ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

"Semmi felesleges holmit nem pakolunk az iskolatáskába!" – de akkor mi legyen benne?

'Valahogy a gyerekeim által elképzelt alapfelszerelés (fél kiló kő, fél kiló gesztenye, két Pókember, három csillámpóni, három-négy rohadt banán/szendvics stb.) nyomokban sem hasonlít arra, amely az én gondolataimban él.'
R. Fonyó Barbara írása a Mom With Five blogon, Fotók: Pixabay - szmo.hu
2018. szeptember 03.



A Mom With Five blog sokkal több egy ötgyerekes édesanya egyszerű naplójánál, egy valóságos családi magazin. R. Fonyó Barbara végzettségét tekintve történész-egyiptológus, de az egyetem elvégzése után – némi kitérőtől eltekintve – külpolitikai újságíróként dolgozott a Magyar Távirati Irodánál. 2002 óta háztartásbeliként, főállású anyaként éli a mindennapjait öt gyerek (4 fiú és egy lány) édesanyjaként.

Barbara posztjai középpontjában a család áll, a gyerekei, a velük átélt élmények, a gyereknevelés során szerzett tapasztalatok, kudarcok. Írásaiban azt szeretné megmutatni, hogy gyerekekkel élni nem mindig rózsaszín, habos-babos tündérmese, néha kifejezetten nehéz, de ennek ellenére minden pillanatáért megéri csinálni, küzdeni, erőn felül teljesíteni.

Az iskolatáskával kapcsolatos elhatározásom egy listával kezdődött nyolc évvel ezelőtt. A tanszerlistával.

És a szívszélhűdéssel, amit akkor kaptam, amikor a papírboltban a papírra vetett betűk hirtelen valósággá váltak és kéthegynyi kupacként tornyosultak előttem, amelyeket csak nagy nehézségek árán tudtam a kassza felé rugdosni, ráadásként a kezembe tartott iskolatáska ránézésre maximum a negyedét lett volna képes befogadni a kiválasztott cuccoknak. Vagy még azt sem. Pedig a legnagyobbat választottam. Kétszer is leellenőriztem. És akkor hol voltak még a tankönyvek?!

Az évek előrehaladtával és a gyerekeim számának növekedésével azonban rájöttem, hogy az iskolai tanszerlista esetében is megállja a helyét a mondás, miszerint: a fele sem igaz. Vagy, hogy nem eszik olyan forrón a kását. Kinek melyik szimpatikus. Így aztán Nagylánynál már rutinos mozdulattal húztam ki a listán szereplő tételek felét – Középsőnél meg még annál is többet, Négyesnél meg már listám se volt, a kezemet a rutin vezette – és ennek következtében egy szemernyi kétségem sem volt afelől, hogy az utolsó színesnek is lesz helye a táskában... a három napig aszalt uzsonnával együtt.

Pedig a táska mérete nem változott. Isten bizony. Főleg azért nem, mert egymástól örökölték. (Erről még később...)

Persze a lista a végtelenségig nem volt minimalizálható – bár a gyerekeim nagyon örültek volna neki, ha lista hiányában az iskola is bezárt volna -, mert hát vannak alaptételek, amelyek egyetlen iskolatáskából sem hiányozhatnak (a füzeteken, írószereken és tankönyveken kívül), mondhatni bérelt helyük van a felszerelések sorában.

Mi van az iskolatáskában?

Amit belerakunk. Vagy amit nem hagyunk ki belőle. Vagyis a gyerek. Mert az iskola mégiscsak az ő feladata, ergo a bepakolás is. De valahogy a gyerekeim által elképzelt alapfelszerelés (fél kiló kő, fél kiló gesztenye, két Pókember, három csillámpóni, három-négy rohadt banán/szendvics stb.) nyomokban sem hasonlít arra, amely az én gondolataimban él.

Mivel a gyerekeim is és én is eléggé ragaszkodunk az elképzeléseinkhez úgy általában, ezért az iskolatáska tartalmát illetően kompromisszumot kötöttünk: én a minimálisra szorítom az iskolai alapfelszerelést, ők pedig kétnaponta felülvizsgálják a táska kincseit és két maroknál többet soha nem hordoznak magunknál.

#Iskolatáska

Az origo. Évek óta tudjuk, hogy a jó iskolatáska ergonómikus, könnyű, kíméli a gyerek gerincét, könnyen a viselője testéhez, magasságához igazítható. Ami viszont nem ennyire evidens az az, hogy milyen csatja van. Mert az romlik el a legkönnyebben. És el is fog romlani. Lehet, hogy nem egy év alatt, de a második év már necces lehet, miközben a táska még tart. Bőven tart, mert tartósat és minőségit választottunk.

Nagyfiú iskolatáskáját nyolc éve vettem meg. Most Négyes hordja. Szerkezetileg semmi probléma nincs vele, kopás se nagyon látszik rajta, de a csatot már csak többszöri próbálkozásra lehet becsukni. És ahhoz is két ember kell. Legalább. De legalább építjük a közösséget. Mert a közös erőfeszítés összehozza az embereket. Ha tudtam volna, hogy ehhez elég egy kicsit meglazult csatt egy iskolatáskán, nem fektetek annyi energiát a családi nyaralások megszervezésébe...

Szóval az a fránya csat. Mert persze gondos szülőként mindenre gondolunk a táska kiválasztásánál, de a nagy válogatásban talán eszünkbe se jut, hogy ezt a pici alkatrészt fogja a legtöbbet használni a gyerekünk. Erre pedig már a táskagyártók is rájöttek. A mágneses Fidlock zárszerkezet pedig sokáig bírja. Igaz csapatépítésre nem jó. De ne legyünk telhetetlenek.

#Tolltartó

A rendezett iskolatáska egyik legfőbb biztosítéka a tolltartó. Már, ha használja a gyerek. Mert persze dísznek is tök szuper, hiszen dízájnosabbnál dízájnosabb darabokat lehet már kapni, de mégiscsak az a jobb, ha használja is a tulajdonosa. Ehhez pedig jót és jól kell választani, aztán meg el kell tudni engedni, amikor már nem kell. Mert el fog jönni az az idő is.

A tolltartó evolúció a többszintes és/vagy kihajthatós daraboknál kezdődik.

Én nagyon sokáig ellenálltam ezeknek azon egyszerű oknál fogva, hogy nagyok. És akkor hogy férnek majd el a táskában?! És hogy fér melléjük a többi holmi? De az igazság az, hogy első és második osztályban alig kerül melléjük valami más és ilyenkor tényleg az átláthatóság a legfontosabb, hogy könnyen és gyorsan meg lehessen találni a kérdéses íróeszközt és ne a dzsumbujban kelljen vadászni rá. Utána meg úgyis szintet ugrunk. Tolltartószintet is.

A nagyon rendezett és a bedobálós, valamint az egyáltalán-nem-kell-már-tolltartó korszak közötti átmenti időszak ideális jelöltje az egyrekeszes, nagy tolltartó, amelyben a bedobálós rész mellett van egy cipzáras belső zseb a vonalzónak/kis cetliknek – amelyek persze csak akkor kerülnek elő, amikor már rég aktualitásukat vesztették, de legalább el nem vesztek – és egy gumis kialakítású rész, ahova a leggyakrabban használt VIP (grafit, toll, fő színes) darabokat rendezhetjük.

Ennek a kreatív változata a feltekerhető, minimalista változata a hengeres, kibővített változata pedig a duplacipzáras tolltartó. A táska mélyére bevágott egy szem – nem fogó – toll pedig a kamaszos verzió. Még szerencse, hogy nálunk mindig van segítség az ugyanazon intézménybe járó kisebb testvérek személyében. Akiknek még van tolltartójuk... és íróeszközeik. Több is. Amiből kölcsön tudnak adni.

#Tornazsák

Nagyon sokféle iskolafelszerelés megfordult már a kezeim között az elmúlt évek alatt, de hogy a legtöbb problémát majd a megfelelő tornazsák felkutatás fogja jelenti, na azt soha nem gondoltam volna. Hogyan is gondoltam volna, amikor a tornazsáknak nem kell millió egy szempontnak megfelelni, mint például az iskolatáskának, elég, ha stapabíró és kellően nagy. Mondom, kellően nagy.

Na. Ez volt a probléma. Mert, amíg kicsi az ember gyereke, addig elég a hagyományos méretű tornazsák, amelyben a legtöbb készítő gondolkozik. De amikor a gyerek lába elhagyja a negyvenes tartományt és hozzá társul a magassága is, akkor szülő legyen a talpán, aki beszuszakol egy pár, minimum 42-es tornacipőt, egy rövidnadrágot, egy pólót, egy gyorsan száradó törölközőt, téli időszakban pedig pluszba még egy hosszúnadrágot és egy pulcsit is egy 32×42 cm-es zsákba.

És persze közben tudjuk, hogy nem lenne szerencsés, ha a gyereknek az iskolatáskája mellett egy komplett edzőtáskát is magával kellene még cipelnie a suliba. Megoldás? Tinédzser sportzsák már első osztálytól. Úgyis minden vágyuk, hogy nagyobbaknak tűnjenek. Engem meg nem kérdez senki. Néhány centi itt, néhány centi ott, miközben a fazon és a strapabíró faktor nem változik.

#Uzsonnatartó

Őszinte leszek. Ezen a ponton már többször elbuktam. Mert mindegyik gyerekemnek más jön be. Így aztán próbáltunk már mindent az egyszerű szalvétától a szalvétának látszó viaszos vászonon át a tartós műanyag dobozig. De a tökéletes megoldásra ezidáig még nem találtam rá. Mert mindegyikkel, illetve egyikkel sem voltam teljesen elégedett. Ettől független mindegyiket használjuk, csak más-más életkorban.

Tapasztalataim szerint kisiskolásoknak az erős tartású doboz a legcélravezetőbb. Nem csuklik, nem nyeklik, egyszerűen nyílik és csukódik. Az iskolakezdés, a beszokás, a megszokás, az alkalmazkodás az iskolai közeghez, elvárásokhoz ebben a korban épp elég kihívás, nincs szükség további bonyodalmakra. Amire pedig elcsendesedik a zavaros víz, addigra az uzsonnás doboz is eltűnik. Vagy előbb. Utána aztán jöhetnek az alternatív változatok. De illúzióink azért ne nagyon legyenek. Mert azok is el fognak tűnni. Előbb, mint hinnénk.

#Palack

Mit is mondhatnék? Párba lehetne kötni az uzsonnásdobozzal. Az eltűnési tendenciát figyelembe véve mindenképpen. Csak itt az alternatíva a PET palack. Ezt figyelembe véve legszívesebben egyszerűen poharakat küldenék a gyerekeimmel az iskolába, de tudom, hogy akkor még annyit sem innának, amennyit akkor isznak, ha palack van náluk. És az sem számottevő. Pedig létszükséglet. Így aztán megveszem. Ők meg elhagyják. De az illúzió legalább megvan. Hogy én mindent megtettem a kellő folyadékfogyasztás érdekében.

És ha már megveszem, akkor nagyot veszek, meg BPA-menteset – mert Makk Marci óta tudjuk, hogy fő az egészség – és persze biztonsági kupakosat, olyat, ami a kisebbeknek elég bonyolult ahhoz, hogy inkább lecsavarják a palack tetejét, sem mint hogy kinyissák, mert akkor kisebb az esély, hogy elfelejtsék visszapattintani, visszatolni, eltekerni stb. A lecsavarozott kupak mindezekkel szemben ugyanis szembetűnő. Nagyon szembetűnő. A tanító néninek mindenképpen.

#Dosszié/füzetbox

A poszt elején azt mondtam, hogy semmi felesleges holmit nem pakolunk az iskolatáskába. Akkor hogy jönnek ide a dossziék meg a füzetboxok? Mert, ha van felesleges dolog, akkor ezeket nyugodtan tekinthetnénk annak, hiszen csak újabb bigyók meg izék, amelyek csak a helyet foglalják, a gyerek meg úgysem használja őket. Ez alapjában véve így is van.

Vagyis volt. Mert a gyerekeimnek az elmúlt évek során egyre több olyan órán volt szerencséjük részt venni, amelyeken nem tankönyvből tanultak, hanem a tanár által fénymásolt lapokról. Egyrészről ez nagyon örvendetes, mert végre megvalósul a differenciált oktatás, másrészről teljesen más megközelítést kíván például tanfelszerelésileg. Már alsó tagozatban is.

Na itt jönnek a képbe a dossziék, füzetboxok. Mert valahol gyűjteni kell az A4-es fénymásolt lapokat az iskolában (dosszié). Otthon meg jó lenne témakörönként, tantárgyanként szétválogatni, sőt esetleg valami időrendi sorrend szerint tárolni őket… lehetőleg tartósan (füzetbox). Na persze nem az örökkévalóságnak, csak a következő nagyszabású alaptanterv módosításig. De addig mindenképp!

Az iskolatáska tartalmára vonatkozóan természetesen nincsenek általános érvényű igazságok. Én sem tartom a markomban a bölcsek kövét, próbálok mindig a felmerülő igényekhez alkalmazkodni. De hiszem, hogy vannak olyan alapfelszerelések, amelyek nélkül bár nagyszerűen el lehet lenni, de meglétük mégiscsak hozzájárulhat a stresszmentes(ebb) iskolai léthez, amely gyerekeink számára az új világ kapujában valóságos kincset ér.

Ha tetszett, amit olvastál, iratkozz fel a hírlevélre, vagy csatlakozz a blog Facebook oldalához és a Mom With Five – Pont jó szülők vagyunk! csoporthoz, ahol egy szuper közösség mellett bepillantást nyerhetsz egy nem mindennapi, ötgyerekes család életébe is!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Már nem a Hanna a legnépszerűbb lánynév, a fiúknál a Dominik kirobbanthatatlan
A lányoknál az Abigélek és a Nazirák, míg a fiúknál az Ábelek és az Eliotok hajráztak nagyon 2023-ról 24-re. Az élmezőnyben csak kisebb cserék történtek.


Mint minden évben, most is megtudhatjuk, hogy mik voltak a legnépszerűbb lány- és fiúnevek az elmúlt esztendőben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Bár hazánkban folyamatosan gondot jelent a megszületett gyerekek alacsony száma, ennek sok hatása nincs a névadási szokásokra, igaz, néhány érdekes trend megfigyelhető.

A lányok esetében változás történt az első helyen: a korábban vezető Hannát beelőzte a 2023-ban még csak harmadik Luca.

Az élmezőny itt a következőképp néz ki:

  1. Luca
  2. Hanna
  3. Zoé
  4. Anna
  5. Emma
  6. Léna.

A lista első 50-jében a legnagyobbat az Nazirák ugrottak előre: a korábbi 76. helyett már a 40. legnépszerűbb név a listán. Az Abigélek is nagyot mentek: ők a 38.-ról a 27. helyre törtek előre.

A további listát itt lehet böngészni:

A fiúknál sokkal nehezebben változnak a trendek. Ott 2023-hoz képest nincs változás a dobogón, de az első 15-ben sincsenek jelentős változások. A 23-ban még negyedik Mátéknak tavaly meg kellett elégedniük a 6. hellyel, a Milánok és a Marcellek is beelőztek. Itt az élmezőny így néz ki:

  1. Dominik
  2. Olivér
  3. Levente
  4. Marcell
  5. Milán
  6. Máté.

Az első 50-ben itt az Ábelek dobbantottak nagyot: 14 helyet előre ugorva a 34.-ről a 20. helyre ugrottak. Nem panaszkodhatnak a Barnabások sem, akik a 25.-ről a 19.-re kerültek. Némi meglepetésre hatalmas, 25 helyes röppályával éppen befértek az első 50.-be az Eliotok. Tavaly Magyarországon 228 kisfiú kapta ezt a nevet.

A fiúnevek további listája:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Megnéztük, mi történik a textilgyűjtő konténerbe dobott ruhákkal!
Megnéztük, mit jelent a valódi újrahasznosítás: mi történik a ruhákkal, ha nem a kukába, hanem a megfelelő helyre kerülnek. Videón mutatjuk, miért nem mindegy, hová dobod a textilt!


Valószínűleg a te szekrényed mélyén is lapul néhány kinőtt, kifakult, lyukas vagy egyszerűen csak megunt ruhadarab. És ha már tudatos vagy, akkor nem a kukába, hanem egy textilgyűjtő konténerbe dobod ezeket. De vajon mi történik velük ezután? Hova kerül a póló, amit öt éve már csak alváshoz hordtál? Vagy a kabát, amit még mindig sajnálsz, de tudod, hogy már kiszakadt és sosem veszed már fel?

Mi nemcsak feltettük ezeket a kérdéseket, hanem utánajártunk a pontos válaszoknak – testközelből! A székesfehérvári válogatóüzemben, a Textrade Kft.-nél jártunk, ahová a MOHU textilgyűjtő konténereiből származó ruhák kerülnek. A TikTok-videónkban megmutatjuk, mi történik a konténerbe dobott darabokkal – a válogatástól az újrahasznosításig.

VIDEÓ: Nézd meg, hogyan zajlik a válogatás, mi történik a darált anyaggal, és hova kerülnek a legmenőbb vintage ruhák!
@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetés te tudtad, hova kerülnek a ruhagyűjtőből a ruhák???? #mohu #gyűjtőkonténer #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Az első szűrő: ruhaként még használható?

A folyamat azzal kezdődik, hogy megvizsgálják: egyáltalán viselhető-e még az adott darab. Ha igen, akkor kategóriák szerint szétválogatják – nadrág, kabát, gyerekruha, szoknya, blúz, kiegészítők stb. Ezután több körös szortírozás következik, amelyben anyagminőség alapján döntenek a ruhák további sorsáról.

A jobb állapotú darabok európai second hand üzletekben landolnak, a gyengébb minőségűek pedig – lebálázva – afrikai piacokra kerülnek. Van azonban egy különleges szekció is: a „vintage válogató”, ahová a beérkezett ruhák legjobb 1%-a kerül. Ezek a darabok különösen keresettek a menő second hand butikokban, és nem ritkán újra divatot csinálnak abból, amit más már elfeledett.

Mi lesz a teljesen hordhatatlan ruhákból?

Ha a textil már nem hordható – például szakadt, foltos vagy nagyon elhasználódott –, akkor a darálóba kerül. Innen két út vezethet: az egyik az RDF, vagyis az energetikai hasznosítás. Az így ledarált ruhadarabokat erőművekben elégetik, és energiát nyernek belőlük. A másik lehetőség, hogy ipari célokra használják fel őket: például autók hangszigeteléséhez, töltőanyagként vagy tisztítórongyként. Ez már önmagában is sokkal jobb sors, mint a szeméttelep – de ehhez az kell, hogy te jól dönts: ne a kommunális hulladékba dobd a textilt!

Miért fontos ez az egész?

A ruháink előállítása hatalmas környezeti terheléssel jár: rengeteg víz, energia és szennyezés kapcsolódik egy-egy új pólóhoz vagy nadrághoz. Ha ezeket a darabokat elhasználás után egyszerűen elégetjük vagy elásva tároljuk, azzal mindezt az erőforrást elpazaroljuk – ráadásul

sok műszálas textil lebomlás helyett mikroműanyagként szennyezi a földet és a vizeinket.

Hol találsz textilgyűjtő konténert?

A textilgyűjtő konténerek országszerte megtalálhatók. Jelenleg Magyarországon 3000 textilgyűjtő konténer érhető el, és a cél, hogy 2026 végére ez a szám elérje a 6000-et. Tavaly már 1200 új gyűjtőt helyezett ki a MOHU, és a tervek szerint minden 2000 főnél nagyobb településen elérhető lesz ilyen konténer, amennyiben a telepítési feltételek biztosítottak.

Az első ilyen konténerek már megtalálhatók hulladékudvarokban, kiskereskedelmi egységeknél és településeken, de a hálózat folyamatosan bővül. Ha szeretnéd megtudni, hol van a hozzád legközelebbi gyűjtőpont, keresd fel a MOHU térképes keresőjét.

A konténerek telepítésére önkormányzatok és kiskereskedelmi egységek online jelentkezhetnek a MOHU Gyűjtőkonténer igénybejelentő oldalán. Ha egy vállalkozás vagy település szerződést köt, a telepítés ingyenes, és a MOHU alvállalkozója rendszeresen üríti a konténereket.

És mit tehetsz te?

A legegyszerűbb dolog: ha megválsz egy ruhától, ne az otthoni szemetesbe dobd! Vidd el egy MOHU-s textilgyűjtő konténerhez. Ezekből már több mint 2800 van országszerte, és folyamatosan bővül a hálózat. A legközelebbi konténert könnyen megtalálod a MOHU térképes keresőjében. Ezzel egy apró, de nagyon is számító lépést teszel a fenntarthatóság felé. Minden egyes bedobott ruhadarab esélyt kap az újrahasználatra vagy újrahasznosításra – és közben te is teszel valamit a környezetért!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Húsvéti bevásárlás: teszteltük, hogy alakulnak az árak, és megnéztük, hogyan kerül a csokinyuszi a boltokba
Húsvét közeledtével kíváncsiak voltunk, hogyan készülnek fel az áruházak az ünnepi rohamra és teszteltük, mennyibe kerül vajon egy húsvéti bevásárlás. Videónkból kiderül, mennyit sikerült spórolni a kasszánál, de kulisszatitkokat is mutatunk: utánajártunk, hogyan kerül a csokinyuszi a Tesco polcaira.


Ahogy közeledik a húsvét, egyre többen indulnak útnak, hogy beszerezzék az ünnepi asztalhoz szükséges finomságokat – a sonkától kezdve a tojásig, a kalácstól a csokoládé nyuszikig. Idén mi is bevásárlókosarat ragadtunk, és ellátogattunk a Tesco budaörsi áruházába, hogy megnézzük, milyen árakkal és kínálattal számolhatnak a vásárlók húsvét előtt.

Vajon idén mennyire kell mélyen a zsebünkbe nyúlni, ha a klasszikus húsvéti finomságokkal szeretnénk feltölteni a kosarunkat?

A vásárlás során azonnal szembetűnt, hogy nem mindegy, hogyan válogatunk! A Tesco Clubcarddal ugyanis nemcsak a kosarunkat tölthetjük meg ínycsiklandó termékekkel, de jócskán spórolhatunk is. Egy-egy terméknél akár több száz forintot is, így érdemes beszerezni a digitális kártyát azoknak is, akik eddig nem használták. Az akciók a húsvéti szezonban különösen előnyösek, hiszen az ilyenkor jellemző nagybevásárlások során összeadódik a megtakarítás.

Nagybevásárlás olcsóbban

Szalámi, tészta, kukoricakonzerv, liszt, öblítő, mosogatószer, kutyaeledel. Tipikus bevásárlólista, ráadásul tipikusan 2-3 helyre is elmegyünk, hogy mindezt beszerezzük. A Tescónál viszont mindezt egy helyen, és még olcsóbban megvehetjük, mint tavaly ilyenkor. Az áruházlánc ugyanis áprilistól 260 olyan termék árát is csökkentette a tavalyinál alacsonyabb szintre, ami nagyobb bevásárláskor kerül a kosarakba. Legyen szó akár húsvéti készülődésről, nagytakarításról vagy a hűtőszekrény feltöltéséről, a Tesco Árgarancia programjában és kedvező Clubcard-árain mindent megtalálsz, amire szükséged van.

A húsvéti roham idején a polcok gyorsan ürülnek, a termékek pótlása azonban zökkenőmentesen zajlik – köszönhetően a Tesco hatalmas logisztikai hálózatának. Hogy megtudjuk, hogyan jutnak el időben a húsvéti termékek az áruházakba, ellátogattunk a Tesco logisztikai központjába is. Megnéztük, hogyan működik Szigetszentmiklóson, ahonnan az ünnepi kínálat java is útnak indul.

A húsvéti bevásárlásról és a logisztikai központban tett látogatásról készült videónkat nézd meg itt - a végén pedig az is kiderül, mennyit sikerült spórolnunk:

Belestünk a kulisszák mögé, és Melhardt Norbert raktárvezető vezetésével megnéztük azt az elképesztő,

100 ezer négyzetméteres komplexumot, amely nemcsak méreteiben és technológiai megoldásaiban lenyűgöző, hanem arra is képes, hogy 24 órán belül kiszolgáljon 198 Tesco áruházat országszerte.

Itt láthattuk, hogy milyen összehangolt munkára van szükség ahhoz, hogy az ország több száz üzletébe eljussanak az ünnepi áruk. A raktárakban már hetekkel az ünnep előtt megkezdődik a húsvéti áruk fogadása, rendszerezése, majd szétosztása. A precízen működő logisztikai rendszernek köszönhetően a polcokon mindig friss és megfelelő mennyiségű áru várja a vásárlókat – még az utolsó pillanatban is.

Miért kellett ez az új központ?

A válasz egyszerű: hatékonyság és fenntarthatóság. A korábbi herceghalmi és gyáli raktárakat egy központba vonták össze, hogy kevesebb megtett kilométerrel, kisebb környezeti terheléssel és gyorsabb kiszállítással működjön a Tesco logisztikája. A számok önmagukért beszélnek: az éves szén-dioxid-kibocsátás várhatóan 830 tonnával csökken, és a megújuló energiát több mint 8600 napelem biztosítja.

Mi van a színfalak mögött?

Március óta teljes kapacitással pörög a központ, ahol minden terméktípus külön zónát kapott: a hűtést nem igénylő szárazáru, a zöldség-gyümölcs, a tejtermékek, húsok és halak mind saját részlegben „laknak”, különböző hőmérsékletű csarnokokban.

Külső szemlélőként a legdurvább talán az 1 fokos hűtőcsarnok, ahol zsilipes dokkolórendszer akadályozza meg a hőveszteséget, és ahol egy kamion rakodása pont úgy történik, mint egy svájci óramű működése.

A logisztika teljes mértékben digitális: a termékek útja a beérkezéstől a kiszállításig nyomon követhető, a kollégák pedig PDA-val és vonalkódokkal dolgoznak. A csarnokban 32 ezer raklapnyi, azaz körülbelül 2,5 millió karton termék tárolható, és minden úgy van kialakítva, hogy még a targoncák is menetrendszerűen működjenek.

És hogy néz ki egy nap itt?

Az üzemben közel 900 munkatárs dolgozik folyamatos műszakokban, a pihenőidőben pedig masszázsfotelek, csocsóasztalok és meleg étel is várja őket. A biztonságról több száz kamera, mozgásérzékelő és tűzvédelmi rendszer gondoskodik – egészen elképesztő, milyen komplexitással működik ez az egész.

A telephely saját járműjavítóval, kamionmosóval és üzemanyagtöltő állomással is fel van szerelve. Ráadásul egy elektromos vontató is segíti a munkát, ami újabb lépés a környezetbarát működés felé.

És mi köze mindennek a húsvéthoz?

Nos, a Tesco üzletekbe március végétől már innen érkeznek a húsvéti termékek: több száz tonna sonka, több mint húszféle, magyar forrásból származó tojás (heti akár 2 millió darab!), friss zöldségek, kalács, torma, no meg persze a csokinyuszik és -tojások is itt indulnak útnak, hogy az ünnepi asztalra kerüljenek.

Mi pedig a látogatás során megtapasztaltuk: ez a központ nemcsak logisztikai bravúr, hanem egy aprólékosan megtervezett, jövőbiztos rendszer, ami mögött ott áll a technológia, az ember és a környezettudatos szemlélet – na meg az a csapat, amelynek köszönhetően a húsvéti reggeli (és minden más bevásárlás) tényleg gond nélkül az asztalodra kerülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Finnország a világ legboldogabb országa, nagyon visszacsúszott az USA a listán
Társadalomtudósok minden évben több mérőszám alapján állítják fel az ország boldogsági sorrendjét. Észak-Amerika nem örülhet, mi a stabil középmezőnyben szereplünk.
Malinovszki András / Fotó: Pexels/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. március 20.



A 2025-ös Világboldogság-jelentés (World Happiness Report) ismét Finnországot hozta ki a világ legboldogabb országának, az idei már a nyolcadik év, hogy az élen áll. Az első négy helyezett között nem történt változás tavalyhoz képest: Finnországot Dánia, Izland és Svédország követi, míg Norvégia a 7. helyen végzett. A skandináv országok sikerének titka a magas színvonalú, mindenki számára elérhető egészségügyi, oktatási és társadalmi támogatási rendszerekben keresendő, emellett alacsony a jólléti egyenlőtlenség is – számol be a CNN.

Az emberek hozzáállása szintén fontos szerepet játszik Finnország kiemelkedő eredményében. John Helliwell, a Világboldogság-jelentés egyik alapító szerkesztője szerint a skandináv országok élen járnak az elveszett pénztárcák visszaszolgáltatásában, ami azt mutatja, hogy az ott élők valóban törődnek egymással.

Helliwell szerint a finn szakértők közül sokan úgy vélik, hogy a téli háború, vagyis az 1939-40-ben zajló orosz-finn háború után kialakult egység és bizalom is hozzájárul a boldogságszinthez. Bár Finnország nem nyerte meg a háborút, az emberek összefogtak, és megértették, hogy még egy hatalmas túlerővel szemben is képesek helytállni.

A szakértő arra is rámutatott, hogy a finnek kevésbé anyagias szemléletmódot követnek. „Manapság egyre fontosabb, hogy a személyes dolgokra összpontosítsunk az anyagiak helyett” – tette hozzá Helliwell.

A jelentés pozitív megállapításai között szerepel az is, hogy az emberek világszerte sokkal kedvesebbek, mint azt általában gondolják. „Az emberek honfitársai jobbak, mint ahogy azt elképzelik, és ennek felismerése természetesen boldogabbá tesz, de megváltoztatja azt is, ahogyan a szomszédaikról gondolkodnak” – fogalmazott Helliwell.

Érdekesség, hogy két latin-amerikai ország is bekerült a tíz legboldogabb ország közé. Costa Rica a 6., Mexikó pedig a 10. helyen végzett. Ilana Ron-Levey, a Gallup ügyvezető igazgatója szerint mindkét ország lakói erős társadalmi hálózatokkal rendelkeznek, bíznak a vezetőikben és intézményeikben, és optimistán látják gazdaságuk jövőjét.

Az Egyesült Államok azonban egyre rosszabb helyezést ér el. A 2025-ös rangsorban már csak a 24. helyet tudta megszerezni, ami eddigi leggyengébb eredménye, először esett ki a top 20-ból. Ron-Levey szerint a visszaesés részben annak köszönhető, hogy a 30 év alatti fiatalok rosszabbnak érzik az életüket, mint korábban. Úgy érzik, kevésbé támogatják őket a barátaik és családjuk, kevésbé szabadok az életük irányításában, és kevésbé optimisták az életszínvonalukkal kapcsolatban.

Az Egyesült Királyság a 23. helyen végzett, ami a legalacsonyabb életértékelése 2017 óta. Kanada pedig a 18. helyen áll, ahol az elmúlt évtizedben folyamatos csökkenés figyelhető meg a boldogságszintben.

A jelentés több mint 140 országban élő emberek Gallup World Poll felméréseire épül, és az országokat az előző három év (2022–2024) átlagos életértékelései alapján rangsorolja. A boldogságot hat fő tényező alapján vizsgálják:

  • egy főre jutó GDP
  • társadalmi támogatás
  • egészséges várható élettartam
  • szabadság
  • nagylelkűség
  • a korrupció érzékelése.

Magyarország egyébként a lista abszolút középmezőnyében van: idén a 69. helyet foglaljuk el.

A világ legboldogabb országainak listáját Hollandia (5. hely), Izrael (8. hely) és Luxemburg (9. hely) is színesíti. A rangsor végén Afganisztán áll (147. hely), mögötte pedig Sierra Leone, Libanon, Malawi és Zimbabwe szerepelnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: