Orbán Krisztián elmondta, mi a sikeres rendszerváltás három legfőbb feltétele, amire Magyar Péternek figyelnie kell
A Partizánnak adott interjúban beszélt Orbán Krisztián közgazdász, közgondolkodó a választások utáni helyzetről, amelyet egy új rendszer alapításának lehetőségének nevezett. Szerinte a NER bukását elsősorban az uniós pénzek elapadása okozta.
Hozzátette, a magyar rezsimek az elmúlt száz évben rendre külső finanszírozásból tartották fenn magukat, miután a kezdeti tulajdon-átalakítások nem bizonyultak elegendőnek. A NER-t alapvetően az EU-pénzek tartották fenn, és amint ez a forrás elapadt, az emberek elégedetlenek lettek és felismerték, hogy a rendszerrel alapvető problémák vannak.
Ez a külső pénz szerinte elfedi a fundamentális problémákat, és lehetővé teszi, hogy a rendszernek ne kelljen szembenéznie a saját hibáival.
Orbán Krisztián szerint az elmúlt 31 év elitjei eljátszották az ország esélyét a felzárkózásra, de úgy véli, most száz éve a legjobb lehetőség adódott egy új, stabil rendszer megalapítására.
Ennek szerinte három feltétele van: a stabilitás demonstrálása, erős morális alapok megteremtése és egy reményt nyújtó, hosszútávú rend kialakítása.
A stabilitás alatt azt érti, hogy meg kell szüntetni a restauráció veszélyét, stabil külkapcsolati rendszert kell kiépíteni, és a kormányzás első, körülbelül négyéves időszakában gazdasági stabilitást kell biztosítani.
Az erős morális alapokhoz szerinte elengedhetetlen a múlt bűneinek feltárása és a felelősségre vonás. Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktornak is bűnhődnie kell-e, azt válaszolta: „Minden egyes ember esetében nyilvánosságra kell hozni a tetteket, azokat meg kell ítélnie a közösségnek, és hogyha ezek a tettek olyanok, amik valóban a büntetőjog logikája mentén, vagy esetleg a polgárjog logikája mentén jogkövetkezményekkel járnak, akkor azokat a jogkövetkezményeket érvényesíteni kell.”
A harmadik pontról azt mondta, „az emberek a reményt szeretnék visszaszerezni, hogy van értelme dolgozni, van értelme tevékenykedni, és a kemény munkával valóban előre fogok jutni.”
A közgazdász szerint nincs egyetlen, másolható modell az ország számára; a finn, koreai vagy lengyel példa is azt mutatja, hogy a sikeres országok a saját adottságaikból és értékeikből indultak ki. A jelenlegi kaotikus világhelyzetben nem is statikus stratégiára van szükség, hanem egy olyan működési modellre, amely a társadalom széles rétegeit bevonja a döntéshozatalba. Ehhez a politika szerepét csökkenteni kellene.
Különbséget tett a politikai és a közéleti elit között. Utóbbinak a feladata szerinte nem a szakértés, hanem a különböző szempontok közötti mérlegelés és a hosszútávú, morális kérdések napirenden tartása.
Bár az új kormány nehéz gazdasági helyzetet örököl, Orbán Krisztián szerint az ország nincs az összeomlás szélén, és egy kompetens pénzügyminisztérium, amelyre a TISZA Párt esetében számít, kezelni tudja a helyzetet. Jó véleménnyel van például Kármán Andrásról.
A forint erősödését egyértelműen a piaci várakozásoknak tulajdonítja, amelyek beárazták Magyarország belátható időn belüli eurózóna-csatlakozását.
Az euró bevezetése kapcsán hangsúlyozta, hogy ez nem csupán technikai, hanem az egész társadalmat érintő politikai kérdés, amelyről széles körű párbeszédet kell folytatni. Előnyként említette a kamatok csökkenését és az inflációs nyomás enyhülését, hátrányként pedig a monetáris politikai mozgástér elvesztését.
„De ahhoz nagyon kell hinned abban, hogy ezzel a reakcióképességgel a magyar állam mindig felelősen fog bánni, és ennek sajnos gyakorlatilag semmilyen tradíciója nincs Magyarországon” – tette hozzá.
A nemzeti tőkésosztály kiépítésének kísérletét a NER alatt primitívnek és kudarcosnak tartja. Szerinte a siker kulcsa az exportképes, világpiacon is helytálló vállalatok támogatása. „Minden kis ország, aki fel tudott zárkózni a gazdag országok közé, az exporton keresztül tette. Mindegyik, mindegyik ilyen nagy felzárkózási sztori, export sztori” – szögezte le.
A NER-es nagyvállalatok jövőjével kapcsolatban szkeptikus.
Az alapítási folyamat részeként kulcsfontosságúnak nevezte az igazságtételt, amelynek során egyéni ügyeket kell kivizsgálni, elkerülve a politikai boszorkányüldözés látszatát. Egy vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozását praktikusan megkerülhetetlennek tartja, ami szerinte nemcsak a morális rend helyreállítását, hanem a stabilitást is szolgálná a restauráció esélyének csökkentésével.
A TISZA Párt mozgalmának legfontosabb új szereplőit a helyi közösségekbe integrálódott, a közvéleményt formáló emberekben látja. „A Tisza-szigetekben lévő emberek, a magyar politika és a magyar közélet legfontosabb új szereplői” - fogalmazott.
Szerinte ez az 500 ezres réteg korábban a Fidesz szövetségese volt, de a központi hatalom autonómiájukat sértő lépései miatt elfordultak tőle. „Ez a réteg, ez egy polgárosodó réteg Magyarországon, akiknek kifejezetten megjelent ez a szabadságigénye, ez az autonómia igénye, és végső soron 2026-ra ez a réteg azt mondta, hogy mi, a döntő többségük azt mondta, hogy nem kérünk a Fideszből.”
Ezeknek az embereknek szerinte kulcsszerepük lehet az alkotmányozási folyamatban is. Az alkotmányozást kétfázisú folyamatként képzeli el. Először egy minimálalkotmányra van szükség, amely a NER-specifikus elemeket távolítja el, majd egy többéves, széles társadalmi párbeszédnek kell következnie, amelybe a helyi közösségeket is bevonják.
„Ha ez létrejön, akkor adunk egy új demokráciaélményt, és hirtelen közelebb kerülünk ahhoz, hogy ez az új rendszer, ez egy széles körben legitim dolog legyen.”
Személyes politikai szerepvállalást elutasított, mondván, ő a közéletben, nem pedig a hatalmi politikában kíván aktív maradni. Orbán Viktor bukásának nemzetközi hatásairól úgy vélekedett, hogy az inkább tanulságokkal szolgál, mintsem egy globális trend előjelzője lenne, mivel Magyarország nagyon „előre szaladt” az illiberális úton.
