HÍREK
A Rovatból

Rogán Antal Tarr Zoltán szavairól: Aki így áll hozzá a hatalomhoz, arra hatalmat rábízni semmilyen körülmények között nem szabad

„Mi tényekről, eredményekről és valós veszélyekről beszélünk, ők meg egész egyszerűen azt csinálják, amit Gyurcsány csinált 2006-ban” - fogalmazott a kötcsei pikniken a miniszterelnök kabinetfőnöke.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. szeptember 08.



Rogán Antal a kötcsei pikniken, a Patrióta kihelyezett stúdiójának élő közvetítésében ült le beszélgetni a műsorvezetőkkel, és többek között a TISZA Párt kampányáról és Tarr Zoltán alelnök adótervekkel kapcsolatos azon nyilatkozatáról is megosztotta a véleményét, amelyet a kormánypárti sajtó komoly elszólásnak tart.

A miniszterelnök kabinetfőnöke egy gyorsinterjúra is megállt a stúdióbeszélgetés előtt. Ebben arra a kérdésre, hogy mi a legnagyobb különbség a Fidesz és a TISZA hozzáállása között a kampányhoz, azt mondta, „mi tényekről, eredményekről és valós veszélyekről beszélünk, ők meg egész egyszerűen azt csinálják, amit Gyurcsány csinált 2006-ban”.

„Mondanak valamit, a valóságot meg megpróbálják eltitkolni, aztán persze lebuknak, és aztán a valósággal jobb, ha időben szembesítjük az embereket.”

A riporter kérdésére azt mondta, pusztán tények közvetítésével nem lehet választást nyerni, de küzdeni kell, és „be kell mutatni, hogy az ellenfél mire jelent veszélyt valójában.

És meggyőződésem, hogy akik a Brüsszel által diktált politikát akarják megvalósítani, azok valójában minden magyar emberre veszélyt jelentenek.”

Rogán később kezdődött stúdióbeszélgetése az orosz-ukrán háború előzményeinek és az Európai Unió béketeremtéssel kapcsolatos súlytalanságának, illetve a magyar kormány álláspontja szerint rossz migrációs politikájának elemzésével kezdődött, majd áttértek a TISZA Párt - állításuk szerint - kiszivárgott adóterveire.

A tiszás Tarr Zoltánnak és Dálnoki Áronnak tulajdonított információk alapján a kormánypárti sajtó arra jutott, hogy Brüsszelből megüzent elvárás szerint jelentős adóemelés jönne, ha 2026-ban a TISZA nyeri a választást. A névtelen és nem hivatalos jegyzetre hivatkozva bemutatott, következetesen „TISZA-adónak” nevezett terv létezését az ellenzéki párt többször is cáfolta, és nyilvánosságra hozta az adózással kapcsolatos terveit.

A miniszterelnök kabinetfőnöke először Tarr és Dálnoki TISZA Párt-rendezvényen elhangzott szavaira reagálva azt mondta, „ezek a mondatok azt mutatják, hogy aki hatalomra készül és így áll hozzá a hatalomhoz, na, arra hatalmat rábízni semmilyen körülmények között nem szabad, mert azt nem érdekli a magyar emberek döntése”.

„Az a mondat, hogy 'előbb választást kell nyerni, és utána mindent lehet', és addig nem szabad elmondani mit akarunk, 'mert megbukunk', az, hogy is mondjam, egyértelműen ugyanaz, amit 2006-ban Gyurcsány Ferenc képviselt, és a következményeit meg láttuk.”

Rogán ezután mégis azt mondta, „nem érdemes a kettőt összehasonlítani, mert az egyik a múltban volt, a másik meg most van”. A hatalomhoz való hozzáállás szempontjából viszont szerinte ugyanaz, és hatalomra kerülésük esetén a szavazóik „azt kapják jutalmul, amit mások büntetésül: egy durva, magas adórendszert”. A kabinetfőnök úgy véli, az állítólagos TISZA-adót brüsszeli ideológia mentén vezetné be az ellenzéki párt.

„A baloldal mindig úgy gondolkodott az adórendszerről, hogy annak igazságosnak kell lenni. És mi az igazságos adórendszer? Hogy aki nem csinál semmit, annak is adunk, és attól vesszük el, aki meg sokat dolgozik. Ez ilyen egyszerű, ez volt az adórendszer lényege sokáig Magyarországon is.”

A politikus azt gondolja, hogy a 2010 után adótörvények lehetővé tették a többet dolgozó emberek jutalmazását, ahelyett, hogy „aki sokat dolgozik, attól sokkal többet vesznek el és aztán odaadják annak, aki egyébként nem dolgozik. Ez a legrosszabb dolog, amit csinálni lehet.”

„Mindenki, aki azt a típusú adórendszert képviseli, amit többsávos, progresszív adózásnak hívnak, az valójában ezt a gondolatot képviseli, és ezért akarnak magas adókat: jelentős részben ideológiai okokból. A másik pedig még egyszerűbb: hát Brüsszelben vannak elvárások.”

Utóbbiak közé a kabinetfőnök oda sorolta a multik és a bankok adójának kivezetését, amiket valahonnan vissza kell pótolni, és ennek a tetejében „még Ukrajnába is kell pénzt vinni”.

Rogán Antal az interjúban kifejtette: a 2026-os kampány legnagyobb kihívása az, hogy az információk hogyan jutnak el az emberekhez, és ez „gyökeresen megváltozott” az utóbbi években.

A kabinetfőnök nagyon nagy szerepet tulajdonít a közvetlen, direkt üzeneteknek és a közösségi médiának, ami „képes közvetíteni korlátlan mennyiségben, nem csak álhíreket, hanem természetesen gyűlöletet is, és a gyűlöletet mindig könnyű a kormányon lévő pártok felé irányítani, és ebben az ellenfeleink profik. Ennek ellen kell állni.”

A politikus szerint sok múlik az interneten, de a Fidesznek nagy előnye, hogy ott vannak az emberek között, csak ezt a szavazók tudomására is kellene hozni. Megemlítette, hogy januártól már úgy kell a béreket kipostázni vagy kiutalni, hogy a rezsicsökkentett számlák mintájára „látszódjon világosan, hogy mennyi az adózott nettó bér, és ehhez képest mennyi külön az adókedvezmény összege”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
New York Times: Orbán Viktor „propagandaállama” kezd repedéseket mutatni
A Fidesz-közeli Nézőpont Intézet vezetőjét is idézték, aki szerint eddig nem működtek a Magyar Péter elleni lejáratókampányok. Mráz Ágoston Sámuel azonnal reagált a cikkre.


Hadházy Ákos, Kéri László és több magyar közéleti szereplő is megszólalt a The New York Times hétfőn megjelent cikkében, amely azt vizsgálja, hogy „Orbán Viktor propagandaállama” vajon kezd-e repedezni. A lap több témát is érintett: szó volt Orbán politikai irányváltásáról, a sajtó helyzetéről, a rekordméretű Budapest Pride-ról és Hatvanpusztáról is, amelyhez a Telex YouTube-csatornájára feltöltött drónfelvételt is felhasználták.

A cikkben idézték Mráz Ágoston Sámuelt, a kormánypárti Nézőpont Intézet vezetőjét is, akit a Magyar Péter ellen irányuló kampányokról kérdeztek. A lap szerint Mráz azt mondta:

„Ezek a kampányok eddig nem bizonyultak sikeresnek, az világos.”

Miközben több közvélemény-kutató intézet a TISZA Párt előretörését méri, a Nézőpont Intézet továbbra is a Fideszt tartja a legnépszerűbb pártnak. Augusztusban például azt közölték, hogy a digitális honfoglalás eredményes volt a kormánypárt számára, és 8 százalékos előnnyel vezetnek a TISZA előtt. Ugyanekkor a Publicus Intézet éppen fordított eredményt publikált: náluk a TISZA Párt vezetett 8 százalékkal.

A cikk megjelenése után Mráz Ágoston Sámuel a közösségi oldalán reagált. Azt írta: „Fake News!”. Azt is hozzátette, hogy több mint négy hónapja találkozott a New York Times újságírójával, és akkor arról beszélt, hogy 2024 júniusa és 2025 júniusa között a TISZA erősödött, de ez a többi ellenzéki párt rovására történt. Bejegyzésében így fogalmazott:

„Ehhez képest októberben a számba adni egy soha el nem hangzott mondatot még propagandának is rossz. Azt, hogy mi működik, mi nem, a közvélemény-kutatás és a választás mutatja meg. Jelzem: vezet a Fidesz!”.

Forrás: Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
SZTE-kancellár: nem olyan rossz a magyar egészségügy, csak az emberek ezt tapasztalják pár dolog miatt
Fendler Judit a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján beszélt arról, hogy hiába javulnak a számok, ha az emberek nem érzik jobbnak az ellátást. Az ápolóhiány és az elmaradó szűrések sokat rontanak a helyzeten.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. október 13.



A statisztikák szerint nem olyan rossz hazánk egészségügyi ellátórendszere, mint amilyennek az emberek tapasztalják, csak éppen súlyos az ápolóhiány és a magyarok jellemzően nem járnak szűrővizsgálatokra. Erről Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárja beszélt a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján tartott előadásán.

A szakértő szerint a forráshiányt a patikákra kivetett extra adóztatásával és a TB-járulék emelésével lehetne orvosolni.

Fendler hangsúlyozta: az alkoholfogyasztás nem haladja meg a V4-átlagot, de közben más egészségmutatóink (pl. a dohányzás és az elhízás arányai) rosszabbak a környező országokban tapasztaltnál.

„Nagyon rossz adat az is, hogy az egészségben eltöltött életéveink száma a legalacsonyabb, illetve a megelőzhető és elkerülhető halálozások számában sajnos nagyon előkelő helyen áll Magyarország. El kell azon gondolkodni, hogy mi az, ami ezt az óriási különbséget okozza” - fogalmazott.

A kancellár elmondta: az uniós átlaghoz képest az Eurostat és a KSH szerint sem vagyunk lemaradásban az orvosok és a nővérek számában, viszont az gondozó–ápoló személyzet létszámhiánya „ijesztő”.

„Ami természetesen probléma, az az, hogy a háziorvosok száma csökkent, és az egy háziorvosra jutó esetszám ebből kifolyólag jelentősen nőtt. Viszont pozitív, hogy az orvostanhallgatók száma jelentősen nőtt az elmúlt 14 évben. Ami aggasztó, az a gondozói létszám, az a fajta ellátás, ami nem a kórházi ápolással kapcsolatos. Ijesztő, ha megnézzük, hogy 10 százaléka az itthoni adat például a norvég adatnak” – sorolta.

Fendler azt állítja, hogy az orvosi konzultációk száma az OECD-átlag felett van, ami részben az orvosok feladatkörei miatt lehet, és szerinte az is sokat számít, hogy a lakosság eljut orvoshoz, ha akar.

A kancellár az Eurostatra hivatkozva azt mondta, bármilyen is a lakosság percepciója, a várólistáink alacsonyabbak, mint az OECD-átlag.

„Várólistákon szerepel az is, aki azt gondolja, hogy jövő nyár közepén fogja elvégeztetni a csípőprotézis-műtétet, mert előtte menne nyaralni. A várólistákon ez az adat is szerepel, és ez a tisztánlátást kicsit megnehezíti” - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a CT- és MR-vizsgálatok számával sincs gond, igaz, kevés az ilyen eszköz.

A Telex szerint a konferencia másik előadásából kiderült, hogy a Stada Hungary Kft. 22 nemzetre kiterjedő felmérése szerint Magyarország továbbra is az utolsó helyen áll abban, hogy a lakosság mennyire elégedett a közegészségügyi rendszerrel.

Az itthoni, ezerfős minta 23 százaléka elégedett, miközben a listát vezető Belgiumban ugyanez az adat 81 százalék. Súlyos betegség esetén a magyarok 28 százaléka bízik az ellátórendszerben, ezzel Szerbiával és Kazahsztánnal együtt a sor végén kullogunk.

Ugyanígy utolsók vagyunk abban is, hányan gondolják, hogy mindenki egyenlően hozzáfér az egészségügyhöz.

Fendler Judit érveit támasztotta alá az az adat is, hogy a hazai egészségügyből több tízezer ápoló hiányzik, miközben a szakmai felmérések szerint az ápolók 70 százaléka kiégett, felük pedig egyenesen depressziós. Ebben az utóbbi évek béremelései sem hoztak áttörést, a pálya a fiataloknak nem vonzó, így az ápolói átlagéletkor magas.

A kancellár azt gondolja, hogy az ellátórendszer az egészségi állapotunkhoz csak 20 százalékban járul hozzá. A forrásokat másra kellene fókuszálni, és „nem kell drága eszközöket beszerezni, vagyonokat költeni újabb kórházi infrastruktúrára és átalakítani a rendszerünket.

Nem arra kellene fordítani az egyébként is nagyon alacsony szintű forrásaink 90-95 százalékát, ami tulajdonképpen az egészségünkhöz 10-15 százalékban járul hozzá.”

Fendler méltatta a hazai szűrési rendszereket, de megjegyezte, hogy csak kevesen mennek el ilyen vizsgálatokra. Pozitívumként említette a teljes körű társadalombiztosítást, amit viszont emelni kellene, hogy több pénz jusson a gondozókra.

Hozzátette azt is, hogy fejleszteni kellene a lakossági kommunikációt, és szükség van ösztönzésre is. Példaként megemlítette azt a lehetőséget, hogy ha valaki évekig nem megy el szűrővizsgálatra, akkor emeljék meg a befizetendő járulékait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Buda Péter: Aki abban hisz, hogy minket az oroszok szeretnek, sürgősen gyógyuljon ki, ez a legcinikusabb társaság, amelyet a Föld a hátán hordott
A nemzetbiztonsági szakértő szerint Putyin nem elfoglalni akarja Európát, hanem darabokra szedni. Szerinte a nacionalista erők megerősödése Oroszország érdekeit szolgálja.


Buda Péter nemzetbiztonsági elemző szerint Oroszország célja nem a Nyugat legyőzése, hanem annak megosztása. A Helyzet: van! hétfő reggeli adásában úgy fogalmazott, az orosz információs hadviselés egy sajátos nagystratégia része, amely az orosz birodalom helyreállítására törekszik. Ennek központi eleme a felismerés, hogy Oroszország nem képes elfoglalni a Nyugatot, ezért inkább megosztani próbálja azt.

Az elemző ezzel kapcsolatban felidézte Orbán Viktor egy korábbi kijelentését is, amelyben a miniszterelnök azt mondta: „jaj, milyen butaság azt gondolni, hogy Oroszország egyszer csak úgymond bekapja Európát”. Buda Péter szerint ez a kijelentés szándékosan félrevezető, hiszen Oroszország nem területi hódításra készül, hanem a nyugati egység megbontására.

Buda Péter úgy látja, hogy

az orosz nagystratégia egyik operatív eszköze az ideológiai befolyásolás, a másik pedig a társadalmak megosztása, főként a nacionalista tendenciák erősítésével.

Ezt a célt szolgálhatta szerinte az is, amikor Vlagyimir Putyin nyilvánosan támogatásáról biztosította Orbán Viktort. A szakértő szerint az orosz elnök kijelentette, hogy a nacionalista erők megerősödésével Európa újjászületik.

Buda Péter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Remélem, senki nem veszi komolyan, hogy Putyin elnök azt szeretné, hogyha egy újjászületett Európa egységes Európa nőne itt ki tőle nyugatra a szomszédban. Oroszország mindig is pontosan az ellenkezőjét akarta.” Az elemző szerint

amikor Putyin azt mondja, örül a nacionalista erők térnyerésének, valójában annak örül, hogy az európai egység megbomlik. Úgy véli, ebben Orbán Viktor már régóta vezető szerepet játszik.

Az elemző arról is beszélt, hogy Oroszország a szövetségeseit nem valódi partnerként kezeli, hanem eszközként használja őket. Szerinte

„aki abban hisz, hogy minket az oroszok szeretnek, ebből sürgősen gyógyuljon ki. Olvasson többet hidegháborús szakirodalmat, és azonnal rá fog jönni, hogy ez a legcinikusabb társaság, amelyet a Föld a hátán hordott.”

Buda Péter szerint ha egy ország már nem hasznos Oroszország számára, egyszerűen nem foglalkoznak vele tovább. Úgy véli, az ilyen helyzetekből „mi fogunk nagyon-nagyon rosszul kijönni”. Emlékeztetett arra is, hogy a magyar történelem a 20. században már több példát szolgáltatott hasonló helyzetekre - írja a 444.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Négy óra sorban állás után kaptunk időpontot ultrahangra” – a váci kórházban így zajlik az időpontkérés
A váci kórházban havonta egyetlen napon lehet személyesen időpontot kérni ultrahangra. A telefonos rendszer gyakorlatilag elérhetetlen – állítja egy Facebook-bejegyzés.


„Megalázó és bosszantó az UH időpontkérés a váci kórházban. Egy hónapban egy napon lehet személyesen!” – írta egy Facebook-felhasználó, aki szerint telefonon gyakorlatilag lehetetlen időpontot szerezni. Erika elmeséli, „több mint két órán keresztül próbálkoztunk, de természetesen nem sikerült”.

A poszt szerint nem egyedi esetről van szó, mások is hasonló élményekről számoltak be: „Sokan mesélték, hogy ők is így jártak. Igen, volt idő a beszélgetésre! Sajnos! Négy órát álltunk a földszinttől az első emeleti Röntgenig!”

A bejegyzés írója szerint „álltunk és egymást támogattuk, bíztattuk, hogy kibírjuk, már felértünk a lépcsőfordulóig 1 óra alatt!” A sorban nyolcvan év felettiek, friss protézis-műtöttek, daganatos betegek és aggódó szülők is várakoztak. „Azt mondták, maguk miatt már rég feladták volna. Sorsok, fájdalmak, aggódások, remények, elkeseredések” – írta Erika.

A poszt szerint volt, aki feladta, de sokan kitartottak: „Sokan káromkodtak és kiálltak a sorból! De ez nem megoldás! Szükségleteinket visszatartva araszoltunk tovább.”

Az első emeletig vezető út „2,5 óra alatt” telt el, és utána jött a felismerés: „Akkor láttuk meg, mi vár ránk a folyosón! Tömött sorok, rengeteg ember! Járványos időszakban oxigén nélküli folyosóra beszorítva! Ez embertelen!”

A panaszos szerint a kórház munkatársa is rossz körülmények között dolgozott: „Az egészségügyi dolgozó egy tákolt bódéban, ajtónyílásban, jó nagy huzatban, papírhegyek között állta a sarat! A fiatalembernek gratulálok a türelméért.”

A bejegyzés végén az illető azt írja: „Négy óra (4 óra!!!) sorban állás után sikerült időpontot kapni az ultrahangra!” Tanácsot is ad azoknak, akik sorba állnának: „Vigyen magával széket, asztalt, kártyát, szendvicset, vizet vagy bort, egy levél nyugtatót!”

A szerző végül így zárja a bejegyzést: „Ennek így kell lennie? Miért???”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk