?

– Ameddig rá tudja olvasni a kormányra, hogy nagyon gyáva dolog ebből visszalépni, hogy nem mernek kiállni, miközben folyamatosan lehet arra hivatkozni is, hogy ő megmondta korábban: már rég előrehozott választást kellett volna tartani. Tehát sokszor vissza tud majd utalni erre a lépésére.

– Magyar Péter is hivatkozott rá, hogy most az a helyzet van, megváltozott szereposztással, mint ami 2006 és 2009 között volt. Csak akkor Orbán volt a kihívó a Gyurcsány-kormánnyal szemben, ők vitték ezt a vonalat. Ha jól emlékszem, akkor fáradhatatlanul. Ők ezt egyfolytában napirenden tudták tartani.

– Ott azért egy nagyon erőteljes, utcai szintű szervezettség is volt az egész mögött. Egy kicsit más hangulat volt ilyen szempontból.

Az lenne egy probléma az Orbán-kormány számára, ha mindennapi szinten utcai tiltakozó tüntetéseket tudna Magyar Péter szervezni, mert már olyan lenne a közhangulat. Még nem olyan népszerűtlen az Orbán-kormány, hogy ez történhessen.

Itt most két egymással szembenálló nagy politikai táborról beszélhetünk, még nem dőlt el a csata, így nem lehet az akkori hangulathoz hasonlítani a mostanit.

– Herbert von Karajan karmestert megkérdezték annak idején, hogy mi az ő titka? Csak annyit mondott, hogy „Ich nehme ein Tempo”. Úgy tűnik, Magyar Péter most január elsején vett egy tempót, ami vonatkozhat az egész évre.

– Erre akkor én Tiger Woods-ot, a profi golfost idézném, amikor megkérdezték, mi a folyamatos sikerének az oka? Mire azt mondta, hogy „Nem tudom, talán kiemelkedően szerencsés vagyok. De tudják, mit vettem észre? Minél többet gyakorlok, valahogy annál szerencsésebb.” Magyar Péter pedig keményen dolgozik. Mintha még most sem vették volna ezt észre annyira Orbánék.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta
A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.


Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Itt a törvény, ami felszámolja az MCC-t és több tucat alapítványt – kiderült, hogy veszi vissza az állam a sok százmilliárdos vagyont
Kedd este benyújtották azt a törvénycsomagot, amely megszünteti a Mathias Corvinus Collegiumot és több más, nem felsőoktatási közérdekű alapítványt, börtönnel bünteti a valótlan vagyonnyilatkozatokat, újraírja a közbeszerzési szabályokat. A cél az uniós források felszabadítása.


A kormány kedd este benyújtotta azt a T/174-es törvényjavaslatot, amely egyszerre teszi bűncselekménnyé a hamis vagyonnyilatkozatot, visszavezeti az állami vagyont a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokból (KEKVA-k) 2026. augusztus 31-ig, és érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot. A lépések célja az uniós források felszabadítása.

A csomag politikailag legfontosabb eleme a KEKVA-rendszer átalakítása. A javaslat szerint a felsőoktatáson kívüli közérdekű alapítványokat megszüntetik, az állam által juttatott vagyon és annak hozamai pedig visszaszállnak az államra. A folyamatot egy „elszámolási biztos” vezényli le.

A javaslat szerint augusztus 31-i határidővel megszüntetik a nem felsőoktatási közérdekű alapítványokat, köztük olyan ismert szervezeteket, mint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a MOL – Új Európa Alapítvány vagy a Batthyány Lajos Alapítvány.

A felsőoktatási KEKVA-k megmaradnak, de az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok mandátumát pedig a tervezet szerint korlátozzák, kinevezésüket pedig szigorúbb feltételekhez kötik. A javaslat külön rendelkezik a Fudan-projektet kezelő Tudás-Tér Alapítvány megszüntetésének előkészítéséről is, szintén augusztus 31-i céldátummal.

Teljesen átalakul a vagyonnyilatkozati rendszer is. A dokumentumokat digitálisan kell benyújtani az Országgyűlés webes felületén, ahol azok kereshetően és nyilvánosan elérhetők lesznek, a családtagok adatai kivételével.

A Büntető Törvénykönyv új tényállással bővül: aki elmulasztja a nyilatkozattételt, egy évig, aki pedig valótlan adatot közöl vagy elhallgat valamit, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

A javaslat érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot is. A szervezet a köztársasági elnöktől az önkormányzati képviselőkön és párttisztségviselőkön át a bírókig és ügyészekig a legszélesebb körben vizsgálhatja majd a vagyonnyilatkozatokat. A hatóság célhoz kötötten hozzáférhet állami nyilvántartásokhoz, beleértve az adó-, bank- és üzleti titkokat is, kezdeményezésére pedig a Közbeszerzési Döntőbizottságnak kötelező lesz felfüggesztenie egy eljárást.

A közbeszerzéseknél bevezetik az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát, és a tényleges tulajdonos mélyvizsgálata után kizáró ok lesz, ha egy cég nem felel meg ennek.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai regisztráció nélkül is elérhetővé válnak. A koncessziós eljárásoknál csak kivételes, objektív piacszerkezeti indokkal lesz tartható egyajánlatos tender. A szerződésekbe kötelező lesz korrupcióellenes feltételeket foglalni, amelyek kiterjednek az alvállalkozói lánc átláthatóságára is.

Az átláthatóságot növeli, hogy a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén kéthavonta, minden páros hónap 28-ig közzétételi kötelezettsége lesz többek között az állami tulajdonú vállalatoknak és a megmaradó KEKVA-knak is. Nyilvánossá válik a szerződéskötés dátuma és a beszállítói lánc is, az adatokat pedig minimum 10 évig elérhetővé kell tenni. A törvény hatályon kívül helyezi az információszabadságról szóló törvény azon passzusát, amelyre hivatkozva az adatigényléseket „új adat előállításának” minősítve utasították el.

A zártkörű befektetési alapoknál pontosan definiálják a tényleges tulajdonos fogalmát, a nyilvántartási adatokhoz pedig „jogos érdek” alapján újságírók, civil szervezetek és kutatók is hozzáférhetnek.

A vagyonnyilatkozati szigorítás a politikai és közjogi élet szinte minden szereplőjét érinti a köztársasági elnöktől a kormánytagokon, országgyűlési és önkormányzati képviselőkön át az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetőiig.

A törvénycsomag alapján augusztus 31-ig szűnnek meg a nem felsőoktatási KEKVA-k és veszik vissza az állami vagyont, az  alapítványi elszámolások és záró beszámolók benyújtásának határideje pedig október 31-ie lesz.

A kormány azzal érvel, hogy ezek a lépések elengedhetetlenek az uniós források felszabadításához és a korrupció elleni küzdelemhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk