SZEMPONT
A Rovatból

„Amikor gyerekként leküldtek kenyérért, a pék még azt mondta: magyarok álljanak a sor végére!”

Súlyos diszkrimináció, elnyomás, kiközösítés – a moldvai magyarok néhány évtizeddel ezelőtt még így éltek, az utóbbi időben azonban látványosan javul a helyzetük. Pogár Lászlóval, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnökével beszélgettünk.
Láng Dávid - szmo.hu
2023. június 21.



Sokan talán nem is tudják, de él nagyjából 60 ezer ember Románia keleti részén, akik a mai napig beszélik valamilyen szinten a magyar nyelvet és tartják a hagyományokat – valamint az itt szintén kisebbségben lévő katolikus vallást –, pedig a szülőföldjük a történelem során soha nem tartozott Magyarországhoz. Ők a moldvai csángók, a településeik egy 140 ezer fős város, Bákó vonzáskörzetében találhatók.

Évszázadokig semmibe vették és szinte levegőnek nézték őket, de a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) munkájának köszönhetően az elmúlt két-három évtizedben megmozdult valami. Helyszíni riportok és interjúk segítségével mutatjuk meg, milyen a csángók helyzete napjainkban, a cikksorozat első részében a szövetség elnökét, Pogár Lászlót kérdeztük.

– Milyen volt az élet csángómagyarként régebben?

– Nagyon sokáig visszaszorították és elnyomták azokat, akik szerettek volna érvényesülni. A 90-es években még tudatos cél volt, hogy bomlasszák a közösséget: az orvosokat és más szakembereket direkt elküldték más megyékbe Brassótól Konstancáig, hogy minél távolabb legyenek a szülőföldjüktől és a rokonaiktól.

Amikor először elhagytam a saját falumat, 15 éves voltam, és meglepett, hogy máshol is beszélik azt a nyelvet, amit mi használunk.

2008-ban, 24 éves koromban jelöltettem magam Magyarfalu (az egyik legkeletebbre fekvő magyar település, 900 kilométerre Budapesttől – a szerk.) polgármesterének az RMDSZ színeiben. Azután, hogy kiálltam az emberek elé és nyíltan bejelentettem ezt a szándékomat, szinte azonnal kirúgták édesapámat a munkahelyéről, édesanyámnak pedig levágták a rokkantsági segélyét.

– Ezen kívül hogyan jelent meg a diszkrimináció a mindennapok során?

– Rengeteg ilyen példát tudnék említeni, sajnos teljesen megszokott volt, hogy lenéztek és semmibe vettek bennünket. Amikor gyerekként leküldtek kenyérért, a pék még azt mondta: „magyarok álljanak a sor végére!” Az iskolában is nagyon gyakori volt a nyomásgyakorlás, főleg akkor, ha valaki csak magyarul beszélt. Ilyen volt a hangulat a kilencvenes években. Én első osztályosként hétig tudtam számolni románul, ennyi volt az összes romántudásom. Ma már nem így van, az elmúlt évtizedekben a csángómagyar szülők tudatosan elkezdtek románul beszélni a gyerekeikkel, hogy ne legyenek kiszorítva a közösségből.

Volt egy tanárnőm, aki minden óráját azzal kezdte, hogy elmondta: amikor az utcán találkozol valakivel, köszönj neki románul, mert így kell. Akár csángó az illető, akár román. A szülők jóformán tehetetlenek voltak, semmilyen szervezet nem állt mögöttük – generációk nőttek fel úgy, hogy egyáltalán nem volt magyar nyelvű oktatás, sem érdekképviselet.

Nem csoda, hogy mindenkinek az volt inkább a fontos, hogy a gyereke tanuljon meg rendesen románul, tudjon érvényesülni és ne ostorozzák a gyenge romántudása miatt.

A XI. Szeret Kupa labdarúgó bajnokságon Járai Zsigmonddal, a csángó ügyekért felelős miniszterelnöki megbízottal

Résztvevők a XI. Szeret Kupán

– Mivel foglalkozik a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége?

– 1991-ben jött létre a szövetség Sepsiszentgyörgyön, 2000-ben kezdtük az iskolán kívüli oktatást a moldvai magyar településeken. Klézse és Pusztina volt az első két helyszín, majd fokozatosan bővült a kör. Jelenleg 35 helyszínen vagyunk jelen, nyelv- és hangszeroktatást, hagyományőrző foglalkozásokat tartunk, hogy az idősebb generáció kihalásával ne merüljenek feledésbe. Szerencsére ma már elmondható, hogy több településen a gyerekek szépen haladnak a magyar nyelv tanulásával az oktatási programunknak köszönhetően, illetve akár egy teljes zenekart is össze tudunk állítani fiatalokból a zeneoktatási és hagyományőrző programunk eredményeként. Sportprogramokat is szervezünk a gyerekeknek, például labdarúgó bajnokságot: ezeknek komoly vonzerejük van a falvakban, akár több százan is összegyűlnek ilyenkor.

Kezdünk egyre jobban a helyi szervek tudatába kerülni, végre számolnak vele, hogy mi is létezünk és érvényesülni szeretnénk. 2015-től felnőttekkel is elkezdtünk foglalkozni, például táncházakat szervezünk, minden februárban pedig a már hagyományos Csángó Bált Bákóban. A legutóbbi minden eddiginél sikeresebb volt: ha valaki azt mondja nekem a 90-es években, hogy összegyűlik 1200 magyar az egész megyéből, aligha hittem volna el. Akkor ezt nem lehetett volna megszervezni, de az emberek se merték volna felvállalni.

Most már lehet látni, hogy van jövője a moldvai magyar kultúrának. 2019-ben vásároltuk a bákói Magyar Házat, direkt a buszállomással szemben, hogy az ingázó gyerekek és a falvak lakói könnyen megközelíthessék. 40-50 gyerek vesz részt itt napi szinten a délutáni oktatásban, modern oktatótermeink vannak, táncházakat és más zenés programokat is gyakran szervezünk. Ugyancsak itt van az MCSMSZ főhadiszállása, az irodánk. Előtte egy tömbház lakásában működtünk, össze sem lehet hasonlítani azokat az állapotokat a mostanival.

Részlet a VI. Csontkirály és Babkirály – farsangzáró csángómagyar bálról:

– Hány főt foglalkoztatnak és megvan-e a megfelelő anyagi támogatás ahhoz, hogy ezek a programok ennyi helyszínen fenntarthatóak legyenek?

– 135 alkalmazottunk van a 35 helyszínen, ahol jelen vagyunk. Ezek közt Csíkszeredában üzemeltetünk egy kollégiumot, ahol jelenleg 50 középiskolás gyerek tanul: ők azok, akik nyolcadikos koruk után is szerettek volna az anyanyelvükön továbbtanulni. Erre jelenleg Moldvában nincs lehetőség, ott azonban megkaphatják a megfelelő alapokat ahhoz, hogy később Kolozsvárra vagy akár Magyarországra menjenek egyetemre, és értelmiségi váljon belőlük. Persze vannak, akik utána ott maradnak, de ma már a bákói irodánkban is 90 százalékban olyan csángók dolgoznak, akik továbbképezték magukat, majd visszatértek.

A magyar kormánynak és különösen Járai Zsigmondnak, a csángó ügyekért felelős miniszterelnöki megbízottnak köszönhetően 2019 óta nagyon sok helyszínen tudtunk bővülni, úgy is fogalmazhatnék, hogy az elmúlt négy évben többet haladtunk, mint előtte 25 évig. Ez annak köszönhető, hogy Magyarország Kormánya nemcsak a működéshez, de a fejlesztésekhez (például Magyar Házak építéséhez) is biztosította a forrásokat.

Az elmúlt években tucatnyi új közösségi ház épült, ennek köszönhetően immár XXI. századi körülményeket tudunk biztosítani a programjainkon rendszeresen részt vevő közel 1800 gyereknek és felnőttnek.

2019 előtt egyik kicsi házból költöztünk a másikba, a legtöbbet ráadásul csak béreltük. Magyarfaluban egy garázsban kezdtük, ma már 130-an vesznek részt az oktatásban az újonnan épült Magyar Ház termeiben. Még minimum 20 településen kellene megvetnünk a lábunkat, de az ukrajnai háború és az általános gazdasági helyzet sajnos szűkíti a mi mozgásterünket is.

A Magyar Ház Magyarfaluban

Aranymiatyánk – hagyományos húsvétváró találkozó Somoskán

– Elnökként mik a feladatai?

– Nagyon sokat dolgoztam az elmúlt 5 évben azon, hogy a települési önkormányzatok, a megyei román politika résztvevői elfogadjanak bennünket. Egy évtizeddel ezelőtt még szóba se jött, hogy bármiféle megállapodást kössenek velünk magyarokkal, rengeteg egyeztetés kellett hozzá, hogy lassanként elkezdjenek nyitni felénk. Ma már ott tartunk, hogy ha megszervezünk egy focibajnokságot mondjuk Ferdinándújfalun, megkapjuk hozzá a helyi sportcsarnokot, sőt a román állami iskola focipályáit is használhatjuk. Nemrég még nemhogy nem engedélyezték ezt, általában direkt keresztbe is tettek.

Székelyföldön, vagy pláne Magyarországon ezeket a dolgokat nehezen tudom elmagyarázni, ott természetes dolog, ha egy civil szervezet focimeccset szervez a gyerekeknek, vagy meleg ebédet biztosít a rászorulóknak. Itt viszont az is óriási előrelépés, ha félelem nélkül felhívhatok egy polgármestert, és elmondhatom neki, hogy szervezünk egy programot a faluban, jöjjön el a megnyitóra.

Össze se lehet ezt hasonlítani azzal, amikor még azért nem mertek elmenni az emberek az általunk szervezett programokra, nehogy a polgármester vagy az iskolaigazgató fülébe jusson, hogy ott voltak, és kegyvesztetté váljanak nála.

– Minek köszönhető ez a fordulat?

– 5-6 éve elkezdtem tudatosan felkeresni a polgármestereket. Mindenhol azt mondtam: „figyelj, hoztam egy üveg jó magyar bort, beszélgessünk.” Így sokkal könnyebb volt megismerni egymás nézőpontját és kialakítani a bizalmat. Ma már van olyan polgármester, aki eljön a rendezvényeinkre, magyarul köszön az embereknek, akár még beszédet is mond. Biztosan az is sokat segített abban, hogy komolyan vegyenek bennünket, hogy látták, milyen impozáns Magyar Házak épülnek egymás után a településeken. Az például, hogy Magyarfaluban 130 gyerek csődül oda napi szinten, hogy részt vegyen a foglalkozásainkon, erős érv amellett, hogy van értelme a munkánknak. Persze ma is akad még olyan falu, ahol nagyon ellenünk van a polgármester, de ezeknek a száma egyre csökken.

– Milyen a jövőképük?

– Az asszimilációt teljesen megállítani nem lehet, bizonyos mértékig viszont fékezhető. Minden csángómagyar identitását megőrizni nagyon nehéz feladat, de vannak nagy előrelépések. A legnagyobb kihívás a bátorság elérése: 1989-ig, sőt még utána is hazugságban és elnyomás alatt volt az egész moldvai magyarság, ilyen téren mára rengeteget javult a helyzet. Egyre többen bátorodnak fel és mernek kiállni magukért.

Elég csak azt megnézni, hányan használják a Facebookon a magyar nevüket, még ha román betűkkel írják is le, pedig hivatalosan itt mindenkinek román hangzású neve van az iratainkban. Bizakodóak vagyunk, ugyanakkor jelentős előrelépést nem lehet rövid idő alatt elérni, hosszú út áll még előttünk. 300 évnyi elmaradást például a magyaroktatás terén nem tudunk néhány év alatt behozni.

Az elvándorlás is komoly probléma: nagyon sokan mentek külföldre, ez nemcsak a csángók körében jellemző, hanem egész Romániára. Emellett azok a települések, amelyek közelebb vannak Bákóhoz, nagyon elrománosodtak. Sok évig nem volt semmilyen magyar oktatás vagy foglalkoztatás. A kommunista rendszerben a magyarok ellenségnek számítottak, emiatt a csángók féltek megszólalni magyarul, a munkahelyükön is lenézték őket, ha kiderült a származásuk. Most egyre többen el merjük mondani, hogy csángómagyarok vagyunk, és meg merünk szólalni az anyanyelvünkön. Ugyan még nem ők vannak többségben, de végre jó irányba haladunk.

– Ha egy tízfokú skálát nézünk, ami nulláról indul és 10 a legideálisabb állapot, hol tartunk most?

– Nehéz ilyen skálában gondolkodni, mert a nulla valójában nem nullát jelent, hanem mínusz 10-et. Ma már egyértelműen pluszban vagyunk, rengeteg sikert könyvelhetünk el, de bőven van még tennivaló. Azt szoktam mondani, hogy amíg az ember nem dob bele semmit az állóvízbe, nem történik semmi. De attól a perctől kezdve, hogy beledobsz egy kis kavicsot, elkezd gyűrűzni a víz, és a közepétől elér egészen a legszéléig. Ez a hasonlat ránk is igaz, kicsit a csángó települések is olyanok, mintha apró szigetek lennének a románság tengerében. Nagy probléma az asszimiláció, de ha újabb és újabb kavicsokat dobunk be a vízbe, annak szépen lassan látszani fog az eredménye.

(Aki fontosnak tartja a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége munkáját, és támogatná őket, itt találja hozzá a banki adatokat.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Otthon Start: Legalább nettó 500 ezer forintos jövedelem kell majd az 50 milliós lakáshitelhez
A szülői segítség jól jön majd az önerőhöz, de egy 8-10 éves gyerek nevére nem vehet majd lakást a 3%-os kedvezményes hitellel a szülő, mert a tanulói jogviszony nem minősül járulékfizetésnek - mondja a szakértő. Így kiesnek az egyetemisták is.


A kormány új lakástámogatási programot indít szeptembertől Otthon Start néven. 50 millió forintig lehet felvenni államilag támogatott, végig fix 3 százalékos kamatozású lakáshitelt, mindössze 10 százalékos önrésszel. Se házasság, se gyerekvállalás nem feltétel, elég, legalább két év magyarországi TB-jogviszony, és az, hogy az első saját ingatlan vásárlására kerüljön sor, illetve ha van  is tulajdonrésze a jelentkezőnek, az nem érheti el az 50 százalékot. A támogatás 100 millió forint alatti lakásokra használható fel, ahol a négyzetméterár nem haladja meg az 1,5 millió forintot.

Fülöp Norbertet, a BiztosDöntés.hu vezető elemzőjét kérdeztük, kinek és hogyan érdemes élni az új lehetőséggel.

– Amikor Gulyás Gergely ismertette az Otthon Start programot, azt mondta, hogy az egyetlen feltétele a 3%-os hitel felvételének a két év TB-jogviszony. Tényleg csak ennyi?

– Valójában a bank minden esetben hitelképességi vizsgálatot végez, és az ő felelőssége eldönteni, hogy hitelez-e valakinek. Tehát

attól, hogy valaki megfelel a meghirdetett személyi feltételeknek, még egyáltalán nem biztos, hogy meg is kapja a kölcsönt. Ez mindig a bank döntése.

Mondok egy példát: lehet, hogy valaki az első ingatlanját vásárolná, van két év TB-jogviszonya, az önerő is rendelkezésre áll, de a bankszámláján látszik, hogy rendszeresen szerencsejátékozik. Ilyen esetben a bank akár el is utasíthatja a kérelmét.

– Azaz csak a kormány részéről egyetlen feltétel a két év TB jogviszony, ez nem jelenti azt, hogy a bank ne támaszthatna további elvárásokat.

– Pontosan. A bank dönti el, hogy kinek hitelez, csak a bank adhat végül zöld utat. Senki más nem kötelezheti arra, hogy hitelt helyezzen ki. Ugyanakkor azt is mondhatjuk, hogy ha valakinek megvan a jövedelme, a TB-jogviszonya, és nem követ el olyan hibákat, amelyek hitelképtelenné teszik, például ha nincs KHR-listán, akkor jó eséllyel megkapja a hitelt. A bank számára biztosítékot jelent, hogy 10% önerőt be kell fizetni. Ha minden kötél szakad, és felmondják a hitelszerződést, akkor az ingatlant értékesítik, a bank kártalanítja magát, és a fennmaradó összeget az adós megkapja. Ebben nincs különbség a többi lakáshitelhez képest.

– Milyen jövedelem mellett reális egy ilyen kölcsön felvétele? Egy 50 milliós hitelhez mennyi a minimális jövedelem, amit igazolni kell?

– Ha 3%-os kamattal számolunk, 50 millió forintos hitel és 25 éves futamidő esetén a havi törlesztőrészlet körülbelül 237 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy

legalább nettó 500 ezer forintos jövedelemmel kell rendelkeznie az igénylőnek, de inkább egy kicsit többel, ha a maximális hitelt szeretné felvenni.

Ez egyébként országos szinten még viszonylag reális. Más kérdés, hogy egy fiatal, aki az első ingatlanját szeretné megvásárolni, rendelkezik-e ekkora jövedelemmel. De azt gondolom, nem kötelező az 50 millió forintot felvenni. Lakáshitelből akár 100 milliót is fel lehet venni piaci alapon, mégsem élnek ezzel tömegesen. Itt is így van: az 50 millió forint egy felső korlát.

– Ha valakinek van 5 millió Ft önrésze, és felveszi a maximális hitelt, 55 millióért kereshet lakást. A fővárosban még ez sem könnyű feladat, tehát most is azok járhatnak jobban, akik számíthatnak még családi támogatásra is.

– Ha például egy szülő tudja támogatni a gyermekét valamennyi összeggel, ami sok esetben nem is irreális, akkor a fiatal kedvezőbb feltételekkel juthat hitelhez. Mivel a támogatott hitel kamata jóval alacsonyabb a piacinál, kevesebb jövedelem is elegendő lehet. Ebben az esetben tehát valóban komoly segítség ez a program.

De ha nincs önerő, akkor hiába az olcsó a hitel, az illető nem fogja tudni felvenni.

Tehát ez a konstrukció azoknak jelent segítséget, akik amúgy is tervezték az ingatlanvásárlást, van is némi önerőjük, és most szeretnék elindítani ezt a folyamatot. Nekik ezáltal alacsonyabb lesz a havi törlesztőrészletük, és kisebb jövedelemmel is elérhető a hitel.

– Megtehetem-e azt, hogy az 8-10 éves gyerekem nevére veszek lakást, és ehhez elintézem neki az 50 milliós hitelt? Hiszen a gyereknek elvileg megvan a TB-jogviszonya, igaz, keresete nincs.

- Nem, ha a gyerek tanuló, akkor hiába van egészégbiztosítása, az nem minősül járulékfizetésnek.

– Akkor kiesnek az egyetemisták is. Mi a helyzet azzal a házaspárral, ahol eddig csak az egyikük volt a tulajdonos?

- Amennyiben van egy házaspár, és az egyik fél nevén van egy ingatlan, ő a tulajdonos, és a másiknak semmi köze az az ingatlanhoz, akkor ő maga vásárolhat, és igénybe veheti a kedvezményes kölcsönt.

- És ha a másik részben tulajdonos?

– 50%-ot elérő lakástulajdonnal már nem lehet igénybe venni a támogatást.

– Az 50% tehát már nem fér bele, de a 49,9 százalék igen? Eszerint ha egy házaspárbák az egyik félnek 51%-a, a másiknak 49%-a van a közös ingatlanban, akkor utóbbi élhet a lehetőséggel, és vehet új lakást?

– Érdekes szituáció, de elméletileg igen. A bank viszont sokszor automatikusan adóstársnak vonja be a házastársat is. Ez már problémát okozhat, mert akkor a másik félnek is meg kellene felelnie a feltételeknek.

Ezt el lehet kerülni, ha vagyonjogi szerződésben rögzítik, hogy a másik félnek nincs köze az új ingatlanhoz, ezt a bank el szokta fogadni.

De nem biztos, hogy minden házaspár számára kívánatos ilyen megállapodás, amiben jogilag rögzítik, hogy az új ingatlan nem számít közös vagyonnak.

– Ha egy fiatal megveszi az első, kisebb lakását, akkor feltételezhető, hogy nem marad ott 25 évig. Később családot alapíthat, amihez nagyobb lakás kell. Ilyenkor mi történik a 3 százalékos hitellel, átviheti az új ingatlanra?

– Ezt jelenleg még nem tudjuk. Később fog kiderülni, hogy lesz-e például lakhatási kötelezettség, mint a CSOK esetében, ahol tíz éven belül csak akkor lehet eladni az ingatlant, ha a támogatást másik megfelelő lakásra viszik át. Ezek a szabályok várhatóan szeptember környékén lesznek ismertek.

– Amit viszont tudni lehet, hogy itt nem kötik meg a vásárló kezét: nem kell új építésű lakást venni.

– Igen, ez óriási engedmény, ahogy az is, hogy nincs gyermekvállalási kötelezettség, és nem szükséges házasnak sem lenni. Ez egy kedvező árú lakáshitel azok számára, akik az első ingatlanjukat vásárolják. Így kell felfogni.

– Hosszú futamidőről van szó. Ma már nem azt a világot éljük, hogy valaki egy munkahelyen dolgozik nyugdíjig. Léteznek ugyan biztosítások a rövid távú munkanélküliségre, ám ezek sokszor nem nyújtanak elegendő védelmet. Ezt is mérlegelnie kell annak, aki hitelt vesz fel, nem?

– Minden hitelfelvétel előtt ezeket a szempontokat mérlegelni kell. Úgy kell bevállalni a havi törlesztőrészleteket, hogy az ember képes legyen kezelni váratlan helyzeteket is.

Az lenne az ideális, ha a törlesztők mellett fél évnyi tartalék is rendelkezésre állna. Azaz, ha valaki elveszíti az állását vagy keresőképtelenné válik, akkor fél évig képes legyen fenntartani magát.

Nem érdemes az összes pénzt önerőként felhasználni. Érdemes inkább egy kicsivel több hitelt felvenni, és a megmaradt tartalékot megőrizni, például állampapírban vagy más gyorsan likvidálható eszközben. Így biztosítható az esetleges keresetkiesés finanszírozása. A hitelfedezeti biztosítások is hasznosak lehetnek, főleg baleset vagy betegség esetén, de munkanélküliségre általában csak rövid ideig nyújtanak fedezetet. Persze a pár hónap törlesztőrészlet kifizetése is komoly segítséget jelenthet.

– Az Otthon Start összevonható a CSOK-kal és más kedvezményekkel. Ha valaki komplexebb megoldásban gondolkodik, érdemes-e szakemberhez fordulni, aki a jövedelmi viszonyok ismeretében segít kiválasztani az optimális kombinációt?

– Igen, mindenképpen érdemes egy független tanácsadóhoz vagy a banki ügyintézőhöz fordulni. Ma már teljesen megszokott, hogy a támogatott hiteleket és más konstrukciókat kombinálják. Például egy pár babaváró hitelt vesz fel, és ezt használja önerőként. Vagy a támogatott hitel nem elegendő, ezért piaci hitelt is felvesznek mellé. Sok bank kedvezményt ad a lakáshitel kamatából, ha a babaváró hitelt is náluk vették fel. Az árazás tehát egyre bonyolultabb, ezért

egy szakember nagyon sokat tud segíteni, és sok esetben ez nem is kerül pénzbe.

– A jelenlegi gazdasági környezet mennyiben befolyásolja a hitelfelvételi hajlandóságot? Ez az új konstrukció beindíthatja a hitelpiacot?

– A gazdasági környezet természetesen hatással van az ingatlanpiacra. Az év elején volt egy nagy fellendülés, amikor sokan kivonták a pénzüket az állampapírokból, és inkább ingatlanba fektettek, főleg a befektetők. Emiatt az ingatlanárak jelentősen emelkedtek, különösen azokban a régiókban, ahol a befektetők megjelentek. Most, hogy ez lecsengett, ez az új konstrukció, várhatóan növeli majd az első lakásvásárlók arányát. Az azonban kérdés, hogy ez ellensúlyozni tudja-e a befektetők visszafogottabb aktivitását. Összességében tehát várható némi élénkülés, de nem számítok piacrobbanásra a közeljövőben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Pankotai Lili szerint annyira jók lettek a pontjai, hogy „csak isten közbenjárásával” nem fogják felvenni a Közszolgálati Egyetemre
A diáklány úgy látja: ma Magyarországon a szavazatleadásnál nem a hitelesség számít, hanem az, hogy leváltják-e Orbán Viktort.
F. O. - szmo.hu
2025. július 04.



Pankotai Lilit ismét feljelentették, ezúttal egy magánszemély tett bejelentést a rendőrségen amiatt, hogy részt vett a budapesti Pride-on. A fiatal aktivista azt mondja, nem érte meglepetésként az ügy: „A kormány előzetes kommunikációja alapján számítottam valami hasonlóra. Arra kifejezetten büszke vagyok, hogy ezt elsőként sikerült behúznom. Nem ijedtem meg” - mondta a wmn.hu-nak adott interjúban.

Elmondása szerint az elmúlt hónapokban több hasonló eset is történt, amikor feljelentették, volt rá példa, hogy civil állampolgár, máskor képviselő kezdeményezte az eljárást. „Sajnos van már ebben gyakorlatom” – fogalmazott. Úgy látja,

társadalmi szinten is aggasztó, ha az emberek megfigyelik egymást, és feljelentik a másikat a hatóságoknál. „Bizony szarban a haza, ha itt tartunk”

– mondta.

A korábbi felszólalása, amely a 2022. október 23-i tanártüntetésen hangzott el, országosan ismertté tette őt, azóta azonban több támadás is érte. Bár az utóbbi egy évben jobban viseli a nyilvánosságot, még mindig nehezen dolgozza fel az eseményeket. Legfőképp az érintette meg, hogy az iskoláját is el kellett hagynia. „A perekkel kapcsolatban érzem, ahogy újra és újra végighallgatom a történteket, hogy én ezt a mai napig nem dolgoztam fel.”

Különösen nagy élményt jelentett számára, amikor a budapesti Pride-on több százezer ember között élhette meg a közösség szolidaritását.

Úgy fogalmazott: „Az is csodálatos volt. Semmi nem tudja azt felülmúlni, ami ott volt.” Fontosnak tartja, hogy ez az összetartás az online térben is érezhető maradt. Bár szívesen megköszönné mindenkinek egyenként a támogatást, ezt nem tudja személyesen megtenni.

A közéleti szerepvállalása miatt gyakran kapja meg azt a kritikát, hogy diákként ne politizáljon. Ezzel kapcsolatban azt mondta: „Ha egy csettintésre eltűnne az összes politikus, aktivista, akik fiatal korukban kiálltak ügyekért, akkor nagyon kevés politikai személy maradna a történelmünkben vagy a jelenünkben.” Szerinte már középiskolásként is fontos lehet, hogy valaki közügyekkel foglalkozzon.

A jelenlegi politikai közbeszédről úgy nyilatkozott, hogy

ma már kevésbé mernek durvább eszközökhöz nyúlni, ő pedig nem fél, és nem is tudná magát cenzúrázni.

„Ez egy szabálysértési ügy, amiből nekem ez a negyedik vagy az ötödik” – tette hozzá.

Pankotai szerint a korosztályán belül többféle hozzáállás létezik a közélethez. Vannak, akik már külföldre költöztek, mások a mindennapi életükkel foglalkoznak, és kevésbé figyelnek a politikára. De van egy harmadik csoport is, amely pontosan tisztában van a jelenlegi helyzettel. „Ők nem feltétlenül olvasnak sok hírt, nem így informálódnak, nem ezek alapján foglalnak állást. (…) Viszont annyira képben vannak, hogy tudják, annak, ami jelenleg Magyarországon a politikában folyik, sürgősen véget kell vetni.”

Az érettségi után kihagyott egy évet, nyelvet tanult, dolgozott és utazott.

Mostanra megérkeztek a pontszámai, és úgy érzi, nagy eséllyel bekerül az általa megjelölt képzésre: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karára.

A jövőjével kapcsolatban egyelőre nem tervez konkrétan. „Mindig azon a területen szeretnék dolgozni, ahol a leghatékonyabban lehet az emberek érdekét érvényesíteni” – mondta.

A jelenlegi politikai környezetben azonban nem látja hatékonynak a pártpolitikát, és nem is tudná magát populistaként meghatározni. Szerinte ma Magyarországon a szavazatleadásnál nem a hitelesség számít, hanem az, hogy leváltják-e Orbán Viktort.

Úgy gondolja, most a véleménynyilvánítás és a tartalomgyártás lehet a legjobb eszköz. Ha a jövőben változik a politikai kultúra, el tudja képzelni, hogy politikusként dolgozzon, de ha nem történik szemléletváltás, akkor nem akar részt venni a pártpolitikai működésben. „Ebben a színházban, ami jelenleg nemcsak Magyarországon, de az egész világon a politikát jellemzi, nem vagyok hajlandó beszállni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Timothy Garton Ash: Orbán Viktor Milosevics sorsára juthat jövőre
Egyre világosabb, hogy a nagyhatalmak saját céljaik mentén próbálják befolyásolni az uniós országokat. Ash szerint Európa sorsa a következő években dőlhet el.


Timothy Garton Ash oxfordi professzor szerint ma Európában valóságos eszmei harc zajlik: a liberális és antiliberális, valamint az internacionalista és nacionalista nézőpontok csapnak össze. A világhírű történész szerint az Ukrajna elleni orosz invázió új korszakot nyitott a kontinensen – egy olyan időszakot, amelynek tétje Európa jövője, írja a HVG.

A professzor a Financial Times-ban megjelent véleménycikkében arról ír, hogy a földrész vezetői csak három komoly világpolitikai sokk után ismerték fel a rájuk leselkedő veszélyeket. Ezeket Vlagyimir Putyin orosz, Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök lépései idézték elő. Timothy Garton Ash szerint különösen érdekes, hogy az antiliberális erőket egyszerre támogatja Moszkva és Washington.

A történész kiemeli: Oroszország revansista törekvéseket folytat, vagyis annyi területet akar visszaszerezni a hajdani birodalomból, amennyit csak tud. Ebben jelenleg is hibrid háború eszközeit használja – ilyen például a szabotázs, a gyújtogatás, a digitális támadások és a dezinformáció. Putyin egyik fő szövetségese Kína, de India, Dél-Afrika és Brazília is egyre fontosabb szereplője ennek az új világrendnek.

Ash szerint az Egyesült Államok három szinten jelent kihívást a liberális Európa számára: geopolitikailag Ukrajna és a biztonsági garanciák miatt, gazdaságilag a vámok és a nacionalista piacvédelem révén, ideológiailag pedig azért, mert nyíltan az antiliberális európai pártok mellé állt.

A populista mozgalmakat főként a vidéki, szegényebb, kevésbé iskolázott rétegek támogatják – sokan közülük a migráció miatt érzik magukat kiszolgáltatottnak. A fiatalok ezzel szemben attól félnek, hogy rosszabb körülmények között élnek majd, mint a szüleik, ezért egyre többen állnak be az elitellenes pártok mögé.

A középpártiság hívei gyakran követik el azt a hibát, hogy bevándorlás témájában a szélsőjobboldali retorikát veszik át – véli Ash. Szerinte ugyanakkor fontos lenne, hogy egyszerre lépjenek fel hatékonyan az illegális határátlépések ellen, és közben elmagyarázzák, miért van szükség külső munkaerőre.

A professzor úgy látja, szükség van erős, hiteles politikai vezetőkre, mert például Orbán Viktor a legsikeresebb demagóg Európában – de most kihívója akadt Magyar Péter személyében.

A jövő évi választás szerinte nem lesz sem szabad, sem tisztességes, mégis „meg lehet vívni a kellőképpen népszerűtlen hatalom ellen” – ahogy azt Szlobodan Milosevics is megtapasztalta 2000-ben.

Lengyelországban egyre több fiatalnak van elege abból, hogy két idős politikus, Jaroslaw Kaczynski és Donald Tusk folyamatosan civakodik. Franciaországban pedig az lesz a meghatározó, hogy ki száll szembe Marine Le Pennel vagy Jordan Bardellával az elnökválasztáson.

Ash szerint ha a liberális Európa sikerrel jár a nemzeti küzdelmekben, támogatja Ukrajnát, és az USA-ban négy év múlva a transzatlanti együttműködés hívei kerülnek fölénybe, akkor „egy ragyogó új korszak kezdete lehet a földrészen”. Hozzáteszi: „Nem valószínű, de elképzelhető.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Kilőttük a magyar gazdaságot, elrepült már önök mellett, Tibor?
A humorista odaszúrt Orbán Viktornak, de Magyar Pétert sem kímélte. Új videója fő témája a Pride és a felvonulás körüli közéleti események voltak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 01.



A ragyogás című film széthulló elméjű főszereplőjéhez hasonlítja Orbán Viktort legfrissebb videója bevezetésében Pottyondy Edina.

„A főni megkattant, és a baltáját élesíti” - mondja a humorista.

Ezután szóba kerül a Kapu Tiborral készített miniszterelnöki interjú is, amikor Orbán arról kérdezte a magyar űrhajóst, hogy látszik-e a Nemzetközi Űrállomásról a háború.

„Kilőttük a magyar gazdaságot, elrepült már önök mellett, Tibor? És a Várkonyi Andrea osztaléka látszik az űrből, Tibor?”

- parodizálta a kormányfőt Pottyondy.

A következő blokkban a betiltott Pride-ra tereli a szót a humorista. Miután összefoglalta a miniszterelnök évértékelőjétől a szombati, rekordrészvételt hozó felvonulásig tartó eseményeket, még a Tisza Párt vezetőjének is odaszúrt:

„Még Magyar Péter is kitöltötte a Pride-lottót, miután kihúzták a nyertes számokat, oylan átütő siker volt. Dicsőség Orbán Viktornak, hogy ezt is összehozta a valóban tévedhetetlen politikai géniusz.”

„A fenyegetőzés ellenére mégis az utcára ment töb százezer ember, és azt mondta, hogy dugjátok fel magatoknak a törvényeiteket! Lehet, hogy melegek vagyunk, de a buzik ti vagytok!”

A videóban kitér arra is, hogy mit gondol a Tisza Párt működéséről.

„Nekem azért egyre jobban hiányoznak a miniszterjelöltek, meg az államtitkár-aspiránsok és a legfontosabb közpolitikai elképzelések. Mert már van egy kevéske rossz tapasztalatom arról, hogy ha kormámnyprogram helyett annyit dobnak elém, hogy „Folytatjuk!”

A teljes videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: