SZEMPONT

Silány műlábakkal keserítik meg a mozgássérültek életét

Az állam által ingyen biztosított eszközök nagy része elavult, kínai alkatrészekből rakják össze, és ha egyszer megkapta a jogosult, utána reklamációnak helye nincs.

Prókai Eszter írása az Abcúgon - szmo.hu
2018. február 06.

A gyógyászati segédeszközök körüli problémák közül csak az egyik, hogy sokba kerülnek. Az állam által ingyen biztosított eszközök nagy része elavult, kínai alkatrészekből rakják össze, és ha egyszer megkapta a jogosult, utána reklamációnak helye nincs. Akkor sem, ha később derül ki, hogy mégsem passzol a műláb, vagy nem is férünk bele kényelmesen abba a kerekesszékbe. És kivételesen nem is az a probléma, hogy az állam sajnálja a területre pénzt, csak a rendszer működik irtó rosszul.

"Ami ingyen van, az egy kalap szar. Pontosan ez a lényeg, jól mondod"

– erősíti meg inkább kérdésnek, mint kijelentésnek szánt mondatom Anna. A gyerekbénulás miatt kiskorától kerekesszékben élő nővel és sorstársaival Budakeszin, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben beszélgettünk a gyógyászati segédeszközök körüli helyzetről. Ungvári Györgyi szervezte meg nekünk a beszélgetést, ő korábban szerepelt abban a cikkünkben, amiben azt jártuk körül, milyen nehézségekkel szembesülnek azok a mozgáskorlátozottak, akik valamilyen egészségügyi szakrendelést szeretnének igénybe venni. Interjúalanyaink mindannyian a Mozgássérült Emberek Önálló Élet Egyesületének tagjai, kerekesszékben ülnek, egyikőjük látássérült is.

Fotó: Hajdú D. András

Magyarországon több mint egymillió ember szorul gyógyászati segédeszközre a mindennapi élethez, nagy részük egyszerre többfélét is kénytelen használni. Ezek az eszközök nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az érintettek önrendelkező életet élhessenek, tudjanak egyedül mozogni, fürdeni, közlekedni, takarítani. A gyógyászati segédeszközök rendszere azonban számos ponton vérzik, és ennek csak egy része, hogy a rajtuk lévő ÁFA hosszú évek óta 27 százalék. Az érintettek többsége alacsony jövedelmű nyugdíjas vagy valamilyen fogyatékossággal élő, akinek nagy teher az eszközök megvásárlása, nem egyszer már az önrész kifizetése is problémát jelent. Hiába az évek óta tartó figyelemfelhívás, 14 éve nincs változás. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) és partnerszervezetei a közelmúltban egyeztettek a kormány képviselőivel, mert szeretnék, ha 5 százalékra csökkenne az ÁFA.

Kovács Ágnes, a szervezet elnöke az Abcúgnak azt mondta, konkrét ígéretet nem kaptak arra, hogy a helyzet változni fog, de legalább elutasítást sem. "A MEOSZ-nak nagyon fontos ez a kérdés, hiszen miközben rengeteg új, innovatív eszközt gyártanak, az áruk miatt ezek a legtöbb érintettnek nem elérhetőek. Hiába van számos jogszabályban lefektetve a fogyatékossággal élők önrendelkezéshez való joga, ebből a segédeszközök területén alig érzékelni valamit".

A gyógyászati segédeszközök az alapját adják a társadalmi integrációnak: a rehabilitáció eredményességét képesek biztosítani, az önálló életet, az oktatásban való részvételt, majd később a munkaerőpiacon való helytállást, ami nélkül ezek az emberek nem az állam működéséhez aktívan hozzájárulók, hanem csupán a szociális ellátórendszer alanyai lesznek. A gyógyászati segédeszközök rendszere ma Magyarországon olyan avítt gondolkodásmódon alapszik, ami egyáltalán nem szolgálja a fogyatékos emberek érdekeit. Hiába szán rá az állam pénzt, rosszul van elosztva, és senki nem ellenőrzi, hogy valóban úgy használták-e fel, ami annak a valódi célja lenne – tette hozzá Kovács Ágnes.

Ez van, eszed, nem eszed!

Fürdetőpad, egészségügyi betét, gyógycipő, fürdetőszék – csak pár azok közül a gyógyászati segédeszközök közül, amiket a mozgásukban korlátozottak használnak, de mind közül a legfontosabb az ő esetükben a kerekesszék. Legyen az elektromos vagy aktív (amit a saját karjukkal hoznak mozgásba). A kerekesszéket a szakorvos írja fel annak, aki jogosult közgyógyászati ellátásra (röviden közgyógyra), az ingyen megkapja. Aki nem jogosult, annak ki kell fizetnie a vételár 15 százalékát. Egy 800 ezres szék esetében ez több, mint százezer forint is lehet.

Anna és férje. Fotó: Hajdú D. András

Az aktív korúaknak, – a sérülés mértékétől függően -, de alanyi jogon jár a közgyógy, a nyugdíjkorhatár átlépése után viszont szociális alapon szabják meg. Kb. 75 ezer forint a határ, akinek ennél több a havi jövedelme, az kiesik ebből a körből. Anna nagyon sok olyan idős embert ismer, aki nyugdíjas éveiben veszítette el akár mindkét lábát, és ha havi bevétele több, mint az előbb említett összeg, akkor nekik nincs ingyen semmi, még a protézis sem.

Beszélgetőtársaink közül mindenki közgyógyos, fizetniük tehát nem kellett az eszközért, de itt ki is merült a pozitívumok listája. "Kapunk, amilyet kapunk. Ha egyszer aláírtad a papírt, akkor nincs olyan, hogy egy hét múlva visszamész, hogy szeretnéd kicserélni, mert mégsem tudsz vele közlekedni, nem kényelmes, túl szűk, nem tudod hajtani. Ez van, eszed, nem eszed: ez a mentalitás uralkodik" – meséli egyikük.

Nincsenek óriási igényeik, de az például elég fontos lenne, hogy ha elindulnak reggel valahova az elektromos székkel, akkor ne kelljen azon izgulniuk, vajon haza is érnek-e vele. Azt mondják, hogy mostanában a székeket inkább kínai, mint német vagy francia alkatrészből rakják össze, és olyan kisteljesítményű akkumulátorokat adnak mellé, amik egy napig sem bírják a strapát. “A régi akkut elég volt heti egyszer tölteni, ezt az újat meg naponta kell. Mondtam a segédeszköz forgalmazónak, hogy inkább kifizetem a különbözetet, csak adja a jobb minőségűt, de azt mondta, hogy nem lehet” – meséli Erzsike.

Probléma a székekkel, hogy hiába vannak ingyen, hamar tönkremennek, meghibásodnak, és míg a kihordási idejük le nem jár, nincs esély újat kapni. Javítani persze lehet, de az is kész tortúra. Ha történik valami a kocsival,

• először el kell menni a háziorvoshoz, aki ír egy beutalót a szakrendelésre

• majd a szakrendelésre időpontot kell kérni, és azt kivárni

• amikor végre odakerül a kocsi használója, akkor fel kell íratnia a szakorvossal a javítást

• ezután értesítik a forgalmazót, aki kiküld a mozgássérült otthonába egy szerelőt. Ilyenkor előfordulhat, hogy a szerelő ránéz a székre, és azt mondja, nem is az a baja, amit a szakorvos felírt. Ekkor kezdődik elölről az egész

• ha egyezik a szakorvos által leírt probléma azzal, amit a szerelő tapasztal, végre elkezdődhet a javítás, ami a legtöbbször nem vesz többet igénybe 15 percnél, mégis heteknek, hónapoknak kell eltelnie, hogy idáig elérjen a folyamat.

Az sem mindegy, hogy valaki elektromos vagy aktív széket írat fel. Jól meg kell gondolni, mert ha meg van az egyik, nem lehet utána kérni a másikat. Míg az elektromossal könnyebb közlekedni abból a szempontból, hogy nincs szükség karmunkára, addig sokkal körülményesebb is, mert például nem lehet csak úgy kiszedni a kerekét, összecsukni, és betenni egy autóba. "Nekem elektromos székem van, de szeretnék egy aktívat is, nincs rá támogatás, így nagyjából 7-800 ezer forint közül mozog az ára, és erre még rájön a 27 százalékos áfa is. Ezt biztos, hogy nem tudom kifizetni" – mondja egyikük.

Az igénylés maga is rendkívül méltánytalan, mert nem a sérültség fokát nézik, hanem számos más egyéb dolgot. Például, hogy nevel-e a mozgássérült gyereket, van-e munkaviszonya vagy tanulói jogviszonya. Egyiküktől, amikor kerekesszéket igényelt, például megkérdezte az orvos, hogy mégis minek neki a kocsi, ha úgyis vak, minek akar így az utcára menni.

Fotó: Hajdú D. András

Ideális esetben a gyógytornász tesz javaslatot arra, hogy az érintett személy sérültségi állapotához milyen típusú és pontosan melyik kerekesszék illene, de ezek a kivételes történetek közé tartoznak, ez a fajta személyre szabott figyelem elég ritka.

Sarokba állított műláb

A kerekesszékeken kívül a gyógyászati segédeszközök egész tárháza várna arra, hogy használják is őket, de erre – legtöbbször anyagi okok miatt – nincs lehetőségük. A fürdetőpad például egy szuper találmány annak, aki fiatal korában veszíti el a járás képességét, mert az erős felsőtest alkalmat adna arra, hogy ugyanúgy kádban fürödjön, mint korábban. Valamiért azonban az egészségügy csak a zuhanyzásos módszert támogatja, ezért a fürdetőpadra semmilyen állami támogatás nem jár, az ára pedig 13 ezer forint.

Anna – segítőként – sokat foglalkozik olyanokkal, akiknek az egyik, vagy akár mindkét lábát amputálták. Azt mondja, hogy műlábat általában mindenki kap, de a minősége sokszor iszonyatosan silány vagy egyenesen használhatatlan. "Nagyon aktívnak és családosnak kell lenni ahhoz, hogy valaki jó minőségű műlábat kapjon" – meséli. Ráadásul itt is ugyanaz a probléma üti fel a fejét, mint a kerekesszék esetében: ha egyszer aláírja az igénylő a papírt, attól kezdve nincs visszaút. Hiába nem lesz jó neki a láb, hiába nem tudja használni, vissza nem viheti, ki nem cserélik.

Ha már a fürdésnél tartunk, előkerül a fürdetőszék, amiből közgyógyban szintén olyat adnak, amit nagyon nehezen lehet csak használni. Nincs kézzel hajtható kereke, így nem lehet hajtani. Lenne jobb is, amit kézzel lehet hajtani, de azt maguknak kéne megvenniük, az ára pedig jóval százezer forint felett mozog.

Csilla felhozza az inkontinencia betétek ügyét, ami szintén sok embernek szükséges a mindennapi élethez. Negyedévente maximum 270 darab betét jár ingyen, ez naponta hármat jelent, amiről lehet vitatkozni, hogy sok vagy kevés, az érintett személy állapotától függ. A forgalmazó azonban valamiért változtatott a csomagolási rendszerén, és a háromhavi csomagba már 286 betétet raknak, ami viszont meghaladja a felírható 270-et. Csilla azóta a patikusok jóindulatára van bízva: vagy hajlandók megbontani egy egész csomagot, és adni neki 270 darabot, ha nem, akkor otthagy egy fél csomagot, vagy ráfizet.

Nem jobb a helyzet a látássérülteknél sem. Gyakran a legsilányabb minőségű fehér botot írják fel. A minőség pedig itt is nagyon fontos lenne, hiszen nem mindegy a bot hosszúsága, hogy összecsukható-e, milyen a rugalmassága, hiszen ezáltal közvetít információt a látássérült számára a burkolatról, akadályokról, a környezetében található tereptárgyakról közlekedés közben. A látássérültek esetében ugyanilyen fontos lenne a teljesség igénye nélkül például a magyarul beszélő konyhai mérleg, ami 25 ezer forint, a magyarul beszélő vérnyomásmérő, ami 12 ezer forint, vagy magyarul beszélő személymérleg, ami ötezer forinttól érhető el, illetve a színfelismerő készülék, ami akár 80 ezer forintba is kerülhet. Mindegyik készülék az önálló életvitelt könnyíti meg, de ezek a legtöbbjüknek megfizethetetlenek. Egy ortopéd cipő 70 ezer forint, erre nincs közgyógyászati ellátás, ki kell fizetni a 15 százalékát. A cipők pedig talán jobban használódnak, mint egy növésben lévő kisgyerek esetében. De egy járógépet is nagyjából 200 ezer forint környékén árulnak.

Fotó: Hajdú D. András

"Nem havi szinten érezzük ezeket a kiadásokat, tehát nem az van, hogy ennyi meg annyi bevételünk, és annak mekkora százalékát viszik el ezek a segédeszközök. Ezt inkább úgy tudom elmagyarázni, hogy nem mindannapos probléma, de amikor probléma, amikor tényleg venni kell valamit, akkor viszont bele kell nyúlni abba a pénztárcába" – mondja egyikük.

A MEOSZ-t is rengetegen keresik meg, sokszor konkrétan azt várják, hogy vegyék meg nekik a szükséges eszközt, de erre nincs lehetőség. Amit az elnök sokszor tapasztal, hogy a Facebookon a különböző csoportokban indítanak gyűjtést bizonyos eszközökre, mert sokszor még az önrész kifizetésére sincs lehetőség. Kovács Ágnes szerint a sokszor elavult eszközök, a magas ÁFA mellett probléma az is, hogy nincs megfelelő háttérország a segédeszközt használók mögött. “A múltkor egy mopeddel közlekedő mozgássérült férfi jött fel Kaposvárról Budapestre. A hatéves kocsija egész egyszerűen kettétört a Keleti pályaudvarnál, az volt a szerencséje, hogy volt internet a telefonján, ezért kiírta a Facebookra, hogy mi történt vele. A sorstársai megszervezték, hogy hazajusson autóval, a mopedet pedig elvitték szerelőhöz. De ha ők nem mozgósítják magukat, a férfi még mindig ott ül. Nincs egy központi telefonszám, mint például az autómentőknél, amit fel lehetne hívni, ha ilyesmi történik” – mesélt el egy közelmúltbeli esetet Kovács Ágnes. Sok idős ember kap mopedet, nem csak a mozgássérültek, de azt már nem tanítja meg nekik senki, hogyan is kell azzal közlekedni, így néha csak a szerencsén múlik, hogy nem történik tragédia az utakon.

via Abcúg

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Azt mondta a munkásoknak a debreceni építésvezető, hogy nem jön vonat - de jött, ketten meghaltak, miután a szalagkorláthoz szorította őket a szerelvény

Vádat emelt az ügyészség az építésvezető ellen. A nyomozó hatóság szerint a férfi úgy küldte a munkásokat bejelentés nélkül a sínekhez, hogy a korábbi vágányzár már nem volt érvényben.

KÉK HÍREK

Elsüllyedt egy nő a Velencei-tó iszapjában, drámai mentés lett a vége

Egy 35 éves dunaújvárosi nőt kellett kimenteni a Velencei-tó iszapjából, miután elsüllyedt és nem tudott szabadulni. A segítségére egy szolgálatát épp befejező vízirendőr sietett, aki a szolgálati rádión hallotta a riasztást.

KÉK HÍREK

„Láttam, hogy orrán, száján folyik az alvadt vér” - Holtan vittek haza a betegszállítók a hatvani kórházból egy idős nőt, vizsgálat indult

Rendkívüli haláleset miatt indított közigazgatási eljárást a Hatvani Rendőrkapitányság a 80 éves fekvőbeteg asszony ügyében, akit a család szerint a betegszállítók leszíjazva, ülő testhelyzetben hoztak haza, holtan. A hatvani kórház belső vizsgálatot rendelt el, és állítja, a beteget „fekvő testhelyzetben” utasítással adták át.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.

M.M. / Fotó: ATV/YouTube - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:

Kapcsolódó

Magyar Péter elmondta, mikor születhet döntés a paksi turbinák újraindításáról

Csak akkor, ha a szükséges vízszint tartósan rendelkezésre áll, és több napra előre kizárható az újabb apadás. Azonban egyelőre az erőmű vízkivételi öblének vízszintje csak 4 centimétert emelkedett, a Dun főmedrében hiába mértek nagyobb értéket.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Megvilágosodni és megpirulni” akart a villanyoszlopon egy teljesen meztelen férfi Zuglóban

A Zuglói Önkormányzati Rendészet és a polgárőrség munkatársai akadályozták meg egy zavart férfi öngyilkossági kísérletét. A Rákos-patak partján találtak rá, mielőtt felmászott volna egy magasfeszültségű oszlopra.

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.