prcikk: Pintér Károly: Kamala Harris félig indiai, félig fekete, sok múlik azon, mennyire tudja megszólítani a fehér, munkásosztálybeli szavazókat | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Pintér Károly: Kamala Harris félig indiai, félig fekete, sok múlik azon, mennyire tudja megszólítani a fehér, munkásosztálybeli szavazókat

Kamala Harris pillanatok alatt vált Donald Trump legesélyesebb kihívójává Joe Biden visszalépése után. Sok érv szól mellette, de legalább ennyi a kérdőjel is: mit szólnak az amerikai választók ahhoz, hogy színesbőrű, nő, és az abortusz egyik legharcosabb támogatója?


Kamala Harris már kedd reggelre összegyűjtötte a szükséges számú demokrata támogatót, hogy ő lehessen Donald Trump új kihívója Joe Biden visszalépése után. Igaz, ez még csak a támogató nyilatkozatokból rajzolódik ki, hivatalosan augusztus elején dől el, és Barack Obama volt amerikai elnök, valamint a képviselőház és a szenátus demokrata vezetői egyelőre nem sorakoztak fel Harris mögött. De az alelnöknek jelenleg nincs kihívója, és hatalmas helyzeti előnyben van azzal, hogy Joe Biden a rendelkezésére bocsájtotta a kampánystábját, valamint a pénzügyi forrásait. Ráadásul saját maga is több tízmillió dollárnyi felajánlást kapott néhány óra alatt a Demokrata Párt legnagyobb támogatóitól és kis adományozóktól.

Milyen esélyei vannak Kamala Harrisnek, aki győzelme esetén az első nő lehet az elnöki székben?

Erről beszélgettünk Pintér Károly Amerika-szakértővel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének vezetőjével.

– Biden visszalépett, és most az a kérdés, milyen út állhat Kamala Harris előtt?

– Először is, az még nem végleges, hogy Kamala Harris lesz Biden helyett a Demokrata Párt jelöltje. Erről hivatalosan az augusztusi chicagói demokrata nagygyűlés fog határozni. Az azonban egyértelmű, hogy ő tűnik a legvalószínűbb utódnak.

Elég komoly helyzeti előnye van, hiszen ő a hivatalban lévő alelnök.

Tehát ha mondjuk a jelenlegi elnökkel történne valami, akkor is ő lépne a helyébe. Ilyen értelemben, bár ez nem hivatalos, de kézenfekvő dolog, hogy a 2024-es elnökválasztás tekintetében is ő örökölje meg Biden pozícióját. Emellett szól az idő rövidsége is. Nemsokára az elnökválasztás célegyenesébe fordulunk. Kamala Harris jelenleg az egyik legismertebb demokrata politikus. Márpedig egy relatíve ismeretlen jelöltet a nulláról felépíteni elég kockázatos vállalkozás lenne.

– Ugyanakkor azt látjuk, hogy bár sokan beálltak Kamala Harris mögé, van egy-két nagy név, aki kivár, többek között Obama is, és nem lehet tudni, hogy miért? Van-e jelöltjük, akit még nem neveztek meg, vagy csupán egyfajta legitimizmusból, tehát amiatt, hogy "ne tűnjön koronázásnak" a jelöltté válás?

– Szerintem mindkét motiváció fennállhat. Sokan vannak, akik szeretnék a párt belső demokráciáját tiszteletben tartani, azaz szeretnék azt, hogy ne kiáltsák ki Kamala Harrist gyakorlatilag első szóra kijelölt utódnak, hiszen ne feledjük, hogy Biden az előválasztásokon nyerte el az elnökjelölti tisztséget. Igaz, hogy gyakorlatilag ellenfél nélkül, tehát nem volt ez nagyon nagy megpróbáltatás számára, de mégis végigjárta a Demokrata Párt saját szabályai által előírt kiválasztási mechanizmust.

Kamala Harris ezen nem ment végig, tehát ő nem a Demokrata Párt hivatalosan kiválasztott elnökjelöltje. Most már előválasztásra nyilván nincs idő, a párt nagygyűlésének kell hivatalosan döntenie.

Azért azt megelőlegezhetjük, hogy ha nem lép fel egy másik komoly demokrata rivális, akkor nyilvánvalóan Kamala Harris lesz a jelölt, akinek azután igen gyorsan ki kell találnia, ki lesz az alelnök-jelöltje, mert ez egyáltalán nem mellékes kérdés.

– Mi kellene ahhoz, hogy egy másik jelöltet állítsanak? Harris mögött ott van a kampánystáb, amit Biden egy az egyben átadott neki. Mindezt három hét alatt összegründolni, ahhoz hihetetlen erőforrás kell.

– Pontosan ezért tartom erősen valószínűtlennek, hogy ez bekövetkezne. Azt hiszem, hogy a Demokrata Párt igazán fajsúlyos figurái nem fognak ebbe a kockázatos vállalkozásba belemenni. Inkább az a taktika fog érvényesülni, amit végső soron Biden jelöltségénél is láttunk, azaz nem indult el senki komoly jelölt Bidennel szemben. Valószínűleg 2028-ra tartalékolták magukat. Az már más kérdés, hogy ha Kamala Harris most győzne, akkor az nekik nem feltétlenül jó hír, hiszen Kamala Harris, mint újonnan induló elnökjelölt, akár még nyolc évig elnök is maradhat.

– Harris fellépése hogyan változtathatja meg az esélyeket ebben a küzdelemben?

– Ezen a ponton még nagyon nehéz megmondani, de talán két nagyon általános hipotézist meg lehet fogalmazni. Az egyik, hogy Kamala Harrisnek biztos, hogy több esélye van a szavazók dinamizálására, megmozdítására, a választásban való részvételre buzdítására, mint Joe Bidennek. Nála némi túlzással bárki más esélyesebb jelöltként indul az elnökválasztáson, így Kamala Harris is. Ez nem azt jelenti, hogy Kamala Harris feltétlenül jó esélyekkel indulna Donald Trumppal szemben. Harris jobb jelöltje a jelenlegi Demokrata Pártnak, mint az idős, szellemileg már erősen hanyatló Joe Biden.

Ezzel együtt Harris nem túl népszerű politikus, és azok a kalkulációk, hogy jobb-e az, hogy nő, jobb-e az, hogy színesbőrű, nem egyértelműen pozitív vagy negatív vonások, hiszen nem tudjuk, hogy amennyivel több fekete szavazót, vagy amennyivel több nőt vonz be, annyival több fehér munkásosztálybeli szavazót riaszt-e el.

Mert Joe Biden egyébként viszonylag népszerű volt a fehér munkásosztály körében, és a választás egyik döntő helyszíne a közép-nyugati államok lehetnek. Pennsylvaniára, Michiganre, Wisconsinra gondolok elsősorban, ahol a fehér munkásosztálybeli szavazók aránya elég magas. Tehát, hogy őket Kamala Harris mennyire tudja jól megszólítani, az például döntő mozzanat lehet, adott esetben fontosabb, mint az, hogy mennyi feketét tud elvinni a szavazófülkékhez. Bár hozzáteszem, hogy ezekben az államokban számottevő fekete lakosság is van természetesen.

– Mely államokban fog eldőlni a választás?

– Azoknak az államoknak a köre, amelyek egyáltalán potenciálisan billegő államok vagy csatatér államok, meglehetősen szűk. Ez tíznél nem több állam.

A másik negyvenben ez a meccs, ha nem is 100 százalékosan, de 90 százalékos valószínűséggel már lefutott.

Az, hogy ki fog nyerni Kaliforniában, vagy ki fog nyerni Texasban, eddig sem volt kérdés. Kalifornia nagyon liberális, Texas erősen konzervatív állam, tehát ezeket az államokat totó nyelven fix egyesre lehet venni. Az egész amerikai elnökválasztás, ha földrajzi alapon nézzük, akkor azon dől el, ebben a 6, ha úgy vesszük 8, de 10-nél biztos, hogy nem több államban merre billen a mérleg nyelve. Középnyugaton ide tartozik a már említett Pennsylvania, Michigan, Wisconsin, ezek nagyon szorosak voltak 2016-ban és 2020-ban is, tehát ezek biztos, hogy most is nagyon szoros verseny elé néznek. 2020-ban, azaz a legutóbbi választás idején szoros eredményt hozott Arizona és Georgia is. Tehát ez a két másik olyan állam, amelyik biztos, hogy ebbe a körbe tartozik. Nevadát is ide sorolják, ami Arizonától északra fekszik.

Georgia átfordulása Biden javára óriási meglepetés volt 2020-ban. Jelenleg úgy néz ki, hogy ez nem fog bekövetkezni,

legalábbis Joe Biden jelöltsége esetén nem számoltak azzal, hogy Georgiát újra meg tudná nyerni. Hogy Kamala Harris meg tudja-e nyerni Georgiát, az egy nagyon jó kérdés.

– Mit érdemes tudni Kamala Harrisről?

– Kamala Harris 59 éves, eredetileg jogász végzettségű politikus, akinek az első politikai megbízatása a San Franciscó-i ügyészség volt. Azt tudni kell, hogy Amerikában az ügyészeket, mint állami hivatalnokokat nagyon sok helyen választják, nem kinevezik. Amíg Magyarországon az ügyész elvileg politikamentes megbízatás, Amerikában nem feltétlenül az, mert a városi, állami ügyészeket igen gyakran szavazással választják. Ezután Kalifornia állam szenátorává választatta magát. Ebben biztos, hogy segítette őt a származása, ami nagyon érdekes, apai ágról fekete, anyai ágon viszont indiai. Tehát ő egyszerre két módon nem fehér, vagy két módon színes bőrű, félig indiai és félig fekete, mármint afroamerikai származású.

2020-ban elindult a demokrata előválasztáson, de az egy kudarcos kampány volt. Sokan az egyik esélyest látták benne, ehhez képest a választókat nem nagyon tudta megszólítani, a kampánya nagyon gyorsan kudarcot vallott, és ki is szállt a versenyből.

Neki a 2020-as elnökválasztás kudarctörténet lett volna, ha Joe Biden azt nem mondja még az akkori pártnagygyűlés előtt, hogy mindenképpen egy nem fehér nőt fog alelnöknek jelölni, amivel tulajdonképpen eléggé beszűkítette a saját opcióit, mert olyan jelentékeny demokrata politikus, aki nem fehér nő lett volna, nem akadt olyan sok. Három-négy nevet emlegettek akkoriban, mint lehetséges alelnökjelölteket. Ebből a körből nyerte el Biden bizalmát, és így lett alelnök. Ő Bidennél alapvetően liberálisabb,

a Biden-kormányon belül egyértelműen ő volt az abortusz ügyének az egyik legharcosabb képviselője.

Ezt biztos, hogy a további kampányban is képviselni fogja, hiszen ez a demokraták egyik fontos hívószava a választók számára, hogy szavazzatok Kamala Harrisre, ha nem akarjátok, hogy a republikánusok „betiltsák” az abortuszt országszerte. Biztos, hogy célzott üzeneteket fogalmaz majd meg a feketék felé, akiket a demokratáknak nagyon nagy számban el kell vinni a szavazófülkékhez. És valószínűleg, már csak ügyészi mivoltából fakadóan is biztosan támadni fogja Trumpot annak kétes jogi ügyei miatt, ami miatt a rivális jelölt több büntetőeljárás alatt áll jelen pillanatban is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Önmerénylet, a választások elhalasztása, fizikai megsemmisítés - a Tisza programalkotási vezetője sorra vette, mi jöhet még
A Tisza politikusa a Facebookon reagált a szerb-magyar gázvezetéknél talált robbanószer hírére. Szerinte az akció mögött a Fidesz áll, mert egyedül nekik érdekük egy ilyen esemény.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 05.



Tanács Zoltán, a TISZA Párt programalkotásért felelős politikusa Facebook-posztban reagált Orbán Viktor miniszterelnök bejelentésére, miszerint a szerb hatóságok robbanószert találtak a Szerbiát és Magyarországot összekötő gázinfrastruktúránál.

A politikus bejegyzését azzal kezdi, hogy felteszi a kérdést, a miniszterelnök „még húsvétkor sem tud lenyugodni?” Tanács szerint ilyenkor mindenkinek a családjával kellene ünnepelnie, de a kormány ezt sem engedi meg. Hozzáteszi, szerinte már senki nem hisz a „hazug kormánynak”.

A posztban azt állítja, hogy

a TISZA Pártnak igaza lett, amikor hónapokkal ezelőtt „kémtollakra és titkosszolgálati beavatkozásra hívta fel a figyelmet”, és akkor is, amikor a párt vezetője egy újévi beszédben az önmerénylet lehetőségét vetette fel.

„Mára igazunk lett. Éppen a szemünk előtt zajlik mindez. Orbánék a vereség kapujában állnak. Egy hatalmas, megsemmisítő vereség kapujában. A Szőlő utca, a gödi halálgyár, és a legutóbbi kémsztori olyan csapásokat mért a hatalomra, amelyeket már nem fog túlélni” – írja Tanács, aki szerint az embereknek elegük van a kormányból. Úgy véli,

a kormány eddigi eszközei már nem működnek, és „ráléptünk” arra az útra, ahol „már nincs lejjebb”.

Tanács szerint „nem sok lépcsőfok maradt a pokolba és a diktatúrába vezető úton”, majd öt pontban vázolja, melyek ezek szerinte:

  1. Önmerénylet - a határokon kívül. Ahhoz láthatóan gyávák és bénák, meg túl hamar lebuknának, ha a határon belül próbálkoznának ezzel. Legalábbis egyelőre ezt gondolják. Ezért a baráti Szerbiához fordultak, ahol a hasonló autoriter elnök, vélhetően az orosz titkosszolgálatok támogatásával elő tud egy ilyet készíteni, és ezt innen elég nehezen tudják a független ajtó munkatársai ellenőrizni (bár a tippek erre vonatkozóan már február környékén befutottak hozzájuk). Jelenleg ez zajlik, nagy valószínűséggel erről szól a miniszterelnök bejelentése. Ma egyedül a Fidesznek érdeke, hogy bármi ilyen akció megtörténjen, ezért szinte biztos, hogy ők állnak emögött.
  2. Önmerénylet itthon.
    Ha nem fog beválni a külföldi önmerénylet, itthon fognak próbálkozni. Hazai kritikus infrastruktúra megtámadása, színlelt támadás egy védett személy ellen. Vajon meddig mennek el?

    Kisiklatnak egy vonatot (mondjuk az magától is megy, thx. Lázár János)? Leállítják az áramszolgáltatást egy fél megyében? Felrobbantják a köztévét? (Na jó, ez nem az érdekük.)

  3. A választások elhalasztása.
    Veszélyhelyzetre, terrorizmusra, ezekre a megrendezett támadásokra hivatkozva megpróbálhatják elhalasztani a választást. Ez a megsemmisítő vereség nyílt beismerése lenne.

    És semmi jóra nem vezetne. De lehet, hogy megkísérlik.

  4. A választások eredményének megsemmisítése.
    Tömeges provokációt tarthatnak a választások napján, verekedést, lázadást színlelnek, és erre hivatkozva beavatkoznak a választásokba, erre vagy csalásra hivatkozva megsemmisítik annak az eredményét.

    Ez már a kétségbeesett utómunka lenne, a nyílt diktatúra.

  5. Fizikai megsemmisítés. És persze próbálkozhatnak még az ellenzék vezetőinek fizikai kiiktatásával, akár a választások előtt, akár utána. Az oroszoknál ez bevett módszer: mérgezés, ablakon kiesés, eljátszott öngyilkosságok. A lejáratások nem váltak be, már csak ez maradt nekik.

A politikus szerint a kormány tagjai önmagukban nem cselekvőképesek, csak irányítanak. A poszt végén a rendőrökhöz, titkosszolgákhoz, katonákhoz és a TEK-esekhez fordul:

„Én nagyon bízom benne, hogy maradt annyi tisztesség az ilyen jellegű akciókban óhatatlanul közreműködő szervekben, a rendőrökben, a titkosszolgákban, a katonákban, a TEK-esekben, hogy lássák: mindaz, amire az utolsó 7 napban a választásokig politikai szintről érkező utasítást kapnak, nagyon jó eséllyel törvénytelen, szembemegy az esküjükkel,

az Alaptörvénnyel, a jogállamisággal és a becsülettel. Ne hagyjátok magatokat törvénytelenségbe sodorni! A politikusok el fognak tűnni a történelem süllyesztőjében, a bűneikért felelni fognak. Ne legyetek bűntársak ebben az utolsó hét napban.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Nem lehetnek érdekeltek abban, hogy a Tisza kerüljön kormányra” – Deák Dániel már a Mi Hazánk szavazóit győzködi, egyéniben szavazzanak a Fideszre
Több nemzeti radikális közszereplő is arra buzdítja a Mi Hazánk szimpatizánsait, hogy az egyéni körzetekben a Fidesz jelöltjeit támogassák. Az érvelés szerint a párt a 106 egyéni körzet egyikében sem tud nyerni, így az ott leadott szavazat elveszne.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 04.



Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Facebook-posztban fejtette ki véleményét arról, hogy szerinte miért kellene a Mi Hazánk szavazóinak az egyéni választókerületekben a Fidesz jelöltjeit támogatniuk.

Az elemző első pontjában felsorolja, hogy kik szólaltak meg az ügyben. Állítása szerint „Budaházy Edda, Budaházy György, a Kárpátia zenekar frontembere, Petrás János, Borbély Zsolt Attila, Mi Hazánk-közeli politológus után Sneider Tamás, a Jobbik korábbi elnöke is arra kéri a Mi Hazánk szavazóit, hogy egyéniben szavazzanak a Fidesz jelöltjeire.”

Deák Dániel úgy folytatja, hogy a Tisza egyértelműen az ukránpárti globalista elit pártja, „így a nemzeti szavazók – legyenek mérsékeltek vagy radikálisak – nem lehetnek érdekeltek abban, hogy a Tisza kerüljön kormányra.

Emiatt több nemzeti radikális is érzi, hogy nagy a tét a mostani választáson, ezért szólaltak most meg.” Harmadik pontjában

azt állítja, hogy mivel a Mi Hazánk országosan 6-8 százalék körüli támogatottsággal rendelkezik, a 106 egyéni körzet egyikében sem tudnak nyerni a jelöltjei, ezért a pártra egyéniben leadott szavazat szerinte elvesztegetett szavazat lehet.

Példát is hoz arra, amikor azt írja, a Mi Hazánk szavazói dönthetik el sok billegő egyéni körzet sorsát. „Egy példa: Fejér vármegye 04. számú egyéni választókerületében a Mi Hazánk szavazóin múlhat, hogy Lakatos Márk jóbarátja, Nagy Ervin lesz-e a körzet parlamenti képviselője.” Végül az elemző azzal zárja gondolatait, hogy

a Mi Hazánk szavazóinak fontos tudniuk, hogy ha egyéniben a Fidesz jelöltjeit támogatják, attól még a pártjuk bejut a parlamentbe, hiszen a listán leadott szavazat számít ebből a szempontból.

Hozzáteszi: „A felmérések szerint pedig a pártlistán meghaladja az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt a Mi Hazánk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András két napja megjósolta a szerbiai földgázvezeték elleni akciót
Az Oroszország szakértő április 2-án írt egy fiktív merényletről közösségi oldalán. Mindehhez részletes forgatókönyvet is mellékelt.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 05.



Két nappal ezelőtt posztolt Rácz András a Facebookon egy fiktív orosz választási beavatkozásról Piréziában. Az Oroszország szakértő akkor ezt írta:

„Mese egy fiktív orosz választási beavatkozásról Piréziában 2. - Zsíros Győző hamis zászlós akciója a gázellátás ellen Garibov ezredes őrjöngött. Az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU veterán Pirézia-szakértője egyre nehezebben viselte, hogy a piréz kormány még mindig a saját feje után megy. Bár az egyre rosszabb közvélemény-kutatási adatok azt mutatták, hogy Zsíros Győző piréz elnök választási kampánystábja valamint nagyon rosszul csinál, mégsem voltak hajlandóak változtatni - miközben lassan kifutnak az időből.

Mindezt természetesen a GRU felsővezetése, és az őket irányító Kreml is tudta. Éppen ezért utasították Garibov ezredest, hogy frissítse a korábban kidolgozott tervét a választás elhalasztására.

Az ugyanis most, tíz nappal az elnökválasztás előtt már jól látszott, hogy a várható eredményt megfordítani teljesen lehetetlen. Az összes, komolyan vehető kutatás azt mutatta, hogy Zsíros Győző kihívója, a fiatal, karizmatikus Piréz Pál bőven a hibahatáron túl vezet. Ráadásul, mivel Piréz Pál a karrierjét Zsíros Győző szárnyai alatt kezdte, pontosan ismeri azokat a módszereket, amikkel az öregedő autokrata mindezideáig hatalomban tudott maradni. Nem könnyű tehát az a helyzet, amit Moszkvának meg kell oldania.

Garibov ezredes mindezt persze már korábban is tudta. Épp ezért javasolta két héttel ezelőtt, hogy hamis zászlós önmerényletet kellene végrehajtani a piréz olajellátás ellen, mégpedig úgy, hogy aztán a felelősséget az ukránokra lehessen hárítani. Garibov eredeti terve azzal számolt, hogy az olajellátás elleni "ukrán" akcióra hivatkozva szükségállapotot lehet bevezetni, és így elhalasztani a választást.

Közbeszólt azonban az Egyesült Államok háborúja Irán ellen, amely Trump elnök kezdeti dicsekvése ellenére nem ért véget néhány nap alatt, sőt, nem is látszik, hogy mikor és hogyan érhetne véget. Az pedig, hogy Irán lényegében zárva tartja a Hormuzi-szorost, olyan léptékű olajellátási feszültségeket okozott a világpiacon, ami nagyon kockázatossá tette volna, hogy Pirézia - morálisan kétségtelenül bármire képes - elnöke az ország olajellátása elleni akcióra hivatkozva halassza el a választást.

Előfordulhatott volna ugyanis olyan helyzet, hogy bár a terv első része sikerül - Zsíros Győzőék orosz segítséggel felrobbantanak néhány kulcsfontosságú olajlétesítményt, az akciót rákenik az ukránokra és az előállt energiaellátási válsághelyzetre hivatkozva elhalasztják a választást - , ám ezt követően olyan súlyos üzemanyag-hiány állna elő, hogy a lakosság a következő választáson kivédhetetlenül leváltaná Zsírost és rezsimjét.

További probléma, hogy Zsíros Győző és piperkőc honvédelmi minisztere, Hódfalvi Tóbiás kivezényelte a piréz katonaságot a kritikus infrastruktúra védelmére. Azt persze mindenki tudta, hogy a piréz katonák nem sokat tudnának tenni egy valódi ukrán dróntámadás ellen, hiszen ezeket a csapásokat még a sokkal tapasztaltabb és erősebb orosz légvédelem is se tudta teljesen elhárítani.

A katonák jelenléte kizárólag belpolitikai célokat szolgált: az egyenruha-mániás Zsíros Győző ezzel is akarta mutatni, hogy ő bizony képes megvédeni a haza legfontosabb létesítményeit. (Garibov szánakozó mosollyal gondolt vissza azokra a kezdeti jelentésekre, amelyek szerint a kivezényelt piréz katonák egy része nem is kapott éles lőszert.)

Viszont a katonák jelenléte a piréziai kritikus infrastruktúra mellett azt eredményezte, hogy bármiféle támadás ezek ellen a létesítmények ellen óhatatlanul olyan színben tűntette volna fel Zsírost és rezsimjét, hogy lám, lám, ezek látványosan képtelenek megvédeni a hazát, hiszen miközben ott parádéznak a katonák hetek óta, az "ukránok" mégis fel tudták robbantani XY létesítményt.

Garibovnak ekkor - az aznapi negyedik kávéja után - zseniális ötlete támadt. Mi lenne, ha Pirézia HATÁRAIN KÍVŰL történne az a bizonyos hamis zászlós merénylet? Hiszen a piréz energiaellátás két, kulcsfontosságú eleme is külföldről jön: az olaj egy része délnyugatról, Horvátországból, a gáz pedig délről, Szerbiából, a Török Áramlat vezetéken keresztül.

És tulajdonképpen, ha ezek valamelyike sérül, az ugyanúgy előállíthat energia-ellátása válsághelyzetet Piréziában - ráadásul úgy, hogy közben nem hülyét kellene csinálni az országon belüli létesítményeket védő piréz katonaságból sem.

Az olajvezeték elleni, hamis zászlós támadást Garibov a fenti, Iránnal kapcsolatos okokból azonnal elvetette.

A gázvezeték elleni akció viszont sokkal perspektivikusabbnak tűnt. Szerbia, mint helyszín olyan szempontból is ideális, hogy az ottani rezsim Oroszországgal és Piréziával is igen baráti kapcsolatot ápol, jó eséllyel meg lehet tehát őket kérni arra, hogy kicsit "nézzenek félre", amikor megszerveződik a hamis zászló művelet.

Egy olyan akció lehet ideális, ahol a használt eszközök egy része visszamarad, és egyértelműen Ukrajnához köthető. Garibov ukrán drónok, vagy robbanószerek felhasználásáról gondolkodik. Az ötödik éve tartó nagyléptékű háború alatt Oroszország rengeteg ukrán fegyvert zsákmányolt, Garibov hadmérnök kollégái pedig a GRU-nál ezeket alaposan kielemezték, megismerték. Nem tűnik lehetetlennek néhány zsákmányolt ukrán fegyvert Szerbiába juttatni és ott ezek felhasználásával végrehajtani egy hamis zászlós műveletet a Piréziát ellátó gázvezeték ellen.

Ha pedig nem minden fegyver semmisül meg, és ezek a fegyverek egyértelműen Ukrajnához köthetők (mert például csak az ukránok gyártják és használják), akkor Zsíros Győző és rezsimje a támadás után meggyőzően hibáztathatja majd Kijevet a történtekért. Ebben pedig a szerb kormány is minden bizonnyal partner lesz, mert nekik is érdekük Zsíros hatalomban maradása.

Garibov azt is tudta - nem véletlenül foglalkozott Piréziával évtizedek óta - , hogy a Török Áramlat vezetéken júniusra egyébként is terveztek egy, karbantartási okokból történő, körülbelül egyhetes leállást. Ha tehát valamikor a következő néhány napban a Török Áramlat vezeték a hamis zászlós művelet következtében leállna, akkor a javítás után szükséges ellenőrzéseket jól el lehetne végezni egy egyébként is betervezett, júniusi leállás előtt, illetve alatt.

Mire pedig esetleg kiderül, hogy a támadást mégsem az ukránok csinálták, addigra Zsíros Győző a szükségállapot idején kapott rendkívüli felhatalmazással már régen leszámolt Piréz Pállal és pártjával.

Ezek után pedig már természetesen gond nélkül meg tudja majd tartani az elhalasztott választást, a piréz demokrácia nagyobb dicsőségére.

Garibov ezredes megfőzte az ötödik kávéját és nekiállt írni.

Itt a mai mese vége. Ha érdekesnek találjátok, osszátok meg, hogy máshoz is eljusson a mese.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András a szerbiai robbanószerről: Ez kizárólag Orbán Viktornak és a Fidesz kampányának jó
A külpolitikai szakértő a szerb-magyar határnál talált robbanóanyagról beszélt. Szerinte egy esetleges ukrán szál megnevezése esetén a magyar kormány rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 05.



Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy robbanóanyagot találtak a magyar–szerb határ közelében húzódó gázvezeték mellett, Magyarkanizsa környékén. A vasárnap reggeli hírek után Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentette, hogy a szerb egységek nagy erejű robbanóanyagot és gyújtózsinórokat is azonosítottak a helyszínen. A szerb elnökkel folytatott telefonbeszélgetést követően Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap délutánra összehívta a védelmi tanácsot.

A szerb államfő Instagram-oldalán közölte, hogy „pusztító erejű” robbanószerről van szó, és a nyomozás folyamatban van. Orbán Viktor a közösségi oldalán erősítette meg, hogy egyeztetett a szerb vezetővel, és a történtek miatt ül össze a testület. A magyar ellátás szempontjából kulcsfontosságú Török Áramlat gázvezeték szerbiai szakaszánál történt az eset.

Rácz András külpolitikai szakértő a 24.hu-nak arról beszélt, hogy az akció időzítése rendkívül gyanús.

„Egy fiktív támadó fejével gondolkodva nagyon furcsa lenne most megkísérelni egy merényletet. Ez kizárólag Orbán Viktornak és a Fidesz kampányának jó. Senki másnak” – mondta a szakértő, aki szerint kulcsfontosságú lesz, hogy Belgrád mit kommunikál a lelet eredetéről.

„A szerb hatóságok megtalálták a robbanószert. Kulcsfontosságú lesz, mit kommunikálnak az eredetéről. Ha azt kommunikálják esetleg, hogy ukrán eredetű a robbanószer, az megágyazhat annak, hogy a magyar kormány erre hivatkozva rendkívüli intézkedéseket vezessen be a választás előtt.”

Rácz szerint az ukrán érintettség esélye nulla, mivel Kijevnek nem áll érdekében szembekerülni az őt fegyverekkel is ellátó Szerbiával. A szakértő az 1999-es moszkvai házrobbantásokhoz hasonlította a történteket, amelyek ürügyet szolgáltattak a második csecsen háború elindításához, és hozzátette, indokolt lenne egy nemzetközi vizsgálat a helyszínen.

Az ellenzéki oldalon Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, „Vučić kisegíti Orbánt egy vicces merényletkísérlettel”, az akciót pedig szánalmasnak nevezte. Jámbor András „önmerényletként” hivatkozott az esetre, és a titkosszolgálatok politikai célú felhasználásának lehetőségét vetette fel.


Link másolása
KÖVESS MINKET: