Orvosi Kamara: Tombol a járvány, muszáj szigorítani, ha nem akarunk karácsonyra rengeteg halottat
Többek között azt szeretnék, hogy legyen kötelező a maszk minden zárt közösségi térben, szüntessék be a tömegrendezvényeket, és kérjenek sokkal több helyen védettségi igazolványt.
Levegőt! címmel adott ki közleményt a Magyar Orvosi Kamara elnöksége, amiben a mai járványadatok (10 265 új fertőzött, 178 halott) alapján azt írják, hogy a számok meredeken emelkednek, a járvány tombol.
Szerintük az 565 lélegeztetett beteg azt jelenti, hogy legalább másfélszer, de inkább kétszer ennyi súlyos állapotú beteg van, aki már intenzív ellátásra szorulna, de nincsen számukra hely.
A diagnosztizált új fertőzöttek több mint egytizede kórházi felvételre szorul. A már ápolt betegek számának 10 százalékos napi növekedése pedig hatalmas szám, ami szerintük óriási terhet ró a mentőszolgálatra és a felvevő kórházakra.
Gőzerővel dolgozva is belefulladnak a betegekbe a Sürgősségi osztályok (SBO-k), újabb és újabb osztályokat alakítanak át és nyitnak meg a Covid-ellátáshoz, ide szemészeket, urológusokat, sebészeket és ezen osztályok nővéreit átvezényelve. Az intenzív osztályok (ITO-k) – noha itt is újra újabb és újabb részelegeket nyitnak – telítődnek.
Úgy látják, hiába van elég gép, ha a személyzet egyre fogyott az előző járvány óta, mivel megbetegedtek és meghaltak, vagy kiégtek és kiléptek. Megfelelő számú szakszemélyzet nélkül pedig nincs valódi intenzív terápia.
Szerintük a most közzétett miniszteri rendelet, ami 20 intenzív ágyra egy szakorvost, egy orvost és 5 nővért ír elő minimumfeltételként, a szakmai standardok, előírások súlyos felhígítását jelenti, valódi intenzív ápolás helyett megfeszített rohanást.
A jól induló, ám lelassuló oltáskampányon kívül a MOK szerint nem történt érdemi megelőző intézkedés, ezért azt kérik, hogy „ha a magyar társadalom nem akar karácsonyra rengeteg halottat”, akkor legyen kötelező a maszk minden zárt közösségi térben (bevásárlóközpontok, boltok, mozik, színházak stb.), szüntessék be a tömegrendezvényeket, ne csak a szakmai orvoskongresszusokat.
Azt szeretnék továbbá, hogy kössék tartalommal megtöltött védettségi igazolványhoz (megfelelő számú oltás felvétele hat hónapon belül) vagy friss negatív PCR-teszthez a belépést a nem létfontosságú helyekre (szórakozóhelyek, éttermek, színházak, mozik), támogassák a távmunkát, home office-t.
Az egészségügyben dolgozók számára pedig azt kérik a kormánytól, hogy rendezzék az ügyeleti díjazást, emeljék meg érdemben a szakdolgozói béreket, valamint kezdjék meg az egészségügy problémáinak érdemi kezelését.
Levegőt! címmel adott ki közleményt a Magyar Orvosi Kamara elnöksége, amiben a mai járványadatok (10 265 új fertőzött, 178 halott) alapján azt írják, hogy a számok meredeken emelkednek, a járvány tombol.
Szerintük az 565 lélegeztetett beteg azt jelenti, hogy legalább másfélszer, de inkább kétszer ennyi súlyos állapotú beteg van, aki már intenzív ellátásra szorulna, de nincsen számukra hely.
A diagnosztizált új fertőzöttek több mint egytizede kórházi felvételre szorul. A már ápolt betegek számának 10 százalékos napi növekedése pedig hatalmas szám, ami szerintük óriási terhet ró a mentőszolgálatra és a felvevő kórházakra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dr. Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Tisza Párt alelnökét, Radnai Márkot vádolja bűncselekményekkel.
A politikus szerint Radnai esetében felmerül a költségvetési csalás, közokirat-hamisítás, fiktív számlák kiállítása, cégek eltüntetése és hajléktalan strómanok alkalmazása.
A képviselő azt írja, „minden nap egy újabb részlet arról, hogy Radnai Márk hogyan tüntette el a cégeit, amelyekben milliós tartozások voltak, strómanokon keresztül, valamint fiktív számlák egy szlovák cégtől, amely mögött szintén Radnai állt”. Budai Gyula állítása szerint az ügyben „súlyos bűncselekményekben érintett ügyvéd és még sok más” is szerepel.
A bejegyzését azzal a kijelentéssel zárja, hogy „holnap indulunk”.
A kormányközeli Magyar Nemzet február 5-én írt arról, hogy nyomozás indult Radnai Márk egy korábbi cégének, a Story Chef Kft.-nek az ügyeiben, ahol nagyjából 300 millió forint sorsát vizsgálhatják. A 24.hu február 10-én számolt be arról, hogy a radnaimark.hu domainen egy „coming soon” felirattal ellátott oldal jelent meg. A 444-nek nyilatkozva Radnai azt állította, lejárató akcióra számít, amit szerinte Magyar Péter 2024. február 11-i partizános interjújának évfordulójára időzítenek.
Dr. Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Tisza Párt alelnökét, Radnai Márkot vádolja bűncselekményekkel.
A politikus szerint Radnai esetében felmerül a költségvetési csalás, közokirat-hamisítás, fiktív számlák kiállítása, cégek eltüntetése és hajléktalan strómanok alkalmazása.
A képviselő azt írja, „minden nap egy újabb részlet arról, hogy Radnai Márk hogyan tüntette el a cégeit, amelyekben milliós tartozások voltak, strómanokon keresztül, valamint fiktív számlák egy szlovák cégtől, amely mögött szintén Radnai állt”. Budai Gyula állítása szerint az ügyben „súlyos bűncselekményekben érintett ügyvéd és még sok más” is szerepel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Én több Habony Árpádot szeretnék!” – forrtak az indulatok Lázár János győri fórumán
Az építési és közlekedési miniszter győri fórumán a helyi lakáskassza ügye és a kormányzati kommunikáció is célkeresztbe került. A politikus büntetőjogi következményeket helyezett kilátásba.
„Én több Habony Árpádot szeretnék” – vágta rá Lázár János annak a férfinak, aki a Soros György elleni kampányt és a gyűlöletkeltést tette szóvá a miniszter győri Lázárinfóján. A politikust a fórumon folyamatosan a „Hol a pénz?” bekiabálásokkal is szembesítették.
Az építési és közlekedési miniszter közösségi oldalán élőben közvetített fórumán már a kezdetektől feszült volt a hangulat. Bár a helyszínen jelen lévő kormánypárti támogatók megtapsolták a politikust, sok ellenzéki résztvevő is akadt.
A „Hol a pénz?” skandálás arra a legalább 1,7 milliárd forintos hiányügyre utalt, amelyet Pintér Bence polgármester vetett fel az önkormányzati lakáskasszával kapcsolatban, és amelyben már büntetőeljárás is indult.
A helyszínen tartózkodó Fekete Dávid fideszes alpolgármester kampánykamunak nevezte a felvetést. Lázár nem adott érdemi választ, mindössze annyit közölt: ha kiderül, hogy a pénz hiányzik, annak büntetőjogi következményei lesznek, ha viszont megvan, akkor Pintér Bencének kell lemondania.
A fórumon egy résztvevő vécékefét adott át Lázárnak azzal a kéréssel, hogy juttassa el a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozó Gáspár Evelinnek.
Lázár megköszönte az „eszközt”, és jelezte, hogy bárki bármit dolgozik az országban, elismerést érdemel. A vécékefe azután vált a miniszterrel szembeni tiltakozások szimbólumává, hogy januárban a Momentum több száz darabot vitt a politikus batidai kastélyához egy roma közösséget sértő kijelentése miatt.
Lázár a feszült hangulatra reagálva kijelentette: szerinte az ellenzék uszít és hergel, és nem szeretné, ha a rendőrségnek kellene beavatkoznia.
Egy ponton felszólította azokat, akik alkoholt fogyasztottak, hogy hagyják el a gyűlést. A miniszter arról is beszélt, hogy a győrieknek az EU nem ad majd pénzt, mivel az uniós forrásokból csak a Győrnél szegényebb települések részesülhetnek. Győr csak magyar pénzre számíthat – fejtegette.
„Én több Habony Árpádot szeretnék” – vágta rá Lázár János annak a férfinak, aki a Soros György elleni kampányt és a gyűlöletkeltést tette szóvá a miniszter győri Lázárinfóján. A politikust a fórumon folyamatosan a „Hol a pénz?” bekiabálásokkal is szembesítették.
Az építési és közlekedési miniszter közösségi oldalán élőben közvetített fórumán már a kezdetektől feszült volt a hangulat. Bár a helyszínen jelen lévő kormánypárti támogatók megtapsolták a politikust, sok ellenzéki résztvevő is akadt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Február 11-én a Nyíregyházi Járásbíróság egy hónapra letartóztatta a mátészalkai telephelyű Bászna Gabona Zrt. vezérigazgatóját. A cég képviselőjét különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás és más bűncselekmények miatt napokkal korábban gyanúsítottként hallgatták ki.
A megalapozott gyanú szerint
a férfi 2025 márciusa és decembere között tizenöt gazdasági társasággal kötött adásvételi és raktározási szerződést, azonban a vevők által rábízott termények jelentős része eltűnt a cég telephelyeiről, a kitárolási kérelmeket pedig nem, vagy csak részben teljesítették.
A bírósági végzés szerint a gyanúsított ezzel összesen „több mint 9 milliárd 927 millió forint értékben károsította meg a sértetteket”.
A bíróság azért döntött a letartóztatás mellett, mert a gyanúsított jelentős magánvagyonnal rendelkezik, ami lehetővé tenné, hogy a hatóságok elől elszökjön vagy elrejtőzzön.
Emellett fennáll a veszélye annak is, hogy szabadlábon hagyása esetén a még ki nem hallgatott tanúk befolyásolásával nehezítené a bizonyítást. A férfit különösen súlyos bűncselekményekkel gyanúsítják, amiért bűnösségének megállapítása esetén – a halmazati szabályokat is figyelembe véve – akár 15 évig terjedő szabadságvesztést is kaphat. A gyanúsított és védője fellebbezett a végzés ellen.
A cég fő tevékenysége gabona, feldolgozatlan dohány és vetőmag nagykereskedelme, valamint tárolása volt.
Bár a felvásárlásokat területi képviselők szervezték, az adásvételi és tárolási szerződések aláírására kizárólag a most letartóztatott vezérigazgató volt jogosult, és terményt is csak az ő engedélyével lehetett elszállítani a telephelyekről.
Az ügy egy hónapok óta forrongó piaci válságba robbant bele, a kelet-magyarországi gabonapiacon ugyanis több milliárd forintos hiány és tízezres tonnaszámú eltűnt készlet miatt került sor közraktári zárolásokra. A sajtóban a villámgyorsan felfutó, Kósa Lajos fideszes politikus rokonaként is emlegetett vezérigazgató cége ellen már január végén végrehajtási eljárás indult. A kormány rendkívüli kárrendezésről döntött a károsult mikro- és kisvállalkozások számára, a kérelmeket február 26-ig lehet benyújtani a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához.
A Magyar Gabonaszövetség szerint ugyanakkor a tagjaik követelése meghaladja a 8 milliárd forintot, és a kormányzati kárrendezés hatálya nem terjed ki minden károsultra, így például a nagyobb piaci szereplőkre sem. A nyomozás jelenleg kezdeti szakban van, az eljárás során számos tanú kihallgatása várható.
Február 11-én a Nyíregyházi Járásbíróság egy hónapra letartóztatta a mátészalkai telephelyű Bászna Gabona Zrt. vezérigazgatóját. A cég képviselőjét különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás és más bűncselekmények miatt napokkal korábban gyanúsítottként hallgatták ki.
A megalapozott gyanú szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiszámolták: 40 év munka után sem elég a nyugdíj a legszükségesebbekre
A Hóvége.hu számítása szerint a 40 évig minimálbért keresők havi 172 ezer forintos nyugdíjra számíthatnak. Ez az összeg több mint 10 ezer forinttal marad el a KSH szegénységi küszöbétől.
Aki egész életében minimálbért keresett és 40 év szolgálati idővel rendelkezik, az hozzávetőleg havi 172 ezer forintos induló nyugdíjra számíthat, amennyiben idén vonul nyugdíjba. A Hóvége.hu számításai szerint
ez az összeg kevesebb, mint amennyit a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, tavalyelőtti kimutatása a nagyon szűkös megélhetéshez szükségesnek tart egy 65 év feletti, egyszemélyes háztartásban,
ami 185,7 ezer forint.
A szakportál egy leegyszerűsített, elméleti számítást végzett, amelynek alapja az idei, bruttó 322 800 forintos minimálbér.
Mivel a nyugdíjat a korábbi keresetek valorizálásával, vagyis a jelenlegi szintre hozásával állapítják meg, a számítás a jelenlegi minimálbér nettó összegéből, 214 662 forintból indult ki. A hatályos nyugdíjskála szerint 40 év szolgálati idővel a nettó átlagkereset 80 százaléka jár, ami a fenti nettó bérből 171 730 forintot jelent. A garantált bérminimummal számolva magasabb, 198,5 ezer forintos nyugdíj jönne ki.
Hangsúlyozták, hogy a számítás elméleti, és a valóságban csekély a valószínűsége annak, hogy valaki 40 éven át pontosan a minimálbért keresse.
A tényleges nyugdíj összegét az életpálya során szerzett összes kereset, valamint az évente változó valorizációs szorzók is befolyásolják, amelyeket idén is várhatóan márciusban tesznek közzé.
A 172 ezer forintos becsült nyugdíj jelentősen elmarad a tavaly decemberben mért 250,6 ezer forintos országos átlagnyugdíjtól, és alacsonyabb a 221,1 ezer forintos medián értéknél is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint kétszemélyes nyugdíjas háztartásnál a nagyon szűkös megélhetéshez szükséges összeg fejenként alacsonyabb, 117,3 ezer forint.
A teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege, vagyis a nyugdíjminimum idén sem változik, 28 500 forint marad. Eközben ellenzéki oldalról, például a Tisza Párt részéről felmerült a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelésének javaslata a nyugdíjszegénység mérséklésére.
Aki egész életében minimálbért keresett és 40 év szolgálati idővel rendelkezik, az hozzávetőleg havi 172 ezer forintos induló nyugdíjra számíthat, amennyiben idén vonul nyugdíjba. A Hóvége.hu számításai szerint
ez az összeg kevesebb, mint amennyit a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, tavalyelőtti kimutatása a nagyon szűkös megélhetéshez szükségesnek tart egy 65 év feletti, egyszemélyes háztartásban,
ami 185,7 ezer forint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!