Rusvai Miklós a koronavírus új variánsairól: A betegség erősebb torokfájással és nyeléskor éles, szúró fájdalommal járhat
Egyre többen betegedtek meg az elmúlt hetekben. A többség influenzaszerű tüneteket tapasztal: levertség, nátha, köhögés, torokfájás, esetleg láz, néha pedig izomfájdalmak is jelentkeznek. Azt már megszokhattuk, hogy az iskolakezdéssel a járványidőszak is beköszönt. Az elmúlt 2 évben azonban a vírusok sokkal jobban ledöntötték az embereket a lábukról. A szakértők szerint ennek az volt oka, hogy a koronavírus-járvány idején a maszkviselés, távolságtartás, online oktatás és home office miatt sokkal kevésbé érintkeztünk a vírusokkal.
De mire számíthatunk idén? Rusvai Miklós virológussal beszélgettünk arról, hogy milyen járványidőszak előtt állhatunk. A szakértő azt is elmondta, hogy mit tudnak eddig a koronavírus legújabb variánsairól a stratusról és a nimbuszról, hogy esetleg érdemes-e ismét beadatni az oltást vagy elővenni a maszkokat.
– Ahogy elkezdődött az iskola, egyre többen betegszenek meg. Mi ennek az oka?
– Az iskolakezdéssel mindig elindul a járványtani betegségek szezonja is. Ennek az immunológiai magyarázata nagyon egyszerű: tudniillik a gyerekek a nyáron egymástól külön töltik el az időt nagyszülőknél, táborokban, külföldön, de semmiképpen nem abban az iskolaközösségben, ahol osztályonként 30, iskolánként pedig több száz gyerek összejön.
Nemcsak az élmények cserélnek ilyenkor gazdát, hanem a különböző kórokozók is. Mivel minden gyerek más vírust hoz magával, illetve vannak, akik most kezdik az óvodát vagy az iskolát, tehát korábban még nem is találkoztak nagyobb csoportokkal, ezért ez mindig a légzőszervi betegségek fellángolásához vezet a gyerekek között. Ezeket a betegségeket 2-3 hetes késéssel továbbadják általában a szüleiknek is. Tehát az őszi járványszezonban jellemzően a betegek 40 százaléka 18 év alatti és 70 százaléka 35 év alatt.
– Az elmúlt két évben talán sokkal többen betegedtek meg, illetve erősebb tüneteket tapasztaltak. Idén is ezzel számolhatunk?
– Az utóbbi öt évben nagyjából már ugyanazok a vírusok vannak jelen. Ne felejtsük el, hogy a koronavírus is csak egy plusz a több mint egy tucatnyi légzőszervi vírus mellé, amelyek korábban is okoztak járványt. Most csak annyi a különbség, hogy eggyel több van, de ezeket tünetek alapján elkülöníteni nem lehet. Mindegyik köhögéssel, tüsszögéssel, hőemelkedéssel, orrfolyással, nehezített légzéssel jár. Gyakorlatilag erre lehet számítani az idén is. Szeptember és október első fele a felfutás időszaka, azután október, november, december eleje általában a csúcs, ilyenkor szokta átlépni a járványküszöböt a légzőszervi betegségek száma. A téli szünet idején aztán van egy kis visszaesés, majd januárban kezdődik újra, és a jó idővel, tehát április-május környékén ér véget a légzőszervi betegségek szezonja.
A koronavírusos évek alatt, amíg mindenki otthon volt, maszkot viseltünk, tartottuk a távolságot egymástól, addig az immunrendszerünk nem találkozott azokkal a hagyományos kórokozókkal, amik aztán tavaly és tavalyelőtt nagyszámú megbetegedést okoztak. Ezt az immunadósságot fizettük meg tavaly és tavalyelőtt, amikor sokkal nagyobb számú légzőszervi betegségben szenvedő kereste fel a háziorvosokat, mint a sokéves átlag. Most azt remélhetjük, hogy már csak egy úgymond szokványos járványnak nézünk majd elébe, amilyet a Covid-járvány előtt tapasztaltunk.
– Két új variánsa is megjelent a koronavírusnak a stratus és a nimbusz. Mit lehet tudni ezekről a variánsokról? Milyen tüneteik vannak, okozhatnak-e esetleg olyan megbetegedést, amit eddig még nem tapasztaltunk?
– Az esetek túlnyomó részében az eddig megszokott légzőszervi tüneteket tapasztaljuk.
De ez is csak az esetek 10-20 százalékában jelentkezik.
– Tulajdonképpen tünetek alapján nem is lehet megkülönböztetni szinte, hogy valaki influenzás vagy covidos. Ennek ma már nincs is jelentősége?
– Az influenza, a hagyományos nátha és a Covid egymástól klinikai tünetek alapján általában nem megkülönböztethető, csak tesztekkel. De a gyógykezelés szempontjából ennek igazából nincs jelentősége.
– Mi a helyzet a postcoviddal, illetve a különböző szövődményekkel? Amikor megjelent a koronavírus, nagyon sokan küzdöttek azzal, hogy még hónapokig például nem éreztek szagokat, ízeket, sokaknál megmaradt a nehézlégzés, izomfájdalom, vagy fájt a tüdejük. Az új variánsok is okozhatnak ilyeneket?
– Inkább úgy mondanám, hogyha esetleg okoznak is az új variánsok szövődményeket, azoknak a felderítése vagy kimutatása statisztikai alapon csak a következő évek során történhet meg. Ez mindig egy utánkövetéses vizsgálatot követel, hiszen ne felejtsük el, hogy ezek a fennmaradó, tartós hatások, illetve az esetleg újra vagy újonnan jelentkező problémák, sokszor hetekkel, hónapokkal a fertőzést követően jelentkeznek csak a pácienseknél. Tehát ebből a szempontból
Azt tudjuk, hogy a korábbi variánsoknak van, és sokan még most is nyögik például az eredeti vuhani, az alfa és a delta variáns által okozott szövődményeket.
– Az influenzaoltásnál szokták javasolni, főleg időseknél, krónikus betegeknél, hogy évente érdemes újra beoltatni magukat. A koronavírus-oltásoknál is célszerű esetleg ezt megismételni?
– Az influenzaoltás rizikócsoportjai közé még mindenképpen és hangsúlyozottan felvenném a kismamákat! Tehát aki terhes, vagy a közeli hónapokban babát tervez, mindenképpen ajánlott számára, hogy felvegye az influenzaoltást. Igaz, hogy a vírusnak direkt magzatkárosító hatása nincsen, az influenza viszont a páciensek egy részénél magas lázat okoz, aminek magzatkárosító hatása, vagy akár vetélést okozó hatása is lehet. A covid-oltással más a helyzet, mivel a koronavírus ma már folyamatosan itt van velünk és rendszeresen újrafertőződünk. Így az elmúlt három évben, ha valaki egyszer sem oltatta magát, akkor is újraimmunizálódott az átvészelt fertőzés hatására.
A rizikócsoportoknak, tehát időseknek, krónikus betegeknek ajánlott esetleg az oltás felvétele még a szezon megkezdése előtt.
– Hogyan tudjuk kivédeni ezeket a vírusokat? Érdemes lehet esetleg újra elővenni a maszkokat?
– Maszkot viselni akkor kell, amikor már járvány van, tehát most még nem tartom indokoltnak. Esetleg ha valaki valamilyen immunológiai problémával küzd, vagy immunellenes kezelést kap, szervátültetett, daganatkezelésben részesül, annak célszerű a maszkviselés, de ez független attól, hogy az év melyik szakában vagyunk.
Ez Magyarországon 200 ezer fő/hét, vagyis ha egy héten belül 200 ezernél több embert regisztrálnak légzőszervi betegséggel a háziorvosoknál. Ebben az esetben egyébként bizonyos helyeken például egészségügyi intézményekben, gyógyszertárakban, közhivatalokban kötelezővé is tehetik a maszkviselést.
