SZEMPONT

Petschnig Mária Zita: A kormányzati politikában Orbán hatalommegtartási és vagyongyűjtési érdekei kerültek előtérbe

A Fidesz a legszegényebekkel egész egyszerűen nem törődött, miközben a gazdagok gyarapodása felgyorsult. A magyar társadalmat egyértelműen a dél-amerikai típusú fejlődési irányba vitték el – mondja a közgazdász. Mérlegen az elmúlt 16 év.

Fischer Gábor - szmo.hu
2026. március 31.

A Fidesz az elmúlt 16 év nagy részében program nélkül kormányzott, az azonban világosan kirajzolódott, milyen irányba indultak el. Annak, hogy négy éve nincs gazdasági növekedés, nem kis részben a bizalom megingása az oka: az ideiglenesnek mondott, majd állandóvá vált különadók, a csókosoknak juttatott uniós források elriasztották a külföldi befektetőket, és esélytelenné tették azokat a magyar vállalkozásokat, amelyek nem voltak a körön belül. Közben a társadalom is mindinkább kettészakadt, és Nyugat-Európa helyett Dél-Amerika mintái jelentek meg: a szegények egyre szegényebbek lettek, miközben egy vékony réteg hihetetlenül meggazdagogott.

A korszak történéseit vizsgáló sorozatunkban ezúttal a makrogazdasággal, a költségvetéssel, az adópolitikával és az ezek következtében kibontakozó gazdasági és társadalmi folyamatokkal foglalkozunk. Petschnig Mária Zita közgazdásszal arról beszélgettünk, mi és hol csúszott félre.

— A 2010-es kétharmados győzelem után, amely nagy felhatalmazást adott a kormánynak arra, hogy rendbe tegye az országot, volt-e Orbán Viktoréknak gazdasági koncepciójuk?

— Orbánéknak egyetlen kormányprogramjuk volt, a 2010-es. Ekkor még az volt a szabály, hogy a miniszterelnököt a parlament a kormányprogram elfogadásával együtt választja meg, tehát kötelező volt ilyet készíteni. Ez azonban inkább csak egy laza esszégyűjteményt tartalmazott, valójában a kampányanyagaikat fűzték benne össze. Orbán mondott hozzá egy, az általános kormányzati elveket tartalmazó beszédet az országgyűlésben. Még ez is több volt annál, mint ami később következett: a „folytatjuk” bejelentése, ám 2022-ben már ennyi sem tellett tőlük. A 2010. évi program legfontosabb elve az volt, és ezt Orbán Viktor írásban és szóban is hangsúlyozta, hogy a döntéseket ezentúl a közjó szolgálata határozza meg, nem pedig a magánérdek, mint a Gyurcsány-korszakban. Ám ennek az ellenkezője teljesült,

a kormányzati politikában ugyanis Orbán hatalommegtartási és vagyongyűjtési érdeke, illetve barátai és üzletfelei gyarapodásának elősegítése került előtérbe.

Hogy mennyire nem volt a Fidesznek gazdaságpolitikai koncepciója, azt jól mutatta a 2010 júniusi epizód, amikor a kormány megalakulása után egy-két nappal Kósa Lajos arról beszélt, hogy a magyar gazdaság állapota nagyon hasonlít a görögéhez, azaz államcsőd közelében van. Erre azért volt szükség, mert ellenzékben a kormányt mindenben túllicitálták és a kampányban is túl sokat ígértek, pl. 14. havi nyugdíjat is. Közben pontosan tudták, hogy erre nincs lehetőség, ahogy a nagy adócsökkentésekre sem. Tehát Kósa feladata az volt, hogy jelezze, nem lehet mindent teljesíteni, mert rossz állapotban van a gazdaság. Bár messze nem voltunk görögökéhez hasonló helyzetben a befektetők - noha az Orbán-kormány színre lépésekor jelentős volt a bizalmuk – megijedtek, a forint bedőlt, az euró árfolyama 265-ről gyorsan 286-ig gyengült, és úgy tűnt, valóban nagy baj lesz. Ezért

néhány nappal később Lovasberényben összeült a teljes kormányzati és szakértői stáb, hogy a piacok megnyugtatására kidolgozzanak valamilyen programot. Utólag az egyik kormánytagtól megtudtam meg, hogy addig ugyanis ilyen nem volt.

Ott, két-három nap alatt raktak össze egy harmincpontos gazdasági elképzelést. Ebben szerepelt egyebek mellett az egykulcsos személyi jövedelemadó, a pálinkafőzés engedélyezése és a családon belüli örökösödési illeték eltörlése is. Vállalták, hogy a 2010-es államháztartási hiány nem lépi túl a GDP 3,8 százalékát. Ez utóbbi volt a lényeg, ami megnyugtatta a befektetőket, hogy a még Bajnai által kiharcolt mértéket nem fogják túllépni, és így elkerülhető lesz Európában egy második Görögország.

— Az egykulcsos szja bevezetése viszont az alacsony jövedelműeknek adóemelést jelentett.

— Az egykulcsos adót eredetileg 16 százalékos kulccsal vezették be 2011-től, majd néhány év múlva 15 százalékra vitték le. Az adójóváírás megszüntetése miatt az alacsony jövedelműek nettó keresete csökkent, nem javult a helyzetük. Ez az adópolitika később is jellemző maradt: az állami döntések elsősorban a középosztályt és a felső középosztályt, vagyis a vagyonosabb rétegeket preferálták.

Az út szélén hagyottakkal egyszerűen nem törődtek,

az ő kárukra nagyon erőteljes jövedelmi átcsoportosítás ment végbe az elmúlt 16 évben, 2020 után még felgyorsulva is.

— Hamar megjelentek a különadók is, mintha a máshol keletkezett lyukakat próbálták volna betömni velük.

— Igen, a rendszer torzult. Emlékszünk még az ígéretre, hogy az adóbevallás egy söralátétnyi papíron el fog férni. Ehhez képest

a magyar adórendszer ma az egyik legbonyolultabb az Európai Unió feltörekvő országai körében, ha nem a legbonyolultabb.

Már 2011–2012-ben új adók, különadók jelentek meg. Ezeknek az volt a funkciójuk, hogy csökkentsék a költségvetési deficitet, de közvetlenül ne a lakosságot megterhelve. A cégekre vetették ki a plusz befizetési kötelezettségeket, mert 2010–2011-ben az államháztartás hiánya túllépte a megengedett mértéket, nemcsak a 3 százalékot, hanem az elfogadott saját tervszámot is. Az Európai Bizottság pedig egyre határozottabban jelezte, hogy ezen változtatni kell, különben Magyarország túlzottdeficit-eljárás alá kerül, ami az uniós források egy részének zárolását jelenthette.

Persze a lakosság is megkapta a 27 százalékos áfát, ami a szegényeket sújtotta leginkább. A hivatalos indoklás szerint a megszorítás szót száműzték, de mindenkinek részt kellett vennie a válság okozta terhek viselésében, ez volt ideológiai indoklás.

Miután a 2011-es hiány is elszállt, 2012-re egyrészt bedobták a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását, másrészt maradtak a különadók. Így végül ebben az évben sikerült 3 százalék alá vinni a hiányt. Ennek ellenére 2012 márciusától zárolták a kohéziós források majdnem 30 százalékát, és azt csak mintegy háromnegyed év múlva oldották fel. A másik nagy különadó-emelési hullám 2022-ben jött. A választások előtt, a szavazók megnyerése érdekében Orbánék mérhetetlenül sok pénzt szórtak ki, ettől felborult a költségvetés. A korrekcióhoz két eszközt használtak. Az egyik az úgynevezett extraprofitadó volt, ami részben a meglévő különadók emelését, részben új adóalanyokra való kiterjesztését jelentette. A legnagyobb visszhangot a légiforgalomra kivetett adó váltotta ki. A másik eszköz a beruházások befagyasztása volt, amelyet Lázár Jánosra bíztak, aki ezt a tervezettnél jóval nagyobb mértékben hajtotta végre. A következményekkel ő szembesült látva a vasútnál történteket...

— Ekkor lódult meg az infláció is...

— Nálunk már 2021 második felétől gyorsult, s 2022-25 között egész Európában Magyarországon volt a legmagasabb; az általános árszínvonal kb. 50 százalékkal nőtt.

Ez erodálta az alacsonyabb jövedelműek keresetét, miközben a gazdagok gyarapodása felgyorsult.

Részben, mert a Covid idején az Európai Bizottság több felmentést adott a korábbi szabályok alól. Például az államháztartási hiányt nem kellett 3 százalék alatt tartani. Továbbá feloldották azt a szabályt, amely a vállalatok állami támogatását korlátozta. A kormány 2021-ben és utána is élt ezekkel a lehetőségekkel, jelentős költségvetési pénzeket folyósított vállalkozásoknak, köztük eminensen a „saját” cégeknek is. Ez tovább erősítette azt a rendszert, amelyben az állami vagy uniós források elnyeréséért folyó verseny politikailag előre eldöntött, túlárazott játszmává vált. Így lett világossá, hogy ugyan gazdaságpolitika nincs, de valamiféle társadalompolitika van, ami a magyar társadalmat egyértelműen a dél-amerikai típusú fejlődési irányba vitte.

— Mi lett az extraprofitadókkal?

— A 2022-es extraprofitadók kapcsán azt mondták, hogy ezek csak átmenetiek lesznek, 2022-ben és 2023-ban maradnak érvényben, ám egy részük még most is megvan. Az év közben hozott jelentős változtatások és a be nem tartott határidők sokat rontottak a kormányzati munka hitelességén. A „hanyatló Nyugat” normális befektetői kivárnak, nem jönnek. Sőt, német felmérések szerint a már itt működő német cégek is csak a kitermelt profit töredékét akarják visszafektetni.

Ekkor a kabinetben azt gondolták, hogy ha a nyugati tőke és az uniós pénz nem jön, mivel a NER-klienseket valahogy továbbra is táplálni kell, jöjjön a kínai és dél-koreai tőke az akkumulátor- és autóiparba.

Persze a gondolat, hogy kelet felé is nyitni kell, ez már a Medgyessy kormány programjában is szerepelt, önmagában nem rossz, hiszen jó diverzifikálni a termelés szerkezetét. Csakhogy amióta a keleti nyitást felpörgették, a magyar külkereskedelmi mérleg ezekben a relációkban jelentősen romlott: alig van export, miközben az import ömlik be az országba. A tőkeáramlásnál pedig azt látjuk, hogy a jelentős hazai pénzekkel megkínált kínai és dél-koreai autóipari cégek alacsony hozzáadott értéket termelnek, viszont hatalmas környezeti terhelést jelentenek.

— Tény, hogy a NER első tíz évében dinamikusabb volt a gazdasági növekedés, azonban a növekedés mértéke nagyjából megegyezett a beáramló uniós támogatások nagyságával. Vagyis az EU-pénzek nélkül stagnált volna a gazdaság, ahogy most?

— Annyit tudok mondani, hogy 2010 és 2019 között a magyar gazdaság mennyiségileg valóban lényegesen jobb teljesítményt mutatott, mint utána. 2010 és 2025 között összesen 42 százalékkal nőtt a GDP. megjegyzem, a lengyeleknél és a Litvánoknál 70 százalékkal. Az utóbbi négy évben ebből csak 4 százaléknyira futotta úgy, hogy 2022-ben a nagy pénzkiszórás következtében még volt egy 4,2 százalékos növekedés. 2023 és 2025 között azonban lényegében stagnált a gazdaság.

A 2010 és 2019 közötti növekedést alapvetően meghatározták az uniós források,

amikor a GDP 3–4 százalékának megfelelő többletforrás érkezett. Ennek a jelentőségét jól mutatta 2016, amikor kifutottak az előző uniós ciklus pénzei, az újak pedig még nem érkeztek meg. A megelőző két év 4 százalék körüli növekedési üteme ekkor a felére esett vissza. Vitathatatlan, hogy a 2010 és 2019 közötti fejlődésben jelentős szerepük volt az uniós pénzeknek. De ezeket sokkal jobban is fel lehetett volna használni, ha azokat nem presztízs- és sportberuházásokra költik, és ha nincs ennyi túlárazás. Az uniós pénzek felhasználása nem volt elég hatékony, de így is adott valamekkora többletet - csak kevésbé az ország fejlődését elősegítendő, jobban az elit gazdagodását. A növekedést a foglalkoztatás bővülése is segítette.

El kell ismerni: a foglalkoztatási ráta emelésében az Orbán-kormánynak jelentős szerepe volt.

Nem olyan mértékben, mint amit 2010-ben ígértek, hiszen a Matolcsy-féle programban az szerepelt, hogy tíz év alatt a vállalkozások egymillió munkahelyet hoznak létre. Az első tíz évben a versenyszférában összesen körülbelül 600 ezer munkahely jött létre. Az Orbán-kormány politikájának következtében ráadásul a munkavégző-képesség nem erősödött meg. Ezt elsősorban az oktatási és az egészségügyi rendszeren keresztül lehetett volna fejleszteni. Ám e két terület, valamint a környezetvédelem mostohagyerek volt a kormány számára, olyannyira, hogy

az egészségügyi és szociális kiadások GDP-arányos mértéke az Európai Unióban a legalacsonyabb szintre csúszott le.

Egyetlen évben nőtt érdemben ez az arány, amikor behozták a lélegeztetőgépeket...

— Ugyanakkor a GDP az első időszakban mégiscsak nőtt valamivel.

— A 16 év alatti 42 százalékos GDP-növekedés alapvetően a végső fogyasztás bővülésének volt köszönhető, amely 52 százalékkal emelkedett, vagyis gyorsabban, mint a termelés. Ezzel szemben a bruttó állóeszköz-felhalmozás csak 25 százalékkal nőtt, ráadásul ebben a túlárazás is benne van. Ez önmagában még nem jelent eladósodást. Az adósságállomány 2020 után kezdett forintban újra felpörögni, s ebben az évben az adósságráta is megugrott, majd 2023-ig lassan ereszkedett. utána viszont újra nőtt, s ez nagy gond.

Ugyanis az adósságráta emelkedése azt jelenti, hogy az adósság gyorsabban emelkedik, mint a GDP.

Ez a legrosszabb növekedési pálya különösen, ha a GDP-t a fogyasztás és nem a beruházások húzzák, miként ez történt nálunk eminensen az utóbbi években. Ráadásul 2022 után a kormánnyal szemben a nemzetközi piacokon általános bizalom- és hitelességvesztés következett be, amiért magasabb kamatokat kell fizetünk. A kamatráta 2019 és 2024 között két és félszeresére emelkedett. 2024. évi GDP arányos 5 százalék az egész Európai Unióban a legmagasabb volt. Pedig voltak nálunk jóval eladósodottabb országok is, például Görögország vagy Olaszország, de náluk alacsonyabb volt a kamatráta.

Ez két okra volt visszavezethető, egyrészt nem vagyunk az euróövezet tagja, másrészt a kormányzati politika miatt megnövekedett kockázatot a kamatráta emelkedésében kell megfizetnünk.

Még valami. Amikor megérkezünk a Liszt Ferenc repülőtérre, minden tele van plakátolva azzal, hogy Magyarország családbarát ország. Megnéztem a statisztikai adatokat: a családtámogatásra fordított kiadás a GDP százalékában 2009-ben, a globális válság mélypontján, 2,2 százalék volt. Mit gondol, 2024-ben ez nőtt vagy csökkent?

— Könnyű dolgom van a válasszal, ha így kérdezi: nyilván csökkent.

— Mégpedig a felére: 1,1 százalékra. A családi pótlék nincs valorizálva, reálértéken már a felét sem éri annak a 2009. évinek A szociális védelem egy főre jutó összege vásárlóerő-paritáson számolva 2009-ben az uniós átlag 54 százalékát tette ki, ám 2023-ban már csak a 48 százalékát. Ez vagy azt jelenti, hogy csökkent a rászorultság, ami erősen kétséges, vagy valami egészen mást. A családtámogatásra fordított összegek az utóbbi években még nominálisan, vagyis forintban számolva is visszaestek.

— Ez látható lecsúszás…

— Miközben az elszegényedés zajlik, Mészáros Lőrinc vagyona exponenciálisan növekszik. A Forbes szerint Mészáros vagyona már túl van az 1800 milliárd forinton. 2021-ben még 400 milliárd volt, ami valóban csúcsteljesítmény. Az ország azóta csak bukdácsol.

Kapcsolódó

Jaksity György: Örülhetünk, ha egy recesszióval megússzuk, a magyar gazdaság pedig teljesen felkészületlen

A közel-keleti háború brutális élelmiszer-inflációt hozhat, ami a magyar pénztárcákat is megterheli. A befektető szerint a forint tovább gyengülhet, miközben a jegybankok tehetetlenek.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A rendőrség vizsgálja, miért zuhant le az operatőrt majdnem agyonütő kamera Debrecenben, a cég elismerte a hibát

A Debreceni Rendőrkapitányság vizsgálja a Nagyerdei Stadionban történt baleset körülményeit. Az üzemeltető alvállalkozó szerint a berendezés új és tanúsított volt, mégis meghibásodott.

KÉK HÍREK

Kiderült, miért körözik a ValóVilág egykori játékosát

A Pesti Központi Kerületi Bíróság elfogatóparancsot adott ki VV Rico ellen. Az ügy egy 2024 januári rendőri intézkedésig nyúlik vissza.

KULT

Káromkodom, tehát vagyok! – A Tourette-szindrómáról szóló, kivételesen vicces és megható Miket nem beszélek az év eddigi legjobb filmje

Te hallottál már a Tourette-ről? Akármi is a válasz erre a kérdésre, nézd meg ezt a filmet, más emberként állsz majd fel a székből.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Vidéki Prókátor: Ami az Orbán-rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt

Fülöp Botond, a Vidéki prókátorként elhíresült ügyvéd a Magyar Hang műsorában összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást, és elmondta, miben más az Orbán-rendszer leváltása, mint a Kádár-korszaké. Szerinte ha a jogállam helyreáll, elkerülhetetlen lesz a volt miniszterelnök felelősségre vonása a családja gazdagodása miatt.

F. O. - szmo.hu
2026. június 10.

Fülöp Botond, a magát korábban a „Vidéki prókátor” álnév mögé rejtő ügyvéd volt a Magyar Hang Kompország című műsorának vendége, ahol a közéletbe való visszatéréséről, a kegyelmi ügy kirobbantásának hátteréről és a rendszerváltás utáni politikai helyzetről beszélt. Elmondta, hogy az élete nem változott meg negatív irányba azután, hogy a választások után felfedte kilétét. Állítása szerint ez is jelzi a magyarországi komoly változásokat.

„Igazából csak pozitív visszajelzések jöttek. Tehát egyetlenegy negatív visszajelzés nem jött, egy negatív tartalmú gyalázkodó vagy sértő hangnemű üzenetet nem kaptam” – fogalmazott.

Mint mondta, mindig is természetesnek tartotta a közéleti szerepvállalást. „Nagyon fiatal korom óta részt veszek a közéletben, névvel, arccal, mindenhogy, tehát számomra ez a normális állapot, és nagyon örülök annak, hogy a normális állapot, most úgy néz ki, hogy visszaállt Magyarországon” – mondta, hozzátéve, hogy a közéleti szerepvállalásait az ügyvédi munkájától szigorúan elválasztja.

Arra a kérdésre, hogy mi történt volna, ha a Fidesz nyeri a választást, nem tudott egyértelmű választ adni; úgy véli, egy újabb kétharmados győzelem esetén valószínűleg olyan lelkiállapotba került volna, hogy felhagy a közéleti írással: „Könnyen lehet, hogy úgy döntöttem volna, hogy nincs értelme”.

A kegyelmi ügy kirobbantása előtti időszakról elmondta, hogy a 2022-es választás után az egész országra jellemző apátiába süllyedt, és elhatározta, hogy kevesebb időt tölt politikai tartalmak fogyasztásával, mert nem látott reményt a közeli változásra.

„Álmomban nem gondoltam volna, hogy ez így egy-két éven belül meg fog történni” – jelentette ki.

A botrányt elindító információra egy kúriai határozat böngészése közben, szakmai munka során bukkant rá. Amikor a 444 megjelentette az erről szóló cikket, és beindult a lavina, az egyszerre volt számára ijesztő és jóleső érzés. Úgy fogalmazott, „egyfajta jóleső érzést is okozott, hogy ezt én okoztam, ezt én indítottam el”, és bízott abban, hogy az eseményeknek pozitív hozadéka lesz az ország számára.

Az ügy jogi és politikai hátterét elemezve Fülöp Botond kifejtette, hogy Novák Katalin és Varga Judit is súlyos hibákat követett el. Novák Katalinnal kapcsolatban úgy véli, egy komoly köztársasági elnök nem engedheti meg, hogy protekciós alapon járjanak ki nála közjogi döntéseket, és fel kellett volna mérnie a politikai kockázatokat is. Varga Judit felelősségét az ellenjegyzési jog természetével magyarázta, amely szerinte a felelősség átvállalását jelenti a kormány részéről.

„Tulajdonképpen közjogi értelemben Novák Katalin nem terhelte felelősség. Tehát ha Novák Katalin azt mondta volna, hogy a kormány magára vállalta az én egyébként rossz döntésemért a politika és a közjogi felelősséget, és én meg innentől kezdve mosom kezeimet, akkor tulajdonképpen jogi értelemben Novák Katalinak igaza lett volna” – magyarázta.

Véleménye szerint egy komolyabb alkotmányos hagyományokkal rendelkező országban az ügy kormányválságot okozott volna. A parlamenti vizsgálóbizottság munkájától nem vár sokat.

„Csodálkoznék azon, hogyha a parlamenti vizsgálóbizottság előtt megjelenő bármelyik személy, ha valóban van köze, akkor ezt ott elmondaná, hogy van köze” – mondta az Orbán család esetleges érintettségére utalva.

Saját életútjáról elmondta, hogy bár gépészmérnöki diplomát szerzett, mindig is humán beállítottságú volt, és a rendszerváltás idején, 19 évesen aktívan politizált az MDF-ben. Később elvégezte a jogi egyetemet, majd hat évet dolgozott az Európai Bíróságon Luxemburgban. A hazatérését a hazaszeretettel és azzal indokolta, hogy mindig is ügyvéd szeretett volna lenni. „Az ember igazán boldog, igazán teljes életet, azt a hazájában tud élni” – idézte Eötvös Józsefet.

Az Orbán-kormány és az Európai Unió konfliktusát Fülöp Botond logikus következménynek tartja. Szerinte a Fidesz hatalomgyakorlása összeegyeztethetetlen volt az uniós értékekkel, ezért az ebből fakadó konfliktusokat egy Brüsszel-ellenes narratívával kellett leplezniük a szavazóik előtt.

Azt a döntést, hogy a hatalom megtartása érdekében lemondtak az országnak járó uniós forrásokról, egyértelműen nemzetárulásnak nevezte: „Erre szerintem nincs jobb szó, ez konkrétan nemzetárulás volt”.

Azt is hozzátette, hogy az Orbán-kormány működése minden tekintetben abnormális volt.

„Ami itt az Orbán rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt, és olyan mértékben volt ellentétes a nemzeti érdekeinkkel, hogy szerintem ez mégis sokkal inkább elmondható volt rájuk, mint akár a 80-as évek késő Kádár-rendszerére”

– jelentette ki.

Az interjúban összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást. Úgy látja, a mostani fordulat sokkal inkább a nép által kiharcolt esemény volt, szemben a '90-es, elitek által letárgyalt váltással.

„Ez sokkal inkább a társadalom által akart, várt és kiharcolt változás volt, mint a 90-es” – mondta. Szerinte az Orbán-rendszert a társadalom jelentős része jobban gyűlölte, mint a késő Kádár-korszakot, amivel sokan pozitívan tudtak azonosulni.

„A Kádár-rendszerrel a magyar társadalom nagy része pozitív módon tudott azonosulni. Én arra nem számítok, hogy a Kádár nosztalgiához hasonlóan majd egyfajta Orbán-nosztalgia is ki fog alakulni.”

Az új kormány előtt álló kihívásokról és az igazságtétel kérdéséről is beszélt. A közjogi méltóságok eltávolítását azzal indokolta, hogy itt nem egy normális kormányváltás, hanem egy maffiaállam lebontása zajlik, ugyanakkor elismerte, hogy ez egy normális jogállamban elfogadhatatlan lenne.

„Egy normális jogállami működés során egy új többség alkotmányozó hatalmat szerez, és ezt arra használja fel, hogy idő előtt megszünteti közjogi méltóságok megbízatását, ez álláspontom szerint sem férne össze mindazzal, amit mi a jogállamról gondolunk” – vezette fel, majd így folytatta: „Itt arról van szó, hogy egy maffiaállamot kell lebontani<, és helyébe fel kell építeni egy jogállamot. A magyarok, akik a Tisza Pártra szavaztak, kifejezetten arra adtak felhatalmazást a Magyar Péternek, hogy ezt a rendszerváltást valósítsa meg”.

Úgy véli, az Orbán-rendszer lényege az volt, hogy a jogállami intézményeket a saját embereikkel töltötték fel.

„Ők azáltal tudták ezt a jogállami működést kisiklatni és elvinni egy maffiaállam felé, hogy megfelelő embereket helyeztek a megfelelő pozíciókba” – magyarázta.

Emiatt szerinte „azok a közjogi szereplők, akik egyébként a maffiaállamot kiszolgálták, méltatlanná váltak arra, nem is élvezik a társadalom bizalmát sem, hogy ők egy jogállomban is közjogi méltóságot töltsenek be.”

Az eltávolításuk azért is szükséges – tette hozzá –, mert „ők ennek a maffiarendszernek személyükben is jelképeivé váltak.”

„Az egész, amit mi elszámoltatásnak nevezünk, ez lényegében semmi mást nem jelent, mint hogy az országnak úgy kellene működnie, ahogy egyébként tényleg a jogszabályok szerint kell.”

Ennek következménye szerinte egyértelmű: „Ha az állam mostantól kezdve úgy működik, ahogy egy jogállamnak kell, hogy tényleg kompromisszumok nélkül, kíméletlenül működik a törvény előtti egyenlőség, akkor mindenki, aki bűncselekményt követett el, azért menni kell, és őellene büntetőeljárást kell indítani.” Úgy véli, ez Orbán Viktorra is vonatkozik.

„Azt, hogy egy politikai vezető regnálása alatt a családjának minden tagja milliárdos lett, a gyerekkori barátja milliárdos lett, és őt ezért semmilyen adott esetben büntetőjogi felelősség ne terhelje. Hát ez azért szerintem elég nagy fantázia kell, hogy ezt így elképzeljük” – fogalmazott.

Az interjú végén elmondta, hogy Magyar Péterrel még nem találkozott, és az új kormány részéről sem keresték, de nyitott lenne egy felkérésre. „Ha olyan feladatra érkezne mondjuk megkeresés vagy felkérés, ami úgy érzem, hogy nekem való, és legalább olyan mértékben hasznosnak is látom a közösség, a nemzet számára, mint a mostani munkámat, akkor persze, akkor nyitott lennék rá” – árulta el.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Csak levelezés és csókolózás volt” – összeszűrte a levet egy rabbal a börtönőr, ő is rács mögé kerülhet

Michelle Molver, az angliai HMP Belmarsh börtön alkalmazottja egy gyilkosságért elítélt rabbal került kapcsolatba. A hivatali kötelességszegés a brit jogban súlyos bűncselekménynek számít, amelyért elvben akár életfogytiglani börtönbüntetés is kiszabható.

BUDAPEST

Hol nézd a 2026-os foci vb meccseit Budapesten? Mutatunk 7 helyet a közös szurkoláshoz

Június 11. és július 19. között ismét a futballé lesz a főszerep. Ha a világbajnokság legnagyobb meccseit nem otthon a kanapéról néznéd, mutatunk néhány budapesti helyet, ahol óriáskivetítők, hideg italok és közös szurkolás vár a következő hetekben.

KULT

Ez az idei foci-vb hivatalos dala: milliók nézik Shakira új klipjét, amiben Messi és Mbappé is szerepel

Már 60 millió megtekintés felett jár Shakira és Burna Boy közös vb-dalának hivatalos klipje. A projekt nemcsak zenei, hanem társadalmi szempontból is jelentős, hiszen 100 millió dollárt gyűjtenek egy jótékonysági alapnak.

SZEMPONT

„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta

A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.

F. O. - Fotó: Facebook/Jámbor András - szmo.hu
2026. június 10.

Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.

Kapcsolódó

A Parlamentben kellett elmagyarázni a Micimackót Németh Balázsnak, miután megsértődött Pottyondy videóján

Tanács Zoltán miniszter tartott irodalomórát a fideszes politikusnak, miután a képviselő felháborodott Pottyondy Edina szavain. A jelenet nagy derültséget keltett, a miniszter magyarázatát taps fogadta az ülésteremben.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Negyven év után felnyitotta apja sírját, sokkolta, amikor kiderült, hogy egy idegen maradványai voltak benne

A kaliforniai férfi exhumáltatta 1985-ben eltűnt apja sírját, hogy kiderüljön, pontosan hogyan halt meg. A 2022-es vizsgálat azonban kimutatta, hogy a sírban egy ismeretlen férfi nyugszik, ezért a hatóságok újranyitották az évtizedes ügyet. A férfi pedig már abban sem biztos, hogy apja meghalt-e egyáltalán.

KÉK HÍREK

Motoros rendőröknek hajtott egy menekülő autós a budai Várnegyedben

A sofőr egy buszsávos szabálytankodás után fogta menekülőre: az autósüldözés az Andrássy útról indult, végül a Csónak utcában ért véget. A két elgázolt motoros nem sérült meg, egy másik rendőr viszont könnyű sérüléseket szenvedett.

BUDAPEST

Visszatér a legendás kabrió Ikarus, több nosztalgiajárat is indul Budapesten júniusban

A BKK júniusban is folytatja a nosztalgiaszezont, melynek egyik fénypontja a különleges, nyitott tetejű Ikarus busz visszatérése. A hónapban a Múzeumok Éjszakáján és a fogaskerekű 152. évfordulóján is különleges járművek közlekednek majd.

SZEMPONT

Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban

A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

DKA - szmo.hu
2026. június 09.

Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A 36. emeletről ugrott a halálba egy család, miután a 9 éves beteg kisfiút hazaküldték a kórházból

Egy indiai származású család halt meg egy dél-londoni toronyháznál május végén. A barátok szerint az anya mentálisan összeomlott, miután súlyosan beteg fiuk állapota nem javult.

KULT

A Disney+ váratlanul ledobta az év egyik legszórakoztatóbb sorozatát: az Alice és Steve egy igazi dramedy-gyöngyszem

Ilyennek képzelem, ha a Fleabag, a Szexoktatás és az Office egy nagyon rossz ötlet után közös gyereket vállal. A végeredmény egyszerre szívszorító, abszurd és brutálisan vicces. Mindenki szeret valakit, akit éppen gyűlöli ugyan azt a személyt. És ettől válik az egész ennyire ellenállhatatlanná. Leülsz elé és ledarálod, más megoldás nincs…

KÉK HÍREK

Rabszolgaként tartottak fogva egy nőt Pátrohán: ütötték-verték, végül kidobták a holttestét

A pátrohai férfit 14 év fegyházra, feleségét 10 év börtönre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék első fokon. Az ítélet nem jogerős, a pár fellebbezett a halált okozó testi sértés és emberkereskedelem miatt kiszabott büntetés ellen.

SZEMPONT

Itt a törvény, ami felszámolja az MCC-t és több tucat alapítványt – kiderült, hogy veszi vissza az állam a sok százmilliárdos vagyont

Kedd este benyújtották azt a törvénycsomagot, amely megszünteti a Mathias Corvinus Collegiumot és több más, nem felsőoktatási közérdekű alapítványt, börtönnel bünteti a valótlan vagyonnyilatkozatokat, újraírja a közbeszerzési szabályokat. A cél az uniós források felszabadítása.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 10.

A kormány kedd este benyújtotta azt a T/174-es törvényjavaslatot, amely egyszerre teszi bűncselekménnyé a hamis vagyonnyilatkozatot, visszavezeti az állami vagyont a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokból (KEKVA-k) 2026. augusztus 31-ig, és érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot. A lépések célja az uniós források felszabadítása.

A csomag politikailag legfontosabb eleme a KEKVA-rendszer átalakítása. A javaslat szerint a felsőoktatáson kívüli közérdekű alapítványokat megszüntetik, az állam által juttatott vagyon és annak hozamai pedig visszaszállnak az államra. A folyamatot egy „elszámolási biztos” vezényli le.

A javaslat szerint augusztus 31-i határidővel megszüntetik a nem felsőoktatási közérdekű alapítványokat, köztük olyan ismert szervezeteket, mint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a MOL – Új Európa Alapítvány vagy a Batthyány Lajos Alapítvány.

A felsőoktatási KEKVA-k megmaradnak, de az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok mandátumát pedig a tervezet szerint korlátozzák, kinevezésüket pedig szigorúbb feltételekhez kötik. A javaslat külön rendelkezik a Fudan-projektet kezelő Tudás-Tér Alapítvány megszüntetésének előkészítéséről is, szintén augusztus 31-i céldátummal.

Teljesen átalakul a vagyonnyilatkozati rendszer is. A dokumentumokat digitálisan kell benyújtani az Országgyűlés webes felületén, ahol azok kereshetően és nyilvánosan elérhetők lesznek, a családtagok adatai kivételével.

A Büntető Törvénykönyv új tényállással bővül: aki elmulasztja a nyilatkozattételt, egy évig, aki pedig valótlan adatot közöl vagy elhallgat valamit, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

A javaslat érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot is. A szervezet a köztársasági elnöktől az önkormányzati képviselőkön és párttisztségviselőkön át a bírókig és ügyészekig a legszélesebb körben vizsgálhatja majd a vagyonnyilatkozatokat. A hatóság célhoz kötötten hozzáférhet állami nyilvántartásokhoz, beleértve az adó-, bank- és üzleti titkokat is, kezdeményezésére pedig a Közbeszerzési Döntőbizottságnak kötelező lesz felfüggesztenie egy eljárást.

A közbeszerzéseknél bevezetik az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát, és a tényleges tulajdonos mélyvizsgálata után kizáró ok lesz, ha egy cég nem felel meg ennek.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai regisztráció nélkül is elérhetővé válnak. A koncessziós eljárásoknál csak kivételes, objektív piacszerkezeti indokkal lesz tartható egyajánlatos tender. A szerződésekbe kötelező lesz korrupcióellenes feltételeket foglalni, amelyek kiterjednek az alvállalkozói lánc átláthatóságára is.

Az átláthatóságot növeli, hogy a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén kéthavonta, minden páros hónap 28-ig közzétételi kötelezettsége lesz többek között az állami tulajdonú vállalatoknak és a megmaradó KEKVA-knak is. Nyilvánossá válik a szerződéskötés dátuma és a beszállítói lánc is, az adatokat pedig minimum 10 évig elérhetővé kell tenni. A törvény hatályon kívül helyezi az információszabadságról szóló törvény azon passzusát, amelyre hivatkozva az adatigényléseket „új adat előállításának” minősítve utasították el.

A zártkörű befektetési alapoknál pontosan definiálják a tényleges tulajdonos fogalmát, a nyilvántartási adatokhoz pedig „jogos érdek” alapján újságírók, civil szervezetek és kutatók is hozzáférhetnek.

A vagyonnyilatkozati szigorítás a politikai és közjogi élet szinte minden szereplőjét érinti a köztársasági elnöktől a kormánytagokon, országgyűlési és önkormányzati képviselőkön át az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetőiig.

A törvénycsomag alapján augusztus 31-ig szűnnek meg a nem felsőoktatási KEKVA-k és veszik vissza az állami vagyont, az alapítványi elszámolások és záró beszámolók benyújtásának határideje pedig október 31-ie lesz.

A kormány azzal érvel, hogy ezek a lépések elengedhetetlenek az uniós források felszabadításához és a korrupció elleni küzdelemhez.