SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: A nyugdíjasok és a nők a fő célcsoportja a Fidesznek, mert náluk erősebbek Magyar Péternél

Ilyen mennyiségű ígéretből arra következtethetünk, hogy eléggé rosszul állhatnak - mondja az elemző az Orbán Viktor évértékelőjén tett bejelentésekről. Ugyanerre utalnak az ott elhangzott fenyegetések is, bár ezek egyelőre inkább csak hangoskodásnak tűnnek.


Orbán Viktor szombati évértékelője óta úgy tűnik, a Fidesz több témában is újra tematizálni tudta a közbeszédet. Azóta is sok szó van a két- és háromgyerekeseknek életük végéig járó szja-mentesség ígéretéről, a nyugdíjasok számára kitalált áfa-visszatérítéséről, vagy épp a Pride esetleges betiltásáról, amivel kapcsolatban szerdán már az hangzott el, hogy beltérben képzelik el a kormánypártok.

Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk arról, néhány nap távlatából hogy látszik, milyen hatása lehet az évértékelőn bedobott témáknak, mit árulnak el az ott elhangzott ígéretek Orbán Viktor helyzetéről, és mit hozhat mindez a Fidesznek a Tisza Párttal folytatott versenyében.

– Az Orbán-beszéd legnagyobb része inkább az ellenséggel és a harccal foglalkozott.

– És még ígéretek voltak benne, amelyekből világosan kivehető, mely célcsoportoknak miket üzen. Viszont ilyen mennyiségű ígéretből arra következtethetünk, hogy eléggé rosszul állhatnak, nyilván ők is azt mérik. Ezért a nagy ígéretek.

– Miért pont a gyerekes anyákat és a nyugdíjasokat célozta meg Orbán Viktor?

– Azért, mert a nyugdíjasok és a nők a fő célcsoportja a Fidesznek. Ezekben a csoportokban erősebbek Magyar Péternél, és úgy érzik, hogy meg kell erősíteni őket az elkötelezettségükben, és talán további szavazókat is lehet közülük szerezni.

Ez már a választási osztogatásnak, az ígérgetésnek a része.

Könnyen lehet, hogy még bőven lesz választási osztogatás, mert pénzt mindig lehet nyomtatni, csak persze utána újra jön az infláció.

– Megint jön a rekorder infláció?

– Én nem nagyon látom, hogy lenne más lehetőség, mint a későbbi elinflálása annak az ígéretmennyiségnek, amit Orbán Viktor most tesz. Igazából ez a választások után érdekes, de

Orbán számára most a cél az, hogy a választásokig eljusson valahogy. Hogy utána mi lesz, az egy másik dolog.

A költségvetés helyzete abszolút nem teszi lehetővé büntetlenül ezt a fajta pénzosztogatást.

– Pedig győzelmi jelentésnek is tűnhetett, ahogy ezt meghirdette a miniszterelnök.

– De ahogy az előbb mondtam, itt most csak egy a cél, az pedig a választás. Hogy most ez mennyire lesz hatékony, afelől kétségeim vannak. Amúgy pedig én magam prokapitalista ember vagyok, így az ilyen típusú költségvetési osztogatások semmilyen mértékben nem tetszenek.

– A konkrét ígéretek mellett az tűnt a beszéd fő vonulatának, amikor harcról, hadmozdulatokról, birodalomról beszélt.

– Elvileg az Európai Unió tagjaként az Európai Uniónak kellene drukkolnunk, a sikerének, az erősödésének. Innen nézve olyan nagyon győztesként nem tudja kihirdetni magát Orbán Viktor. Semmi jót nem hoz azzal, hogy elpoénkodott az Unió vezetőin, hogy ők most milyen kínban tárgyalhatnak egymással, ami persze viccnek se túl jó, miközben ott van az a felemás érzés, hogy ő miért nincs ehhez az asztalhoz meghívva? Semmilyen sikert nem hordoz magában ez a különállás, legalábbis a magyar nemzetnek nem sokat.

– Szemlátomást ezt győzelmi jelentésként adta elő.

– Hogy most győzelmi jelentést tesz a sajátjainak, az még nem jelenti azt, hogy az ország ezzel egyetért. Ez annak a belső körnek szólt, akik tapsoltak neki.

Ráadásul ez a beszéd minden volt, csak évértékelés nem.

Az évértékelés valami olyan lenne, hogy beszámol az ország állapotáról, és elmondja, hogy ehhez képest milyen intézkedéseket tervez hozni, hogy még jobb legyen. Ez nem történt meg. Az, hogy a sajátjait elszórakoztatta, és együtt nevettek azokon, akik nem lehettek a teremben, még nem jelenti azt, hogy a termen kívül többsége van ennek a politikának.

– Ehhez képest nagyon harcias volt, és úgy tűnt, mint aki ereje teljében van. Bejelentette, hogy be akarja írni az alaptörvénybe, hogy Magyarországon férfiak és nők vannak, és ez még hagyján, de az idei Pride betiltását is kiérthettük egy mondatából.

– Mit kezdünk azzal, hogy az alkotmányba beleírja, hogy két nem van, a férfi és a nő? Mi változik a világban és az országban ettől? Mennyivel lesz általánosan jobb a hangulat?

A Pride betiltását valójában nem mondta ki. Csak lebegtette.

De igazából nem tudjuk még, hogy mit is akarna ezzel kapcsolatban megtenni. Azért olyan általánosan jobb hangulatot, jobb életet ez az intézkedés sem fog hozni.

– Az azért eléggé beszédes volt, hogy a legnagyobb tapsot ez a bejelentése kapta.

– Hát én nem lennék büszke, ha ilyen lenne a közönségem. A legnagyobb tapsot egyébként szerintem a két- és háromgyermekes anyák adómentessége kapta, ahogy emlékszem. Visszatérve azonban a témához,

még azt sem gondolom, hogy a közvélemény-kutatások, megerősítenék a homofób politikát, mert ennél sokkal összetettebb az, amit a magyar emberek gondolnak akár a homoszexualitásról, akár a Pride felvonulásról,

illetve annak politikai jelentőségéről.

– Szóba került még az is, hogy szankcionálnák Magyarországon a civil szervezeteket, amelyek támogatást fogadtak el – megjegyzem, legális és transzparens módon – az Egyesült Államokból, többek között az USAID kormányzati szervezettől. Elküldenek Washingtonba valakit, aki majd elkezdi átvizsgálni az anyagokat. Egyáltalán beengednek bárkit Washingtonba ezekbe az adatbázisokba, hogy „most jöttem Magyarországról, és szeretném megnézni, hogy mi vonatkozik mire, hogyan”?

– Nem tudom, hogy mennyire hozzák ezeket az adatokat nyilvánosságra, ezt majd meglátjuk. Ez az akció nyilván a politikai kommunikáció része, mármint hogy kimegy oda egy ember, és behozza az adatokat. Mivel utazni sem kellene ehhez, minden lekérhető elektronikusan.

Ha olyan jól állna a kormánypárt, akkor nem fenyegetőzne. Nem lenne értelme. Ha valaki jól áll, akkor meg akarja tartani a status quót, és nem kockáztat azzal, hogy fölöslegesen fenyegetőzik.

Itt most a probléma az, hogy rosszul áll. A saját kutatásaik is azt mondhatják, hogy valamit kell csinálni, aktivitást kell felmutatni, erőt kell mutatni, meg kell fenyegetni az ellenfelet, vagy az ellenfél irányába fenyegetéseket kell tenni annak érdekében, hogy minél kevesebben merjenek oda csatlakozni.

– Ezekkel az ígéretekkel vajon hány százalékot tud visszaszerezni a Fidesz?

– Az, hogy hány százalékot, azt itt nem fogjuk tudni megmondani. Az hogy mennyire maradt hiteles a Fidesz politikája, erről sem fogunk tudni itt számot adni. De az, hogy ez a cél, az biztos. Tehát arról van szó, nagyon egyértelműen, hogy ezeket a célcsoportokat próbálja megfogni, és magánál tartani.

Bőven lehet, hogy itt most nem is a szavazótábor növeléséről van szó, hanem egyszerűen csak arról, hogy ne menjen el még több szavazó.

Lehet, hogy erőteljes szavazatelvándorlást mérnek, és meg akarják állítani ezt a folyamatot, ahhoz kell a nagy ígéreteket kell tenni.

– És itt a következő határátlépés: Orbán Viktor eddig mindig azt mondta, hogy Oroszország az agresszor, Ukrajnának joga van megvédeni a területi integritását. Viszont most már Ukrajnáról csak mint egy ilyen nevű területről beszél, egy ütközőállamról, olyan módon, ahogy egy ellenséges államról szokás beszélni, amit most végre legyőztek.

– Szomorú ezt hallani, de ezek az állítások nem újak Orbántól. Valószínűleg a jobboldal korábbi tábora lecserélődött egy újra, mert nem hiszem, hogy mindenki olyan jó kedvvel követte a miniszterelnököt korábbi jobboldaliként egy Putyin-párti, Szovjetunió-nosztalgiát megértő, Nyugattól Kelet felé történő fordulatban. Ez az irány biztosan nem a klasszikus magyar jobboldali tábor iránya.

– Mi van, ha amiről a miniszterelnök beszélt, komolyan gondolja? Ha tüntetéseket tilt be, civil szervezeteket, és azok tagjait üldözi, kitiltja, betiltja, nyomoz ellenük, akkor az már nem az a rendszer, amit eddig ismertünk.

– Azzal egyetértek, hogy ennek a veszélye megvan. Az egy nagy kérdés, hogy meg tudjuk-e védeni az országot egy ilyen kihívással szemben. Annyi talán megnyugtató a dologban, hogy még mindig nem látszódnak a beszédeken túl konkrét lépések. Egyelőre ez inkább csak hangoskodás.

– Magyar Péter is megszólíttatott, mint áruló. A Tisza elnöke viszont nagyon óvatosan reagált. Persze elmondta, hogy ez mennyire gyenge beszéd volt, de például a Pride betiltására, a civil szervezetek vegzálására egyetlen mondatot sem mondott, mintha ezek forró krumplik lennének, amiket jobb nem elkapni.

– Itt két szempontot kell nézni. Először is Magyar Péternek van önálló témája, amit ő akar vinni. Ha reagál Orbán Viktorra, akkor Orbán Viktor témáját emeli tovább, és nem a sajátját. Ezt el akarja kerülni. Illetve minél kevésbé szeretné eltávolítani magától a Fidesz szavazóit. Meg akar hagyni nekik egy olyan lehetőséget, hogy akár átszavazzanak, vagy otthon maradjanak, mert nem tekintik Magyar Pétert súlyos problémának.

Ha választásokat akar nyerni, ezekre a szempontokra is figyelnie kell.

Megjegyezném, hogy pontosan ezekben az emberi jogi kérdésekben és az Orbán által felvetett dolgokban pont annak az ellenzéknek lenne lehetősége, amelyik most 1-2-3 százalékon áll azért, mert nincsen semmilyen témájuk, nem szólalnak meg. Az ilyen ügyekben simán meg lehetne szólalni. Lehetne nagyobb keretezésben például, hogy Orbán Viktor beszédéből kiderült, szíve szerint kilépne az Európai Unióból, de most mi megvédjük az országot, és ezt nem engedjük. Ez lehetne például egy nagy ügye a régi ellenzéknek. Vagy a másik, hogy megvédenék a fenyegetés alatt álló civileket. Azonban úgy tűnik, hogy a régi ellenzéki pártok valamilyen okból olyan bénultak, hogy semmi ilyesmiben nem akarnak részt venni, mintha lemondtak volna arról, hogy bármit is csináljanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Elmeorvosi vizsgálata után nyilvánosságra hozza Zsolti bácsi nevét a Szőlő utcai ügy koronatanúja
Bangó Sándor egy interjúban beszélt arról, hogy július elején elmeorvosi szakértői vizsgálata lesz, ezt követően a TikTok-oldalán fogja megnevezni „Zsolti bácsit.” Tagadta, hogy pénzt kapott volna az üggyel kapcsolatos nyilatkozataiért, és hogy az ő hangja hallható a Pócs János videójában bemutatott felvételen, ezért rágalmazás miatt feljelentést is tesz.


Újra megszólalt a nyilvánosság előtt a Szőlő utcai ügy koronatanúja. Bangó Sándor a Klikk TV-nek adott interjúban cáfolta, hogy pénzt kapott volna a „Zsolti bácsi”-üggyel kapcsolatos nyilatkozataiért. Azt mondta, soha életében nem látott együtt 4 millió forintot, a legnagyobb összeg, amivel valaha dolga volt, 500 ezer forint volt, ami állítása szerint három ember fizetéséből jött össze.

A vádakat, melyek szerint pénzért tette a Fideszre nézve terhelő kijelentéseit, határozottan visszautasította. „Nem kaptam egyáltalán semmiféle pénzt” – jelentette ki.

Pócs János fideszes parlamenti képviselő kedden tett közzé egy videót, amelyben Kiss Márió, a Szőlő utcai intézmény egykori nevelője azt állította, hogy a koronatanú több dologban is hazudott, és hogy 4 millió forintot ígértek neki azért cserébe, hogy felfedi Zsolti bácsi nevét. A videóban egy hangfelvételt is lejátszottak, amin a volt nevelő állítólag Bangó Sándorral beszél a pénzről. Magyar Márton, a Kontroll alapítója kedden tagadta a vádakat és közölte, hogy rágalmazás és becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala miatt feljelentést tesz Pócs Jánossal és Kiss Márióval szemben is.

„Bangó Sándor nem kapott pénzt sem tőlem, sem mástól a kontrollos interjúért cserébe, jómagam nem tudtam arról és ma sincs tudomásom arról, hogy Bangó Sándor hazudott volna az interjúban »Zsolti bácsi« vezetéknevéről”

– olvasható a Kontroll Facebook-oldalán megjelent közleményben. Magyar Márton hozzátette azt is, hogy „szakértő sem szükséges annak megállapításához, hogy a Pócs János által közzétett videóban bejátszott hangfelvételen nem Bangó Sándor hangja hallható”.

Bangó Sándor az interjúban Kiss Márióról azt mondta, nem volt a saját nevelője, csupán a Szőlő utcai intézményben dolgozott. Elmondása szerint a férfi a „büntető csoporttal” foglalkozott, és csak nagyon ritkán, plusz nevelőként fordult meg az ő akkori, befogadó csoportjában.

Részletesen felidézte, hogy 14 évesen hogyan került be az intézetbe: a rendőrség vitte be, két rendész fogadta, majd a Covid-járvány miatt kéthetes karanténba került az egészségügyi részlegen. Hangsúlyozta, hogy a befogadási folyamatban nevelő nem is vehetett részt. „Szó nincs róla, hogy Kiss Márió fogadott volna be ekkori időben” – tette hozzá, ugyanis a volt nevelő ennek ellenkezőjét állította Pócs Jánosnak.

A nyilvánosságra hozott hangfelvételről azt mondta, nem az ő hangja hallható rajta. Szerinte a felvételen egy véletlenszerűen kiválasztott, hasonló hangú ember beszélhet.

„Bocsánat, hogy ezt mondom, egy süket ember is hallja ezt, hogy nem én vagyok a videón” – jelentette ki.

Hozzátette, a saját beszédstílusát különlegesnek tartja, amit nem lehet utánozni. „Én nagyon megciterázom a szavakat, mivel nagyon sok könyvet olvastam, nagyon sok szókincset kaptam a könyvek által” – mondta.

Az ügyvédjével rágalmazásért és becsületsértésért tesznek feljelentést. Szerinte a hamis hangfelvétel nyilvánosságra hozatalának az volt a célja, hogy hiteltelenítsék, mivel szerinte a Zsolti bácsi-ügy egy ideje elcsendesedett. „Megállt egy kis ideig az ügy, ezáltal ő belőtt egy labdát, hogy megpróbálja elhitelteleníteni” – fogalmazott.

Beszélt arról is, hogy „Zsolti bácsi” nevének bemondása után kétszer is járt az ügyészségen, ahol mindkét alkalommal 9-10 órán keresztül hallgatták ki.

Elmondása szerint a kihallgatások során keresztkérdésekkel próbálták zavarba hozni, és megnézni, hogy ellentmondásba keveredik-e önmagával.

Vállalta a poligráfos vizsgálatot, de az végül meghiúsult. „Kettő olyan papírt is találtak, amik kizárják a poligráfos hazugságvizsgálatot. Ez az egyik az alacsony érzelmi intelligencia, a másik meg nem tudom mi volt” – közölte.

Az ügyben a következő lépés egy elmeorvosi szakértői vizsgálat lesz július 9-én, ami után, mint mondta, a TikTok-oldalán fogja megnevezni „Zsolti bácsit”. „Nem keverek bele semmilyen médiát, senkit nem keverek bele, se politikát, senkit. Ez az én saját döntésem” – szögezte le.

Az őt ért támadásokról nem kívánt részletesen beszélni, mondván, egyetlen áldozat sem beszél szívesen az átélt traumákról. Az online térben kapott bántó kommenteket mind elolvassa, mert érdekli az emberek véleménye, de ezek lelkileg nagyon megviselik.

„Nagyon rosszakat” – válaszolta arra a kérdésre, hogy mit gondolnak róla az emberek, és hozzátette, nagyon sokan elhiszik, hogy 4 millió forintot kapott.

Elmondta, hogy a nyilvánosság vonzza, mert mindig is híres énekes szeretett volna lenni, de úgy érzi, ez az álma most szertefoszlott. „Mert már nem emiatt leszek én híres. Hogy nézzétek, milyen jó hangja van. Hogy itt ez a gyerek és intézetből jött, és milyen jó hangja van. Hanem azért leszek híres, hogy »nézzetek, akit megerőszakoltak«” – mondta elkeseredetten.

A pénzügyeiről elárulta, hogy létezik egy adománygyűjtő oldal a nevében, de az ott összegyűlt pénzhez csak akkor férhet hozzá, ha bizonyítékot szolgáltat „Zsolti bácsi” személyéről. Cáfolta, hogy Juhász Péter expolitikus-tartalomgyártó gyűjtéséből kapott volna pénzt, tőle állítása szerint csak egy kiváló ügyvédet kapott segítségül. Jelenleg a keresztlányáéknál él, és gyakorlatilag ők tartják el, mivel alig maradt pénze.

Beszélt a mentális állapotáról is.

Elmondta, hogy a bántások hatására régebben többször is kárt tett magában, és öngyilkossági gondolatai is voltak.

Bevallotta, hogy sokszor úgy nyugszik meg, ha vágást ejt magán és látja a vérét kifolyni. Utoljára másfél hónapja volt erre példa.

Azt is elmondta, nehezen teremt kapcsolatot az emberekkel, és hosszabb távon nem bírja elviselni mások társaságát. A szeretetet az alapján méri, hogy ki az, aki képes sírni érte. Öt ilyen embert tudott megnevezni: egykori nevelőjét, a féltestvéreit, a keresztlányát és annak édesanyját. „Szerintem, ha valaki sír érted, és tényleg őszintén szeret, ha nem, inkább így mondom, ha valaki tényleg őszintén szeret, akkor az úgy mutassa ki a szeretetét, hogy tényleg sír, érted” – fejtette ki.

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk