SZEMPONT
A Rovatból

Pusztai Erzsébet: Szégyen, hogy az egészségügyből próbálnak meg egyesek így meggazdagodni

Évekkel hamarabb megoperálják az állami Uzsoki Kórházban azt a beteget, aki fizet 1-2 millió forintot egy magáncégnek - állítja Hadházy Ákos. Pusztai Erzsébet volt államtitkár szerint teljes a káosz, és ez nem véletlen.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. február 10.



Papcsák Ferenc volt fideszes polgármester cégének kell fizetni, ha valaki azt akarja, hamarabb megműtsék az állami Uzsoki Kórházban - erre jutott Hadházy Ákos. Hivatalosan ezek a betegek a VIP szolgáltatásért fizetnek, például a jobb szobáért, de a független képviselő szerint ezzel meg is kerülik a hosszúra nyúlt várólistákat, a műtéteket pedig a kórház személyzete végzi, a kórház eszközeivel. A politikus által megszerzett szerződésben ugyan leszögezik, hogy mindez "a szabad kapacitás terhére" történhet, de az nem világos, hogy a betegek által kifizetett milliókból mennyit kap a kórház, és mennyit Papcsák Ferenc cége, ahogy az sem, hogy a kórház orvosai a szabadidejükben vagy a munkaidejükben dolgoznak. Az is kérdés, ha az állami kórház szerint az rendben van, hogy aki fizet, megkerülheti náluk a várólistákat, miért kell ehhez egy közvetítőcég?

Mindez azután derült ki, hogy egy másik fideszes képviselőhöz köthető cég egy külföldi betegnek 1650 euróról (700 ezer Ft-ról) állított ki számlát az Uzsokiban kapott ellátásért, ami még a németországi áraknál is magasabb. Abban az ügyben csalás gyanúja miatt nyomozás is indult. Utána olyan betegek is jelentkeztek a képviselőnél, akik magyarok, van TB-biztosításuk, viszont állításuk szerint a kórház orvosai ajánlották nekik, hogy ha nem szeretnének 2-3 évet várni, fizessék ki a VIP-ellátást, és heteken belül megműtik őket. A visszás helyzetről Pusztai Erzsébet infektológussal, egykori államtitkárral beszélgettünk.

– Azt kommunikálja a kormányzat egy ideje, hogy határozottan külön kell választani az egészségügyben a magánellátást az államilag finanszírozottól. Hogy sikerült ez az Uzsokiban?

– Hát ez tökéletes példája egyébként annak, hogy ne azt nézzük, amit beszélnek, hanem azt, amit csinálnak. Tudniillik, amikor kimondták, hogy élesen el akarják választani az államit a magántól, akkor egyszerre két dolgot mondott mindenki. Az egyik az, hogy ezt nem lehet megcsinálni, mert az államiban nem marad elég orvos. Tehát ez a fajta éles elválasztás, a biztosítási ellátás körébe tartozó betegek számára rendkívül hátrányos. Ugyanakkor

a magán és biztosítási ellátás közötti viszonyokat egyértelművé kell tenni és rendezni kell.

Ez a másik oldal. Tehát nincs annyi egészségügyi dolgozó, hogy külön az államiban és külön a magánban is elegen legyenek, de meg kell oldani azt, hogy korrekt, világos és átlátható módon működjön együtt egymás mellett az állami és a magánellátás. Erre lehet megoldásokat találni, de nem azt, ami az Uzsokiban történt. Mert az nem a szétválasztás, hanem az összemaszatolás és mutyizás.

– A szerződésben nem lehet megtalálni például azt, hogy ebből mennyi jár a kórháznak az igénybevett infrastruktúráért.

– De azt sem, hogy azok az emberek, akik ott az úgynevezett VIP-betegeket ellátják, milyen minőségben látják el. Ugyanazok az emberek, akik a biztosítási ellátásban dolgoznak a betegekkel, folytatják a VIP-ellátást, és nem lehet látni, hogy hol van a határ, és hogy fizetik őket, és ki hova számít, és mikor, napközben dolgoznak, vagy éppen akkor, amikor nincs biztosítási beteg a rendszerben, szóval teljes a káosz.

– Amennyiben az egészségügy finanszírozása megfelelő lenne, nem lenne mesterségesen szűkítve a kapacitás azáltal, hogy nem adnak elegendő pénzt az ellátásokra, nem is nyílna lehetőség ilyen VIP ellátásra. Mert a technika ott van, a szervezet ott van, csak mivel a finanszírozás nincsen ott, ezért az idő nagy részében vagy nem műtenek, vagy felárért ellátják az úgynevezett VIP betegeket.

– De ha nem teszik egyértelművé, mi az, hogy szabad kapacitás, meddig terjed a biztosítási ellátás, és mikortól kezdődik a VIP, akkor ez egy maszatolás össze-vissza.

Le kéne írni, hogy a biztosító egy hónapban ennyi és ennyi műtétet fizet ki a kórháznak.

Ha ez teljesen egyértelmű, akkor azt lehet mondani, hogy a hónap első három hetében leoperálják az összes biztosítási beteget, és az utolsó héten pedig mehetnek a fizetős betegek. De nincs elválasztva a kettő egymástól, így teljes káosz van. És persze az meg aztán világbotrány, hogy magánellátásért pénzt szednek egy kórházban, de nem tisztázzák, hogy a kórház ebből mennyit kap az anyagok, eszközök és egyebek felhasználásáért, mennyi munkabér jár és honnan azoknak, akik dolgoznak ebben az öszvér rendszerben. Mert nemcsak az orvosok dolgoznak, hanem a nővérek, a műszaki személyzet, és még sorolhatnám a takarítókig.

– Utoljára ilyet akkor láttam, amikor a nyolcvanas évek második felében bejöttek az úgynevezett GMK-k a késő kádárizmusban, és a vállalat gépein végeztek műszak után magántermelést, amiből sokan igen jól éltek.

– Ott sem volt eldöntve, hogy ki kinek mit, és mennyit fizet. Volt, amikor világos volt a határ, de volt olyan is, ahol össze volt maszatolva a dolog, és nem vonták le a megkeresett összegből azt, amit ráfordított maga az állami cég.

– Nyilvánvalóan az lenne a tiszta, ha csinálnának egy külön magánklinikát máshol, más eszközökkel, más személyzettel.

– Van egy másik megoldás is. Az, hogy tiszta, világos szerződési feltételeket kell leírni, ahol a kapacitás, az emberek munkája, és minden más feltételnek pontosan meghatározzák az árát.

Nem kell ahhoz külön épület, különálló klinika, hogy ezt tisztán és világosan szerződésbe lehessen foglalni.

De hát ezt megnehezíti az, hogy az egészségbiztosítási pénztár se teszi egyértelművé, hogy mekkora kapacitást, milyen létszámot finanszíroz.

– Rendelkezik erről valahogy az egészségügyi törvény?

– Tulajdonképpen nem az egészségügyi törvény az, mert az az egészségügyi ellátás különböző feltételeit tartalmazza, hanem van az egészségbiztosításról szóló törvény, amelyiknek egyértelművé kellene tennie ezeket a feltételeket. Régebben nagyon komoly elképzelés volt, éppen azért, hogy ne vonuljanak ki a nagyon jó orvosok a magánellátásba, hogy a kórházban a választott orvost korrekt és világos körülmények között lehessen megfizetni a paraszolvencia helyett. És akkor a választott orvos és a munkatársai kapják a beteg által befizetett összeget, és a kórház pedig megkapja a saját részét abból, amiért biztosítja az ellátás egyéb feltételeit. Tehát ilyen értelemben is lehetne korrekt szerződéseket kötni. Csak tisztává kell tenni a helyzetet.

Azáltal, hogy itt beszélnek a levegőbe évek óta, de a feltételeket nem teszik világossá, ez nagyon tág teret nyit a mutyizásnak, maszatolásnak, és megvallom őszintén, szégyen, hogy az egészségügyből próbálnak meg egyesek így meggazdagodni.

– Miért nem lehet ezt tisztán csinálni? Mert akkor is óriási üzlet lenne.

– Szerintem a nem akarásnak nyögés a vége.

– Mármint?

– Ha tisztává és világossá teszik a dolgokat, akkor átlátható lesz, mindenki tudja, hogy mikor hol mi történik, és ezt valószínűleg sokan nem szeretik. Mert a zavarosban lehet halászni, mint például most Uzsoki esetében.

– Hadházy Ákos azt is állítja a Facebook posztjában, hogy onkológiai műtétek, vizsgálatok is elérhetőek így, ami szerinte végképp etikátlan.

– Sajnos az utóbbi években pont azáltal, hogy az állami egészségügyi ellátás helyzete folyamatosan romlik, és csökken a dolgozói létszám is, ezáltal sajnos a vizsgálatokat is nagyon nehezen lehet elérni. Nagyon sok ember, ha valami panasza van, inkább elmegy a magánellátásba, ha van pénze, és kifizeti az ott elvégzett vizsgálatot, legyen az akár röntgen, CT vagy bármi más, azért, hogy hamarabb jusson diagnózishoz. Tehát ez ma már megy, és tulajdonképpen ez elvben még azt is jelenthetné, hogy azok meg, akik nem tudnak fizetni, a számukra csökken a vizsgálati várólista. Mert ha én elmegyek és kifizetem magánúton, akkor már nem kerülök bele a sorba. Igen ám, de ugyanakkor azt világosan lehet látni, hogy óriási tömegeknek nincs arra pénze, hogy kifizesse aktuálisan a 25-30 ezer forintos ultrahangot vagy CT-t, vagy pláne 80 ezerért az MRI vizsgálatot. Tehát teljes a zűrzavar,

nem véletlen az, hogy az orvosi kamara most nagyon határozottan és egyre határozottabban áll ki azért, hogy így nem lehet folytatni az egészségügyet.

– Mit gondol az uzsokis történetről? Ez „csak” egy mutyi, vagy itt megáll valamiféle bűncselekménynek a gyanúja is?

– Miután az ember nem ismeri a pontos részleteket, első ránézésre a mutyi is bűncselekmény lehet, ha visszaélnek a lehetőségekkel. Hűtlen kezelés, sok minden előfordulhat. De hát nyilván fel kell jelenteni ezt az egészet, és ki kell vizsgálni alaposan. Mert az, hogy mi bűncselekmény, majd a nyomozás során állapítják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Zsiday Viktor Donald Trumpról: „Egy totálisan gátlástalan, végtelenül narcisztikus ember, aki egy ötödikes tudásszintjén van”
A befektetési tanácsadó szerint tévedés, hogy Trumpnak lenne bármiféle „Nagy Terve”. Zsiday szerint csak az biztos, hogy bármi megtörténhet.


Donald Trump amerikai elnöknek nincsen „Nagy Terve” – írja blogján Zsiday Viktor. A közgazdász szerint sokan próbálják megfejteni, hogy Trump tetteinek mi ad értelmet, ám hiába:

„Szerintem nincs ilyen terv. Van egy totálisan gátlástalan, végtelenül narcisztikus ember, aki nyilvános megszólalásai alapján egy ötödikes tudásszintjén van, akinek a gazdasági elképzelései, ismeretei alapvetően tévesek, egyszerű gazdasági összefüggéseket nem ért vagy totálisan félreért, aki a világot zérusösszegű játékként látja: amit el tud venni másoktól az övé, és ha ő nem veszi el, akkor a másik nyer. Saját rövid távú érdekein kívül semmi más nem érdekli.”

Zsiday szerint az elnök stábjában a „hosszútávú stratégiaalkotásra képes, felkészült emberek mellett van egy csomó tudatlan törtető is”, és ennek a „vegyes minőségű csapatnak kellene visszafogni az amerikai elnököt”, illetve helyes gazdaságpolitikát csinálni.

„A probléma az, hogy amennyiben ez így van, akkor a gazdaság alakulása borzasztóan nehezen előrejelezhető, befektetési stratégia nehezen készíthető”

– teszi hozzá a befektetési tanácsadó. Szerinte csak egy biztos: hogy „bármi megtörténhet”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Trump tényleg megtette: az amerikai katonai segélyek teljes felfüggesztése padlóra küldheti Ukrajnát
Minden fegyver- és lőszerszállítmányt leállítanak, azokat is, amik már úton vannak Ukrajna felé. Elemzők szerint ha ez nem változik, az ukránok néhány hétig, maximum néhány hónapig tarthatnak ki. Putyin pedig átfogó támadást indíthat.
MTI/EPA/Will Oliver - szmo.hu
2025. március 04.



Donald Trump átmenetileg felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott összes katonai segélyt, erről elsőként a Bloomberg hírügynökség számolt be. A döntés alig néhány nappal azután született, hogy Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök heves összetűzésbe keveredtek a Fehér Házban. A rendelet több mint 1 milliárd dollár értékű, szállítás alatt álló és megrendelt fegyvert és lőszert érint. A Bloomberg szerint

minden olyan katonai szállítás leáll, ami még nem érte el Ukrajna területét, beleértve azokat az eszközöket is, amik már repülőgépeken vagy hajókon vannak, vagy amiket már a lengyel tranzitterületre vittek.

Leáll az a segélyezési program is, amin keresztül Kijev közvetlenül vásárolhatott új katonai eszközöket amerikai védelmi vállalatoktól.

A Guardian azt írja, a döntés hétfőn született, miután a Fehér Házban Trump találkozott JD Vance alelnökkel, Pete Hegseth védelmi miniszterrel, Marco Rubio külügyminiszterrel, Tulsi Gabbarddal, a nemzeti hírszerzés igazgatójával, valamint Trump közel-keleti megbízottjával, Steve Witkoffal.

„Az elnök világossá tette, hogy a békére összpontosít. Szükségünk van arra, hogy partnereink is elkötelezettek legyenek e cél mellett” – mondta a Fehér Ház egyik illetékese a Washington Postnak. A névtelenül nyilatkozó tisztviselő szerint a döntést visszavonják, ha meggyőződnek arról, hogy Zelenszkij jóhiszeműen áll hozzá a béketárgyalásokhoz. A CNN értesülései szerint az amerikaiak azt is elvárják, hogy Zelenszkij kérjen nyilvánosan bocsánatot.

A New York Times szerint Trump döntése drámai módon fokozza a Washington és Kijev közötti szakadékot a konfliktus kritikus pillanatában. Tulajdonképpen egy ultimátum, ami arra kényszerítheti Zelenszkijt, hogy beleegyezzen a Trump feltételei szerinti tűzszünetbe.

A lépés legközvetlenebb haszonélvezője Putyin. Ha a felfüggesztés tartós marad, nagyszabású támadást indíthat Ukrajna ellen, hogy újabb területeket szerezzen. De akár úgy is dönthet, hogy elhúzza a béketárgyalásokat, arra számítva, hogy Trump és Zelenszkij konfliktusa csak még erősebbé teszi pozícióit a csatatéren.

Elemzők szerint Ukrajna saját fegyvergyártásával és az Európából érkező fegyverszállításokkal mindössze néhány hétig, maximum néhány hónapig tarthat ki.

Bár az európai nemzetek többsége Franciaország, Nagy-Britannia és Németország vezetésével a londoni csúcson Zelenszkij mellé állt, rövid távon nincsenek olyan készleteik, amelyekkel pótolhatnák a kiesést. Különösen nagy problémát jelenthet a légvédelmi rendszerek, föld-föld ballisztikus rakéták és nagy hatótávolságú rakéta-tüzérségi rendszerek utánpótlásának megszűnése. Ukrajna nagyvárosait amerikai gyártmányú légvédelmi rendszerek védik a legveszélyesebb orosz rakétáktól, beleértve a rendkívül nehezen elfogható hiperszonikus ballisztikus rakétákat is. Különösen nagy szerepe van ebben a hat Patriot ütegnek.

Amikor az amerikai katonai segélyek tavaly több hónapra leálltak a republikánusok kongersszusi időhúzása miatt, az ukrán légvédelmi egységek alig tudtak védekezni Oroszország legfejlettebb rakétái ellen. A Patriot légvédelmi rendszer biztosította védelmi pajzs fokozatosan meggyengült. Később pedig még a lőszerhasználatot is korlátozni kellett a fronton.

„A hatás nagy lesz. Bénítónak nevezném” – mondta a CNN-nek Mark Cancian, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója.

„A frontvonalaik tovább gyengülnek, végül pedig összeomlanak, és Ukrajnának el kell fogadnia egy kedvezőtlen – sőt akár katasztrofális – békemegállapodást.”

„Lehet, hogy van kiút ebből a helyzetből, de ez rendkívül megalázó lesz Zelenszkij számára” – mondta az elemző.

Michael Carpenter, aki Joe Biden elnöksége alatt az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsát vezette, a BBC-nek nyilatkozva élesen bírálta a döntést. „Egyszerűen megdöbbentő” – mondta. „Ebben a háborúban világos, hogy ki az agresszor és ki az áldozat. Oroszország egyértelműen az agresszor, Ukrajna pedig az áldozat, mégis úgy viselkedünk, mintha ez fordítva lenne. Hogy most épp a védelmi támogatást állítják le, amely lehetővé tenné az ukránok számára, hogy megvédjék hazájukat egy brutális, kegyetlen és nyílt orosz támadással szemben – az egyszerűen felfoghatatlan.”

Trump az elmúlt hetekben egyre inkább átvette Putyin narratíváját az ukrajnai háborúról, azt állítva, hogy az ország megtámadásáért valójában az ukránok a felelősek, Zelenszkij pedig diktátor. Közben Putyint okosnak és ravasznak nevezte, akivel összekovácsolták az elmúlt évek megpróbáltatásai. Ezzel azokra a vizsgálatokra utalt, amikkel megpróbálták feltárni, Oroszország milyen módon befolyásolta az amerikai választásokat 2016-ban, Trump első megválasztásakor.

Mostani megválasztása után először azt követelte Ukrajnától, hogy adja Amerikának ritkaföldfém-bevételeinek felét, amire Zelenszkij hajlandó is lett volna, csakhogy Trump nem akart cserébe semmilyen biztonsági garanciát sem adni. Az ukránok végül belementek abba, hogy enélkül is aláírják a szerződést, csakhogy amikor Zelenszkij Washingtonba utazott az aláírásra, az események váratlan fordulatot vettek. A két vezető példátlan nyilvános vitába keveredett.

Az Ovális Irodában lezajlott találkozó után a Trump-kormányzat azonnal mérlegelni kezdte, hogy leállítsák a katonai segítségnyújtást, a kiképzési támogatást vagy akár a katonai hírszerzési segítséget is. Az egyelőre nem világos, hogy utóbbi leállításáról is született-e döntés.

Trump hétfőn azt mondta, hogy nem hiszi, hogy az ásványkincsekről szóló üzlet meghiúsult volna, de hozzátette, hogy van egy dolog, amit még látni akar Zelenszkijtől, mielőtt újrakezdené a tárgyalásokat. „Nagyobb megbecsülést kellene mutatnia” – mondta Trump az újságíróknak. Előtte pedig arra is reagált, hogy az ukrán elnök szerint a békemegállapodás Oroszországgal „még nagyon-nagyon távol van”.

„Ez a legrosszabb kijelentés, amit Zelenszkij tehetett, és Amerika ezt nem fogja sokáig eltűrni!” – írta Trump a közösségi médiában. Arról is beszélt, hogy Zelenszkij nem marad a helyén, hacsak nem enged a nyomásnak, és nem köt alkut az amerikai feltételekkel. „Ha valaki nem akar üzletet kötni, azt hiszem, az illető nem sokáig lesz itt” - fogalmazott.

Hétfőn Howard Lutnick kereskedelmi miniszter a CNN-nek azt mondta, hogy Zelenszkij „túl messzire ment”, amikor a megállapodás részeként „jóvátételt” és a megszállt területek visszaadását, valamint biztonsági garanciákat követelt Oroszországtól.

„Azt kellene mondania: Szeretjük Amerikát, értékeljük Amerikát, azt akarjuk, hogy mellettünk álljatok, és ha ti úgy gondoljátok, hogy békének kell lennie, akkor békének kell lennie” – mondta Lutnick.

„Ő nem egy béketeremtő” – állította Zelenszkijről –, „ő egy bajkeverő.” Lutnick szerint Trump most „mindkét felet térdre kényszeríti”, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse őket.

Közben a Trump-kormányzat arról is beszámolt, hogy hétfőn terveket dolgoztak ki a Kreml elleni szankciók feloldására, és az Oroszországgal való kapcsolatok helyreállítására. A Reuters információi szerint a Fehér Ház felkérte a pénzügyminisztériumot, hogy készítsen egy listát azokról a szankciókról, amelyeken enyhíthetnek. Ezeket a következő napokban vitatnák meg az oroszokkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Trump leállítja az Oroszország elleni kibertámadásokat, pedig Európa és Amerika ellen is dúl az orosz „árnyékháború”
Pete Hegseth védelmi miniszter utasította az Egyesült Államok Kiberparancsnokságát, hogy állítsa le az Oroszország elleni támadó műveleteket - írja New York Times. Trump azt reméli, hogy az oroszok viszonozzák a lépést.


Pete Hegseth védelmi miniszter titkos utasítást adott az Oroszország elleni támadó kiberműveletek teljes leállítására. A döntés még azelőtt született, hogy Donald Trump elnök összetűzésbe került volna az ukrán elnökkel a Fehér Házban. Trump arra számít, hogy Putyin viszonozza a gesztust, és visszafogja az Egyesült Államok és szövetségesei ellen zajló „árnyékháborút”.

A New York Times azt írja, hírszerzési szempontból létfontosságú, hogy az Egyesült Államok továbbra is hozzáférjen a legfontosabb orosz hálózatokhoz. Ez ahhoz is elengedhetetlen lenne, hogy megtudják, mik Putyin valódi szándékai az esetleges béketárgyalás során, és milyen belső viták zajlanak Oroszországban.

Ezért az orosz célpontok elleni kibertámadások leállítása komoly kockázatot jelent. Annál is inkább, mert az elmúlt egy évben Amerikában és Európában is egyre több az orosz szabotázsakció.

Az oroszok feltételezhetően megpróbáltak kommunikációs kábeleket elvágni, rejtélyes robbantásokat hajtottak végre, és merényleteket is szerveztek. Az egyik célpont a legnagyobb német fegyvergyártó cég vezérigazgatója volt. Az Egyesült Államok eddig központi szerepet játszott abban, hogy segítse Európa védekezését, gyakran titkos kiberműveletekkel. Ez az együttműködés azonban most veszélybe kerülhet.

Az elmúlt hónapokban az Egyesült Államokban is megszaporodtak a kórházakat, infrastruktúrát és városokat célzó zsarolóvírusos támadások, amelyek többsége Oroszországból indult. Az amerikai hírszerzés szerint ezek jórészt bűnszervezetek akciói, amelyeket az orosz titkosszolgálatok vagy támogatnak, vagy engednek működni.

Oroszország a legutóbbi amerikai elnökválasztási kampány során is agresszív befolyásolási kampányt folytatott. Az Egyesült Államok Kiberparancsnoksága titkos műveletek sorát hajtotta végre, hogy megzavarja az orosz beavatkozási kísérleteket.

Amerikai tisztviselők szerint Oroszország Trump hatalomra kerülése után sem hagyott fel azzal, hogy megpróbáljon bejutni az amerikai hálózatokba.

A New York Times szerint Biden csapata a hatalomátadáskor külön tájékoztatást adott Trump embereinek az oroszok által tervezett akciókról, például a tengeralatti kommunikációs kábelek elvágására irányuló orosz tervekről, valamint arról az amerikai figyelmeztetésről, amelyet Putyinnak küldtek egy tavalyi incidens kapcsán. Az amerikai hírszerzés szerint ugyanis az oroszok azt tervezték, hogy robbanóanyagokat helyeznek el teherszállító repülőgépeken, amiket az Egyesült Államokba küldenek. A Biden-kormányzat világossá tette, hogy ha emiatt légikatasztrófa történik, annak súlyos következményei lesznek.

Marco Rubio külügyminiszter vasárnap az ABC „This Week” című műsorában arról beszélt, hogy sürgősen tárgyalóasztalhoz kell ültetni Oroszországot Ukrajna ügyében. Bár a kibertámadások leállításáról nem kérdezték, általánosságban elmondta, mik a megfontolásaik Putyinnal kapcsolatban.

„Nem tudjuk tárgyalásra bírni őket úgy, hogy közben sértegetjük az oroszokat vagy provokatívan viselkedünk velük” – mondta. „Ez az elnök ösztönös stratégiája, amely az évek alatt szerzett üzleti tapasztalatából fakad.”

Chuck Schumer demokrata szenátor szerint Trump „szabad utat enged Putyinnak”, miközben Oroszország továbbra is kibertámadásokat indít az amerikai kritikus infrastruktúra ellen. Schumer szerint ez „súlyos stratégiai hiba”.

Az oroszok elleni műveletek egy részét egyébként jelenleg a brit Kormányzati Kommunikációs Központ (GCHQ) irányítja, amely a második világháborúban feltörte az Enigma-kódokat. Kanada is részt vesz a kiberműveletekben, és az amerikai lap szerint elképzelhető, hogy a brit és kanadai hírszerzés folytatja ezt a munkát, miközben az Egyesült Államok a Kínával való kibercsatára összpontosít.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: Valóban véget érőben van a régi világrend, Magyarország közben teljes gázzal robog egy zsákutcában befelé
Az Oroszország-szakértő szerint azokat, akikben nem lehet megbízni, egyszerűen ki fogják hagyni abból az új szerveződésből, aminek tagjai közösen lépnek fel Európa biztonságáért. A magyar kormány példátlan vakságról tesz tanúbizonyságot.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2025. március 02.



„A történelem tele van nagyon rosszul sikerült diplomáciai találkozókkal, a mostani, washingtoni találkozó csak abban különbözött, hogy mindez élő, egyenes adásban történt, de tartalmilag valójában nem volt rendkívüli. Néha sajnos előfordul ilyesmi állami vezetők között is” – írta a szakértő, majd hozzátette: attól, hogy ez a találkozó rosszul sikerült, az amerikai és ukrán stratégiai érdekek nem változnak.

„Ukrajnának ugyanúgy szüksége van az amerikai támogatásra, mint előtte, az Egyesült Államok ugyanúgy hozzáférést akar kapni az ukrajnai stratégiai nyersanyagokhoz és infrastruktúrához, mint előtte. Az Egyesült Államoknak továbbra is érdeke, hogy Oroszország ne győzhessen ebben a háborúban és hogy Európa nagyobb szerepet vállaljon a konfliktus kezelésében, hogy az USA Kínára tudjon koncentrálni” – fogalmazott, és hangsúlyozta: ez azt jelenti, hogy az érintettek a megoldásra törekednek.

Rácz szerint következtetésként levonható, hogy „a Trump-adminisztráció teljesen kiszámíthatatlan, inkoherens, egyértelműen személyeskedő, sokszor amatőr módon működik”.

A Trump-adminisztráció logikáját tekintve is alapvetően másképp működik, mint bármi, amit az Egyesült Államoktól a második világháború óta Európában láttunk. „Ennek a működési módnak az egyik fő jellemzője az extrém unilateralizmus, a pacta sunt servanda (a szerződéseket be kell tartani) elvének vége. Trumpék készek egyoldalúan kilépni korábbi, szerződéses kötelezettség-vállalásokból, legyen szó akár civil szervezeti támogatási szerződésekről, akár hosszú távú, stratégiai-katonai megállapodásokból, illetve előfordul az is, hogy utólag megpróbálják átírni a feltételeket” – írta az elemző. Ugyancsak integráns része a működésnek a fenyegetőzés is, fűzte hozzá.

Rácz úgy véli: a szovjet szintű, extrém átideologizáltság is jellemző a Trump-adminisztrációra. „Ennek jegyében olyasmiket is meglépnek, amik nyilvánvalóan ellentétesek Washington hosszú távú stratégiai érdekeivel. Az USAID-et 1961-ben hozták létre és a modern történelem egyik leghatékonyabb soft power befolyásolási eszközévé vált, amellett, hogy kulcsfontosságú humanitárius munkát is végzett. Egyetlen hónap alatt számolták fel, bármiféle hosszú távú végiggondolás nélkül” – emlékeztetett.

A biztonságpolitikai szakértő úgy gondolja, hogy a Trump-i vezetés tényleg arra készül, hogy nagyon jelentősen csökkenti a hozzájárulását Európa biztonságához, és ezt nagyon gyorsan teszi

„És teljesen mindegy, hogy az itteni amerikai partnereink, katonai szövetségeseink mit mondanak, mert a Fehér Házban az elnök láthatóan bármikor meggondolhatja magát. Nincs tehát visszaút a status quo ante-hez. Nem lehet ugyanis a Trump-érából hátralévő három és háromnegyed évet úgy "kibekkelni", hogy abban reménykedünk, hogy az amerikaiak nem csinálnak semmi extrémet. A remény az nem stratégia. Ilyen értelemben tehát valóban véget érőben van a régi világrend” – zárult a gondolat.

Rácz szerint a jó hír, hogy Európa ezt már láthatóan érti. Ami kialakulóban van, az egy kormányközi alapon, az Európa biztonságáért (ideértve Ukrajnát is) tenni hajlandó országok szövetsége lesz. Nem EU-s keretben, mert a rendszeres magyar, eseti szlovák, ciprusi vétó és együtt-nem-működés vállalhatatlan kockázatot jelent egy olyan világban, ahol nem lehetünk biztosan benne, hogy mögöttünk áll az amerikai támogatás.

Megmarad a NATO is, de mellette kialakul valami olyasmi, mint a Nyugat-európai Unió (WEU) projektje volt 1954-től, vagy az Európai Politikai Együttműködés (EPC) 1970-től. A kontinens együttműködni hajlandó országai - kiégészülve olyan szövetségesekkel, mint Kanada, bizonyos ügyekben Ausztrália, Új-Zéland, stb. együttesen, koordináltan lépnek majd fel Európa biztonságáért. Ukrajna támogatásának folytatása az első ilyen ügy, ez már zajlik is, írta Rácz.

„Európa biztonságának kormányközi alapon való támogatásában kulcsszerepet játszik majd a brit és francia nukleáris védőernyő, a német, norvég, svéd, brit és más, gazdag nemzetek katonai és pénzügyi hozzájárulása, a nagy létszámú és jól felszerelt török, finn és lengyel hagyományos haderők, a baltiak, románok, bolgárok tudása az orosz állam és hadsereg működéséről stb. Mindez persze pénzbe fog kerülni. De biztosan nem lesz olyan drága, mint az orosz fenyegetésnek való behódolás lenne” – áll a posztban.

„Azokat pedig, akikben nem lehet megbízni, ebből egyszerűen ki fogják hagyni. Ez történik éppen most: Londonban nincs ott sem a magyar, sem a szlovák kormány képviselője. Nem is lesz. A magyar kormány példátlan vaksággal még örül is annak, amit a Trump-adminisztráció csinál

– noha a történelemből éppenséggel mi is megtanulhattuk, hogy kis országként egyedül maradni olyan világban, ahol a nagyhatalmak erővel érvényesítik az érdekeiket, ritkán szerencsés. Hogy az Orbán-kormány mindezt ideológia megfontolásokból, nettó ostobaságból csinálja, vagy esetleg a vezetés egy része mostanra orosz ügynök, a várható végeredmény szempontjából mellékes. A várható végeredmény ugyanis jelenleg az, hogy Magyarország teljes gázzal robog egy zsákutcában befelé” – írta Rácz András, majd hozzátette: a választási győzelmet ambícionáló TISZA pártnak külpolitikai téren többek között azon is gondolkodnia kellene, hogy hogyan lehet majd megtalálni a visszautat az európai szövetségeseink közé.

A teljes posztot ITT lehet elolvasni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: