Perre készülnek a Pegasussal célba vett magyar újságírók a magyar állam és a kémszoftver gyártója ellen
Jogi lépéseket terveznek a magyar állam és a Pegasust gyártó izraeli NSO cég ellen azok a magyar újságírók, akiket célba vettek a kémszoftverrel - írja a Guardian.
A lap idézi a szervezet egyik munkatársát, Remport Ádámot, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok titokban végzett műveletei az elnyomás eszközévé váljanak ahelyett, hogy az állampolgárokat védenék.
Szerintük ha sikerrel járnak, az azt jelentené, hogy új jogorvoslati út nyílna meg mindenki előtt, akit titokban megfigyeltek. A korábbi ítélkezési gyakorlat ugyanis azt sugallta, hogy a bíróságok általában a biztonsági szolgálatok javára döntöttek, és valószínűleg hónapokig, sőt akár évekig is elhúzódhatnak az ügyek. Az viszont más országokban is mintául szolgálhat, hogy hogyan alakul a magyarországi Pegasus-áldozatok ügye a bíróságon.
Az egyik célpont, Panyi András, a Direkt36 tényfeltáró központ oknyomozó újságírója azt mondta a Guardiannek, hogy a források védelméhez való jogának megsértése a legaggasztóbb számára a megfigyelésben. Ő sem tudja, hogy pontosan miért hallgatták le, de reméli, hogy a jogi eljárás során többet megtud erről. Legalább arról szeretne információt kapni, hogy melyik ügynökség, mikor és miért figyelte meg őt.
Mack szerint a tisztségviselőknek kezdettől fogva tudniuk kellett volna, hogy Magyarországon mi a helyzet, és hogy a sajtó célba vétele az Orbán-kormány egyik fő tevékenysége. Az ügyvéd többek között az izraeli lehallgatási és az adatvédelmi törvény megsértésével vádolná meg az illetékes kormánytagokat.
Az NSO korábban azt közölte, nem tudja megerősíteni vagy cáfolni, hogy egyes országok megvásárolták-e tőlük a Pegasust, de hangsúlyozták, hogy a kémszoftvert csak bűnözők és terroristák elleni használatra tervezék, nem ellenzéki politikusok, aktivisták vagy újságírók megfigyelésére. Hangsúlyozták, hogy utóbbival szemben zéró toleranciát kell alkalmazni, ők az ilyen típusú visszaélések miatt több szerződést is felmondtak.
Korábban a lengyel sajtóban az is felmerült, hogy az izraeli cég szerződést bontott Lengyelországgal és Magyarországgal is, de kiderült, hogy nem egészen erről van szó. Valójában az izraeli védelmi minisztérium szűkítette le azoknak az országoknak a körét, ahová kiberfegyvert lehet exportálni, vagyis a korábbi 102 ország helyett már csak 37 országba, Magyarország és Lengyelország pedig nincs köztük. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy ez a döntés visszamenőlegesen is érvényes, azaz az NSO ténylegesen szerződést bontott-e Magyarországgal és Lengyelországgal.
