SZEMPONT
A Rovatból

Pogátsa Zoltán: Már évekkel ezelőtt is tragikus volt a helyzet az egyenlőtlenséget nézve

A világ 8 leggazdagabb személyének ugyanannyi vagyona van, mint a legszegényebb 3.6 milliárdnak
Sándor Zsuzsa - szmo.hu
2021. február 15.


Link másolása

Milyen gazdasági, társadalmi következményei lehetnek a koronavírus-járványnak? Miért kell sürgősen visszafogni a túlfogyasztást és megállítani a gazdasági növekedést? Létezik-e igazságos társadalom, vagy ez csak utópia? Ezeket a kérdéseket is feltettük az ismert közgazdász-szociológusnak, Pogátsa Zoltánnak.

– Lassan egy éve élünk a Covid-járványban, és még nem látszik a vége. Vannak, akik a világ gazdasági, társadalmi összeomlását vizionálják. Maga az IMF vezérigazgatója, Kristalina Georgieva is az emberiség legsötétebb óráiról és soha nem látott krízisről beszélt. Ön is ennyire borúlátó?

– Egyelőre a járványszakértők se tudják megmondani, meddig fog tartani a koronavírus-járvány, ezért a közgazdászoknak is nagyon nehéz prognózist felállítani. Ha nyár végéig be lehetne oltani a legtöbbünket, akkor körülbelül a 2008-as világválsághoz fogható következményekkel számolhatnánk. Ám, ha a korlátozó intézkedések áthúzódnak még 2022-re is, annak már nagyon súlyos hatásai lennének. És sajnos hallunk aggasztó híreket is: például Új-Delhiben a lakosságnak több mint a fele átesett a koronavírus fertőzésen, mégsem alakult ki a nyájimmunitás. Nem tudjuk, hogy a különböző vakcinák mennyire hatásosak az új variánsokkal szemben, kik kaphatnak majd oltás-útlevelet, és mi lesz a harmadik világ beoltásával. Ezektől is függ, hogy a turizmus és a globális kereskedelem mikor indítható újra.

– A krízis egyik következménye a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése. Ez Magyarországot is fenyegeti, hiszen a kormány épp azokat hagyja cserben, akik leginkább segítségre szorulnának, mert például nem volt állásuk, vagy elveszítették azt a járvány alatt.

– A kormány azt állítja, hogy támogatja a hazai turisztikai szektort és azokat, akik munkanélkülivé váltak. Olyan adatokat közöl, amelyek alapján tényleg nem tűnik rossznak a helyzet: a KSH szerint nagyjából húszezer fővel nőtt az állástalanok száma, a bérek pedig még emelkedtek is tavaly. Csakhogy a felmérésekben nincsenek benne az öt főnél kisebb vállalkozások, holott a legtöbb kocsma és kávézó ebbe a kategóriába tartozik. Tehát a járvány által leginkább sújtott vendéglátói szektor eleve kimarad a számításokból. De kihagyták a statisztikákból azokat is, akik a Covid-19 miatt csak részmunkaidőben dolgozhatnak. Vagyis ezek az adatok nem feltétlenül mutatnak valós képet az országról.

Lehetséges, hogy a középréteg egy része elkezdett lecsúszni, a legszegényebbeknek viszont már nem nagyon van hová csúszni: az Eurostat kimutatásai szerint ugyanis a magyar legszegényebbek körülbelül tizenöt-húsz éve folyamatosan Európa legszegényebbjei között vannak.

– Ha globális szinten nézzük az egyenlőtlenséget, már évekkel ezelőtt is tragikus volt a helyzet: az Oxfam 2017-es jelentésében az állt, hogy a világ nyolc leggazdagabb személyének ugyanannyi vagyona van, mint a legszegényebb 3,6 milliárdnak.

– Ezek a folyamatok a járvány alatt tovább romlottak: például Amerikában Elon Musknak, vagy az Amazon cég tulajdonosának, Jeff Bezosnak a vagyona brutálisan tovább gyarapodott. Mivel a kereskedelem és kommunikáció nagy része, a home office munkák is az interneten zajlanak, a válság legnagyobb nyertesei az internetes cégek. Eközben csak az Egyesült Államokban több mint 50 millió munkahely szűnt meg. A járvány okozta válság még inkább rávilágit a neoliberális piacgazdaság több évtizedes folyamataira, melyek már a válság előtt is a társadalom felső egy százalékának a rohamos gazdagodásához vezettek, ugyanakkor már a nyugati országok középosztályai is destabilizálódnak. Ez rendkívül veszélyes a demokráciákra nézve. Az USA-ban az emberek megrohamozták a Capitoliumot, Nagy-Britanniában megtörtént a Brexit, holott ezeket az országokat a demokrácia legstabilabb bázisainak hittük. A nem demokratikus kínai állam sokkal gyorsabban fejlődik, mint a kaotikus demokráciák. És mindezt súlyosan megterheli a klímaválság is. A szíriai konfliktusokban az is benne van, hogy az éghajlatváltozás miatt csökkent a termőterületek aránya, ugyanakkor a népesség megsokszorozódott.

– Az emberiségnek nagyon kevés ideje maradt cselekedni. Kutatók szerint, ha a következő tíz évben nem sikerül radikálisan csökkenteni a világ Co2 kibocsátását, globális természeti katasztrófa következhet be.

– Ha nő a gazdaság, vele együtt nő a CO2 kibocsátás. Ha egyes fejlettebb országok tudnak is CO2 csökkentés mellett nőni, ez azért van, mert kiszervezték a fizikai termelést Kínába. Globálisan folyamatosan nő a kibocsátás, miközben a Párizsi Klímaegyezmény alapján csökkentenünk kellene, már ma, és radikálisan.

A környezetszennyezés mértéke is összefügg a társadalmi egyenlőtlenséggel: a globális gazdagok legfelső 10 százaléka felelős a Co2 kibocsátások majd feléért, a legfelső 20 százalék pedig a kibocsátások kétharmadáért. Ezért a gazdagok túlfogyasztását sürgősen vissza kell szorítani, miközben a globális szegények sorsát javítani.

– Ez azonban a piacok és iparágak összeomlásához vezethet.

– A piac nem omlik össze, ha a gazdagok fogyasztásának visszafogása újraelosztással jár együtt. Az egyik alapvető gazdasági probléma jelenleg az, hogy alul nincs elég kereslet: sokan alig tudnak fogyasztani, mert eladósodtak, nincs pénzük. Ha az újraelosztás megtörténne, sokkal többen vásárolhatnának és sokkal több cég tudna megélni. És van egy alapvető különbség a nagyvállalatok és a kis családi vállalkozások között. Az utóbbiak nem ítéltettek növekedésre. Egy család, mondjuk, megcsinálja a kifőzdéjét, amely eltartja őket évtizedeken át. És nekik ez elég, nem akarnak nemzetközi üzletláncot elindítani. Szemben például a McDonald’sszal, ami növekedésre van ítélve. És ezek a hatalmas multik néhány elképesztően gazdag ember tulajdonában vannak. Ha a gazdagságot átalakítjuk, a piac decentralizálódna. Mindazt, amit most az emberek megvesznek mondjuk, az Amazonban, megvehetnék a kisboltokban is.

– Csakhogy a gazdagok nem szoktak önmaguktól lemondani az életszínvonalukról, sem vagyonukról. Ezt forradalommal vagy állami kényszerrel lehet elérni. Melyik a szimpatikusabb?

– Az államnak nincs szüksége adókra ahhoz, hogy finanszírozza a kiadásait. Azt kamatmentesen meg tudja finanszírozni a jegybank. És infláció sem lesz, mert nő a keresletnek megfelelően a kibocsátás is. Adókra azért van mégis szükség, hogy a szupergazdagok fogyasztását erőteljesen korlátozzuk. A legszegényebbeket nulla adóval terhelném, lenne egy alacsony adókulcs a középosztálynak, és a szupergazdagokra nagyon magas örökösödési és személyi jövedelemadót vetnék ki.

Vagyis diszkriminálná a gazdagokat, azokat is, akik a tehetségükkel, a tudásukkal érték el azt, amijük van.

– Ez nem diszkriminálás: egy demokratikus közösség érdeke, hogy az oligarchák megszűnjenek. A demokrácia alapelve az is, hogy minden ember szavazata ugyanannyit ér.

De egy vagyonos embernek sok százezerszer nagyobb befolyása lehet a politikai döntésekre, mint egy szegénynek. A legszegényebbeknek a hangjukat se hallani. A gazdag viszont a kapcsolati tőkéjével tud hatni, vagy sajtót vesz magának, és azon keresztül tolja a saját nézeteit és érdekeit. Roosevelt amerikai elnök idejében 93 százalék volt a legmagasabb SZJA adókulcs, és nem azért, mert az állam ebből akart volna bármit is megfinanszírozni. Így akarták elkerülni, hogy oligarchák uralkodjanak a demokrácián.

– Ön azt is állítja, hogy a gazdasági növekedést le kell állitani. Csakhogy, ami stagnál, az előbb utóbb hanyatlani kezd, és ez megint csak a szegényeket sújthatja.

– A gazdasági növekedés nem azonos a fejlődéssel. A növekedést azért kell leállítani, mert rengeteg nyersanyag- és energiafelhasználással jár, és olyan mértékű környezetszennyezéssel, amellyel már túlléptük a planetáris korlátainkat. Az emberek 30-40 éve reménykednek abban, hogyha nő a GDP, akkor majd mindenkinek nőni fog a bére. De ez nem történt meg.

David Woodward közgazdász mutatott rá arra, hogy a globális szintű növekedésnek mindössze 5 százaléka jutott el a társadalom legalsó 60 százalékához. Ez is azt igazolja, hogy a többség számára csakis a radikális újraelosztás hozhat életszínvonal-javulást, a növekedés nem.

A szupergazdagok pazarló felhalmozása helyett a közösségi szolgáltatások fejlesztésére van szükség: befektetésre az egészségügybe, oktatásba, a szociális ellátó rendszerekbe, a kultúrába. Az, hogy a társadalom nagy része anyagilag ki van véreztetve, azt jelenti, hogy szellemileg is ki van véreztetve. Széles rétegek mentális állapota irgalmatlanul leromlott, elképesztő a leamortizálódás és az értékvesztés már a középosztályban is.

– Újra elosztani azonban akkor érdemes, ha a támogatott közösségek vagy elmaradott régiók fejlődése is beindul. Hiába öntik a pénzt például Afrikába, ha a bemerevedett helyi társadalmi, gazdasági viszonyok semmit nem változnak.

– Afrikát és a harmadik világot érinti legdrámaibban a járvány: ott hatalmas földrajzi területek vannak, ahová a megakadt beszállítói láncok képtelenek eljuttatni az élelmiszert. De vizsgáljuk meg: miért nem hoztak pozitív változásokat Afrikának az eddigi nemzetközi befektetések? Kutatások bizonyítják, hogy a legszegényebb afrikai országoknak küldött minden egyes dollár után tízszer annyi dollár jött vissza az első világba. Csádban például olaj van. Odamegy a multi, lefizeti a helyi elitet. Gazdaggá teszi őket, akik aztán brutálisan kizsákmányolják a lakosságot. A befektető kiviszi a profitot, a helyi arisztokrácia pedig offshore cégekbe menti ki a vagyonát. Ezen kívül fegyvereket vásárolnak, szintén nyugatról, hogy a nyomorgók lázadását leverjék. Ha ezt mind összeadjuk, kiderül, hogy tízszer annyi pénz jön ki ezekből az országokból, mint amennyi bemegy, tehát az afrikaiak nem azért maradnak szegények, mert a képességeik hiányosak, hanem mert a globális világ ezeket a régiókat szegényen tartja. Föl kell tenni azt a kérdést is: vajon méltányos és igazságos-e ez, és ha nem, hogyan lehetne változtatni?

– Mitől igazságos egy társadalom? Van ennek valamilyen fokmérője?

– Sokan azt hiszik, hogy az igazságosság szubjektív dolog, minek is foglalkozni ezzel, ha mindenki mást gondol róla. Holott az igazságosságnak komoly filozófiai alapjai vannak. John Rawls szerint egy társadalom akkor igazságos, ha mindenkinek egyenlő az esélye az érvényesülésre, függetlenül azoktól a tényezőktől, amelyekről nem tehet.

Ne attól függjön az esély, hogy, mondjuk, egy magyar ember nőnek születik vagy férfinak, gazdag vagy nincstelen családba, romának vagy nem romának, kistelepülésen él vagy a fővárosban. Az igazságosság nemzetállam és globális szinten is azt jelenti, hogy mindazok a tényezők, amelyek a szerencsén és véletlenen múlnak, ne akadályozzanak senkit.

Az egyéneket pedig ne a teljesítményük, hanem az erőfeszítésük alapján ítéljük meg. Nekem, a 196 centimmel könnyebb pakolni egy magas polcra, mint egy 150 centisnek. Neki jóval nagyobb erőfeszítést kell tennie ugyanazért a teljesítményért.

– Lát esélyt arra, hogy a méltányos és igazságos társadalom egyszer több lesz, mint szép utópia?

– A 20. században kétféle társadalmat próbáltunk ki. Az egyik az amerikai típusú kapitalizmus, ahol szabadság van, de igazságosság nincs. A másik a szovjet típusú rendszer, amely szintén nem volt túl igazságos, de szabad biztosan nem. A jelenlegi skandináv modellben viszont az igazságosság és szabadság egyszerre van jelen, én messze ezt tartom a legjobbnak. Ez már ma sem utópia. Érdemes azon is elgondolkodni: mi van, ha nem valósítjuk meg az igazságos társadalmat?

Ha rövid időn belül nem állítjuk le a növekedést, akkor a klímakatasztrófa fogja leállítani. És abban nem lesz köszönet. Globális háborúk robbanhatnak ki, és a komplett Közel-Kelet ideköltözhet Európába.

Amikor pár éve másfél millió menekült jött, az csupán előszele volt annak, mi várhat ránk. A túlfogyasztás megszüntetése, a méltányosság és az igazságosság az emberiség egyetlen esélye, hogy elkerülje a katasztrófát.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Suhajda Szilárd felesége: Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről
Legindi Tímea több okot is mondott, amiért úgy döntött, hogy a serpák a most induló akciójuk során ne hozzák le a férje holttestét. A nepáli hatóságok szeretnék megtisztítani a hegyet a sok hátrahagyott hulladéktól, és több holttestet is lehoznának.

Link másolása

Nem hozzák le Suhajda Szilárd testét a Mount Everestről - ezt özvegye, Legindi Tímea mondta el a Blikknek.

A magyar hegymászó 2023. májusában indult a 8848 méter magas csúcsra, de életét vesztette. Utoljára 23-án adott életjeleket magáról. A holttestét nem találták meg.

A nepáli hatóságok most úgy döntöttek, hogy megtisztítják a hegyet a sok szeméttől, hulladéktől, amit az expedíciók hagytak maguk után. A serpák feladatai között állítólag az is szerepelt, hogy öt alpinista testét is hozzák le. Suhajda Szilárd neve is felmerült, de felesége cáfolta, közölte, hogy erről szó sem lehet.

"Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről, ez az én személyes elhatározásom és döntésem. Több ok is áll emögött. Egyrészt a keresés során nem találták meg a testét. Másrészt egy ilyen kutatóexpedíció nagyon nehéz, akik megpróbálkoznának vele, önmagukat is veszélybe sodorhatják"

- mondta a lapnak.

Hozzátette: ritka, hogy egy-egy hegymászó holttestét a családtagok megpróbálják lehozatni. Előfordult azonban, például, mikor egy amerikai mászó családja egy hagyatéki ügy miatt indított expedíciót. De ha nincs ilyen ok, vagy vallási meggyőződés, akkor felesleges bolygatni az ott elhunyt személy testét.

Egy ilyen küldetés szinte emberfeletti és nagyon veszélyes. Egy példát is elmesélt: korábban a Broad Peak (8051 méter) csúcs első magassági táborából – ez az alaptábor fölött elhelyezkedő első tábor – egy magatehetetlen hegymászó mentése – akiért több mint egytucatnyian indultak el – csaknem egy napba telt, ennyi idő alatt sikerült visszavinni az alaptáborba. És ez még nem is a csúcsrégióban történt.

A most útnak induló serpák fő feladata a hegy megtisztítása, ebben a nepáli hadsereg 18 katonája is segíti őket. 2019 óta 110 tonna hulladékot hoztak le a Himalájából. Az idei terv szerint 10 tonnányi szeméttől szabadítanák meg a hegyet. A legtöbb hulladék a táboroknál van, mert az expedíciók a felszereléseiket általában ott hagyják, így az üres, széltépte sátrak, oxigénpalackok fent maradnak.

A lap megjegyzi, hogy 2023-ban Suhajda Szilárd emlékére a Szemlő-hegyi barlang feletti parkban tartottak búcsúztatót. Özvegye idén várhatóan a közösségi oldalán emlékezik meg férje elvesztésének első évfordulójáról.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán Magyar Péterről: A Fidesz helyében nem lennék annyira nyugodt, hogy ebből ők jól jönnek ki
Magyar Péter az elmúlt napokban bebizonyította, hogy vidéken is lehet aktivizálni az embereket. A Political Capital alapítója szerint Magyar furcsa keveréke a celebnek és a politikusnak, aki átveszi a Fidesz szimbólumrendszerét és retorikáját.

Link másolása

Békés után Baranya és Tolna településeit is végigjárta Magyar Péter, a Facebook oldalán a kampány minden percét élőben közvetítve.

Az eddigi országjárásán olyat mutatott fel, amit nagyon régen nem tudott ellenzéki párt elérni: tömegeket, vidéken.

A nem egészen három hónapja feltűnt politikus mára az egyik legnagyobb ellenzéki erő vezetőjévé vált, sőt, az Iránytű felmérése szerint ma már a TISZA Párt a leginkább támogatott ellenzéki párt. Mindeközben Magyar az EP-választásokra szintén rekordidő alatt olyan jelöltlistát állított, melyet bármelyik párt megirigyelhetne, ha a diplomák számát, a nyelvtudást és a szakképzettséget nézzük. A magyar belpolitikát fenekestül felforgató eseményekről Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával beszélgettünk.

– Pécsen gyakorlatilag teljesen megtelt a Széchenyi tér Magyar Péter beszéde alatt, de máshol is sokan voltak rá kíváncsiak. Mennyire látszik ez profibbnak, mint ahogy elindult?

– Régóta azt halljuk a hivatalos ellenzéki erőktől, hogy vidékre nem érdemes menni. A propaganda megszállta a vidéket, ott nincs lehetőség.

Ehhez képest jön valaki, aki felborítja ezt az egészet, és azt mondja, hogy tessék, elmegyünk vidékre. És igenis érdekli a vidéket a politika, ott is vannak ellenzéki emberek, igenis, lehet aktivizálni az embereket.

Ez nagyon érdekes a Magyar Péter jelenségben, hogy megmutatja, igenis lehet így is politizálni. Annyira jól használja a különböző marketing elemeket, marketing technikákat, hogy ebből arra lehet következtetni, hogy profi, felkészült csapattal csinálja a kampányt.

– Ez a felkészült csapat a legnagyobb rejtély az egészben. Erről semmit nem tudunk hivatalosan. Vagy tudhatunk már valamit?

– Nem. De az biztos, hogy átgondolt tevékenység zajlik, és profi csapat van mögötte.

– Mégis, mi az ő titka? Mit csinál másként?

– Vannak azért sajátosságai. Például a bennfentesség. Az, hogy ő belülről jön, és ismeri ezt a világot, amiről beszél, és ez hitelesíti minden mondatát, hogy ő ott volt, meg ott van, és hallotta és látja az eseményeket. Ez alapvetően más dimenzió, mint az ellenzéki pártoké, akik mondhatnak dolgokat, de mondjuk amit mondanak, azok nem biztos, hogy hitelesek. Ha például bármelyik ellenzéki szereplő azt mondta volna, hogy Kocsis Máté és Dúró Dóra hetente egyeztet egymással, akkor az csak olyan keretben hangzott volna el, hogy ezt egy olyan valaki mondja, akinek fogalma sincs erről, csak megvádolja a kormányt, meg az ellenzékinek kikiáltott, kormánnyal együttműködő politikust. Viszont azzal, hogy Magyar Péter mondja ezt, akár így van, akár úgy, akár egyeztet egymással Kocsis Máté és Dúró Dóra, akár nem, hitelességgel tudja mondani. Hiszen onnan jön,

abból a világból jön, neki emlékei vannak arról, történetei vannak arról, így sokkal jobban elhiszik neki, amiket a kormányzat körüli dolgokról állít és mond.

Ő mindezt azzal hitelesíti, hogy ott volt, benne élt, benne volt, és ez nagyon nagy erő, ami neki megvan, és az ellenzéknek nincsen. Amikor Hadházy Ákos azzal jön elő, hogy „lebuktató” fotókat közöl Magyar Péterről, hogy tavaly a miniszterelnök feleségével és a MOL elnökével valamilyen közös partin volt, akkor azt nem érti meg, hogy pontosan ez az ereje Magyar Péternek, hogy ő ott volt és onnan jött. Ezzel nemhogy kritizálni nem lehet, de ez az, ami az emberek számára reményt ad, hogy az ellenséget, az ördögöt talán csak az tudja legyőzni, aki ismeri a technikáit, ismeri azt, hogyan dolgozik. És Magyar Péterben ez benne van.

Emellett valami egészen furcsa keveréke Magyar a celebnek, meg a politikusnak.

Ilyen típusú jelenséget nagyon régen láttunk, hogy valaki így vegye fel a vele szemben jövő kritikákat. Egyrészt építkezik belőle. Azt mondja, jó, kiplakátoltatok, rám költöttetek sok tíz-százmillió forintokat, akkor ezt használjuk, úgy, ahogy az aikidóban, ahol a másik energiáját, erejét használjuk fel védekezésre. Alakítsuk át a mi erőnkké és a mi energiánkká. Megvádoltatok azzal, hogy női a napszemüvegem? Hát akkor elárverezem a napszemüvegemet! Lehet licitálni rá napokig. Ha bármilyen támadás éri, bárhonnan, nagyon egyszerűen vág vissza. Ha a kormányzati oldalról támadja valaki, annyit mond, hogy az milliárdos a másik oldalon. Nem cizellál, az egészet egyetlen egyszerű csomagba rakja bele. Azok próbálják őt elhallgattatni, akik az állami pénzekből milliárdosokká váltak. És ez az egyetlenegy üzenet pontosan elég ahhoz, hogy minden vele szembeni támadást a hívei, a tábora, az ellenzékiek úgy éljenek meg, hogy na igen,

nyilvánvalóan azért támadják, mert veszélyes, és nekünk az az ember kell politikusnak, aki veszélyes.

Az eddigi puhány ellenzékiségből elegük van, ami négyévente semmilyen eredményt nem hozott, és végre van valaki, aki nem puhány, hanem kemény, és nyilván azért támadják, mert veszélyes. „Na, ez a jó, nekünk ez kell” – mondja az ellenzéki szavazók egy jókora része.

– Magyar Péter a Fidesztől, tehát a fideszes technikákból is másolt valamit?

– Sokféle helyről lehet érezni a mintát. Akár Trump kampányát nézzük Amerikában, onnan is átvett, de ha a Fidesz kampányait nézzük, ezt a végtelenül egyszerű, lebutított, primitív kampányt, ugyanilyen eszközökkel vág vissza.

Végtelenül egyszerű, lebutított, primitív választ ad a vele szembeni támadásokra, meg az ország helyzetére, ami miatt ő politikussá vált, de akár a saját családi ügyére, akár a kegyelmi ügyre is nagyon egyszerű üzeneteket fogalmaz meg.

Emellett használja azokat a vizuális elemeket, amit a politikai marketingben, meg egyáltalán a marketingben technikaként tanítanak. Lásd például a platós autót, piros-fehér-zöldre festve. Átveszi a Fidesztől a szimbólumrendszerét. Eddig a Fidesz mondta azt, hogy ő mennyire nemzeti. Magyar Péter átveszi ezeket a szimbólumokat, és a legnagyobb természetességgel állítja be a magyar emberek ellenségeként a kormányt, akikkel szemben ő a magyarok érdekében akar kormányváltást elérni.

Tehát pont ugyanazon a területen mozog, ahol a Fidesz. Én a Fidesz helyében nem lennék annyira nyugodt, hogy ebből ők jól jönnek ki.

Most azt mondja a Fidesz, hogy csak az ellenzéknek árt Magyar Péter. A számokból sem ezt látom, de magából a politikából sem ez következik.

– Nemrég jött ki a Závecz Research-től egy mérés, egy másik pedig az Iránytű Intézettől. Ezek eléggé mást mérnek, akár a Fidesz népszerűségét nézzük, akár azt, hogy most Magyar Péter pártja vagy a DK a népszerűbb. Mi lehet ennek az oka?

– Egyrészt az, hogy Magyarországon a közvélemény-kutatásokat nem a legprofesszionálisabban végzik el. Ennél azért lehetne professzionálisabban kutatni. Németországban a kutatóintézetek általában tizedes számok között vitatkoznak, Magyarországon meg fél-egymillió szavazó nagyságrendű a tévesztés lehetősége. Mindezt úgy mondom, hogy az egyik kutatóintézet vezetője három évig tanított nekem kutatásmódszertant az egyetemen, és kiválóan tette ezt, a másiknak a vezetőjét is nagyon jól ismerem. Tehát én semmilyen rossz szándékot nem feltételezek róluk. Egyetlen egy dolgot igen, azt, hogy annyira kevés pénz van Magyarországon a közvélemény-kutatásokra is, hogy senki nem mer egy nagyon professzionálisan felépített közvélemény-kutató céget működtetni, ezért bizonyos szempontból vakrepüléseket vagyunk kénytelenek végrehajtani. Végül is

hitkérdéssé teszik, hogy például a legutóbbi két kutatás közül melyiket fogadjuk el.

Tehát az ellenzékiek is meg tudják találni maguknak azt a kutatóintézetet, amit el tudnak fogadni, és a kormánypártiak is egy másikat.

– És akkor itt van Magyar Péter, aki meg azt mondja, hogy 26 százalékon állnak.

– A két kutatás közül Magyar Péter is elővette azt, ami neki kedvezőbb, és azt mondta, hogy 26 százalékon állnak. Ha a Fideszt kérdeznénk, elmondják, hogy ők 50 százalékon állnak. Ezek ilyen szempontból politikai mondások, mindenki megtalálja a magának legjobb adatot, és azt mondja, hogy azon áll. Ez a kicsikre is igaz, akik néhány százalékon állnak, mindig találnak valami olyan kutatást, ami bejutást mutat, jó eredményt mutat, és akkor arra hivatkoznak. Igazából szerintem nincs ember, aki meg tudná mondani, hogy mi zajlik a magyar politikában.

Egy valamiben biztos vagyok, hogy Magyar Péter nagyon jól áll, az tuti. De neki, ha 16 százalékon állna, az is jó lenne. Ha 8 százalékon, az is.

És ha valaki 26 százalékra állítja be, akkor az is jó, hiszen pár hónappal ezelőtt nem is volt ismert, nem volt politikai tényező. Ilyen szempontból az ő elfogadottsága, ismertsége és népszerűsége példátlan.

– Teljesen szokatlan módon nyilvános pályázattal castingolt az EP-választásra, és elég impozáns csapat jött össze. Hogyan tudott pillanatok alatt ennyi valóban magasan kvalifikált embert összeszedni, akik ráadásul jól is kommunikáltak a bemutatkozójukban?

– Én azt a részét, hogy jelentkeznek emberek, még simán el tudom képzelni, mert ilyen helyzetre nagyon sokan jelentkeznek. De az idő nagyon rövid volt, ezért azt már nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy hogyan lehet ennyi idő alatt ennyi jelentkezést feldolgozni?

Az egész ott hibádzik, hogy biztosan nem volt idő arra, hogy a beadott jelentkezéseket tömegével fel lehessen dolgozni.

Ehhez képest pedig tényleg nagyon jók lettek a bemutatkozó videók. Nyilván maga az, hogy tessék pályázni, és pályázat útján az Európai Parlamentbe kijutni, ez egy nagyon jó marketing technika, ugyanakkor valljuk be, végtelenül populista is. De hogy is van az, hogy ő konkrétan azt mondja, hogy az Európai Néppártba igyekszik? Az Európai Néppárt azért mégiscsak egy politikai közösség. Impozáns jelöltekkel állt ki, de kipróbált emberek-e? Akik eddig nem politizáltak, hogy tudnak politikát csinálni, művelni, értik-e a politikai tevékenységet? Azt is azért érdemes egy kicsit lentebbről kezdeni. Persze ugyanakkor fantasztikusan jól néz ki ez a politikai megoldás. Üzenetnek egyáltalán nem rossz.

Ha esetleg előre fel voltak készülve, és tudták, hogy van 5-10 jó jelöltjük, akiknek előre megcsinálták a videóit, akkor bizony bebolondították a többi embert, de közben ezzel a bebolondítással egy óriási politikai marketingfogást végeztek.

Ha az igazi jelölteket ismerik, és azok jól fognak szerepelni, mert már kipróbáltak valamilyen területen, vagy valahogy közelebb vannak a párthoz, mint azt gondolnánk, akkor ez egy nagyszerű, ügyes húzás volt.

– Magyar azt is mondja, hogy ha elég jól szerepelnek, akkor előrehozott választást fognak követelni. Ezt közjogilag nehéz elképzelni. Vagy születhet olyan eredmény, hogy tényleg napirendre kerül?

– Közjogilag nem, de politikai értelemben igen. Megrendíthet egy kormányt a politikai népszerűségvesztés, az biztos. Feltéve, ha olyan ellenzék társul vele, amelyik ezt ki tudja használni. 2006-ban a Gyurcsány-beszéd, és utána az önkormányzati választás elvesztése megrendítette a Gyurcsány-kormányt, nem is tudott abból visszajönni. Az előrehozott választások követelése azért is érdekes, mert ezt Dobrev Klára egy hete üzente meg, és úgy tűnik, hogy Magyar inkább ebből a vitorlából akarja kifogni a szelet azáltal, hogy ő is felvállalja ezt a politikai követelést. Ettől teljesen függetlenül,

ha a Fidesz mondjuk 40 százalék alatt szerepel a választásokon, azaz a szavazók kevesebb mint 40 százaléka támogatná a Fidesz politikáját, az megrendítené Orbán pártját.

Nem mondom, hogy feltétlen előrehozott választáshoz vezetne, de az biztos, hogy megrendítő erejű lenne a Fidesz számára.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: