Nemzetbiztonsági érdek titokban tartani, mennyit költ Sulyok Tamás az utazásaira
A Köztársasági Elnöki Hivatal nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekekre hivatkozva tagadta meg, hogy kiadja a köztársasági elnök külföldi útjainak költségeit. A Sándor-palota indoklása szerint a részletek közzététele
– közölte a hivatal a HVG-vel.
A lap azt szerette volna megtudni, pontosan mely külföldi helyekre utazott Sulyok Tamás, mennyit költöttek összesen az utazásra, a szállodára és a napidíjra, valamint hány fős volt a delegáció és kikből állt.
hány fős volt a delegáció, kikből állt?
Az államfő hivatala egy tavaly decemberben elfogadott, idén júliustól hatályos törvénymódosításra hivatkozik, amely lehetővé teszi, hogy a védett személyek – köztük a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a külügyminiszter – utazásainak részleteit öt évre elzárják a nyilvánosság elől.
Nem Sulyok Tamás az első, akinek a kiadásait ezzel az indokkal tartják titokban. Korábban ugyanezzel az érveléssel utasították el a miniszterelnök és a külügyminiszter útjainak költségeire vonatkozó adatigényléseket is. A kormány egy salátatörvénnyel erősítette meg a titkosítás lehetőségét, miután egy bírósági perben első fokon még az adatigénylőnek adtak igazat Szijjártó Péter egyik, vélhetően magángépes útjával kapcsolatban. A minisztérium fellebbezett, a jogszabályi környezet pedig időközben a kormány számára kedvezően változott.
Az eljárás azért is különösen érzékeny, mert idén januárban napvilágot látott egy rendkívül magas összegű elnöki szállásköltség. A párizsi olimpia idejére több mint 228 millió forintot fizettek ki szállásra, noha Sulyok Tamás mindössze három napot töltött a francia fővárosban. Az eredeti foglalást még Novák Katalin hivatali ideje alatt kötötték, és az 18 éjszakára, valamint 15 szobára szólt. Az elnöki lakosztály ára éjszakánként tízezer euró, vagyis akkori árfolyamon számolva körülbelül 3,8 millió forint volt.
A Sándor-palota akkor azzal védekezett, hogy az előző államfő által kötött szerződés „nem volt sem észszerűen lemondható, sem módosítható” – reagált a hivatal a Magyar Nemzetben. A kormányzati érvelés szerint a védett személyek utazási szokásainak és útvonalainak ismerete biztonsági kockázatot jelent, mert jövőbeli támadások előkészítését teheti lehetővé.
A kritikusok szerint azonban a múltbeli kiadások – mint a szállás ára vagy a repülőjegyek összege – nyilvánosságra hozatala nem jelent valós biztonsági fenyegetést, miközben a közpénzek elköltésének ellenőrizhetőségét öt évre lényegében felfüggeszti. Ez a gyakorlat sajtóforrások szerint rendszerszintűvé vált, ami csökkenti a kormányzati szereplők elszámoltathatóságát. A titkolózással érintett utak nagyságrendjét jelzi, hogy korábbi adatok szerint a miniszterelnök külföldi útjainak költsége egy bő év alatt meghaladta a 800 millió forintot, és ebben az összegben a honvédségi repülőgépek használatának díja nem is szerepelt.
Az elutasító döntések ellen a szerkesztőségek bírósághoz fordulhatnak, de a megváltozott jogszabályok miatt az eljárások kimenetele bizonytalan. A vita lényege továbbra is az, hogy a nemzetbiztonságra való hivatkozás meddig terjedhet, és hol kezdődik a közpénzek átláthatóságához fűződő alapvető állampolgári jog.
