prcikk: Simon Gergely: Ezek rákkeltő anyagok, belélegezve nagyon nagy problémát okozhatnak, nem is találok szavakat | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Simon Gergely: Ezek rákkeltő anyagok, belélegezve nagyon nagy problémát okozhatnak, nem is találok szavakat

A kormány úgy adott újabb 133 milliárdot a gödi Samsung-gyár bővítésére, hogy egy titkosszolgálati jelentésből pontosan tudta, mérgezte saját dolgozóit – derítette ki a Telex. A Greenpeace szakértője szerint elképesztő, hogy mindent tudtak, de hagyták, hogy a gyár menjen tovább.


Egy nap hallgatás után Szijjártó Péter szemenszedett hazugságnak, álhírnek, rágalomnak nevezte posztjában a gödi Samsung SDI akkumlátorgyárról szóló Telex cikket. A tényfeltáró anyag szerint egy titkosszolgálati jelentésből a kormány pontosan tudta, hogy a gyár rákkeltő anyagokkal mérgezi saját dolgozóit, nemzetgazdasági érdekből mégis úgy döntöttek egy kormányülésen, hogy nem állítják le a működését. A Telex cikke döbbenetes dogokról ír: zsákokkal összekötött csövekről, eleve a szűrésre alkalmatlan légtisztító-rendszerről, rendes védelmi eszközök helyett a dolgozóknak adott sima egészségügyi maszkokról, 520-szoros határérték-túllépésről, elfeketedő tetőről, a problémákra tudatosan nem reagáló dél-koreai vezetésről. Bár miután a kormány számára mindez nyilvánvalóvá vált, 2023-ban nyomást gyakoroltak a gyárra, ahol végül javítottak a rendszeren, még mindig vannak problémák. Ennek ellenére megkapták minden idők legnagyobb állami támogatását, miközben a cég lobbizását ma már Szijjártó Péter volt helyettese irányítja. Magyar Péter a külügyminiszter lemondását követeli, Tordai Bence pedig feljelentést tett, mert szerinte a kormány bűncselekményekben bűnrészes.

Mekkora veszélyben lehettek a dolgozók és a környék lakói? Hogyan tehette meg a kormány, hogy úgy dönt, nem záratja be a gyárat és hallgat a feltárt problémákról? Mit tettek közben a hatóságok, amelyeknek érvényt kellett volna szerezniük a törvényeknek? Simon Gergellyel, a Greenpeace vegyianyag-szakértőjével beszélgettünk mindezekről.

— Mit lehetett tudni erről előre?

— Szóbeszédek régóta voltak. Én is hallottam nem megerősített információkat arról, hogy állítólag nyomozás is folyt. Arról is voltak hírek, hogy többször történt jelentős határérték-túllépés. Az viszont mindenképpen újdonság, és

elég elképesztő, hogy ez ilyen magas szinten ismert volt, és mégsem léptek érdemben, hagyták, hogy ez így menjen tovább.

Láttuk sajnos, amit írtak is, hogy a Samsung kommunikációja ahelyett, hogy érdemben próbálna reagálni a problémákra, inkább csak lesöpörte azokat az asztalról. Gondoljunk csak bele, soha nem reagáltak arra, és nem derült ki, hogyan lehetséges az, hogy hónapok óta érvényes engedélyek nélkül működnek. Vagy az, hogy mi is találtunk a természetben, a Samsung mellett a kijövő szennyvízben tömegével olyan vegyi anyagot, aminek semmi helye nem lett volna ott. Ezt sem a hatóság, sem a Samsung nem tisztázta soha. Sorolhatnám, hogy hány ilyen egészen elképesztő történet volt a Samsunggal kapcsolatban, például hogy határérték feletti zajszennyezéssel terhelték a lakosságot.

— Az iratokból az derül ki, hogy a hatóság feltárta a problémákat, de a politika mindig felülről leállította a folyamatokat.

— Ezt tapasztaltuk mi is. Szerveztünk nemrég egy demonstrációt, még decemberben, amikor a minisztériumhoz vonultunk, mert az volt a véleményünk, és azt is láttuk, hogy egyáltalán nem próbálják betartatni velük a jogszabályokat. Nemcsak a Samsunggal, más akkumulátorgyárral sem.

— Más akkugyáraknál is azt tapasztalják, hogy a hatóság nem tartatja be a hatályos előírásokat? Azok is különleges védelmet élveznek?

— A komáromi SK On-nál folyamatosan irtózatos bűzről számolnak be a helyiek.

Balesetek kapcsán sosem derül ki, hogy pontosan mi történt.

Iváncsán is kiderült, hogy rengeteg baleset volt, és egészen szimbolikus büntetéseket kaptak. Tehát máshol is tapasztaltuk ezt, csak a Samsungnál még tömegesebben.

— Úgy tűnik, a gyárat ilyen műszaki berendezésekkel meg sem lehetett volna építeni. Nem kellett volna egy előzetes környezetvédelmi hatósági engedély, ami ellenőrzi a műszaki tartalmat?

— Környezetvédelmi engedély nélkül működött nagyon sokáig az üzem. Ami most napvilágra került, az nem is kifejezetten környezetvédelmi kérdés, inkább munkavédelmi. Láthatóan nagyon sok katasztrófavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi engedélye hiányzott a cégnek. Gondolom, egy megfelelő engedélyeztetés esetén ezek kiderültek volna.

— Szakmai szempontból mit jelent az, hogy 2023 márciusában a Samsung maga jelzett egy 200-szoros határérték-túllépést? Mi vehette rá őket erre?

— Ezt én sem értem. Gyanítom, hogy kötelező volt nekik jelezni. Gondolom, a rendszer kimutatta, amit látni kellett, de erre én nem tudok válaszolni, ezt az üzemtől vagy a hatóságtól kéne megkérdezni.

— Ez a kétszázszoros nagyságrend mit jelent a gyakorlatban?

— Ötszázszoros is volt.

Ezek rákkeltő anyagok, belélegezve nagyon nagy problémát okozhatnak. Nem is találok szavakat.

És itt arról van szó, hogy ez nem egy egyszeri alkalom volt, hanem rendszeres, folyamatos probléma. Gyakorlatilag úgy mozgatták, ahogy írják is, a dolgozókat, hogy az ő kitettségük ne érje el a határértéket.

— Mi lenne az a minimális transzparencia, amit egy ilyen üzemnek a törvény szerint is biztosítania kellene?

— Én azt gondolnám, hogy a legtöbb kibocsátásukról folyamatosan, online kellene tájékoztatni az embereket. Látszódnia kellene, hogy mi megy a szennyvízbe, melyik kéményen mi jut a levegőbe.

— Van erre példa Magyarországon?

— Ígéretek többször voltak, hogy mérnek majd folyamatosan. Hogy ez mennyire valósult meg, azt nem tudom, de több cégnél emlékszem, hogy megígérték, lesz folyamatos mérő.

Itt a PM10-kibocsátással is folyamatos gond volt, és a nikkelkibocsátás is felmerült.

Mi is mértünk a környéken határérték feletti nikkelt az üzem közelében. Lehetőség lenne online is folyamatos mérésre is, illetve ezek után az is elvárható lenne, hogy a belső helyiségekben lévő mérések is nyilvánosak legyenek.

— Ezt külön törvény jelenleg nem írja elő?

— Nem.

— Mit ír elő?

— Többet, mint ami megvalósul. Ezeknek a környezeti adatoknak nyilvánosaknak kellene lenniük, és ezeket ki kellene adni a lakosoknak. Ehelyett folyamatosan nem adják ki őket, vagy csak nagyon nagy késéssel, évekkel később kerülnek fel a hivatalos honlapokra. A Göd-ÉRT Egyesület nagyon hosszan tudna mesélni arról, milyen adatokat nem kaptak meg az elmúlt években.

— Említette, hogy a környéken is mértek határérték feletti értékeket. Miket?

— A talajhatárérték felett mértünk egy minta esetében, a gödi Samsung mellett. Úgy tudom, máskor a hatóság nem talált semmit. Én azt gondolom, hogy a kiporzódás miatt lehet, hogy véletlenül belemértünk valamibe, de az is lehet, hogy a port a szél továbbvitte, és csak egy-egy helyen maradt meg. Egyetlen mérés volt, de az biztos, hogy a gyár területénél mértünk határérték felett.

— Ez mit jelent a környékbeli lakókra nézve?

— A nikkelpor, amit az akkumulátorgyártásban használnak, rákkeltő, tehát semennyire sem előnyös, ha ezt a lakosok belélegzik.

— Nagyságrendileg mekkora beruházással lehetne a gyárat problémamentessé tenni?

— Ezt én nem tudhatom, de az biztos, hogy nemrég kaptak megint 130 milliárd forint feletti közpénzt. Igazán előírhatták volna nekik, hogy ebből oldják meg végre a hiányosságokat.

— Létezik a világon olyan akkumulátorgyár, ami probléma nélkül működik?

— A német akkumulátorgyárakról sokkal jobb hírek vannak. Ott rendesen monitorozzák a dolgozókat, és biztonságosabb technológiákat használnak.

— A német törvények ennyivel szigorúbbak?

— Szerintem ott betartatják a jogszabályokat. Nem tudom elképzelni, hogy egy ilyen történet mondjuk Németországban megtörténhessen, hogy ennyi törvénytelenséget megengedjenek egy akkumulátorgyárnak.

— A Telex cikkének legmegdöbbentőbb állítása talán az volt, hogy a kormányon belül vita zajlott a gyár leállításáról. Rogán Antal a leállítás mellett volt, Szijjártó Péter viszont a további beruházásokra hivatkozva ellenezte azt. Megteheti egy kormány, hogy a beruházásokért cserébe életveszélybe sodorja a saját állampolgárait?

— Nemcsak a magyar állampolgárok voltak veszélyben, rengeteg külföldi dolgozó is volt ott.

A kormány engedélyezett egy törvénytelen állapotot, ami mindenképpen nagyon veszélyeztette a dolgozók egészségét.

Ez szerintem elképesztő.

— Az iratok szerint egy ideig javultak a mérési eredmények, aztán megint romlottak. Mi lehet ennek az oka?

— Lehet, hogy egy ideig odafigyeltek, cseréltek szűrőket, felújították a rendszert, aztán újra visszatértek a rossz állapothoz. De ezt kívülről nehéz megmondani. Feltételezem, az történt, hogy egy kicsit összekapták magukat, amikor rájuk szóltak, aztán hagyták az egészet újfent lerohadni.

— Mi lenne az a minimum, amit a kormánynak most meg kellene tennie?

— Ezerszer elmondtuk már: a környezetvédelmi hatóságnak be kell tartatnia a hatályos magyar és uniós törvényeket. A törvénytelen működés teljesen elfogadhatatlan. A gödi Samsungnak jelenleg nem szabadna működnie környezetvédelmi engedély hiányában. Pont. És az sem lett volna szabad, hogy a hatóságok hosszasan tudjanak a szennyezésről, és mégis megengedjék azt.

— Megoldás lehetne egy állandó, független monitoring rendszer a gyár körül?

— Ezt így gondolom. Az lenne a jó, ha lenne egy olyan mérés, amiből folyamatosan mindenki láthatná az adatokat, és akkor elkerülhetnénk az összes találgatást.

— Kinek lenne a kötelessége ezt kiépíteni?

— Szerintem ez senkinek sem kötelessége. De ennyi botrány után ez egy elvárható lépés lenne a lakosság megnyugtatására, miután láthatóan ilyen sokáig nem tudták garantálni a lakosság és a dolgozók védelmét. Láthatóan nincs független környezetvédelmi hatóság Magyarországon. A kormányhivatalokba integrálva nem tudja ellátni azt a feladatot, ami a lakosság és a dolgozók védelme lenne.

— Ha megmaradt volna a független környezetvédelmi hatóság, előrébb lennénk?

— Nyilván. Egy valódi, független hatóság nem politikai irányítás alatt áll. Most nem mint a Greenpeace munkatársa, hanem mint magánember mondom:

amikor azt látjuk, hogy a kormányhivatalokat vezető főispánok közül jó páran Fideszes parlamenti képviselőjelöltként indulnak, akkor kimondhatjuk, hogy a hatóságok közvetlen politikai irányítás alatt vannak.

Nincs igazi szakmai irányítás. Függelmi viszonyban vannak a végrehajtó hatalomtól, tehát nincsenek független hatóságok, amelyek érdemben odamennének és bezáratnának valamit.

— Most, hogy ezek a tények nyilvánosságra kerültek, be kellene zárni a gödi Samsungot, amíg nem orvosolják a problémákat?

— Nyilvánvalóan nem működhetne tovább így, szabálytalanul. Zöldként, a Greenpeace képviseletében sokszor a szabályos működést is kritizáljuk. A szabálytalan működés viszont nem elméleti kérdés. Szabálytalanul semmi nem működhet. Elképesztő, hogy egy gyár engedély nélkül, a dolgozókat szennyezésnek kitéve működik. Innentől a bezáratás nem is kérdés.

— Visszavonták a működési engedélyét, de azt mondták, csökkentett kapacitással működhet. De hogy mi ez a csökkentett kapacitás, arról senki nem mondott semmit.

— Erről az EMLA (Környezeti Management és Jog Egyesület) jogásza mondott anno elég sarkos véleményt, hogy ez félrevezetés. Valóban nem azt mondta a bíróság, hogy be kell zárni az üzemet. De mivel Magyarországon van egy jogszabály, ami szerint akkumulátorgyártás csak környezetvédelmi engedély birtokában végezhető, így a bérszámfejtés meg a menza például működhet, de akkumulátort gyártani nem lehetne.

— Lehet olyan helyzet, hogy a Greenpeace, mint környezetvédelmi egyesület nem támasztana kifogásokat az akkumulátorgyárak magyarországi létezése ellen?

— Úgy gondoljuk, hogy valamennyire szükség van akkumulátorgyárakra, hiszen a belső égésű motoros járműveket el kell távolítani a forgalomból, tehát kellenek akkumulátorgyárak, ezt néha a fejünkre is olvassák, de ez a véleményünk. Viszont az, hogy ennyit elbír-e az ország, az egy másik kérdés. Szerintünk nem. Nem készült stratégiai környezeti vizsgálat, ami bemutatta volna, hogy ennyi gyárhoz van-e elég energiánk, van-e elég vizünk. Amíg ezek a feltételek nem teljesülnek, megálljt kellene parancsolni, mert már most sokkal több akkumulátorgyár van Magyarországon, mint amennyire a magyar igényekhez valaha szükség lehet.

Új gyárak helyett a meglévők törvényes működését kellene biztosítani.

Kellene egy rendes hatásvizsgálat arról, hogy mit bír el az ország, és hogyan lehet ezeket működtetni. Jelenleg nincs is meg az Európai Uniós keretrendszer az akkumulátorgyárak működésére. Vadnyugati állapot van, amikor más, nem erre vonatkozó jogszabályokból próbálják valahogy levezetni, hogyan kellene ezeknek a gyáraknak működniük, és láthatóan ez nem megy úgy, ahogyan elvárható lenne.

— Most, hogy ez a cikk megjelent és bizonyítékok is vannak, terveznek valamilyen cselekvést?

— Mi már szövetséges partnereinkkel, a legjobb magyar szakértőkkel együtt összeállítottunk egy közös állásfoglalást arról, hogy szerintünk mi lenne az a minimum, ami az akkumulátorgyárak törvényes és megfelelő működéséhez kellene. Erre semmilyen érdemi választ nem kaptunk azóta. Azt látjuk, hogy a magyar hatóságok és az illetékes tárca nem a lakosságot, az emberek egészségét és a környezetet védi a szennyező gyáraktól, hanem fordítva: a szennyező gyárakat védi a civilektől és a lakosoktól. De most egyeztetünk a partnereinkkel a lehetséges további lépésekről. Tettek feljelentéseket, születtek ígéretek, és mi is vizsgáljuk, hogy mit lehet még tenni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szabó Bence „nincs jó állapotban” az ügyvédje szerint, a történtek rendkívüli módon kimerítették
A volt nyomozót hivatali visszaéléssel gyanúsították meg a Direkt36-nak adott nyilatkozata után, és szinte azonnal átkutatták a házát, ahová még korábbi kollégáit is kivezényelték. Jogi képviselője szerint a férfi most szembesül a helyzet valódi súlyával, például hivatása elvesztésével, ami lelkileg nagyon megviseli.


Szinte azonnal meggyanúsították a Tisza Párt informatikai rendszerének bedöntésére irányuló állítólagos kamunyomozásról kipakoló Szabó Bence volt rendőrszázadost. A most már csak volt nyomozó ügyvédje, Laczó Adrienn a 24.hu-nak adott interjúban beszélt a történtekről, meglepőnek nevezve az eljárás gyorsaságát.

„Az nem lepett meg, hogy eljárás indult ellene, de arra egyáltalán nem számítottam, hogy szinte azonnal, pár órán belül meg is gyanúsítják”

– fogalmazott az ügyvéd.

Laczó Adrienn elmondta, hogy az egész folyamat délután négytől másnap hajnali négyig tartott. A több helyszínen zajló házkutatás után, hajnali három körül akarták kihallgatni a volt nyomozót, aki ekkor az ügyvédje tanácsára nem tett vallomást.

„Megmondom őszintén, és ez nem titok, én tanácsoltam neki, hogy ne tegyen vallomást. Olyan szellemi és fizikai állapotban volt akkor már a hajnali órákban, hogy egyszerűen nem tudta volna összeszedni a gondolatait”

– közölte az ügyvéd, hozzátéve, hogy a vallomástételre később, nyugodtabb körülmények között visszatérhetnek.

A házkutatásról az ügyvéd elmondta, hogy az egy professzionális és érzelemmentes intézkedés volt, melyet a nyomozó főügyészség felügyelt.

A helyszínen jelen volt a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, sőt, Szabó Bence saját korábbi csoportjának tagjai is.

„Nem úgy kell elképzelni, mint a filmekben, hogy mindent összeforgatnak, tehát viszonylag kíméletesen végezték, viszont minden olyan dolgot elvittek, aminek bármi köze lehet az eljáráshoz” – részletezte Laczó Adrienn. Az adathordozókat nem a helyszínen vizsgálták, csupán lefoglalták őket, tartalmukat később fogják elemezni, ami szerinte egy hosszadalmas folyamat lesz.

Szabó Bence állapotáról szólva az ügyvédje azt mondta: „Nincs jó állapotban.”

Bár a volt nyomozó saját döntése volt, hogy a nyilvánossághoz fordul, és számított is a következményekre, most szembesül a helyzet valódi súlyával. Laczó Adrienn szerint védencének az egész élete megváltozik, hiszen fel kellett adnia a hivatását, ami egy komoly meghasonulási folyamatot indított el benne, és a történtek rendkívüli módon kimerítették.

A volt rendőrt hivatali visszaéléssel gyanúsították meg, és nyolc órára előállították, de nem vették őrizetbe. Az ügyvéd szerint most már nem is várható semmilyen kényszerintézkedés elrendelése.

Szabó Bence azután került a hatóságok látókörébe, hogy a Direkt36-nak arról beszélt, hogyan próbálta az Alkotmányvédelmi Hivatal a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodával elvégeztetett kamunyomozás révén megbénítani a Tisza Párt informatikai rendszerét. Részletek itt:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Holnap reggel már ott lesznek a gyámügyesek” – a gyerekekkel zsarolják a családokat a szavazatokért egy megrázó dokumentumfilm szerint
A szavazat ára című dokumentumfilm 60 interjú segítségével vizsgálja, hogy a legszegényebb országrészeken hogyan vásárolják meg a szavazatokat. A filmkészítők célja, hogy minél többen jelentkezzenek őrzőknek, akik a választás napján a helyszínen vigyáznak majd.


A De! Akciócsoport videójáról már írtunk csütörtökön, A szavazat ára című dokumentumfilmet néhány óra alatt 225 ezren látták a YouTube-on. A filmet Tímár Áron, Buczó Csanád és Tompos Ádám készítették, a céljuk, hogy felhívják vele a figyelmet a választási csalásokra.

A filmből kiderül, a szegregált területeken a szavazatvásárlás bevett gyakorlatnak számít. „Itt szegény emberek laknak tényleg. Itt napról napra vannak az emberek. Itt ők megvásárolhatók sajnos” – magyarázta egy helyi lakos. A rendszer olyannyira kiépült, hogy az emberek már elvárják a juttatásokat. „Már várják is, hogy mikor fogják hozni azt az élelmiszercsomagot” – tette hozzá.

Egy volt szervező elmondta, régebben ő is segített a krumpliosztásban, ahol „5 kg volt szavazónként”. Ma már ez másképp működik: „most ugyanez van, csak nem krumpliban, hanem szavazatonként megy egy tízezer forintos”.

A tarifák változóak, ezer, ötezer vagy tízezer forintot adnak, ami sokaknak „az egynapi élelem”.

A módszerek azonban ennél durvábbak is lehetnek. Előfordult, hogy dizájnerdrogért cserébe adták a szavazatot, a függőket pedig könnyen meg tudják venni. „Azt tudják ők is, hogy kik a drogosok ezen a területen” – hangzott el. Egy másik forrás szerint a drogkereskedelmet szándékosan hagyják futni, mert „a választásokra az ilyen településeket, ahol mélyszegénység van, ezek az emberek fogják bevinni”.

A választás napján a dokumentumfilm szerint a mozgósítás olajozottan zajlik.

„Nagyon sok autó áll ott, akit hoznak-visznek, hoznak-visznek. Meg van szervezve, igen” – mesélte egy szemtanú. A szervezők listákkal dolgoznak, a legtöbb embert már kora reggel elviszik szavazni, a későn kelőket délelőtt, és a nap maradék részében már csak a hiányzó embereket "vadásszák le".

A szavazatok leadását többféleképpen is ellenőrzik. Elterjedt a láncszavazás, amikor az első ember kihozza az üres szavazólapot, amire kint ráhúzzák a megfelelő helyre az ikszet, és a következő szavazó már ezt viszi be. Van, akitől nyílt szavazást kérnek, vagyis „nem megy be a fülkébe, hanem az asztalon kell kint szavazni”. Máshol fotót kérnek a leadott voksról, vagy telefonos csörgetéssel jelzik a kint várakozóknak, hogy a szavazat rendben van.

Az is előfordul, hogy írástudatlanságukra hivatkozva „segítők” kísérik be a szavazókat a fülkébe. Egy megszólaló arról számolt be, hogy azt látta, „nem a szavazó húzta az ikszet, hanem az a polgármesterhez közelálló”.

Ahol a pénz nem elég, ott a fenyegetés és a zsarolás lép a helyébe. A polgármestereknek komoly befolyásuk van az emberek életére. A leggyakoribb fenyegetés a közmunka elvesztése. „Ha nem szavaztok a Fideszre, akkor nem lesz közmunka, nem lesz semmi” – idézte fel egy érintett a polgármester szavait.

Ennél is durvább, amikor a gyerekekkel zsarolnak. Egy családnak, amelyik nem akart a megfelelő helyre szavazni, a polgármester megüzente: „Holnap reggel már ott lesznek a gyámügyesek, és elvitetem a gyerekeket”.

Egy másik esetben egy politikai ellenlábas újszülött gyermekét nem adták haza a kórházból, arra hivatkozva, hogy a gyermekjóléti szolgálat szerint „nem hazavihető”. Mint kiderült, az intézkedés jogellenes volt, mivel nem született róla gyámügyi határozat.

Egy asszony sírva mesélte, hogy a gyerekei nem tartják vele a kapcsolatot, mert elveszíthetik a munkájukat. A menyének a munkahelyén meg kellett tagadnia őt. „Könnyezett a szeme, hogy ilyet kellett mondjon” – mondta.

Van olyan település, ahol a helyi polgármester egyben a körzeti orvos, és az emberek attól félnek, hogy ha nem szavaznak rá, „nem írja ki a gyógyszert, nem fogja fogadni”, vagy nem kapják meg a közmunkához szükséges orvosi alkalmassági igazolást.

Az idősotthonokban is gyakori a választási csalás. „A dolgozók töltik ki a szavazólapokat a bent lakó idősek helyett” – állította egy forrás.

Hozzátette, hogy olyan demens betegek nevében is leszavaznak, akik már nem is tudják, mi történik körülöttük. Ha a hozzátartozó nem a megfelelő helyre ikszelne, megfenyegetik, hogy a beteg „olyan állapotban van, hogy ők már nem tudják vállalni”, és kikerül az intézményből.

A rendszer működtetésére elképesztő összegek állnak rendelkezésre. Egy szervező azt állította, nyolc éve 12 millió forintot kapott a munkájáért.

Más források szerint egyetlen választás előtt egy-egy 50 millió forintos csomagot 156 helyre visznek ki, ami összesen közel 8 milliárd forintot jelent.

A pénzeket gyakran helyi alapítványokon keresztül mozgatják, amelyeket a polgármesterekhez vagy az országgyűlési képviselőkhöz köthető emberek vezetnek.

Az országgyűlési képviselők elvárják a polgármesterektől, hogy hozzák a megfelelő szavazati arányt, cserébe pedig pályázati pénzeket ígérnek. „Neki azért kell úgy ugrálni, ahogy ő fütyül, mert máskülönben nincs pályázati pénz” – foglalta össze a helyzetet egy polgármester.

A film egyik kulcsmondata, hogy a vidéki, mélyszegénységben élőket a hatalom mesterségesen tartja ebben az állapotban.

„Meg kell értened: az ő kontrollálásukkal kontrollálnak téged!” - hangzik el.

A film készítői azt remélik, hogy a dokumentumfilmet megnézve minél többen jelentkezzenek „őrzőknek” (ezen az oldalon keresztül), akik április 12-én a helyszínen figyelnek majd a választási csalásokra.

A teljes film

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Nézőpont is gyorsan közzétett egy mérést, Török Gábor már össze is vetette a Mediánnal
A Medián 23 pontos Tisza-előnyére a Nézőpont 6 pontos Fidesz-vezetéssel válaszolt. A politológus szerint a példátlan eltérés miatt a választás után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződik.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



Egy nappal azután, hogy a Medián közzétette a Tisza Párt 23 százalékpontos előnyét mutató felmérését a választani tudó biztos szavazók körében, csütörtökön a kormányközeli Nézőpont Intézet is publikálta saját adatait. Ezek alapján egy mostani országgyűlési választáson a Fidesz 46, a Tisza Párt 40 százalékot szerezne. A két kutatás közötti hatalmas eltérésre Török Gábor politikai elemző is reagált, aki szerint a kialakult helyzet példa nélküli.

„Bár voltak korábban is eltérő közvélemény-kutatási adatok, ilyen jelentős, semmilyen módszertani érvvel nem magyarázható, tartós különbségre még nem volt példa”

– fogalmazott Török, aki szerint a választás napja után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződhet. Úgy látja, április 12. után „az egyik adatközlő (illetve a hozzá hasonló eredményeket publikálók) minden bizonnyal a komolyan nem vehető kategóriába kerül(nek) át – számomra biztosan”.

A Nézőpont Intézet nemcsak saját, Fidesz-előnyt mutató számait közölte, hanem reagált a Medián mérésére is. Közleményükben azt írták, hogy az ő adataik

„a választástörténet alapján sokkal realistábbak.”

Török Gábor szerint ezzel a Nézőpont egyértelműen beleállt a vitába a Mediánnal szemben. „A felmerülő szubjektív politikai szempontokról április 12. után talán többet is megtudhatunk” – tette hozzá a politológus.

A két intézet közötti különbség leginkább a módszertanból fakad. Míg a Medián többek között a „választani tudó biztos szavazók” kategóriáját használja, ahol a Tisza Pártnak 23 pontos előnye van, addig a Nézőpont a „legvalószínűbb listás eredményt” tekinti irányadónak, ami 6 pontos Fidesz-vezetést mutat. A Nézőpont az összehasonlíthatóság kedvéért saját adatait a Medián által használt bázisokra is átszámolta: eszerint a „választani tudóknál” 46–40-re, a „biztos szavazóknál” pedig 47–44-re vezetne a Fidesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Az az érzésem, hogy nem pusztán árad a Tisza, hanem ez gátszakadás
A youtuber döbbenetes listát állított össze a kormány körüli ügyekről. Felhívja a figyelmet, hogy még több mint két hét van hátra a választásokig, de már most durva dolgok derültek ki.


Pottyondy Edina, a youtuberként és humoristaként ismert közéleti véleményformáló a Facebookon fejtette ki, hogy szerinte a magyar politikában már nem egyszerűen csak „árad a Tisza”, hanem „gátszakadás” van. Bejegyzésében több, az elmúlt napokban nyilvánosságra került ügyet sorol fel, amelyek szerinte ezt az érzést támasztják alá.

Azt írja, Orbán Viktor nyilvános beszédein spontán összeverődött emberek azt skandálják, hogy „Mocskos Fidesz!”, hivatkozik a Medián egy mérésére, amely szerint 23 százalékkal vezet a legnagyobb ellenzéki párt, és megjegyzi, hogy a Mi Hazánk a küszöbön billeg, a DK-nak pedig négy jelöltje is visszalépett.

A poszt szerint ez azonban a legkevesebb. „Hiszen Szijjártó nyilvánosan elismerte, hogy forródróton tájékoztatja Lavrovot az EU belső vitáiról, és egyezteti vele a magyar álláspontot. Majd aztán letagadta az egészet, mondván, hogy nincs semmi látnivaló, mert ezek teljesen nyilvános információk, amikről mindenki tud. De basszus, akkor miért telefonálgatnak?!”

– teszi fel a kérdést Pottyondy.

Ezután arról ír, hogy a „Pjotr kémügyét” szerinte két nap múlva elsöpörte Szabó Bence rendőr százados vallomása,

„aki végső tehetetlenségében – miután minden szolgálati út lezárult előtte – a közvéleményhez fordult, hogy elmondja: a magyar titkosszolgálatok törvénytelen eszközök sokaságával próbálják ellehetetleníteni a Tisza Pártot”.

Hozzáteszi, hogy a rendőrség másnap házkutatást tartott nála, Orbán Viktor pedig ukrán kémek emlegetésével próbálja hitelteleníteni a századost. Pottyondy szerint eközben Matolcsy Ádám Dubajba menekíti a vagyonát, Mészáros Lőrinc pedig kiüríti a legnyereségesebb cége bankszámláját, a hatóságok pedig tétlenül nézik mindezt.

A youtuber a Partizán két videóját is említi. Az egyik Gyopáros Alpár kormánybiztos feleségének építkezéséről szól, amelyet állítása szerint egy olyan cég végez, amely kedvezményezettje a Gyopáros által felügyelt Magyar Falu Programnak. A másik videóból Pottyondy szerint az derült ki, hogy „Tóth Gabi napi hat órában a Fidesz frakció mellett dolgozik mint titkár. Nettó 1,3 millió forintért”. Végül egy szavazatvásárlásról szóló dokumentumfilmről is ír, amely szerinte bemutatja, hogyan működik a voksok megvásárlása, és amelynek készítői önkénteseket gyűjtenek a csalások megakadályozására.

„És ez csak az elmúlt négy nap termése, még van hátra tizenhét. Mi lesz még itt???”

– zárja bejegyzését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk