SZEMPONT
A Rovatból

Orosz hekkerek a külügyben: iszogatás közben tudták meg a nyugat-európai titkosszolgák, hogy mi történt

Mennyire bíznak a külföldi partnerek a magyar titkosszolgálatában, valóban elszigetelődhetünk a kormány oroszbarát politikája miatt? Úgy tűnik, ehhez ennél jóval több kell.


Az, hogy milyen egy adott ország titkosszolgálatának a megítélése, mennyire bíznak meg benne a külföldi partnerek, nem feltétlenül az adott ország politikai vezetésétől, sokkal inkább a szolgálat vezetőjének személyétől, szakmai múltjától és a közös munkák alapján leszűrt tapasztalatoktól függ – áll a Telex cikkében, mely a titkosszolgálatok együttműködését tárja fel. A témát többek között az teszi aktuálissá, hogy a kiszivárgott hírek szerint az orosz titkosszolgálatok éveken át ki-be jártak a Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszerében. Ám a lap amellett érvvel, hogy hiába népszerű toposz, hogy az Európai Unióban és a NATO-n belül egyre bizalmatlanabbak a magyar hatóságokkal a külföldi társszervek, ez nem feltétlen igaz.

A NATO-n belül például a Polgári Hírszerzési Bizottságban (CIC) minden NATO-tagországot a saját biztonsági és hírszerző szolgálatai képviselnek, ez alól Magyarország sem kivétel.

Már önmagában ez és az ehhez hasonló szerepvállalások kizárják, hogy egy szövetségi rendszeren belül valamelyik tagállam titkosszolgálata elszigetelődjön

– írják. Az egy szövetségi rendszerbe tartozó országok titkosszolgálatai között meglévő együttműködésnek ráadásul léteznek olyan hivatalos platformjai is, amelyek az alapvető információáramláson kívül a szorosabb kooperációt is biztosítják. Ilyen együttműködési platform Európán belül a Berni Klub, mely ma már az EU 27 államának, valamint Norvégiának és Svájcnak a titkosszolgálatait is tömöríti. Ez a klub amolyan fantomszervezet, nem hoz formális döntéseket, de a klubtagok tapasztalatokat osztanak meg egymással, információkat cserélgetnek.

Ha a nyugati szolgálatok úgy ítélnék meg, hogy a magyar kormány oroszpolitikája már a magyar titkosszolgálatokat is „megfertőzte”, akkor valószínűleg kizárnák a magyar szolgálatokat ebből a klubból, mint ahogy az Ausztriával is történt. Egy, a területet ismerő forrás a Telexnek azt mondta:

Bár valóban problémát jelentenek az orosz hekkertámadások, ha valóban nagyon súlyos lenne a helyzet, és komoly károkat okoztak volna az oroszok, akkor a külföldi partnerek már biztosan számon kérték volna a magyarokat.

A Telex információi szerint a magyar titkosszolgálatok a Közép-európai Konferencia (MEC) nevű szervezetben is jelen vannak. A MEC a nyugat- és közép-európai polgári hírszerző és biztonsági szolgálatok többoldalú partnerségét biztosítja. Hasonló szerepet tölt be, mint a Berni Klub.

De az igazán fontos dolgok nem a Berni Klub, vagy a MEC konferenciáin, hanem az ezek utáni közös sörözések, iszogatások közben dőlnek el.

A külügyet ért orosz hekkertámadás ügyét két évvel ezelőtt kirobbantó Direk36 például azt állította: a hekkertámadásról a külügy hivatalosan nem tájékoztatta a külföldi partnereit, ellenben az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik munkatársa a Berni Klub egyik 2021 őszén megtartott eseménye után, iszogatás közben árulta el a nyugat-európai titkosszolgáknak, hogy mi történt a külügyben. Válaszul több európai résztvevő rögtön elkezdte sorolni, hogy náluk is hányszor, hányféle módon próbálkoztak az elmúlt időszakban oroszok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: csapdába csalták és kellemetlen szituációba tolták Magyar Pétert, amiben nyilván nem tudta megvédeni magát a mágikus dossziétól
Magyar Péter és az ATV harcát elemzi Pottyondy is a legújabb videójában. Szerinte az ügy azért „nem egy olyan rejtély, ami Sherlock Holmes-t kíván”.
FM. Kép: Youtube - szmo.hu
2024. június 11.



Legújabb videójában Pottyondy Edina sem hagyta szó nélkül Magyar Péter és az ATV frissen kirobbant konfliktusát. Miután – Szentkirályi Alexandrára utalva – levezette, hogy Orbán Viktor „a kampány végén azzal vezette le a sok stresszt, hogy emgint kinyírt egy politikusnőt”, hosszasan elemezte Rónai Egon és a TISZA Párt alelnökének hétfő esti összeveszését.

„Vajon mire várt Egon? Hogy együtt majd átnyálazzák és kisilabizálják a piros dossziét a rendelkezésre álló 10 percben? A világ legabszurdabb riportja lett volna”

– mondja Pottyondy. Szerinte két megfejtés lehet itt: az egyik, hogy az ATV dossziéja kamu, a másik pedig, hogy Magyar Péter vádaskodik hazudozva. Hozzáteszi:

„Vannak sms-ek, híváslisták, e-mailek – azért ez nem egy olyan rejtély, ami Sherlock Holmes-t kíván. Derüljön ki, hogy mi történt, mert mindkét verzióból le lehet vonni nagyon fontos következtetéseket.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: csak egyetlen szereplő lehet maradéktalanul elégedett - a Tisza Párt
Az elemző szerint az új magyar politika legérdekesebb inkubátorháza a fővárosi közgyűlés lesz.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2024. június 10.



Török Gábor a közösségi oldalán elemezte vasárnapi választási eredményt. Azt írja:

1. A 2010 utáni magyar politikában rendszerhibának látszik a tegnapi EP-választás: a Fidesz 2006 óta nem ért el ilyen rossz eredményt országos választáson, miközben „nemfideszes” párt egyedül indulva 2006 óta nem szerepelt ilyen eredményesen. Új helyzet van, amely minden bizonnyal új utakra viszi, ösztönzi vagy kényszeríti a politikai szereplőket.

2. A választásnak sok kis győztese és vesztese van, de csak egyetlen szereplő lehet maradéktalanul elégedett: a Tisza Párt. A várakozásokat messze meghaladó EP- és fővárosi listás eredmény (EP-választáson párszázezer szavazattal elmaradva, a fővárosban fej-fej mellett állva) a magyar politika Fidesz utáni legerősebb szereplőjévé tette Magyar Péter pártját.

A magyar politikában ezzel a választással új időszámítás kezdődött: a Fidesznek és a 2024 előtti ellenzéknek egyaránt a Tisza jelentette kihívással kell megküzdenie a 2026-ig terjedő időszakban, miközben a Tisza a legerősebb ellenzéki pártként – majdnem egy ligában a Fidesszel - építkezhet tovább

(amely építkezés nehézségeiről már eddig is – okkal - sokat beszéltek és minden bizonnyal most még többet fognak).

3. A Fidesz számára természetesen nem jelent totális kudarcot a mostani választás, de a várakozásokat messze alulmúló (eddigi messze legrosszabb) EP-eredmény (továbbá a 30 százalék alatti fővárosi szavazatarány) és különösen a Tisza példátlan felemelkedése komoly problémákat jelez és egyben okoz is. Különösen úgy, hogy a Fidesz szinte egy parlamenti kampányt folytatott, erőforrásokban és terepmunkában is. A kormány helyzetét nehezíti, hogy a választás után a korábbiaknál valószínűsíthetően szigorúbb költségvetési politikára nyílik csak lehetőség. A Fidesznek azt is át kell gondolnia, hogy vajon

a szokatlanul negatív és egyetlen témára egyszerűsített kampány jó döntés volt-e, és hogy a fővárosi visszaléptetés – amellyel ráadásul nem is saját jelöltjüket, hanem egy ellenzéki párt retorikájában „harmadik utas” politikusát vezethették sikerre (ez majd a szoros eredmény miatt csak később derül ki) - milyen üzenetet küldött a saját szavazóiknak.

4. Az önkormányzati választási eredmények nagyon hasonlítanak az öt évvel ezelőttiekre, még akkor is, ha fontos városok (Baja, Eger, Miskolc, Salgótarján versus Győr, Szolnok, Nagykanizsa) és egy-egy fővárosi kerület (I. versus XII.) gazdát cseréltek, miközben újra bebizonyosodott, hogy a regnáló polgármesterek a helyi választáson nagyon komoly előnnyel indulnak.

5. Az új magyar politika legérdekesebb inkubátorháza a fővárosi közgyűlés lesz (de csak októbertől, addig még sok víz folyik le a Dunán és a Tiszán), ahol olyan – téttel bíró - taktikázások várhatók, amelyekre nagyon régen volt példa idehaza.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Tálas Péter: A NATO egyszerűen rákényszerítette Magyarországot arra, hogy elálljon a vétótól Ukrajna ügyében
A szakértő szerint valójában soha senki sem kérte Magyarországtól, hogy katonákat küldjön Ukrajnába, Jens Stoltenberg pedig megkapta, amiért jött. A valódi tét az, hogy Ukrajna támogatása akkor is folytatódhasson, ha Donald Trump nyer.


Miután Orbán Viktor hónapokon át szinte kizárólag arról beszélt, hogy háborús veszély fenyeget, egy világháború, sőt, egy atomháború sem kizárt, és a Európai Parlamenti választások valódi kérdése, hogy a háborút vagy a békét választjuk,

a választások után egy csapásra eltűntek a háborús plakátok az utcákról.

Szerdán pedig Magyarországra érkezett Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, és Orbán Viktor két fontos kijelentést is tett. Egyrészt azt, hogy a magyar kormány nem blokkolja többé az Ukrajnával kapcsolatos döntéseket, másrészt azt, hogy a NATO főitikára megerősítette, ami a szervezet alapokmányában amúgy is szerepel: a NATO területén kívül minden katonai akcióban önkéntes a részvétel. Volt-e valójában háborús veszély? Mit kaphatott Magyarország cserébe azért, hogy elállt az elmúlt időszakban sűrűn alkalmazott vétóktól? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs intézetének tudományos főmunkatársával.

- Miért pont most jött Budapestre a NATO-főtitkár?

- Azért jött most ide, mert július 9. és 11. között lesz Washingtonban egy NATO-csúcs, amin fontos döntéseket akar meghozni a szövetség. Ilyenkor általában a főtitkár felkeresi azokat az országokat, amelyekről úgy gondolják, hogy eltérően viszonyulnak a tervezett döntésekhez. Magyarországgal kapcsolatban közismerten ilyen ügy az ukrajnai háború és az ukránok támogatásának a kérdése. Jens Stoltenberg tehát azért jött Budapestre, hogy a csúcstalálkozó előtt tisztázza a szövetség és Magyarország közötti nézetéréseket, és megpróbáljon valamilyen kompromisszumot létrehozni.

- Meglátása szerint ez sikerült?

- Azt gondolom, hogy igen. Orbán Viktor ugyanis bejelentette, hogy Magyarország nem fogja blokkolni a NATO döntéseit az orosz–ukrán háború ügyében. Ez azt jelenti, hogy a konstruktív tartózkodást választottuk a vétózás és az állandó vita helyett. Ez mindenféleképpen megkönnyíti a szövetségnek az orosz-ukrán háború ügyében a döntéshozatalt.

- Milyen döntésekről van szó?

- Ami miatt közös döntésre szükség van, az valószínűleg az, hogy a washingtoni csúcstalálkozón szeretnék az eddigi Ukrajnának nyújtott segélyezést tagállami szintről NATO keretek közé emelni. Vagyis azt szeretnék elérni, hogy annak a szerepnek bizonyos elemeit, amit eddig az USA vállalt Ukrajna támogatásában, vegye át a szövetség egésze.

Mindezt annak érdekében, hogy ha Donald Trumpot választanák meg az Egyesült Államok következő elnökének, akkor ne legyen lehetősége egyszerűen kilépni Ukrajna támogatóinak sorából, illetve ne tudja a támogatást jelentősen csökkenteni.

Mondok egy nagyon egyszerű példát. A NATO azt tervezi például, hogy kiképzési tevékenységeket fog folytatni Ukrajna területén, mivel az nagyon költséges, hogy az ukrán katonákat valamelyik NATO-tagországba szállítják, és ott képzik ki őket. Sokkal egyszerűbb ezt helyben megoldani. Magyarország egy ideig azt akarta elérni, hogy a NATO egyáltalán ne csináljon ilyet. Amikor a tagállamok többsége azt mondta, hogy erre feltétlenül szükség van, akkor a magyar kormány válasza az volt, hogy ő ezt nem támogatja, illetve, hogy ki akar ebből maradni. Úgy tűnik ez utóbbi lesz a megoldás, mert ez egyébként sem lenne kötelező. Mert az úgynevezett NATO területen kívüli missziókban eddig is önkéntes volt a részvétel. Most odáig jutottunk, hogy Magyarország tudomásul vette, hogy 31 ország szeretné ezt támogatni, és ezért ő nem fog szembe helyezkedni ezzel. Ehelyett lesz a konstruktív tartózkodás.

- Mit kapott ezért cserébe Magyarország?

- Orbán Viktor bejelentése szerint a NATO-főtitkár megerősítette, hogy minden NATO-n kívüli katonai akció csak önkéntesen történhet. Ahogy a miniszterelnök fogalmazott: Magyarország megkapta a szükséges garanciákat. Hadd tegyem azonban hozzá:

ezzel szerintem olyan sokat nem kapott, tekintettel arra, hogy az alapokmány szerint ezek eddig is így történtek. Vagyis az események egy másik olvasata szerint a szövetség most egyszerűen rákényszerítette Magyarországot arra, hogy elálljon az ellenkezéstől vagy a vétótól.

Az a probléma szerintem, hogy a magyar politikai vezetés az ukrajnai háborút úgy használta fel a választási kampányban, hogy az egy erősen szubjektív megközelítése és értelmezése volt az eseményeknek. Olyan mondatokat lehetett hallani, hogy Magyarország belesodródhat egy háborúba, hogy nem akarják, hogy magyar katonákat kelljen küldeni Ukrajnába vagy hogy magyaroknak kelljen meghalnia Ukrajnáért.

Az igazság azonban az, hogy senki nem kérte, hogy Magyarország katonákat küldjön. Senki nem kérte azt, hogy akár egyetlen magyar katona is meghaljon Ukrajnáért.

Olyanra pedig nem emlékszem a történelemből, hogy egy ország csak úgy belesodródott egy háborúba: abba vagy belépnek, vagy nem. Kivéve persze ha megtámadnak egy országot, mint tették ezt Ukrajnával. A választási kampányban ezek erős politikai kommunikációs elemek voltak, s azt gondolom, hogy most ebből kell majd visszafogni jelentősen.

- Tehát akkor a főtitkár megerősítette Magyarországnak azt, ami amúgy is benne van a NATO alapszerződésében?

- Gyakorlatilag igen. A főtitkár idejött, mert azt látta, hogy erős visszhangja volt az említett politikai kommunikációnak, és a magyar vezetés láthatóan annyira másképp ítéli meg háborút, illetve a NATO Ukrajna politikáját, hogy ezt tisztázni kell. Az egyébként várható volt, hogy tompítani kell ezen. Mert

azt külföldön is elég sokan kritizálták, hogy Magyarországon például sokan a béke vagy háború közötti választásként jelenítették meg a június 9-ei választást.

Amit legfeljebb politikai kommunikációnak tekinthetünk, mert a valósághoz nagyon kevés köze van.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Erősödött a jobboldal, de „Európa főszabotőre”, Orbán Viktor nem lehet elégedett a Guardian szerint
A brit lap elemzésében azt írta, hogy Orbán hídépítő szerepének a vasárnapi eredmények tükrében már kisebb esélye van.


Orbán Viktor szerette volna megmutatni az, hogyan tudják a nacionalista pártok elfoglalni Brüsszelt, „Európa főszabotőre” azonban nem lehet elégedett - írja a vasárnapi választások eredményét elemezve a Guardian.

A brit liberális lap szerint

a magyar kormányfő a kontinens legradikálisabb kampányát folytatta, amit arra épített, hogy az EU a hibás, és Brüsszelt „liberális ősellensége, a magyar-amerikai filantróp Soros György bűvkörébe vonta”.

„Titokban háborúra készült Oroszországgal Ukrajna miatt. A béke megőrzésének egyetlen módja, ha az európai parlamenti választásokon kormánypártjára, a Fideszre szavaznak” - idézte fel a Guardian. Szerintük Orbán szerette volna úgy átvenni július 1-jétől az unió soros elnöki tisztét, hogy ő lesz az, aki egy platformba tudja szervezni a „kemény jobboldal” pártjait. Ennek érdekében javasolt egyeztetést a francia Nemzeti Összefogás vezetője, Marine Le Pen és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök között.

Ahogy korábban már a Le Point nevű francia lapnak is fogalmazott: „Az európai szuverenista tábor és általában a jobboldal jövője most két nő kezében van.”

A Guardian szerint azonban

ennek a hídépítő szerepnek már kisebb esélye van a vasárnapi választások után.

A Fidesz ugyanis a korábbi 13 helyett most 11 képviselőt küld majd az Európai Parlamentbe, míg az eredmények alapján Le Pen pártja 30, Meloni pártja pedig 24-et.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk