SZEMPONT
A Rovatból

Pintér Károly: Kamala Harris félig indiai, félig fekete, sok múlik azon, mennyire tudja megszólítani a fehér, munkásosztálybeli szavazókat

Kamala Harris pillanatok alatt vált Donald Trump legesélyesebb kihívójává Joe Biden visszalépése után. Sok érv szól mellette, de legalább ennyi a kérdőjel is: mit szólnak az amerikai választók ahhoz, hogy színesbőrű, nő, és az abortusz egyik legharcosabb támogatója?


Kamala Harris már kedd reggelre összegyűjtötte a szükséges számú demokrata támogatót, hogy ő lehessen Donald Trump új kihívója Joe Biden visszalépése után. Igaz, ez még csak a támogató nyilatkozatokból rajzolódik ki, hivatalosan augusztus elején dől el, és Barack Obama volt amerikai elnök, valamint a képviselőház és a szenátus demokrata vezetői egyelőre nem sorakoztak fel Harris mögött. De az alelnöknek jelenleg nincs kihívója, és hatalmas helyzeti előnyben van azzal, hogy Joe Biden a rendelkezésére bocsájtotta a kampánystábját, valamint a pénzügyi forrásait. Ráadásul saját maga is több tízmillió dollárnyi felajánlást kapott néhány óra alatt a Demokrata Párt legnagyobb támogatóitól és kis adományozóktól.

Milyen esélyei vannak Kamala Harrisnek, aki győzelme esetén az első nő lehet az elnöki székben?

Erről beszélgettünk Pintér Károly Amerika-szakértővel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének vezetőjével.

– Biden visszalépett, és most az a kérdés, milyen út állhat Kamala Harris előtt?

– Először is, az még nem végleges, hogy Kamala Harris lesz Biden helyett a Demokrata Párt jelöltje. Erről hivatalosan az augusztusi chicagói demokrata nagygyűlés fog határozni. Az azonban egyértelmű, hogy ő tűnik a legvalószínűbb utódnak.

Elég komoly helyzeti előnye van, hiszen ő a hivatalban lévő alelnök.

Tehát ha mondjuk a jelenlegi elnökkel történne valami, akkor is ő lépne a helyébe. Ilyen értelemben, bár ez nem hivatalos, de kézenfekvő dolog, hogy a 2024-es elnökválasztás tekintetében is ő örökölje meg Biden pozícióját. Emellett szól az idő rövidsége is. Nemsokára az elnökválasztás célegyenesébe fordulunk. Kamala Harris jelenleg az egyik legismertebb demokrata politikus. Márpedig egy relatíve ismeretlen jelöltet a nulláról felépíteni elég kockázatos vállalkozás lenne.

– Ugyanakkor azt látjuk, hogy bár sokan beálltak Kamala Harris mögé, van egy-két nagy név, aki kivár, többek között Obama is, és nem lehet tudni, hogy miért? Van-e jelöltjük, akit még nem neveztek meg, vagy csupán egyfajta legitimizmusból, tehát amiatt, hogy "ne tűnjön koronázásnak" a jelöltté válás?

– Szerintem mindkét motiváció fennállhat. Sokan vannak, akik szeretnék a párt belső demokráciáját tiszteletben tartani, azaz szeretnék azt, hogy ne kiáltsák ki Kamala Harrist gyakorlatilag első szóra kijelölt utódnak, hiszen ne feledjük, hogy Biden az előválasztásokon nyerte el az elnökjelölti tisztséget. Igaz, hogy gyakorlatilag ellenfél nélkül, tehát nem volt ez nagyon nagy megpróbáltatás számára, de mégis végigjárta a Demokrata Párt saját szabályai által előírt kiválasztási mechanizmust.

Kamala Harris ezen nem ment végig, tehát ő nem a Demokrata Párt hivatalosan kiválasztott elnökjelöltje. Most már előválasztásra nyilván nincs idő, a párt nagygyűlésének kell hivatalosan döntenie.

Azért azt megelőlegezhetjük, hogy ha nem lép fel egy másik komoly demokrata rivális, akkor nyilvánvalóan Kamala Harris lesz a jelölt, akinek azután igen gyorsan ki kell találnia, ki lesz az alelnök-jelöltje, mert ez egyáltalán nem mellékes kérdés.

– Mi kellene ahhoz, hogy egy másik jelöltet állítsanak? Harris mögött ott van a kampánystáb, amit Biden egy az egyben átadott neki. Mindezt három hét alatt összegründolni, ahhoz hihetetlen erőforrás kell.

– Pontosan ezért tartom erősen valószínűtlennek, hogy ez bekövetkezne. Azt hiszem, hogy a Demokrata Párt igazán fajsúlyos figurái nem fognak ebbe a kockázatos vállalkozásba belemenni. Inkább az a taktika fog érvényesülni, amit végső soron Biden jelöltségénél is láttunk, azaz nem indult el senki komoly jelölt Bidennel szemben. Valószínűleg 2028-ra tartalékolták magukat. Az már más kérdés, hogy ha Kamala Harris most győzne, akkor az nekik nem feltétlenül jó hír, hiszen Kamala Harris, mint újonnan induló elnökjelölt, akár még nyolc évig elnök is maradhat.

– Harris fellépése hogyan változtathatja meg az esélyeket ebben a küzdelemben?

– Ezen a ponton még nagyon nehéz megmondani, de talán két nagyon általános hipotézist meg lehet fogalmazni. Az egyik, hogy Kamala Harrisnek biztos, hogy több esélye van a szavazók dinamizálására, megmozdítására, a választásban való részvételre buzdítására, mint Joe Bidennek. Nála némi túlzással bárki más esélyesebb jelöltként indul az elnökválasztáson, így Kamala Harris is. Ez nem azt jelenti, hogy Kamala Harris feltétlenül jó esélyekkel indulna Donald Trumppal szemben. Harris jobb jelöltje a jelenlegi Demokrata Pártnak, mint az idős, szellemileg már erősen hanyatló Joe Biden.

Ezzel együtt Harris nem túl népszerű politikus, és azok a kalkulációk, hogy jobb-e az, hogy nő, jobb-e az, hogy színesbőrű, nem egyértelműen pozitív vagy negatív vonások, hiszen nem tudjuk, hogy amennyivel több fekete szavazót, vagy amennyivel több nőt vonz be, annyival több fehér munkásosztálybeli szavazót riaszt-e el.

Mert Joe Biden egyébként viszonylag népszerű volt a fehér munkásosztály körében, és a választás egyik döntő helyszíne a közép-nyugati államok lehetnek. Pennsylvaniára, Michiganre, Wisconsinra gondolok elsősorban, ahol a fehér munkásosztálybeli szavazók aránya elég magas. Tehát, hogy őket Kamala Harris mennyire tudja jól megszólítani, az például döntő mozzanat lehet, adott esetben fontosabb, mint az, hogy mennyi feketét tud elvinni a szavazófülkékhez. Bár hozzáteszem, hogy ezekben az államokban számottevő fekete lakosság is van természetesen.

– Mely államokban fog eldőlni a választás?

– Azoknak az államoknak a köre, amelyek egyáltalán potenciálisan billegő államok vagy csatatér államok, meglehetősen szűk. Ez tíznél nem több állam.

A másik negyvenben ez a meccs, ha nem is 100 százalékosan, de 90 százalékos valószínűséggel már lefutott.

Az, hogy ki fog nyerni Kaliforniában, vagy ki fog nyerni Texasban, eddig sem volt kérdés. Kalifornia nagyon liberális, Texas erősen konzervatív állam, tehát ezeket az államokat totó nyelven fix egyesre lehet venni. Az egész amerikai elnökválasztás, ha földrajzi alapon nézzük, akkor azon dől el, ebben a 6, ha úgy vesszük 8, de 10-nél biztos, hogy nem több államban merre billen a mérleg nyelve. Középnyugaton ide tartozik a már említett Pennsylvania, Michigan, Wisconsin, ezek nagyon szorosak voltak 2016-ban és 2020-ban is, tehát ezek biztos, hogy most is nagyon szoros verseny elé néznek. 2020-ban, azaz a legutóbbi választás idején szoros eredményt hozott Arizona és Georgia is. Tehát ez a két másik olyan állam, amelyik biztos, hogy ebbe a körbe tartozik. Nevadát is ide sorolják, ami Arizonától északra fekszik.

Georgia átfordulása Biden javára óriási meglepetés volt 2020-ban. Jelenleg úgy néz ki, hogy ez nem fog bekövetkezni,

legalábbis Joe Biden jelöltsége esetén nem számoltak azzal, hogy Georgiát újra meg tudná nyerni. Hogy Kamala Harris meg tudja-e nyerni Georgiát, az egy nagyon jó kérdés.

– Mit érdemes tudni Kamala Harrisről?

– Kamala Harris 59 éves, eredetileg jogász végzettségű politikus, akinek az első politikai megbízatása a San Franciscó-i ügyészség volt. Azt tudni kell, hogy Amerikában az ügyészeket, mint állami hivatalnokokat nagyon sok helyen választják, nem kinevezik. Amíg Magyarországon az ügyész elvileg politikamentes megbízatás, Amerikában nem feltétlenül az, mert a városi, állami ügyészeket igen gyakran szavazással választják. Ezután Kalifornia állam szenátorává választatta magát. Ebben biztos, hogy segítette őt a származása, ami nagyon érdekes, apai ágról fekete, anyai ágon viszont indiai. Tehát ő egyszerre két módon nem fehér, vagy két módon színes bőrű, félig indiai és félig fekete, mármint afroamerikai származású.

2020-ban elindult a demokrata előválasztáson, de az egy kudarcos kampány volt. Sokan az egyik esélyest látták benne, ehhez képest a választókat nem nagyon tudta megszólítani, a kampánya nagyon gyorsan kudarcot vallott, és ki is szállt a versenyből.

Neki a 2020-as elnökválasztás kudarctörténet lett volna, ha Joe Biden azt nem mondja még az akkori pártnagygyűlés előtt, hogy mindenképpen egy nem fehér nőt fog alelnöknek jelölni, amivel tulajdonképpen eléggé beszűkítette a saját opcióit, mert olyan jelentékeny demokrata politikus, aki nem fehér nő lett volna, nem akadt olyan sok. Három-négy nevet emlegettek akkoriban, mint lehetséges alelnökjelölteket. Ebből a körből nyerte el Biden bizalmát, és így lett alelnök. Ő Bidennél alapvetően liberálisabb,

a Biden-kormányon belül egyértelműen ő volt az abortusz ügyének az egyik legharcosabb képviselője.

Ezt biztos, hogy a további kampányban is képviselni fogja, hiszen ez a demokraták egyik fontos hívószava a választók számára, hogy szavazzatok Kamala Harrisre, ha nem akarjátok, hogy a republikánusok „betiltsák” az abortuszt országszerte. Biztos, hogy célzott üzeneteket fogalmaz majd meg a feketék felé, akiket a demokratáknak nagyon nagy számban el kell vinni a szavazófülkékhez. És valószínűleg, már csak ügyészi mivoltából fakadóan is biztosan támadni fogja Trumpot annak kétes jogi ügyei miatt, ami miatt a rivális jelölt több büntetőeljárás alatt áll jelen pillanatban is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a Washington Post állításai közül
A szakértő szerint a külügyminiszter szándékosan tereli a szót a megrendezett merényletről. Így próbálja elkerülni, hogy a valós időben történő, oroszoknak való jelentéseiről kelljen beszélnie.


Rácz András Oroszország-szakértő egy szombati Facebook-posztban elemezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reakcióját a Washington Post cikkére, amely egy állítólagos orosz titkosszolgálati tervről számolt be. A szakértő felidézi, hogy a lap arról írt, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SzVR) egy megrendezett merényletkísérletet javasolt Orbán Viktor választási esélyeinek javítására. Szijjártó Péter erre reagálva esztelen összeesküvésnek nevezte a tervet.

Rácz András szerint azonban nem ez az igazán érdekes, hanem az, amire a miniszter nem reagált. Azt írja:

„Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a cikk állításai közül. Belton ugyanis egy európai biztonsági szolgálatra hivatkozva tényként írja le azt is, hogy Szijjártó az EU-s találkozók szünetében rendszeresen felhívja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és tájékoztatja őt az elhangzottakról.”

A posztban Rácz szó szerint idézi a cikk vonatkozó angol nyelvű részét, majd úgy értelmezi, hogy ez tartalmilag azt jelenti, hogy a magyar külügyminiszter rendszeresen, valós időben tájékoztatja az orosz felet az EU-s megbeszélésekről.

„Ezt hívják a köznyelvben beszervezett ügynöknek vagy informátornak”

– állítja a szakértő. Hozzáteszi, Szijjártó ezzel szemben úgy tesz, mintha a cikknek ez a része el sem hangzott volna, és bár az önmerénylet tervét képtelenségnek nevezi, az őt érintő megállapításról nem beszél.

„Adja magát a kérdés, hogy vajon miért” – teszi fel a kérdést Rácz András. Szerinte az egyik elméleti lehetőség az, hogy a miniszter észre sem vette, hogy róla is szó van a cikkben, de ezt a lehetőséget elveti, mert a csapata valószínűleg szólt neki. A másik, valószínűbb lehetőségnek azt tartja, hogy

„azért nem cáfolja a vádat, mert ha nyíltan tagadná, akkor azzal azt kockáztatná, hogy valamelyik európai szolgálat esetleg kiszivárogtatja a bizonyítékokat arról, hogy igen, Szijjártó tényleg rendszeresen tájékoztatja Lavrovot.”

Rácz András szerint Catherine Belton újságíró közismerten jó forrásokkal rendelkezik, a Washington Post pedig nem az a lap, amely alap nélkül írna ilyesmit egy másik ország külügyminiszteréről. Úgy véli,

Szijjártó is biztos benne, hogy alapos bizonyítékok léteznek, ezért próbálja elterelni a figyelmet azzal, hogy hallgat róla.

A szakértő a posztját azzal a kérdéssel zárja, hogy mennyire normális, ha egy olyan ember Magyarország külügyminisztere, aki nem érzi fontosnak cáfolni egy ilyen vádat.

Rácz szerint „ha a NER-nek vége lesz, Szijjártó éppúgy Moszkvába fog menekülni, mint ahogyan a hozzá hasonlóan az oroszokkal igen szoros kapcsolatot ápoló egykori osztrák kollégája, Karin Kneissl tette 2023-ban.”

A Washington Post szombaton megjelent cikke belső orosz hírszerzési iratokra hivatkozva számolt be arról, hogy az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége a „Gamechanger” fedőnevű forgatókönyv részeként egy Orbán Viktor elleni megrendezett merényletkísérlet ötletét vetette fel. A Kreml dezinformációnak minősítette a beszámolót. A cikkben az is szerepel európai biztonsági tisztviselőkre hivatkozva, hogy Szijjártó Péter az EU-ülések szüneteiben rendszeresen hívta Szergej Lavrovot, és a lap megkeresésére a magyar miniszter nem reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Felföldi József: Ha egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen
A milliárdos nagyvállalkozó szerint a miniszterelnök kolbászos-pörköltös bejegyzései a rendszer elkényelmesedését jelképezik. Úgy véli, a hatalom anyagcseréje lelassult.


Felföldi József egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét, amelyben párhuzamot vont a hosszú ideje hatalmon lévő vezetők és a politikai rendszerek „elnehezedése” között. Bejegyzését azzal a gondolattal indítja, hogy a történelemben a birodalmak vezetői gyakran akkor nehezednek el, amikor túl régóta vannak hatalmon. Felföldi szerint egy ország vezetőjének megjelenése már nem egyszerűen esztétikai kérdés, hanem jelkép. Ezt követően arról ír, mit üzen számára Orbán Viktor közösségi oldalának „igencsak erőteljes gasztro vonulata”, megemlítve a pörkölteket, kolbászokat és a zsíros falatokat.

Álláspontja szerint az állandó evészet és az ezzel kéz a kézben járó elhízás szimbolikus jelentőséggel is bír.

„A hatalomnak is van anyagcseréje. Magyarországon pedig ez az anyagcsere mintha egyre lassabb lenne. A rendszer egyre több embert tart el, egyre több kiváltságot oszt ki, egyre több baráti vállalkozást hizlal fel közpénzből. Egyre több a lojalitásért járó jutalom, egyre több a rendszerhez tapadó érdek. A politikai test egyre vastagabb hájrétegeket növeszt magára”

– fogalmazott.

Hozzáteszi:

„Közben az ország izomzata, így az oktatás, az egészségügy, a versenyképes gazdasági rendszer egyre inkább sorvad, gyengül, roskadozik a teher alatt. Ez az igazi elhízás.”

Úgy véli, amikor egy állam túl sok energiát fordít saját magára, és túl keveset a társadalom mozgásban tartására, akkor elveszíti a rugalmasságát, és nem lesz képes gyorsan reagálni a kihívásokra. A vállalkozó szerint a történelem tele van ilyen rendszerekkel, amelyekben a hatalom önmagába záródik, a lakomák megszaporodnak, a fogások pedig pazarlóbbak lesznek, mert a rendszer már nem követel fegyelmet.

„Egy ország vezetője mindig jelképpé válik. A megjelenése, a viselkedése, az életmódja mind üzen valamit arról, hogyan működik a rendszer körülötte. Ha egy vezetőn látszik a fegyelem, az azt üzeni, hogy a rendszer is fegyelmezett. Ha viszont egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen”

– írja.

A posztját azzal zárja: „Ezt csak úgy mellékesen leírtam. És további jó étvágyat kívánok Orbán úrnak.”

A debreceni édességipari milliárdos, akit a Quick Milk „varázsszívószál” miatt gyakran „szívószálpápaként” emlegetnek, 2025–2026 során egyre gyakrabban és élesebben nyilvánul meg közéleti kérdésekben.

Korábban is voltak konkrét, nagy visszhangot kiváltó megnyilvánulásai. 2025. november 5-én Iványi Gábor mellett állt ki, a vádemelést a miniszterelnök morális csődjének nevezve. 2026. január 19-én a „biztosvalasztas.hu” domain-ügy kapcsán „komoly arcvesztésről” írt, a felelősséget vezetői hibaként értelmezve. Február 5-én pedig Orbán azon kijelentésére reagált, miszerint „Fidesz nélkül” mindent elveszítene az ország, ezt az agresszor–áldozat viszony nyelvezetéhez hasonlítva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Tóth Gabi megtörte a csendet, ezért távolodott el tőle a nővére, Vera: Ez egy nehéz ügy, de nyilván a testvérem
A testvérek közötti nézeteltérés nem újkeletű, korábban a Megasztár tehetségkutató kapcsán is volt köztük feszültség, amikor Vera kritikával illette a műsort, amit a zsűriben ülő Gabi zokon vett.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. március 21.



„Többek között ő is eltávolodott a politikai nézeteim miatt” – mondta ki Tóth Gabi a nővéréről, Veráról, ezzel egyértelművé téve, hogy a testvéri kapcsolatukban a közéleti nézetkülönbségek is feszültséget okoznak. Bár mindketten hangsúlyozzák a köztük lévő szeretetet és a feltétlen érzelmi támogatást, a két énekesnő viszonya tudatosan meghúzott határok mentén működik.

A testvérpár közötti dinamikáról nemrégiben Tóth Vera beszélt őszintén az Én Kék Zónám című podcastben. Elmondta, hogy sokan biztatják, hogy „tanítsa rendre” a húgát, de ő ezt nem tartja a feladatának, és már nem is akarja megállítani Gabit a saját útján.

„Őszintén szólva, én nem tudom őt megállítani, és már nem is akarom. Elnézést kérek, 38 éves, el tudja dönteni, hogy akarja elszúrni vagy éppen előre vinni az életét. Mi támogatjuk őt érzelmileg, ha valamiben elcsúszik. Ez a legtöbb, amit tehetünk”

– szögezte le a Megasztár egykori győztese. Vera azt is elárulta, hogy a családi béke érdekében tudatosan kerüli a politikai témákat, amikor a húgával beszélget - írta a Blikk.

A családi összejöveteleken inkább Gabi kislányáról vagy a fellépéseiről érdeklődik. „Én messziről kerülöm vele a politizálást. Szerintem ennek nincs helye a családi vacsoránál, nem találom helyénvalónak ezt a témát” – magyarázta Vera, aki pszichológus segítségét is kérte ahhoz, hogy jobban tudja kezelni a húgával való kapcsolatát.

Tóth Gabi a Patrióta YouTube-csatornán reagált a helyzetre, megerősítve, hogy a világról alkotott eltérő képük valóban távolságot teremtett köztük. Az énekesnő azonban a nehézségek ellenére is kiáll a testvére mellett.

„Ezzel most megfogtál... Többek között ő is eltávolodott a politikai nézeteim miatt, mert nem feltétlenül gondolunk ugyanazt a világról. És ez egy nehéz ügy, de nyilván a testvérem, és mindig ott leszek bármiben, amiben kell neki, mert szeretem őt”

– fogalmazott.

A testvérek közötti nézeteltérés nem új keletű, korábban a Megasztár tehetségkutató kapcsán is volt köztük feszültség, amikor Vera kritikával illette a műsort, amit a zsűriben ülő Gabi zokon vett. Tóth Gabi közéleti szerepvállalása és politikai nézetei régóta megosztják a közvéleményt. Míg a kormányközeli média gyakran a nemzeti értékek melletti kiállásként mutatja be a megnyilvánulásait, addig a független és ellenzéki sajtó rendszeresen kritizálja a kormányhoz fűződő viszonya miatt. Maga az énekesnő egy 2024-es interjúban „tudatos karaktergyilkosságról” beszélt az őt ért támadásokkal kapcsolatban, és több alkalommal tagadta, hogy politikai kapcsolatai előnyhöz juttatnák a karrierjében.

A jelek szerint a két testvér mára megtalálta a módját, hogyan kezelje a köztük lévő különbségeket: Vera a tudatos távolságtartással és a magánéletre fókuszálással, Gabi pedig a testvéri szeretet és lojalitás hangsúlyozásával igyekszik fenntartani a családi harmóniát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem lennék meglepve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki az oroszok terveiről” - írja Panyi Szabolcs
Döbbenetes részleteket közölt egy újságíró a Washington Postra hivatkozva. A tervet az orosz külső hírszerzés, az SZVR készítette.


Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója a Facebookon írt arról, hogy a Washington Post újabb részleteket tudott meg a magyar választás orosz titkosszolgálati befolyásolásáról. Állítása szerint a lap egy orosz titkosszolgálati jelentéshez jutott hozzá, amelyet az SZVR, az orosz külső hírszerzés készített. Az újságíró szerint a „Fordulópont (Gamechanger) néven emlegetett stratégia szerint egy drasztikus műveletre lehet szükség ahhoz, hogy Orbán Viktort választási győzelemhez segítsék.” Panyi ezután szó szerint idézi a tervet:

„Az SZVR tervében azt fejtgetik, hogyan lehetne »gyökeresen átalakítani a választási kampány teljes dinamikáját« – mégpedig »egy Orbán Viktor elleni merénylet megrendezésével«.”

A poszt szerint az orosz tervet egy meg nem nevezett európai ország titkosszolgálata szerezte meg, és miután meggyőződött a hitelességéről, a dokumentumot a Washington Post szerzője, Catherine Belton is átvizsgálhatta. Panyi hozzáteszi, hogy Belton egykori moszkvai tudósító és a „Putyin emberei” című könyv szerzője. Az újságíró ezután az SZVR-jelentésből idéz:

„Egy ilyen esemény a kampány megítélését a társadalmi-gazdasági kérdések racionális teréből az érzelmi síkra tereli át, ahol a kulcstémákká az állam biztonsága, valamint a politikai rendszer stabilitása és védelme válnak”.

Azt is megemlíti, hogy a terv a Washington Post cikke szerint az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége, az Aktív Intézkedések Főosztálya számára készült.

Panyi leírja, hogy a Washington Post megpróbálta reagáltatni Kovács Zoltán nemzetközi sajtószóvivőt, de nem kapott választ, az SZVR nem kívánt reagálni, Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő pedig dezinformációnak nevezte az értesülést. Egy zárójeles részben egy magyar vonatkozást is kiemel:

„Az orosz hírszerzést vezető Szergej Nariskin fia, Andrej Nariskin és családja ugyanis magyar letelepedési kötvényes lett a 2010-es évek közepén a Rogán Antal-féle, offshore cégekkel megspékelt kötvényprogramban

– ezt akkoriban a Direkt36, a 444 és az orosz Novaja Gazeta derítette ki. 2022 őszén pedig a Direkt36-on azt is megírtam, hogy Andrej Nariskin hivatalos magyar lakcíme Rogán Antal propagandát és titkosszolgálatokat felügyelő miniszter régi barátja, a grúz-izraeli Shabtai Michaeli Deák Ferenc utcai (Fashion Street) ingatlanába volt bejelentve. Nariskin letelepedési engedélyét később visszavonták.”

Panyi Szabolcs szerint a Washington Post cikkéből más részletek is kiderülnek. Azt írja, a lap idéz egy európai nemzetbiztonsági tisztviselőt, aki megerősítette az ő korábbi, VSquare-en megjelent értesülését az orosz beavatkozásról. Eszerint a tisztviselő szolgálata is kapott információt arról, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) három embere Magyarországra érkezett a választás befolyásolására. Panyi idéz egy nyugati tisztviselőt is, aki a lapnak azt mondta:

„Orbán Oroszország egyik legjobb ügynöke volt. Nehéz elképzelni, hogy az oroszok ne lennének készenlétben, hogy segítsenek, ha a dolgok esetleg rosszra fordulnak.”

Végül egy személyes megjegyzést is fűz a témához:

„Tudom, hogy ezek a hírek nagyon durvák, és nem lennék meglepődve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki a választásig hátralévő időszakban az oroszok terveiről.

Nagyon fontos viszont, hogy megőrizzük mind a higgadtságunkat, mind a magyar államba és annak intézményeibe vetett hitünket.

Az orosz titkosszolgálatoknak ugyanis éppen az az egyik célja, hogy megrengessék a demokrácia és annak intézményei iránti bizalmunkat.

Nem a kormányról és annak vezetőiről beszélek – hanem a magyar államról és intézményeiről, és az ott dolgozó, azokat működtető sok tíz- és százezer becsületes, hazafias magyar állampolgárról. Hogy az ilyen orosz tervek és beavatkozási kísérletek meghiúsuljanak, ahhoz az ő munkájukra – például a rendvédelmi szervek és az elhárítás éberségére – van szükség.”

Néhány nappal a Washington Post cikke előtt a VSquare arról írt, hogy egy GRU-hoz kötődő, háromfős „politikai technológus” csapat hetek óta Budapesten tartózkodik, részben diplomáciai fedés alatt, a nagykövetségen. A jelentések szerint az akciót az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője, Szergej Kirijenko felügyeli, célja pedig a 2026. április 12-i választás befolyásolása. A művelet eszköztárában az online dezinformáció, karaktergyilkosságok és különböző tartalmak gyártása is szerepelhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: