SZEMPONT
A Rovatból

Pintér Károly a példátlanul szoros amerikai elnökválasztásról: Bizonytalanság lesz, főleg a nagyarányú levélszavazások miatt

Minden mérés, ami bármelyik jelölt győzelmét jósolja, hibahatáron belül van. A rendkívül szoros verseny és a rengeteg levélszavazat miatt az eredményhirdetés is elhúzódhat – mondja az Amerika-szakértő.


Ami biztos: magyar idő szerint hajnalban zárnak az Egyesült Államokban a szavazóhelyiségek. De minden idők legszorosabb versenye zajlik, a két jelölt között még az utolsó pillanatban is minden közvéleménykutató hibahatáron belüli különbséget mért országosan, és a legtöbb csatatérállamban is.

Pintér Károllyal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének vezetőjével arról beszélgettünk, mikorra születhet meg a végeredmény, és van-e bármi kapaszkodó azzal kapcsolatban, ki az esélyesebb.

– Bár a választás ma zajlik, de nem is biztos, hogy csak ezen a napon múlnak a dolgok, hiszen a korai szavazással a voksok nagy részét már leadták. Láthatunk, sejthetünk valamit most, mi lesz a végeredmény?

– Én úgy látom, hogy nem lehet ebben a pillanatban megmondani, ki nyeri ezt a választást. Bárki, akinek erről határozott álláspontja van, inkább a reményeit vagy a tippjét fogalmazza meg, nem valós tények vagy információk alapján jósol. Annyira szorosak a csatatérállamok közvélemény-kutatási adatai, hogy bármilyen egyértelmű jóslást eléggé fenntartásokkal kezelek. Egy átlagos közvélemény-kutatásnak, még a jó minőségűeknek is, minimum 3 százalék a hibahatára. Tehát ez azt jelenti, hogy bármit is jelent ki egy közvéleménykutató, abban plusz-mínusz összesen 6 százalék benne van. Gondoljon bele, 6 százalékos szórás! Tehát,

ha azt mondják, hogy egy államban Trump vezet 2 százalékkal, vagy Harris vezet 1 százalékkal, és ennél nagyobb különbségeket a legritkább esetben mértek, ez bőven benne van abban a bizonyos hibahatárban.

Ha ezeknek a közvélemény-kutatásoknak az átlagából indulunk ki, az látszik, hogy tényleg nagyon-nagyon-nagyon szoros az állás. Meglepő lenne, ha a csatatérállamok bármelyikében fölényes győzelmet aratna bármelyik jelölt. Szerintem lesz olyan állam, ahol 1%-nál kisebb lesz a különbség, és valószínűleg a többi államban sem lesz ez egy vagy maximum két százalékkal több. De hogy kinek a javára, ez itt a nagy kérdés, és ebben magam sem tudok állást foglalni.

– Ráadásul ezeknél a bizonyos csatatér-államoknál van a legnagyobb esély a torzításra. Bár az elektori rendszer azért lett kitalálva, hogy igazságosabb legyen a rendszer, de mára ez az arányosság legnagyobb akadálya. Emiatt történik meg, hogy olyan jelölt tud időről időre választást nyerni, akire országosan kevesebb szavazatot adnak le. Történhet ilyen most is?

– Simán megtörténhet, de hozzá kell tennem, hogy most a közvélemény-kutatások országosan is nagyon szorosak. Míg az elmúlt két választásnál vitán felül állt az, hogy a demokrata jelölt több szavazatot fog kapni országosan, most még ezt sem lehet teljesen biztosra venni, ugyanis

az országos közvélemény-kutatási adatok is meglepően szoros eredményeket mutatnak; az összesített közvélemény-kutatási átlagszámítások szerint is 1–1,5–2 százalékra saccolják maximum Harris előnyét.

De ez, ahogy korábban is mondtam, bőven hibahatáron belüli előny. Bár meglepődnék, ha Donald Trump megnyerné országosan az összes szavazatok többségét, de a jelenlegi ismereteinkbe ez is belefér. Az sem lenne vaskos meglepetés. Van egy olyan elmélet, miszerint Trump azokban az államokban erősödött valamennyit, amelyek egyébként erősen demokrata többségűek, elsősorban New Yorkban és Kaliforniában. Harris egyébként meggyőzően vezet mind a két államban, és vitán felül meg fogja nyerni ezeket az államokat, tehát ez a választás kimenetele szempontjából nem számít semmit.

– De ezeken a helyeken hiába erősödik Trump valamicskét, ha ott Harris nyer, akkor a győztes mindent visz alapon, az így szerzett szavazattöbblet elvész számára.

– Így van. Csak oda akarok kilyukadni, hogy az a fölényes többség, amit mind Hillary, mind Biden hozott Trumppal szemben, mára már nincs meg. Biden 7 millióval kapott több szavazatot négy évvel ezelőtt, mint Trump, ami fölényes győzelem lett volna. Ehhez képest tudjuk, hogy azon a hetvenvalahányezer szavazaton múlott a győzelme, amivel a négy csatatér-államot sikerült Trump elől elhalásznia.

Az elmúlt két választáson Trumpot rendszerint némileg alámérték a közvélemény-kutatók. Tehát vannak úgynevezett „rejtőzködő Trump-szimpatizánsok”, akik nem szívesen válaszolnak közvélemény-kutatásokra, így nehéz őket mérni a felmérésekben.

Ezek alapján olyan elmélet fogalmazódott meg az elmúlt két elnökválasztás tapasztalatai alapján, hogy Trump mindig jobban szerepel, mint ahogy a közvélemény-kutatások alapján várnák. Ez persze vagy igaz 2024-ben, vagy nem. Ha viszont így lenne, akkor simán lehet, hogy ez a szorosnak mért állás egy sima Trump-győzelmet eredményez, hiszen ha Trump valóban akár csak egy-két százalékkal erősebb mindegyik csatatér-államban, vagy azok zömében ahhoz képest, amit most mérnek, akkor simán elvihet a hét csatatérállamból hatot, vagy akár hetet, és az elektori kollégiumban sima győzelmet arathat, annak ellenére, hogy ettől ez még ugyanúgy egy szoros választás marad természetesen.

– A korábban kifejezetten a demokratákkal szimpatizáló Elon Musk stabilan átállt Trump mellé. A pénzén kívül ennek a lépésnek lehetett-e például valami hatása a választókra? Hiszen ő egy ikonikus ember. Bármennyire is megosztó a személyisége, de egész karrierjével az amerikai álmot szimbolizálja. Azt az amerikai álmot, ami lám, még mindig él.

– Számomra mindig is egy nagy kérdés volt az, hogy a különböző celebfiguráknak az egyik vagy másik jelölt melletti állásfoglalása mozdít-e érdemben bármit a kampányon. Nem zárom ki persze, hogy van olyan rajongó, aki azért szavaz Kamala Harrisre, mert Taylor Swift vagy Beyoncé, a másik híres énekesnő kiállt mellette. Ugyanúgy el tudom képzelni azt is, hogy vannak, akik Elon Muskért rajonganak, vagy tisztelik őt annyira, hogy ha ő ennyire Trump-párti, akkor ők is Trumpra szavaznak. De nem gondolnám, hogy ez mondjuk több százezres nagyságrendű elmozdulást jelentene. Gyakran a már eleve meglévő szimpátiáknak a megerősítéséről van szó inkább, mint mondjuk bizonytalan szavazók elmozdításáról. Bár az is igaz, hogy

Elon Musk például igen aktív az egyik csatatérállamban, Pennsylvaniában, még egy választási lottót is kitalált.

Naponta kisorsol egymillió dollárt azok között, akik Trump-párti szavazók.

– Mikor jönnek ki az első olyan exit pollok, amikre már azért érdemes felkapni a fejünket?

– Amerikában nem létezik kampánycsend, tehát nincs olyan jogszabály, ami megtiltaná bárkinek, hogy akár a választás napján exit pollokat készítsen és publikáljon. Ugyanakkor viszont nagy az információéhség. Én azt hiszem, hogy már az éjszaka során, de lehet, hogy már az este során ki fognak jönni különböző adatok, ha máshonnan nem, a keleti parti államokból. De ezekből még semmilyen érdemi következtetést nem nagyon lehet levonni. Nyilván lesznek részvételi adatok. A részvételi adatokat elég jól be lehet saccolni, hiszen több mint 80 millióan már leadták a szavazatukat, és ez becslések szerint körülbelül a várható részvételi aránynak a fele. Arról is vannak egymással részben vitatkozó teóriák, hogy a nagyobb részvételi arány kinek kedvez.

A többség azt mondja, hogy Harrisnek jobban kellenének a bizonytalan szavazók, mint Trumpnak, neki stabilabb, hűségesebb, lojálisabb szavazóbázisa van, azaz egy gyengébb részvételi arány Trumpnak kedvez.

Főként a szegényebb, nem fehér szavazók, elsősorban feketék, hispánok nagyobb arányú részvétele mindenképpen Harris számára lenne biztatóbb, de ezek megint csak indirekt feltevések. Szerintem a választás után közvetlenül, tehát hazai idő szerint szerda reggel még nem leszünk közelebb a megfejtéshez, kivéve azt az esetet, ha a közvéleménykutatók többsége tévedett, és valójában valamelyik jelölt mellett lényegesen nagyobb támogatottság áll, mint amit az eddigi mérések valószínűsítettek. Amennyiben van egy ilyen, eddig nem detektált elmozdulás, akkor elképzelhető, hogy valaki egyértelmű győzelmet arat, ahogy történt ez 2016-ban Trump esetében, akkor már másnap reggelre egyértelmű volt, hogy Trump győzött.

Én megmondom őszintén, hogy nem számítok erre, nagyobb esélyt látok arra, hogy bizonytalanság lesz, főleg a nagyarányú levélszavazások miatt.

2016-ban messze nem szavaztak még ennyien levélben. A Covid-időszak és a 2020-as választás következménye, hogy népszerű lett a levélben, illetve az előre szavazás. Legalább két olyan állam van, Pennsylvania és Wisconsin, ahol ezeket a szavazatokat el sem kezdik számolni addig, amíg le nem zárták az urnákat. Pennsylvaniában négy éve is eltartott még egy hétig, mire összeszámolták a levélszavazatokat.

Ha Pennsylvania olyan szoros, mint amilyennek a közvéleménykutatások saccolják, akkor könnyen lehet, hogy ott dől el a választás, akkor viszont Pennsylvania eredményeire még ennek a hétnek a végén se nagyon lehet számítani.

Én most inkább egy elhúzódó számolgatást valószínűsítek, elhúzódó bizonytalanságot a végső eredmény kimondásában, de ez sem biztos. Ugyanúgy lehetséges az is, hogy egyik vagy másik jelölt elektori értelemben meggyőző győzelmet arat. Azért mondom, hogy a szavazási eredmények tekintetében szerintem mindenképpen szoros választás lesz, de ettől még előállhat az elektori kollégium szintjén egy egyértelmű végeredmény viszonylag gyorsan.

– Időről időre felmerül, hogy talán el kéne hagyni az elektori rendszert, és közvetlenül kellene megválasztani az Egyesült Államok elnökét, így nem állna többet olyan helyzet elő, hogy az a jelölt válik elnökké, akire számszerűen kevesebben szavaztak. Mi ennek az akadálya?

– A legelső akadálya az, hogy alkotmánymódosítás lenne szükséges ehhez, viszont az amerikai alkotmányt módosítani igen-igen nehéz. Az alapító atyák úgy találták ki az amerikai alkotmánymódosítás rendszerét, hogy ahhoz gyakorlatilag konszenzus közeli politikai egyetértés kell, hiszen a kongresszus mindkét házának kétharmados többséggel kell megszavazni a módosítást, az elnöknek pedig alá kell írnia (ugye akár meg is vétózhatja...). De még ez sem elég hozzá, mert utána a tagállamoknak is ratifikálni kell, méghozzá minősített, háromnegyedes többséggel. Tehát 38 államnak a jelenlegi 50-ből ratifikálnia kell a kongresszus és az elnök által már jóváhagyott alkotmánymódosítási javaslatot ahhoz, hogy az az alkotmányba kerüljön. Ez egy nagyon nehéz, hosszú akadályverseny.

A jelenlegi amerikai politikai hangulatban nem tudnék olyan politikai témát találni, amivel kapcsolatban olyan országos konszenzus lenne, ami egy alkotmánymódosításhoz szükséges. Az elektori kollégium eltörlése biztos, hogy nem tartozik ezek közé, mert ennek a rendszernek vannak hívei Amerikában.

Egyrészt van egy hagyománytisztelet, hiszen ezt még az alapító atyák találták ki, amit meg kell őrizni, mert az alapító atyáknak nagyon erős kultusza van Amerikában. De vannak, akik gyakorlati érvekkel is támogatják az elektori kollégiumot, nevezetesen azzal, hogy a rendszer mégiscsak felértékeli a kisebb államokat, hiszen minden államnak annyi elektora van, ahány képviselője és szenátora, viszont minden államnak két szenátora van. Például az egészen jelentéktelen lakosságú államoknak, mint Alaszka, Wyoming vagy Észak-Dakota, szintén van három elektora, és ezt a három elektort ők a saját államuk szavazati eredménye szerint ítélik ide vagy oda egyik vagy másik jelöltnek.

Tehát az elektori kollégium arányaiban a kisebb államoknak nagyobb fontosságot ad.

Van egy mondás, miszerint a két parti városi elitek el tudnák dönteni bármilyen választás végeredményét, és akkor senkit nem érdekel, hogy a közép, a két part közötti Amerika mit gondol és kit támogatna jobban. Az elektori kollégiumot ilyen értelemben reprezentatívabbnak tartják az amerikai politikai nézetek sokféleségét tekintve, mint egy sima nemzeti népszavazást, ahol teljesen mindegy, hogy melyik régió vagy állam melyik jelöltet támogatja. Tehát ezért sem látok arra reális esélyt a belátható jövőben, hogy eltörölnék vagy lényegesen megváltoztatnák az elektori kollégiumot. Ennek ellenére az elektori kollégium jelenlegi működését holnap meg lehetne változtatni minden alkotmánymódosítás nélkül, ugyanis az sehol nincs benne az alkotmányban, hogy az elektoroknak 100%-ban kell az állami szavazásban győztes jelöltet támogatni. Ez nem alkotmányos előírás, ezt az egyes államok törvényei szabályozzák, nem is véletlenül az 50 államból 48-ban van csak ilyen szabály. Van két állam, egyik sem jelentékeny, Maine állam északkeleten és Nebraska állam középnyugaton, ahol például képviselői körzetenként számolják a szavazatokat, és képviselői körzetenként nyerhet egyik vagy másik jelölt.

Például a jelenlegi előrejelzések szerint Nebraskában Trump fog nyerni, de lesz egy elektori szavazata Harrisnek, Maine-ben pedig pont fordítva, Harris fog nyerni, de lesz egy elektori szavazata Trumpnak.

Tehát ott a kisebbség is tud elektori szavazatokat szerezni. Ha ezt a rendszert bevezetnék a másik 48 államban, vagy akárcsak a 48 állam döntő többségében, sokkal kiegyensúlyozottabb és egyben sokkal szorosabb lenne az elektori kollégium eredménye is. Csupán 48 államnak kellene egyforma módon módosítani a saját jogszabályait, nem mintha ez olyan egyszerű lenne.

De ezt azért nem teszik meg, mert ez az egyes államok fontosságát viszont leértékelné az elektori kollégiumban.

Tehát igazából az államok bizonyos értelemben féltékenyek egymásra, és azért nem osztják meg az elektori szavazataikat, hogy megőrizzék a saját relatív fontosságukat az elektori kollégiumon belül. De még egyszer mondom, egy ilyen változtatást az alkotmány nem akadályozna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Küldje börtönbe, és majd meglátja, mi történik” - Iványi Gábor ügyében üzent a debreceni milliárdos Orbán Viktornak
Forronganak az indulatok az Iványi Gábor elleni vádemelés miatt. Felföldi József szerint a hatalom morális csődben van, innen már nincs lejjebb.


Felföldi József debreceni üzletember Facebook-posztban reagált arra, hogy az ügyészség vádat emelt Iványi Gábor lelkész és hét társa ellen. Bejegyzésében egyenesen Orbán Viktor miniszterelnöknek üzen, és az eseményt a kormányfő „morális csődjének utolsó mementójának” nevezi. Felföldi szerint „Innen már szerintem nincs lentebb.”

Az üzletember úgy látja, egy olyan 74 éves lelkipásztor kerülhet börtönbe, aki egész életében az elesetteket segítette, méghozzá egy „lökdösődésért”. Álláspontja szerint Iványiék csupán megvédték magukat egy „előre megrendelt kormányzati boszorkányüldözéssel” szemben, amikor a NAV munkatársai kutatást akartak tartani a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) központjában.

Felföldi szerint mindez éles ellentétben áll azzal, hogy más, a kormányhoz köthető ügyek szereplői szabadlábon vannak. „Bezzeg a pedofil Kaletától kezdve az MNB-t kifosztó Matolcsy-klánon át, a hivatalos nemzeti tolvajig (Mészáros Lölő) a teljes Fidesz-maffia szabadlábon élvezheti az életet” – írja, hozzátéve, hogy ez szerinte mindent elmond az Orbán-rezsimről.

A posztban Felföldi személyesen a miniszterelnököt szólítja meg, feltéve a kérdést:

„Mondja Viktor, ha belenéz a tükörbe, őszintén tud-e válaszolni arra a kérdésre, hogy mi maradt önben az egykori hitből és erkölcsből?”

Emlékezteti Orbánt, hogy egykor éppen Iványi Gáborra bízta gyermekei megkeresztelését, most pedig a parancsára mozgatott hatóságok „feszegetik az igazságszolgáltatás határait” vele szemben.

Az üzletember szerint Iványi Gábor azért vált a hatalom célpontjává, mert élő ellenpéldája mindannak, amit a kormány képvisel. Úgy véli, a lelkész megtestesíti az igazi kereszténységet.

„Nem véletlenül támadja őt. Ő egy élő példa. Egyben ellenpélda. Példa arra, mit is jelent kereszténynek lenni. És az önök tökéletes ellenpéldája. A kereszténység nem hatalom és nem félelem. A kereszténység nem egy elit klub.

Isten mindenkit szeret. Nem csak azokat akiket önök el- és befogadnak a társadalom szűk szegletéből. Iványi Gábor az élő parázsa mindannak, amiről ön és rendszere csak beszél. És aztán soha nem a szerint cselekednek.”

Felföldi azzal zárja sorait, hogy az emberek nem fogják hagyni, hogy Iványi életművét megsemmisítsék, és egyenesen figyelmezteti a miniszterelnököt. „Küldje börtönbe, és majd meglátja, mi történik.”

A Központi Nyomozó Főügyészség csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat Iványi Gábor és hét "társa", köztük Gurmai Zita (MSZP), Donáth Anna (Momentum) és Szél Bernadett volt országgyűlési képviselők ellen.

A vád szerint 2022. február 21-én, a NAV Dankó utcai székházban tartott házkutatása során erőszakosan próbálták megakadályozni a pénzügyőrök munkáját. Az ügyészség szerint a helyszínen lévők Iványit a NAV-osok sorfala felé kezdték tolni, hogy bejussanak az épületbe.

A hivatalos személy elleni erőszak bűntettéért a törvény szerint a csoport vezetőjére 5–10 év, míg a résztvevőkre 2–8 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Az ellenzéki politikusok és a MET képviselői az eljárást mindvégig politikailag motiváltnak nevezték, és tagadták, hogy erőszak történt volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, milyük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk