SZEMPONT
A Rovatból

Ruff Bálint szerint tovább erősödhet a TISZA Párt: Az emberek elkezdenek az erő felé gravitálni

A szakértő szerint a kérdés az, hogy Magyar Péter az eddigi egyszemélyes mutatványból képes lesz-e most egy nagy pártot csinálni. Közben a Fidesznek is szembe kell néznie azzal, hogy új helyzet van, ilyen ellenfelük nem volt az elmúlt 14 évben.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. június 11.



Orbán Viktor szerint megnyerték a választást a régi és az új ellenzékkel szemben is. A TISZA Párt ugyanakkor a vártnál is jobb, 30 százalék körüli eredményt ért el, és Magyar Péter egyértelműen az ellenzék legerősebb pártjának vezetőjévé vált.

Közben még mindig nem biztos, ki lesz Budapest új főpolgármestere. Karácsony Gergely ugyan 324 szavazattal megnyerte a választást, de Vitézy Dávid a szavazatok újraszámlálását szeretné elérni a több mint 24 ezer érvénytelen szavazatra hivatkozva. A most kialakult helyzetről beszélgettünk Ruff Bálint politikai tanácsadóval, a Partizán Vétó című műsorának a szerkesztőjével.

– Magyar Péter rögtön a választások után azt mondta, Orbán Viktor csak előrehozott választásokkal menthetné meg a Fideszt. Mennyi annak az esélye, hogy nálunk is olyan fölindulásszerű események jönnek, mint Franciaországban, ahol az EP-választások után Macron bejelentette, hogy feloszlatja a Nemzetgyűlést, és előrehozott választást ír ki?

– Őszintén nem tudom. Csak órákkal vagyunk a választáson túl. Azt se felejtsük, hogy a Fidesznek masszív, kétharmados többsége van. Szerintem az előrehozott választások akkor lehetnek Magyarországon, ha az a Fidesznek érdeke. Szerintem most nem érdeke.

– A Tisza Párt fellépése, annak a Fidesz eredményeire gyakorolt hatása nem vetíthet előre egy olyan tendenciát, hogy jobban járnak az előrehozott választással?

– Egy tendenciához kell egy következő lépés, amit nem látunk, hogy mi lesz holnap, holnapután. Egyelőre szerintem zaccból jóslás lenne azt mondani, hogy mi fog történni a következő pár hónapban. Ez inkább a politikai munka eredményétől függ. Az a kérdés most, hogy

a Tisza párt tud-e élni azzal a felhatalmazással, amit most kapott ezen a rendhagyó, összevont európai parlamenti és helyhatósági választásokon.

– Érvényesülhet-e a győzteshez húzás az ellenzéki szavazók között?

– Igen, persze. Az ellenzéki választók megunták azt a kínálatot, amit kaptak az elmúlt 14 évben, és most választottak egy másik formációt maguknak. Ez egy hónap vagy két hónap múlva még erősebb támogatást fog jelenteni, lehet majd látni a kutatásokban.

Az emberek elkezdenek az erő felé gravitálni.

A kérdés az, hogy Magyar Péter az eddigi egyszemélyes mutatványból képes lesz-e most egy nagy pártot csinálni.

– Az biztos, hogy volt egy időszak, a csoda időszaka, ami nagyjából a tegnapi éjszakával le is zárult.

– Most a munka időszaka következik.

– Az nem jelent veszélyt Magyar Péterékre, hogy az eddigi reményt sugárzó arcok esetleg elkezdenek kopni? Most már nem lesz elég az, hogy szépeket mondanak, kőkeményen A-t vagy B-t kell mondani, konkrét ügyek mellett, vagy ellen. Tehát mindenképpen támadások kereszttüzében lesznek.

– Egy kicsit másképp látom ezt. Itt igazából arról lenne szó, hogy egy olyan rendszert építsen ki a Tisza párt, amivel ezt a fajta reményt fenn lehet tartani, és mögé lehet rakni azt a szervezeti feltételrendszert, ami szükséges egy parlamenti választás megnyeréséhez, vagy egy jó eredmény eléréséhez.

– Az biztos, hogy nagyon jót tett a Tisza Pártnak ez a kampányüzemmód, a felfokozott hangulat. Fenn lehet ezt tartani még két évig?

– Nem tudom. Apró győzelmek sorozatával egy ideig fenn lehet tartani még a sikereket. Persze a politikában van egy csomó szerencsefaktor, de mégis, a tartós eredmény nem a szerencsének, hanem a kemény munkának az eredménye. Szerintem most jön ez az időszak.

Nagyon keményen kell dolgozni minden egyes plusz százalékért,

vagy akár annak a megtartásáért is.

– A DK 8 százalékot ért el az MSZP-vel és a Párbeszéddel közösen. Miközben a Momentum vezetője, Donáth Anna lemondott, a Jobbikban tisztújítás lesz, Dobrev Klára mindössze azt jelentette be, hogy feloszlatják az árnyékkormányt.

– Ha van egy olyan párt, aminek a nevében is az van benne, hogy demokratikus, és az egyik fő mondása az, hogy szeretné megteremteni a demokratikus, európai, szolidáris Magyarországot, akkor az a minimum, hogy egy ilyen választási vereség után a vezetői vállalják a felelősséget a kudarcért. Egyszerűen azért, hogy megmutassák, hogy ők másképp működnek, mint a Fidesz.

Vasárnap este a teljes DK elnökségnek le kellett volna mondania,

mert megsemmisítő választási eredményt értek el.

– A Fidesz, megnyerte a választást, de ez azért keserű győzelem, mert láthatóan veszített a támogatottságából. Bár Orbán Viktor világraszóló győzelmet jelentett be, politikusként ez is a dolga ilyenkor, de mindezt csak zárt körben mondta el, nagyon rövidre fogta.

– Szerintem egy új helyzet van a Fideszben is. Ilyen nem volt még az elmúlt 14 évben, hogy egy ilyen ellenfelet kaptak volna maguknak. És az sem volt még, hogy

a teljesen száz százalékra járatott kampány ellenére elvesztettek körülbelül egymillió szavazót.

De ez egy európai parlamenti választás volt, nem országgyűlési. Másrészt ezt mind úgy csinálta meg a kormánypárt, hogy nincsen Európai Uniós pénz, visszaesett a magyar gazdaság, egy éven át kétszámjegyű volt az infláció, volt egy pedofilbotrány, és még így is egy ilyen eredményt értek el. Szerintem azért erre az eredményre ezeket e történéseket nem feledve kell tekinteni. De ettől még ők biztos nem erre az eredményre számítottak. Ha megnézzük, látszik, hogy van egy csökkenés, minden településtípuson belül is.

Azonban az az ellenzéki vágy, hogy 40 százalék alá benéz a Fidesz, nem vált valóra.

2 millió embert most is el tudtak vinni szavazni.

– A Telexben volt egy elemzés ezzel kapcsolatban. Annak, hogy kis falvakban is születtek a Fidesznek rossz eredmények, lehet-e oka Magyar Péter országjárása?

– Igen, ez a TISZA. És nem is inkább a kis falvakat mondanám, ami persze fontos, de a nem megyei jogú jogú városok, Keszthely, Paks, Hajdúszoboszló, Solymár. Ezeken a településeken volt elképesztő váltás. Én nagyon régen mondom el, hogy

nem az ellenzéki választó hiányzik, hanem az ellenzéki párt hiányzik.

Most viszont itt van.

– Mráz Ágoston Sámuel szerint azt, hogy Gyurcsány Ferenc irányítaná az ellenzéket, mától nem lehet mondani. Úgy tűnik, a Fidesz mumus nélkül maradt.

– Felülírta Magyar Péter és a TISZA azt a lassan, 20 éves magyar politikai dichotómiát, hogy Orbán és Gyurcsány. Ez egy valóban új állapot, amit szerintem mindenkinek még tanulnia kell.

– Budapesten még mindig nem dőlt el biztosan, ki lesz a főpolgármester. Karácsony Gergely néhány száz szavazattal végzett az élen, de Vitézy Dávid a szavazatok újraszámlálását kezdeményezi. Mitől lett ez ennyire szoros?

– Ez annak a politikának a kudarca, amit a Karácsony Gergely ebben az elmúlt öt évben végzett.

A rengeteg elvtelen, felesleges, kompromisszum. A saját csapdájába esett bele. Ez az eredmény egy vereség.

Egy inkumbens, hatalomban lévő polgármesternek ekkora városban 300 szavazaton múlik a politikai jövője úgy, hogy ráadásul az őt támogató pártoknak a listája a harmadik helyre kerül? Ez egy nagyon komoly politikai pofon. Ilyenkor jön mindig a „de”, hogy Karácsony Gergely egy nagyon komoly, nagyon régi politikus, „a kompromisszumok robotosa”. De pontosan ezek miatt a kompromisszumok miatt lett ilyen gyenge a teljesítménye, szóval ez eléggé ellentmondásos.

– Ha végül marad a mostani eredmény, ezzel a pár száz szavazatnyi előnnyel milyen legitimációval tud majd dolgozni a főpolgármester?

– Nem tudom. Már csak ezért is szerencse, hogy csak október elsejével kezdődik ez az új ciklus, addig még sok mindent lehet tenni és lehet még kitalálni. Nehéz, nagyon nehéz öt év vár rá, főleg azért, mert

a közgyűlésben lévő frakciók közül legalább háromnak az a célja, hogy megsemmisítse őt politikailag.

Ráadásul ennek a háromnak együtt komoly többsége van.

– Vitézy ebben a helyzetben mit fog tenni?

– Gondolom, ő beül a közgyűlésbe, és azt fogja képviselni, amit az előbb mondtam, vagy Karácsony Gergely valamilyen kompromisszumok árán be tudja majd őt is vonni a kormányzásba, és ha be tudja vonni, akkor az ő koalíciója bővül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szíjjártó László a klíma nélküli kórtermekről: Egy afrikai tábori kórházban jobb lenne a helyzet
Leállított műtétek, 30-31 fokban szenvedő kismamák és kisbabák - az egyre hosszabb kánikulai időszakokra egyáltalán nem készült fel a magyar egészségügy. Ennek számos kockázata van - mondja a Magyar Orvosi Kamara megyei elnöke.


Már második hete tart a rendkívüli forróság, amit a légkondi nélküli kórházi kórtermekben különösen nehéz elviselni. Több helyen a műtéteket is leállították, mert az Uzsoki kórház műtőjében például 41 fokot mértek. És a helyzet aligha javul: a globális felmelegedés miatt a forró napok száma megduplázódott a 2000-es évek elejéhez képest, erre pedig láthatóan nem készült fel a magyar egészségügy.

Hogyan hat a kórházi betegekre és az ott dolgozókra a szinte elviselhetetlen hőség? Erről beszélgetttönk Szíjjártó Lászlóval, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnökével.

– Önöknél van légkondi?

– Vannak olyan helyek, ahol van, és vannak, ahol nincs. Magyarországon és külföldön is hosszú ideje dolgozom. Magyarországon több kórházban is dolgoztam már. Most egy kisebb vidéki kórházban dolgozom. Az épületek állapota nagyon változó. Vannak nagyon régi és újabb épületek is. Vannak olyanok, amelyek korszerűek és rendben vannak tartva, de vannak elhanyagolt és leromlott állapotúak is. Néhány helyen már van légkondicionáló, legyen az kórterem, rendelő vagy váró, de főként a műtőkben különösen fontos lenne. Ahogy az időjárás egyre melegebb lesz a globális felmelegedés miatt, egyre hosszabb időszakokra kell megoldásokat találni a meleg ellen. Akár 30 fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet egy-egy helyiségben, ahol betegek vannak vagy kellene lenniük.

A szülészeten, ahol dolgozom, nincs légkondicionáló, a kórtermekben akár 30 fokot is mérhetünk. Az alumínium ablakkeretek is ontják a forróságot.

Próbálkozunk ventilátorokkal és volt szó mobil klímákról is, de azok a hosszú cső miatt, amin a meleg levegő távozik, inkább visszamelegítik a lehűtött helyiséget, így nem kérnénk ilyen megoldást. Mi hamarabb hazaengedjük az édesanyákat, mert így segítünk a legtöbbet.

Egy afrikai tábori kórházban jobb lenne a helyzet,

mert ott tudják, hogy a trópusokon vannak, és klímával szerelik fel az ideiglenes intézményeket, hogy dolgozni lehessen, és a szúnyogok se egyenek meg mindenkit.

– Hogyan lehet ilyen körülmények között nemcsak gyógyítani, hanem gyógyulni is?

– Itt Magyarországon régóta megszoktuk, hogy teljesen más normák, követelmények és feltételek vannak. Ha azt gondolja az ember, hogy itt minden rendben van, minden tökéletes, akkor jogosan kapja fel a fejét, hogy „hú, itt nincs légkondi, ez micsoda dolog!” De úgy gondolom, Ön is tisztában van vele, hogy ez Magyarországon sajnos nem ritka. Az egészségügy évtizedek óta súlyosan alulfinanszírozott, jóval kevesebb forrást fordítunk egészségügyi ellátásra, mint az európai országok jelentős része. Nagyobb probléma az, ha nincs orvos, nincs rendelés, nincs hozzáférés diagnosztikai vizsgálatokhoz. Azok, akik vannak, gyakran fáradtak, és nincsenek garantált minőségi eljárásrendek. Számos komoly probléma van az egészségügyben, ami miatt nem tudunk hatékonyan gyógyítani, és nem biztos, hogy a gyógyulás folyamata optimális lehet. Persze vannak helyek, ahol van légkondicionáló, van orvos, van nővér, ha egy kicsit beázott is a plafon, mégis világszínvonalú műtétet tudnak végezni.

Nyilvánvaló, hogy melegebb helyiségekben a betegek fáradtabbak, nagyobb a fertőzési kockázat, és nehezebben tudnak pihenni. A magas hőmérsékletű munkahelyeken a dolgozók koncentrációs képessége egyértelműen csökken, ami nagyobb hibázási kockázatot jelenthet.

Bizonyos hőmérséklet felett nem lehet használni a műtéti gépeket, és növekszik a géphibák valószínűsége is.

– Mennyire tehetők felelőssé ezek a körülmények a többlethalálozásért?

– Erre a kérdésre nyilvánvalóan nem lehet egyértelmű választ adni. Ahhoz, hogy megbízható választ adjunk, szükség lenne felmérésekre, adatokra, hogy milyen különbségek vannak légkondicionált és nem légkondicionált intézmények között. Csodálkoznék, ha ilyen felmérés létezne a hazai helyzetről, és ha lennének ilyen adatok. A szakirodalom valószínűleg tartalmaz ilyen információkat, bár én most nem néztem át. Azonban fel lehet tenni a kérdést, hogy

milyen tervek vannak az egészségügyi vezetésnél, akár országos, akár helyi szinteken, hogy hogyan kívánják kezelni a meleg nyári napok miatt egyre gyakoribb magas hőmérsékleti problémákat?

Vannak-e tervek árnyékolástechnikai beruházásokra, légkondicionálásra vagy más technikai megoldásokra? Vizsgálták-e, hogy mennyibe kerülne mindez, és rendelkeznek-e a szükséges forrásokkal? Van-e ütemterv arra, hogy legalább a műtőket légkondicionálják? Van-e információ arról, hogy Magyarországon működő légkondicionálók az egészségügyi intézményekben hány évesek és milyen állapotban vannak?

– Van ilyen terv?

– Nincs, és ez a probléma. Személyes tapasztalataim alapján is el tudom mondani, hogy amikor helyi megoldást próbálunk találni, például egy vállalkozó, vagy szponzor adományoz egy légkondicionálót egy osztálynak vagy rendelőnek, akkor az adomány elfogadása, a beszerelés, az üzemeltetéshez szükséges áram biztosítása mind problémát jelent, mert mindezt csak a központból lehet elbírálni.

Tudok olyan osztályról, ahol már egy hónapja várnak az engedélyre, hogy fel lehessen szerelni az adományba kapott légkondicionálót.

– Egy pecsétre várnak?

– A központosítás előtti időkben, helyben az igazgató eldöntötte, hogy elfogadható-e az adomány, szükséges-e, tudják-e majd az áramot fizetni érte, korszerű-e a dolog, a tűzvédelmi, és egyéb szempontoknak megfelel-e? És ha mindent rendben talált, akkor engedélyezte saját hatáskörben. Most pedig az országos központból kell várni az engedélyre, hogy az adományt befogadhassák, a beruházást elindíthassák, aztán a másik felettes engedélyére kell várni.

Jelen esetben is több hét eltelt már úgy, hogy két nap alatt be lehetne szerelni a légkondit, a feltételek megvannak, de nem tudjuk megcsinálni.

Nem hiszem, hogy ez egyedi eset lenne, mert a mostani szabályozásnak ez egy nagyon komoly hátulütője, hogy nem lehet gyorsan, rugalmasan ott, ahol nyílik rá lehetőség, legalább segíteni. És egy csomó minden más is van, ami nem működik, mert mindennél a központi utasításokra várnak. A helyi kezdeményezések eltűntek, már nem vagyunk közalkalmazottak, hanem szolgálatban vagyunk, várjuk a parancsot, ha nincs parancs, akkor nem csinálunk semmit. Ez az, ami a helyi kezdeményezőképességet, a helyi megoldások lehetőségét tovább rontotta.

Ezért van az, hogy például szülészeti osztályon újszülöttek, frissen szült anyák is 30 fokos kórtermekben vannak, műtétek maradnak el, mert a műtőben olyan magas a hőmérséklet, hogy nem szabad operálni, nem működnek a gépek.

A szervezettség, a tervezés olyan módon alakult át, hogy a rendszer nem gyors, nem hatásos, nem hatékony, és emiatt, amikor egy világjárvány van, vagy egy ilyen hőséghullám, mint most, akkor látjuk, hogy nem tudunk rá gyorsan és jól reagálni. Akkor még ne is beszéljünk arról, hogy ha nincsen adományba légkondicionáló, akkor az intézmények önerőből biztosan nem fognak klímákat beszerelni, mivel toronymagasan el vannak adósodva, olyannyira, hogy a kötszert meg gyógyszert is alig tudják biztosítani.

– Amit az előbb mondott, értsem úgy, hogy korábban helyi döntéssel akár egy héten belül a felajánlástól, felszerelhettek volna egy ilyen berendezés?

– Így van. Mielőtt az egész központosítás lezajlott, például a helyi fogorvosok adtak valamennyi pénzt. Jeleztük a kórházvezetésnek, a kórházvezetés mondta, hogy oké, mehet, és akkor a műszaki emberek megvették a redőnyöket, felszerelték arra az ablakra, ahol betűzött a nap, azok ott vannak, és azóta is működnek.

– És most több hétig tart ugyanez.

– Most már egy hónapnál tartunk szerintem ebben a konkrét esetben.

– Akár életmentő beavatkozások is elmaradhatnak a műtők használhatatlansága miatt?

– Nehezen tudom elképzelni, hogy életmentő beavatkozás is elmaradjon. Amikor nagyon akut, nagyon sürgős a műtét, az biztos nem marad el, de az, hogy késlekedik esetleg, az lehetséges. Mivel ilyen konkrét esetről nem tudok, csak teoretikusan azt tudom elképzelni, ha valahol valamiért egy műtőt le kell zárni, mert olyan forróság van, vagy a klíma teljesen tönkrement, és nincs helyette másik műtő az adott intézményen belül, akkor a beteget el kell szállítani egy másik intézménybe, ahol el tudják végezni a műtétet, mert ott működik a klíma. Ugyanaz az eset, mint az összes többi hasonló probléma esetében, ahol nem hozzáférhetőek már ellátások, mert nincs urológia, nincs szülészet, nincs idegentest ügyelet egy adott régióban, akkor megtörténhet, hogy 100-150 kilométert kell szállítani egy-egy beteget.

Nem újdonság, hogy többen halnak meg Magyarországon sok betegségben, és a mutatóink sokkal rosszabbak, mint az európai országok jelentős részében. Ezek mind-mind sok ilyen pici dologból tevődnek össze.

Az ápolóhiánytól kezdve a minőségbiztosítás hiányán keresztül. Krízishelyzet van, az egészségügyi ellátórendszer romokban hever, és egy nagyon furcsa krízismenedzsment van, amit nem annak mondanak, hanem szerkezetátalakításnak. Alapvetően azonban mégiscsak krízismenedzsment, mert a megmaradt humán erőforrást próbálják meg úgy beosztani, hogy a működőképességet, vagy legalább annak látszatát megőrizzék. Eközben meg azt halljuk, hogy van itt elég orvos, mert a papíron a statisztikákban más adatokat lát az államtitkárság, és ők meg azt gondolják, hogy itt minden nagyon rendben van. Én egyáltalán nem gondolom ezt, és nagyon sok orvos kollégánk sem így gondolja. Szerintünk nagyon nagy baj van, és ezt nagyon régóta mondjuk folyamatosan. De a nagy tömegeket nem érinti a dolog, csak konkrétan a betegeket. Ők érzik a saját bőrükön. Aki meg meghalt, az már nem tesz panaszt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: A kijevi gyerekkórházat orosz robotrepülő találta el, bármit is hazudik Moszkva és a magyar kormánymédia
Az Oroszország-szakértő több pontban szedte össze a bizonyítékokat arra, hogy miért hamis az állítás, amit a kormánypárti média is átvett, miszerint Patriot rakéták okozták volna a szörnyű bombázást.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, súlyos orosz támadás ért egy kijevi gyerekkórházat, több gyerek megsérült. A Magyar Nemzet pedig ezzel kapcsolatban az orosz propaganda dezinformációját tálalta, ami szerint amerikai Patriot rakétákkal találták el az intézményt.

Ezzel kapcsolatban hosszú magyarázó posztot tett közzé Rácz András Oroszország-szekértő. Bejegyzésében azt írja: „A kijevi gyerekkórházat orosz H-101-es robotrepülőgép találta el, bármit is hazudik Moszkva (és a magyar kormánymédia)”.

Ezután pontokba szedi, hogy mik a bizonyítékok az orosz támadásra:

„1. Egyrészt, több térfigyelő kamera is rögzítette a robotrepülőgép becsapódását. A H-101-es viszonylag lassú, hangsebesség alatti típus, így normál térfigyelő kamerák is képesek értékelhető felvételeket készíteni róla. Nagyon jellegzetes, könnyen felismerhető alakja van.

2. Másrészt, a becsapódás helyszínén az ilyenkor megszokott módon igyekeznek összegyűjteni a támadó fegyver darabjait is (teljesen rutin munka), és a darabokból is megállapítható, hogy H-101-es volt.

3.Harmadrészt,

a kórházat ért pusztítás egyszerűen túl súlyos és túl kiterjedt ahhoz, hogy légvédelmi rakéta okozhatta volna, hiába állítják ezt az oroszok.

Ők két típusról beszélnek, a NASAMS-ről és a Patriot-ról. A felvételeken viszont jól látszik, hogy a kórház egy kisebb épülete részben leomlott, a főépületben is súlyos károk keletkeztek és a robbanás több száz méteres körzetben betörte az ablakokat.”

Arról is ír, hogy a szóban forgó „egy régebbi, hangsebesség alatti, repülőgépről indítható, sugárhajtású eszköz. Felszerelhető hagyományos robbanófejjel is (ez a H-101-es változat), vagy termonukleáris töltettel is (H-102). A három, hadrendben álló orosz hadászati bombázórepülőgép típusból kettő, a Tu-95 és a Tu-160 biztosan képes indítani a H-101-et.”

Rácz András arról is ír, hogy „Kijevet a Patriot légvédelmi rendszer PAC3-as rakétái védik. Ezekben a robbanótöltet mintegy 18 kilogramm tömegű. A NASAMS által használt Sidewinder rakéták töltete mintegy 9 kilogramm, és a másik, NASAMS-ből kilőhető rakéta, az AIM-120 AMRAAM robbanófeje is csak mintegy 20 kilogramm.

Ezeknek a légvédelmi rakétáknak a robbanótöltete egyszerűen nem elég nagy ahhoz, hogy akkora, strukturális pusztítást végezzen, mint ami az Ohmatdit kórházat érte.”

Plusz egy pontként megjegyzi, hogy a „történet orosz tálalása fontos tanulságokkal szolgál az orosz információs hadviselés működéséről is. Az orosz propaganda azzal vádolja Ukrajnát, hogy nyugati fegyverek találták el a kórházat. Egyszerre emlegetnek az oroszok Patriot és NASAMS légvédelmi rakétákat is, mint lehetséges okokat.” Hozzáteszi: „Újdonságot legfeljebb az jelent, hogy a magyar közmédia, ideértve a szebb napokat látott Magyar Nemzetet is, szemrebbenés nélkül terjeszti a támadásról szóló orosz narratívát, a kritikai megközelítés árnyéka nélkül... egy olyan tragikus eset kapcsán, mint egy gyerekkórház elleni támadás, eddig ilyet még tőlük sem láttunk”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András Orbán békemissziójáról: Se terve, se mandátuma, se hitelessége nincs – így pedig nem lehet közvetíteni
A szakértő szerint a féléves magyar EU elnökség végén éppúgy háború lesz, mint az elején. Azt is leírta, hogy miért.


Nem fog békét hozni Ukrajnában Orbán Viktor „békemissziója” Rácz András szerint.

Az Oroszország-szakértő a Facebokkon közzétett elemzésében azt írta, hogy a háborút jelenleg a katonai események dinamikája határozza meg, mindkét fél fegyverrel akarja elérni a céljait.

„Másrészt, Orbánnak se terve, se mandátuma, se hitelessége nincs - így pedig nem lehet közvetíteni.”

Rácz szerint a háború mostani fázisában mindkét fél abban bízik, hogy belátható időn belül katonai erővel rá tudja venni az ellenfelet a politikai céljainak megváltoztatására.

„Az orosz vezetés meg van győződve róla, hogy tovább bírja élőerővel és hadianyaggal, mint ameddig a Nyugat támogatása kitart Ukrajna mögött - ha pedig elapad a nyugati gazdasági-politikai-katonai támogatás, akkor Ukrajna záros időn belül elveszíti a háborút.

Az ukrán vezetés ennek az ellenkezőjét reméli: tartós, magas szintű nyugati támogatással képesek lehetnek olyan mértékben degradálni (értsd: kivéreztetni) Oroszország katonai képességeit, hogy Moszkva kénytelen legyen feladni az Ukrajnával kapcsolatos politikai és katonai céljait.”

Rácz úgy látja, hogy a novemberi amerikai elnökválasztás értelemszerűen kulcsfontosságú mindkét fél számára, de bárki is győz, 2025 január 20. előtt nem fog hivatalba lépni.

„Még ha egy új amerikai adminisztráció (Ukrajna támogatásának folytatása helyett) valóban meg is próbálná rákényszeríteni a harcoló feleket a békekötésre, ez semmiképp sem fog tudni jövő év januárjánál előbb elkezdődni. (...) Ez az időtáv pedig bőven túlnyúlik a magyar EU-elnökség december végéig tartó mandátumán.

Azaz szaladgálhat Orbán Viktor fel-alá a világban annyit, amennyit csak akar, visszaélve az EU-elnökség adta láthatósággal, de a háború folyására ez rövid, hat hónapos távon semmiféle érdemi hatást nem fog gyakorolni.”

A másik tényező Rácz szerint maga maga Orbán Viktor és a magyar külpolitika működése.

„Egyrészt, bármiféle sikeres békeközvetítéshez kell egy terv. (...) Ilyen terve viszont Orbánnak nincs. (Gyengébbek kedvéért: az "Azonnali tűzszünetet, most!" az nem terv, hanem egy üres lózung. Egyetlen valós hatása lenne: legitimálná az orosz területi hódításokat)”

Rácz András úgy látja, hogy Orbánnak mandátuma nincs a közvetítésre.

„A harcoló felek egyike sem kérte fel őt közvetíteni. Nem képviseli az Európai Uniót sem (hiába próbált úgy tenni a "békemisszió" elején), a NATO-t pedig még annyira sem.”

Rácz szerint Orbánnak hitelessége sincs, mert „a saját szövetségi rendszerén belül példátlan módon el van szigetelve”.

„A féléves magyar EU elnökség végén éppúgy háború lesz, mint az elején. Ami, tegyük hozzá, tragédia. A "békemisszió" pedig ezen egy jottányit sem fog változtatni” - írta a szakértő.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
MÁV-vezető: A vasúti kocsik 40-50 éve nem ezekre a klimatikus viszonyokra készültek
Csak a vonatok 40 százalékán van klíma. Nem véletlenül kérték, hogy aki teheti, busszal vagy autóval utazzon a hőségben.


„A vasúti kocsik 40-50 évesek és a gyártás során nem a mostani klimatikus viszonyokra készültek” - mondta az RTL-nek Kormányos László, a MÁV-Start vezérigazgató-helyettese, éppen ezért a mostani irdatlan hőségben nem javasolt a vonatozás a klíma nélküli szerelvényekben.

Ahogyan beszámoltunk róla, a MÁV Zrt. tájékoztatása szerint

az extrém hőségben gyakrabban meghibásodhatnak a többnyire túlkoros vasúti járművek, berendezések és a sínek.

Hozzátették, a járműparkjuk jelentős része még nem klímával, hanem úgynevezett légjavító-berendezéssel van felszerelve, és ezek a készülékek nem bírnak a 35 fokos vagy azt meghaladó hőséggel.

Kormányos az RTL-nek azt mondta, munkatársaik azon dolgoznak, hogy könnyebbé tegyék az utasok helyzetét ebben a számukra is nagyon nehezen viselhető szituációban. Hozzátette, nem véletlenül kérték azt, hogy aki teheti, halassza el az utazását, vagy utazzon busszal vagy autóval, amíg ekkora a hőség.

„A vasúti kocsik 40-50 évesek és a gyártás során nem a mostani klimatikus viszonyokra készültek”

- mondta a MÁV-Start vezérigazgató-helyettese. Hozzátette, csak a vonatok mintegy 40 százalékán van klíma.


Link másolása
KÖVESS MINKET: