SZEMPONT
A Rovatból

Otthagyta a munkáját, eladta mindenét, és négy év alatt körbebiciklizte a világot, hogy megtalálja önmagát

Illés Adorján elmesélte, miért döntött úgy, 32 évesen otthagyta jól fizető állását, hogy biciklire pattanva bejárja a világot. Arról is beszélt, milyen élményeket szerzett utazása során, és milyen érzés volt négy év után hazatérni.
Dobó Maitz Petra - szmo.hu
2022. július 22.



Illés Adorján eladta mindenét, otthagyta jól fizető munkahelyét, majd 2015 nyarán harminckilónyi cuccal biciklire pattant, és meglátogatta mind a hat kontinenst. Amikor úgy döntöttem, beszélgetek ezzel a szuper emberrel, a világutazóval, a Nagy Mosolykönyv szerzőjével, bennem is az a kérdés merült fel először, mint talán mindenkiben: Tudjuk, az ember óvodás korában még komolyan veszi ezt a "világgá megyek" életérzést, de utána azért csak benő a fejünk lágya.

Fel is tettem neki ezt a kérdést, hozzágereblyézve a saját emlékeimet a szomszéd kislányáról, aki ezt négyévesen annyira elhatározta, hogy három utcányira találtak rá. De éreztem, hogy pont ez az a kérdés, amelyet már az égvilágon mindenki feltett neki. Illés Adorján válasza nem is nagyon volt több, mint udvarias heherészés, úgyhogy már majdnem ott volt a nyelvem hegyén egy újabb, igazán egyedi kérdés, miszerint:

Miért dönt valaki úgy, akinek megvan mindene, hogy a hátára vesz harminckilónyi cuccot és bringával a feneke alatt körbetekeri a világot?

Mert abban a pillanatban, hogy ezt a kérdést feltettem, már tudtam rá a választ: azért csinálta, mert nem volt meg mindene. Egy nagyon fontos dolog egészen bizonyosan nem volt meg... önmaga. Úgyhogy jöjjön egy igazán motiváló és kedves beszélgetés Illés Adorjánnal, aki bebarangolván a világot pontosan azt találta meg, amit amúgy te is, én is, a leginkább keresünk a saját életünkben.

– Anyaként szeretnélek megkérdezni, nem volt a környezetedben olyan rokon, barát, kedves, aki azt mondta volna, hogy ne vágj bele?

Illés Adorján: – A szüleim egyértelműen féltettek, de nem hitték el, hogy komolyan gondolom. A baráti köröm viszont nagyon laza volt. Konkrétan fogadásokat kötöttek ellenem. Az első fogadás úgy szólt, el sem indulok. A második, hogy nem hagyom el Európát. A harmadik azt prognosztizálta, hogy soha többé nem is jövök vissza. Senki nem nyert.

– Gyakorlatilag eladtad mindenedet és a végkielégítésedet is az utazásra szántad. Sokakban felmerül a kérdés, tényleg: miért hagy ott egy fiatalember csapot-papot?

– Mert nem éreztem magam a helyemen. 32 éves voltam, menő állással, egy multinál dolgoztam, mint vezető mérnök. És egyre inkább azt éreztem, fogy a motivációm. Hogy nem azt csinálom, amit szeretnék csinálni. Hogy nem az vagyok, aki lenni szeretnék. Sőt, azt éreztem, értéket szeretnék teremteni.

Felmondtam és hagytam magamnak időt, hogy körvonalazódjon bennem, hogyan tovább. Ekkor említette Szabó Ádám barátom, aki korábban már vett részt európai expedíción, hogy milyen menő lenne biciklin körbetekerni a világot.

(Szabó Ádám és Illés Adorján együtt indultak útnak, másfél évvel később Kuala Lumpurnál Adorján úgy döntött, ki szeretné próbálni, hogy milyen egyedül utazni, így végül külön tekerték körbe a Földet.)

– Volt bármilyen erőnléti alapja annak, hogy ebbe te bele mertél vágni?

– Nézd, szerintem teljesen átlagosan aktív életem volt. Néha eljártam konditerembe gyúrni, de jógáztam is, piláteszre is eljártam. Maradjunk annyiban, hogy egyetlen teljes napnyi bicikliút sem volt a hátam mögött. De talán pont ezért mondhatom azt, hogy nekem az égvilágon semmilyen viszonyítási alapom nem volt.

Fogalmam sem volt, mi vár majd rám, nem tudtam, fogom-e győzni egyáltalán - de éppen ezért én egy percig sem aggódtam.

– És akkor 2015 nyarán elindultál Budapestről egészen Kiskunhalasig.

– Így van, Kiskunhalason volt az első megálló, onnan viszont ment tovább az utam Szerbiába, Bulgáriába. Az első etap volt kötött, az adott. Napi 100 km-rel számolva ugyanis még pont időben, novemberig kellett megérkeznünk Pakisztánba. A pakisztáni-indiai határ Kunjarab Pass-nál ugyanis 4800 méter tengerszint feletti magasságban található, amit minden év novemberében lezárnak a téli hónapokra. Nekünk tehát fél év alatt meg kellett érkeznünk ide.

