SZEMPONT

Pikó András: Bement az ember, mondta, hogy rászoruló, elhittük neki, megkapta a pénzt

Az újrázó józsefvárosi polgármester és csapata arra a legbüszkébb, hogy egyetlen fillér sem maradt a költségvetésben, amit a rászoruló családok megsegítésére szántak. És rengeteget spóroltak a közbeszerzéseken.

Fischer Gábor - szmo.hu
2024. június 29.

Öldöklő harc ment Józsefvárosért 2019-ben, amikor a korábban Kocsis Máté, akkor már Sára Botond által vezetett kerületben is erős ellenzéki összefogással Pikó András győzött a Fidesszel szemben. De nemcsak ő, hanem az egyéni választókerületekben is biztos többséget szerzett az akkori összefogás. Ezt az eredményt ismételte meg Pikó András most is, nagyobb szavazataránnyal, ugyanolyan többséget szerezve a képviselőtestületben is. Pedig ez a második alkalom nehezített pálya volt.

A helyi MSZP ugyanis saját képviselő-jelölteket indított el minden körzetben.

Mindezt azért, mert nem fogadták el, hogy a polgármester az addigi szocialista képviselők munkáját nem tartotta jónak, ezért nem őket indította a csapatában. Az eredmény végül még egyértelműbb győzelem lett, a szocialisták pedig egyetlen képviselőt tudtak bejuttatni, őt is csak kompenzációs listáról.

Miközben, ide tartozik a Palotanegyed is, fényűző épületekkel és a Nemzeti Múzeummal, Józsefváros Budapest nem éppen gazdag kerületei közé tartozik, így a megoldandó problémák sem egyszerűek. Pikó Andrással beszélgettünk arról, miként maradhat talpon ilyen körülmények között a kerület.

– Hogyan lehetett ilyen kormánypárti ellenszélben hatékonyan működtetni a kerületet? Kívülről úgy tűnt, hogy szinte a semmiből kell nemcsak működtetni, de fejleszteni is Józsefvárost.

– Természetesen nem nulla forintból gazdálkodtunk. Talán az a különbség, hogy mi a Fidesszel szemben megbecsüljük a ránk bízott pénzt, és azt teljes egészében Józsefvárosra költjük. A kerületi költségvetés 40 milliárd forint fölött van. Ebben benne van az iparűzési adó, benne vannak az ingatlanértékesítésből származó bevételek, és az állami normatíva, amely folyamatosan csökken, arányaiban egyre kevesebbre elegendő. Nem fedezi a ránk bízott feladatok ellátását. Azonban, amivel mégis megteremtettük magunknak a fejlesztési lehetőségeket,

az a nagyon szigorú antikorrupciós politika és az átláthatóság. Ez forintosítható is, az elmúlt ciklusban hozzávetőlegesen 5 milliárd forintot jelentett.

Azaz ennyivel költöttünk kevesebbet, vagy ennyit spóroltunk meg a Fidesz időszakához képest. Két nagyobb tételt tudok mondani. Nyilván vannak kicsik, amelyek részben szimbolikusak, például nem tartunk fenn autóflottát. Egy autó a józsefvárosi önkormányzatnak bőven elegendő. Az egyik nagy tétel a közbeszerzések átalakítása volt, megszüntettük a meghívásos közbeszerzéseket. Mindenütt nagy verseny van, bár ez nem jelenti azt, hogy kicserélődtek volna a szereplők, mert építeni sok esetben csak a Fideszhez közel álló cégek, vagy azok a beszállítói tudnak. Viszont a verseny azt eredményezte, hogy

körülbelül 25-30 százalékkal olcsóbban építünk. Lehet, hogy ugyanazok építenek, újítanak fel, de inkább a 2020-as vagy 2019-es áron.

A másik nagy tétel pedig, hogy volt néhány, a költségvetést durván megterhelő közbeszerzésünk, a legdurvább a közétkeztetés volt. Ott azzal, hogy felmondtuk a Fidesz által örökül hagyott közbeszerzési szerződést, és újat kötöttünk, két év alatt másfél milliárd forintot spóroltunk, és azóta is folyamatosan megtakarítunk ezáltal. Viccesen szoktam mondani, hogy ha felküldtük volna a gyerekeket a Karmelitába, akkor is jobban jártunk volna, mert ott is olcsóbb az étel, mint amennyit mi fizettünk.

– Emiatt azonban önöket elmarasztalták és bírságot kellett fizetniük.

– Ez mindig véleményes, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság mennyire tekinthető függetlennek a Fidesztől. Mi vitattuk azt, amit ők állítottak, kaptunk egy ötvenmilliós büntetést. Ezzel szemben áll két év alatti másfél milliárdos megtakarítás. Szerintem ez a józsefvárosiak érdekét szolgálta.

– Korábban beszélgettem Kovács Gergő kutyapártos leendő polgármesterrel, ő azt mondta, hogy náluk a XII. kerületben eddig nem volt részvételi iroda. Önök viszont már megcsinálták, és van öt évnyi tapasztalatuk, hogy ez mit jelent, és hogyan működik. Mennyire tudnak erről a józsefvárosiak, és hogy vesznek részt ebben?

– A részvételi iroda annak az intézményes letéteményese, hogy mi az önkormányzást részvételi alapon, vagy részvételi működésben képzeltük el. Amit csak lehet, és ahol értelmes ez a dolog, ott különböző módon és különböző technikákkal, de kikérjük a kerületben élők véleményét. Ennek a legismertebb formája minden évben a részvételi költségvetés.

Az országban erre, a költségvetésünkhöz képest mi fordítjuk a legtöbbet, most már 200 millió forintot.

És itt elég rendesen aktívak is a polgáraink, akik különböző ötleteket adnak be, és azokat folyamatosan valósítjuk meg. De amikor nagyobb kérdés merül fel, például rendeletmódosítás, vagy új rendeletet alkotunk, akkor azt is társadalmi vitára, vagy véleményezésre bocsátjuk. Így volt ez például olyan esetekben, mint a filmforgatások szabályozása, ott azokon a területeken, amelyek leginkább érintettek, azaz a Palotanegyed környékén kérdeztük meg a lakókat, hogy milyen megoldásokat javasolnának, de ugyanígy kérdeztünk az ötéves vagyongazdálkodási tervünkről is. Amiről csak lehetett, mindenről kérdeztünk, a döntéseinkről, a döntéselőkészítésben és a döntés folyamatában is. Ezenkívül a mindennapi működésünk a közösség, a józsefvárosiak felé nyitott működés. A politikusokkal, meg a hivatal vezetőivel, minden hónapban legalább egy közösségi részvételi fogadóórát tartottunk. Ezek olyanok, mintha kis közmeghallgatások lennének. Józsefvárosnak van 12 városrésze. Minden hónapban elmentünk egybe, és a következő évben, amikor visszamentünk, akkor azzal kezdtük, hogy beszámoltunk, hogy az előző évben felvetődött témákban milyen előrelépések voltak.

Sokat és direktben kommunikálunk a józsefvárosiakkal.

Ezzel együtt ez nem egy csodaszer. Mondok egy példát, amiből kiderül, hogy hol vannak ennek a határai. A Józsefváros nem egy nagyon gazdag kerület, nem is nagyon gazdag emberek lakják. Itt aztán tényleg van helye az önkormányzati támogatásoknak, segítésnek. Mégis azt láttuk, hogy az elmúlt időszakban a szociális támogatásokra fordított pénzeknek körülbelül a negyven százaléka bent maradt a költségvetésben. Nem tudtuk odaadni, nem találtunk hozzá kérelmezőt. Nagyon sokat gondolkodtunk, hogy mi lehet az oka. Megvizsgáltuk, és kiderült, hogy

a legnagyobb gond az volt, hogy nem jutottunk el a leginkább rászorultakhoz, akiket sem az újsággal, sem a közösségi médiával nem lehet elérni.

Az is gondot jelentett, hogy a legtöbb támogatás eseti jellegű volt, sokszor kellett igényelni, túl nagyok voltak az adminisztratív terhek a kapható és bizonytalan nagyságú támogatáshoz képest. Más megoldásokat kellett találni. Például azt, hogy az új, rendszeressé tett szociális támogatásainkról, köztük a lakhatási támogatásunkról tudjanak a rászorulók, egy jó értelemben vett trükkel oldottuk meg. Beraktunk a támogatások közé egy tízezer forintos, úgynevezett azonnali inflációs támogatást, amit a legkönnyebben lehetett igényelni, nem volt hatalmas bürokrácia hozzá, bement az ember, mondta, hogy rászoruló, elhittük neki, megkapta a pénzt. De cserébe egy valamit kértünk, hogy

legyen szíves, nézze meg, milyen támogatásokra jogosult még, és lépjen be a mi támogatási rendszerünkbe, tehát ha ismerjük az életkörülményeit, azt is megtudjuk, hogy milyen további támogatásokra lehet még jogosult. Így az elmúlt időszakban több mint ezer új ügyfele lett a családtámogatási irodánknak.

Mindezt csak azért mondtam el, hogy részvételiség ide vagy oda, közösségi működés ide vagy oda, nagyon-nagyon nehéz megszólítani az embereket. Ez az egyik lehetőség, de emellett még sok minden mást kell csinálni. Mi ebben hiszünk, azzal együtt, hogy azt tapasztaljuk, hogy az emberek még mindig inkább részesülni akarnak a politikai döntésekből, és nem részt akarnak benne venni.

– Szó esett a lakhatási támogatásról. Van ennek kimutatható, mérhető eredménye? Például, hogy mennyi családot mentett meg ez az intézkedés a hajléktalanná válástól?

– Novemberben vezettük be, tehát éppen csak az elejénél tartunk. Egy év után érdemes lesz majd megnézni. Azt látjuk, hogy nagyon népszerű. A 2023.11.01 és 2024.02.29 közötti négy hónapban rendszeres támogatások keretében az önkormányzat közel kétszer annyi támogatást nyújtott, mint az azt megelőző 22 hónapban összesen. Az új bejövő ügyfeleink jelentős része emiatt jön be. Ez olyan rendszeres, havi támogatás, amely a jövedelmi viszonyokhoz igazodik. A legnagyobb támogatási összeg havi 50 ezer forint, ami már érzékelhető, a legalacsonyabb pedig havi háromezer forint. Általában ennél azért jóval többet szoktunk kihelyezni. Mi úgy látjuk, hogy a sikert az is mutatja, hogy meg kellett emelnünk az erre szánt költségvetési keretet félmilliárd forintra 130 millióról. Akkor azzal számoltunk, hogy körülbelül majd egy-két év múlva fogunk eljutni oda, hogy minden pénzt kiadtunk. Most úgy látjuk, hogy nem kell két-három évet várni.

Tehát azt a problémát, amivel szembesültünk, hogy a szociális támogatásra fordított összegeink 40 százaléka bennmaradt, szerintem idén meg fogjuk oldani.

Az az első pillanatban meglepő, de logikus helyzet állt elő, hogy a támogatások kihasználatlanságára nem a keret csökkentésével, hanem növelésével reagáltunk és ezáltal a kihasználtság és a célzás is sokat javult.

– A szociális munkások ismerik, hogy mik a hajléktalanná válásnak a lépcsőfokai és az útja. Ennek a programnak az is a célja, hogy ezt elkerüljék. Elégséges eszköz ez a hajléktalanság megelőzésére?

– Ez közvetlen támogatás, az egzisztenciálisan nehéz helyzetbe került emberek számára. Emellett szintén nagyon fontos, hogy mi a lehető leghamarabb hoztunk döntést az elhelyezés nélküli kilakoltatás tilalmáról. Tehát egyrészt megpróbáljuk megoldani azt, hogy ne kelljen senkit sem kilakoltatni. Vannak olyan esetek, amikor ez elkerülhetetlen, viszont abban az esetben pedig azt vállaltuk, hogy minden ilyen ember esetében keresünk számukra valamilyen lakhatási megoldást. Ez nem lakást jelent, hanem elhelyezést. Van, ahol anyaotthont, van, ahol hajléktalanszállót, van, ahol mást. Általában ezt sikerül megoldani, de visszatérve arra, amit kérdezett, ott nemcsak a konkrét lakhatási támogatás a kezünkben lévő eszköz, hanem

kidolgoztunk egy előremutató hátralékkezelési rendszert, ahol azok az emberek, akik nehéz helyzetbe kerülnek és hátralékot halmoztak fel, az önkormányzat segítségével kezelni tudják ezt. Tehát ha ők részt vesznek a saját hátralékuk ledolgozásában, akkor az önkormányzat ehhez jelentős támogatást ad.

– Annak idején híres és példamutató volt Józsefvárosban a tűcsereprogram, amit aztán Kocsis Máté megszüntetett. Önök ezt újraindították?

– Van tűcsereprogram, egyházi szervezetek csinálják. Mint önkormányzat nem támogattunk tűcsereprogramot. Azzal kellett ugyanis szembesülnünk, hogy Józsefváros lakossága elutasít minden tűcsereprogramot. A helyzet az, hogy a demokratikusan megválasztott önkormányzat nem hozakodhat ilyen programmal elő, mert nincsen meg hozzá semmilyen társadalmi támogatás.

Ez egy rettenetes következménye annak, amit Kocsis Mátéék ezzel a programmal csináltak.

Nem lehet értelmesen beszélni arról, hogy a drogprevenciónak milyen eszközei azok, amelyek hasznosak, használhatóak és jók.

– Megpróbálták?

– Aki ezt fölveti, azonnal a népharaggal találja magát szemben. Én ezt tudomásul vettem, nem is vetem föl, nincs is ilyen szándék az önkormányzat részéről.

– Ezt úgy értsem, hogy örök időkre lekerült a napirendről?

– Belátható időn belül biztosan nem vethető föl. Úgy látom, hogy

ahogy a hajléktalanság kérdését, úgy a szenvedélybetegségek, a drogfogyasztás kérdését is a Fidesz politikai fegyverként és bunkósbotként használja az ellenfeleivel szemben,

ami azért rettenetesen visszás, mert olyan társadalmi problémák miatt mutogat másokra, amelyekért a kormány felelős. Maga a Fidesz volt az, amely zéró toleranciát hirdetve 2020-ra megígérte azt, hogy megszűnik Magyarországon a drogfogyasztás. Ehhez képest azt látjuk, hogy soha ennyi szerhasználó nem volt még, a kezeletlen szenvedélybetegek száma növekedett, a köztéri jelenlétük pedig nagyon sok gondot okoz szinte minden belvárosi kerületben. A rendőrség nem tudja utolérni azt a folyamatot, ahol a legnagyobb drogfogyasztást az otthon kotyvasztott, ki tudja, milyen szerek jelentik, amitől rettenetesen gyorsan beállnak a fogyasztók és nagyon agresszívak lesznek. Tűt már szinte alig használ valaki, és még mindig ott tartunk, hogy rázzák az öklüket, ha bárki kimondja azt a szót, hogy tűcsereprogram, mert egyszerűen nem lehet erről értelmesen beszélni.

– Van-e még valami olyan terület, ami tabusítva lett, pedig fontos lenne róla beszélni?

– Ilyen szerintem a hajléktalanság kérdése. A hajléktalanságot nem Józsefvárosban teremtik, nem itt vannak a kialakulásának az okai, hanem szerte az országban. Nagyon összetettek a vidéki szegénység kialakulásának okai. A szociális ellátórendszerek összeomlása, a munkanélküliség, az ipar leépülése mind-mind oda vezet, hogy rengeteg ember válik hajléktalanná, persze mindezek mellett jelen lehetnek magánéleti problémák is egy ilyen helyzetben.

Hatékonyabb országos szociálpolitika nélkül sosem fognak eltűnni a hajléktalan emberek az utcáról. Aki ezt állítja, az egyszerűen hazudik.

Ezek az emberek az ellátásért a fővárosba vagy a nagyobb városokba jönnek. Józsefvárosban évtizedek óta annyi hajléktalanellátó van, mint a fél Dunántúlon. Több mint egy tucat. Természetes, hogy ezek a kerületek, nem csak mi, hanem a XIII. kerület, a IX. kerület és a X. kerület a fővárosban sokkal többet szenved ettől. A legtöbbet pedig a hajléktalan emberek szenvednek a saját állapotuktól. De erről érdemben, értelmesen beszélni, hogy mit lehet ezzel csinálni, nem nagyon lehet. Én csak egyszer tudtam az elmúlt öt évben beszélni erről érdemi módon, akkor, amikor a fővárosi hajléktalanstratégiát vitattuk és alkottuk meg. Egészen odáig nem is lesz mód erről értelmesen beszélni, amíg van olyan politikai érdek, hogy a nyomorpornóval folyamatos felháborodást keltsenek, uszítsanak a hajléktalan emberek vagy a szenvedélybetegek ellen.

– Ezek szerint marad a prevenció, például a lakhatási támogatások...

– A megelőzés fontos, emellett bízunk abban, hogy a főváros végre eljut oda, hogy a hajléktalanstratégia végrehajtása elkezdődik. Ez nagyon sok mindent megoldana, például a nagyon koncentrált intézményrendszer dekoncentrálását. Nagyon igazságtalan Józsefvárossal és a többi érintett kerülettel az, hogy csupán ők végzik a fővárosi hajléktalanellátást, nekünk kell ezzel foglalkozni, miközben

vannak olyan területek és kerületek, amelyeknek nem kell kivenni a részüket ebből az egyébként fővárosi feladatból.

Nincsen józsefvárosi, mármint önkormányzati hajléktalanszálló, csak fővárosi, alapítványi, vagy egyházi intézmények vannak, de mégis a józsefvárosi polgármestert és az önkormányzatot találják meg azok, akik azt mondják, egyébként érthető felháborodással, hogy ez így nem tartható. És nem azért, mert a hajléktalanokat gyűlölnék. Persze lehet elemi gyűlöletet kelteni, de az emberek többsége józanul azt gondolja, hogy ezek nehéz helyzetben lévő, szerencsétlen emberek, akiknek támogatás kell, és valamilyen normális megoldás az életükre. A hajléktalan kérdést nem lehet rendőrhatósággal megoldani. Szélsőséges kommentelők írják, hogy pakolják fel őket egy platós kocsira, és vigyék vissza őket, ahonnan jöttek. Ez nyilvánvalóan nem megoldás. Éppen ezért a mi józsefvárosi polgáraink várják azt, hogy végre legyen megoldás, de

addig nem lesz megoldás, amíg csak az önkormányzat gondolkodik ezen, amíg erre nincsen határozott kormányzati szándék, és nincsen egy olyan háttér, amely az okokat szünteti meg.

A legfontosabb egy országos bérlakáspolitika megteremtése volna, hiszen a hajléktalanság ellen a valódi megoldást nem a szállók jelentik, hanem a lakhatás biztosítása azok számára, akik nem tudják a piaci albérleti árakat megfizetni. A magunk erejéhez mérten ebben is igyekszünk tenni, létrehoztuk a józsefvárosi lakásügynökséget és minden éven biztosítunk néhány lakást a családok átmeneti otthonából vagy a LÉLEK programból kikerülők számára. Civil és egyházi szervezetekkel is együttműködünk, hogy segítsük a hajéktalanságból kikerülést.

– Érdekes megfigyelni azokat a nagyon hasonló jelenségeket, melyek a 9., a 12. és a 8. kerületben történtek. Tehát azt, hogy az ellenzéki polgármesterre ráindította vagy az MSZP vagy a DK a saját jelöltjeit, és ezek a partizánakciók ettől egyig nagyon súlyos büntetésbe torkollottak a választók részéről. A VIII. kerületben egyetlen szocialista képviselő jutott be ezután az akció után, kompenzációs listáról. Mond-e valamit az ellenzéki együttműködés jövőjéről?

– Szerintem nagyon sokat mond, de talán visszatetsző lenne, ha én mondanám ki azokat a következtetéseket, amelyeket szerintem ezen pártok vezetésének kell levonni. Szerintem nem látták reálisan a saját helyzetüket, nem látták reálisan azt sem, hogy helyben mennyi munkát tettek az elmúlt öt évben a saját párttagjaik, akár az újraválasztásukba, akár az önkormányzat munkájába. Én pontosan láttam ezt. Az én döntéseim mögött ilyen megfontolások is voltak.

Nem ismerte fel jól a helyzetet szerintem, aki azt gondolta, hogy a 2019-es győzelmek eredményéből meg lehet élni egészen az idők végezetéig. Akkor egy teljesen más helyzetben nyertek valamennyi pozíciót.

Aki ugyanennyi pozíciót követel csak azért, mert öt éve ennyit szerzett, az szerintem nem ért a politikához. Minden egyes választás egy új meccs. Jött a Tisza Párt, teljesen átalakult a meccs képe, erre mind-mind reagálni kell, és azt gondolom, hogy azok a pártok, akiket most megbüntetett a választó, mindezeket az adaptációs kötelező köröket nem végezték el. Nemcsak a munka hiányzott, de a helyzetfelismerés is, és talán ennél több is, de idáig nem akarok elmenni. Valóban, nemcsak nálunk, nemcsak a Ferencvárosban, vagy a Hegyvidéken, de a Terézvárosban is, Soproni Tamásra ráindultak a szocialisták. Nagyon nehéz szerintem nyerni helyben dolgozó és beágyazott polgármesterekkel szemben, vagy olyan helyi politikusokkal szemben, akik, mint Kovács Gergő a XII. kerületben, aki öt éven keresztül jelen volt, folyamatosan dolgozott, jó ügyekbe állt bele. Ki gondolta volna, hogy kutyapártos polgármester fogja váltani Pokorni Zoltánt, aki önmagában egy intézmény volt? Ennyit változott a világ, és ezzel kell szembenézni. Munka nélkül a politikában sincsen sem teljesítmény, sem siker.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Előkerült az olasz zenész, akit napokig kerestek Budapesten, a rendőrség szerint jól van

Davide Lucchellit, az Oggetto Sconosciuto dobosát a családja érte el telefonon hétfőn. A 24 éves zenész május 1-jén tűnt el egy IX. kerületi parkolóból.

KÉK HÍREK

Egy üvegfalon át nézte, ahogy kivégzik a férjét, akivel hetekkel korábban a börtönben házasodott össze

A brit nő április 14-én ment feleségül a halálra ítélt James Broadnaxhoz. Mindössze két héttel később a kivégzőkamra tanúablakához hívták, hogy végignézze a férfi halálát.

KULT

Gyilkosság, látszólag minden ok nélkül? Albert Camus Közönyét nem könnyű megfilmesíteni, de Az idegen nem vallott kudarcot

S hogy miért lett a Közönyből Az idegen? Eláruljuk azt is!

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Vidéki Prókátor: A csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására sem volt szükség

Vidéki Prókátor egy friss posztban fejtette ki, hogy a választás utáni események, mint a Hankó-ügy, igazolják a korábbi forgatókönyvét. Szerinte a Fidesz népszerűségének bezuhanása már az új kormány megalakulása és az elszámoltatás megkezdése előtt beindult.

Nyitókép forrása: Orbán Viktor/Facebook - szmo.hu
2026. május 03.

Vidéki Prókátor egy friss bejegyzésben vette sorra, hogy a választás utáni események, köztük a Medián egyik felmérése és a Hankó-ügy, az ő korábbi elméletét látszanak igazolni. A szerző szerint a történések „alátámasztani látszanak a kétlépcsős rendszerváltással kapcsolatos, választást megelőzően közzétett elméletem megalapozottságát és megvalósíthatóságát”.

Ennek a forgatókönyvnek az volt a lényege, hogy amennyiben a Tisza Párt nem szerez kétharmados többséget, a kormányváltást követően „rövid időn belül olyan mennyiségű csontváz fog kiesni a szekrényből”, hogy a Fidesz támogatottsága bezuhan. Úgy vélte, „ennek, meg a propaganda letekerésének köszönhetően az Orbán-párt népszerűsége nagy valószínűséggel levihető azon szint alá, mely a 2/3-os többség megakadályozásához szükséges”. A poszt írója szerint a második fázisban már könnyen elérhető lett volna a cél. „Ha pedig ez bekövetkezik, akkor a második lépcsőben, egy időközi választás révén már létrehozható az alkotmányozó többség.”

„Szerencsére azonban úgy alakult, hogy a gyakorlatban nem szükséges kipróbálni az elmélet megvalósíthatóságát” – írja a szerző.

Meglátása szerint a Fidesz népszerűségének csökkenése és a kellemetlen ügyek napvilágra kerülése már a kormányváltás előtt megindult.

„Amúgy ma már az is megállapítható, hogy a csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására és az új kormány intézkedéseire sem volt szükség”

– állítja.

A bejegyzést egy kérdéssel zárja, amely a jövőbeli kormányzati lépések lehetséges hatásaira utal: „MI lesz itt akkor, ha az új kormány elkezdi a munkát, elzárja a propaganda és a NER gazdasági hátországának közpénzcsapjait, nyilvánosságra hozza az Orbán-rendszer idején elkövetett bűnöket és nekiáll az elszámoltatásnak?”

Kapcsolódó

Tarr Zoltán: A teljes NKA-hálózatot átvilágítjuk, azonnali és átfogó vizsgálatot indítok

A leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerint a kulturális támogatások rendszere a politikai hűbérrendszer eszközévé züllött. A politikus azt mondta, hogy garantálja az NKA-hálózat teljes átvilágítását és a gyanús pénzek útjának feltárását, valamint a függetlenség visszaállítását.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Feljelentést tett az Erste Bank megzsarolása ügyében az MNB

A Magyar Nemzeti Bank belső vizsgálata után a rendőrséghez fordult az Erste Bank állítólagos megzsarolása miatt. Az ügyet Simor András volt jegybankelnök robbantotta ki, aki szerint hivatali visszaéléssel kényszerítették lemondásra.

BUDAPEST

8 hangulatos teraszos hely Budapesten, amit idén mindenképp ki kell próbálnod

Amint megérkezik a jó idő, hirtelen minden program jobban esik a szabadban. Összegyűjtöttünk néhány helyet, ahol a hangulat, az ízek és a környezet együtt adják azt az élményt, amiért érdemes elindulni.

KÉK HÍREK

Vizsgálatott indított a NAIH a Mediaworkstől ellopott 15 millió fájl ügyében

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hivatalból indított eljárást a Mediaworksöt ért kibertámadás ügyében. A hatóság szerint a darkweben közzétett 8,5 terabájtnyi adat jogellenes kezelése valósulhat meg.

SZEMPONT

Fekete-Győr András: Orbán helyében inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat

A politikus Facebook-posztban bírálta Orbán Viktort az Európai Bíróság ítélete után. Fekete-Győr szerint "a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.

F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 03.

Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója a közösségi oldalán fejtette ki véleményét az Európai Unió Bíróság magyar „gyermekvédelmi” törvénnyel kapcsolatos ítéletéről és a leköszönő kormányfő arra adott reakcióiról. A politikus szerint szórakoztató figyelni a bukott miniszterelnök utolsó erőfeszítéseit. Úgy véli, a közvéleményt már egyáltalán nem érdekli, mit tesz vagy nem tesz a leköszönő kormány.

Fekete-Győr azt állítja,

a volt kormányfő „már a múlt embere, aki a saját összeomlott kártyavárának a romjain próbálja elhitetni magáról, hogy még mindig ő osztja a lapokat”.

A politikus szerint hiába levelezget Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, mert „a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.

Levelezgethet Sulyok Tamással hajnaltól napestig, de a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását.

A poszt írója szerint a korábbi kormány tizenhat éven keresztül próbálta megosztani a társadalmat „mesterségesen generált, »gyermekvédelminek« hazudott aljas uszítással”, és ezzel ártatlan embereket állított célkeresztbe. Fekete-Győr úgy látja, „ennek az undorító kirekesztősdinek vetett véget április 12-én a magyarok elsöprő többsége”.

Felidézte, hogy

a vitatott jogszabály „puszta politikai haszonszerzésből, a leghitványabb módon egy kalap alá vették a pedofil bűnözőket a meleg honfitársainkkal”.

Állítása szerint most, hogy az Európai Bíróság is kimondta az ítéletét, „végleg lerántotta a leplet erről az államilag szervezett, homofób megbélyegzésről”, Orbán Viktor még mindig egy „genderpropaganda nevű ócska fantommal viaskodva” igyekszik eljátszani a nemzetmentő szabadságharcost.

Fekete-Győr szerint ma már egyértelmű társadalmi akarat van egy olyan Magyarországra, „amely nem a megosztásra és a kirekesztésre, hanem az emberi méltóságra, az egyéni szabadság megkérdőjelezhetetlen tiszteletére, a magánélet szentségére és az európai szolidaritásra épül”.

A politikus a „most felálló rendszerváltó parlament” felelősségének nevezte, hogy a következő hónapokban törölje el a „putyini kottából átvett propagandatörvényeket”. Ezzel együtt egy olyan új gyermekvédelmi törvényt kell alkotni, amely szerinte „nem ártatlan kisebbségeket bélyegez meg, hanem tényleges védelmet nyújt a valódi szexuális ragadozókkal szemben”.

Innen is üzenem a bukott miniszterelnöknek: a helyében én mélységesen befognám a számat, és inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor a következő hónapokban végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat!

Végül Fekete-Győr azt írta, nem akarja megzavarni a volt miniszterelnököt a „politikai önfelszámolásban”, és nyugodtan írogathatja tovább „az értelmetlen leveleit a saját kis bukott bábjainak”. Azt tanácsolta neki, egy dolgot azonban jobb, ha az eszébe vés: „a történelem és a szabad Magyarország már túllépett rajta, a politikusbűnözők korszakának végérvényesen leáldozott!”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Vezetés közben ne mobilozz!” feliratú tábla mellett csapódott az árokba egy autó az M6-oson

A balesetet ezúttal nem a telefon, hanem a fáradtság okozta. A török sofőr sértetlenül megúszta, de a rendőrség szerint az eset is bizonyítja, hogy a kimerültség halálos veszélyt jelent.

KÉK HÍREK

Budapesten veszett nyoma egy olasz zenésznek, de nem szerepel az eltűntek listáján

Az olasz sajtó szerint már az Interpol is keresi azt a zenészt, aki rejtélyes körülmények között tűnt el egy IX. kerületi parkolóból. A rendőrségi körözési listán viszont egyelőre nem szerepel Davide Lucchelli neve.

KULT

Budapesten kiderül, milyenek voltak Freddie Mercury hétköznapjai

Szinte hihetetlen, de idén lesz 40 éve annak, hogy a Queen fellépett Magyarországon. Még hihetetlenebb, hogy ugyanebben az évben lenne 80 éves minden idők egyik legkiválóbb frontembere, Freddie Mercury. Bár az énekes 1991-ben elhunyt, mi mégis közelebb kerülhetünk hozzá a jubileumon, ugyanis a Magyar Zene Házában egy egészen különleges kiállítás nyílik, melynek fókuszában a rockzene fenegyereke áll.

SZEMPONT

Vezető politikusok is börtönbe kerülhetnek a vagyonvisszaszerzési eljárások során az Ügyvédkör elnöke szerint

Dr. Horváth Lóránt szerint a vagyonvisszaszerzési eljárások elkerülhetetlenül letöltendő börtönbüntetésekkel fognak zárulni. A szakértő úgy véli, a felelősségre vonás a legmagasabb politikai szintig is elérhet.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. május 04.

Dr. Horváth Lóránt, az Ügyvédkör elnöke a Forbes Money podcastjában beszélt arról, hogy milyen jogi keretek között lehet visszaszerezni azokat a vagyonokat, amelyek az elmúlt években vitatott körülmények között kerültek ki az állami szférából. Az ügyvéd szerint a kulcs a jogszerűtlenség bizonyítása, ez ugyanis nemcsak európai uniós elvárás, hanem a társadalmi bizalom helyreállításának alapfeltétele is.

Horváth Lóránt szerint a legfontosabb tételmondat az, hogy valaki „jogszerűtlenül szerezte meg” a vagyont.

Úgy véli, a bizalom akkor áll helyre, ha ezeket a kérdéseket szakszerűen, jogszerű eljárások lefolytatásával rendezik.

Kiemelte, hogy az elmúlt 16 évben elképesztő mennyiségű állami pénz áramlott a magánszektorba és vesztette el közpénz jellegét. Bár voltak feltárások, a valódi felelősök gyakran kimaradtak az eljárásokból. Egy szakértővel folytatott beszélgetésére hivatkozva elmondta, a bírósági eljárások egyik fő problémája, hogy a valódi felelősök sokszor hiányoznak a vádlottak padjáról.

„A végső haszonélvezők vagy tényleges irányítók nem ülnek ott velünk. És úgy beszélgetünk ügyekről a bírósággal meg az ügyészséggel, hogy egyszerűen neveket nem lehet kimondani, vagy ha kimondjuk, akkor nincsenek az eljárásban” – fogalmazott.

Az ügyvéd szerint a problémakört ketté kell bontani: egyrészt az állami szereplők által elkövetett hivatali bűncselekményekre, másrészt az üzleti szereplők által elkövetett gazdasági bűncselekményekre. Az állami oldalon a legmagasabb korrupciós kockázatot az egyszereplős közbeszerzések és a kifejezetten egy szereplőre szabott pályázatok jelentik. „Kifejezetten valakire szabtak egy eljárást, úgy írták ki, hogy arra más jelentkező ne tudjon pályázni, vagy ne tudjon jelentkezni. És ezek az eljárások gyakorlatilag teljesen sínre rakták ezeknek a pénzeknek az elosztását” – mondta.

Számításai szerint mintegy 7-8 ezer eljárást kellene megindítani, ami olyan elképesztő mennyiség, hogy „gyakorlatilag a hatóságok megfulladnának ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzésében”.

A helyzetet súlyosbítja a hatóságoknál tapasztalható ember- és szakértelemhiány. A rendvédelmi szerveknél 40-50 százalékos az állományhiány, és a fluktuáció miatt a tapasztalat is hiányzik. „Ha egy nyomozó, egy vizsgáló 20 éve ott van a szervezetnél, szinte matuzsálemnek számít” – érzékeltette a probléma súlyát. A komplex gazdasági bűncselekmények felderítéséhez olyan piaci tapasztalat kellene, amivel a nyomozók, ügyészek és bírók nem rendelkeznek. Horváth Lóránt szerint a megoldást a külső szereplők bevonása jelenthetné.

„Én azt gondolom, és nekem ez egy szilárd véleményem, hogy ezt a folyamatot nem lehet külső szereplők bevonása nélkül megcsinálni” – jelentette ki, példaként említve adótanácsadó cégeket, amelyek mesterséges intelligencia segítségével képesek nagy tömegű adatot feldolgozni és egyfajta „elkövetési térképet” készíteni a nyomozóhatóságok számára.

Az elévülési idő kapcsán elmondta, a büntetőügyekben ez viszonylag hosszú, akár 15 év is lehet, míg az adó- és polgári ügyekben jellemzően öt év. A bizonyításról szólva kifejtette, hogy a luxuséletmódról készült fotók és videók a közvélemény számára lehetnek beszédesek, de egy büntetőeljárásban nem bírnak bizonyító erővel. „Az, hogy egy büntetőeljárásban a bűnösség megállapítása kapcsán egy fotó, ami Dubajban a Burj Khalifa tetején készült, szerepet játszhat, azt gondolom, hogy nem” – állította.

Szerinte az üzleti oldalon elkövetett bűncselekményeket sokkal könnyebb lesz bizonyítani, mint a hivatali visszaéléseket, mivel a pénzügyi tranzakciók, pénzkivételek és okiratok nyomot hagynak. Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a Fidesz-kormány a kétharmados többségével lényegében legalizálhatta a korrupciót, Horváth úgy vélekedett, hogy magát a rendszert büntetőjogilag nem lehet felelősségre vonni.

„De azt, hogy a rendszer, a törvényhozás ilyen-olyan jogszabályokat hozott, ami lehetőséget biztosított arra, hogy bűncselekményeket kövessenek el, azt szerintem nem fogjuk tudni orvosolni”

– mondta. Ez a probléma szerinte a második világháború utáni jogi dilemmákhoz hasonlítható, amikor egy állam a társadalom kárára hoz jogszabályokat.

A külföldre menekített vagyonok visszaszerzésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, a banki tranzakciók szigorú ellenőrzés alá esnek, a készpénzmozgás azonban nehezebben követhető. A megoldás kulcsát a tanúvallomásokban látja.

„Szerintem ez lesz ennek az egész vagyonvisszaszerzésnek a kulcsa. Vagyis azok a személyek, akik egyébként kishalak vagy kis szereplők voltak ebben, azok fognak terhelő vallomásokat tenni a nagy szereplőkre vagy a kulcsszereplőkre, mert nem akarják helyettük majd elvinni a balhét” – jósolta.

Magyarország esetleges csatlakozását az Európai Ügyészséghez hatalmas előrelépésnek tartja. Úgy véli, a szervezetnek visszatartó ereje lenne, és komoly szakmai segítséget nyújtana a magyar hatóságoknak. „Azt gondolom, hogy ez egy fordulópont lesz Magyarországon, hogyha csatlakozunk az Európai Ügyészséghez” – fogalmazott.

Végezetül kijelentette, nem számít szimbolikus ítéletekre. A vagyon jelentős része – például ingatlanok, céges üzletrészek – viszonylag könnyen lefoglalható és pénzzé tehető. Az elkövetési értékek nagysága miatt pedig szerinte elkerülhetetlenek lesznek a letöltendő börtönbüntetések.

„Én azt gondolom, hogy ha ezeknek a bizonyítása megtörténik, elkerülhetetlen, hogy ezek az emberek börtönbe kerüljenek. Ezt nem tudom elképzelni, hogy bárki is ki tudja őket ebből szedni”

– mondta. Arra a kérdésre, hogy a felelősségre vonás milyen szintig terjedhet, egyértelmű választ adott:

„Legmagasabb szintig. Nem elképzelhető, hanem szerintem biztos, hogy vezető politikus is lesz benne.”

A teljes beszélgetés itt lehet meghallgatni:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Szíven szúrtak egy 30 éves apát Nagykanizsán, vádat emeltek a támadó ellen

A 60 éves támadó ellen emberölés miatt emelt vádat a Zala Vármegyei Főügyészség. Tavaly szeptemberben ittasan, késsel és húsvillával támadt a fiatal férfira, aki a helyszínen meghalt.

KÉK HÍREK

„Érezte, hogy átmegy valamin” – halálra gázolt egy asszonyt a busz Kőbánya-Kispesten

Egy 98-as busz gázolt halálra egy 65 év körüli nőt a Kőbánya-Kispest végállomáson, miután az utasok már leszálltak. A sofőr a szakszervezet szerint nem látta az áldozatot, csak azt érezte, hogy a jármű áthajtott valamin.

BUDAPEST

Képgaléria: Ilyen volt az első idei rakpartozás

Újra megnyit a hétvégéken az autómentes rakpart Budapesten. Az idelátogatók csendes, nyugodt környezetben élvezhetik Budapest egyik legszebb, világhírű panorámával büszkélkedő területét.

SZEMPONT

Szabálytalan kérdés is volt a magyarérettségin a Magyartanárok Egyesülete szerint

Schiller Mariann a Szeretlek Magyarországnak azt mondta, a diákok és a magyartanárok egy része is úgy gondolja, hogy a korábbi évekhez képest nehezebb volt az idei írásbeli vizsga. Arról is beszélt, hogy az irodalmi feladatsor életrajzi kérdést is tartalmazott, ami nem felel meg a kritériumoknak.

Fischer Gábor – Fotó: MTI/Bruzák Noémi - szmo.hu
2026. május 04.

A 2026-os magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga komoly vitákat váltott ki. Az érettségi első felében a vizsgázók többek között Jókai Mór életpályájával és Wass Alberttel kapcsolatos kérdésekkel is találkoztak. A második, szövegalkotási részben a diákok vagy Arany János „A tölgyek alatt” című versét elemezhették, vagy a létösszegző versek témakörét mutathatták be, ami sokak szerint szűkítette a diákok mozgásterét. Nem sokkal a vizsga után elérhetővé váltak a feladatsorok nem hivatalos megoldásai is, azóta pedig a szakma is értékeli a feladatokat.

Milyen volt az idei magyarérettségi? Miért volt váratlanul nehéz az irodalmi feladatlap, és miért hiányzott belőle a kreativitás? Miért volt szabálytalan az egyik kérdés, és van-e esély a változásra a következő években? Erről beszélgettünk Schiller Mariann-nal, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagjával.

— Milyennek látja az idei érettségit a korábbiakhoz viszonyítva? Könnyű volt, vagy nehéz?

— Erre nagyon nehéz válaszolni. Már beszéltünk diákokkal, a sajátjainkkal, és ők egyértelműen azt mondják, hogy nehezebb volt, ahogy a kollégák egy része is így látja. Én egy picit árnyalnám a képet. Ez az érettségi ebben a formában csak két-három éve létezik, és ami igazán nehéz benne, az a szerkezetéből fakad. Az irodalmi feladatlap váratlanul nehéz lett, miközben voltak benne olyan elemek, amik elméletileg segíthették volna a diákokat, például volt, ahol lehetett elvileg választani – de hát miből...

Szóval nagyon sok volt a memóriateszt, aminek az irodalomértéshez nagyon sok köze nincsen.

És nem csak az fáj, ami bekerült a tesztbe, hanem az is, ami kikerült belőle. Nincsen benne gyakorlati írásbeliség vagy érvelés. Tehát olyasmi, ami a közvetlen irodalmon túl az életben maradáshoz segítség lehetett volna, ahogy a régi érettségiben volt. Az irodalmi feladatlap tehát nehéz volt, az szinte biztos.

A szövegértési feladatsor aránylag jó volt, a szöveg nagyon jól volt választva.

Irodalomról szólt, interjú volt, tehát könnyebb volt követni, és a feladatok nagy része is jó volt. Persze volt, amelyik kicsit lazán, puhán volt megfogalmazva, nem volt egészen egyértelmű. Egy csomó mindenre a holnapi javítási-értékelési útmutató ismeretében fogunk tudni válaszolni, hogy valójában milyen is volt, vagy mi az, ami elvárható. Volt benne néhány apróság, ami nem volt tökéletes, de összességében azt gondolom, hogy elfogadható volt.

Az igazából váratlan, a második, műértelmezési-szövegalkotási feladatlapban érhette a diákokat.

Amióta kétszintű érettségi van, emlékeink szerint nem fordult elő olyan, hogy egyik választható feladat sem tartalmazott prózát vagy legalább epikus művet.

A műértelmezés egy késői Arany János-vers, A tölgyek alatt volt, ami nehéz szöveg. A szempontok alapján lehetett róla írni, de

ez nagyon megdolgoztathatta azokat a diákokat, akiknek esetleg nem elsődleges iránya az irodalom.

Én nagyon hiányoltam néhány szómagyarázatot, lábjegyzetet a szöveghez. Arany Jánosnál jobban tényleg senki nem tud magyarul, de azért csak eltelt 150 év. A gyerekek ahhoz is hozzá vannak szokva, hogy a szöveggyűjteményben nagyon sok lábjegyzet, szómagyarázat, megjegyzés van. Hát itt most nem volt.

A másik feladat, a létösszegző versek, az pedig nagyon problémás.

Egyrészt nem nagyon lehet tudni, hogy melyik tanár, melyik tankönyv éppen mit tart létösszegzőnek, egyre több taneszköz mondja ezt egyre több mindenre. Másrészt az elmúlt években többször előfordult, hogy a feladat kiírása gyakorlatilag tartalmazza a megoldást. Tehát azok a diákok, akik maguktól rájöttek volna egy-két alapvetésre, nem tudnak, mert az már benne van a feladat instrukciójában. És ez egy probléma. Ahogy az is, hogy miért nem mondták azt, hogy itt van hat vers, ebből válasszanak ki hármat, és azon mutassák be, hogy milyen a létösszegző verstípus.

Kapcsolódó

Videó: „Gatya volt a szövegértés” – kiakadtak a diákok a magyarérettségi feladatain

Diákokat kérdeztünk a hétfői magyarérettségiről. Szerintük az első rész volt a legnehezebb: sokan nemcsak a szövegértés, hanem a váratlanul sok nyelvtani kérdés miatt is panaszkodtak.

— Őszintén szólva nekem is szűknek tűnt ez a mozgástér. Ahogy elnéztem a feladatokat, az volt az érzésem, hogy nem szerettem volna idén érettségizni.

— Ezt az idén érettségizők is így gondolják, azt hiszem.

— Nem adta meg azt a szabadságot, azt a kreativitást, amit egy irodalom iránt érdeklődő diák elvárna.

— De drága uram, ez így van tíz éve.

Három éve biztosan, a kreativitás egyáltalán nincs előtérbe helyezve az elmúlt években.

— Hozzátenném, hogy nem csak az irodalomérettségin.

— Tehát a feladatlap első része főleg a lexikális tudást mérte?

Nem inkább, hanem csak: ahhoz semmit nem kell érteni az irodalomból.

— Ez egy olyan bebiflázandó anyag, amit az éppen leköszönő oktatási irányítás, vagyis a Belügyminisztérium tett be. Sokak ellenkezésére, de azt is hozzá kell tennem, hogy vannak, akik ennek örültek, mert ehhez tényleg nem kell semmit érteni. Ezt be lehet magolni, mint a periódusos rendszert vagy a nem tudom mit.

— Ez a vizsgán belül milyen súllyal szerepel?

— Ez száz pontból húsz.

— Ez a 20 százalék azt jelenti, hogy ugrott az ötös?

— Azt nem tudhatjuk, mert még van a szóbeli is. Elméletileg ettől még lehet ötös. Ha valaki az összes többi részét jól csinálja meg és jól is szóbelizik, akkor még meglehet az ötös.

— Az Eduline-on azt írták, hogy a diákok sírva jöttek ki, volt, aki egyenesen azt mondta, hogy a leköszönő kormány bosszúja volt ez az érettségi.

— Én is szívesen mondanám ezt, de nem, mert ezt az érettségit jóval előbb összeállították, minthogy tudták volna, hogy ők leköszönnek. Ezt nem a múlt héten csinálták. De az az erős meggyőződés van benne, hogy az a jó diák, aki teljesen fölösleges adatokat bebifláz.

Az is igaz egyébként, hogy ebben a feladatsorban volt néhány olyan kérdés, ami még annak a kritériumnak sem felel meg, ami ezt a feladatlapot létrehozta.

Fel van sorolva pontosan, hogy milyen témakörökről szólhat a feladatlap, műfajok, műnemek, verselés, rímelés, és ezek között nem szerepel az életrajz. És ebben a feladatlapban volt életrajzi kérdés is. Ami eleve nem lehetne. Ebbe jogilag nem szeretnék belemenni, mert nem értek hozzá. Azt gondolom, hogy az egész érettségi mindenképpen érvényes, legfeljebb azt lehet mondani, hogy ezt az egy-két pontot kapja meg mindenki, ha valaki ezen a jogi hercehurcán keresztül akar menni. De ezt ráadásul irgalmatlan gyorsan kellene csinálni. Ahogy elnézem a magyar jogalkotást, ez nem nagyon fog menni. De lehet, hogy az Oktatási Hivatalban valaki, ha elég fellebbezés vagy megjegyzés érkezik, azt mondja, hogy jó, vegyük ki ezeket az életrajzi elemeket. Ami egyébként jó lenne, de azon már nem segít, hogy a gyerekek egy csomó időt eltöltöttek ezzel.

— Mennyire lehet ezt reparálni a szóbelin? Ott mekkora a szabadság?

— Vegyes. Abban nagyon szűkült a szabadság, hogy mik a szóbeli témakörök, de abban még van a tanároknak szabadsága, hogy pontosan mik a tételek és a feladatok. Például szintén három éve dőlt el, hogy Herczeg Ferenc ugyanolyan fontosságú író, mint Arany János vagy Kosztolányi Dezső, de hogy azon belül ki mit kérdez, és mennyire tanította, az még tanári szabadság kérdése.

— Ismerve a rendszer nehézkességét, van esély arra, hogy jövőre legalább egy kicsit közelebb hozzák az élethez az érettségit?

— A kérdések vagy a feladatok lehetnek kevésbé aprólékosak, de egy év alatt nem lehet megváltoztatni az érettségi rendszerét. Abban lehet talán bízni, hogy lehetséges egy kétlépcsős megoldás. Először csak egy kicsit fellazítani azt, ami van, és csak utána, nagyon hosszú távon valósulhat meg, hogy egy valóban új, 21. századi, szövegközpontú érettségi jöjjön létre.

Mert ahhoz új Nemzeti Alaptanterv kell, új kerettantervek kellenek, új taneszközök kellenek, és a kimeneti rendszert csak a végén lehet megcsinálni.

Tehát ez biztos, hogy évekbe kerül. Az átmeneti időben pedig kármentesíteni lehet. De az sem kevés.

— Amióta bevezették ezt a fajta rendszert, lehetett látni változást az eredményekben?

— Nem. Nagyjából ugyanannyi, mert az esszépontozás és a szóbeli pontozása valahogy kiegyenesíti ezeket a nehézségeket.

— Ez azért némileg megnyugtató.

— A diákok részéről némileg megnyugtató, a magyartanítást illetően viszont nem.

Kapcsolódó

Itt vannak a magyarérettségi nem hivatalos megoldásai

Hétfőn több mint 76 ezer diák vizsgázott középszinten magyar nyelv és irodalomból, melynek feladatait már korábban bemutattuk. Mostanra pedig a nem hivatalos megoldások is megérkeztek.