HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: Ha mi úgy vezettük volna Magyarországot, ahogy a Bizottság vezette Európát, már régen tönkrementünk volna

A miniszterelnök az EU parlamenti elnökeinek konferenciáján az Országházban fejtette ki gondolatait az Európai Unióról, Ukrajnáról, háborúról és békéről, valamint a „brüsszeli ügynökpártokról”.


Orbán Viktor a tavalyi EU-s magyar elnökséghez kapcsolódó parlamenti események zárókonferenciáján arról a gondolatról beszélt, hogy Ukrajnát érdemes-e felvenni az Európai Unió tagjai közé, rögzítve: a magyarok tiszteletben tartják és próbálják megérteni az övéktől eltérő álláspontokat.

Hozzátette: több európai nemzet is további támogatást akar nyújtani Ukrajnának, hogy az folytathassa a háborút. „Nekünk ettől eltérő véleményünk van, szerintünk minél tovább tart a háború, annál több emberélet vész el, annál rosszabb lesz a helyzet a harcmezőn” – jelezte.

Hangsúlyozta, az Európai Bizottságnak az a javaslata, hogy a háború miatt tegyük kötelezővé a leválást az orosz energiahordozókról, egyszerűen megöli a magyar gazdaságot.

„Képzeljék el, hogy az energia ára a háztartások és a vállalatok számára egyszer csak megkétszereződik. Ezt a magyar családok nem bírnák ki”

– fogalmazott, hozzátéve: a magyarok ezért is békét akarnak, és minél gyorsabban szabadulnának a gazdasági szankciók politikájától. Elmondta azt is, hogy Ukrajnával szomszédos országként úgy látjuk, ha felveszik Ukrajnát az Európai Unióba, felveszik a háborút is.

Felidézte: az EU sohasem vett még fel háborúban álló országot, jó okkal. Ráadásul Ukrajna tagsága olyan gazdasági terhet jelentene, amelyet a tagállamok nem bírnának el.

Emlékeztetett arra is, hogy a közép-európai országok uniós csatlakozásával a korábbi tagok is jól jártak. Ukrajnával azonban másképp áll a helyzet, azzal rosszul járnánk. Rossz üzlet. Agrárválság, munkanélküliség, eladósodás, életszínvonalesés – figyelmeztetett.

A miniszterelnök elmondta azt is: ma olyan léptékű átalakulás zajlik a világban, amely csak a modern nemzetállamok születéséhez, a vesztfáliai békéhez hasonlítható. Átrendeződik a világ, átalakul a nyugati világ gondolkodásmódja is, és nekünk, európaiaknak, erre választ kell adnunk – tette hozzá.

Arra kérte a konferencia résztvevőit, hogy két stratégiai kérdésben – a nemzeti szuverenitás védelméről és Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében – folytassanak párbeszédet, mert ezek a kérdések a következő évtizedekre eldöntik az uniós tagállamok sorsát és kijelölik a nemzeti parlamentek szerepét.

Rámutatott: az Egyesült Államokban a progresszív liberalizmus programja megbukott és a helyét egy patrióta politika vette át, ami komoly nemzetközi következményekkel jár.

Értékelése szerint ugyanis az Egyesült Államokban „nem választási baleset történt”, hanem új korszak kezdődött: az Egyesült Államok az elmúlt 80 évben a liberális nemzetközi rend fenntartásában volt érdekelt, most viszont megkezdte ennek lebontását, mert ezt már nem látja a saját érdekeihez illeszkedőnek.

Eközben – folytatta – Kína rohamléptekkel halad előre, és már nemcsak ipari kapacitásban, hanem technológiája színvonalában is felveszi a versenyt, valamint India is kilépni készül a világpolitika színpadára, a világ legnépesebb országának minden adottsága megvan ahhoz, hogy Kínához mérhető erejű globális erőközponttá váljon.

Ugyanakkor Európa felkészületlen.

„Olyan, mintha az előző évtized válaszaival akarnánk megoldani a következő évtized problémáit, de a régi igazságok már nem működnek; a világ megváltozott és mi, európaiak, nem követtük”

– fogalmazott. A miniszterelnök jelezte: 15 éve tagja az Európai Tanácsnak, személyesen élte át az elvesztegetett éveket, az elmúlt időszak sodródását. Megjegyezte: ha mi úgy vezettük volna Magyarországot, ahogy a bizottság vezette Európát, már régen tönkrementünk volna.

Kijelentette: az Oroszország megtörésére irányuló nyugati stratégia kudarcot vallott. „Senki nem meri bevallani, de ezt a háborút elvesztettük” – tette hozzá, és arra hívta fel a figyelmet: Oroszország gazdasága nem omlott össze, a szankciók nem érték el a céljukat és az oroszok megakadályozták Ukrajna NATO-tagságát.

Jelezte: az amerikaiak ezt felismerték, és most tárgyalnak, míg „mi, európaiak” folytatjuk a háborút, és úgy teszünk, mintha győzhetnénk. „Ne legyen igazam, de a vége az lesz, hogy egyedül maradunk a háborúval a szomszédunkban, miközben minden pénzünket egy elérhetetlen győzelemre fordítjuk” – fogalmazott.

Úgy értékelt: feladták Európa sikeres, olcsó orosz energiára és leginkább a fejlett német technológiára alapuló gazdasági stratégiáját, új stratégia azonban nincs. „A semmi közepén állunk” – fogalmazott.

„Új stratégiára és erős európai vezetőkre lenne szükség”

– jelentette ki. Orbán Viktor azt mondta, ma Európa gazdag és gyenge, ez a legveszélyesebb kombináció, ezért Európát meg kell erősíteni.

„Ha az EU sikeres akar lenni, több tiszteletet kell adnia a nemzeti parlamenteknek, amelyek nem szerződéssel létrehozott mesterséges intézmények, hanem szerves fejlődésen keresztül formálódó, valódi népképviseleti szervek, ezt Brüsszelben sem szabad elfelejteni” – tette hozzá a miniszterelnök.

Úgy fogalmazott, „ezért visszatetsző és gőgös, amikor soha senki által meg nem választott bürokraták oktatják a nemzeti intézmények vezetőit és a választott képviselőket demokráciából és értékekből”.

A kormányfő elmondta, 15 éve azt látja, ha Európa problémával találta magát szembe, a brüsszeli válasz mindig ugyanaz volt: több hatáskört Brüsszelnek, kevesebb mozgásteret a nemzetállamoknak. Az eredmény pedig az, hogy a baj sohasem zsugorodott, hanem mindig súlyosbodott – mutatott rá, példaként a pénzügyi válságot, a migrációt, az energiaválságot és a háborút említette.

Orbán Viktor azt mondta, aki ellenállt a központosításnak, a lopakodó hatáskörelvonásnak, aki védelmezi a nemzetállami kereteket, azt az uniós források megvonásával fenyegetik. Ha ez nem segít, Brüsszel ellehetetleníti a nemzeti kormányokat, beavatkozik és megbuktatja azokat, neki tetsző, a nemzeti szuverenitást feladó „ügynökpártokat” segít hatalomra – fogalmazott. Ezt Magyarországon 2018-ban és 2022-ben is megpróbálták, sikertelenül, most próbálkoznak harmadszorra – jegyezte meg.

A miniszterelnök úgy folytatta, a dolgok odáig fajultak, hogy nyíltan bevallják, Magyarország esetében le akarják rontani a gazdaságát, hogy a „nemzeti kormány helyett nekik tetsző, brüsszeli érdeket szolgáló bábkormányt ültessenek a helyére”.

„Ha valóban erős Európát akarunk építeni, akkor a nemzeti parlamenteknek nem mellékszerep, hanem főszerep jár. Nekünk, nemzeti parlamenti képviselőknek, kötelességünk vállalni a szerepünket és mi, magyarok, erre készen is állunk. Make Europe Great Again” – zárta felszólalását Orbán Viktor.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Videó: „Lapáttal verem szét a pofádat, te undorító féreg” - Németh Balázs szóváltásba keveredett Rákospalotán
A fideszes képviselőjelöltet egy ismeretlen férfi fenyegette meg egy budapesti aláírásgyűjtésen. A politikus videón rögzítette a történteket, ami nem az első atrocitás volt ellene.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 25.



Éles szóváltásba torkollott egy aláírásgyűjtés szerdán Budapest XV. kerületében, ahol a Fidesz képviselőjelöltje, Németh Balázs gyűjtötte az ajánlásokat. A nap végén, pakolás közben lépett oda egy ismeretlen férfi a Fidesz pultjához, ami mellett a Magyar Kétfarkú Kutya Párt aktivistái is gyűjtöttek. Az esetről Németh Balázs töltött fel videót a közösségi oldalára.

A felvétel tanúsága szerint a férfi először a Kétfarkú Kutya Párt egyik aktivistáját vonta kérdőre, aki láthatóan nem akart belemenni a provokációba, majd ezután fordult Németh Balázshoz.

„Nem baj,

Palotán ha látnám, állnék a kis lapátommal és szétverném a pofáját, az lenne a legjobb.

Mehetsz másik kerületbe, mert véged van, Balázs” – mondta a férfi a képviselőjelöltnek, aki visszakérdezett: „De miért?”. Erre a válasz az volt: „Egy undorító féreg vagy.” A politikus a videón így kommentálta a fenyegetést: „Azt hiszem, az úr nem szeret. Lapáttal akarja szétverni a pofámat, mert itt vagyok ebben a kerületben.”

Az elmúlt időszakban több kellemetlen incidens is érte a kormánypárti jelöltet. Korábban kutyaürüléket dobtak egy közparkban kihelyezett postaládájába, később pedig a nyilvánosan elérhető e-mail-címeit regisztrálták be ismeretlenek több ezer online felületre, köztük felnőtt- és fogadási oldalakra.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Nehogy véletlenül berepüljön egy drón, nehogy véletlenül legyen egy önmerénylet” - Magyar Péter szerint a kormány lelki terrort alkalmaz
A Tisza Párt elnöke Balassagyarmaton bírálta a Védelmi Tanács döntését, amely katonákat küld az erőművekhez. Szerinte ezzel a kormány háborús pszichózist kelt a népben.


„Nehogy véletlenül berepüljön egy drón, nehogy véletlenül legyen egy önmerénylet a nagy rettegésben” – figyelmeztette a kormányt Magyar Péter szerdán, Balassagyarmaton.

A Tisza Párt elnöke szerint a kormány egyfajta lelki terrort gyakorol a saját népe ellen, és háborús pszichózist kelt.

„Én azt kérem öntől, miniszterelnök úr, hogy hagyja abba a saját népe lelki terrorizálását, a fenyegetést, a magyar magyar ellen való uszítását, és ne gondolkodjon az orosz szolgálatokhoz köthető megoldásokban” – tette hozzá.

Magyar Péter azután beszélt erről, hogy Orbán Viktor az „ukrán blokádra” hivatkozva összehívta a Védelmi Tanácsot. Az ülésen a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítéséről döntöttek, és katonákat vezényeltek a kiemelt létesítményekhez.

A Barátság kőolajvezetéken január vége óta nem érkezik orosz kőolaj Magyarországra, miután a vezetéket ukrán területen orosz rakétatámadás érte. A kormány szerint a leállásnak nem műszaki, hanem politikai okai vannak. Orbán Viktor egy videóban úgy fogalmazott: „az ukrán kormány az olajblokáddal gyakorol nyomást Magyarországra és Szlovákiára”, hozzátéve, hogy „Magyarországot nem lehet zsarolni”. Válaszul Budapest és Pozsony felfüggesztette a dízel exportját Ukrajnába, Magyarország pedig kilátásba helyezte egy új, Oroszország elleni szankciós csomag és egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomag blokkolását is, amíg a kőolajszállítás nem indul újra.

A Tisza Párt elnöke a február 25-i fórumon a közelgő választásra is kitért, amelyet népszavazásnak nevezett.

„Aki 2026. április 12-én egyéniben és listán nem a Tiszára szavaz, az Orbán Viktorra szavaz, ez ilyen egyszerű” – mondta. Szerinte

azoknak az ellenzéki politikusoknak, akik most háttérbe húzódnak, hogy a Tiszát segítsék, „még lesz esélyük egy újraalakuló plurális demokráciában akár 2030-ban, akár 2034-ben megmutatni, hogy mit tudnak”.

Magyar szerint a választók nemcsak a Fideszt, hanem az „óellenzéki pártokat, a szatellitellenzéki pártokat” is le akarják váltani. Úgy látja, ezek a pártok az elmúlt években nem csináltak semmit, most viszont aktivizálták magukat. „Most hirtelen kaptak 500 millió forintot, egymilliárd forintot” – tette hozzá. Példaként említette Hiller Istvánt, az MSZP volt elnökét, akit állítása szerint „a fideszes kerületi lap címlapján reklámoznak”. Felhozta a Mi Hazánkot is, amelynek elnöke, Toroczkai László szerinte bejár a propagandasajtóba, miközben arról panaszkodik, hogy mindenhonnan letiltották. Magyar hozzátette, őt magát ezekre a helyekre másfél-két éve soha nem hívták be.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ismét egyedül az EU-ban: Magyarország tartózkodott az ukrajnai békét sürgető ENSZ-szavazáson
Az Egyesült Államok szintén kihátrált a szavazásból, míg Oroszország nemet mondott. A dokumentum elítéli a civilek elleni orosz támadásokat.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró Facebook-posztban írt arról, hogy egyetlen uniós ország tartózkodott az ukrajnai békére felszólító ENSZ-határozatnál. A poszt szerint

az ENSZ Közgyűlése kedden fogadott el egy határozattervezetet, amely átfogó, igazságos és tartós békét sürget Ukrajnában, és a szavazásnál Magyarország volt az egyetlen uniós tagállam, amelyik tartózkodott.

Panyi azt is hozzáteszi, hogy szintén tartózkodott az USA, Oroszország pedig nemmel szavazott, de a határozatot ennek ellenére 107–12 arányban, 51 tartózkodás mellett elfogadták.

A bejegyzésből kiderül, hogy a határozat rávilágított a háború regionális és globális következményeire.

„Az Ukrajna által előterjesztett és 46 ország által társszponzorált határozat rávilágított a háború regionális és globális következményeire, és »mély aggodalmát« fejezte ki amiatt, hogy Oroszország folytatja a »civil személyek, polgári létesítmények és kritikus energetikai infrastruktúra« elleni támadásait, amelyek tovább súlyosbítják a humanitárius helyzetet.

A dokumentum megerősítette a Közgyűlés erős elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása, függetlensége, egysége és területi integritása mellett.

A határozat »azonnali, teljes és feltétel nélküli tűzszünetet« követelt, és sürgette »a hadifoglyok teljes cseréjét, a jogellenesen fogva tartott személyek szabadon bocsátását, valamint az erőszakkal áttelepített vagy deportált civilek – köztük gyermekek – hazatérését, mint a bizalomépítés kulcslépését«” – idézi a dokumentumot Panyi.

A poszt írója szerint

nem ez az első eset, hogy Magyarország egyedül megy szembe a teljes EU-val Ukrajna ügyében.

Állítása szerint tavaly decemberben a Csernobilt ért orosz dróntámadás után az ENSZ Közgyűlésében az Orbán-kormány ugyanígy nem támogatott egy, Csernobil ügyében közös védekezésről és nemzetközi együttműködésről szóló határozatot.

A szavazást, amelyet az ukrajnai háború negyedik évfordulóján, 2026. február 24-én tartottak, intenzív eljárási vita előzte meg.

Az amerikai küldöttség megpróbálta elérni, hogy kivegyék a területi integritásra és az „igazságos, tartós békére” utaló részeket a szövegből, de ezt a Közgyűlés 69 nem szavazattal, 11 támogató mellett elutasította.

A Közgyűlés döntései jogilag nem kötelező érvényűek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
150 ezer forintos, pedagógusoknak szánt egyszeri juttatásról döntött a kormány - Két nappal a választás előtt kapják meg az öszeget
Orbán Viktor jelentette be, hogy a kormány egyszeri, bruttó 152 400 forintos juttatásról döntött a pedagógusoknak. A kifizetés határideje április 10., a részleteket Gulyás Gergely ismerteti csütörtökön.


Két nappal az április 12-i országgyűlési választás előtt kaphatják meg a pedagógusok azt az egyszeri, 150 ezer forintos juttatást, amelyről szerdán döntött a kormány. A bejelentést Orbán Viktor miniszterelnök tette a Megafon Klub beszélgetésén, a részleteket pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ismerteti majd csütörtökön. A sajtó- és szakszervezeti értesülések szerint a kifizetés határideje április 10.

A miniszterelnök egy tanár kérdésére válaszolva jelentette be a hírt, és hozzátette, a döntéssel nem akarnak irigységet kelteni, mivel a pedagógusok átlagbére szerinte jelenleg 800 ezer és 900 ezer forint között van

írta a Telex. A miniszterelnök a lépést így indokolta: „Hogy miért kell ilyen körülmények között pont önöknek adni ezt a pénzt, azt majd szívesen megválaszolom, de bizonyos európai uniós normák miatt nem is adhattuk volna másnak”.

Szakszervezeti egyeztetések alapján a juttatás pontos összege bruttó 152 400 forint.

Erre az indoklás szerint azért van szükség, mert a pedagógusok 2025-ös átlagkeresete nem érte el a diplomás átlagbér 80 százalékát, amit a kormány vállalt.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a tavalyi diplomás bruttó átlagkereset körülbelül 1 066 000 forint volt, míg a pedagógusoké 840 700 forint, ami az előbbinek csupán 78,8 százaléka.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az időzítés miatt „választási pénznek” nevezte a juttatást.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az egyszeri kompenzáció nem épül be a tanárok alapbérébe, és nem jelent tartós megoldást. Emellett továbbra sincs előrelépés a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók célzott béremelésének ügyében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk