SZEMPONT
A Rovatból

Pintér Károly a példátlanul szoros amerikai elnökválasztásról: Bizonytalanság lesz, főleg a nagyarányú levélszavazások miatt

Minden mérés, ami bármelyik jelölt győzelmét jósolja, hibahatáron belül van. A rendkívül szoros verseny és a rengeteg levélszavazat miatt az eredményhirdetés is elhúzódhat – mondja az Amerika-szakértő.


Ami biztos: magyar idő szerint hajnalban zárnak az Egyesült Államokban a szavazóhelyiségek. De minden idők legszorosabb versenye zajlik, a két jelölt között még az utolsó pillanatban is minden közvéleménykutató hibahatáron belüli különbséget mért országosan, és a legtöbb csatatérállamban is.

Pintér Károllyal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének vezetőjével arról beszélgettünk, mikorra születhet meg a végeredmény, és van-e bármi kapaszkodó azzal kapcsolatban, ki az esélyesebb.

– Bár a választás ma zajlik, de nem is biztos, hogy csak ezen a napon múlnak a dolgok, hiszen a korai szavazással a voksok nagy részét már leadták. Láthatunk, sejthetünk valamit most, mi lesz a végeredmény?

– Én úgy látom, hogy nem lehet ebben a pillanatban megmondani, ki nyeri ezt a választást. Bárki, akinek erről határozott álláspontja van, inkább a reményeit vagy a tippjét fogalmazza meg, nem valós tények vagy információk alapján jósol. Annyira szorosak a csatatérállamok közvélemény-kutatási adatai, hogy bármilyen egyértelmű jóslást eléggé fenntartásokkal kezelek. Egy átlagos közvélemény-kutatásnak, még a jó minőségűeknek is, minimum 3 százalék a hibahatára. Tehát ez azt jelenti, hogy bármit is jelent ki egy közvéleménykutató, abban plusz-mínusz összesen 6 százalék benne van. Gondoljon bele, 6 százalékos szórás! Tehát,

ha azt mondják, hogy egy államban Trump vezet 2 százalékkal, vagy Harris vezet 1 százalékkal, és ennél nagyobb különbségeket a legritkább esetben mértek, ez bőven benne van abban a bizonyos hibahatárban.

Ha ezeknek a közvélemény-kutatásoknak az átlagából indulunk ki, az látszik, hogy tényleg nagyon-nagyon-nagyon szoros az állás. Meglepő lenne, ha a csatatérállamok bármelyikében fölényes győzelmet aratna bármelyik jelölt. Szerintem lesz olyan állam, ahol 1%-nál kisebb lesz a különbség, és valószínűleg a többi államban sem lesz ez egy vagy maximum két százalékkal több. De hogy kinek a javára, ez itt a nagy kérdés, és ebben magam sem tudok állást foglalni.

– Ráadásul ezeknél a bizonyos csatatér-államoknál van a legnagyobb esély a torzításra. Bár az elektori rendszer azért lett kitalálva, hogy igazságosabb legyen a rendszer, de mára ez az arányosság legnagyobb akadálya. Emiatt történik meg, hogy olyan jelölt tud időről időre választást nyerni, akire országosan kevesebb szavazatot adnak le. Történhet ilyen most is?

– Simán megtörténhet, de hozzá kell tennem, hogy most a közvélemény-kutatások országosan is nagyon szorosak. Míg az elmúlt két választásnál vitán felül állt az, hogy a demokrata jelölt több szavazatot fog kapni országosan, most még ezt sem lehet teljesen biztosra venni, ugyanis

az országos közvélemény-kutatási adatok is meglepően szoros eredményeket mutatnak; az összesített közvélemény-kutatási átlagszámítások szerint is 1–1,5–2 százalékra saccolják maximum Harris előnyét.

De ez, ahogy korábban is mondtam, bőven hibahatáron belüli előny. Bár meglepődnék, ha Donald Trump megnyerné országosan az összes szavazatok többségét, de a jelenlegi ismereteinkbe ez is belefér. Az sem lenne vaskos meglepetés. Van egy olyan elmélet, miszerint Trump azokban az államokban erősödött valamennyit, amelyek egyébként erősen demokrata többségűek, elsősorban New Yorkban és Kaliforniában. Harris egyébként meggyőzően vezet mind a két államban, és vitán felül meg fogja nyerni ezeket az államokat, tehát ez a választás kimenetele szempontjából nem számít semmit.

– De ezeken a helyeken hiába erősödik Trump valamicskét, ha ott Harris nyer, akkor a győztes mindent visz alapon, az így szerzett szavazattöbblet elvész számára.

– Így van. Csak oda akarok kilyukadni, hogy az a fölényes többség, amit mind Hillary, mind Biden hozott Trumppal szemben, mára már nincs meg. Biden 7 millióval kapott több szavazatot négy évvel ezelőtt, mint Trump, ami fölényes győzelem lett volna. Ehhez képest tudjuk, hogy azon a hetvenvalahányezer szavazaton múlott a győzelme, amivel a négy csatatér-államot sikerült Trump elől elhalásznia.

Az elmúlt két választáson Trumpot rendszerint némileg alámérték a közvélemény-kutatók. Tehát vannak úgynevezett „rejtőzködő Trump-szimpatizánsok”, akik nem szívesen válaszolnak közvélemény-kutatásokra, így nehéz őket mérni a felmérésekben.

Ezek alapján olyan elmélet fogalmazódott meg az elmúlt két elnökválasztás tapasztalatai alapján, hogy Trump mindig jobban szerepel, mint ahogy a közvélemény-kutatások alapján várnák. Ez persze vagy igaz 2024-ben, vagy nem. Ha viszont így lenne, akkor simán lehet, hogy ez a szorosnak mért állás egy sima Trump-győzelmet eredményez, hiszen ha Trump valóban akár csak egy-két százalékkal erősebb mindegyik csatatér-államban, vagy azok zömében ahhoz képest, amit most mérnek, akkor simán elvihet a hét csatatérállamból hatot, vagy akár hetet, és az elektori kollégiumban sima győzelmet arathat, annak ellenére, hogy ettől ez még ugyanúgy egy szoros választás marad természetesen.

– A korábban kifejezetten a demokratákkal szimpatizáló Elon Musk stabilan átállt Trump mellé. A pénzén kívül ennek a lépésnek lehetett-e például valami hatása a választókra? Hiszen ő egy ikonikus ember. Bármennyire is megosztó a személyisége, de egész karrierjével az amerikai álmot szimbolizálja. Azt az amerikai álmot, ami lám, még mindig él.

– Számomra mindig is egy nagy kérdés volt az, hogy a különböző celebfiguráknak az egyik vagy másik jelölt melletti állásfoglalása mozdít-e érdemben bármit a kampányon. Nem zárom ki persze, hogy van olyan rajongó, aki azért szavaz Kamala Harrisre, mert Taylor Swift vagy Beyoncé, a másik híres énekesnő kiállt mellette. Ugyanúgy el tudom képzelni azt is, hogy vannak, akik Elon Muskért rajonganak, vagy tisztelik őt annyira, hogy ha ő ennyire Trump-párti, akkor ők is Trumpra szavaznak. De nem gondolnám, hogy ez mondjuk több százezres nagyságrendű elmozdulást jelentene. Gyakran a már eleve meglévő szimpátiáknak a megerősítéséről van szó inkább, mint mondjuk bizonytalan szavazók elmozdításáról. Bár az is igaz, hogy

Elon Musk például igen aktív az egyik csatatérállamban, Pennsylvaniában, még egy választási lottót is kitalált.

Naponta kisorsol egymillió dollárt azok között, akik Trump-párti szavazók.

– Mikor jönnek ki az első olyan exit pollok, amikre már azért érdemes felkapni a fejünket?

– Amerikában nem létezik kampánycsend, tehát nincs olyan jogszabály, ami megtiltaná bárkinek, hogy akár a választás napján exit pollokat készítsen és publikáljon. Ugyanakkor viszont nagy az információéhség. Én azt hiszem, hogy már az éjszaka során, de lehet, hogy már az este során ki fognak jönni különböző adatok, ha máshonnan nem, a keleti parti államokból. De ezekből még semmilyen érdemi következtetést nem nagyon lehet levonni. Nyilván lesznek részvételi adatok. A részvételi adatokat elég jól be lehet saccolni, hiszen több mint 80 millióan már leadták a szavazatukat, és ez becslések szerint körülbelül a várható részvételi aránynak a fele. Arról is vannak egymással részben vitatkozó teóriák, hogy a nagyobb részvételi arány kinek kedvez.

A többség azt mondja, hogy Harrisnek jobban kellenének a bizonytalan szavazók, mint Trumpnak, neki stabilabb, hűségesebb, lojálisabb szavazóbázisa van, azaz egy gyengébb részvételi arány Trumpnak kedvez.

Főként a szegényebb, nem fehér szavazók, elsősorban feketék, hispánok nagyobb arányú részvétele mindenképpen Harris számára lenne biztatóbb, de ezek megint csak indirekt feltevések. Szerintem a választás után közvetlenül, tehát hazai idő szerint szerda reggel még nem leszünk közelebb a megfejtéshez, kivéve azt az esetet, ha a közvéleménykutatók többsége tévedett, és valójában valamelyik jelölt mellett lényegesen nagyobb támogatottság áll, mint amit az eddigi mérések valószínűsítettek. Amennyiben van egy ilyen, eddig nem detektált elmozdulás, akkor elképzelhető, hogy valaki egyértelmű győzelmet arat, ahogy történt ez 2016-ban Trump esetében, akkor már másnap reggelre egyértelmű volt, hogy Trump győzött.

Én megmondom őszintén, hogy nem számítok erre, nagyobb esélyt látok arra, hogy bizonytalanság lesz, főleg a nagyarányú levélszavazások miatt.

2016-ban messze nem szavaztak még ennyien levélben. A Covid-időszak és a 2020-as választás következménye, hogy népszerű lett a levélben, illetve az előre szavazás. Legalább két olyan állam van, Pennsylvania és Wisconsin, ahol ezeket a szavazatokat el sem kezdik számolni addig, amíg le nem zárták az urnákat. Pennsylvaniában négy éve is eltartott még egy hétig, mire összeszámolták a levélszavazatokat.

Ha Pennsylvania olyan szoros, mint amilyennek a közvéleménykutatások saccolják, akkor könnyen lehet, hogy ott dől el a választás, akkor viszont Pennsylvania eredményeire még ennek a hétnek a végén se nagyon lehet számítani.

Én most inkább egy elhúzódó számolgatást valószínűsítek, elhúzódó bizonytalanságot a végső eredmény kimondásában, de ez sem biztos. Ugyanúgy lehetséges az is, hogy egyik vagy másik jelölt elektori értelemben meggyőző győzelmet arat. Azért mondom, hogy a szavazási eredmények tekintetében szerintem mindenképpen szoros választás lesz, de ettől még előállhat az elektori kollégium szintjén egy egyértelmű végeredmény viszonylag gyorsan.

– Időről időre felmerül, hogy talán el kéne hagyni az elektori rendszert, és közvetlenül kellene megválasztani az Egyesült Államok elnökét, így nem állna többet olyan helyzet elő, hogy az a jelölt válik elnökké, akire számszerűen kevesebben szavaztak. Mi ennek az akadálya?

– A legelső akadálya az, hogy alkotmánymódosítás lenne szükséges ehhez, viszont az amerikai alkotmányt módosítani igen-igen nehéz. Az alapító atyák úgy találták ki az amerikai alkotmánymódosítás rendszerét, hogy ahhoz gyakorlatilag konszenzus közeli politikai egyetértés kell, hiszen a kongresszus mindkét házának kétharmados többséggel kell megszavazni a módosítást, az elnöknek pedig alá kell írnia (ugye akár meg is vétózhatja...). De még ez sem elég hozzá, mert utána a tagállamoknak is ratifikálni kell, méghozzá minősített, háromnegyedes többséggel. Tehát 38 államnak a jelenlegi 50-ből ratifikálnia kell a kongresszus és az elnök által már jóváhagyott alkotmánymódosítási javaslatot ahhoz, hogy az az alkotmányba kerüljön. Ez egy nagyon nehéz, hosszú akadályverseny.

A jelenlegi amerikai politikai hangulatban nem tudnék olyan politikai témát találni, amivel kapcsolatban olyan országos konszenzus lenne, ami egy alkotmánymódosításhoz szükséges. Az elektori kollégium eltörlése biztos, hogy nem tartozik ezek közé, mert ennek a rendszernek vannak hívei Amerikában.

Egyrészt van egy hagyománytisztelet, hiszen ezt még az alapító atyák találták ki, amit meg kell őrizni, mert az alapító atyáknak nagyon erős kultusza van Amerikában. De vannak, akik gyakorlati érvekkel is támogatják az elektori kollégiumot, nevezetesen azzal, hogy a rendszer mégiscsak felértékeli a kisebb államokat, hiszen minden államnak annyi elektora van, ahány képviselője és szenátora, viszont minden államnak két szenátora van. Például az egészen jelentéktelen lakosságú államoknak, mint Alaszka, Wyoming vagy Észak-Dakota, szintén van három elektora, és ezt a három elektort ők a saját államuk szavazati eredménye szerint ítélik ide vagy oda egyik vagy másik jelöltnek.

Tehát az elektori kollégium arányaiban a kisebb államoknak nagyobb fontosságot ad.

Van egy mondás, miszerint a két parti városi elitek el tudnák dönteni bármilyen választás végeredményét, és akkor senkit nem érdekel, hogy a közép, a két part közötti Amerika mit gondol és kit támogatna jobban. Az elektori kollégiumot ilyen értelemben reprezentatívabbnak tartják az amerikai politikai nézetek sokféleségét tekintve, mint egy sima nemzeti népszavazást, ahol teljesen mindegy, hogy melyik régió vagy állam melyik jelöltet támogatja. Tehát ezért sem látok arra reális esélyt a belátható jövőben, hogy eltörölnék vagy lényegesen megváltoztatnák az elektori kollégiumot. Ennek ellenére az elektori kollégium jelenlegi működését holnap meg lehetne változtatni minden alkotmánymódosítás nélkül, ugyanis az sehol nincs benne az alkotmányban, hogy az elektoroknak 100%-ban kell az állami szavazásban győztes jelöltet támogatni. Ez nem alkotmányos előírás, ezt az egyes államok törvényei szabályozzák, nem is véletlenül az 50 államból 48-ban van csak ilyen szabály. Van két állam, egyik sem jelentékeny, Maine állam északkeleten és Nebraska állam középnyugaton, ahol például képviselői körzetenként számolják a szavazatokat, és képviselői körzetenként nyerhet egyik vagy másik jelölt.

Például a jelenlegi előrejelzések szerint Nebraskában Trump fog nyerni, de lesz egy elektori szavazata Harrisnek, Maine-ben pedig pont fordítva, Harris fog nyerni, de lesz egy elektori szavazata Trumpnak.

Tehát ott a kisebbség is tud elektori szavazatokat szerezni. Ha ezt a rendszert bevezetnék a másik 48 államban, vagy akárcsak a 48 állam döntő többségében, sokkal kiegyensúlyozottabb és egyben sokkal szorosabb lenne az elektori kollégium eredménye is. Csupán 48 államnak kellene egyforma módon módosítani a saját jogszabályait, nem mintha ez olyan egyszerű lenne.

De ezt azért nem teszik meg, mert ez az egyes államok fontosságát viszont leértékelné az elektori kollégiumban.

Tehát igazából az államok bizonyos értelemben féltékenyek egymásra, és azért nem osztják meg az elektori szavazataikat, hogy megőrizzék a saját relatív fontosságukat az elektori kollégiumon belül. De még egyszer mondom, egy ilyen változtatást az alkotmány nem akadályozna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán Kötcséről: Orbán figyelmeztette saját táborát, nem lehet büntetlenül eltávolodni a közösségtől
Orbán Viktor beszéde egyértelművé tette: komoly kihívónak érzi Magyar Pétert - mondja az elemző. Ha a kormányoldal el tudja hitetni, hogy a Tisza adóemelést tervez, az hatásos üzenet lehet, de erre nemzeti konzultációt szervezni Somogyi szerint választási csalás.


A Fidesz vasárnapi kötcsei piknikje idén nem a megszokott módon zajlott: az újságírók elől hermetikus kordonnal zárkóztak el, igaz, élőben közvetítették, amit meg akartak mutatni. Orbán Viktor beszédében azt mondta, ez most más: a csipkelődés elmarad, vigyázni kell a szavakra. Az ellenfelét „kiskakasnak” nevezte, megjegyezve, hogy a kiskakasból nem lesz nagy kakas. Azt állította, a méréseik szerint 106 körzetből 80-at nyernének, emellett új nemzeti konzultációt jelentett be „a kiszivárgott tiszás adóemeléssel kapcsolatban”. Beszéde végén félreérthetetlenül meg is fenyegette közönségét: „Mindent alá kell rendelni a közös győzelemnek, mostantól mindenki tegyen meg mindent, amit tud, mert, ismernek engem, nem vagyok olyan ember, aki fenyegetőzik és durváskodik, de semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve és minden el lesz rendezve.”

Magyar Péter kordonok nélkül megtartott beszédére hosszú sorokban érkeztek az autók és a buszok, hívei megtöltötték a kicsiny főteret. A Tisza elnöke bejelentette, ezzel az eseménnyel hivatalosan is elindult a párt választási kampánya, és élesedik a párt új mobilos applikációja, ami összefogja majd a támogatóikat. Magyar Péter arról beszélt, végre lezárják a „Gyurcsány–Orbán-korszakot”, és működő Magyarországot ígért, A puliitusra egyetlen szót írtak: adócsökkentés. Hogy ki nyerte a politikai szezonnyitót, arról Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk.

– Ott volt Kötcsén a kormányfő és az ellenzék vezetője is, így nagyon más volt az idei kötcsei piknik, mint az eddig megszokottak.

– Kötcsén eddig zárt körben hangzottak el a beszédek és a beszélgetések. Most először engedtek be nyilvánosságot, és először hallhattuk élőben a miniszterelnököt. Ez formai áttörés, amely a tényleges politikai verseny visszatérését jelzi. Magyar Péter részéről nem volt tartalmi újdonság, ő eddig is járta az országot, de ennyire közvetlen közelségben a miniszterelnökhöz beszédet mondani még nem láttuk. Beszéde hangsúlyai a megszokott érvrendszert követték,

az újdonságot inkább az jelentette, hogy Orbán egy kiszivárgott papírra hivatkozva nemzeti konzultációt helyezett kilátásba.

Ez egyszerre erős és kockázatos lépés: közvetlenül a Tisza Pártot célozza, azaz róla beszél, amivel el is ismeri, hogy komoly ellenfélként kezeli. Arról itt nem beszélve, hogy ennél egyértelműbb választási csalást is nehéz elképzelni: a kormány közpénzből pártkampányt finanszíroz. Ennél kevesebbért is, az Unió más országaiban kormányok szoktak lemondani.

– A miniszterelnök az Indexen megjelent, mindenféle aláírás nélküli „feljegyzésre” utalt, amit Magyar Péter hazugságnak nevezett, valamint Tarr Zoltán mondataira arról, hogy nem beszélhetnek mindenről, amíg nem nyerték meg a választásokat. Elképzelhető, hogy ez a kormánypártnak a lottóötös?

– Ez azon múlik, hogyan reagál a Tisza. Ha a kormányoldal el tudja hitetni, hogy az ellenfél adóemelést tervez, az hatásos üzenet lehet. Egy szegény országban erős a félelem attól, hogy az emberek még kevesebbet visznek majd haza, így ezzel erőteljesen mozgósítani lehet. Ilyen értelemben

ez kockázat a Tisza számára, amíg nem tudja hitelt érdemlően cáfolni vagy átkeretezni a vele szemben felhozott állításokat.

– A nyilvánosság kezelése mégis felemásra sikerült: volt élő közvetítés, ugyanakkor hermetikusan lezárták a rendezvényt, a sajtót mellékutcába szorították.

– És mindezt részben a Tiszára fogták, ami gyenge indoklás. A „biztonság érdekében” narratíva nevetségesnek hatott: Rogán Antal „szurkolótábor-szétválasztásos” hasonlata kifejezetten szerencsétlenül hangzott az újságírókra nézve, az újságírók ugyanis nem részei alapértelmezésben a szurkolótábornak. Látható volt az is, hogy

a kormánypárt azt akarta, a nap fő attrakciója kizárólag a miniszterelnöki beszéd legyen, ne az érkező közéleti szereplők alkalmi nyilatkozatai,

ezért is jött jól a terület elzárása az újságírók elől. Ez viszont éles ellentmondást teremtett: ha nyitottságot mutatnak, akkor mindezt a sajtó fizikailag elzárása ettől mindezt hitelteleníti.

– Amikor Magyar Péter megérkezett, a sajtó azonnal hozzá fordult, mert tőle lehetett kérdezni. Ő egy új applikációt is bejelentett, amely erősen emlékeztet a Tusványoson Orbán által bejelentett digitális polgári körökre.

– Ezek a részvételi és közösségimédia-technikák nem újak: platformépítés, alulról jövő ötletek gyűjtése, folyamatos online jelenlét. Orbán ugyanezt hangsúlyozta a saját oldalának: jelen kell lenni, aktívan kell működni az interneten. Kicsit ironikusan is hatott a beszédében, hogy egy monumentális világpolitikai vízió után azt kezdte el majdnem mondani, hogy hogyan kell bekapcsolni a számítógépet, és hogy mi az az internet. A kérdés persze az, ebből is érződik, hogy van-e elég aktív fideszes közösség, amelyik ezt a munkát elvégzi. Korábban volt. Van-e most is?

– Orbán azt is mondta, mostantól mindenki tegyen meg mindent a közös győzelemért, mert semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve.” Mit üzen ez?

– Figyelmeztetést a saját tábornak: nem lehet büntetlenül eltávolodni a közösségtől. Úgy látszik, csökken azok száma, akik a Fidesz sikeréért dolgoznak, ezért kellett fegyelmező jelzést adnia.

– Elhangzott még a kormányfőtől az is, hogy az ország 93 ezer négyzetkilométeres, „nem igaz, hogy pont ide, pont ekkor kellett Magyar Péternek rendezvényt szervezni”. Ez is a feszültség jele?

– Az. Ugyanakkor Orbán később azt hangsúlyozta, hogy „kicsi az ország, ezért nem engedhet meg magának rossz kormányt”. Kettős célt követ: egyszerre ébreszteni a saját tábort, mert kell a munkája, egyben megnyugtatni, hogy „80 helyen vezetünk, van tehát értelme velünk dolgozni”.

– Az EU-ról szóló elemzésében a versenyképesség csökkenését számokkal igazolta, de amikor a magyar gazdaság erejét állította szemben az Unió gyengülésével, már nem hozott adatokat.

– Több állítása is vitatható volt, és bizonyos tényezőket elhallgatott. Az Egyesült Államok szerepéről például nem esett szó. A külpolitikai kapcsolatok nála rendre az aktuális érdekekhez igazodnak: ha az érdek úgy hozza, közeledik egy szereplőhöz, ha nem, eltávolodik tőle. Ezt láttuk korábban más vezetők, például Meloni esetében, de mintha ez történne most Trumppal is, akiben csalódott, mert nem hozta meg a békét. Meg, persze semmit sem, amit Orbán a magyaroknak megígért: nem jöttek az amerikai befektetések egyelőre, nem lett új költségvetése az országnak.

– A nemzetközi szabályok helyett most „a nagyhatalmi játszmák ideje jön” – mondta Orbán. Ez a kijelentés egy kicsi ország szempontjából különösen kockázatosnak hangzik.

– Orbán azt gondolja, hogy ő „mindenkivel jóban” van, de ez az állapot erodálódik, mert nem lehet egyszerre mindenkivel jóban lenni. Nagyon udvariasan, de azért elmondta az amerikai álláspontot Trump, nem szeretné, hogy az oroszoktól Európában energiát vásároljanak. Nyilván itt a gázvásárlásról van szó. Mit tud erre Orbán mondani?

– Értékként említette, hogy a Fidesz-KDNP stabilan kormányoz hosszú ideje.

–Ezek a mondatok mind arról szólnak, hogy ez egy olyan érték, amit úgy kell hagyni, és ez pedig egyetlen egy módon történhet, ha őt választják meg újra és újra a magyarok. Viszont

ami szerintem még érdekes és akár vissza is üthet, mindenesetre kockázatos, hogy bevédte Matolcsyt.

Nyilvánosan megdicsérte Matolcsyt egy intézkedése okán. Ez a politika nyelvén azt jelenti, hogy hiába a világ legnagyobb bankrablásában vett részt az egykori jegybankelnök, akit egy egész ország utál beleértve a jobboldal táborát is, Orbán bevállalja ezt a kockázatot. Nem érzi problémának, hogy a Matolcsyt megvédje.

– Összességében mennyire volt erős a beszéd?

– Ha a ember nem néz utána az egyéb tényeknek, hanem egyszerűen csak mint egy politikusi beszédet hallgatja, akkor ennek a külpolitikai része igen markáns, nagyon sokfelé tekintő volt, úgy érezhette az ember magát, hogy egy mélyen átgondolt elemzői beszédet hall. De a miniszterelnök imázsát most nem egyetlen beszéd formálja, hanem az előzmények:

a Tiszával való folyamatos foglalkozás például azt jelzi, hogy komoly kihívónak érzik őket.

Egy beszéd önmagában nem fordít hangulatot; a környezet és a politikai dinamika dönti el, mennyire hat.

– A kormányfő a végén egyszerre sürgette a mozgósítást és ígért számonkérést a saját táborán belül. Mit olvas ki ebből?

– Azt, hogy szerinte még vezetnek, de a győzelem nem magától értetődő. A cél: tűzbe hozni a csapatot, ugyanakkor megakadályozni a kedvvesztést. Ezért hangzott el a „minden számon lesz kérve” üzenet.

– Visszatérve a kampánytechnikákra: Magyar Péter digitális platformja mennyiben kihívás?

– Formailag hasonló ahhoz, amit a kormányoldal hirdet: folyamatos online jelenlét, közösségi bevonás, kérdezz-felelek csatornák. A kihívás mindkét oldalnak az, hogy valódi önkéntes- és aktivistahátteret építsen, amely nemcsak jelen van, hanem dolgozik is.

– Kapu Tibor űrhajós megjelenése egy erősen pártjellegű rendezvényen mennyire volt ízléses?

– Újságírók és elemzők pártrendezvényeken való részvétele szakmailag problémás. Kapu Tibor esete más: ő világossá tette, hogy a projektje számára fontos, ahová hívják, elmegy, és ellenzéki, illetve kormánypárti fórumon egyaránt megszólal. Amíg nem áll ki egyik párt mellett sem, űrhajósként, szakmai minőségben elfogadható, hogy ilyen eseményeken megjelenjen.

– Mi volt a kötcsei nap tanulsága?

– A forma újszerűsége: az élő közvetítés és a fizikai zártság kombinációja erős jelzés a verseny kiéleződéséről.

A Tisza Párt központi témává vált, a kormányoldal pedig egyszerre próbál mozgósítani és bizonytalanságot eloszlatni.

A következő időszakot az dönti el, melyik oldal tud nagyobb fegyelmezettséggel és következetességgel élni az online és offline mozgósítás eszközeivel, illetve hogy 16 év kormányzás után eredendően mennyire untak már rá a választók a miniszterelnökre. Mert az a választás leginkább róla fog szólni, ezt Orbán és Magyar is tudja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Ha itt nem arról van szó, hogy valami cucc túl lett tolva, akkor Lázár agyát kicserélték a hatvanpusztai Frankenstein-kastélyban
A humorista legújabb videójában Putyin, Kim Dzsongun és Hszi Csin Ping pekingi találkozójáról, Szijjártó Péter részvételéről, Lázár János megszólalásairól, Tarr Zoltán szavairól és a kötcsei eseményekről is beszélt.


Újabb videóban vette górcső alá az elmúlt időszak közéleti eseményeit Pottyondy Edina. A humorista legújabb videójában először Vlagyimir Putyin, Kim Dzsongun és Hszi Csin Ping pekingi találkozójáról beszélt.

„Hát ilyen nyomasztó péniszjárást én legutóbb akkor láttam, amikor egy onlyfans modell egyetlen nap alatt ezer férfival bújt ágyba. A győzelem napi ünnepség és fegyverexpo nem csak egy nosztalgikus elvtársi találkozó volt Japán második világháborús legyőzésére emlékezve, hanem félreérthetetlen jele annak, hogy Donald Trump vámháborús mesterterve és külpolitikai pojácáskodása felbátorította a világ diktátorait. A nagypofájú, hantázó, puncimán, csőcserearcú, drivetter traft lakhajú ingatlanügynök fölényeskedése, hazudozásai, blöffjei és zsarolásai most beárazódtak” – fogalmazott Pottyondy, aki szerint

„ez a pszichotrió egyértelmű üzenet a nyugati világnak: Végetek kutyák! És üzenet Trumpnak: köszönünk mindent elnök úr, további sok sikert a békéhez. A vonulós maffiastiló sem véletlen. Illiberális védjegy. Amit a lemenő nap fényéből nem pótol vissza a viagra, azt gangsztázással oldják meg”.

A humorista Szijjártó Péterre is kitért.

„Az Orbán-család külügyminisztere nem csak együtt vonult a Trump ellen szerveződő koalícióval, hanem alázatosan elfoglalta a helyét az illiberális tornasorban, precízen szemléltetve, hogy mit is jelent utolsó csatlósnak lenni. Mondjuk nem lennék boldogabb attól sem, hogyha az első sorban menetelne, csak legalább azt látnám, hogy a személyes ambíciója túlmutat azon, hogy Lavrov hónaljszőre legyen, és a 14 éves gyerekét is magánrepülőgéppel utaztassa”

– fogalmazott Pottyondy.

A humorista aztán megemlítette a Tisza Párt adóprogramját, Tarr Zoltán szavait és az arra érkező kormányzati reakciót is.

„Van a hatvanpusztai kastélykomplexus ismeretlen célú alagsoránál is van lidércesebb: a Tisza-adó, az új halálkampány, az új nemzetpusztulás, az új démon, a többkulcsos adórendszer. Annyira veszélyes, annyira vállalhatatlan, hogy ilyen van a legtöbb nyugati országban, sőt még Kínában is. És ezt a népnyúzó szörnyűséget próbálják rátolni a Tiszára. Annyira veszélyes, annyira vállalhatatlan, hogy ilyen van a legtöbb nyugati országban, sőt még Kínában is.

És ezt a népnyúzó szörnyűséget próbálják rátolni a Tiszára. Meg persze azt, hogy adót akarnak emelni. És hiába cáfolják Magyar Péterék, hiába mondják el minden alkalommal, hogy nincs ilyen terv, sőt éppen hogy adót akarnak csökkenteni.

A Fidesz már ott tart, hogyha lúd, legyen kövér, elégetnek pár tízmilliárdot nemzeti konzultációra a nem létező Tiszasarcról. Kevésbé zavartatják magukat az igazságtól, mint Győzike a Kodály-módszertől. Annyira köti őket a valóság, mint a Toy Story íróit. Mondjuk nagyban megkönnyítette az állampárt helyzetét, hogy Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke egy fórumon elkezdett a politika helyett sunnyogás kell, különben a Fidesz kiforgatja a mondandót kommentbölcsességgel arcoskodni”

– fogalmazott a humorista, aki szerint „ezúttal nem egy ellenzéki Facebook profil, hanem egy kormányzásra készülő párt második embere adta elő a marketing Machiavellit”.

„Értem, hogy Tarr Zoltán azt hiszi, hogy a kiábrándult fideszes visszaábrándul, hogyha nem hall nemzeti lózungot és arrogáns hazudozást. De azért az művészet, hogy egyetlen mondattal sikerült olyan helyzetet teremtenie, hogy az ezer módon adóztató, katát eltörlő, különadókat kivető, világrekord áfát bevezető kormányzat, ami a 15%-os egykulcsos adóra rádobott 10-20-30% inflációt most azzal ijesztgethet, hogy jajaj, mire készül a Tisza” – jegyzi meg.

Pottyondy szerint

„legalább ennyire bizarr, hogy Orbán Viktor azzal akarja visszacsábítani a szavazóit, hogy Tarr Zoltán úgy csavarta a szót, mint digitális harcos a csípőjét egy Rakonczai Imre koncerten, a Főni felháborodik, ha a fideszes know-how-t egy tiszás adja elő, de ha Tarr Zoltán cinizmusa vállalhatatlan, akkor Lázár János ámokfutása hogy nem zavarja őket?”.

A humorista ezután bevágta Lázár János az ATV-ben arról beszélt, hogy a Fidesznek jobb hazugságai vannak, mint a Tiszának, illetve azt is, amikor a Tranziton azt mondta: „Nagyon szépen tudom magyarázni, hogy 15 évig miért nem csináltunk semmit, ez is egy képesség, és a Lázár-infók alkalmasak voltak arra, hogy ezt a képességemet még jobban tökélyre fejlesszem, és más fideszes társaimnak is jó szívvel ajánljam”.

„Be van kólázva, vagy speed, vagy mi a fasz? Ez már lassan a csurran-cseppen klip, csak nem az öreg diktátor, hanem a sunyi segédje kapta az igazságszérumot”

- fogalmaz Pottyondy, majd később hozzátette:

„Ha itt nem arról van szó, hogy valami cucc túl lett tolva, akkor Lázár agyát kicserélték a hatvanpusztai Frankenstein-kastélyban. Ez a fickó egy sima modorú, gátlástalan hazudozó volt. Most meg Kunhalmi Ágnes rossz képességű protekciós unokaöccse”.

A videóban végül a kötcsei események is szóba kerültek. Pottyondy szerint a Magyar-Orbán csatában nehéz eredményt hirdetni.

„A Tisza bemutatta a gazdasági tótumfaktumát, aki egy ex-fideszes államtitkár, az új alelnökét, aki egy nagyon szimpatikus asszony, és Magyar Péter ellopta a show jelentős részét azzal, hogy kordonok és rendőrsorfal mögé szorította a fideszes elitet. Ami eddig exkluzivitásnak és hatalomnak látszott, az most vergődésnek és gyávaságnak, hiába lett 24 év után most nyilvános a kötcsei Orbán-beszéd. A nemzetvezető sem volt különösebben izgi, viszont az nem látszott, hogy zavartatná magát a családja száz és ezermilliárdjaitól, vagy az állandósult gazdasági válságtól, vagy a közszolgáltatások leépülésétől. Pont olyan magabiztos volt most is, mint 5 éve, meg 10 éve, meg 15 éve. Vagy az van, hogy ez a faszi tökéletes színész, vagy egész egyszerűen nem tájékoztatják arról, hogy milyen a közhangulat. Vagy éppen annyira érdekli az ország állapota, mint a finn női biatlonbajnokság” – mondta Pottyondy, aki szerint Orbán Viktor beszédének végén „jött a szokásos keresztapa pillanat”.

„Megint elkattant az öreg, és fenyegetőzött egy sort”

– fogalmaz a humorista.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Akár a patás ördög is jöhet, akkor sem akarom a Fideszt” – ilyen volt Kötcse
A Szeretlek Magyarország videójában megmutatjuk, hogyan zárta el a rendőrség az embereket a Fidesz eseményétől, és az is kiderül, mit gondolnak a Tisza Párt szimpatizánsai Tarr Zoltán mondatairól.


Érdekes helyzet alakult ki vasárnap Kötcsén: egyszerre tartott rendezvényt a településen a Fidesz és a Tisza Párt is. A két esemény a települést is két részre osztotta: egy bizonyos ponton ugyanis kettéválasztották az érkezőket, egyik irányba a tiszások, míg a másikba a fideszesek mehettek.

Magyar Péterék eseménye körül nem voltak lezárások, viszont - ahogy a Szeretlek Magyarország videójában is látni - a kötcsei piknik helyszínét kordonokkal zárták körbe. Így a sajtó sem jutott sokáig, kollégáinkat is már az úton megállították és arrébb terelték. Emiatt némi vita is kialakult a rendőrökkel.

Miután Magyar Péter és a szimpatizánsai megérkeztek Balatonőszödről gyalog Kötcsére, stábunk a Tisza rendezvénye fel vette az irányt.

Magyar Péterrel még útközben, a Tisza-szimpatizánsokkal pedig már Kötcsén beszélgettünk többek között arról: mit gondolna, mit lehet tenni az ellen, hogy a kisebb településeken és az alacsony iskolázottságúak körében még mindig a Fidesz vezet.

„A mi belső felméréseink szerint és szerintem a megbízható felmérések szerint a kistelepüléseken már nagyon-nagyon közeli helyzet van. Van olyan felmérés, ami azt mutatja, hogy teljesen utolértük a Fideszt. De nyilván rengeteg feladatunk van még...”

- fogalmazott kérdésünkre Magyar Péter.

Hasonlóan vélekedtek a szimpatizánsai is: a többségük fontosnak tartja, hogy az ország minden pontjára eljuttassák a Tisza Párt üzeneteit.

Arról is megkérdeztük az embereket, hogy mit gondolnak a Tisza terveiről, például a nemrég bejelentett adóprogram kapcsán.

„Én azt gondolom, hogy amit most a Tisza ígér, az talán megoldható...bár nagyon félek tőle, hogy egyáltalán hogy fogják tudni megoldani. Azért én egy kicsit szkeptikus vagyok. Bár én továbbra is azt gondolom, hogy a Tisza nem ígér olyanokat, amik nem lehetnének betarthatók”

- mondta az egyik Tisza-szimpatizáns.

Az eseményen Tarr Zoltán kijelentéséről is beszélgettünk az emberekkel. A Tisza alelnöke egy belső fórumon beszélt a párt szja-val kapcsolatos terveiről. „Most nem lehet erről beszélgetni. Magunk között természetesen lehet, és majd ha ez kikerül, akkor magyarázkodok, de annak se lesz semmi értelme. Tehát magunk között lehet beszélgetni most, de egyébként nem lehet erről beszélgetni. És számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni. Ezért mondjuk azt nagyon határozottan, hogy nagyon sok mindent lehet, választást kell nyerni, és utána mindent lehet. Meg kell nyerni a választást. És ez nem azt jelenti, hogy mindenáron meg kell nyerni, nem azt jelenti, hogy hazudunk, füllentünk, hátba támadunk, hanem ahhoz, hogy eljussunk abba az állapotba, hogy lehessen normálisan beszélgetni, ahhoz meg kell teremteni ennek a feltételeit. Ennek a feltételeit úgy lehet megteremteni, hogy megnyerjük a választást” - fogalmazott Tarr a fórumon.

„Szerencsétlen mondat volt”

- mondta ezzel kapcsolatban a Szeretlek Magyarországnak egy tiszás Kötcsén.

„Annyira, de annyira meg kell gondolni, hogy mit, hogy mondjanak...mert nagyon egyenlőtlenek az erőviszonyok a propaganda és a Tisza között. Amibe bele tudnak kapaszkodni, abba aztán gyökerestől”

- fogalmazott egy másik szimpatizáns. De volt, aki szerint Tarr Zoltán kijelentésének semmilyen negatív hatása nem lesz.

„Én eléggé határozottan szoktam választani pártot. Mondjuk nem sokat választottam, de hogy ezt nem akarom, akik most vannak, az biztos. Akár a patás ördög is jöhet, akkor sem akarom a Fideszt”

- mondta egy másik tiszás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András a lengyelországi orosz drónokról: Nem egy NATO-orosz háború kezdetét látjuk éppen, de goromba provokáció, ami történik
A szakértő szerint az oroszok „harccal történő felderítést” végeznek. A céljuk a NATO válaszkészségének felmérése és politikai feszültségkeltés lehet.


Rácz András Oroszország-szakértő szerint nem egy NATO elleni orosz támadás kezdődött el akkor, amikor orosz drónok hatoltak be Lengyelország légterébe, majd azokat a lengyel hadsereg lelőtte. A szakértő a Facebook-oldalán osztotta meg a véleményét az esetről.

Azt írta: az orosz hadsereg jelenleg nem hajt végre semmilyen szokatlan műveletet, nem közelítik meg a NATO határait, és rakétahordozó bombázóikat sem vetik be.

„Nem egy NATO-orosz háború kezdetét látjuk éppen, nincs tehát ok pánikra. Ezzel együtt goromba provokáció, ami történik”

– fogalmazott Rácz.

Szerinte az is világos, hogy az orosz drónok berepülése szándékos volt. Korábban előfordult már, hogy egy-egy drón technikai hiba miatt sértette meg a lengyel vagy a litván légteret, vagy eltért a pályájáról a légvédelem tüze miatt. Most viszont egy több drónnal végrehajtott, mély behatolás történt – ez más lépték.

A szakértő szerint az orosz fél azt teszteli, mennyire képes a NATO megvédeni a saját légterét. Ezt az orosz katonai szlengben „razvedka bojem”-nek nevezik, vagyis harccal történő felderítésnek.

„Harcérintkezést provokálnak ki – jelen esetben drónokkal –, és azt vizsgálják, milyen reakciót ad a lengyel haderő, milyen reakciót ad a NATO”

– írta Rácz.

Szerinte az incidens akár a szeptember 12–18. között zajló orosz–fehérorosz Zapad–2025 hadgyakorlathoz is köthető. A litván, lett és ukrán hírszerzés is arra számít, hogy az orosz fél információs eszközökkel próbálja majd veszélyesebbnek láttatni a gyakorlatot, mint amilyen az valójában.

Rácz András szerint az oroszok célja lehetett az is, hogy éket verjenek Karol Nawrocki lengyel elnök és Donald Tusk miniszterelnök közé. Ha ez volt a terv, akkor úgy tűnik, nem sikerült: a két politikus – bár eltérő politikai oldalon állnak – együtt reagált a támadásra. A hosszabb távú következmények viszont még nem ismertek.

A mostani eset hatására Rácz szerint felgyorsulhatnak a megbeszélések arról, hogy a NATO-tagállamok kiterjesszék a légvédelmüket az Ukrajnával szomszédos megyékre is. Ez leginkább a Lengyelországgal és Romániával határos területeket érintené. Kárpátalját kevésbé, mert ha a többi térséget lefedi a légvédelem, onnan már nem valószínű, hogy bármi átrepülne – véli a szakértő.

Rácz András figyelmeztetett arra is, hogy a drónok roncsai, illetve a lehulló repeszek a földet érés után is veszélyt jelenthetnek.

„Nemcsak azért, mert akár az üzemanyag maradványai, akár a robbanótöltet (ha volt rajtuk) fel tudnak robbanni. Előfordul az is, hogy az oroszok robbanócsapdákat helyeznek a drónokba, azzal a céllal, hogy a földet ért gépeket megvizsgáló tűzszerészeket megöljék”

– tette hozzá Rácz András.


Link másolása
KÖVESS MINKET: