SZEMPONT

Polyák Gábor: Ilyen brutális ágyúkkal csak akkor lőnek, amikor már a háború vége felé közelednek, és már mindegy

A médiajogász szerint a nagytakarítási törvénnyel minden szerkesztőség veszélybe kerül, az is, amelyiknek csak külföldi a tulajdonosa. Ez az irány már kívül van az Európai Unión, itt már nem akarják eljátszani, hogy tudnak késsel-villával enni. Nagyinterjú.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Benko Vivien Che - szmo.hu
2025. május 15.

Kedd este, nem sokkal éjfél előtt Halász János benyújtotta a parlamentnek „A közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatot. A javaslat értelmében ezentúl a Szuverenitásvédelmi Hivatal bárkit listára tehet, akit külföldi pénzek elfogadása miatt „veszélyesnek” ítél a magyar szuverenitásra, legyen szó civil szervezetről, médiumról.

A törvénytervezet annyira szélesre tárja az értelmezés kapuit, hogy gyakorlatilag bárkit be lehet vonni alá. Aki listára kerül, nem gyűjthet többé 1 százalékot, támogatóiról nyilatkoznia kell, és ha hibázik, 25-szörös bírságot fizethet. Az egész mechanizmusban nem nagyon van jogorvoslat, viszont a NAV és a rendőrség is házkutatást tarthat, akár „preventíven” is. Polyák Gábor jogász, médiaszabályozási és kommunikációs szakértő segített értelmezni, hogy mit is jelent ez a törvényjavaslat a gyakorlatban.

– Nem tudom elképzelni, hogy Halász János ült este a konyhában a hokedlin, és szorgalmasan törvényjavaslatot körmölt. Mégis egyéni képviselői indítvány ez is, mint annyi más eddigi törvényjavaslat volt eddig is, amivel meg lehet spórolni a társadalmi vitát, ami csak akkor kötelező, ha a minisztérium lenne az előterjesztő.

– Ez teljesen nyilvánvaló. Őszintén szólva nem tudom, ki ez a Halász János, de mindegy is. Emögött is ugyanaz az apparátus áll, amely előkészíti az igazságügyminiszter által előterjesztett törvényeket, abban az értelemben, hogy ugyanazok az ügyvédi irodák, ugyanazok a szakemberek dolgoznak ezeken.

Ehhez Halász Jánosnak pont annyi köze van, mint önnek, meg nekem.

Lehet, hogy mi már jobban ismerjük, mint ő. Szerintem ő nem olvasta ezt a törvényt.

– Kezdjük az elején. Mi minősül egyáltalán külföldi forrásnak?

– Ez azon kevés fogalmak közé tartozik, ami valamilyen módon még definiálva is van a törvényben. Bármi, ami pénz és külföldről érkezik, bármilyen jogcímen, ez legyen támogatás, vagy akár a tulajdonostól érkező vagyonjuttatás vagy vagyontárgy, vagy akár csak egy megbízási szerződés, bármilyen munkavégzéssel kapcsolatban, bármilyen feladat elvégzésével kapcsolatban. Gyakorlatilag bármilyen külföldi kapcsolat. És itt nagyon érdekes, hogy akár a tulajdonosi kapcsolat is olyan, ami ezt a külföldi pénzmozgást megalapozza, akkor elvileg célkeresztbe helyezi az adott szervezetet.

Tehát ha egy Magyarországon működő vállalatnak külföldi tulajdonosa van, és van a médiapiacon még egy darab ilyen, akkor az nem érezheti magát biztonságban,

pusztán ettől a ténytől fogva, még ha soha nem is pályázott semmilyen európai uniós vagy pláne amerikai forrásra.

– Tehát például ez a cég a saját nem hazai anyacégétől sem kaphat semmilyen juttatást?

– Pontosan. De az egy félreértés, hogy önmagában minden külföldi pénzmozgás, vagy határokon átnyúló pénzmozgás problémás. Hogy az legyen, lehessen, kell egy első lépés. A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak listáznia kell azokat a szervezeteket, melyek szerinte veszélyeztetik a magyar szuverenitást.

És ehhez nincs támpont, ez teljesen szubjektív, önkényes fogalom.

Ebből a listából a kormány egy rendeletet készít, és ennek a rendeletnek a listáján szereplő szervezetek lesznek azok, amelyeknek a pénzmozgását onnantól kezdve lényegében befagyasztja ez a szabályozás.

– Van itt öt olyan pont, amit kifejezetten nevesít a törvény, hogy mit nem szabad. Például nem szabad negatív színben feltüntetni az ország független demokratikus jogállami jellegét. Azzal a mondattal például, hogy „ez az ország nem jogállam”, már megvalósul a negatív színben való feltüntetés?

– Így van. Ha utal rá, hogy 7-es cikkelyes eljárás folyik Magyarország ellen, aminek az alapja az, hogy a jogállamiság feltételeit rendszerszinten nem tartják tiszteletben, akkor az hiába egy hivatalos eljárás, egyértelműen ebbe a körbe esik, tehát máris ön, vagy az ön lapja, az célkeresztbe kerülhet.

– Ugyancsak bírálhatatlan a nemzet egysége és a határon túli magyarokért való felelősség?

– Így van.

– Ha egy civil szervezet, független újság bírálja Orbán Viktor Simionról mondott szavait, akkor már indulhat az eljárás?

– Azért ennél abszurdabb helyzet szinte elképzelhetetlen, de így van. Jelen állás szerint, ha Simiont próbálja bírálni, akkor ezzel a magyar kormány határon túli politikáját kritizálja. Egészen nonszensz dolgok jönnek ki ebből.

Nincs olyan kritikus vélemény, ami ne lenne felhúzható erre az öt pontra.

Mert a keresztény értékek, meg az alkotmányos identitás negatív színben feltüntetése, ezek megfoghatatlan dolgok. Ezekre hivatkozva nincs olyan kritika, ami alapján ne lehetne bárkit célkeresztbe tenni.

– A szöveg szerint olyan tevékenységekkel lehet veszélyeztetni a szuverenitást, amelyek alkalmasak a közvélemény befolyásolására...

– Így van.

– Például az újságírás az alkalmas erre.

– Igen, de még egyszer hangsúlyozom, hogy van itt egy eljárási feltétel. Ha Lánczi Tamásnak szemet szúr, hogy itt egy lap, és az ne adj isten, a demokratikus vitákat befolyásolja, és listára kerül az adott médium, akkor lép mindez életbe. A demokratikus viták befolyásolása mellett még a választói akarat befolyásolása is szerepel, itt még annál is cifrább a helyzet. Nyilvánvalóan nincs olyan médium, amely ne befolyásolná, de még egy bulvárlap sem mentesül ez alól. Naná, hogy befolyásolja a demokratikus vitákat egy bulvárlap is! De egy Facebook-poszt is befolyásolja, azért teszem közzé.

Ez egy nagyon érdekes színvallás, amiben a Fidesz bevallja, hogy mit gondol a demokráciáról és abban a nyilvánosságról. Azt gondolja, hogy kuss!

Nem tudom ezt szebben fogalmazni, azt gondolja, hogy egy dolgot lehet gondolni, egy dolgot lehet mondani, mégpedig azt, ami az ő álláspontja.

– A véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság alapjog, amit véd az alkotmány. Tehát elvileg Alkotmánybírósághoz lehetne fordulni.

– Ha Magyarországnak lenne valódi alkotmánya, amely egy értékrendszert valóban kifejez, és nem csak elbáboz valamiféle keresztény ideológiát, akkor Magyarországnak lenne alkotmánybírósága is, amelyik abszolút meggyőződésből mindent megtenne a legjobb szakmai tudása szerint, hogy a magyar jogrendszer összhangban legyen ezzel az alkotmányos értékrendszerrel, akkor ennek a törvénynek nem lenne esélye, hogy egy másodpercig is létezzen.

Egy icipici kis szakmai alapon működő alkotmánybíróság, amelyik nem pusztán egy pártnak a kiszolgálása céljából létezik, az egyértelműen mindenféle komolyabb gondolkodás nélkül az egész törvényt a kukába dobná.

Ez az egész törvény teljes mértékben bizonytalan szövegű, aránytalan. Gyakorlatilag bármelyik szervezet pillanatok alatt megszüntethető ennek alapján. Nincs olyan eleme, ami a 2010 előtti világban bármelyik akkori alkotmánybíróság gyakorlatában ne lett volna egészen biztos bukás. Az alkotmányjogi vizsgán egy könnyű beugró kérdés lenne, hogy keressen öt hibát ebben a törvényben 10 másodperc alatt. Csak ahhoz, hogy ezt most kimondják erről a törvényről, kellene egy alkotmánybíróság, ahol gerinces, szakmailag elkötelezett emberek ülnek, meg kellene egy alkotmány, ami nem azért gránitszilárdságú, mert így hívják, hanem azért, mert van egy stabil értékrendszere. Ezek egyikével sem rendelkezünk.

– Nézzük csak tovább. Az is van a szövegben, hogy minden támogatásról teljes bizonyító erejű, magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérni, hogy a pénz nem külföldről jött. Tehát ha én havonta ezer forinttal támogatom valamelyik médiumot, akkor nekem minden hónapban egy bizonyító erejű magánokiratba kell foglalnom, hogy nem külföldről van az az ezresem, amit elküldtem nekik?

– Azt nem látom bele, hogy nekem magánszemélyként igazolnom kell, hogy nekem biztosan nem a chicagói nagynénim küldte, de akik kapják, azoknak tudniuk kell bizonyítani ezzel az okirattal, hogy az egy magyar forrásból származó bevétel.

– A NAV a rendőrséggel együtt kivonulhat a listázott szervezetekhez, belenézhet mindenhova, iratokba, számítógépekbe. De ha nincs külföldi pénz, akkor a NAV nem illetékes. Ezek szerint az a médium, amelyik nem fogad el külföldről forrásokat, az bátran leírhatja, hogy Magyarország nem jogállam?

– Ezt leírhatja, de akkor felkerülhet a listára, és onnantól kezdve esélye sincs elfogadni külföldről forrásokat. Ha van egy médium vagy van egy civil szervezet, amely biztosan tudja, hogy van egy rejtett aranybányája, ahonnan minden nap kibányássza a megfelelő mennyiségű apanázst, és ehhez nem kellenek külföldi pályázatok, mondjuk EU-s pályázatok (ez nem tudom hányadik bugyra pokolnak...), akkor ő kritizálhat, de kockáztatja, hogy listára kerül. Tehát a rendeletbe akkor is belekerülhet, csak lehet, hogy a banktól nem érkezik riasztás, mert nem jön külföldi utalás.

– A törvényjavaslat lehetőséget ad a szervezetek megszüntetésére is is, ha nem tudják 15 napon belül befizetni a 25-szörös bírságot.

– Igen. Illetve a második jogsértésnél. Két eljárásban el lehet jutni odáig, hogy egy szervezetet felszámoljanak.

– Ki lehet-e ezt játszani olyan módon, hogy úgy, ahogy van, például az egész szerkesztőség kiköltözik mondjuk Bécsbe, és ott újraalapítja magát?

– Ma már ezt kérdezték tőlünk, hogy miért is nem alapítunk szervezetet máshol. Ha erre a törvényre úgy tekintünk, mint egy jogilag létező és komolyan veendő dokumentumra, akkor ez egy lehetséges válasz. Attól, hogy egy szerkesztőség külföldről működik, miért ne írhatna magyar nyelvű tartalmakat? Ez ugyanúgy hozzáférhető marad Magyarországról. Persze ezzel is lemondana az 1%-ról, akinél ez számít, annak ezt a veszteséget el kellene, hogy könyvelje. Ha egy szerkesztőséget tényleg kiviszünk, és nem csak imitáljuk, hogy az külföldön működik, akkor annak jelentős költsége van. Azokat az embereket, akik dolgoznak, meg kell győzni, hogy nekik ez jó lesz. Semmiképpen ne adjunk tippeket a jogalkotónak, hiszen ez a törvény még akár formálódhat is. Már számos korábbi jogszabálynál felmerült, hogy hát miért maradtok itt, miért nem külföldi székhelyről működtök tovább?

Eddig ezek a kiutált civilek meg szerkesztőségek sokkal inkább hazafiként működtek, ők nem Dubajban kerestek lakást. Ők ebben az országban akarnak tevékenykedni, ennek az országnak az állampolgáraiként, ennek az országnak a sorsáért aggódva.

Van egy ilyen dac is, hogy hát menjetek ki ti, ha nem férünk meg egy légtérben! Nekünk itt a helyünk, nekik egyébként is van már Dubajban lakásuk, akkor talán használják azt.

– Láttunk olyat, hogy a Fidesz nagyon durva törvényeket lengetett be, aztán nem lett belőle semmi, vagy csak annak a torzója lett, esetleg végül az egész csak csehovi puskaként lóg azóta is a szögön. Ön szerint ez a törvény létre fog jönni ebben a formában?

– Nem szeretnék tippelni. Húsvétkor kicsit mindannyian „átverve” éreztük magunkat, hogy az Orbán Viktor által belengetett húsvéti nagytakarítás elmaradt. Akkor Lázár János be is jelentette, hogy az addigra elfogadott, a pride-ot betiltó, és a gyülekezést megnehezítő jogszabályok, illetve a gyerekvédelmi alaptörvény-módosítás, és a kettős állampolgárok állampolgárságának felfüggeszthetőségéről szóló törvénnyel ők befejezettnek tekintik ezt a nagytakarítást. És akkor most pár napja Orbán Viktor újra elővette a témát, hogy a közélet átláthatósága fontos. Ha belegondolunk, ennek a törvénynek az első előszele már évekkel ezelőtt megvolt, mégpedig az, hogy vissza kell majd utalni a külföldről érkezett adományokat vagy bevételeket. Ez kétéves történet legalább. Tehát valami hasonló gondolat már nagyon korán érlelődött ahhoz képest, hogy most van itt a törvény.

Gyanítom, hogy ennek a törvénynek már szövege is megvolt, de valamiért most jött el a pillanat, amikor ezt letették az asztalra.

Az, hogy a jogalkotás folyamata milyen tempóban fog zajlani, érdekes kérdés. Két lehetőség van. Az egyik az, hogy ezt gyorsan keresztülviszik, gyorsan nekiállnak a lehető legtöbb szervezetet lehetetlen helyzetbe hozni, hogy már a választási kampányra úgy menjünk neki, hogy legalábbis nagyon megreccsent a még létező független nyilvánosság, mert nem lesznek benne civil szervezetek, nem lesznek benne független médiumok, ami egy tragédia. De azt is eljátszhatják, és ez egy másik reális forgatókönyv, hogy egy darabig nem veszik tárgysorozatba, csak tárgyalnak róla, aztán egyszer csak majd valamikor elfogadják, valamikor kihirdetik. De itt még további jogalkotásra lesz szükség. Tehát igazából utána a kormányon múlik, hogy mikor foglalja rendeletbe azt a listát, amit a Lánczi összeállít. Tehát el lehet ezzel úgy is játszani, hogy a választásokig a témát napirenden tartjuk, és Orbán Viktor újra és újra felhevült arccal elmondja, hogy a poloskákat most már aztán kisöpörjük, és akkor a hívek megint boldogok, és már senki nem emlékszik rá, hogy ezeket a poloskákat már rég ki kellett volna söpörni, állítólag. Mind a két forgatókönyv megvalósítható. A Fidesznek mindenre van eszköze, meg az ellenkezőjére is. Most nem tudom megtippelni, milyen politikai helyzetnek kell előállni ahhoz, hogy az egyik vagy a másik forgatókönyv valósuljon meg.

– Vajon lesz itt jövőre egyáltalán egyetlen független szerkesztőség is?

– Ha ezt a törvényt úgy, ahogy most látjuk, elfogadják, akkor tényleg bármelyik független szerkesztőség levehető a térképről. Ez a lehetőség ebben a törvényben benne van. A nyilvánosság szempontjából ugyanilyen fontos a civil szervezetek léte, akik kritikát tudtak megfogalmazni szakmailag megalapozott módon, akik már eddig a Szuverenitásvédelmi Hivatal ádáz ellenségeiként jelentek meg. Ezek nélkül nincs létező és működő nyilvánosság, és működő nyilvánosság nélkül még csak imitálni sem lehet tovább a demokráciát. Az, hogy most még vannak független szerkesztőségek, az Orbán-rendszer egy legitimációs alapja, mert mindig lehetett mutogatni, hogy lám, milyen sokan kritizálják őt.

Az, hogy ezt a legitimációs alapot most önként feladni látszik a rezsim, illetve elindul ebbe az irányba, az nagyon komoly változás. Ez egy teljesen új tárgyalási pozíció az Európai Unióval szemben. Nem lesz mire hivatkozni.

Így már nem lehet azt mondani, hogy itt minden rendben van, hiszen minden pont olyan, mint mondjuk Észtországban, csak egy picit másképp fogalmaztunk, ahogy eddig ezt mindig megpróbálták előadni. Most már teljesen egyértelműen minden európai sztenderden kívül fogunk esni.

– És mi lehet az oka, hogy az Orbánék ezt bevállalják?

– Hát ez egy politológiai kérdés, és az időzítést sem tudom megmagyarázni, hogy miért mostanáig húzták. De most sok minden történik. Itt van az egész ukrán kémbotrány. Láthatóan nagyon komoly támadás indul a Tisza Párt ellen. Az is benne van a pakliban, hogy egy másik vonalon a Tisza Párt legitimitását is kétségbe vonják. Most egy sokkal durvább támadás indul, és megint nem tudjuk, hogy aztán végigmegy-e, de egy olyan offenzívát látunk, ahol minden kritikus szereplő egyszerre került célkeresztbe, mintha nem lenne vesztenivalója a rendszernek.

Ilyen brutális ágyúkkal csak akkor lőnek, amikor már a háború vége felé közelednek, és már mindegy.

Már nem érdemes bíbelődni, hogy meggyőzzük az Európai Uniót, hogy még azért vannak olyan fideszesek, akik tudnak késsel-villával enni, ezt már nem kell eljátszani. Most már bele kell adni apait-anyait, hogy egy másik, és általam nem értett koordinátarendszer szerint próbálják meg a hatalmukat stabilizálni. De ez a rendszer már nem az Európai Unióban van.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Ők csak improvizálni akartak – most a fél londoni alvilág üldözi őket! – Az imprózós akció kritika

Az Amazon PrimeVideo legújabb sztárokkal tűzdelt könnyed akcióvígjátéka, amelyben három improvizációs színész egy nyomozásba keveredik, ám hamarosan túl mélyre sodródnak a szervezett bűnözés világában. A film kellemetlen humorral és szerethető karakterekkel támad, akár megfelelő választás lehet egy laza, vasárnap délutáni kikapcsolódáshoz.

KÉK HÍREK

Hét halálos áldozata van az Indiában zarándokokat szállító helikopter-balesetnek

A gép a Himalájában közlekedett Kedarnath és Guptkashi között, egy kétéves gyermek is az áldozatok között van.

KÉK HÍREK

Újabb megdöbbentő részletek: kiderült, mit csinált az anya, amíg a kislányát próbálták újraéleszteni a Palatinuson

A szemtanúk szerint a gyerek egyedül játszott, míg az anya a medence szélén a telefonját nézte. Mikor a gyerekét kihozták a vízből, nagyon furcsán viselkedett, úgy vélik, hogy sokkot kaphatott.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Sokan még az ágyukban feküdtek az otthonaikban” – a megölt iráni tábornokokat teljesen váratlanul érte az izraeli támadás

Iránban nem hitték el, hogy Izrael még az Amerikával folytatott tárgyalások közben csapást indít, arra pedig pláne nem számítottak, hogy milyen mélyen beépültek. Közben a Moszad már üzenetet küldött a megölt parancsnokok helyébe lépőknek is.

MTI/AP/Vahid Szalemi - szmo.hu
2025. június 14.

Irán vezetői hiába készültek már több mint egy hete arra, hogy Izrael megtámadhatja őket, a péntek hajnali csapás teljesen váratlanul érte őket. A New York Times úgy tudja, az irániak nem számítottak rá, hogy az Egyesült Államokkal folytatott nukleáris tárgyalások vasárnapra kitűzött következő fordulója előtt megindul az akció. Az erről szóló hírszerzési jelentéseket propagandának minősítették, úgy gondolták, csak így akarnak nyomást gyakorolni rájuk az izraeliek.

Ez vezetett oda, hogy a támadás éjszakáján a vezető katonai parancsnokok nem biztonságos bunkerekben, hanem saját lakásaikban voltak, és ott az izraeli rakéták végezhettek velük. Sokan „még az ágyukban feküdtek otthonaikban” - mondta egy izraeli tiszt a Washington Post újságírójának.

Izrael nemcsak bombázókat vetett be, hanem titkos kommandós egységeket, fegyveres drónrajokat és hétköznapi járművekbe rejtett robbanószerkezeteket is.

Ali Hamenei ajatollah belső körének tagjai és a nukleáris program irányítói közül egyeseket robbanóanyaggal megrakott drónok öltek meg, amelyek lyukat ütöttek a teheráni lakóházak falán.

A támadásokban életét vesztette Mohammad Bageri vezérezredes, Irán katonai főparancsnoka, Hoszein Szalámi vezérezredes, a Forradalmi Gárda főparancsnoka, és Mohammad Mehdi Tehranchi fizikus, a teheráni Iszlám Ázad Egyetem elnöke.

A „Feltámadó Oroszlán” néven indított hadművelethez Izrael hónapokkal ezelőtt titkos fegyverraktárakat hozott létre Iránban. De az előkészítés még ennél is régebben kezdődött. A hírszerzésnek köszönhetően pontosan tudták, hol vannak a Forradalmi Gárda parancsnokai és a legfontosabb iráni atomtudósok.

Amir Ali Hadzsizadeh tábornok, a Forradalmi Gárda űr- és rakétaegységének parancsnoka és legfontosabb tisztjei ráadásul figyelmen kívül hagyták azt az utasítást, hogy ne tartózkodjanak egy helyen. Teheránban, egy katonai bázison tartottak sürgős haditanácsot, amikor Izrael csapást mért a bázisra. Mindannyian életüket vesztették.

A pénteki támadás során Izrael 200 repülőgéppel több száz bombát dobott le. Lerombolta Irán légvédelmi rendszerének jelentős részét, radarokat, légvédelmi egységeket semmisített meg, és megbénította a ballisztikus rakétákhoz való hozzáférést.

A légicsapások azért lehettek ennyire pusztítóak, mert a bombázók berepülését a Moszad elit egységei a földről segítették. Precíziós fegyverrendszereket telepítettek Irán légvédelmi rakétái mellé, és titokban becsempészett drónokkal vették célba a föld-levegő rakétakilövő pontokat Teherán közelében. Emellett fejlett technológiákat és rejtett robbanószerkezeteket telepítettek járművekbe is, amelyekkel megzavarta az iráni légvédelmet. Az egyik fő céljuk az volt, hogy megsemmisítsék azokat a teherautókat, amelyek rakétákat szállítottak a kilövőállásokhoz. „Egyetlen teherautó megsemmisítésével négy rakétát semlegesítünk” – mondták izraeli források a Post-nak.

A New York Times birtokába került belső üzenetváltásokban dühös iráni tisztviselők kérdezték egymást: „Hol van a légvédelmünk?” „Hogyan fordulhat elő, hogy Izrael odamegy, ahová csak akar, megöli a vezetőinket, és mi képtelenek vagyunk bármit is tenni ellene?”

„Izrael támadása teljesen váratlanul érte a vezetést, főleg a katonai parancsnokok és nukleáris tudósok megölése. Az is kiderült, hogy semmi komoly légvédelmünk nincs” - mondta az amerikai lapnak Hamid Hosseini, az iráni kereskedelmi kamara tagja.

Hosseini szerint az iráni vezetést az is megdöbbentette, mennyire mélyen épülhettek be az izraeliek az iráni biztonsági és katonai apparátusba. Az izraeli titkosszolgálatok évek óta hajtanak végre titkos akciókat és célzott merényleteket Iránban, de a pénteki, több szálon zajló, repülőket és drónokat is bevető támadás teljesen új szintet jelent.

Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy Izrael elérte fő célját, és megsemmisítette a mélyen a föld alatt elrejtett több ezer centrifugát, amelyek a közel fegyverminőségű uránt dúsítják, vagy az eddig már előállított anyagot.

Iránnak két nagy urándúsító létesítménye van. Az egyik a Teherántól mintegy 160 kilométerre délre található Fordow, amit egy hegy gyomrában alakítottak ki, a másik Natanz, ami kevésbé védett helyen áll. A natanzi létesítményt egészen biztosan találatok érték, mert videófelvételek vannak arról, ahogy sűrű, fekete füst gomolyog az épületekből. Fordow azonban valószínűleg sértetlen.

A szakértők egyetértenek abban, hogy ezeket a létesítményeket Izrael a levegőből nem tudja elpusztítani amerikai katonai segítség nélkül.

A megsemmisítésükhöz ugyanis szükség lenne az amerikai GBU 57/B „bunkerromboló” bombákra. Ezeket a 14 tonnás és 6 méter hosszú robbanószerkezeteket azonban csak amerikai B-2 bombázókról indíthatják.

A Washington Post megszólaltatott egy szakértőt, aki szerint Irán kevesebb mint egy hét alatt elegendő magas dúsítású uránt tud előállítani egy bombához. Eric Brewer szerint „ha a Fordow még mindig működik, ha az ott tárolt anyagok még épek, akkor ez az idővonal nem változott.” Ugyanakkor ahhoz, hogy ebből ténylegesen nukleáris fegyver legyen, hónapok kellenek, vagy akár egy év is.

Azt katonai szakértők nem zárják ki, hogy Izraelnek megvan a terve Fordow elpuszítására is, például az izraeli különleges erők vagy kiberfegyverek bevetésével.

Az izraeli támadás megkezdésekor Ali Hamenei legfelsőbb vallási vezetőt titkos, ismeretlen helyre vitték. Onnan tartotta a kapcsolatot a megmaradt katonai vezetéssel. Televíziós beszédében kijelentette: Izrael a támadással hadat üzent Iránnak. Miközben bosszút és megtorlást ígért, Irán rakétákat lőtt ki Tel-Avivra és Jeruzsálemre. „Háborút indítottak. Nem hagyjuk, hogy büntetlenül megússzák ezt a bűnt” - mondta.

Péntek reggel Irán 23 fős Nemzetbiztonsági Tanácsa sürgősségi ülést tartott a lehetséges válaszról. A New York Times szerint megosztottság alakult ki arról, hogy mikor és hogyan reagáljanak, és képes-e az ország egy elhúzódó háborúra Izraellel – különösen úgy, hogy a rakéta- és védelmi rendszerük szinte megsemmisült. Az egyik tisztviselő attól tartott, hogy ha Izrael válaszul az infrastruktúrát, víz- és energiaközpontokat támadja, az tüntetésekhez és lázadásokhoz vezethet.

Egy Forradalmi Gárda-tag úgy fogalmazott: Hamenei 40 éves hatalma egyik legnehezebb döntésével szembesült – vagy visszavág, vállalva a teljes háború és esetleges bukása kockázatát, vagy visszavonul, amit bel- és külföldön is vereségként értelmeznek.

„Hamenei nem tud jó döntést hozni. Ha eszkalálja a helyzetet, újabb és még pusztítóbb izraeli válasz jöhet, amibe az Egyesült Államok is bekapcsolódhat. Ha nem tesz semmit, az a rezsim bukását hozhatja” - mondja Ali Vaez, a Nemzetközi Válságcsoport iráni projektvezetője.

Végül Hamenei parancsot adott a válaszcsapásra. Eredetileg 1000 ballisztikus rakétát akartak kilőni Izraelre, hogy túlterheljék annak védelmét, de az izraeli támadások után nem tudták időben a rakétákat a tárolókból a kilövőállásokba juttatni. Így Irán az első hullámban alig 100 rakétát tudott elindítani. Legalább hét célpontot találtak el Tel-Aviv környékén: három ember meghalt, legalább húszan megsebesültek, több lakóépület megrongálódott.

Azonban Izrael is folytatja saját hadműveletét, amit az iráni légvédelem kiiktatása után szinte kockázatmentesen megtehet. Szombat hajnalban is folyamatosak voltak a dróncsapások és a robbanások Teherán környékén.

A Washington Post szerint a Moszad közben üzeneteket küldött azoknak a másodvonalbeli parancsnokoknak, akik a megölt vezetők helyére léphetnek.

„Volt, akinek cetlit csúsztattunk az ajtó alá, volt, akit felhívtunk – néhányukat a házastársuk számán értük el” – mondta egy izraeli forrás a lapnak.

Az üzenet egyértelmű volt: „Tudjuk, hol vannak, és el is tudjuk érni őket.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Imagine Dragons: így vett le 50 ezer embert a lábáról a két órán át áradó energia és örömzene a Puskásban

Az év egyik legjobban várt koncertjén teltház előtt lépett fel Dan Reynolds, aki elénekelte szinte az összes nagy slágerüket, miközben a közönség tombolt a színpad előtt. Vasárnap mindezt megismétlik, ugyanis duplázik Budapesten a világhírű zenekar.

KÉK HÍREK

„Közel két órán át próbálkoztak a megmentésével” – megszólalt egy szemtanú a Palatinuson vízbe fulladt 6 éves kislány tragédiájáról

A mentők mellett egy helikopter is érkezett a helyszínre, de az orvosi beavatkozás nem vezetett eredményre.

KÖZÖSSÉG

Eldőlt, hogy melyik az ország legjobb iskolája - egy kisvárosi suli vitte haza a díjat

Összesen 44 jelölés érkezett az ország különféle pontjairól, amelyek közül ötöt választott ki a szakértői zsűri. Egy újszászi suli lett végül a győztes.

SZEMPONT

„Ez egy nagyon meredek történet lesz” – mondja a szakértő Irán és Izrael háborújáról

Kemény János elhúzódó konfliktusra számít, ami kihathat az ukrán hadszíntérre is. Szerinte az, hogy Izrael képes volt ennyire komplex és összehangolt támadásokat végrehajtani, új szintet jelent.

Fischer Gábor, fotó: Majid Saeedi/Getty Images - szmo.hu
2025. június 14.

Szombaton tovább folytatódtak az iráni-izraeli összecsapások, miután péntek hajnalban Izrael az elmúlt évtizedek legnagyobb akcióját hajtotta végre Irán ellen. 200 repülővel több száz bombát dobott le, emellett drónokat is bevetett. A célpontok között volt a Forradalmi Gárda fővárosi parancsnoksága, a natanzi atomlétesítmény, valamint több iráni tábornok és atomtudós lakóháza is. Több mint 70 ember meghalt, a támadásban életét vesztette többek között a Forradalmi Gárda főparancsnoka, a vezérkari főnök, valamint az iráni fegyveres erők második embere is. Benjnmin Netanjahu a támadást azzal indokolta, hogy Irán már nagyon közel jár egy atomfegyver kifejlesztéséhez.

Teherán péntek este megtorlásba kezdett, és száz ballisztikus rakétát lőtt ki izraeli célpontokra, három embert ölve meg. Az izraeli hadsereg ezután ismét támadásba lendült, többek között föld-levegő rakétabázisokat semmisített meg. Izrael védelmi minisztere, Israel Katz szerint Irán „átlépte a vörös vonalat azzal, hogy szándékosan Izrael civil lakosságát vette célba, és súlyos árat fog fizetni érte”. Hová vezethet mindez? Erről beszélgettünk Kemény János Közel-Kelet szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársával.

– Ami nekem elsőre feltűnt, hogy ez egy nagyon jól megtervezett akció volt. Van olyan eleme, ami rokon az ukránok pókháló-hadműveletével: titkosszolgálatokkal, hónapokon vagy éveken át előkészítve, előre telepített technikával hajtották végre a támadás egy részét. Ez új hadviselési módszer, vagy korábban is volt már ilyen?

– Én nem mondanám, hogy vadonatúj módszer lenne. A lehetőségekhez képest már a második világháború óta próbálnak egyes hadviselő felek hasonló módszerekkel, technológiai előnnyel és szövetségeseik támogatásával, meglepetésszerű támadásokat végrehajtani. Az ukránok elmondásuk szerint másfél évig készítették elő a műveletüket. Most még nincs információnk arról, mennyi időt vett igénybe Izraelnek az előkészítés, de feltételezhetően ez is hosszabb folyamat volt. Könnyen lehet, hogy éveken át tervezték. Az izraeliek az utóbbi években már többször is bizonyították, hogy otthonosan mozognak iráni területen is. Gondoljunk csak az iráni nukleáris program vezető kutatója, Mohsen Fakhrizadeh elleni merényletre 2020 novemberében: ez volt talán a legismertebb eset, amikor egy pick-upba szerelt távirányítású géppuskával ölték meg az atomtudóst. Ez nagy felháborodást váltott ki. Tavaly pedig Iszmail Hanijét, a Hamász politikai vezetőjét is izraeli támadás érte Teheránban, az iráni Forradalmi Gárda egyik létesítményében. Tehát

nem példa nélküli a dolog. De a méretét tekintve azonban mindenképpen az. Ugyanis az, hogy képesek voltak ennyire komplex és összehangolt támadásokat végrehajtani, új szintet jelent.

A Reuters például azt írta, hogy húsz iráni vezető katonatiszt halt meg, még nem tudni pontosan kik és hogyan, de ez is érdekes adalék lesz, ha jobban kirajzolódik a kép.

– Az izraeli belpolitikában ez hogyan csapódik le? Ez egy hatalmas léptékű, kockázatos akció. Netanjahu mögött egyértelmű többség áll?

– Egyelőre úgy tűnik, hogy nemzeti konszenzus van. Irán az utóbbi években, évtizedekben egyre inkább veszélyforrássá vált az izraeli társadalom és politikai vezetés szemében, párthovatartozástól függetlenül. De hogy ez hogyan alakul tovább, az nagyon érdekes lesz. Ez a jelenlegi konfliktus azonban súlyosabb, mint a tavalyi eszkaláció, és még nem látjuk a méreteit és időtartamát.

– Többen azt állítják, hogy Netanjahunak szüksége volt erre a csapásra, mert el tudja terelni velük a figyelmet a belpolitikáról. Ha nem ő lenne a miniszterelnök, akkor is létrejött volna ez az akció? A hosszú éveken át tartó titkosszolgálati előkészítés erre utal. Ez ciklusokon átívelő döntés lehetett?

– Mindenképpen ciklusokon átívelő akció volt. Ahogy említettem, politikai hovatartozástól függetlenül Irán fenyegetésként jelent meg az izraeli politikai vezetés számára. Mondhatjuk, hogy ez az 1979-es forradalom óta így van.

Valószínűleg az előkészítés is régóta tart, és úgy tűnik, hogy sikeres volt. Azt azonban nehéz megmondani, hogy ha nem Netanjahu áll a kormány élén, akkor is ez történt-e volna.

Nem látjuk, mi volt a döntési folyamat az izraeli oldalon, mikor érezték úgy, hogy nincs más lehetőség. Már a 2000-es évek közepe óta mondogatják, hogy Irán a nukleáris fegyver létrehozásának a küszöbén áll. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a napokban tett közzé egy elmarasztaló jelentést, ami szintén hozzájárulhatott ahhoz, hogy most léptek.

– Úgy tűnik, hogy Iránnak már több atombombához elegendő dúsított uránja van, amit nem lehet csak úgy lebombázni. Ehhez szárazföldi akcióra is szükség lenne, hogy megszerezzék a készletet.

– Valószínűleg így van, de az, hogy van elegendő hasadóanyag, még nem jelenti azt, hogy van működőképes fegyver. Még kevésbé jelenti, hogy ezt a fegyvert hordozóeszközre tudják szerelni. Általában előbb készítenek egy tesztfegyvert, majd ezt miniatürizálják, hogy rakétára vagy repülőgépre szerelhető legyen. Ezek a lépések, amennyire tudjuk, még nem történtek meg. Tehát

hiába van meg a hasadóanyag, nem tudni, milyen szinten állnak a fegyvertechnológia terén. Az izraeli akciók viszont minden bizonnyal még nem fejeződtek be, iráni lépéseket további ellenlépések követhetik.

– Az irániak részéről mi lehet az oka annak, hogy látszólag teljesen készületlenül érte őket a támadás?

– Kívülről ezt nehéz megítélni. De tény, hogy az izraeli sajtóban már megjelentek hírek arról, hogy az izraeli oldal különféle nyilatkozatokkal próbálta „altatni” az irániakat. Hogy ebből az irániak mit észleltek, nehéz megmondani. De úgy tűnik, hogy, hasonlóan a Hezbollah elleni tavalyi akciókhoz, az izraeliek itt is képesek voltak követni az iráni kommunikációt és vezetőket. Ez tette lehetővé a támadást.

Az irániaknak most komoly biztonsági kérdéseket kell feltenniük maguknak. A jelek szerint a Forradalmi Gárda és a hagyományos haderő több vezető tisztségviselője is meghalt.

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a politikai vezetés, az elnök, a kabinet és a legfőbb vallási vezető nem sérült. Ez is egyfajta üzenet lehet a politikai vezetés felé.

– Megvan Iránban az a gazdasági erő, hogy hosszú ideig folytasson egy intenzív háborút?

– Ezt nem tudjuk pontosan. Irán nem az átláthatóságáról híres, különösen a katonai kiadások terén. A történelmi tapasztalatuk, például az iraki–iráni háborúból az, hogy saját kapacitásokra kell támaszkodniuk. Akkor még amerikai fegyverekkel felszerelt hadseregük volt, de az embargók miatt nem tudtak alkatrészekhez és lőszerhez jutni. Azóta igyekeznek minden fő rendszert házon belül előállítani. A rakétaprogramjuk ennek egyik fontos pillére. Valószínű, hogy bizonyos szintű csapásmérési képességek hosszabb távon is fenntarthatók, bár egyes információk szerint a rakétagyártási kapacitásokat is támadás érte, és még itt sem látjuk pontosan a hatást.

– Ha a konfliktus eszkalálódik, nem áll fenn a veszélye, hogy a most még szövetségesként kezelt muzulmán országok elhatárolódnak Izraeltől, és fellazul az a támogatás, amit jelenleg élvez?

– A mérsékelt arab államok, köztük Szaúd-Arábia már most is elég határozottan elítélték az izraeli lépéseket. Izrael számára előnyös ugyanakkor, hogy Szíria és Irak légtere kevéssé védett, így ott komolyabb fenyegetés nélkül tudnak manőverezni. Az elmúlt évtizedek során pedig felkészültek a nagy távolságú csapásmérésre. Tavaly például olyan nagy hatótávolságú precíziós lőszereket használtak, amelyek elérték Iránt anélkül, hogy túl közel kellett volna kerülniük az országhoz. Ha jól emlékszem, Irakban találtak olyan rakétafokozatot, amely útközben vált le és indítás után segítette a lőszer célba juttatását. Az izraeliek tehát valószínűleg megtalálták a módját a nagy távolságú támadások sikeres kivitelezésének.

– Lehet ebből egy nagyobb háború?

– Majd meglátjuk, Irán milyen választ ad. Rengeteg lehetőség van: a proxy csoportjaik, mint a Hezbollah, a húszik vagy az iraki síita milíciák, mennyire hajlandóak és képesek bekapcsolódni a harcokba.

Valószínűnek tartom, hogy ez elhúzódó konfliktus lesz, látványosabb és kevésbé látványos szakaszokkal.

Az is kérdés, hogy Irán mennyire tartja az Egyesült Államokat felelősnek, és be akarja-e vonni őket is a konfliktusba. Trump elnök nyilatkozatai vegyes üzeneteket közvetítenek, érdekes lesz látni, hogyan értékeli ezt Teherán.

– Az Egyesült Államok mennyire áll Izrael mögött? Nyilván, ha komoly fenyegetés érné Izraelt, mellé állnának. Ez nem kérdés, igaz?

– Az Egyesült Államok azt közölte, hogy nem vett részt közvetlenül a támadásban. Ugyanakkor Trump elnök egy interjúban azt mondta, hogy tudtak arról, hogy készül valami. Érdekes, hogy az amerikai sajtóban az elmúlt hetekben több cikk is megjelent arról, hogy Izrael megelőző csapást tervez. Trump azt is nyilatkozta, hogy készek Izrael védelmét biztosítani, ami felveti egy közvetett összecsapás lehetőségét. Hogy ebből a gyakorlatban mi valósul meg, egyelőre nyitott kérdés.

– Az Európai Unió álláspontja nem tűnik egyértelműnek. Milyen a viszonyulásuk ehhez a konfliktushoz?

– Az Európai Unió az utóbbi időben kicsit kiszorult a főbb szereplők közül. Leginkább a gázai eseményekre koncentrált. Jelenleg valószínűleg a béke helyreállítását tartják elsődlegesnek. Őszintén szólva, én még nem láttam hivatalos uniós állásfoglalást a mostani eseményekről, így nem tudom pontosan, mi az EU pozíciója.

– Egy forró konfliktus indult, miközben Európában már évek óta zajlik egy háború. Milyen hatása lehet az izraeli–iráni háborúnak az ukrajnai konfliktusra?

– Politikai és katonai hatásai mindenképpen lehetnek. Napokban jelent meg a hír, amit az ukrán fél szellőztetett meg, hogy az amerikaiak 20 ezer darab drónelhárító rakétát, amit eredetileg Ukrajnának szántak, átirányítottak a Közel-Keletre. Hasonló átcsoportosítások előfordulhatnak, főleg, ha elhúzódó és intenzív lesz a konfliktus. Az irániak ugyanakkor fontos támogatói voltak Oroszországnak, különösen dróngyártásban, licenszekkel és alkatrészekkel.

Kérdés, hogy ezek az eszközök most saját felhasználásra kellenek-e inkább. Ez is befolyásolhatja az orosz–ukrán háborút.

– Mire számít a következő napokban? Mi történhet?

– Elsősorban abban bízom, hogy hamarosan tisztábban látjuk majd, mi történt pontosan. Most még csak a kezdeti jelentések állnak rendelkezésre. Ha jól emlékszem, iráni források szerint 78 halott és 320 sebesült van, de nem tudjuk, kik ők, és pontosan mi történt velük. Másfelől remélem jobban fogjuk látni, hogy az iráni fegyveres erők milyen veszteségeket és károkat szenvedtek el. Irán az este folyamán már látványosan rakétatűz alá vette Izraelt. Tartok tőle, hogy ez a folyamat hosszabb távon is folytatódni fog, és messze túlmutat majd a tavalyi csapás-visszacsapás logikáján. Izrael most olyan mértékben lépett fel, amit Irán nem hagyhat szó nélkül: mind a hagyományos haderő, mind a Forradalmi Gárda vezetését jelentős mértékben lefejezte. És az izraeli csapások jó eséllyel még nem fejeződtek be. Innen nézve ez egy nagyon meredek történet lesz.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Több mint egy kilométerről is mérik a sebességet a magyar traffipaxok

A rendőrség lézeres kamerái akár mozgás közben is pontosan mérik a sebességet. Nem számít sem a borús idő, sem az, hogy milyen messze van az autó.

KÉK HÍREK

Vízbe fulladt egy hatéves kislány a Palatinus Strandon

Tragédia történt szombaton a budapesti Palatinus Strandon: egy hatéves kislány fulladt bele a gyermekmedencébe. Mindent megtettek a kislány újraélesztéséért, defibrillátort is bevetettek, csaknem két órán át küzdöttek érte, de hiába.

KÉK HÍREK

Pokoli torony: több mint háromezer embert kellett kimenekíteni egy dubaji felhőkarcolóból

A 67 emeletes épületben este fél tízkor csaptak fel a lángok. A lakók közül többen csak akkor értesültek a tűzről, amikor a tűzoltók és a szomszédok figyelmeztették őket.

SZEMPONT

„Hamarosan visszatérsz Iránba, és a gyilkosok sírján fogunk táncolni” - egy ellenzéki újságíró szerint sokan ünnepelni kezdtek az országban az izraeli támadás után

Masih Alinejad újságírót évekig üldözték, most végre igazságot érez. Cikkében arról írt, hogy az iráni rezsim vezetőinek halálhíre felszabadult örömet hozott sok családnak.

F. O. Fotó: Johannes Simon/Getty Images - szmo.hu
2025. június 14.

Masih Alinejad iráni újságíró és emberi jogi aktivista az elmúlt években folyamatos fenyegetettségben élt. A thefp.com portálon megjelent írása szerint az iráni Forradalmi Gárda többször megpróbálta elrabolni, illetve meggyilkolni az Egyesült Államok területén. Alinejadot egy alkalommal Svájcban is követték, ahonnan helikopterrel menekítették ki. Az FBI védelme és az elmúlt években használt több mint húsz biztonságos ház tette lehetővé, hogy továbbra is életben maradjon.

A pénteki izraeli légicsapások során több magas rangú iráni katonai vezető is meghalt – köztük Hoszein Szalami, a Forradalmi Gárda főparancsnoka, Amir Ali Hadzsizadeh, aki a ballisztikus rakétaprogramot vezette, valamint Mohammad Bageri, az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke. Alinejad azt írta:

sokaknak ezek a nevek idegenül hangozhatnak, de az iráni emberek számára ők azok, akik elnyomták és elszegényítették a családokat.

Az újságíró szerint miközben a szankciók miatt egyre nehezebben működött az egészségügy, a Forradalmi Gárda vezetői fényűző körülmények között éltek. A közösségi oldalakon perzsa nyelvű bejegyzések tucatjai jelentek meg, amelyek fotókon mutatják a parancsnokok tetőtéri medencéit, penthouse lakásait és külön liftrendszereit – ezek egy része a légicsapások során megsemmisült.

Alinejad azt írta:

ezek a parancsnokok nem Irán védelmében cselekedtek, hanem a rezsim érdekeit szolgálták.

Hozzátette: az országért azok áldoztak, akik a legkiszolgáltatottabbak – a szegények, a nők és a fiatalok.

A történtek után sokan az országban ünnepelni kezdtek.

Alinejad saját elmondása szerint több ezer üzenetet kapott Iránból: egyesek utcai táncokról, mások konyhai örömujjongásról számoltak be. A parancsnokok neve sokak emlékezetében összeforrt a tiltakozások leverésével, fiatal lányok bebörtönzésével és a titkos fegyverkezéssel.

Egy teheráni édesanya, akit 2019-ben börtönöztek be gyermeke halála miatt tartott tiltakozása után, így írt az újságírónak: „Amikor meghallottam, hogy Szalami meghalt, örömömben sikítani kezdtem, hogy végre igazságot látok.” Majd hozzátette: „Hamarosan visszatérsz Iránba, és a gyilkosok sírján fogunk táncolni.”

Egy másik nő, akinek édesanyját 2022-ben lőtte le a Forradalmi Gárda a Mahsza Amini halála miatti tüntetések során, azt írta:

„Örülünk, hogy eltűnnek azok, akik megölték a szeretteinket.

A háborúnak ára van. Ártatlan emberek is meghalhatnak. De tudjuk, kit kell hibáztatnunk: az Iráni Iszlám Köztársaságot.” A nő korábban leborotválta a fejét édesanyja sírjánál – ez a kép később az iráni ellenállás jelképévé vált.

2022-ben, Mahsza Amini halála után világszerte figyeltek az iráni fiatal nők bátorságára, akik fegyveres katonák előtt vállalták a tiltakozást. Alinejad szerint ez a mozgalom nem ért véget, hanem tovább él otthonokban, iskolákban és börtönökben, csendesen és kitartóan.

Alinejad úgy látja: a világ most válaszút elé került. Vagy kizárólag a geopolitikai történésekre figyel, vagy felismeri az emberek történetét is – egy olyan népét, amely szeretne kitörni az elnyomásból.

A szerző szerint Izrael légicsapásai megsemmisítették a katonai vezetők egy részét, de „az igazi győzelem még hátravan: az a nap, amikor az Iráni Iszlám Köztársaság saját bűneinek súlya alatt összeomlik, és azoknak az embereknek az ereje győz, akiket oly sokáig próbált elnémítani és megfojtani.”

Alinejad azzal zárta írását: az iráni rezsim véres elnyomásra építette hatalmát, de most repedések jelentek meg a rendszerben. Az irániak figyelik, mi következik, és azt remélik, hogy a világ is figyelemmel kíséri a történéseket.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

20 áldozattal kevesebb halt meg, mint elsőre hitték – durva tévedés az indiai repülőgép-katasztrófa után

A hatóságok duplán számoltak több testrészt, ezért nőtt meg a korábbi áldozatszám. A tragédiának csak egyetlen túlélője van, őt továbbra is kórházban ápolják.

KÉK HÍREK

Hihetetlen dráma: Mezőtúron találták meg a 13 éve elrabolt kislányt

A gyermeket az édesanyja hozta Magyarországra, a férfi évek óta küzdött azért, hogy újra láthassa őt.

KULT

A legnagyobb banda, amelyik még mindig lehetne nagyobb: Budapestre érkezik A Day To Remember

Mindenki haverjai hazánkban egy egészen „családias” jellegű koncertet adnak június 16-án a Barba Negrában. Terítéken a régi kedvencek és a vadonatúj album dalai.

SZEMPONT

Pokoli tűz Teheránban: az üzemanyagtárolók és a központi kőolajfinomító megtámadása tovább súlyosbította a konfliktust

Vasárnap sűrű füst és lángok borították be Teherán egét, miután Izrael újabb támadáshullámában eltalálta a város fő gáz- és benzintározóját, valamint a Teherántól délre fekvő központi olajfinomítót. A helyiek körében pánik tört ki.

Címlapkép: Stringer/Getty Images - szmo.hu
2025. június 15.

Irán olajügyi minisztériuma közölte, hogy a Shahran nevű üzemanyagraktárt érte találat, ami lángba borult. A minisztérium egyik tisztviselője szerint az ott található 11 tárolótartály egymás után robbant fel, és a detonációk súlyos károkat okozhatnak a környező lakónegyedekben. A létesítmény körül ugyanis luxus felhőkarcolók állnak.

„A tűz félelmetes, hatalmas, óriási a zűrzavar” – mondta a New York Times-nak a környék egyik lakója. „A benzintartályok robbannak egymás után, hangos és rémisztő az egész.”

A helyiek szerint a robbanások földrengésszerűen rázták meg az épületeket. Több szemtanú szerint a lángok megvilágították a Teheránt körülvevő hegyeket is.

Támadás érte a Shahr Rey nevű olajfinomítót is, ami az ország egyik legnagyobb finomítója. Azt a tüzet is kilométerekről látni. A helyi lakosság körében pánik tört ki. „A robbanás akkora volt, hogy az anyám elájult” – mondta egy iráni nő az amerikai lapnak. Sokan amiatt aggódnak, hogy a támadás után hiány lehet üzemanyagból és benzinből.

Szombaton Izrael már csapást mért két másik kulcsfontosságú energetikai célpontra, köztük a Dél-Parszi gázmező egyik szakaszára. Itt van a világ egyik legnagyobb földgázkészlete, amely központi szerepet játszik Irán energiaellátásában.

Izrael az energiaszektor elleni célzott támadásaival új szintre emelte a Teherán elleni katonai hadjáratát. Ez a szektor nemcsak a belföldi energiaellátás, hanem az ország exportbevételeinek is egyik legfontosabb forrása.

Irán közölte, hogy egy izraeli légicsapásban meghalt Ali Shamkhani, Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető tanácsadója, Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának főtitkára, aki korábban gyakran nyilatkozott a nyugati médiának.

Izrael közben azt állítja, megsemmisítette Teherán légvédelmi rendszerét. Effie Defrin dandártábornok, az izraeli hadsereg szóvivője azt mondta: az izraeli légierő „teljes műveleti szabadságot” élvez Teherán légterében – vagyis akadály nélkül hajthat végre csapásokat.

Irán is fokozta a támadásait. Szombat késő este Jeruzsálem egét is beborították a robbanások fényei, miközben Izrael légvédelmi rendszerei iráni ballisztikus rakétákat semmisítettek meg. Az izraeli televíziók felvételei alapján úgy tűnt, hogy az iráni rakéták egy része most először Haifát, Izrael északi nagyvárosát is célba vette.

Az éjjeli támadásokban legalább tíz ember halt meg Izraelben, miután az iráni rakéták Tel-Aviv környéki tengerparti városokat is elértek. Legalább 100 ember megsérült.

Négy nő és gyerek akkor vesztette életét, amikor egy rakéta becsapódott Észak-Izraelben. Az egyik áldozat 10 éves volt.

Négy ember pedig Tel-Avivtól délre, Bat Jamban halt meg, amikor robbanás súlyosan megrongált egy többszintes épületet.

Ballisztikus rakéta találta el a Weizmann Tudományos Intézet kutatóközpontját a közép-izraeli Rehovotban. Egy diák beszámolója szerint a rákkutató központ egyik oldalán beomlott a fal nagy része. Az épület lángokban állt.

A napok óta tartó konfliktus az elmúlt évtizedek leghevesebb fegyveres összecsapása a két fegyveres nagyhatalom között. A világ több országában is aggódnak, mivel a háborúba akár az Egyesült Államok és más nagyhatalmak is belesodródhatnak.

Iráni tisztviselők a Washington Post szerint arra figyelmeztették a nyugati országokat, hogy célba veszik bármely olyan ország katonai bázisait és hajóit, amely segít visszaverni az Izrael elleni támadásait.

Az amerikaiak attól tartanak, hogy az eszkaláció arra késztetheti Iránt vagy szövetségeseit, hogy megtorlásul amerikai katonai bázisokat támadjanak meg. Trump azt mondta, Washington minden támadási kísérletre elsöprő erővel fog válaszolni.

Izrael eddig több mint 70 embert ölt meg, köztük hat magas katonai parancsnokot, és súlyosan megrongálta Irán fő nukleáris létesítményét, a natanzi dúsítóüzemet. Egy izraeli katonai vezető szerint az izraeli erők két nap alatt nagyjából 150 csapást mértek Iránra, míg Irán mintegy 200 ballisztikus rakétát lőtt ki Izraelre, emellett több tucat drónt is bevetett. A rakéták nagy részét Izrael légvédelme megsemmisítette, eddig 17 olyan helyszínről tudnak, ahol becsapódtak.

Irán olyan rakétát is bevetett, amit korábban soha. A „Shahed Haj Qassem” rakéta hatótávolsága közel 1600 kilométer, és indítás előtt nem kell utántölteni, vagyis évekig a föld alatt lehet, és perceken belül működőképessé válhat.

Netanjahu immár az iráni ballisztikus rakétákról is ugyanolyan fenyegetésként beszél, mint az ország atomprogramjáról.

Az izraeli miniszterelnök szerint minden egyes rakéta olyan, mint „egy robbanóanyaggal teli busz”, amikkel izraeli városokat vesznek célba. Becslések szerint Iránnak jelenleg összesen kétezer ballisztikus rakétája lehet, és Izrael azt állítja, ezt néhány éven belül megtízszereznék.

Netanjahu az iráni rezsim megdöntését is célként fogalmazta meg, és egy beszédében arra buzdította az iráni népet, hogy lázadjanak fel vezetőik ellen.