HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: Vétójog nélkül nincsen értelme az unióban lennünk

A miniszterelnök beszélt az orosz vagyon befagyasztásáról, a háborúpárti Németországról, és arról is, hogy lehet, hogy ki kell menekíteni a magyar devizatartalékot Brüsszelből.


A közvetlen háborús veszélyt szerintem sikerült elhárítani – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken délelőtt Brüsszelben, az európai uniós csúcsértekezlet után tartott sajtótájékoztatóján, azt hangsúlyozva, hogy közvetlen, azonnali és súlyos veszélyt jelentett a 210-230 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyon elvételének ügye.

A miniszterelnök azt mondta, szokatlanul kiélezett helyzetben és a lehető legnehezebb kérdést tárgyalva tartották az Európai Tanács ülését, ami „valójában nem is politikai tanácskozás volt, hanem haditanács”.

A hozzászólások 90 százaléka arról szólt, „hogyan győzzük le Oroszországot”, a fennmaradó részben a cseh, a magyar és a szlovák politikusok arról beszéltek, „hogyan csináljunk békét” – mondta.

Orbán Viktor elmondta: abban, hogy az orosz vagyont nem veszik el, hatalmas szerepe volt a belga miniszterelnöknek, aki nem geopolitikai, talán nem is morális megfontolások alapján lépett, hanem számolt, „amikor lényegében megölte ezt az előterjesztést”, hiszen az összeg legnagyobb részét egy belga pénzintézet őrzi, így, ha azt elveszik, és Oroszország perben végül visszanyeri azt, akkor Belgiumnak kellett volna fizetnie.

Belgium pénzügyi csődje forgott kockán tegnap, és a miniszterelnökük meg is mentette Belgiumot ettől, bár a nyomás, különösen a németek irányából rendkívül nagy volt – fogalmazott.

Szólt arról is: ha elvették volna a befagyasztott orosz vagyont, a magyar kormánynak másnap meg kellett volna tárgyalnia, hová tegyék a magyar devizatartalékot, mert „ott, ahol elkobozzák, semmiképpen nem hagyjuk”.

„Fel vagyunk készülve arra, hogy a devizatartalékot kimenekítsük ebből a kétes biztonságú helyzetből”

– jelentette ki.

Rögzítette, Magyarország kimarad a befagyasztott orosz vagyon és a hadikölcsön ügyéből. Hozzátette ugyanakkor, meggyőződése, hogy az európaiak „a háború ösvényén haladnak, és le akarják győzni Oroszországot, most folyamatosan azon kell dolgozni, hogy ne tudjanak maguk mellé rántani bennünket”.

A kormányfő azt mondta, ez a feladat történelmi kihívás, ahhoz elképesztő politikai teljesítményre lesz szükség, nagyobbra, mint amit Horthy Miklós kormányzónak vagy Tisza István miniszterelnöknek végre kellett volna hajtania, de nem sikerült nekik. Értékelése szerint ez a következő néhány év legnagyobb politikai feladványa.

Orbán Viktor kijelentette: az EPP-nél van a felelősség, az Európai Néppárt a „vezető háborús párt”, „onnan jön minden baj”. Hozzátette: az Európai Néppárt német, Németországban pedig lesznek ugyan választások, de csak regionálisak, országos választás egyelőre nem várható, ezért annak az esélye, hogy Németországban felülkerekedjenek a békepártiak, jelen pillanatban rendkívül kicsi.

„Ezért nekünk egy háborúba igyekvő Németország mellett élve kell kimaradnunk a háborúból, mint ahogy kellett volna '14-ben is, meg kellett volna '39-ben is” – fogalmazott.

Orbán Viktor az EU-s tárgyalásokról szólva felidézte: volt egy olyan pillanat, amikor felvetődött benne, hogy az Ukrajnát támogató közös hitelfelvételt meg tudná vétózni, ugyanis a költségvetés módosításához egyhangúság kell.

Jelezte: beszélt is erről mindenkivel, akivel kell, „a nagyfiúkkal”, de az a meggyőződés alakult ki benne, hogy Magyarország nem bírná ki, hogy egyszerre legyen az „összes nagy európai háborúpárti ország direkt, azonnali és közvetlen ellenségünk”, hogy „egyszerre legyen a mellkasunkon egy német, egy francia, meg egy olasz csizma”.

Ezért be kellett érni a kisebb céllal, hogy maradjunk ki a hitelfelvételből, amit el is értünk – szögezte le.

Azt a sajtóhírt, miszerint a franciák és az olaszok voltak azok, akik a tárgyalások során „kinyírták” a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról szóló tervet, Orbán Viktor úgy kommentálta: a franciák és az olaszok is kellettek ehhez, de valójában a belga miniszterelnök fordította meg az egészet.

„Volt egy bátor ember, hiába a lánctalpak csörgése a németek oldaláról”

– jegyezte meg.

Jelezte: a magyar álláspont az, hogy amíg nem kapjuk meg a pénzünket, addig nincs új költségvetés, amihez egyhangúság kell.

Orbán Viktor Magyarország uniós tagságáról szólva azt mondta: ha pénz nem is lenne, akkor is megéri még bennmaradni az unióban a piac miatt. Értékelése szerint az összes „nyesztetés ellenére” Magyarország még mindig jobban jár az unióban, mint anélkül, de nem tudni, ez meddig tart.

Ahogy Brüsszelben viselkednek, az a magyar ember számára idegen: hatalommal való visszaélés, sunyítás, ravaszkodás. Ez nem a magyarok világa, de ennek ellenére az érdekek idekötnek – fejtette ki.

A súlypontokat kell megváltoztatni Brüsszelben, és másként néz ki a világ – mutatott rá, és jelezte: tárgyalásokat folytat a Patrióta pártcsalád feljövőben lévő erőivel, például Marine Le Pennel, a többi között arról, hogy ha nyernek, a francia gazdaságpolitika hogy alakul, hogy viszonyul majd a szuverenitás kérdéséhez. Összességében a dolgok a politikai változás szempontjából jó irányba mennek, csak „ki kell ülni”.

Kérdésre válaszolva a kormányfő arról is beszélt: a vétójog érvényes és hasznos eszköz, anélkül nincs is értelme, hogy az unióban legyünk.

„Ha a nemzetállamoktól el tudják venni döntő kérdésekben a vétójogot, akkor az egész Európai Unió átalakul egy birodalommá, ami nemcsak egy szuverenitáskérdés a magyaroknak, nekem, speciel, személyesen is az, hanem az gazdasági kérdés is. Én még olyat nem láttam, hogy mi egy elnyomó birodalom keretein belül éltünk volna jól” – mondta Orbán Viktor.

(via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Brüsszelben találkozott a V4-kormányfőkkel, majd bejelentette: Újraindítják a Visegrádi Együttműködést
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy június 23-án csúcstalálkozót tart a V4-országok vezetőivel. A gödöllői Grassalkovich-kastélyban rendezett találkozó célja a közép-európai szövetség megerősítése.


Magyar Péter a Facebookon jelentette be a Visegrádi Együttműködés újraindítását, miután a V4-kormányfők csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt tartottak rövid egyeztetést.

„Újraindítjuk a Visegrádi Együttműködést!”

A miniszterelnök azt írta, örül, hogy a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnök is elfogadta a meghívását Budapestre és Gödöllőre jövő hét keddre, június 23-ra.

A bejegyzést ezzel a felhívással zárta: „Dolgozzunk közösen egy erős Közép-Európáért!”.

Posztjához egy közös képet is csatolt Andrej Babišsal, Donald Tuskkal és Robert Ficóval.

Már két éve nem volt kormányfői találkozó a tagállamok között.

Május közepén Magyar Péter első hivatalos külföldi útja Varsóba vezetett, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közösen hangsúlyozták a V4 újraépítésének fontosságát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Visszavonták Matolcsy György díszpolgári címét Kecskeméten, még a Fidesz-KDNP is megszavazta
Rendeletet kellett módosítani hozzá, de a kecskeméti közgyűlés visszavonta Matolcsy György volt jegybankelnök díszpolgári címét. Az MNB-alapítványok botrányaira hivatkozó javaslatot a Fidesz–KDNP is támogatta.


Egyhangú döntéssel, a saját rendeletét is módosítva vonta vissza Kecskemét közgyűlése csütörtökön Matolcsy György díszpolgári címét. A javaslatot a Fidesz–KDNP-frakció is támogatta, az indoklás szerint a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke „méltatlanná vált” a kitüntetésre – írta a KecsUP című helyi portál.

A lépéshez a képviselő-testület előbb módosította a kitüntetésekről szóló önkormányzati rendeletet.

A frissített szabályozás szerint a cím visszavonható, ha a kitüntetett közéleti, szakmai vagy társadalmi tevékenységével a település jó hírnevét súlyosan és bizonyíthatóan hátrányosan befolyásolja, illetve a közbizalmat súlyosan sértő magatartást tanúsít.

Az előterjesztés az elmúlt időszakban nyilvánosságra került, a jegybanki alapítványi rendszerhez, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványhoz, valamint a helyi Neumann János Egyetemért Alapítványhoz köthető ügyekre hivatkozott.

A dokumentum szerint az Állami Számvevőszék vizsgálatai súlyos megállapításokat tettek, amelyek nyomán büntetőeljárások és további vizsgálatok indultak.

A díszpolgári cím visszavonását a Szövetség a Hírös Városért frakciója már egy éve is kezdeményezte.

Nemrég nevezték meg az MNB-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság vezetőjét, aki egy szintén kecskeméti tiszás képviselő lesz.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Magyarország Európa-párti utat választott” – Így fogadták az európai vezetők Magyar Pétert első EU-csúcsán
Christian Stocker osztrák kancellár nyilatkozott így Magyar Péter első brüsszeli EU-csúcsán. Az új magyar kormányfő érkezését több uniós vezető is bizakodva kommentálta.


„Magyarország egy Európa-párti utat választott” – ezzel az üzenettel fogadta az osztrák kancellár Magyar Péter miniszterelnököt, aki csütörtökön vesz részt élete első uniós csúcstalálkozóján Brüsszelben. A Telex tudósítása szerint több európai kormányfő is kifejezetten bizakodóan nyilatkozott az új magyar kormány várható uniós politikájáról, miután 16 év után először nem Orbán Viktor képviseli Magyarországot az Európai Tanácsban.

Christian Stocker osztrák kancellár a korábbi bécsi találkozójukra utalva fejezte ki optimizmusát.

„Magyarország egy Európa-párti utat választott. Egy konzervatív, de Európa-párti utat. Már volt szerencsém egy találkozóhoz és eszmecseréhez Magyar Péter magyar miniszterelnökkel Bécsben, és nagyon optimista vagyok, hogy ennek a választási eredménynek pozitív hatása lesz az Európai Unión belül is” – fogalmazott Stocker.

A kancellár a csúcs egyik legfontosabb témájaként említette Ukrajnát, és üdvözölte, hogy a magyar kormány már nem akadályozza Kijev csatlakozási tárgyalásait. A tagállamok múlt pénteken állapodtak meg, hétfőn pedig egy luxembourgi kormányközi konferencián hivatalosan meg is nyitották a tárgyalások első fejezetcsoportját.

Hasonlóan nyilatkozott Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök is, aki most találkozott először személyesen magyar kollégájával.

„A vele folytatott első interakcióimból világosan látom, hogy sokkal Európa-pártibb, ez segíteni fog nekünk, hogy hátunk mögött hagyhassunk bizonyos problémákat” – mondta.

A szomszédos országok vezetői is a javuló kapcsolatokban bíznak. Andrej Plenković horvát miniszterelnök uniós ügyekben konstruktív hozzáállást, a kétoldalú kapcsolatokban pedig egy új szakasz kezdetét reméli. „Mi készen állunk erre” – jelentette ki.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint Orbán Viktor távozásával „észszerű esélye van jóval konstruktívabb megbeszéléseknek”.

A regionális együttműködés is új lendületet kaphat: Donald Tusk lengyel kormányfő is bejelentette, hogy két év szünet után jövő kedden, június 23-án Gödöllőn újra összeülnek a visegrádi négyek miniszterelnökei, hogy megpróbálják újraéleszteni a háború miatt meggyengült szövetséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter az EU-csúcson: Nem fogok kimenni kávézni, bármilyen hosszú lesz az éjszaka
Magyar Péter az első brüsszeli EU-csúcsa előtt rövid sajtótájékoztatót tartott, ahol megígérte, hogy vége van az indokolatlan vétók korszakának. Arról is beszélt, hogy aktívabban kíván részt venni az Európai Tanács ügyeiben, mint elődje, Orbán Viktor.


„Más metódussal fogjuk képviselni Magyarországot” – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján. A kormányfő szerint bár nem valószínű, hogy mindenben egyetértenek majd a többi tagállammal, a magyar érdekeket fogja képviselni.

Orbán Viktor korábbi kormányának hozzáállására utalva hozzátette: „Nem fogunk csak azért harcolni, hogy harcoljunk, nem belpolitikai, pártpolitikai okokból fogunk itt akár egyetérteni, akár vétózni, hanem kizárólag a magyar érdek alapján”

A miniszterelnök bejelentette, hogy a visegrádi együttműködés újraindítására törekszik, és mind a négy kormányfő elfogadta a meghívását egy jövő keddi találkozóra Budapestre és Gödöllőre. „Örömömre szolgál, hogy mindenki elfogadta a meghívásomat” – mondta, hozzátéve, egyetértettek abban, kár, hogy a V4-ek koordinációja évek óta nem működik.

Magyar Péter beszélt arról is, hogy kormánya politikai megoldást kötött az Európai Bizottsággal a 6000 milliárd forintnyi uniós forrás hazahozataláról, amihez a szükséges jogszabály-módosítások már folyamatban vannak.

Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól szóló megállapodás után szerinte megnyílt az első tárgyalási klaszter, de a magyar kormány nem ért egyet a többi klaszter gyors megnyitásával.

A kabinet az érdemalapú folyamatot támogatja, és nem tartaná pragmatikusnak, ha az EU megkerülné a évek óta tárgyaló nyugat-balkáni országokat.

A kormányfő kitért az Európai Unió Bíróságának napi egymillió eurós büntetésére is, amellyel kapcsolatban közölte, dolgoznak a megoldáson. Pénteken Brüsszelben egyeztetés lesz a szigorú bevándorláspolitikát képviselő tagállamok között.

A kormány céljairól úgy fogalmazott, hogy azon kell dolgozniuk, hogy olyan megoldást találjanak, amellyel az előző kabinet céljait elérik, de a büntetés megfizetése nélkül.

A miniszterelnök kijelentette, nem fogja engedni illegális migránsok bejövetelét, és a legális bevándorlást is szigorítani tervezik.

A sajtótájékoztató előtt több megbeszélést is folytatott: találkozott Roberta Metsola európai parlamenti elnökkel, akitől ígéretet kapott a 7. cikk szerinti eljárás lezárásához szükséges segítségre, valamint részt vett az Európai Néppárt és a „kohézió barátai” csoport gyűlésén is. Továbbá találkozott a korábban említett V4-es országok vezetőivel.

A tanácsi ülés várhatóan hosszú lesz, de mint mondta, a „régi motorosok” tanácsára, hogy ő „nem fog kimenni kávézni”, legyen bármilyen hosszú az éjszaka, „inkább az asztalhoz kéri” - utalva Orbán Viktor 2023-as távolmaradására egy fontos döntésről.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk