SZEMPONT
A Rovatból

Sok trükk van - mondja az egyre gazdagodó politikusokról a korrupció ellen küzdő K-Monitor szakértője

Ismét röpködnek a milliárdos osztalékok, de Merényi Miklós szerint egyáltalán nem minden az, aminek látszik. Még mindig vannak, akiknek fontos, hogy a pénzt ne lehessen közvetlenül hozzájuk kötni. És ehhez számos trükk van a tarsolyukban.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. június 07.



Választások ide vagy oda, a politikusok, családtagjaik, valamint a hozzájuk közel álló üzletemberek idén sem fogták vissza magukat. A Forbes összesítése szerint az Orbán-család cégei a nyilvánosan elérhető adatok, beszámolók alapján tavaly több mint 400 milliárdos árbevétel mellett majdnem 54 milliárd Ft nyereséget termeltek, és a családtagok 6 milliárd Ft osztalékot meg is szavaztak maguknak.

De ez szinte semmi ahhoz képest, hogy Mészáros Lőrinc egymaga 61 milliárd Ft osztalékot vett ki a cégeiből.

A közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért küzdő K-Monitor szakértőjével, Merényi Miklóssal arról beszélgettünk, miről szólnak ezek szinte felfoghatatlanul nagy számok, és vajon befolyásolhatják-e ezek a hírek a választások eredményét.

– Most van karácsony, mármint azoknak, akik vállalkozások osztalékaiból élnek. A szerencsésebbek elképesztő osztalékokat vesznek ki, akadnak közöttük politikusok vagy hozzájuk igen közel álló üzletemberek is. Úgy tűnik, ezt már nem is nagyon próbálják titkolni.

– Ezek a cégbeszámolók nyilvánosak, és ezt azok is tudják, akik kiadják. Sokszor tudatosan úgy állítják össze, hogy figyelembe veszik a nyilvánosságra kerülést. Például a V-Híd tavaly beleírta, hogy támogatják a Fidelitast, de idén ebből tanulva már egyáltalán nem részletezik, kinek adtak támogatásokat. De azzal nem értek egyet, hogy ezeket az információkat nem próbálják titkolni, vagy hogy a gazdasági szereplők nem használnának olyan praktikákat, amelyekkel eltitkolják az osztalékbevételeiket, hogy ne lehessen közvetlenül hozzájuk kötni.

Sok trükk van. Például előfordul, hogy egy cég tulajdonosa nyilvánosan nem elérhető, vagy egy magántőkealap a tulajdonos, vagy látni olyat is, hogy egy stróman a tulajdonos.

Előfordul, hogy aki bevallja, hogy ő a tulajdonos, valójában nem az, akihez a pénzek a nap végén eljutnak. Még 2024-ben is vannak, akiknek ez reputációs kockázatnak számít. Ők próbálnak 1-2 lépésre távol maradni a nagyon nagy osztalékoktól, vagy a túlságosan ismert cégektől.

– Itt van például Lázár János batidai kastélya, ahol ő elvileg 40 százalékos tulajdonos, mégis ő vette ki az egész osztalékot. Ez hogy lehetséges?

– Ez egy érdekes történet.

Lázár János körülbelül tíz éve folyamatosan növeli a részesedését a cégben, amit az első pillanattól kezdve az ő kastélyaként emlegetnek. Mostanra eljutottunk oda, hogy ez tulajdonképpen de facto így is van.

A cégpapírokban azonban még mindig azt látom, hogy ő csak 40%-os tulajdonos. Hogy ez változott-e, azt valószínűleg a jövő évi vagyonnyilatkozatából lehet majd kideríteni.

– Rogán Antal egy híres szálloda elnöki lakosztályában szállt meg a minap Londonban, ahol 3,5 millió Ft-ba kerül egyetlen éjszaka. Az őt ott megtaláló 444-nek azt mondta, van annyi jövedelme, hogy ezt megtehesse. Mire gondolhatott?

– Ha valaki megnézi a vagyonnyilatkozatokat, látja, hogy tényleg milliárdos összeget kapott egy találmány hasznosítási díjából. Ez az állítás tehát igaz. De lehet mindez csak fedősztori a nyilvánosság felé, amire bármikor hivatkozhat. Érdemes átböngészni annak a cégnek a beszámolóit, amelyik ezt a díjat fizeti. Ott jól látszik, hogy a cég legnagyobb kiadási tétele ez a díj, amit minden évben kifizet.

Mintha az egész cég azért jött volna létre, hogy ezt a díjat kifizesse,

mert még az osztalékok vagy a bérek is kisebb tételek a költségvetésében, mint ez a díj.

– Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a gyarapodása is egyre nyilvánvalóbb.

– Az osztalékok ilyen szempontból is izgalmasak. Tavaly volt a G7-nek egy cikke, ami bemutatta, hogy egy olyan cég, ami eredetileg Jellinek Dánielé volt, áttételes konstrukcióban Tiborczéknak fizetett ki osztalékokat.

Ezt a céget azóta Tiborcz meg is vette, és idén is fizetett 6 milliárd forint osztalékot.

Szóval az, hogy ezek a kifizetések pontosan milyen üzleti ügyeket fednek, nagyon nehéz meghatározni a beszámolók alapján. Nehéz megmondani, hogy valaki egy korábbi években felhalmozott pénzt ad át valaki másnak, vagy ténylegesen folyamatos üzleti tevékenység zajlik, aminek ez a hozama. Érdemes belenézni azokba az építőipari cégekbe is, ahol elvileg értékteremtő munka zajlik. Itt sokszor az látszik, hogy az osztalék mértéke több, mint amennyit a melósoknak kifizetnek. Jó példa erre Mészáros János, Mészáros Lőrinc öccse. Ő különböző mezőgazdasági és útépítési eszközökkel kereskedik, és sok közbeszerzést elnyer. Az ő cégcsoportjában

a kifizetett osztalék több volt, mint az összes bérköltség, amit a tavaly a 100 munkavállalónak kifizettek.

Jól látszik, hogy a munkahelyteremtés csak egy aspektusa a dolognak, de van egy extraprofit, amit ténylegesen ki is fizetnek a tulajdonosnak.

– Hogyan lehet ilyen mesés osztalékokat kivenni ezekből a cégekből? Ilyen zseniálisak, innovatívak a NER-közeli cégtulajdonosok?

– Az, hogy mi számít nagyon profitábilis tevékenységnek, nem feltétlenül kell, hogy valamilyen innovációhoz kapcsolódjon. Rogán Antal volt feleségének van egy médiacége, ami minden évben milliárdos osztalékot fizet. Ez tulajdonképpen egy bulvárblog, ahol állami szervek és NER-hez köthető piaci szereplők hirdetnek. Ha drágán vásárolnak hirdetési helyeket ezen a blogon, ezek több százmillió, akár több milliárd forintos bevételeket hozhatnak, miközben a költség alacsony, hiszen mindössze 6-7 ember dolgozik ennél a cégnél.

Így ki tud jönni egy milliárdos osztalék.

Vannak cégek, ahol valamilyen mutyi eredményezheti a nagy nyereséget, de vannak, amelyek ténylegesen végeznek valamilyen tevékenységet. Itt minden egyedi esetet mérlegelni kell. Az is lehet, hogy a nagy összegű osztalék korábbi évek eredményeiből fakad, mert a tulajdonos úgy érzi, hogy most van szüksége a pénzre. Az idei év sajtócikkei azonban nem ezekről az ügyekről szólnak. A politikaközeli cégek minden évben kifizetik ezeket az osztalékokat. Érdemes jobban beleásni magunkat a cégbeszámolókba, mert jól látszik, hogy milyen üzleti modell valósult meg.

– Tehát a NER-közeli cégek között is vannak különbségek?

– Igen, például Mészáros Lőrinc egyik építőipari cége, a Mészáros és Mészáros Kft. évtizedes viszonylatban több tízmilliárd forintot fizetett ki osztalékként. Ezt egy nagy építőipari cégnek gondolnánk, ahol sokan dolgoznak, és nagy értéket hoznak létre. Valójában azonban ez egy projektmenedzser cég, ahol 120 fő dolgozik. A tavalyi árbevételük mégis 119,5 milliárd Ft volt.

Ők alapvetően projektmenedzserek és pénzügyesek, akik a tendereket menedzselik és továbbadják az alvállalkozóknak. A tényleges munkát nem ők végzik.

Volt egy összehasonlítás, ahol megnéztük Mészáros egy másik cégét, a ZÁÉV-et, ami stadionokat épített az elmúlt években, és a Marketet, ami Garancsi István cége, és szintén NER-közeli. A Market piaci befektetéseket is végez, mint például irodaházak építése. Érdekes látni, hogy míg a Market nagyobb árbevételre tesz szert és több alkalmazottja van, a kivett osztalék mértéke kisebb, mint a ZÁÉV-nál, amely szinte kizárólag állami közbeszerzésekből él.

– Ott van Hatvanpuszta, ami nagyon gyorsan felépült. Tudjuk, hogy pontosan milyen pénzből és hogyan?

– Ez nyilván politikai ügy, hiszen az, hogy ez milyen módon kötődik a miniszterelnökhöz, illetve a miniszterelnök családjában épül, jogosan kelti fel az emberek érdeklődését. A magyarázat azonban nem biztos, hogy teljesen fedi a valóságot, miközben nem állítanám, hogy semmilyen összefüggésben nincs a azzal. Ez az építkezés Orbán Viktor édesapja bányaipari cégének, a Dolomit Kft-nek az osztalékából történhetett. A sajtó minden évben cikkezik arról, hogy a Dolomit Kft. milliárdos osztalékot fizet ki. A cégnek voltak állami projektekhez köthető megbízásai és Mészáros Lőrinccel is volt üzleti kapcsolata, vagyis azt azért nem mondhatjuk, hogy ezek 100%-bantiszta piaci bevételek.

Ha azonban összeadjuk a kivett osztalékokat, és feltételezzük, hogy a család takarékosan élt és félretette ezt a pénzt, akkor akár meg is épülhetett ez a komplexum.

Ezt mondhatjuk a beszámolók alapján. Innentől a miniszterelnököt kellene meghallgatni arról, hogy ő mit mond erről.

– Mennyire üti át az ingerküszöböt választói szinten mindez? Nem érzi a kockázatát a kormánypárt annak, hogy a választások előtt ezek az információk nyilvánosságra kerülnek?

– Szerintem akkor azért érzi, hogyha mi böngésszük ezeket a beszámolókat. Az állami rendezvények és plakátozós munkák például mind Balásy Gyula cégeihez tartoznak. Idén azonban ezek a cégek még nem tették ki a beszámolóikat. Van egy törekvés bizonyos cégeknél, hogy eltolják ezeket az ügyeket a választás utánra.

Amikor a sajtó ír Rogán Antal találmányának ügyéről, több ezer ember rákeres, hogy mi ez a találmány, és hogy lehet ennyi pénzt összeszedni. Azaz az információ eljut az emberekhez, és sokakat felháborít.

Viszont az is igaz, hogy egyrészt kevés emberhez jut el, mert csak bizonyos online lapok szemlézik ezeket a híreket, az emberek többsége nem olvassa ezeket, másrészt pedig egy ilyen időszakban, amikor naponta tíz cikk jelenik meg különböző cégügyekről, biztosan nem olvassák végig mindet. Ez egy politikai feladat lenne, biztosan izgalmas, ahogy annak idején az volt Szijjártó jachtozása.

Például az ő felesége is évek óta nagyon nagy összegű osztalékokat kap egy olyan cégből, aminek honlapja sincsen.

Ezeket az ügyeket fel lehetne építeni, és ezek biztosan rombolják a politikusok szavahihetőségét.

– Hogy működik egy stróman? Nem félő, hogy egyszer csak azt gondolja, hogy mégiscsak övé az a pénz, és lelép az egész összeggel?

– Ennek van egy büntetőjogi része. Emlékezhetünk például a Quaestor-ügyre, ahol valakinek a nevére írattak cégeket. Ezek az emberek általában hátrányos helyzetűek és nem feltétlenül képesek belátni az egész ügy hátterét. De az is előfordul, hogy valaki szorosan együtt dolgozik egy politikussal, jó kapcsolatot ápol vele, és róla mondják, hogy stróman, tehát valakinek a vagyonát kezeli. Ennek is sok árnyalata van. Vannak olyan gazdasági szereplők, akik a mostani politikai elittel szoros kapcsolatot ápolnak és politikailag exponáltak. De még nekik is vannak olyan cégeik, amelyek nagyobb önállósággal rendelkeznek, ahonnan nem veszik ki az összes osztalékot.

Például Mészáros Lőrinc cégbirodalmában is vannak olyan cégek, amelyek személyesen fontosak neki, és ott inkább befekteti a pénzt, nem veszi ki.

Másrészről a nagy építőipari cégek esetében mindig kiveszik az összes osztalékot, amit aztán különböző politikai, gazdasági és stratégiai célokra fektetnek be. És vannak olyan gazdasági szereplők is, mint például Jellinek Dániel, aki független és piaci szereplőnek tűnik, de neki is vannak olyan ügyletei, amelyekben nem biztos, hogy teljesen autonóm módon dönt. Inkább úgy tűnik, hogy valamilyen más gazdasági szereplőnek falaz, és utána ezeket a cégeket továbbadja. Tehát ez egy nagyon árnyalt dolog, nem lehet őket egy kalap alá venni.

– Amikor létrehozták a KESMA-t, akkor ingyen odapasszoltak nagyon értékes cégeket ennek az alapítványnak. Ez például arra utalhat, hogy az egész egy strómanrendszer volt?

– Ennél árnyaltabban kell megérteni a működését annak, ahogyan a politikai és a gazdasági elit egymással kapcsolatban van az elmúlt tíz-tizenöt évben. Ez egy bonyolult összefüggésrendszer, és nem állítanám, hogy ezeknek a gazdasági szereplőknek ne lenne semmiféle önállóságuk.

Biztos, hogy vannak olyan területek, amelyek a politika számára stratégiai fontosságúak, mint például a média, ahol az üzleti érdekek nem érvényesülnek.

Itt a profit és a nyereségesség szempontjai háttérbe szorulnak. Ez egy feladat, amit a gazdasági szereplőknek kiadnak, és amit el kell látniuk, ha továbbra is a hatalom kegyében akarnak maradni.

– Magyar Péter azt ígéri, ha hatalomra kerül, húsz évre visszamenőleg vagyonosodási vizsgálatot indít a politikusok és családtagjaik ellen, és amennyiben nem tudják igazolni, miből lett ekkora vagyonuk, adót vet ki rájuk. Mekkora ennek a realitása?

– Biztos, hogy van olyan része ezeknek a céges pénzeknek, amelyek visszakövethetősége nagyon nehéz, ha nem lehetetlen. Komplex, kiterjedt vizsgálatra lenne szükség. Első lépésként meg kellene teremteni ezeknek a vizsgálatoknak a jogi kereteit. Jelenleg nem zajlanak ilyen vagyonosodási vizsgálatok, a NAV sem folytat ilyeneket. Korábban volt erre lehetőség, de most már nincsenek ilyenek. A vagyonnyilatkozati rendszerrel kapcsolatban sokat beszéltünk már erről évek, évtizedek óta. Jelenleg a kormánytagoknak, képviselőknek és vezető politikusoknak nem kell valódi szankcióktól tartaniuk, ha valamit rosszul írnak be. Azon kívül, hogy kijavítják, nincs más következménye. A civilek javaslata az, hogy a NAV automatikusan indítson vagyonosodási vizsgálatot, ha a politikus nem tudja alátámasztani meggazdagodásának hátterét. Ha nem tesz eleget vagyonnyilatkozati kötelezettségének, vagy valótlan állításokat tesz, akkor érdemi szankciókkal lehessen sújtani.

Mindenképpen létre kellene hozni egy olyan állami szervet, például egy korrupciós ügyészséget vagy egy specializált szervezetet, amely képes kinyomozni ezeket az ügyeket.

Jelenleg hiányzik a kapacitás és a szakértelem ehhez, beleértve a szakértőket, adatelemző kapacitást és szoftvereket. Az Integritási Hatóság próbálja ezt kiépíteni, de például a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséhez szükséges jogkörök náluk is hiányoznak. Nagyon sokféle ügyről van szó. Vannak olyan esetek, ahol emberek korrupciós ügyekből, vagy közhatalommal visszaélve szereznek extraprofitot, és aztán ez a pénz valamilyen hálózaton belül mozog. Ezek konkrét történetek, amikkel egy ilyen vizsgálatnak foglalkoznia kell. És sok olyan helyzet is van, ahol egy vállalkozó nagyon magas profitkulccsal éveken, évtizedeken keresztül nyer közbeszerzéseken, gyakran verseny nélkül,

és ebből osztalékot vesz ki, amit aztán például politikai vállalkozásba forgat be, a Megafonnak adományozza, vagy újságot indít, ami propagandát terjeszt. Ez már sokkal bonyolultabb történet, és nem feltétlenül jogsértésről van szó.

Fontos, hogy megteremtsük azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a különbségtételt ezek között az ügyek között.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Attila Tibor: Most bizony az a látszat, hogy a nagy magyarvédő Orbán Viktor egy magyarellenes jelöltnek szurkol a romániai elnökválasztáson
A politikai elemző szerint „most Orbán nyitott támadási felületet maga ellen, nem lehet felróni Magyar Péternek, hogy ezt igyekszik a maga javára fordítani és hitelteleníteni Orbánék nemzetféltését.”


Nagy Attila Tibor politikai elemző Facebook-bejegyzésében vizsgálta meg a magyarellenes román elnökjelölttel összebarátkozó Orbán Viktort. Az elemző posztjában úgy fogalmazott:

„Míg Magyar Péter legutóbbi hangfelvételét nem tartottam különösebben nagy dolognak és olyannak, ami különösebben ellentétben állna a kormányfő és más kormánytagok a harmadik világháborút emlegető nyilatkozataival, Orbán Viktor tihanyi beszédéről már mást gondolok. A romániai magyar politikai térben értetlenséget, vihart váltott ki, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő Tihanyban egyetértőleg idézett a magyar politikában magyarellenesnek minősített George Siminontól. A beszédben a hatalompolitika győzedelmeskedett, vagyis:

Orbán komolyan számol azzal a lehetőséggel, hogy a romániai elnökválasztás második fordulóját is Simion fogja nyerni, ezért jobb neki már most gesztust gyakorolni.”

Nagy Attila Tibor kiemelte:

„Csakhogy eddig úgy tudtuk, hogy George Simion magyarellenes - hogy-hogy akkor egyetértőleg idézi őt Magyarország miniszterelnöke? Fura, hogy erre a problémára sem a kormányfő, sem a beszédírója nem gondolt. Persze, lehet azt gondolni, hogy George Simion és Orbán között több a hasonlóság, mint a különbség a globalisták, az EU bürokratái elleni harcban, csak akkor kár volt korábban a Fidesz részéről és a kormánypárti médiarendszerben folyamatosan »magyarellenes« jelzővel ellátni George Siminont.

Mert most bizony az a látszat, hogy a nagy magyarvédő Orbán Viktor egy magyarellenes jelöltnek szurkol a romániai elnökválasztáson. Most Orbán nyitott támadási felületet maga ellen, nem lehet felróni Magyar Péternek, hogy ezt igyekszik a maga javára fordítani és hitelteleníteni Orbánék nemzetféltését.”

„Orbán Viktor tihanyi beszéde legfeljebb akkor bizonyulhat majd – legalábbis a magyar-román kapcsolatokban – hasznosnak, ha George Simion megnyeri a romániai elnökválasztást. De ha nem...” – írta posztja végén az elemző.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Feri bácsi most kicsit pihenni fog, és utána friss erővel szét fogja darabolni Orbán Viktort!” – Az utca emberét kérdeztük Gyurcsány Ferenc visszavonulásáról
Megoszlottak a vélemények Gyurcsány politikai szerepéről és hagyatékáról, de a megkérdezettek többségének nem fog hiányozni a volt miniszterelnök. Emlékezetes pillanatot viszont mindenki fel tudott idézni.


Mindenkit – egyes hírek szerint talán még őt magát is – derült égből a villámcsapásként ért, hogy Gyurcsány Ferenc múlt csütörtökön váratlanul minden tisztségéről lemondott, visszavonul a közélettől, ráadásul még feleségével, Dobrev Klárával is válnak. Az esetet még különösebbé tette, hogy erről maga Gyurcsány a mai napig nem beszélt a nyilvánosság előtt, mindent a párt többi tagja kommunikált.

Kíváncsiak voltunk, hogy mit szól az utca embere ahhoz, hogy a magyar politika 2004 óta egyik legmeghatározóbb szereplője, a Fidesz és Orbán Viktor legfőbb ellenfele, sőt ellensége úgy tűnik, végleg visszavonul.

A járókelőket megosztotta a kérdés: voltak, akik szerint a DK volt elnöke gonosz dolgot tett 2006 októberében, míg mások bíznak abban, hogy Dobrev Klárának lehet még keresnivalója a magyar politikában. A többség nem fog könnyeket hullajtani a távozása miatt, sőt olyannal is találkoztunk, aki még a nevét sem akarta kiejteni a vieóban.

Az utca embere Gyurcsány Ferenc visszavonulásáról


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Hogy Gyurcsány Ferenc női álnéven megjelentetett egy könyvet, az már mutatott valamit, hogy valami nagyon más úton jár
A DK-n belül sem mindenki értette, mit csinál Gyurcsány Ferenc - mondja a politikai elemző, aki szerint Dobrev Klára akár még sikeresen is átveheti a DK-t. Magyar Péter hangfelvétele alááshatja az ellenzéket háborúpártisággal vádoló Fidesz-kampányt.


A héten egymást érték a váratlan fejlemények a politikában. Magyar Péter nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyen a honvédelmi miniszter szerinte bevallja, hogy a kormány háborús üzemmódra állítaná át az országot. Gyurcsány Ferenc húsz évnyi permanens kampány után bejelentette: lemond minden tisztségéről, visszavonul a közélettől, a választásokon sem indul, és az is kiderült, Dobrev Klára és ő elválnak egymástól. Eddigi felesége pedig a DK élére pályázik.

És kirobbant a kémbotrány, az ukránok szerint magyar kémhálózatot lepleztek le Kárpátalján, akiknek a feladata többek között az volt, hogy felmérjék, hogyan fogadnák ott magyar katonák megjelenését. Válaszul a kormány kiutasított két ukrán diplomatát és látványos kommandósakcióval csapott le valakire, akiről azt mondták, ukrán kém. A Fidesz már egyenesen azzal vádolja a Tiszát, hogy összejátszik az ukrán titkosszolgálattal. Somogyi Zoltán elemző értékelte a történéseket.

– Nem akármilyen sűrű napokat élünk. A héten robbant ki a Magyar Péter által bemutatott hangfelvétel-botrány, aztán jött Gyurcsány Ferenc visszavonulása, majd kémügy. Kezdjük Gyurcsánnyal. Az utolsó emlékem róla, a lakóautós országjárása, amely függetlenül a politikai megítélésétől, bennem egyértelműen részvétet keltett. Várható volt a lemondása?

– Várható volt, és korábban jobb lett volna. Most azért okozott mégis meglepetést, mert napokkal előtte a DK egyes képviselői a momentumos Orosz Annát támadták, hogy miért mond le. Ha tudtak volna Gyurcsány szándékáról, egy kicsit halkabbak lettek volna.

– Inkább politikai oka lehetett vagy személyes?

– Mindkettő. Ami politikailag értelmezhető vagy indokolható, hogy Dobrev Klára akár még sikeresen is átveheti a DK-t, és új lendületet is adhat pártnak.

– Viszont talán nem véletlenül nevezték a DK-t Gyurcsány-pártnak. Ez is egy személyre épülő párt, és hiába Dobrev Klára minden tehetsége, hiába volt eddig Gyurcsány felesége, biztos, elég ennyi? Túl tudja élni a DK Gyurcsányt?

– Ezt majd meglátjuk. Szerintem a Gyurcsánnyal való elégedetlenség már megvolt a DK-n belül is.

Nem mindenki értette, mit csinál Gyurcsány Ferenc. Hogy női álnéven megjelentetett egy könyvet, amiről azért azonnal el is mondták, hogy az az ő könyve, az már mutatott valamit, hogy valami nagyon más úton jár,

mint amin egy politikusnak kellene, akinek a pártját meg kellene mentenie, mert a bejutási küszöb környékén van. Ráadásul amikor Gyurcsány Ferenc volt a DK arca – például a 2018-as kampány volt ilyen –, akkor alig jutott be a párt a parlamentbe. Egy évvel később Dobrev Klára teljesen váratlanul négy DK-s mandátumot szerzett az EP-választáson, úgy, hogy csak kettőt vártak. Ilyen szempontból ő egyben tudja tartani a DK-t, amennyire most lehet.

– A héten Magyar Péter nyilvánosságra hozott egy 2023-as hangfelvételt, amin a honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy szakítanak a békementalitással, átállnak a háború felé vezető út nulladik fázisra. Gulyás Gergely "lepkefingnek" minősítette a hangfelvételt, Orbán Viktor pedig azt mondta, ebben nincs semmi újdonság, háború zajlik, ütőképes hadseregre van szükség. Én sem értem igazán, hogy mi a valóban botrányos a hangfelvételben.

– A probléma, hogy a baloldalt állítja be az Orbán-kormány folyamatosan háborúpártinak, magukat meg békepártinak.

Ez a narratíva nem engedi meg, hogy a kormány bármilyen értelemben háborús felkészülésről beszéljen.

Most azonban az van azon a hangfelvételen, hogy eddig békeszakaszban voltunk, de most már a háború nulladik szakaszában kell, hogy lépjünk. Hogy ez ártani fog-e a kormánynak, az a TISZA kampányától függ.

– De ez nem értelmezhető úgy, hogy eddig egy békés Európa kellős közepén éltünk, viszont manapság a háború itt van a szomszédunkban, tehát nekünk is háborús üzemmódra kell átváltanunk. Nem értelmezhető ez a beszéd így?

– Így is értelmezhető, a kormány így is akarja értelmezni, de úgy is értelmezhető, hogy akkor fejezzétek be az ellenzéket háborúpártisággal vádoló kampányt. Viszont ezzel aláássák a kormányzat eddigi kampányát.

Most egyelőre az van, hogy két értelmezés harcol egymással: a kormány értelmezése az, hogy ne adják oda a hatalmat a háborúpárti ellenzéknek. Az ellenzék értelmezése, mármint Magyar Péteré, meg az, hogy rosszul mennek az országban a dolgok. A két értelmezés közül, amelyik nyer, az fog kormányt alakítani jövőre.

Most a kormányzat értelmezése áll támadás alatt, azt mondja a TISZA, hogy ez az értelmezés hazug.

– Nyilván nem segít a kormányzatnak ebben a küzdelemben az ukrán kémbotrány sem. Az SBU szerint a magyar kémhálózat tagjai Kárpátalján a haditechnika elhelyezkedése mellett arra is kíváncsiak voltak, hogyan fogadná a lakosság, ha netán magyar erők lépnének ukrán területre. Persze, hogy ez mennyire igaz, egyelőre óvatosan kell kezelni, de nyilván nem használ egy ilyen hír a kommunikációs küzdelemben.

– Ezt én is óvatosan kezelném. Egyelőre azért nem nyilatkoznék erről, mert sokkal jobban kellene tájékozódni, de biztos, hogy nem jó a kormánynak, ha erről olyan egyértelmű részletek derülnek ki, amelyek az ukrán álláspontot erősítik meg.

– Ez viszont kapóra jön Magyar Péteréknek. Viszont az ellenzéknek itt vigyázni kell a lukra futással, nehogy úgy járjon, mint a Magyar Hang nemrég Aszad elnök gépével.

– Ez igaz, viszont szerintem a kormány a külpolitikában is elég rosszul áll, mert Trump eddigi politikája semmilyen módon nem segíti a kormány céljait.

– Az nem képzelhető, hogy annak idején Ruszin-Szendi Romulusz ezzel a hangfelvétellel kopogtatott be a Tiszához?

– Ezt a tiszásoktól kellene megkérdezni. A politikában minden elképzelhető: ez is, meg az ellenkezője is.

Az biztos, hogy ez a hangfelvétel nagyon érdekes, és nagy kérdés, hogy mi minden van még a birtokában az ellenzéknek.

– Most van május. Kevesebb mint egy év múlva lesznek a választások, és megint ott tartunk, hogy a kormány minden téren újfent defenzívába került.

– A kormányzatnak a legnagyobb problémája az, hogy mondhat bármit, amíg az emberek úgy ítélik meg, hogy rosszul megy a gazdaság, és rosszul megy az ő soruk, addig ez a teljesítmény nem lesz elég arra, hogy a TISZA-párttal meg tudjanak mérkőzni.

– Miközben Magyar Péter gőzhengere is lejjebb kapcsolt.

– Ebben nem vagyok biztos, amit ő országjárásban csinál, azt nagyon nehéz megítélni. A negyedik hulláma jön annak, hogy nap mint nap megy egyik településről a másikra, ez is egy teljesen új fejlemény, és ezt nem is fogjuk látni innen, hogy ez mennyire hat ott, a helyszíneken.

Nekem az a tippem, hogy erőteljesen hat ez a fajta személyes jelenlét.

– A kézigránát-ügy és most a kiszivárgott beszéd után elképzelhető, hogy Orbán lecseréli Szalay-Bobrovniczkyt?

– Inkább az valószínűsíthető, hogy nem engedheti meg magának, hogy lecserélje, mert az egy beismerés lenne. Azt aztán majd meglátjuk, hogy ez mennyire fog sikerülni neki. Nyilván mérik a honvédelmi miniszter elfogadottságát, hogy mennyire tekintik az emberek botrányosnak, ami körülötte történik, és lehet, hogy lesz egy pillanat, amikor már a miniszterelnök nem tudja tartani, és el kell engednie.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
New York Times: Erdő Péter a három legesélyesebb jelölt között volt a pápaválasztás első körében
A később pápává választott Robert Prevost, Pietro Parolin és Erdő Péter kapta a legtöbb szavazatot az első fordulóban, írja az amerikai lap. Erdő Pétert egy konzervatív szövetség támogatta, de hamar világossá vált, hogy nem győzhet.


A New York Times több mint egy tucat bíborossal készített interjút, hogy feltárja, mi történt a zárt ajtók mögött. A cikkből kiderül, hogy első nap a konklávét megnyitó elmélkedés elhúzódott, emiatt az első szavazás csak késő este kezdődött.

A voksok nem hoztak egyértelmű eredményt: három esélyes maradt versenyben. Köztük volt a 72 éves magyar Erdő Péter, aki mögött egy konzervatív szövetség állt, köztük több afrikai támogató.

De a New York Times szerint hamar világossá vált, hogy a magyar jelölt nem győzhet egy olyan konklávén, amelynek tagjait nagyrészt Ferenc pápa nevezte ki.

Rajta kívül sokan szavaztak Pietro Parolinra, a 70 éves olasz bíborosra, aki Ferenc pápa alatt gyakorlatilag a Vatikánt irányította. Azonban az első szavazáson ő sem kapott elsöprő támogatást. Az olasz tábor megosztott volt, ráadásul többeknek nem tetszett, hogy Parolin nem fektetett kellő hangsúlyt a közös tanácskozásokra – ezek Ferenc pápa kormányzási stílusának fontos részei voltak.

És a legesélyesebbek között ott volt a később pápává választott Robert Prevost is, aki korábban misszionáriusként dolgozott, majd egy szerzetesrendet vezetett, ezután perui püspökként szolgált, végül a Vatikán befolyásos szereplőjévé vált. Így sok olyan elvárásnak megfelelt, amelyeket a különböző bíborosi csoportok fontosnak tartottak - írja az amerikai lap. Azzal, hogy látszólag egyszerre képviselte Észak- és Dél-Amerikát, Prevost két kontinens bíborosai körében is népszerű volt. Amikor a többiek kikérdezték a latin-amerikai bíborosokat, akik jól ismerték őt, tetszett nekik, amit hallottak róla. A konzervatívok is úgy látták, hogy nem megosztó.

„Prevost bíborosban megvolt minden olyan tapasztalat, amit kerestünk”

– mondta Vincent Nichols, Anglia bíborosa. „Egy igazi misszionárius szívével rendelkezik, mély tudással és széles világlátással. Püspökként vezetett egy egyházmegyét, így közvetlen kapcsolatban volt a hívekkel, ugyanakkor dolgozott a Kúriában is – abban a római hivatalrendszerben, amely az egyház kormányzását segíti.”

Másnap világossá vált, hogy Prevostnak esélye van megszerezni a szükséges támogatást. Amikor a délutáni szavazáson elérte a 89 szavazatot – azt a kétharmados többséget, amely ahhoz kell, hogy valakit pápává válasszanak –, a terem tapsviharban tört ki, és mindenki felállt. „És ő csak ült tovább!” – mesélte a lapnak egy bíboros. „Valakinek fel kellett húznia. Mindannyiunk szemébe könny szökött.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: