Raskó György: Ausztriában mindenütt ott vannak a fertőtlenítő kapuk, nálunk tudomásum szerint ez nincs meg
Hetek óta nem találtak újabb fertőzési gócot Magyarországon, a fertőzött állatállományt felszámolták, és az agrárminiszter április 13-án már azt is bejelentette, hogy vége a ragadós száj és körömfájás vírus miatt elrendelt veszélyhelyzetnek. A szakértők azonban óvatosabbak, a vírus ugyanis sokáig túlél, és az átlagos lappangási ideje a szarvasmarháknál 14 nap. Sokan továbbra is hiányolják a fertőtlenítőkapukat, valamint bírálják, hogy a leölt állatállományt milyen messzire szállították az érintett telepekről.
A kormány közben bejelentette, hogy az állam átvállalja a dolgozók bérét, a gazdaságok egyéves hitelmoratóriumban részesülnek, és a kártalanítás keretében a leölt állatok értékét megtérítik. Elegendő lehet-e ez az érintett állattartó telepek megmentéséhez? És tényleg elmúlt-e a veszély? Erről beszélgettünk Raskó György agrárközgazdásszal.
– A G7 gazdasági hírpotál azzal a címmel közölt cikket kedden, hogy eladatlan hússal, tejjel vannak tele a raktárak. Tényleg ennyire súlyos a helyzet?
– Én kétlem, hogy tele lennének a raktárak. Ehhez több hónapon keresztül felhalmozódó készlet kellene, ami biztos, hogy nincs Magyarország esetében. Ugyanakkor most a húsárak alacsonyak. Németországban gyakorlatilag volt legalább 20%-os tőkehúsár-csökkenés, és gondolkozhat úgy egy vágóhíd vagy húsüzem, hogy kivár, inkább raktárban hagyja a mennyiséget, és ha majd újra emelkedik az ár, akkor majd exportál. Tehát amiatt, hogy száj- és körömfájás-járvány van, nincsen felhalmozódó raktárkészlet, de lehet olyan spekuláció a húsipar részéről, hogy kivár, mert nem megfelelőek az árak.
– Magyarországon hetek óta nem találtak újabb fertőzési gócot. Ugyanakkor sokan bírálják, hogy a beígért fertőtlenítő-kapukat nem állították fel. Csökkentheti a bizalmat a magyar eladók iránt?
– Ez a probléma sajnos létezik. Például az osztrák védelmi mechanizmus sokkal szigorúbb, határozottabb, mint a magyar. Ezt a hiányosságot fel lehet róni.
Mielőtt kitört a járvány, nem éppen volt jellemző a magyar szarvasmarha-telepeken, tejtermelő telepeken a biztonsági intézkedések következetes betartása. Jóval lazább rendszer volt, mint ami a sertés vagy a baromfi esetében van, mert nem volt nagy kockázat. A szarvasmarháknál a kéknyelv, illetve a száj- és körömfájás a két igazán veszedelmes betegség, az egyik 52 évvel ezelőtt volt utoljára, a másik is több évtizede. Emiatt kialakult egy túlzott magabiztosság vagy óvatlanság a tenyésztők részéről. Amióta ez a járvány kitört, és az ÁNTSZ utóbb előírta, hogy milyen protokollt kell betartani, ha nem is egyik napról a másikra, de egy-két héten belül végül is felállt a szigorúbb ellenőrzési rendszer, ami egyelőre hatékonyan működik.
Nem tudunk itthoni új esetről, de a szlovákoknál tegnap egy nagy telepen újból fertőző gócot találtak. Ez mindenképp óvatosságra kell, hogy intse a magyar hatóságokat is.
– Mire lenne szükség?
– Azon a négy telepen, ahol a leölés megtörtént, ma már egy darab állat sincsen, de továbbra is szigorú zárlat van, tehát a telepre idegen nem teheti be a lábát. Korábban ez nem így volt. Most egyértelmű, hogy sem mezőgazdasági járművel, sem autóval, se gyalog, biciklivel nem lehet bemenni a telepekre, sőt még a közelükbe sem lehet menni.
Én ezt azért megcsinálnám. Ausztriában mindenütt ott vannak a kapuk.
– Adott esetben múlhat ezen a járvány továbbterjedése?
– Ez a veszély fennáll, bár szerdán olyan jelentős hőmérséklet-emelkedés történt, ráadásul
Tehát ha 2–3 napon át 25 fok körüli száraz, napos, meleg idő lesz, az szorítja majd legjobban vissza ezt a vírust.
– A kormány teljes kártalanítást ígér, de a részletekről egyelőre keveset tudni. Meg tudja-e menteni az ágazatot, az érintett gazdálkodókat a beígért segítség?
– Ebben az évben már a négy telep egyikére sem telepíthető állat. Most fertőtlenítik a területet, és oda új, egészséges állomány szerintem leghamarabb valamikor jövő tavasszal fog kerülni. Ezt az időszakot nem könnyű átvészelni egy vállalkozónak, akinek alkalmazottai vannak, esetleg beruházási hitele is, vagy forgóeszközhitele van.
Van villanyszámla, van gázszámla, ott van készleten sok százmillió forint értékű takarmány, silótakarmány, amit más célra nem lehet használni. Arról pedig, hogy az állam a sokszor milliárdos nagyságrendű silótakarmány értékét megtérítené, nem olvastam semmit. Az, hogy hitelmoratóriumot adnak, az csak annyit jelent, hogy majd később kell törleszteni a hitelt. Ezeknél a cégeknél, amikor felvették az adott hitelt, megcsinálták a megtérülési számításokat, azonban az idei, tejből származó bevétel eltűnt. Gondoljon bele, hogy a Dunakiliti szarvasmarhatelepnek mondjuk van kétezer fejőstehene. Ennek a 2000 tehénnek az éves tejtermelése körülbelül 18–19 millió liter tej. Ennek a piaci értéke több mint 4 milliárd forint. De ha ez a bevétel nincs, az nem olyan, mint az aszálykár, mert egyik növényt érinti, másikat nem.
De amikor a hitelt felvették, akkor a cash flow tervben benne volt ez az évi közel 4 milliárd forintnyi árbevétel. Hogy ezt a hitelt termelés nélkül hogyan lehet visszafizetni, arra én nem tudom a választ.
– Ilyen esetekre egyáltalán létezik biztosítás?
– Létezik, de az kérdés, hogy milyen nagyságrendben. Szerintem mindenki köt biztosítást. Nekünk is van állattenyésztésünk, és persze, hogy kötünk biztosítást az állatokra. Szerintem ezt mindenki megcsinálja. De az csak arra jó, hogy esetleg időnként egy-egy állat elhullik, és annak bizonyos részét a biztosító megtéríti. Itt viszont a teljes állományt megsemmisítették. A biztosító pedig erre mondhatja, hogy nem fizet kártérítést, mert az állam rendelte el kötelezően a leölést, és erre nem vonatkozik a biztosítási szerződésben semmi. Szerintem nagyon komoly állami segítség kell ahhoz, hogy ezen a négy telepen jövőre újra elinduljon a tejtermelés. Nagyjából évi 70–80 millió liter tejről van szó, aminek a piaci értéke önmagában is legalább 16–17 milliárd forint.
– Ne feledkezzünk meg azokról az alkalmazottakról sem, akik nem vállalkozók, de ezeken a telepeken dolgoztak.
– Úgy tudom, hogy az állam újratelepítésig fizetni fogja a munkabért és a közterheket.
