Oroszi Beatrix: Nyár elejére szabad életünk lehet, ha fokozatos lesz a nyitás és betartjuk a szabályokat
Ha elég fegyelmezettek leszünk április-május folyamán, és az oltottak száma is kellően magas, akkor nyár elejére eljuthatunk a teljes nyitásig - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium tanácsokat adó Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapat tagja a Népszavának adott interjújában.
Oroszi Beatrix azt mondta, már túl vagyunk a harmadik hullám csúcsán, de szerinte most még csak óvatos optimizmussal lehet a járványügyi adatokra tekinteni. Az új fertőzöttek hétnapos mozgóátlagát nézve március 24. és 27. között volt a csúcs, amikor 9000 fölötti napi esetszámokat mértek. A járványügyi fordulat körülbelül két és fél héttel a március 8-i intézkedéseket követően állt be. A járványügyi szakértő szerint azonban a mostani helyzet még mindig veszélyes zónának minősül, mert hiába csökkent a csúcshoz képest mintegy 40 százalékkal az átlagos napi regisztrált esetszám, de nagyságrendileg még mindig a második hullám csúcsának megfelelő értékeknél járunk. Ráadásul most annál 34 százalékkal több beteg van kórházban és még mindig majdnem kétszer annyian szorulnak lélegeztetésre.
Szerinte ha minden fontos körülmény - például az intézkedések szigorúsága nem változik rövid időn belül lényegesen, az emberek betartják szabályokat, nem jön újabb vírusvariáns - akkor az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy lecsengés következik. Bár pozitívum, hogy egyre többen kérik a vakcinát és egyre magasabb az átoltottság Magyarországon, de Oroszi szerint nem veszíthetjük el az éberségünket, mert egy olyan új variáns terjedése, amely képes az eddig megszerzett immunitást valamennyire "kijátszani"? hetek alatt átírhatja ezt a képet.
A járványelemző munkacsoportban egyébként már az esetleges negyedik hullámra is készülnek, bár remélik, hogy soha nem lesz ilyen.
- mondta.
Az epidemiológus szerint ha az emberek szabálykövetése jelentősen romlik, akkor nagyon sokan kerülhetnek még súlyos állapotba, de ha egy darabig mindenki, még a már beoltottak is betartják a szabályokat, akkor gyorsabban, kevesebb áldozat árán tudnánk lejönni a járvány csúcsáról. De fontos tényező a nyitás és az ezzel járó kontatkusnövekedés is. Oroszi szerint ha a kontaktusok száma olyan maradna, mint amilyen húsvét előtt volt, akkor körülbelül kéthetente megfeleződhet a napi esetszám, és már csak napi néhány új fertőzöttet regisztrálnánk.
Szerinte azonban ha fokozatosan és lassan nyitunk, akkor nagy valószínűséggel nem lesz negyedik hullám, mert időközben az átoltottság is folyamatosan növekszik. Úgy véli, az lenne a jó gyakorlat, ha az eddigi szigorú intézkedésekből lépésenként mindig csak egyet-egyet vennénk vissza, az összes többit fenntartanánk, és közben folyamatosan nőne az átoltottság.
- mondta.
Bár a vírus folyamatos változása, mutálódása továbbra is aggodalomra adhat okot, de Oroszi szerint nem maradhatunk és élhetünk folyamatosan bezárva, ezért a járványügynek új stratégiára van szüksége ahhoz, hogy tudjunk az újabb variánsok ellen védekezni. Szerinte ma már a szakembereknek képesnek kell lenniük a gyors felderítésre és a veszélyes új variánsok terjedésének helyben történő elfojtására.
A szakember úgy gondolja, hogy
Kisebb járványok lokálisan később is előfordulhatnak majd főleg azokon a területeken, ahol az átoltottság nem lesz elég magas, de ezeket már hagyományos járványügyi intézkedésekkel, nagyobb lezárások nélkül is fel lehet számolni.
Elmondása szerint a járványelemzők most hetente három értékelést készítenek, és tanácsot is adnak a kormánynak, ha kérik. A járvány elején mindig mondogatták, hogy növelni kell a tesztelési számot, és bár ez a második hullámra megtörtént, de szerintük még mindig jóval többre lenne szükség. A nyitásra, a zárásra és a fokozatosságra is nagyon sok javaslatot fogalmaztak meg, ezeknek egy részét elfogadták.
Arra a kérdésre, hogy mi az elemző és a tanácsadó felelőssége jelen helyzetben (is), Oroszi Beatrix így válaszolt: "Nem szabad téves biztonságérzetet nyújtania, a bizonytalanságot is meg kell tudni fogalmaznia. Hogy ne azt mondja, amit hallani szeretnének, hanem azt, ami a legközelebb áll a valósághoz".
