SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: A nyugdíjasok és a nők a fő célcsoportja a Fidesznek, mert náluk erősebbek Magyar Péternél

Ilyen mennyiségű ígéretből arra következtethetünk, hogy eléggé rosszul állhatnak - mondja az elemző az Orbán Viktor évértékelőjén tett bejelentésekről. Ugyanerre utalnak az ott elhangzott fenyegetések is, bár ezek egyelőre inkább csak hangoskodásnak tűnnek.


Orbán Viktor szombati évértékelője óta úgy tűnik, a Fidesz több témában is újra tematizálni tudta a közbeszédet. Azóta is sok szó van a két- és háromgyerekeseknek életük végéig járó szja-mentesség ígéretéről, a nyugdíjasok számára kitalált áfa-visszatérítéséről, vagy épp a Pride esetleges betiltásáról, amivel kapcsolatban szerdán már az hangzott el, hogy beltérben képzelik el a kormánypártok.

Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk arról, néhány nap távlatából hogy látszik, milyen hatása lehet az évértékelőn bedobott témáknak, mit árulnak el az ott elhangzott ígéretek Orbán Viktor helyzetéről, és mit hozhat mindez a Fidesznek a Tisza Párttal folytatott versenyében.

– Az Orbán-beszéd legnagyobb része inkább az ellenséggel és a harccal foglalkozott.

– És még ígéretek voltak benne, amelyekből világosan kivehető, mely célcsoportoknak miket üzen. Viszont ilyen mennyiségű ígéretből arra következtethetünk, hogy eléggé rosszul állhatnak, nyilván ők is azt mérik. Ezért a nagy ígéretek.

– Miért pont a gyerekes anyákat és a nyugdíjasokat célozta meg Orbán Viktor?

– Azért, mert a nyugdíjasok és a nők a fő célcsoportja a Fidesznek. Ezekben a csoportokban erősebbek Magyar Péternél, és úgy érzik, hogy meg kell erősíteni őket az elkötelezettségükben, és talán további szavazókat is lehet közülük szerezni.

Ez már a választási osztogatásnak, az ígérgetésnek a része.

Könnyen lehet, hogy még bőven lesz választási osztogatás, mert pénzt mindig lehet nyomtatni, csak persze utána újra jön az infláció.

– Megint jön a rekorder infláció?

– Én nem nagyon látom, hogy lenne más lehetőség, mint a későbbi elinflálása annak az ígéretmennyiségnek, amit Orbán Viktor most tesz. Igazából ez a választások után érdekes, de

Orbán számára most a cél az, hogy a választásokig eljusson valahogy. Hogy utána mi lesz, az egy másik dolog.

A költségvetés helyzete abszolút nem teszi lehetővé büntetlenül ezt a fajta pénzosztogatást.

– Pedig győzelmi jelentésnek is tűnhetett, ahogy ezt meghirdette a miniszterelnök.

– De ahogy az előbb mondtam, itt most csak egy a cél, az pedig a választás. Hogy most ez mennyire lesz hatékony, afelől kétségeim vannak. Amúgy pedig én magam prokapitalista ember vagyok, így az ilyen típusú költségvetési osztogatások semmilyen mértékben nem tetszenek.

– A konkrét ígéretek mellett az tűnt a beszéd fő vonulatának, amikor harcról, hadmozdulatokról, birodalomról beszélt.

– Elvileg az Európai Unió tagjaként az Európai Uniónak kellene drukkolnunk, a sikerének, az erősödésének. Innen nézve olyan nagyon győztesként nem tudja kihirdetni magát Orbán Viktor. Semmi jót nem hoz azzal, hogy elpoénkodott az Unió vezetőin, hogy ők most milyen kínban tárgyalhatnak egymással, ami persze viccnek se túl jó, miközben ott van az a felemás érzés, hogy ő miért nincs ehhez az asztalhoz meghívva? Semmilyen sikert nem hordoz magában ez a különállás, legalábbis a magyar nemzetnek nem sokat.

– Szemlátomást ezt győzelmi jelentésként adta elő.

– Hogy most győzelmi jelentést tesz a sajátjainak, az még nem jelenti azt, hogy az ország ezzel egyetért. Ez annak a belső körnek szólt, akik tapsoltak neki.

Ráadásul ez a beszéd minden volt, csak évértékelés nem.

Az évértékelés valami olyan lenne, hogy beszámol az ország állapotáról, és elmondja, hogy ehhez képest milyen intézkedéseket tervez hozni, hogy még jobb legyen. Ez nem történt meg. Az, hogy a sajátjait elszórakoztatta, és együtt nevettek azokon, akik nem lehettek a teremben, még nem jelenti azt, hogy a termen kívül többsége van ennek a politikának.

– Ehhez képest nagyon harcias volt, és úgy tűnt, mint aki ereje teljében van. Bejelentette, hogy be akarja írni az alaptörvénybe, hogy Magyarországon férfiak és nők vannak, és ez még hagyján, de az idei Pride betiltását is kiérthettük egy mondatából.

– Mit kezdünk azzal, hogy az alkotmányba beleírja, hogy két nem van, a férfi és a nő? Mi változik a világban és az országban ettől? Mennyivel lesz általánosan jobb a hangulat?

A Pride betiltását valójában nem mondta ki. Csak lebegtette.

De igazából nem tudjuk még, hogy mit is akarna ezzel kapcsolatban megtenni. Azért olyan általánosan jobb hangulatot, jobb életet ez az intézkedés sem fog hozni.

– Az azért eléggé beszédes volt, hogy a legnagyobb tapsot ez a bejelentése kapta.

– Hát én nem lennék büszke, ha ilyen lenne a közönségem. A legnagyobb tapsot egyébként szerintem a két- és háromgyermekes anyák adómentessége kapta, ahogy emlékszem. Visszatérve azonban a témához,

még azt sem gondolom, hogy a közvélemény-kutatások, megerősítenék a homofób politikát, mert ennél sokkal összetettebb az, amit a magyar emberek gondolnak akár a homoszexualitásról, akár a Pride felvonulásról,

illetve annak politikai jelentőségéről.

– Szóba került még az is, hogy szankcionálnák Magyarországon a civil szervezeteket, amelyek támogatást fogadtak el – megjegyzem, legális és transzparens módon – az Egyesült Államokból, többek között az USAID kormányzati szervezettől. Elküldenek Washingtonba valakit, aki majd elkezdi átvizsgálni az anyagokat. Egyáltalán beengednek bárkit Washingtonba ezekbe az adatbázisokba, hogy „most jöttem Magyarországról, és szeretném megnézni, hogy mi vonatkozik mire, hogyan”?

– Nem tudom, hogy mennyire hozzák ezeket az adatokat nyilvánosságra, ezt majd meglátjuk. Ez az akció nyilván a politikai kommunikáció része, mármint hogy kimegy oda egy ember, és behozza az adatokat. Mivel utazni sem kellene ehhez, minden lekérhető elektronikusan.

Ha olyan jól állna a kormánypárt, akkor nem fenyegetőzne. Nem lenne értelme. Ha valaki jól áll, akkor meg akarja tartani a status quót, és nem kockáztat azzal, hogy fölöslegesen fenyegetőzik.

Itt most a probléma az, hogy rosszul áll. A saját kutatásaik is azt mondhatják, hogy valamit kell csinálni, aktivitást kell felmutatni, erőt kell mutatni, meg kell fenyegetni az ellenfelet, vagy az ellenfél irányába fenyegetéseket kell tenni annak érdekében, hogy minél kevesebben merjenek oda csatlakozni.

– Ezekkel az ígéretekkel vajon hány százalékot tud visszaszerezni a Fidesz?

– Az, hogy hány százalékot, azt itt nem fogjuk tudni megmondani. Az hogy mennyire maradt hiteles a Fidesz politikája, erről sem fogunk tudni itt számot adni. De az, hogy ez a cél, az biztos. Tehát arról van szó, nagyon egyértelműen, hogy ezeket a célcsoportokat próbálja megfogni, és magánál tartani.

Bőven lehet, hogy itt most nem is a szavazótábor növeléséről van szó, hanem egyszerűen csak arról, hogy ne menjen el még több szavazó.

Lehet, hogy erőteljes szavazatelvándorlást mérnek, és meg akarják állítani ezt a folyamatot, ahhoz kell a nagy ígéreteket kell tenni.

– És itt a következő határátlépés: Orbán Viktor eddig mindig azt mondta, hogy Oroszország az agresszor, Ukrajnának joga van megvédeni a területi integritását. Viszont most már Ukrajnáról csak mint egy ilyen nevű területről beszél, egy ütközőállamról, olyan módon, ahogy egy ellenséges államról szokás beszélni, amit most végre legyőztek.

– Szomorú ezt hallani, de ezek az állítások nem újak Orbántól. Valószínűleg a jobboldal korábbi tábora lecserélődött egy újra, mert nem hiszem, hogy mindenki olyan jó kedvvel követte a miniszterelnököt korábbi jobboldaliként egy Putyin-párti, Szovjetunió-nosztalgiát megértő, Nyugattól Kelet felé történő fordulatban. Ez az irány biztosan nem a klasszikus magyar jobboldali tábor iránya.

– Mi van, ha amiről a miniszterelnök beszélt, komolyan gondolja? Ha tüntetéseket tilt be, civil szervezeteket, és azok tagjait üldözi, kitiltja, betiltja, nyomoz ellenük, akkor az már nem az a rendszer, amit eddig ismertünk.

– Azzal egyetértek, hogy ennek a veszélye megvan. Az egy nagy kérdés, hogy meg tudjuk-e védeni az országot egy ilyen kihívással szemben. Annyi talán megnyugtató a dologban, hogy még mindig nem látszódnak a beszédeken túl konkrét lépések. Egyelőre ez inkább csak hangoskodás.

– Magyar Péter is megszólíttatott, mint áruló. A Tisza elnöke viszont nagyon óvatosan reagált. Persze elmondta, hogy ez mennyire gyenge beszéd volt, de például a Pride betiltására, a civil szervezetek vegzálására egyetlen mondatot sem mondott, mintha ezek forró krumplik lennének, amiket jobb nem elkapni.

– Itt két szempontot kell nézni. Először is Magyar Péternek van önálló témája, amit ő akar vinni. Ha reagál Orbán Viktorra, akkor Orbán Viktor témáját emeli tovább, és nem a sajátját. Ezt el akarja kerülni. Illetve minél kevésbé szeretné eltávolítani magától a Fidesz szavazóit. Meg akar hagyni nekik egy olyan lehetőséget, hogy akár átszavazzanak, vagy otthon maradjanak, mert nem tekintik Magyar Pétert súlyos problémának.

Ha választásokat akar nyerni, ezekre a szempontokra is figyelnie kell.

Megjegyezném, hogy pontosan ezekben az emberi jogi kérdésekben és az Orbán által felvetett dolgokban pont annak az ellenzéknek lenne lehetősége, amelyik most 1-2-3 százalékon áll azért, mert nincsen semmilyen témájuk, nem szólalnak meg. Az ilyen ügyekben simán meg lehetne szólalni. Lehetne nagyobb keretezésben például, hogy Orbán Viktor beszédéből kiderült, szíve szerint kilépne az Európai Unióból, de most mi megvédjük az országot, és ezt nem engedjük. Ez lehetne például egy nagy ügye a régi ellenzéknek. Vagy a másik, hogy megvédenék a fenyegetés alatt álló civileket. Azonban úgy tűnik, hogy a régi ellenzéki pártok valamilyen okból olyan bénultak, hogy semmi ilyesmiben nem akarnak részt venni, mintha lemondtak volna arról, hogy bármit is csináljanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Lengyel Tamás egyetlen posztban beszólt Rákay Philipnek és Balásy Gyulának is
Új filmjének bejelentése mellett Lengyel Tamás kemény politikai-üzleti utalásokat is tett a közösségi médiában. A színész Rákay Philip mellett Balásy Gyulát és a NER-hez köthető „kitartott oligarchákat” is bírálta.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Lengyel Tamás egy keddi bejegyzésben számolt be legújabb filmje, Az örökség elkészültéről. A színész a posztot azzal a felütéssel indítja, hogy „Jó hát nem Rákay Philip volt a producere a nyolc éve dédelgetett filmtervünknek, mert akkor nem annyi lett volna a film költségvetése, mint a producer úr két autója, hanem valószínűleg milliárdos nagyságrend.”

A színész szerint a független filmekkel foglalkozó Vertigo Média látta meg a lehetőséget a projektben.

„Végre elkészült Az örökség című trhillerünk.”

A színész ezután felvetette, hogy vajon az ő alkotásuk sikeresebb lesz-e a kormányközeli producer filmjénél.

Lengyel szerint az biztos, „hogy a filmben, amikor harcolni kell nem egy narrátor érkezik elmesélni, mit kellene látnunk, mint az Aranybullában, hanem komoly verekedés van.”

Az akciójelenetek forgatásának nehézségeiről szólva bevallotta, hogy eléggé megterhelő volt.

A színész a forgatási nehézségeket egy politikai párhuzammal zárta: „Mondhatom, eléggé tele is volt a gatya, mint ahogy Balasy Gyulának tegnap, vagy a többi érdemtelenül, verseny és szakmaiság nélkül meggazdagodott és kitartott oligarchának most.”

A szóban forgó filmben szerepel még rajta kívül többek között Molnár Áron és Mucsi Zoltán is. Az új magyar thriller előzetesét itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Fotógaléria: Ellepték a mémek az internetet a Balásy-interjú után
A tegnap nyilvánosságra került interjú után elszabadultak a mémgyárak. Jobbnál jobb alkotások látnak napvilágot.


Egyetlen interjú, egy elcsukló hang és egy nyilvános, könnyes bejelentés elég volt ahhoz, hogy május 4-én este a kormányzati kommunikáció egyik legfontosabb alakja és cégbirodalma mémmé váljon az interneten. Balásy Gyula, akinek cégei az elmúlt évtizedben szinte az összes nagy állami kommunikációs tendert elnyerték, a Kontroll című online műsorban közölte, hogy önként és ingyenesen felajánlja az államnak teljes médiaportfólióját.

Az interjú után az internetet elárasztották a mémek. Lilu műsorvezető Instagram-sztorija önmagában is szállóigévé vált:

„Haver, te nem felajánlod a vagyonod, hanem visszaadod.”

A választások előtt nagyot ment az a kalendár, amiben napról napra gyűjtötték az újabb és újabb napvilágra került NER és kormányhoz köthető visszaéléseket, most hasonló módon elkezdődött egy ilyen gyűjtés.

Összeszedtünk egy kis válogatást a legjobbakból:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Geszti Péter elmagyarázza, hogyan kereshetett Balásy Gyula ennyi pénzt, és felteszi a kérdést: hol lehet a többi?
A dalszerző-reklámszakember egy posztban fogalmazott meg súlyos állításokat Balásy Gyuláról. Szerinte a 2015 után bevezetett 15%-os jutalékrendszer torzította a piacot és károsította az államot.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Geszti Péter dalszerző-reklámszakember egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben fejtette ki véleményét a kormányzati kommunikációs költésekről és annak vélt rendszeréről. A poszt apropóját az adta, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette, cégcsoportját és magántőkealapokban lévő vagyonának jelentős részét felajánlja a magyar államnak.

Geszti a posztját egy drámai felütéssel kezdi: „Megborult az első dominó. Hamarosan dől a többi is. Szinte magától.” A bejegyzés visszatérő mondata, hogy „Balásy sír”, de a szerző szerint nincs ok az örömre, mert a probléma az egész rendszert érinti. „De mi sem nevetünk” – teszi hozzá.

A dalszerző felidézi, hogy állítása szerint 2015 után az állami reklámtendereken egy fix, 15 százalékos ügynökségi jutalékot vezettek be. Úgy véli, ez az arány „messze fölötte volt a piaci átlagnak, hiszen a nagyobb cégek akár 2-3%-ért is vállaltak ilyen munkát komoly megrendelések esetén”. A poszt írója szerint ez a gyakorlat egyszerre torzította a piacot, károsította meg az államot, és „brutális fix nyereséget biztosított a kijelölt csókosoknak”.

A bejegyzés szerint az állam vált a legnagyobb hirdetővé az országban, ami felveti a kérdést a visszacsorgatott pénzekkel kapcsolatban.

„Adja magát a kérdés, hogy mindazok a cégek, amelyek kijelölésre kerültek, mennyi alkotmányos költséggel kellett, hogy számoljanak, vagyis mennyit kellett visszatömni megrendelőik zsebébe?”

Geszti Péter szerint ezek a „pénzszivattyúk” nélkülözhetetlenek voltak a NER korrupciós rendszerének működéséhez.

A szerző úgy látja, a korábban ismeretlen Balásy Gyula súlytalansága miatt válhatott ideális, problémamentes közvetítővé. „Kellett valaki, aki bevállalta a szakmailag védhetetlen médiaelhelyezéseket, például azt, hogy egy - egy útszakaszon rendszeresen eszetlen mennyiségben jelent meg ugyanaz a plakát.” Ezt a gyakorlatot Geszti „totálisan felesleges pénzszórásnak” nevezi, amely szerinte ráadásul árt az üzenetnek.

A poszt szerint a túlzásba vitt kormányzati hirdetések sokakat elidegenítettek. „A mindent ellepő kormányzati hirdetésektől egyre többen fordultak el undorodva, és az ilyen »túlhirdetés« nemcsak a politika felé terelte a korábban közélettel nem foglalkozó választókat, hanem felbőszítette a későbbi szavazók nagy részét.”

Geszti Péter úgy fogalmaz, a megrendelő ezzel saját magának ártott. A dalszerző szerint a közpénz nem volt szempont. „De a közpénz nem számított, orrán-száján dőlt a propaganda, mert közben csengett a fix jutalék. De kinek?” – teszi fel a kérdést.

A bejegyzés számszerűsíti is a vélt profitot. Azt állítja, Balásy Gyula cégein 2017-től legalább 1200 milliárd forint közpénz folyt át. Ennek 15%-os jutalékát 180 milliárd forintra teszi, majd hozzáteszi: „Ebből 1500 Ferrarit lehet venni. Balásynak egy tucat sincs. Ki járhat a többivel? Egy feltaláló? Egy gázszerelő? Egy utcai harcos?” A legfrissebb sajtószámítások szerint egyébként Balásy államnak felajánlott cégei 2017 óta 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki.

Geszti Péter szerint a történet a pénzügyi oldalon túl morálisan is siralmas. Felteszi a kérdést, „hogy milyen emberek azok, aki a gyűlöletkampányokat kitalálták, kivitelezték, akik bevállalták a védhetetlent?”

„Mi lehet a lelkiismeretük helyén? Egy széf?”

A poszt konkrét példákat is említ, szerinte voltak, „aki bombákat nyomtattak az utcai hirdetésekre fenyegetésként, és kampányvideókban magyar apákat küldtek AI üzemmódban meghalni egy kitalált és sosem létezett háborús frontra”.

Geszti szerint a kampányok készítői „cselekvő bűntársak lettek abban, hogy szénné abuzálták a magyar társadalmat”. Majd felteszi a kérdést: „És vajon mikor jön el a pillanat, amikor előkerül a rémisztő mondat: parancsra cselekedtem?”

A posztot a refrén ismétlésével és egyfajta figyelmeztetéssel zárja: „Balásy sír. Felkészül Matolcsy, Mága, a tizedes meg a többiek…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Pesti Srácok főszerkesztője a Balásy-interjúról: Ez nem demokratikus aktus, hanem államcsíny
Huth Gergely szerint Balásy Gyulát bírói jóváhagyás nélkül teszik tönkre és félemlítik meg. A publicista szerint az ügy előképe Sára Botond főispán meghurcolása volt, és a folyamat több ezer ember megélhetését veszélyezteti.


Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője is reagált Balásy Gyula nagy visszhangot kiváltó interjújára. Ahogy arról beszámoltunk, a vállalkozó többek közt arról beszélt a Kontrollnak, hogy felajánlja az államnak a 22 éve épített cégcsoportját. Elmondása szerint több cégének bankszámláját „technikai hibára” hivatkozva befagyasztották, ami szerinte több tízmilliárd forintot érintett.

Huth Gergely a Facebook-oldalán írta meg a véleményét az interjúról. Azzal indít, hogy szerinte elképzelhető, Balásy Gyula cégei kötöttek túlárazott szerződéseket, de az is, hogy nem. Hozzáteszi, hogy „az oknyomozó újságíróknak joguk van ezután kutakodni, s egyáltalán bárkinek feljelentést tennie, ha úgy gondolja.”

Azt azonban elfogadhatatlannak tartja, ami szerinte most zajlik.

„Hogy (nyilván jó előre beépített) hatósági, vagy azon kívüli szereplők pár nap leforgása alatt, bírói jóváhagyás nélkül tönkretegyenek és megfélemlítsenek egy olyan nagyvállalkozót, aki munkáját elnyert közbeszerzések alapján, a most leköszönő ellenzék által folyamatosan vizsgálva végzi.”

Az újságíró szerint Balásy működésének megnehezítése rengeteg ember megélhetését sodorja veszélybe. Úgy fogalmaz, „akinek ellehetetlenítése több száz, közvetve több ezer ember megélhetését teszi kockára (a BL-döntő szervezőitől kezdve egy rakás bal- és jobboldali reklámszakemberen és médiamunkáson át a kulturális szféra egy részéig).”

„Ezt az embert mindezek után arra kényszerítik - ismétlem, bármiféle bírói, ügyészi, rendőri intézkedés nélkül -, hogy a parlament által még meg sem választott miniszterelnök házi tévéjében mondjon le pityeregve a teljes céges és magánvagyonáról, kielégítve ezzel a Tisza-vezér személyes bosszúvágyát, s egyben megfélemlítve minden politikai ellenfelet”

– írja.

Előjelként említi Sára Botond főispán ügyét, akit szerinte múlt héten meghurcoltak „pár karton bor elfogadásának ürügyén”. Úgy látja, ez még csak a kezdet.

Huth szerint a jelenlegi események fényében már érthetővé válik Magyar Péter korábbi magabiztossága, aki már a választás éjjelén az állami vezetők és polgármesterek eltávolításával fenyegetőzött.

Úgy gondolja, „ami most zajlik, az nem egy demokratikus aktus, hanem egy jó előre eltervezett államcsíny”.

„Az ország jobbik részének” feltette a kérdést: „eltűrjük mi ezt?”

A főszerkesztő szerint „a Fidesz-kormány alatt minden ellenzéki szabadon tüntethetett, szervezkedhetett, belephette a kulturális- és szellemi szférát, ott agitálhattak, ahol csak akartak, még a kisgyerekeket is büntetlenül demonstrációkra terelhették az iskolákból.” Véleménye szerint a baloldali sajtó is gyarapodott az elmúlt években.

Huth elismeri, hogy Balásy Gyula nem feltétlenül egy közkedvelt figura: „persze, nehéz a luxizó és mimózalelkű Balásy Gyulában egy szimpatikus mártírt látni”.

Végül azt írja:

„ha már most lábbal tiporhatják a törvényt, akkor bárki, ismétlem, bárki lehet a következő. Ha hagyjuk...”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk