Őry Barnabás: Lehetnek olyan növények, amiknek nehezebbé válik a termesztésük, vagy akár el is tűnhetnek az aszály miatt
Őry Barnabás Magyarország egyik legismertebb biokertésze. Annak, aki már rákeresett valaha arra, hogyan termelhet magának otthon zöldséget, biztosan ismerős a neve, már csak A 3 órás kert című könyve kapcsán is. 8 évnyi biogazdálkodói tapasztalat után írt gyakorlatias útmutatót a laikusoknak arról, hogyan termelhetik meg a saját zöldségeiket akár heti 3 óra kertészkedéssel.
Ugyanakkor Barnabás sem volt mindig kertész. Budapesten, többnyire panelban nőtt fel. Aztán külföldre költözött és rájött, hogy máshogy szeretne élni. Amikor hazajött, beiratkozott az agráregyetemre, diplomát szerzett, a házuk udvarán kialakította a saját kiskertjét, miközben különböző biogazdaságokban dolgozott, tanult. Ma már a gazdálkodásból él. Most arról mesélt nekünk, hogyan állhat neki egy átlagember a saját kertjének, hogy milyen hatással van a kertészkedésre a klímaváltozás, és beszélgettünk arról is, milyen súlyos károkat okozhat az aszály, ami idén még a rekord 2022-esnél is durvább lehet.
– Korábban nem egy klasszikus, vidéki életet éltél, sőt, sokáig Budapesten egy panelban laktál. Honnan jött az, hogy zöldség és gyümölcs termesztéssel foglalkozz?
– Budapesti gyerek vagyok, nagyrészt a fővárosban és az agglomerációban nőttem fel, tehát inkább városias környezetben. Nem sok közöm volt semmiféle kerthez, meg gazdálkodáshoz. Egészen huszonéves korom elejéig. Akkor kimentem Londonba egy évre egy kicsit világot látni, és kitalálni, hogy mit kezdjek magammal. És akkor ott éreztem azt, hogy valami más jellegű munkát szeretnék, vagy valami más életmódot. Valami olyat szerettem volna, ami kicsit kiszakít a városból, de nem volt semmi konkrét elképzelésem. Aztán hazajöttem, és beiratkoztam a gödöllői egyetemre, ami akkor még Szent István Egyetem volt, most pedig már Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Tulajdonképpen így indultam el ezen az úton, és ebből lett az, hogy végül is kikötöttem a zöldségtermesztésnél meg kertészkedésnél.
– Mikor és hogyan kezdted el a saját kertedet kiépíteni, megtervezni, hogyan indultál el?
– Számomra az volt a legkézenfekvőbb, hogy nem a sajátommal kezdem, hanem elmegyek tanulni. Az egyetem után elmentem egy kisebb biogazdaságba Domonyvölgybe gyakornoknak. Teljesen laikusként álltam neki, de ott sok tudást magamba szívtam, onnan pedig elmentem egy másik gazdaságba. Ott is dolgoztam kvázi alkalmazottként, de ott már végül két év után kertvezető lettem. Tehát három évet más gazdaságokban tanultam, mielőtt belevágtam a sajátomba.
– Mostanra már egy nagy gazdaságot vezetsz, és van egy 100 négyzetméteres tanuló-kerted is. Mekkorában kezdted?
– Legelőször a családi házunk hátsó kertjében kezdtem, ami 100 négyzetméter volt. Elkezdtem zöldségeket ültetni, magokat vetni, palántákat ültetni, de ez még akkor volt, amikor más gazdaságokban dolgoztam. Aztán Veresegyházon kibéreltem egy 1000-1500 négyzetméteres földterületet az önkormányzattól. Ezt már tényleg arra a célra, hogy meg tudjak élni belőle. Két évig ezen gazdálkodtam, aztán megvettük az első saját területünket Nógrád megyében. Így mire elindult a 3 órás kert projektem, addigra már 8 éve gazdálkodtam.
– A neved összeforrt a 3 órás kert projekttel, a legtöbben, akik kertészkedni kezdenek otthon, a te könyvedből indulnak ki. Mesélj erről a projektről, mi volt a cél?
– 2021-ben írtam a könyvet, és az volt a fő célom, hogy egy nagyon gyakorlatias útmutatót hozzak létre az otthoni kisléptékű kertészkedéshez. A könyvben bemutatom, hogy 100 négyzetméteren hogyan lehet egy családnak megtermelni a zöldségeket úgy, hogy tavasztól őszig mindig legyen valami friss az asztalon.

– Az utóbbi időben egyre többen vágnak bele abba, hogy saját kis kertet hoznak létre. Mit ajánlanál egy átlagembernek, hogyan induljon el az, aki szeretne egy kis területen elkezdeni zöldséget termeszteni?
– Alapvetően egy egészen kis területen is bele lehet ebbe vágni, tehát nem kell 100 négyzetméter, ahhoz, hogy kipróbáljuk magunkat. Ami pedig a zöldségeket illeti:
Ha csinálunk egy listát ezekből a növényekből, akkor azon belül már persze szortírozhatjuk, hogy mi az, amit esetleg könnyebb termeszteni, vagy nagyon drága, vagy nehezen beszerezhető.
Ezeknek a beszerzése egyáltalán nem lehetetlen, de a boltban elég drágák, főleg, ha az ember előnyben részesíti a bio termékeket. Az előbb felsorolt növények termesztése azért is egyszerű, mert a magok elvetésétől számítva 30-40 nap alatt megnőnek akkorára, hogy szüretelhessünk. De rövidebb tenyészidejű zöldség például a hónapos retek, a cékla vagy a sárgarépa is. Aztán ott vannak a nagy slágerek, mint a paradicsom vagy a paprika. Ez már egy fokkal nehezebb, mert kacsolni, metszeni, karózni kell, amelyek már kicsit több tapasztalatot igénylő munkafolyamatok. Összességében érdemes azért többféle növényt termesztünk, mert annál több sikerélményünk lesz, hiszen nem csak rajtunk múlik, hogy végül miből mennyit szüretelünk, benne van, hogy egy növény nem érzi jól magát az adott területen és ott vannak még a kártevők is.

– Említetted a kártevőket, de így a nyár közepén a hőség és az aszály is nagy ellenség. Az évek előrehaladtával pedig egyre inkább tapasztaljuk, hogy a klímaváltozásnak köszönhetően rosszabbodik a helyzet. Neked mik a tapasztalataid?
– Abban az esetben, ha csak egy kicsi a területen gazdálkodunk, könnyebb életben tartani az ott termesztett növényeinket, viszont mára annyira megváltozott a klímánk, hogy nagyon tudatos tervezés szükségeltetik ahhoz, hogy sikeresek legyünk.
Ez pedig hatalmas anyagi kárt okozhat, ami nem csak a gazdálkodóknak, hanem az egész országnak gondot jelenthet.
– A kisebb kerteket nézve mit tehetünk?
– Több lehetőségünk is van, és ha ezekből akár csak egyet-egyet alkalmazunk, már az is sokat fog segíteni. Amit mindenképp kiemelnék, az a talajjavítás, és ezzel összhangban a talajtakarás, mulcsozás. Ezt megtehetjük több különböző anyaggal is. Ebben a biointenzív rendszerben, amit én alkalmazok nem forgatjuk, nem bolygatjuk a talajt, és komposzttal mulcsozunk. Így kapunk egy szerves anyagban gazdag közeget, aminek jó a vízmegtartása is. Ez egy olyan lépés, ami viszont önmagában nem elegendő.
Ez azért is jó, mert nekünk is kényelmes lesz kertészként, hogy nem kell ott állnunk minden nap a kis kannánkkal és sétálgatunk körbe, másrészt pedig ez a leginkább víztakarékos megoldás. A következő fontos pont az árnyékolás, merthogy nemcsak meleg van, de az UV sugárzás is extrém erős. Ezt pedig sok növény nem tolerálja jól, és meg tudnak égni. Ha pedig valaki már nagyon lelkes kertész és több időt is, meg akár egy kis pénzt is rászánna erre a projektre, akkor sokat segíthetünk például egy fóliasátorral vagy üvegházzal is. Ezekben sokkal könnyebb kialakítani a növények számára kedvezőbb körülményeket.

– Az öntözéssel kapcsolatban még nagyobb probléma, hogy nincs elég eső, hiszen azzal a legegyszerűbb öntözni, de ugye eső csak nagyon kevés van, néhol fúrt kút sincs, így maradt a kerti locsoló.
– A csöpögtető rendszereknél, mivel élelmiszert termelünk, rendben van, de például a gyep öntözésénél felmerül a kérdés: mennyire etikus vízhiány közben az ivóvízzel öntözni? Ráadásul a víz nemcsak a növényeknek fontos egyébként a kertben, hanem az életteret is javítja.
De a vízzel sok állatot be tudunk vonzani a kertbe, amik egyébként nagyon hasznosak lesznek. Fontosak a fák is, itt ugyanakkor érdemes olyan fajokat választani, amik jobban fogják majd bírni a klímaváltozást. A nyírfa például egy szuper növény, ugyanakkor évről-évre azt tapasztalom, hogy nem bírja ezt a hatalmas szárazságot.
– Mit gondolsz, hosszú távon milyen hatásai lehetnek a klímaváltozásnak a zöldségtermesztésre? Előfordulhat például az, hogy ezeket a kis kerteket már abszolút nem lehet fenntartóan művelni, vagy esetleg lehetnek olyan zöldségek, amiket abszolút nem fogunk tudni már megtermelni?
– Természetesen
Tehát van egyfajta természetes változás ezekben a folyamatokban, de a sivatag közepén is termelnek, az már egy másik kérdés, hogy ez mennyire lesz fenntartható. Én azt gondolom, hogy azért a megfelelő stratégiával főleg a kiskertekben lehet adaptálódni. A nagyléptékű mezőgazdaság viszont jóval nagyobb bajban van.
– A hetekben volt egy hosszabb időszak, amikor sok eső esett. Emiatt mérséklődhet akár az aszály?
– Ez a kevés eső csak rövid időre enyhítette az aszályt, nagyjából egy hétre fellélegezhetett a természet, de sajnos továbbra is súlyos aszály van.