- Irán, Pakisztán, India - a korábbi beszélgetésünkben említetted, hogy ezek voltak azok az országok, amelyektől a szüleid a leginkább féltettek.

– Ez egy nagyon érdekes téma és minden beszélgetésnél kihangsúlyozom, ugyanis soha életemben nem találkoztam olyan barátságos, békés, nyugodt népséggel, mint ezekben az országokban. Egy európai számára ez meglepő információ talán, én éppen ezért szeretem megemlíteni, hogy a sztereotípiák ezen országok kapcsán erősen túlzóak az én tapasztalatom szerint.

– Az alvást hogyan oldottad meg?

– Volt egy napi kvótám, amiből ki kellett jönnöm anyagilag. Ez pedig 5 amerikai dollár, tehát durván 1500 forint volt. Ebbe semmiképp nem tudott beleférni, hogy panzióban aludjak, ezért zömmel sátoroztam.

Bár arra is volt példa, hogy egy-egy család befogadott éjszakára, máshol reggelit vagy vacsorát kaptam. Az egész világ az otthonom, a családom lett.

– Japán, Ausztrália, Dél-, Közép- és Észak-Amerika, majd vissza Európába. Több mint négy év, az utolsó kettő és fél már egymagadban. Ez egy magazincikk lesz, de úgy gondolom, egy vaskos könyvet tele tudnánk írni az izgalmas történeteiddel. Voltál-e például konkrét veszélyben?

– Hetente legalább egyszer sikerült valakinek lesodornia az útról a biciklimmel, de nem történt nagyobb baj. Volt viszont egy vicces eset Georgiában (korábbi nevén Grúzia), amikor az éjszaka egy parkban ért utol. Felállítottam a kis sátramat és aludtam, amikor arra ébredtem, hogy a grúz rendőrök a képembe világítanak egy zseblámpával és erősen gesztikulálva afelől érdeklődnek, mégis, mi a túrót csinálok én ott. Mondtam, alszom. Persze, pár mondatban elmondtam, mit is csinálok, honnan jöttem, a rendőrök pedig fogták a sátrat, úgy, ahogy volt, kinyitva, feltették az autójuk tetejére és megkértek, biciklivel kövessem őket. Bementünk a rendőrőrs udvarába, ott ők lerakták a sátramat a fűbe és közölték, itt akkor most aludhatok.

– Valahol Ázsiában egyszer csak úgy érezted, most már milliónyi fotód van templomokról, vízesésekről, csobogó patakokról és elkezdted az embereket fotózni. Azóta már megszületett a Nagy Mosolykönyv, amelyben gyakorlatilag az egész világ mosolyog a te kamerádon keresztül.

– Az emberi méltóságot akartam bemutatni és azt, hogy az ember, legyen bármilyen korú, éljen bárhol a Földön, egy mosollyal mennyi mindent tud adni.

Érdekes egyébként, hogy a fotókon szereplő emberek közül sokakkal tartom a mai napig a kapcsolatot. A címlapon mosolygó kisfiú például Timothy, aki Fidzsin él. Amint a Nagy Mosolykönyvet lefordítják angolra, ő is kap tőlem egy tiszteletpéldányt.

– Volt-e valaha az út során bármikor olyan érzés benned, hogy elég volt, haza akarsz menni?

– Ezt a kérdést még nem tette fel senki, de 100%-ban mondhatom, nem, soha. Soha nem éreztem azt, hogy abbahagyom.

Tudod, onnantól, hogy elindultam, az egész út olyan természetes volt számomra, hogy én ott vagyok, a helyemen vagyok, pont ott vagyok, ahol lennem kell. Mint amikor egy ember felemel egy almát. Eszembe nem jutott mást csinálni és máshol szívesebben lenni.

– Mi volt a furcsa, amikor Kőszegnél átlépted a magyar határt?

– Már Ausztriában izgalmas volt, itt-ott elvétve magyarul beszélő embereket hallani. Itthon pedig? Átléptem a határt és egy óriásplakáton magyarul állt a szöveg. Meghatódtam, akkor döbbentem rá, hogy megkerültem a Földet bringával. Erőteljesnek és megmosolyogtatóan kellemes érzésnek éltem meg azt a pillanatot.

– Az utolsó kérdésem talán a legfontosabb. Olvastam valahol, hogy banánszámlálót csináltál és a négy év alatt 5000 banánt ettél meg. Áruld el nekem, rá bírsz nézni azóta egyáltalán a banánra?

– Hogyne! Most készül a reggelim, banánturmix.

További információkat találsz találsz Illés Adorján újtáról ezen a Facebook-oldalon, a Mosolykönyvről itt és a Youtube-on.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk