SZEMPONT
A Rovatból

Pusztai Erzsébet: Szégyen, hogy az egészségügyből próbálnak meg egyesek így meggazdagodni

Évekkel hamarabb megoperálják az állami Uzsoki Kórházban azt a beteget, aki fizet 1-2 millió forintot egy magáncégnek - állítja Hadházy Ákos. Pusztai Erzsébet volt államtitkár szerint teljes a káosz, és ez nem véletlen.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. február 10.



Papcsák Ferenc volt fideszes polgármester cégének kell fizetni, ha valaki azt akarja, hamarabb megműtsék az állami Uzsoki Kórházban - erre jutott Hadházy Ákos. Hivatalosan ezek a betegek a VIP szolgáltatásért fizetnek, például a jobb szobáért, de a független képviselő szerint ezzel meg is kerülik a hosszúra nyúlt várólistákat, a műtéteket pedig a kórház személyzete végzi, a kórház eszközeivel. A politikus által megszerzett szerződésben ugyan leszögezik, hogy mindez "a szabad kapacitás terhére" történhet, de az nem világos, hogy a betegek által kifizetett milliókból mennyit kap a kórház, és mennyit Papcsák Ferenc cége, ahogy az sem, hogy a kórház orvosai a szabadidejükben vagy a munkaidejükben dolgoznak. Az is kérdés, ha az állami kórház szerint az rendben van, hogy aki fizet, megkerülheti náluk a várólistákat, miért kell ehhez egy közvetítőcég?

Mindez azután derült ki, hogy egy másik fideszes képviselőhöz köthető cég egy külföldi betegnek 1650 euróról (700 ezer Ft-ról) állított ki számlát az Uzsokiban kapott ellátásért, ami még a németországi áraknál is magasabb. Abban az ügyben csalás gyanúja miatt nyomozás is indult. Utána olyan betegek is jelentkeztek a képviselőnél, akik magyarok, van TB-biztosításuk, viszont állításuk szerint a kórház orvosai ajánlották nekik, hogy ha nem szeretnének 2-3 évet várni, fizessék ki a VIP-ellátást, és heteken belül megműtik őket. A visszás helyzetről Pusztai Erzsébet infektológussal, egykori államtitkárral beszélgettünk.

– Azt kommunikálja a kormányzat egy ideje, hogy határozottan külön kell választani az egészségügyben a magánellátást az államilag finanszírozottól. Hogy sikerült ez az Uzsokiban?

– Hát ez tökéletes példája egyébként annak, hogy ne azt nézzük, amit beszélnek, hanem azt, amit csinálnak. Tudniillik, amikor kimondták, hogy élesen el akarják választani az államit a magántól, akkor egyszerre két dolgot mondott mindenki. Az egyik az, hogy ezt nem lehet megcsinálni, mert az államiban nem marad elég orvos. Tehát ez a fajta éles elválasztás, a biztosítási ellátás körébe tartozó betegek számára rendkívül hátrányos. Ugyanakkor

a magán és biztosítási ellátás közötti viszonyokat egyértelművé kell tenni és rendezni kell.

Ez a másik oldal. Tehát nincs annyi egészségügyi dolgozó, hogy külön az államiban és külön a magánban is elegen legyenek, de meg kell oldani azt, hogy korrekt, világos és átlátható módon működjön együtt egymás mellett az állami és a magánellátás. Erre lehet megoldásokat találni, de nem azt, ami az Uzsokiban történt. Mert az nem a szétválasztás, hanem az összemaszatolás és mutyizás.

– A szerződésben nem lehet megtalálni például azt, hogy ebből mennyi jár a kórháznak az igénybevett infrastruktúráért.

– De azt sem, hogy azok az emberek, akik ott az úgynevezett VIP-betegeket ellátják, milyen minőségben látják el. Ugyanazok az emberek, akik a biztosítási ellátásban dolgoznak a betegekkel, folytatják a VIP-ellátást, és nem lehet látni, hogy hol van a határ, és hogy fizetik őket, és ki hova számít, és mikor, napközben dolgoznak, vagy éppen akkor, amikor nincs biztosítási beteg a rendszerben, szóval teljes a káosz.

– Amennyiben az egészségügy finanszírozása megfelelő lenne, nem lenne mesterségesen szűkítve a kapacitás azáltal, hogy nem adnak elegendő pénzt az ellátásokra, nem is nyílna lehetőség ilyen VIP ellátásra. Mert a technika ott van, a szervezet ott van, csak mivel a finanszírozás nincsen ott, ezért az idő nagy részében vagy nem műtenek, vagy felárért ellátják az úgynevezett VIP betegeket.

– De ha nem teszik egyértelművé, mi az, hogy szabad kapacitás, meddig terjed a biztosítási ellátás, és mikortól kezdődik a VIP, akkor ez egy maszatolás össze-vissza.

Le kéne írni, hogy a biztosító egy hónapban ennyi és ennyi műtétet fizet ki a kórháznak.

Ha ez teljesen egyértelmű, akkor azt lehet mondani, hogy a hónap első három hetében leoperálják az összes biztosítási beteget, és az utolsó héten pedig mehetnek a fizetős betegek. De nincs elválasztva a kettő egymástól, így teljes káosz van. És persze az meg aztán világbotrány, hogy magánellátásért pénzt szednek egy kórházban, de nem tisztázzák, hogy a kórház ebből mennyit kap az anyagok, eszközök és egyebek felhasználásáért, mennyi munkabér jár és honnan azoknak, akik dolgoznak ebben az öszvér rendszerben. Mert nemcsak az orvosok dolgoznak, hanem a nővérek, a műszaki személyzet, és még sorolhatnám a takarítókig.

– Utoljára ilyet akkor láttam, amikor a nyolcvanas évek második felében bejöttek az úgynevezett GMK-k a késő kádárizmusban, és a vállalat gépein végeztek műszak után magántermelést, amiből sokan igen jól éltek.

– Ott sem volt eldöntve, hogy ki kinek mit, és mennyit fizet. Volt, amikor világos volt a határ, de volt olyan is, ahol össze volt maszatolva a dolog, és nem vonták le a megkeresett összegből azt, amit ráfordított maga az állami cég.

– Nyilvánvalóan az lenne a tiszta, ha csinálnának egy külön magánklinikát máshol, más eszközökkel, más személyzettel.

– Van egy másik megoldás is. Az, hogy tiszta, világos szerződési feltételeket kell leírni, ahol a kapacitás, az emberek munkája, és minden más feltételnek pontosan meghatározzák az árát.

Nem kell ahhoz külön épület, különálló klinika, hogy ezt tisztán és világosan szerződésbe lehessen foglalni.

De hát ezt megnehezíti az, hogy az egészségbiztosítási pénztár se teszi egyértelművé, hogy mekkora kapacitást, milyen létszámot finanszíroz.

– Rendelkezik erről valahogy az egészségügyi törvény?

– Tulajdonképpen nem az egészségügyi törvény az, mert az az egészségügyi ellátás különböző feltételeit tartalmazza, hanem van az egészségbiztosításról szóló törvény, amelyiknek egyértelművé kellene tennie ezeket a feltételeket. Régebben nagyon komoly elképzelés volt, éppen azért, hogy ne vonuljanak ki a nagyon jó orvosok a magánellátásba, hogy a kórházban a választott orvost korrekt és világos körülmények között lehessen megfizetni a paraszolvencia helyett. És akkor a választott orvos és a munkatársai kapják a beteg által befizetett összeget, és a kórház pedig megkapja a saját részét abból, amiért biztosítja az ellátás egyéb feltételeit. Tehát ilyen értelemben is lehetne korrekt szerződéseket kötni. Csak tisztává kell tenni a helyzetet.

Azáltal, hogy itt beszélnek a levegőbe évek óta, de a feltételeket nem teszik világossá, ez nagyon tág teret nyit a mutyizásnak, maszatolásnak, és megvallom őszintén, szégyen, hogy az egészségügyből próbálnak meg egyesek így meggazdagodni.

– Miért nem lehet ezt tisztán csinálni? Mert akkor is óriási üzlet lenne.

– Szerintem a nem akarásnak nyögés a vége.

– Mármint?

– Ha tisztává és világossá teszik a dolgokat, akkor átlátható lesz, mindenki tudja, hogy mikor hol mi történik, és ezt valószínűleg sokan nem szeretik. Mert a zavarosban lehet halászni, mint például most Uzsoki esetében.

– Hadházy Ákos azt is állítja a Facebook posztjában, hogy onkológiai műtétek, vizsgálatok is elérhetőek így, ami szerinte végképp etikátlan.

– Sajnos az utóbbi években pont azáltal, hogy az állami egészségügyi ellátás helyzete folyamatosan romlik, és csökken a dolgozói létszám is, ezáltal sajnos a vizsgálatokat is nagyon nehezen lehet elérni. Nagyon sok ember, ha valami panasza van, inkább elmegy a magánellátásba, ha van pénze, és kifizeti az ott elvégzett vizsgálatot, legyen az akár röntgen, CT vagy bármi más, azért, hogy hamarabb jusson diagnózishoz. Tehát ez ma már megy, és tulajdonképpen ez elvben még azt is jelenthetné, hogy azok meg, akik nem tudnak fizetni, a számukra csökken a vizsgálati várólista. Mert ha én elmegyek és kifizetem magánúton, akkor már nem kerülök bele a sorba. Igen ám, de ugyanakkor azt világosan lehet látni, hogy óriási tömegeknek nincs arra pénze, hogy kifizesse aktuálisan a 25-30 ezer forintos ultrahangot vagy CT-t, vagy pláne 80 ezerért az MRI vizsgálatot. Tehát teljes a zűrzavar,

nem véletlen az, hogy az orvosi kamara most nagyon határozottan és egyre határozottabban áll ki azért, hogy így nem lehet folytatni az egészségügyet.

– Mit gondol az uzsokis történetről? Ez „csak” egy mutyi, vagy itt megáll valamiféle bűncselekménynek a gyanúja is?

– Miután az ember nem ismeri a pontos részleteket, első ránézésre a mutyi is bűncselekmény lehet, ha visszaélnek a lehetőségekkel. Hűtlen kezelés, sok minden előfordulhat. De hát nyilván fel kell jelenteni ezt az egészet, és ki kell vizsgálni alaposan. Mert az, hogy mi bűncselekmény, majd a nyomozás során állapítják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk