SZEMPONT
A Rovatból

Példátlan hajtóvadászat: 60 ezer kamera segítségével nyomoznak az amerikai vezérigazgató gyilkosa után

Brian Thompsont a nyílt után lőtte le egy férfi. A nyomozók azóta több ezer órányi videót vizsgáltak át, hogy a nyomára akadjanak. Ezek segítettek megtalálni például a gyilkos hátizsákját a Central Parkban, ami kulcsfontosságú bizonyíték lehet.


Brian Thompsont, a legnagyobb amerikai egészségbiztosító, a UnitedHealthcare vezérigazgatóját hidegvérrel, a nyílt utcán végezte ki gyilkosa. A lövéseket kamerák rögzítették, és most a hajtóvadászat is kamerák segítségével folyik a merénylő után.

Az elmúlt 11 nap során a gyilkos több száz alkalommal jelent meg a rendőrség által hozzáférhető 60 ezer kamera valamelyikén – írja a New York Times.

Látszik, ahogy a férfi november 24-én 22:11-kor leszáll egy Atlantából induló Greyhound buszról a Port Authority buszterminálnál. Mosolyog egy hostel recepciósának. Szerdán reggel 6 körül egy Starbucksban vizet és nassolnivalót vásárol. 6:44-kor Brian Thompsont lelövik a New York Hilton Midtown hotel bejáratánál, a férfi pedig biciklire ülve menekül el. 6:48-kor belép a Central Parkba, 6:56-kor másfél kilométerrel odébb elhagyja a parkot, 6:58-kor az Upper West Side-on sétál, majd pontosan 7 órakor taxiba száll. 7:30-kor a kamerák rögzítik, ahogy belép a George Washington hídnál található távolsági buszállomásra.

Aztán valószínűleg elhagyta a várost, ezért a keresést országossá bővítették.

Ahhoz, hogy mindez kiderüljön, a videókat elemző csapatok számtalan órányi felvételt dolgoztak fel. Egy időbélyeggel ellátott vizuális narratívát alkottak, ami ahhoz hasonlít, mint ahogy régen a rajzfilmek készültek.

„Lehet, hogy 100 óra felvételt kell végignézni ahhoz, hogy 2 perc használható anyagot találjunk” – mondja Carlos Nieves, aki a rendőrségen a műveletért felel. Több száz nyomozó dolgozik az ügy minden részletén, és sokan közülük a videókat elemzik.

A 60 ezer kamerából álló hálózat magában foglalja a rendőrség és a Közlekedési Minisztérium által a város különböző pontjain elhelyezett kamerákat, valamint bankok, szállodaláncok, iskolák és ingatlanvállalatok kameráit is. A hálózat bármelyik kamerájához hozzá lehet férni a rendőrség Domain Awareness System nevű rendszerén keresztül, amely többféle megfigyelési eszközből származó adatot is összefésül. Feldolgozza például a rendszámtábla-olvasókból és a mobilcellákból származó információkat is, hogy segítse a felvételeken látható emberek azonosítását.

Ha a videóelemző csapatok rátalálnak a célpontra, visszapörgetik és előre görgetik az időt és a helyet, váltogatva a szomszédos kamerák között, hogy a merénylőt továbbra is figyelemmel kísérjék. Amikor elveszítik a nyomot, megkezdődik a terepmunka.

„Bárhol, ahol rés keletkezik, valaki fizikailag bejárja azokat a környékeket, kopogtat az ajtókon, boltokat keres fel” – mondják a rendőrök. A lakóépületek ajtajaira szerelt kamerák gyakran kitöltik ezeket a réseket.

A gyilkosság rekonstruált történetében egyetlen nagyobb folt keletkezett, amikor a fegyveres biciklivel behajtott a Central Parkba, ahol viszonylag kevés a kamera. A parkban valahol hátrahagyta a jellegzetes hátizsákját, amelyben lehet, hogy benne van a gyilkos fegyver. Miután három napig kutattak utána, a rendőrök pénteken naplementekor megtalálták a táskát. Nem nyitották ki, egy bűnügyi laboratóriumba vitték elemzésre.

A rendőrség a felvételek elemzésével derítette ki azt is, hogy a gyanúsított melyik hostelben szállt meg. A lövöldözéstől visszafelé haladva megtalálták egy videón, ahogy az egyik utcán sétált hajnalban. Arra tippeltek, hogy a környéken szállt meg, és végigjárták a közeli szálláshelyeket.

November 24-én, aznap este, amikor New Yorkba érkezett, a felvételek szerint tett egy kitérőt a Hiltonba, valószínűleg előzetes terepszemlét tartott a gyilkosság helyszínén, majd bejelentkezett a hostelbe.

Mindennek kiderítése rendkívül munkaigényes folyamat. Bár a kamerahálózat által összegyűjtött információkat keresőszavakkal is lekérdezhetik, például a rendőrök rákereshetnek a „hátizsák” vagy „bicikli” szavakra, az ilyen lekérdezések annyi téves találatot adnak, hogy ez a módszer nemigen működik. Például erre a két szóra a rendszer kiadja az összes ételfutárt, aki épp a környéken bringázott a hátizsákjával.

Az arcfelismerő szoftver sem bizonyult igazán hasznosnak, a rendőrség korlátozott arcfelismerő rendszere ugyanis az elfogáskor készült fényképeken alapul, így azok, akiknek nincs priuszuk, nem szerepelnek a rendszerben.

Marad tehát a videófelvételek aprólékos átnézése. A gyilkos, ha napi nyolc órát aludt, körülbelül 9 ezer percet töltött ébren a városban.

A nyomozók remélik, hogy további felvételek elemzésével újabb nyomokat találnak, ami segít megoldani az ügyet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZTÁRVILÁG
A Rovatból
Lengyel Tamás egyetlen posztban beszólt Rákay Philipnek és Balásy Gyulának is
Új filmjének bejelentése mellett Lengyel Tamás kemény politikai-üzleti utalásokat is tett a közösségi médiában. A színész Rákay Philip mellett Balásy Gyulát és a NER-hez köthető „kitartott oligarchákat” is bírálta.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Lengyel Tamás egy keddi bejegyzésben számolt be legújabb filmje, Az örökség elkészültéről. A színész a posztot azzal a felütéssel indítja, hogy „Jó hát nem Rákay Philip volt a producere a nyolc éve dédelgetett filmtervünknek, mert akkor nem annyi lett volna a film költségvetése, mint a producer úr két autója, hanem valószínűleg milliárdos nagyságrend.”

A színész szerint a független filmekkel foglalkozó Vertigo Média látta meg a lehetőséget a projektben.

„Végre elkészült Az örökség című trhillerünk.”

A színész ezután felvetette, hogy vajon az ő alkotásuk sikeresebb lesz-e a kormányközeli producer filmjénél.

Lengyel szerint az biztos, „hogy a filmben, amikor harcolni kell nem egy narrátor érkezik elmesélni, mit kellene látnunk, mint az Aranybullában, hanem komoly verekedés van.”

Az akciójelenetek forgatásának nehézségeiről szólva bevallotta, hogy eléggé megterhelő volt.

A színész a forgatási nehézségeket egy politikai párhuzammal zárta: „Mondhatom, eléggé tele is volt a gatya, mint ahogy Balasy Gyulának tegnap, vagy a többi érdemtelenül, verseny és szakmaiság nélkül meggazdagodott és kitartott oligarchának most.”

A szóban forgó filmben szerepel még rajta kívül többek között Molnár Áron és Mucsi Zoltán is. Az új magyar thriller előzetesét itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Fotógaléria: Ellepték a mémek az internetet a Balásy-interjú után
A tegnap nyilvánosságra került interjú után elszabadultak a mémgyárak. Jobbnál jobb alkotások látnak napvilágot.


Egyetlen interjú, egy elcsukló hang és egy nyilvános, könnyes bejelentés elég volt ahhoz, hogy május 4-én este a kormányzati kommunikáció egyik legfontosabb alakja és cégbirodalma mémmé váljon az interneten. Balásy Gyula, akinek cégei az elmúlt évtizedben szinte az összes nagy állami kommunikációs tendert elnyerték, a Kontroll című online műsorban közölte, hogy önként és ingyenesen felajánlja az államnak teljes médiaportfólióját.

Az interjú után az internetet elárasztották a mémek. Lilu műsorvezető Instagram-sztorija önmagában is szállóigévé vált:

„Haver, te nem felajánlod a vagyonod, hanem visszaadod.”

A választások előtt nagyot ment az a kalendár, amiben napról napra gyűjtötték az újabb és újabb napvilágra került NER és kormányhoz köthető visszaéléseket, most hasonló módon elkezdődött egy ilyen gyűjtés.

Összeszedtünk egy kis válogatást a legjobbakból:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Geszti Péter elmagyarázza, hogyan kereshetett Balásy Gyula ennyi pénzt, és felteszi a kérdést: hol lehet a többi?
A dalszerző-reklámszakember egy posztban fogalmazott meg súlyos állításokat Balásy Gyuláról. Szerinte a 2015 után bevezetett 15%-os jutalékrendszer torzította a piacot és károsította az államot.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Geszti Péter dalszerző-reklámszakember egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben fejtette ki véleményét a kormányzati kommunikációs költésekről és annak vélt rendszeréről. A poszt apropóját az adta, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette, cégcsoportját és magántőkealapokban lévő vagyonának jelentős részét felajánlja a magyar államnak.

Geszti a posztját egy drámai felütéssel kezdi: „Megborult az első dominó. Hamarosan dől a többi is. Szinte magától.” A bejegyzés visszatérő mondata, hogy „Balásy sír”, de a szerző szerint nincs ok az örömre, mert a probléma az egész rendszert érinti. „De mi sem nevetünk” – teszi hozzá.

A dalszerző felidézi, hogy állítása szerint 2015 után az állami reklámtendereken egy fix, 15 százalékos ügynökségi jutalékot vezettek be. Úgy véli, ez az arány „messze fölötte volt a piaci átlagnak, hiszen a nagyobb cégek akár 2-3%-ért is vállaltak ilyen munkát komoly megrendelések esetén”. A poszt írója szerint ez a gyakorlat egyszerre torzította a piacot, károsította meg az államot, és „brutális fix nyereséget biztosított a kijelölt csókosoknak”.

A bejegyzés szerint az állam vált a legnagyobb hirdetővé az országban, ami felveti a kérdést a visszacsorgatott pénzekkel kapcsolatban.

„Adja magát a kérdés, hogy mindazok a cégek, amelyek kijelölésre kerültek, mennyi alkotmányos költséggel kellett, hogy számoljanak, vagyis mennyit kellett visszatömni megrendelőik zsebébe?”

Geszti Péter szerint ezek a „pénzszivattyúk” nélkülözhetetlenek voltak a NER korrupciós rendszerének működéséhez.

A szerző úgy látja, a korábban ismeretlen Balásy Gyula súlytalansága miatt válhatott ideális, problémamentes közvetítővé. „Kellett valaki, aki bevállalta a szakmailag védhetetlen médiaelhelyezéseket, például azt, hogy egy - egy útszakaszon rendszeresen eszetlen mennyiségben jelent meg ugyanaz a plakát.” Ezt a gyakorlatot Geszti „totálisan felesleges pénzszórásnak” nevezi, amely szerinte ráadásul árt az üzenetnek.

A poszt szerint a túlzásba vitt kormányzati hirdetések sokakat elidegenítettek. „A mindent ellepő kormányzati hirdetésektől egyre többen fordultak el undorodva, és az ilyen »túlhirdetés« nemcsak a politika felé terelte a korábban közélettel nem foglalkozó választókat, hanem felbőszítette a későbbi szavazók nagy részét.”

Geszti Péter úgy fogalmaz, a megrendelő ezzel saját magának ártott. A dalszerző szerint a közpénz nem volt szempont. „De a közpénz nem számított, orrán-száján dőlt a propaganda, mert közben csengett a fix jutalék. De kinek?” – teszi fel a kérdést.

A bejegyzés számszerűsíti is a vélt profitot. Azt állítja, Balásy Gyula cégein 2017-től legalább 1200 milliárd forint közpénz folyt át. Ennek 15%-os jutalékát 180 milliárd forintra teszi, majd hozzáteszi: „Ebből 1500 Ferrarit lehet venni. Balásynak egy tucat sincs. Ki járhat a többivel? Egy feltaláló? Egy gázszerelő? Egy utcai harcos?” A legfrissebb sajtószámítások szerint egyébként Balásy államnak felajánlott cégei 2017 óta 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki.

Geszti Péter szerint a történet a pénzügyi oldalon túl morálisan is siralmas. Felteszi a kérdést, „hogy milyen emberek azok, aki a gyűlöletkampányokat kitalálták, kivitelezték, akik bevállalták a védhetetlent?”

„Mi lehet a lelkiismeretük helyén? Egy széf?”

A poszt konkrét példákat is említ, szerinte voltak, „aki bombákat nyomtattak az utcai hirdetésekre fenyegetésként, és kampányvideókban magyar apákat küldtek AI üzemmódban meghalni egy kitalált és sosem létezett háborús frontra”.

Geszti szerint a kampányok készítői „cselekvő bűntársak lettek abban, hogy szénné abuzálták a magyar társadalmat”. Majd felteszi a kérdést: „És vajon mikor jön el a pillanat, amikor előkerül a rémisztő mondat: parancsra cselekedtem?”

A posztot a refrén ismétlésével és egyfajta figyelmeztetéssel zárja: „Balásy sír. Felkészül Matolcsy, Mága, a tizedes meg a többiek…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Pesti Srácok főszerkesztője a Balásy-interjúról: Ez nem demokratikus aktus, hanem államcsíny
Huth Gergely szerint Balásy Gyulát bírói jóváhagyás nélkül teszik tönkre és félemlítik meg. A publicista szerint az ügy előképe Sára Botond főispán meghurcolása volt, és a folyamat több ezer ember megélhetését veszélyezteti.


Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője is reagált Balásy Gyula nagy visszhangot kiváltó interjújára. Ahogy arról beszámoltunk, a vállalkozó többek közt arról beszélt a Kontrollnak, hogy felajánlja az államnak a 22 éve épített cégcsoportját. Elmondása szerint több cégének bankszámláját „technikai hibára” hivatkozva befagyasztották, ami szerinte több tízmilliárd forintot érintett.

Huth Gergely a Facebook-oldalán írta meg a véleményét az interjúról. Azzal indít, hogy szerinte elképzelhető, Balásy Gyula cégei kötöttek túlárazott szerződéseket, de az is, hogy nem. Hozzáteszi, hogy „az oknyomozó újságíróknak joguk van ezután kutakodni, s egyáltalán bárkinek feljelentést tennie, ha úgy gondolja.”

Azt azonban elfogadhatatlannak tartja, ami szerinte most zajlik.

„Hogy (nyilván jó előre beépített) hatósági, vagy azon kívüli szereplők pár nap leforgása alatt, bírói jóváhagyás nélkül tönkretegyenek és megfélemlítsenek egy olyan nagyvállalkozót, aki munkáját elnyert közbeszerzések alapján, a most leköszönő ellenzék által folyamatosan vizsgálva végzi.”

Az újságíró szerint Balásy működésének megnehezítése rengeteg ember megélhetését sodorja veszélybe. Úgy fogalmaz, „akinek ellehetetlenítése több száz, közvetve több ezer ember megélhetését teszi kockára (a BL-döntő szervezőitől kezdve egy rakás bal- és jobboldali reklámszakemberen és médiamunkáson át a kulturális szféra egy részéig).”

„Ezt az embert mindezek után arra kényszerítik - ismétlem, bármiféle bírói, ügyészi, rendőri intézkedés nélkül -, hogy a parlament által még meg sem választott miniszterelnök házi tévéjében mondjon le pityeregve a teljes céges és magánvagyonáról, kielégítve ezzel a Tisza-vezér személyes bosszúvágyát, s egyben megfélemlítve minden politikai ellenfelet”

– írja.

Előjelként említi Sára Botond főispán ügyét, akit szerinte múlt héten meghurcoltak „pár karton bor elfogadásának ürügyén”. Úgy látja, ez még csak a kezdet.

Huth szerint a jelenlegi események fényében már érthetővé válik Magyar Péter korábbi magabiztossága, aki már a választás éjjelén az állami vezetők és polgármesterek eltávolításával fenyegetőzött.

Úgy gondolja, „ami most zajlik, az nem egy demokratikus aktus, hanem egy jó előre eltervezett államcsíny”.

„Az ország jobbik részének” feltette a kérdést: „eltűrjük mi ezt?”

A főszerkesztő szerint „a Fidesz-kormány alatt minden ellenzéki szabadon tüntethetett, szervezkedhetett, belephette a kulturális- és szellemi szférát, ott agitálhattak, ahol csak akartak, még a kisgyerekeket is büntetlenül demonstrációkra terelhették az iskolákból.” Véleménye szerint a baloldali sajtó is gyarapodott az elmúlt években.

Huth elismeri, hogy Balásy Gyula nem feltétlenül egy közkedvelt figura: „persze, nehéz a luxizó és mimózalelkű Balásy Gyulában egy szimpatikus mártírt látni”.

Végül azt írja:

„ha már most lábbal tiporhatják a törvényt, akkor bárki, ismétlem, bárki lehet a következő. Ha hagyjuk...”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk