SZEMPONT

Sok trükk van - mondja az egyre gazdagodó politikusokról a korrupció ellen küzdő K-Monitor szakértője

Ismét röpködnek a milliárdos osztalékok, de Merényi Miklós szerint egyáltalán nem minden az, aminek látszik. Még mindig vannak, akiknek fontos, hogy a pénzt ne lehessen közvetlenül hozzájuk kötni. És ehhez számos trükk van a tarsolyukban.

Fischer Gábor - szmo.hu
2024. június 07.

Választások ide vagy oda, a politikusok, családtagjaik, valamint a hozzájuk közel álló üzletemberek idén sem fogták vissza magukat. A Forbes összesítése szerint az Orbán-család cégei a nyilvánosan elérhető adatok, beszámolók alapján tavaly több mint 400 milliárdos árbevétel mellett majdnem 54 milliárd Ft nyereséget termeltek, és a családtagok 6 milliárd Ft osztalékot meg is szavaztak maguknak.

De ez szinte semmi ahhoz képest, hogy Mészáros Lőrinc egymaga 61 milliárd Ft osztalékot vett ki a cégeiből.

A közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért küzdő K-Monitor szakértőjével, Merényi Miklóssal arról beszélgettünk, miről szólnak ezek szinte felfoghatatlanul nagy számok, és vajon befolyásolhatják-e ezek a hírek a választások eredményét.

– Most van karácsony, mármint azoknak, akik vállalkozások osztalékaiból élnek. A szerencsésebbek elképesztő osztalékokat vesznek ki, akadnak közöttük politikusok vagy hozzájuk igen közel álló üzletemberek is. Úgy tűnik, ezt már nem is nagyon próbálják titkolni.

– Ezek a cégbeszámolók nyilvánosak, és ezt azok is tudják, akik kiadják. Sokszor tudatosan úgy állítják össze, hogy figyelembe veszik a nyilvánosságra kerülést. Például a V-Híd tavaly beleírta, hogy támogatják a Fidelitast, de idén ebből tanulva már egyáltalán nem részletezik, kinek adtak támogatásokat. De azzal nem értek egyet, hogy ezeket az információkat nem próbálják titkolni, vagy hogy a gazdasági szereplők nem használnának olyan praktikákat, amelyekkel eltitkolják az osztalékbevételeiket, hogy ne lehessen közvetlenül hozzájuk kötni.

Sok trükk van. Például előfordul, hogy egy cég tulajdonosa nyilvánosan nem elérhető, vagy egy magántőkealap a tulajdonos, vagy látni olyat is, hogy egy stróman a tulajdonos.

Előfordul, hogy aki bevallja, hogy ő a tulajdonos, valójában nem az, akihez a pénzek a nap végén eljutnak. Még 2024-ben is vannak, akiknek ez reputációs kockázatnak számít. Ők próbálnak 1-2 lépésre távol maradni a nagyon nagy osztalékoktól, vagy a túlságosan ismert cégektől.

– Itt van például Lázár János batidai kastélya, ahol ő elvileg 40 százalékos tulajdonos, mégis ő vette ki az egész osztalékot. Ez hogy lehetséges?

– Ez egy érdekes történet.

Lázár János körülbelül tíz éve folyamatosan növeli a részesedését a cégben, amit az első pillanattól kezdve az ő kastélyaként emlegetnek. Mostanra eljutottunk oda, hogy ez tulajdonképpen de facto így is van.

A cégpapírokban azonban még mindig azt látom, hogy ő csak 40%-os tulajdonos. Hogy ez változott-e, azt valószínűleg a jövő évi vagyonnyilatkozatából lehet majd kideríteni.

– Rogán Antal egy híres szálloda elnöki lakosztályában szállt meg a minap Londonban, ahol 3,5 millió Ft-ba kerül egyetlen éjszaka. Az őt ott megtaláló 444-nek azt mondta, van annyi jövedelme, hogy ezt megtehesse. Mire gondolhatott?

– Ha valaki megnézi a vagyonnyilatkozatokat, látja, hogy tényleg milliárdos összeget kapott egy találmány hasznosítási díjából. Ez az állítás tehát igaz. De lehet mindez csak fedősztori a nyilvánosság felé, amire bármikor hivatkozhat. Érdemes átböngészni annak a cégnek a beszámolóit, amelyik ezt a díjat fizeti. Ott jól látszik, hogy a cég legnagyobb kiadási tétele ez a díj, amit minden évben kifizet.

Mintha az egész cég azért jött volna létre, hogy ezt a díjat kifizesse,

mert még az osztalékok vagy a bérek is kisebb tételek a költségvetésében, mint ez a díj.

– Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a gyarapodása is egyre nyilvánvalóbb.

– Az osztalékok ilyen szempontból is izgalmasak. Tavaly volt a G7-nek egy cikke, ami bemutatta, hogy egy olyan cég, ami eredetileg Jellinek Dánielé volt, áttételes konstrukcióban Tiborczéknak fizetett ki osztalékokat.

Ezt a céget azóta Tiborcz meg is vette, és idén is fizetett 6 milliárd forint osztalékot.

Szóval az, hogy ezek a kifizetések pontosan milyen üzleti ügyeket fednek, nagyon nehéz meghatározni a beszámolók alapján. Nehéz megmondani, hogy valaki egy korábbi években felhalmozott pénzt ad át valaki másnak, vagy ténylegesen folyamatos üzleti tevékenység zajlik, aminek ez a hozama. Érdemes belenézni azokba az építőipari cégekbe is, ahol elvileg értékteremtő munka zajlik. Itt sokszor az látszik, hogy az osztalék mértéke több, mint amennyit a melósoknak kifizetnek. Jó példa erre Mészáros János, Mészáros Lőrinc öccse. Ő különböző mezőgazdasági és útépítési eszközökkel kereskedik, és sok közbeszerzést elnyer. Az ő cégcsoportjában

a kifizetett osztalék több volt, mint az összes bérköltség, amit a tavaly a 100 munkavállalónak kifizettek.

Jól látszik, hogy a munkahelyteremtés csak egy aspektusa a dolognak, de van egy extraprofit, amit ténylegesen ki is fizetnek a tulajdonosnak.

– Hogyan lehet ilyen mesés osztalékokat kivenni ezekből a cégekből? Ilyen zseniálisak, innovatívak a NER-közeli cégtulajdonosok?

– Az, hogy mi számít nagyon profitábilis tevékenységnek, nem feltétlenül kell, hogy valamilyen innovációhoz kapcsolódjon. Rogán Antal volt feleségének van egy médiacége, ami minden évben milliárdos osztalékot fizet. Ez tulajdonképpen egy bulvárblog, ahol állami szervek és NER-hez köthető piaci szereplők hirdetnek. Ha drágán vásárolnak hirdetési helyeket ezen a blogon, ezek több százmillió, akár több milliárd forintos bevételeket hozhatnak, miközben a költség alacsony, hiszen mindössze 6-7 ember dolgozik ennél a cégnél.

Így ki tud jönni egy milliárdos osztalék.

Vannak cégek, ahol valamilyen mutyi eredményezheti a nagy nyereséget, de vannak, amelyek ténylegesen végeznek valamilyen tevékenységet. Itt minden egyedi esetet mérlegelni kell. Az is lehet, hogy a nagy összegű osztalék korábbi évek eredményeiből fakad, mert a tulajdonos úgy érzi, hogy most van szüksége a pénzre. Az idei év sajtócikkei azonban nem ezekről az ügyekről szólnak. A politikaközeli cégek minden évben kifizetik ezeket az osztalékokat. Érdemes jobban beleásni magunkat a cégbeszámolókba, mert jól látszik, hogy milyen üzleti modell valósult meg.

– Tehát a NER-közeli cégek között is vannak különbségek?

– Igen, például Mészáros Lőrinc egyik építőipari cége, a Mészáros és Mészáros Kft. évtizedes viszonylatban több tízmilliárd forintot fizetett ki osztalékként. Ezt egy nagy építőipari cégnek gondolnánk, ahol sokan dolgoznak, és nagy értéket hoznak létre. Valójában azonban ez egy projektmenedzser cég, ahol 120 fő dolgozik. A tavalyi árbevételük mégis 119,5 milliárd Ft volt.

Ők alapvetően projektmenedzserek és pénzügyesek, akik a tendereket menedzselik és továbbadják az alvállalkozóknak. A tényleges munkát nem ők végzik.

Volt egy összehasonlítás, ahol megnéztük Mészáros egy másik cégét, a ZÁÉV-et, ami stadionokat épített az elmúlt években, és a Marketet, ami Garancsi István cége, és szintén NER-közeli. A Market piaci befektetéseket is végez, mint például irodaházak építése. Érdekes látni, hogy míg a Market nagyobb árbevételre tesz szert és több alkalmazottja van, a kivett osztalék mértéke kisebb, mint a ZÁÉV-nál, amely szinte kizárólag állami közbeszerzésekből él.

– Ott van Hatvanpuszta, ami nagyon gyorsan felépült. Tudjuk, hogy pontosan milyen pénzből és hogyan?

– Ez nyilván politikai ügy, hiszen az, hogy ez milyen módon kötődik a miniszterelnökhöz, illetve a miniszterelnök családjában épül, jogosan kelti fel az emberek érdeklődését. A magyarázat azonban nem biztos, hogy teljesen fedi a valóságot, miközben nem állítanám, hogy semmilyen összefüggésben nincs a azzal. Ez az építkezés Orbán Viktor édesapja bányaipari cégének, a Dolomit Kft-nek az osztalékából történhetett. A sajtó minden évben cikkezik arról, hogy a Dolomit Kft. milliárdos osztalékot fizet ki. A cégnek voltak állami projektekhez köthető megbízásai és Mészáros Lőrinccel is volt üzleti kapcsolata, vagyis azt azért nem mondhatjuk, hogy ezek 100%-bantiszta piaci bevételek.

Ha azonban összeadjuk a kivett osztalékokat, és feltételezzük, hogy a család takarékosan élt és félretette ezt a pénzt, akkor akár meg is épülhetett ez a komplexum.

Ezt mondhatjuk a beszámolók alapján. Innentől a miniszterelnököt kellene meghallgatni arról, hogy ő mit mond erről.

– Mennyire üti át az ingerküszöböt választói szinten mindez? Nem érzi a kockázatát a kormánypárt annak, hogy a választások előtt ezek az információk nyilvánosságra kerülnek?

– Szerintem akkor azért érzi, hogyha mi böngésszük ezeket a beszámolókat. Az állami rendezvények és plakátozós munkák például mind Balásy Gyula cégeihez tartoznak. Idén azonban ezek a cégek még nem tették ki a beszámolóikat. Van egy törekvés bizonyos cégeknél, hogy eltolják ezeket az ügyeket a választás utánra.

Amikor a sajtó ír Rogán Antal találmányának ügyéről, több ezer ember rákeres, hogy mi ez a találmány, és hogy lehet ennyi pénzt összeszedni. Azaz az információ eljut az emberekhez, és sokakat felháborít.

Viszont az is igaz, hogy egyrészt kevés emberhez jut el, mert csak bizonyos online lapok szemlézik ezeket a híreket, az emberek többsége nem olvassa ezeket, másrészt pedig egy ilyen időszakban, amikor naponta tíz cikk jelenik meg különböző cégügyekről, biztosan nem olvassák végig mindet. Ez egy politikai feladat lenne, biztosan izgalmas, ahogy annak idején az volt Szijjártó jachtozása.

Például az ő felesége is évek óta nagyon nagy összegű osztalékokat kap egy olyan cégből, aminek honlapja sincsen.

Ezeket az ügyeket fel lehetne építeni, és ezek biztosan rombolják a politikusok szavahihetőségét.

– Hogy működik egy stróman? Nem félő, hogy egyszer csak azt gondolja, hogy mégiscsak övé az a pénz, és lelép az egész összeggel?

– Ennek van egy büntetőjogi része. Emlékezhetünk például a Quaestor-ügyre, ahol valakinek a nevére írattak cégeket. Ezek az emberek általában hátrányos helyzetűek és nem feltétlenül képesek belátni az egész ügy hátterét. De az is előfordul, hogy valaki szorosan együtt dolgozik egy politikussal, jó kapcsolatot ápol vele, és róla mondják, hogy stróman, tehát valakinek a vagyonát kezeli. Ennek is sok árnyalata van. Vannak olyan gazdasági szereplők, akik a mostani politikai elittel szoros kapcsolatot ápolnak és politikailag exponáltak. De még nekik is vannak olyan cégeik, amelyek nagyobb önállósággal rendelkeznek, ahonnan nem veszik ki az összes osztalékot.

Például Mészáros Lőrinc cégbirodalmában is vannak olyan cégek, amelyek személyesen fontosak neki, és ott inkább befekteti a pénzt, nem veszi ki.

Másrészről a nagy építőipari cégek esetében mindig kiveszik az összes osztalékot, amit aztán különböző politikai, gazdasági és stratégiai célokra fektetnek be. És vannak olyan gazdasági szereplők is, mint például Jellinek Dániel, aki független és piaci szereplőnek tűnik, de neki is vannak olyan ügyletei, amelyekben nem biztos, hogy teljesen autonóm módon dönt. Inkább úgy tűnik, hogy valamilyen más gazdasági szereplőnek falaz, és utána ezeket a cégeket továbbadja. Tehát ez egy nagyon árnyalt dolog, nem lehet őket egy kalap alá venni.

– Amikor létrehozták a KESMA-t, akkor ingyen odapasszoltak nagyon értékes cégeket ennek az alapítványnak. Ez például arra utalhat, hogy az egész egy strómanrendszer volt?

– Ennél árnyaltabban kell megérteni a működését annak, ahogyan a politikai és a gazdasági elit egymással kapcsolatban van az elmúlt tíz-tizenöt évben. Ez egy bonyolult összefüggésrendszer, és nem állítanám, hogy ezeknek a gazdasági szereplőknek ne lenne semmiféle önállóságuk.

Biztos, hogy vannak olyan területek, amelyek a politika számára stratégiai fontosságúak, mint például a média, ahol az üzleti érdekek nem érvényesülnek.

Itt a profit és a nyereségesség szempontjai háttérbe szorulnak. Ez egy feladat, amit a gazdasági szereplőknek kiadnak, és amit el kell látniuk, ha továbbra is a hatalom kegyében akarnak maradni.

– Magyar Péter azt ígéri, ha hatalomra kerül, húsz évre visszamenőleg vagyonosodási vizsgálatot indít a politikusok és családtagjaik ellen, és amennyiben nem tudják igazolni, miből lett ekkora vagyonuk, adót vet ki rájuk. Mekkora ennek a realitása?

– Biztos, hogy van olyan része ezeknek a céges pénzeknek, amelyek visszakövethetősége nagyon nehéz, ha nem lehetetlen. Komplex, kiterjedt vizsgálatra lenne szükség. Első lépésként meg kellene teremteni ezeknek a vizsgálatoknak a jogi kereteit. Jelenleg nem zajlanak ilyen vagyonosodási vizsgálatok, a NAV sem folytat ilyeneket. Korábban volt erre lehetőség, de most már nincsenek ilyenek. A vagyonnyilatkozati rendszerrel kapcsolatban sokat beszéltünk már erről évek, évtizedek óta. Jelenleg a kormánytagoknak, képviselőknek és vezető politikusoknak nem kell valódi szankcióktól tartaniuk, ha valamit rosszul írnak be. Azon kívül, hogy kijavítják, nincs más következménye. A civilek javaslata az, hogy a NAV automatikusan indítson vagyonosodási vizsgálatot, ha a politikus nem tudja alátámasztani meggazdagodásának hátterét. Ha nem tesz eleget vagyonnyilatkozati kötelezettségének, vagy valótlan állításokat tesz, akkor érdemi szankciókkal lehessen sújtani.

Mindenképpen létre kellene hozni egy olyan állami szervet, például egy korrupciós ügyészséget vagy egy specializált szervezetet, amely képes kinyomozni ezeket az ügyeket.

Jelenleg hiányzik a kapacitás és a szakértelem ehhez, beleértve a szakértőket, adatelemző kapacitást és szoftvereket. Az Integritási Hatóság próbálja ezt kiépíteni, de például a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséhez szükséges jogkörök náluk is hiányoznak. Nagyon sokféle ügyről van szó. Vannak olyan esetek, ahol emberek korrupciós ügyekből, vagy közhatalommal visszaélve szereznek extraprofitot, és aztán ez a pénz valamilyen hálózaton belül mozog. Ezek konkrét történetek, amikkel egy ilyen vizsgálatnak foglalkoznia kell. És sok olyan helyzet is van, ahol egy vállalkozó nagyon magas profitkulccsal éveken, évtizedeken keresztül nyer közbeszerzéseken, gyakran verseny nélkül,

és ebből osztalékot vesz ki, amit aztán például politikai vállalkozásba forgat be, a Megafonnak adományozza, vagy újságot indít, ami propagandát terjeszt. Ez már sokkal bonyolultabb történet, és nem feltétlenül jogsértésről van szó.

Fontos, hogy megteremtsük azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a különbségtételt ezek között az ügyek között.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Három rendőrt megöltek egy pennsylvaniai lövöldözésben

A rendőrök egy családon belüli ügy miatt jártak a helyszínen, amikor tüzet nyitottak rájuk. Két rendőr életveszélyesen megsérült, a támadót lelőtték.

KÉK HÍREK

Rejtély a Balatonnál: annyira összeégett holttestet találtak, hogy a nemét és az életkorát sem tudják megállapítani

Egyetlen támpont a kövér testalkat, a halál oka továbbra is rejtély. A rendőrség azt kéri, hogy aki tud valamit az áldozatról, haladéktalanul jelentkezzen náluk.

KÉK HÍREK

Horribilis büntetésekre számíthatnak az autósok, holnaptól új szabályok lépnek életbe

Az országos kamerahálózat holnaptól automatikusan kiszúrja a bekötetlen utasokat. Övenként 20–40 ezer forintos csekk és 3–5 büntetőpont jár, a sofőr csak nyilatkozattal mentheti magát.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Nagyon szívesen meghívnám a miniszterelnök urat Stockholm belvárosába, nem fog semmi mást látni, csak boldog, elégedett embereket”

Svédországban élő magyarokat kérdeztünk Orbán Viktor állításáról, hogy valóban „kijelentkeztek-e a civilizációból.” Azt mondják, a bevándorlás okozta kihívások az oktatástól a bűnüzésig tényleg érződnek, de a svédek többsége elfogadó, és úgy érzik, biztonságban vannak.

Fischer Gábor, Címlapkép: Steffen Trumpf, Getty Images - szmo.hu
2025. szeptember 17.

„Egy ország, amely egykor a rendről és a biztonságról volt ismert, jelenleg éppen összeomlik: több mint 280 kiskorú lányt vettek őrizetbe gyilkosságért, családok élnek félelemben. Szívszaggató a helyzet, a svédek jobbat érdemelnek” - írta Orbán Viktor nemrég az X-en. A csatolt videóban pedig arról beszélt, hogy a maffia a gyerekekkel löveti fejbe az áldozatait, mert őket nem lehet elítélni. „Így mennek tönkre, minden szabály, minden rend felbomlik, és marad helyette a barbarizmus.”

„Nem arról van szó, hogy valamit elhibáztak, hanem ezek kijelentkeztek a civilizációból.”

Ez kiverte a biztosítékot a svéd miniszterelnöknél, aki szerint Orbán Viktor „felháborító hazugságokat” állít. Szerinte nem meglepő, hogy mindez „épp egy olyan ember szájából hangzott el, aki a saját országában rombolja szét a jogállamiságot”, és hozzátette: Orbán Viktor kétségbeesett a közelgő magyarországi választások miatt. A svéd sajtó szerint tavaly összesen 92 gyilkosság történt, ami 2014 óta a legalacsonyabb szám. Mindössze négy 15 és 17 év közötti lányt vádoltak meg gyilkossággal, 277-et pedig testi sértéssel.

Ugyanakkor az tény, hogy az Orbán Viktor által hivatkozott Die Welt cikk szerint a szervezett bűnözés egyre gyakrabban használ fiatalkorú lányokat gyilkosságokhoz és robbantásokhoz, épp ezért büntethetőségi korhatárt 13 évre szállítanák le, és már 15 év alattiakat is lehallgathatnának, hogy eljussanak a megbízókhoz. Svédországi magyarokkal beszélgettünk arról, milyennek érzik a közbiztonságot, a bevándorlás okozta problémákat, és mit gondolnak, valóban „kijelentkeztek-e a civilizációból.”

Hegedűs Zsuzsa a családjával több mint két éve él ott.

Azért hagyták el Magyarországot, mert annyira kilátástalannak találták a magyar oktatási helyzetet, és a közbeszéd eldurvulását.

„Jól érezzük magunkat, persze vannak nehézségek, nyilván” - fogalmaz arról, most hogyan élnek. Az iskola szempontjából szerinte mindenképp megérte a váltás. „Nagyon jó az iskola, nagyon jó az oktatás, most már azért van két önkormányzattól, két iskolától is tapasztalatunk.”

Az iskolában „az osztály fele körülbelül svéd, a másik fele a világ minden tájáról jött, tehát van mongol, bolgár, kínai, japán, szomáliai, szíriai és magyar.” A sokszínűség hétköznapi tapasztalata szerinte pozitív. „Ez a multikulti lét mindenféleképpen ad az emberhez. A svédek rendkívül elfogadóak, nincsen semmiféle megkülönböztetés.” Ugyanakkor elismeri, hogy a kultúrák befogadása és keveredése „nyilván okoz nehézséget is” hiszen a jövevények másként szocializálódtak, és idő kell a körülmények megszokásához. Ennek ellenére a fia „a saját bőrén tapasztalja a különbségeket, nem menne ő sem vissza.”

A közbiztonságról Zsuzsa így fogalmaz:

„nekünk nincsen semmiféle rossz tapasztalatunk.”

„Az elmúlt 10–15 évben ugyanakkor valóban megnőtt a bűnözés, ami jellemzően a bevándorlók körében van, bandaháborúk, drog.” Az is létező probléma szerinte, hogy ezek a bandák a kiskorúak büntethetetlenségét használják ki, amikor különböző cselekményekre bírják rá őket. Emiatt elkezdődött egy társadalmi vita a büntethetőségi korhatár leszállításáról. „Svédországban a büntethető korhatár az 15 év,” és „erőteljes diskurzus” zajlik a 13–12 évre csökkentésről.

Orbán Viktor állításaira reagálva ezt mondja:

„nagyon szívesen meghívnám a miniszterelnök urat Stockholm belvárosába. Nem fog semmi mást látni, csak boldog, elégedett embereket.”

A hétköznapi közbiztonsági állapotokról egy képpel él: „Svédország alapvetése a bizalom. Tehát itt kint hagyod a biciklidet, nyitva hagyod az autódat, és nem viszik el. Itt nincsen félelemérzésem, bármikor megyek, jövök.”

Juhász Ágnes a miniszterelnök szavaira elsőre csak ennyit mond: „ez egy baromság.” A 2015-ös menekülthullámot azért sokknak nevezi, mivel akkor hirtelen az addigi becándorlók mennyiségének többszöröse érkezett. „Befogadó állomások voltak, a kongresszusi központot megnyitották,” és az állam jelentős pénzt költött arra, hogy magánemberek albérletbe fogadjanak menekülteket.

A kulturális sokk persze nemcsak a többségi társadalmat érte. Ismer egy szír házaspárt, ahol a férj bármilyen munkát elvállalt, míg a nő „depressziója olyan mértékű volt, hogy az egész szituációt nagyon megalázónak érezte.” De akik elfogadták a helyzetet, szerinte kevés nyelvtudással is el tudtak helyezkedni, például idősgondozásban, takarításban.

A társadalmi légkörről Ágnes így beszél: „A svédek roppant fegyelmezettek, tehát nem mondanak semmit sem, félnek a konfliktusoktól.” Munkahelyi helyzetekben „sablon válaszok” jönnek, és hosszas egyeztetések után születnek döntések, még olyan ügyekben is, mint egy malmői sátortábor felszámolása.

„Nincs olyan, hogy odamegy a rendőrség, és akkor ledózerolja az egészet,” inkább egyenként tárgyalnak, akár éveken át.

„A dánok sokkal gyorsabban döntöttek, hogy maradhatsz, vagy menj vissza,” míg Svédországban a kivizsgálásokat „elhúzták évekig.”

Kulturális feszültségekről is beszél: a svéd lányok tinédzser korban kihívó megjelenése „egy muszlim ember számára eléggé sokkos lehet,” és előfordul generációs ütközés is, amikor egy muszlim családban felnövő lány már „a svédekhez akar hasonlítani”, miközben „a papa a szigort képviseli.”

Elmondása szerint „volt olyan, hogy kidobták az erkélyen a saját gyereküket,” illetve a fiú családtagok „őrmesteri szerepet” töltöttek be. Egy másik példája az egykori Jugoszláviából menekült bosnyákok esete, akik fegyverkereskedéssel, fegyvercsempészéssel foglalkoztak.

Az ilyen jelenségekre aztán rátelepül a szélsőjobb.

Ágnes szerint a svéd szélsőjobb „főleg göteborgi svédekből áll”, akik megteremtették a svéd jóléti államot, és keményebb fellépést várnak a politikusoktól. Arra a kérdésre, hogy a szélsőségeseket leszámítva mi az oka a svédek türelmének, Juhász a „svéd kollektív bűntudatról” beszél. A II. világháborúban ugyanis az elvileg semleges Svédország remek üzletet csinált, hogy sárgarezet exportált a náci Németországnak, ahol azt fegyverek gyártására használták fel.

A korábban emlegetett problémák ellenére azt mondja, ő soha nem érezte magát fenyegetve, bár „éjszaka nem vagyok olyan bátor, hogy egyedül mászkáljak.”

Cséti Attiláéknak Svédországban van egy házuk, és a tavaszi, nyári, őszi szezont többnyire ott töltik, a téli szezonban pedig Magyarországon élnek. A költözés motivációja az esetükben szakmai volt.

„Én építészmérnök vagyok, és szerettem volna megtanulni a svéd építési technológiát. Vettem egy lakókocsit, és kiköltöztem Svédországba, és felépítettem a házunkat.” Attila azt mondja, Magyarországon van egy jól prosperáló építészirodája, Svédországban is „próbálkozok vállalkozóként,” főként épületenergetikában. „Teljesen mindegy, hogy hol vagyok, tudok dolgozni”, online egyeztet amerikai és svájci ügyfelekkel is.

A hétköznapi közbiztonságot egy mozzanattal ragadja meg:

„Nincs kerítés például. Vagy ha kiteszek bármit az utcára, vagy a telekre, az ott van akkor is, amikor mi Magyarországon vagyunk két hónapig. Amikor visszamegyünk, az ugyanott van.”

A „no-go zónák” kapcsán hozzáteszi: „Ezt egy magyar újság írta. Mi direkt kimentünk oda, megnéztük, és semmi attrocitás nem ér bennünket. Baromi jó a kaja, úgyhogy mindig oda járunk.” Erről videót is forgatott.

Cséti Attila tudósítása egy „no-go zónából”

Közösségi szerepvállalásukról elmondja, a házukat „migránssimogatónak” nevezte el, mert egyik felét 1–3 hónapra olyanoknak adják ki, „akik Svédországba akarnak jönni, és nehézségbe ütköznek” (a szállás–munka–adószám „22-es csapdája”), majd amikor „találnak munkát, akkor költöznek tovább.”

„Az utcánkban a fele az migráns külföldi, USA-ból, Lengyelországból, Szíriából, Szaúd-Arábiából, Litvániából, Erdélyből”, mégsem tapasztalt problémát. Orbán Viktor állításaira röviden reagál: „Jót mosolyogtam rajta.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Lődd le!” - kiáltotta egy rendőr, miután egy fejszenyéllel berobbantotta a kocsijuk ablakát egy ámokfutó Dabasnál

A tárgyaláson bemutatott videó szerint a férfi a szántóföldre hajtott, fejszenyéllel rátámadt a járőrautóra, majd az 5-ös főúton a rendőrségi kisbusznak ütközött. A büntetőügy októberben folytatódik, a vádpontok között emberölés kísérlete is szerepel.

KÉK HÍREK

Meghalt egy egyhetes kisbaba Simontornyán - 7 éves testvére eshetett rá véletlenül

A Tolna vármegyei rendőrség megerősítette a halálesetet, de további részleteket nem közöltek. A körülmények feltárásához szakértőket vontak be, a helyiek mentőhelikopterről és kora estig tartó helyszínelésről beszélnek.

KÉK HÍREK

„Ennyi volt, itt a vég” - sorra késelte társait egy miskolci szociális otthon lakója

A férfi a közösségi térben kétszer hasba szúrta egyik társát, majd egy másik késsel újabb sérüléseket okozott több lakónak. A hatóságok szerint egy sérült életveszélyben van.

SZEMPONT

Mehringer Marci: Van sok Marika néni meg Pista bácsi, aki Facebookon leírja, hogy dögöljek meg

Mehringer Marci rengeteg támadást kapott kormánykritikus dalszövege miatt, de szerinte generációjának többsége hozzá hasonló dühöt érez. A 23 éves énekesbe Nagy Feró is beleállt, akiről azt mondja, csak egy megvezetett idős ember.

Fartek Patrícia, Fotó: RTL - szmo.hu
2025. szeptember 14.

Mehringer Marcit az X-Faktor 10. évadában ismerhette meg az ország. A fiatal énekes akkor a negyedik helyen végzett. A műsor után zenekart alapított, több dalukkal is szép eredményeket értek el, az igazi sikert számára a 2025-ben megjelent Szar az élet című száma hozta meg. A 23 éves zenész ebben a saját magát és a kortársait érintő problémákról, érzésekről énekel.

A dallal hamar a kormánypárti sajtó célkeresztjébe került, és a közösségi oldalakon is sokan kritizálták részben a szöveg, részben pedig amiatt, hogy egy előadó miért foglalkozik politikai kérdésekkel. De Nagy Feró is többször beszólt neki. Marcival most arról beszélgettünk, hogyan élte meg a negatív kritikákat, és számított-e egyáltalán ekkora visszhangra. De a fiatal zenész azt is elárulta, hogyan látja ma Magyarországot és a saját generációját.

– A Szar az élet című számotok eléggé megosztó, hozzád milyen visszajelzések jutottak el?

– Ennek a dalnak valóban olyan ereje van, ami korábban más számunknak nem volt. Sokkal inkább a figyelem középpontjába kerültünk.

A propagandát leszámítva összességében inkább pozitívak a visszajelzések.

Sokan elmondják, hogy ők is ugyanígy gondolják a dolgokat. De azért van sok Marika néni meg Pista bácsi, aki Facebookon leírja, hogy dögöljek meg.

– Ilyeneket is írnak neked?

– Persze. A Facebookon mostanra azért már az idősebb korosztály van jelen, és talán ez az a platform, ahová leginkább beférkőzött a politika. Sőt, a Facebook kb. már csak politika... tele van a hírportálok cikkeivel. Egyébként a hírekkel többnyire én is ott találkozom, ott olvasok politikai, közéleti tartalmakról. Illetve Facebookon van talán a legtöbb negatív komment is. Az már természetes, hogy mondjuk másfél-kétmillióan megnéznek egy videót, van alatt 3-4 ezer komment, aminek a fele az biztos, hogy ilyen.

– Hogyan kezeled ezeket a negatív kommenteket?

– Őszintén szólva engem ezek nem érintenek meg. Nem tudok most már ezeken izgulni, nem húzom fel magam rajtuk. Az az igazság, hogy az ilyenekhez az ember egy idő után hozzászokik. Másfelől mindenkinek szabad véleményt nyilvánítani: ha valakinek nem tetszik az, amit csinálok, az is teljesen rendben van.

– Mennyire számítottál arra, hogy ekkorát fog menni ez a dal, és hogy ilyen megosztó lesz?

- Nyilván reméltem, hogy nagyot fog menni, de arra nem számítottam, hogy ekkorát. A hatását illetően abszolút nem számoltam azzal, hogy gyakorlatilag mindenhová el fog jutni, és hogy ekkora port kavar majd. Azt gondoltam, hogy azért lesz sok-sok fiatal, aki ezzel rezonálni fog. És abszolút beigazolódott számomra, hogy ami ebben a dalban van, ez a fajta düh, az nem kizárólag bennem él, hanem ez tényleg egy valid érzés a fiatalok többségében. Az az igazság, hogy

nemcsak én, de a legtöbb barátom is ugyanazt éli át: nincs hol laknia, nagyon drága az albi, rossz az oktatás, szar az egészségügy... Igazából ez a dal kigurult belőlem, szóval nem kellett sokat gondolkoznom rajta, könnyen jöttek a szavak.

A legnehezebb része inkább az volt, hogy mi az, amit kiveszünk belőle, merthogy van legalább 50 sor, ami nem került bele, hiszen túl hosszú lett volna. De ezek megvannak, és talán majd egy másik dalban még előveszem. De egyébként most úgy érzem, hogy nem feltétlen szeretnék több hasonló jellegű, kimondottan politika tartalmú dalt.

– Miért?

– Elsősorban azért, mert nem akarom, hogy ez öncélúvá váljon.

Én nem pénzt akarok ezen keresni. A zene számomra a művészetről szól, meg arról, hogy elmondjam, amit érzek, és nem arról, hogy felüljek erre a hype-vonatra.

Egyszer elmondtam, amit akartam, meg ami bennem volt, de számomra egy kicsit furcsa lenne, ha innentől újra és újra arról írnék dalt, ami szar az életben.

– Mondtad ezt a hype-vonatot, és az tény, hogy az utóbbi időben egyre több olyan előadó van, akik akár a zenéikben, akár a színpadi megnyilvánulásaikban foglalkoznak a politikával. A propaganda ezekre művészekre rendre reagál. Te is így jártál. Sőt, téged a nyíltan fideszes Nagy Feró is bekóstolt. Benned hogyan csapódott ez le?

– Az ő esete elég érdekes...

Nem akarom megbántani sem őt, sem a korosztályát, de ő végső soron egy idős ember, akinek a korát szépen kihasználják. Kicsit olyan, mint egy báb, és rossz ezt látni.

Én találkoztam vele, és ő egyáltalán nem egy rosszindulatú figura, csak egy megvezetett idős ember, aki ráadásul valószínűleg még pénzt is kap azért, hogy hülyeségeket beszéljen a tévében. Egy eseményen előttük léptünk fel, és mondtam neki, hogy nyugodtan nézze végig a koncertünket. Ott állt a színpad szélén végig, láttam rajta, hogy amúgy meg élvezi a zenéinket... és közben a médiában meg tök mást kell mondjon, vagy csináljon. Persze ettől még nem akarom az ő felelősségét tompítani ebben az ügyben, de baromi szomorú ezt látni. És

az a legrosszabb az egészben, hogy ő olyan ember, aki egy időben szép dolgokért és nemes célokért lázadt, és most egy nagyon hasonló rendszernek a katonája.

– Egyébként szerinted egy zenésznek mennyire dolga az, hogy politikával foglalkozzon?

– Szerintem egy alkotó embernek mindig kritikusnak kell lenni, hogy képezzünk valamilyen fajta ellenpólust. Én azt gondolom, hogy egy jó zenész örök ellenzéki, akkor is, hogyha egy olyan kormány van éppen hatalmon, akiknek az irányítása alatt jól működik az ország.

Szerintem Magyarországon egy kicsit el vannak csúszva a dolgok, mert azt gondolják az emberek, hogy a politikusok a mi főnökeink. Holott ez pont fordítva van, mert a politikusokat az emberek választják meg, tehát ők vannak értünk, és az volna a feladatuk, hogy azokat a dolgokat, amiket a társadalom szeretne, vagy ami a társadalom számára jó, megtegyék.

A politikusok nem azért vannak ott, hogy majd ők megmondják, mi legyen, ők az átlagembert kellene, hogy képviseljék. De az a probléma, hogy mi magyarok nem ebben szocializálódtunk, és szerintem nekünk, fiataloknak az az egyik fontos feladatunk, hogy ezen a gondolkodásmódon változtassunk.

– Milyennek látod a saját generációdat?

– Alapvetően nagyon fekete-fehérnek. Van az egyik oldal, a teljes nihil, akiknél azt látom, hogy amit érzékelnek a világból, az arra sarkallja őket, hogy semminek semmi értelme, és belecsúsznak ebbe a minden szar állapotba. Ezzel ők elvannak. Emellett pedig ott a másik oldal, akik nagyon ambíciózusak, céljaik vannak, amikor meg akarnak valósítani. Tenni akarnak, jobb emberekké válni és egy jobb helyet csinálni az országból, a világból. Szóval szerintem a mi generációnk ilyen, két véglet, és nem igazán van átmenet. De azt gondolom, hogy az ambíciózus fiatalokból, az akaraterőből szerintem sokkal több van. Illetve

mi fiatalok talán sokkal inkább abba az irányba húzunk, hogy valamiféle kollektív egyetértésben tudjunk majd együtt létezni. Szerintem sokkal kevésbé vagyunk önzőek már, kevesebb az egyén, és sokkal több a kollektíva a fiataloknak a fejében.

Szerintem többet törődünk egymással, szociálisan érzékenyebbek vagyunk, elfogadóbbak és, sokkal jobban érdekel minket környezetük.

– Te, mint Mehringer Marci, egy 23 éves zenész, milyen országban szeretnél élni, milyen Magyarország lenne számodra az ideális?

– Elég egyszerűen meg tudom fogalmazni: egy olyan országban, ahol mindenki embernek érezheti magát, teljesen mindegy, hogy honnan jön, hogy milyen a bőrszíne, milyen a vallása, milyen a szexualitása. Egy olyan szép és szabad Magyarországon szeretnék élni, ahol mind egymásért vagyunk. Ez egy nagyon egyszerű, meg nagyon klisés gondolat, de közben azt gondolom, hogy ennél tényleg semmi sem fontosabb.

Mostanra magyar ember lett, magyar embernek farkasa, ez így nem járja.

Mi nem fideszesek, meg tiszások, meg mi hazánkosok, meg nem tudom, kik vagyunk, hanem a hogy egytől egyig mind magyarok vagyunk. Mindannyian ugyanabban az országban élünk, és bárki is van kormányon, mindenkiért felel. Szomorú, hogy ennyire szét lett szakítva ez a kis ország, ez a kis nép. Szóval egy olyan országban szeretnék élni, ahol ez nincs jelen. Egy szabad Magyarországot szeretnék, ahol mindannyian embernek számítunk.

– Mik a terveid a következő időszakra, várhatóak például új dalok?

– Idén még biztosan kiadunk két dalt, és tervezünk egy nagykoncertet is, de erről egyelőre nem szeretnék többet elárulni. Jövő tavasszal pedig tervben van egy fullos nagylemez is, amit télen fogok tudni befejezni, mert akkor lesz rá időm. Számomra az a legfontosabb, hogy ezzel a lemezzel össze tudjam foglalni az elmúlt időszakot, meg mindent, ami bennem van, az érzéseimet. Hogy ez pontosan mit takar, vagy, hogy lesz-e benne még társadalmi kérdésekkel, problémákkal kapcsolatos gondolat is, az egyelőre maradjon titok.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Rendőrre támadt egy 15 éves fiú Siófokon, a szülők az egészet élőben közvetítették

A siófoki rendőrök egy iskolaőrt fenyegető fiatalt akartak előállítani, de elszabadultak az indulatok. Három embert őrizetbe vettek, és a helyszíni élő videó fontos bizonyíték lett.

KULT

Budapesten a Disturbed: újra itt a metálbanda, amelynek a legnagyobb slágere egy milliárdos megtekintésű feldolgozás lett

A Disturbed idén ünnepli korszakalkotó debütáló lemeze, a The Sickness 25. évfordulóját, ez alkalomból pedig 17 állomásos turnéra indultak. Az amerikai zenekar a Megadeth társaságában érkezik október 6-án a Budapest Arénába.

KÉK HÍREK

Részeg férfi sétált be a MOL százhalombattai védett finomítójába – órákig bolyongott az őrzött területen

A férfi több épületbe is bement, mire észrevették. A MOL belső vizsgálatot indított, a biztonsági cég nem válaszol a kérdésekre.

SZEMPONT

„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” - Civil demonstráció volt a Parlament előtt

A rendezvényt Felföldi József és Tóth-Beeri Szilvia szervezte, felhívásukban jelezve, hogy nem pártpolitikai eseményről van szó.

Maier Vilmos, fotók: Nagy Bogi/SzMo - szmo.hu
2025. szeptember 13.

Nagyjából 60-80 érdeklődő gyűlhetett össze a parlament előtt a szombaton 15 órára meghirdetett demonstrációra. A rendezvényt Felföldi József, a néhány éve még a Fidesszel országos szinten is szimpatizáló debreceni nagyvállalkozó és Tóth-Beeri Szilvia operaénekes, civil aktivista szervezte.

Felhívásukban leírták, hogy az esemény nem pártpolitikai rendezvény, hanem közös kiállás azok mellett az ügyek mellett, amelyek minden magyar embert érintenek.

A tiltakozók többek között a gyermekek jövőjének veszélyeztetését, az iskolák rossz higiéniai állapotát, az állam által ki nem fizetett devizahiteles kártérítéseket, a földmutyikat, az akkumulátorgyárak terjeszkedését és a hazai vállalkozások háttérbe szorítását kifogásolták. A rendezvényen több közéleti szereplő is felszólalt.

A demonstrálók között akadt olyan, aki egy

„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” feliratú papírlapot lobogtatott.

Másvalaki azt írta a pólójára, hogy „Tüneti helyett HOLISZTIKUS OKI kezelést!”. A legkarcosabban talán az a férfi fogalmazott, aki egy jókora táblára írva üzent: „Inkább vagyok balsors a Himnuszban, mint balfasz a PEDOFIDESS-ben!”

A rendezvényről fotósunk több képet is készített, amiket itt lehet megnézni:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A szakértők szerint több különös rejtély is van Kaszás Nikolett eltűnésének ügyében

Nem tudni például, hogy miért nem a telefonjáról érkezett az utolsó üzenet. Ahogy az sem nyilvános egyelőre, hogy honnan küldték azt. Ráadásul a Pilis sem olyan nagy kiterjedésű, hogy közel 10 nap alatt ne találhatták volna meg.

KÉK HÍREK

Jó anyának tartja magát a nő, aki megfojtotta kisfiát, majd öngyilkos akart lenni Berekfürdőn

A nő gyakran italozott a környékbeli sörözőkben, miközben a gyermeke egyedül maradt otthon. A gyilkosság napján is délutánig ivott.

KÉK HÍREK

Biliárddákóval ölte meg húgát egy férfi Nógrád megyében

A 43 éves gyilkos a 8 éves unokahúga szeme láttra végzett testvérével. Utána ő maga hívta a segélyhívót, a rendőrségen pedig beismerte tettét.

SZEMPONT

„Egy kicsit bolondos, de kedves srác volt” – Templomba járó, Trump-rajongó mormon család kiválóan tanuló gyereke Charlie Kirk merénylője

A 22 éves Tyler gyerekkora óta templomba járt, okos volt, kedves és csendes az ismerősei szerint. Most egész Amerika róla beszél – és a különös üzenetekről, amiket a golyókra vésett.

Malinovszki András / Fotó: Office of the Governor of Utah – Getty Images - szmo.hu
2025. szeptember 13.

Egészen más jövő várt volna Tyler Robinsonra, ha minden a tervei szerint alakul. Charlie Kirk 22 éves merénylője Utah államban, St. George közelében nőtt fel, és már középiskolásként is kitűnt tanulmányi eredményeivel: a közösségi médiában megosztott posztok szerint nagyon jó tanulmányi átlaggal zárt. A Pine View középiskola elvégzése után a Utah Állami Egyetem négyéves ösztöndíjat ajánlott neki, amit egy videóban büszkén fel is olvasott.

Azonban csak egyetlen félévet töltött az egyetemen. A tanulmányi szünet után már nem tért vissza, ehelyett a Dixie Műszaki Főiskolán tanult tovább, ahol az elektronikai képzés harmadéves hallgatója lett. 2022-ben megszerezte a villanyszerelői engedélyt is. Legutóbb egy st. george-i lakóparkban lakott, ahol szomszédai szerint visszahúzódó, csendes fiatalemberként élt, és nem igazán beszélt politikáról.

Robinson korábban a Utah Technológiai Egyetemen is szerzett kreditpontokat középiskolás évei alatt, 2019 és 2021 között. A Utah Valley Egyetemre, ahol a lövöldözés történt, nem járt.

A nyilvántartások alapján pártonkívüliként regisztrált szavazó volt, de soha nem élt szavazati jogával. Szülei, Matthew és Amber Robinson a Republikánus Párt tagjai, és a helyiek barátságos, segítőkész családként ismerték őket. Az apa konyhapultokat és szekrényeket szerel be, az anya szociális munkás. A család aktív tagja a mormon egyháznak.

Egykori ismerősei szerint Robinson mindig csendes volt, de jó fej, aki főleg a videojátékok világában érezte otthon magát.

Egy volt osztálytársa így emlékezett rá: „Nagyon-nagyon benne volt a videojátékokban”, és érdekelte is a játéktervezés. Elmondása szerint ebédidőben kártyázni szoktak az iskolában, és Robinson „egy kicsit bolondos, de kedves srác volt”.

A szomszédságában élő Kristin Schwiermann – aki iskolai takarítóként és egyházi tagként is ismerte a fiút – így emlékezett vissza: „Azt tudom, hogy [Tyler] mindig rendesen viselkedett. Nagyon kedves volt. Okos volt. Úgy hallottam, teljes ösztöndíjat kapott a főiskolára… Teljesen megdöbbentem, hogy ezt tényleg ő tette.”

A rendőrség szerint Robinson szeptember 11-én lőtte le Charlie Kirket a Utah Valley Egyetem egyik rendezvényén. A konzervatív aktivista épp a mormon egyházról beszélt, amikor a tragédia történt. A rendezvényen többek között ezt mondta: „Imádom, hogy a mormonok misszionáriusokat küldenek a világ minden tájára, imádom, hogy milyen udvariasak... a csapatom fele mormon.” Hozzátette: „A mormonok nagyszerű emberek. Hadd mondjam el, hogy én evangéliumi keresztény vagyok, de nem vagyok olyan, aki gyűlöli a mormonokat.” Tyler Robinson és családja az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza mormon közösség tagjai.

A lövöldözés után a rendőrök egy csavarzáras puskát találtak az egyetem közelében, egy erdős területen. A fegyverben lévő lőszerhüvelyeken több felirat is szerepelt. Az egyiken ez állt: „Hé, fasiszta! Kapd el!” Egy másikon az olasz antifasiszta dal sora: „Oh bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao ciao.” Egy harmadik hüvelyen ez volt olvasható: „Ha ezt olvasod, meleg vagy LOL.” A hatóságok szerint a feliratok videojátékokra és mémekre is utaltak, köztük a Helldivers 2 és a Far Cry 6 játékokra, valamint egy Netflix-sorozatra.

Spencer Cox, Utah kormányzója elmondta, hogy a nyomozók egy családtagot is kihallgattak, aki szerint Robinson az utóbbi években egyre inkább a politika felé fordult. Egy nemrég tartott családi vacsorán szóba hozta Charlie Kirk közelgő rendezvényét, és a családtag elmondása szerint azt is kifejtette, miért nem ért egyet az aktivista nézeteivel. A hozzátartozó szerint „Kirk tele van gyűlölettel, és gyűlöletet terjeszt”.

Robinson egykori iskolatársa arról számolt be, hogy korábban ő és a családja is Donald Trump támogatója volt: „Amikor ismertem őt és a családját, igazi Trump-rajongók voltak. Amikor ez történt, azt se tudtam, mi változott meg.”

Pénteken az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának vezetői közleményt adtak ki: „Elítélünk minden borzalmas erőszakos cselekedetet világszerte, beleértve a mostani gyilkosságot is Utah államban. Ismételten arra kérünk mindenkit, hogy a különbségek ellenére is a békét és az egységet keressék.” A közlemény zárása így szólt: „Arra buzdítunk mindenkit, hogy utasítsa el az erőszakot, és inkább a megértésre törekedjen. Mindannyian Isten gyermekei vagyunk – ennek tudatában több méltósággal, együttérzéssel és tisztelettel kell bánnunk egymással.”

(via BBC, CNN, New York Post)