SZEMPONT
A Rovatból

Pintér Károly: Kamala Harris félig indiai, félig fekete, sok múlik azon, mennyire tudja megszólítani a fehér, munkásosztálybeli szavazókat

Kamala Harris pillanatok alatt vált Donald Trump legesélyesebb kihívójává Joe Biden visszalépése után. Sok érv szól mellette, de legalább ennyi a kérdőjel is: mit szólnak az amerikai választók ahhoz, hogy színesbőrű, nő, és az abortusz egyik legharcosabb támogatója?


Kamala Harris már kedd reggelre összegyűjtötte a szükséges számú demokrata támogatót, hogy ő lehessen Donald Trump új kihívója Joe Biden visszalépése után. Igaz, ez még csak a támogató nyilatkozatokból rajzolódik ki, hivatalosan augusztus elején dől el, és Barack Obama volt amerikai elnök, valamint a képviselőház és a szenátus demokrata vezetői egyelőre nem sorakoztak fel Harris mögött. De az alelnöknek jelenleg nincs kihívója, és hatalmas helyzeti előnyben van azzal, hogy Joe Biden a rendelkezésére bocsájtotta a kampánystábját, valamint a pénzügyi forrásait. Ráadásul saját maga is több tízmillió dollárnyi felajánlást kapott néhány óra alatt a Demokrata Párt legnagyobb támogatóitól és kis adományozóktól.

Milyen esélyei vannak Kamala Harrisnek, aki győzelme esetén az első nő lehet az elnöki székben?

Erről beszélgettünk Pintér Károly Amerika-szakértővel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének vezetőjével.

– Biden visszalépett, és most az a kérdés, milyen út állhat Kamala Harris előtt?

– Először is, az még nem végleges, hogy Kamala Harris lesz Biden helyett a Demokrata Párt jelöltje. Erről hivatalosan az augusztusi chicagói demokrata nagygyűlés fog határozni. Az azonban egyértelmű, hogy ő tűnik a legvalószínűbb utódnak.

Elég komoly helyzeti előnye van, hiszen ő a hivatalban lévő alelnök.

Tehát ha mondjuk a jelenlegi elnökkel történne valami, akkor is ő lépne a helyébe. Ilyen értelemben, bár ez nem hivatalos, de kézenfekvő dolog, hogy a 2024-es elnökválasztás tekintetében is ő örökölje meg Biden pozícióját. Emellett szól az idő rövidsége is. Nemsokára az elnökválasztás célegyenesébe fordulunk. Kamala Harris jelenleg az egyik legismertebb demokrata politikus. Márpedig egy relatíve ismeretlen jelöltet a nulláról felépíteni elég kockázatos vállalkozás lenne.

– Ugyanakkor azt látjuk, hogy bár sokan beálltak Kamala Harris mögé, van egy-két nagy név, aki kivár, többek között Obama is, és nem lehet tudni, hogy miért? Van-e jelöltjük, akit még nem neveztek meg, vagy csupán egyfajta legitimizmusból, tehát amiatt, hogy "ne tűnjön koronázásnak" a jelöltté válás?

– Szerintem mindkét motiváció fennállhat. Sokan vannak, akik szeretnék a párt belső demokráciáját tiszteletben tartani, azaz szeretnék azt, hogy ne kiáltsák ki Kamala Harrist gyakorlatilag első szóra kijelölt utódnak, hiszen ne feledjük, hogy Biden az előválasztásokon nyerte el az elnökjelölti tisztséget. Igaz, hogy gyakorlatilag ellenfél nélkül, tehát nem volt ez nagyon nagy megpróbáltatás számára, de mégis végigjárta a Demokrata Párt saját szabályai által előírt kiválasztási mechanizmust.

Kamala Harris ezen nem ment végig, tehát ő nem a Demokrata Párt hivatalosan kiválasztott elnökjelöltje. Most már előválasztásra nyilván nincs idő, a párt nagygyűlésének kell hivatalosan döntenie.

Azért azt megelőlegezhetjük, hogy ha nem lép fel egy másik komoly demokrata rivális, akkor nyilvánvalóan Kamala Harris lesz a jelölt, akinek azután igen gyorsan ki kell találnia, ki lesz az alelnök-jelöltje, mert ez egyáltalán nem mellékes kérdés.

– Mi kellene ahhoz, hogy egy másik jelöltet állítsanak? Harris mögött ott van a kampánystáb, amit Biden egy az egyben átadott neki. Mindezt három hét alatt összegründolni, ahhoz hihetetlen erőforrás kell.

– Pontosan ezért tartom erősen valószínűtlennek, hogy ez bekövetkezne. Azt hiszem, hogy a Demokrata Párt igazán fajsúlyos figurái nem fognak ebbe a kockázatos vállalkozásba belemenni. Inkább az a taktika fog érvényesülni, amit végső soron Biden jelöltségénél is láttunk, azaz nem indult el senki komoly jelölt Bidennel szemben. Valószínűleg 2028-ra tartalékolták magukat. Az már más kérdés, hogy ha Kamala Harris most győzne, akkor az nekik nem feltétlenül jó hír, hiszen Kamala Harris, mint újonnan induló elnökjelölt, akár még nyolc évig elnök is maradhat.

– Harris fellépése hogyan változtathatja meg az esélyeket ebben a küzdelemben?

– Ezen a ponton még nagyon nehéz megmondani, de talán két nagyon általános hipotézist meg lehet fogalmazni. Az egyik, hogy Kamala Harrisnek biztos, hogy több esélye van a szavazók dinamizálására, megmozdítására, a választásban való részvételre buzdítására, mint Joe Bidennek. Nála némi túlzással bárki más esélyesebb jelöltként indul az elnökválasztáson, így Kamala Harris is. Ez nem azt jelenti, hogy Kamala Harris feltétlenül jó esélyekkel indulna Donald Trumppal szemben. Harris jobb jelöltje a jelenlegi Demokrata Pártnak, mint az idős, szellemileg már erősen hanyatló Joe Biden.

Ezzel együtt Harris nem túl népszerű politikus, és azok a kalkulációk, hogy jobb-e az, hogy nő, jobb-e az, hogy színesbőrű, nem egyértelműen pozitív vagy negatív vonások, hiszen nem tudjuk, hogy amennyivel több fekete szavazót, vagy amennyivel több nőt vonz be, annyival több fehér munkásosztálybeli szavazót riaszt-e el.

Mert Joe Biden egyébként viszonylag népszerű volt a fehér munkásosztály körében, és a választás egyik döntő helyszíne a közép-nyugati államok lehetnek. Pennsylvaniára, Michiganre, Wisconsinra gondolok elsősorban, ahol a fehér munkásosztálybeli szavazók aránya elég magas. Tehát, hogy őket Kamala Harris mennyire tudja jól megszólítani, az például döntő mozzanat lehet, adott esetben fontosabb, mint az, hogy mennyi feketét tud elvinni a szavazófülkékhez. Bár hozzáteszem, hogy ezekben az államokban számottevő fekete lakosság is van természetesen.

– Mely államokban fog eldőlni a választás?

– Azoknak az államoknak a köre, amelyek egyáltalán potenciálisan billegő államok vagy csatatér államok, meglehetősen szűk. Ez tíznél nem több állam.

A másik negyvenben ez a meccs, ha nem is 100 százalékosan, de 90 százalékos valószínűséggel már lefutott.

Az, hogy ki fog nyerni Kaliforniában, vagy ki fog nyerni Texasban, eddig sem volt kérdés. Kalifornia nagyon liberális, Texas erősen konzervatív állam, tehát ezeket az államokat totó nyelven fix egyesre lehet venni. Az egész amerikai elnökválasztás, ha földrajzi alapon nézzük, akkor azon dől el, ebben a 6, ha úgy vesszük 8, de 10-nél biztos, hogy nem több államban merre billen a mérleg nyelve. Középnyugaton ide tartozik a már említett Pennsylvania, Michigan, Wisconsin, ezek nagyon szorosak voltak 2016-ban és 2020-ban is, tehát ezek biztos, hogy most is nagyon szoros verseny elé néznek. 2020-ban, azaz a legutóbbi választás idején szoros eredményt hozott Arizona és Georgia is. Tehát ez a két másik olyan állam, amelyik biztos, hogy ebbe a körbe tartozik. Nevadát is ide sorolják, ami Arizonától északra fekszik.

Georgia átfordulása Biden javára óriási meglepetés volt 2020-ban. Jelenleg úgy néz ki, hogy ez nem fog bekövetkezni,

legalábbis Joe Biden jelöltsége esetén nem számoltak azzal, hogy Georgiát újra meg tudná nyerni. Hogy Kamala Harris meg tudja-e nyerni Georgiát, az egy nagyon jó kérdés.

– Mit érdemes tudni Kamala Harrisről?

– Kamala Harris 59 éves, eredetileg jogász végzettségű politikus, akinek az első politikai megbízatása a San Franciscó-i ügyészség volt. Azt tudni kell, hogy Amerikában az ügyészeket, mint állami hivatalnokokat nagyon sok helyen választják, nem kinevezik. Amíg Magyarországon az ügyész elvileg politikamentes megbízatás, Amerikában nem feltétlenül az, mert a városi, állami ügyészeket igen gyakran szavazással választják. Ezután Kalifornia állam szenátorává választatta magát. Ebben biztos, hogy segítette őt a származása, ami nagyon érdekes, apai ágról fekete, anyai ágon viszont indiai. Tehát ő egyszerre két módon nem fehér, vagy két módon színes bőrű, félig indiai és félig fekete, mármint afroamerikai származású.

2020-ban elindult a demokrata előválasztáson, de az egy kudarcos kampány volt. Sokan az egyik esélyest látták benne, ehhez képest a választókat nem nagyon tudta megszólítani, a kampánya nagyon gyorsan kudarcot vallott, és ki is szállt a versenyből.

Neki a 2020-as elnökválasztás kudarctörténet lett volna, ha Joe Biden azt nem mondja még az akkori pártnagygyűlés előtt, hogy mindenképpen egy nem fehér nőt fog alelnöknek jelölni, amivel tulajdonképpen eléggé beszűkítette a saját opcióit, mert olyan jelentékeny demokrata politikus, aki nem fehér nő lett volna, nem akadt olyan sok. Három-négy nevet emlegettek akkoriban, mint lehetséges alelnökjelölteket. Ebből a körből nyerte el Biden bizalmát, és így lett alelnök. Ő Bidennél alapvetően liberálisabb,

a Biden-kormányon belül egyértelműen ő volt az abortusz ügyének az egyik legharcosabb képviselője.

Ezt biztos, hogy a további kampányban is képviselni fogja, hiszen ez a demokraták egyik fontos hívószava a választók számára, hogy szavazzatok Kamala Harrisre, ha nem akarjátok, hogy a republikánusok „betiltsák” az abortuszt országszerte. Biztos, hogy célzott üzeneteket fogalmaz majd meg a feketék felé, akiket a demokratáknak nagyon nagy számban el kell vinni a szavazófülkékhez. És valószínűleg, már csak ügyészi mivoltából fakadóan is biztosan támadni fogja Trumpot annak kétes jogi ügyei miatt, ami miatt a rivális jelölt több büntetőeljárás alatt áll jelen pillanatban is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, milyük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk