HÍREK
A Rovatból

Orbán: akár 200 ezer fertőzött is lehet majd egy időben Magyarországon

A kormányfő szerint az ország felkészült a második hullám kezelésére, és a gazdaságban is fejlődni tudunk.


Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával kezdődött meg hétfőn az Országgyűlés őszi ülésszakának első napja.

A miniszterelnök elmondta, hogy Magyarország eredményesen tudta érvényesíteni az Országgyűlés elvárásait az Európai Unió következő költségvetéséről szóló tárgyalásokon. Orbán Viktor - színesnek és mozgékonynak nevezve a nyári európai politikai szezont - először az uniós költségvetési tárgyalásokat értékelte, és azt mondta,

nettó 31 milliárd euró áramlik be a következő hét-tíz évben az országba, ez az összeg jelentős mértékben csökkenti az ország tőkedeficitjét.

Azt is megemlítette, hogy tavaly a Magyarországon működő vállalatok 9,6 milliárd euró profitot termeltek, míg a magyar cégek 1,6 milliárd profitot értek el. Úgy vélte, hogy 2028-ra közel kerülünk ahhoz a helyzethez, hogy Magyarország az EU-s költségvetést illetően nettó befizető legyen. Ehhez a kormányfő szerint el kell jutni odáig, hogy a magyar cégek évente 9,6 milliárd eurós profitot termeljenek külföldön.

Ehhez pedig szerinte két út lehetséges: kivásároljuk a Magyarországon dolgozó külföldi cégeket, és növeljük a magyar befektetéseket külföldön.

Hozzátette: a német uniós elnökség nem tett ígéretet a Magyarország ellen indult kötelezettségszegési eljárások lezárására, a kancellár azt mondta, törekedni fognak arra. Orbán emlékeztetett, hogy a Magyarország elleni 7. cikkelyes eljáráshoz a kérdéseket már megválaszolták. Szerinte "semmi akadálya nincs annak, hogy az eljárás lezáruljon. A német kormány egyik szereplője visszaigazolta a kérést, de semmilyen ígéretet sem tett és semmilyen garanciát sem adott".

Orbán Viktor a pénzügyi források politikai feltételekhez kötésével összefüggésben azt mondta, Magyarország világossá tette, hogy elkötelezett a jogállamiság mellett.

Amit az európai baloldal rule of law-nak hív, az valójában rule of blackmail, nem jogállami, hanem zsarolási klauzula - mondta.

A járványhelyzetről is beszélt. Most

ősszel "felkészültebbek vagyunk" a koronavírus-járvány elleni védekezésben, mint tavasszal

- mondta Orbán. Felszólalásában kiemelte: ennek oka, hogy rendelkeznek a tavaszi védekezés tapasztalataival és nyáron sikeresen szervezték meg a nemzeti konzultációt, amelyben az emberek egyértelműen megüzenték, hogy Magyarországnak működnie kell.

Az emberek azt várják, hogy az életeket és a munkahelyeket is védjék meg, hogy a mindennapi életet ne béníthassa le a vírus - fogalmazott.

Orbán Viktor emlékeztetett: Magyarországon az első beteget márciusban regisztrálták, és mivel vakcina máig sincs, nem volt más választás, mint a járvány terjedését lelassítani, hogy időt nyerjenek. Az ország egy hét alatt egy új működési modellre állt át, a védekezést a legtöbb európai országnál hamarabb kezdte meg - mondta. Szerinte az első hetek sokkolók voltak, de az ország jól állta a sarat, az első csatát megnyerték, az egészségügyi rendszer képes volt megvédeni az embereket.

Orbán Viktor megerősítette, hogy szerinte a vírust külföldről hurcolták be hozzánk, ezért a "határzárat" továbbra is fenntartják.

A miniszterelnök elmondta, hogy látja, mennyire nő a terhelés az egészségügyben.

Közölte, hogy a professzorok, matematikusok számítása szerint a legrosszabb esetben 200 ezer ember egyidejű megfertőződésére lehet Magyarországon számítani. Ekkor viszont 16 ezer kórházi ágyra lesz szükség, és 800 embert kell lélegeztetőgépre tenni.

“Ízlés kérdése, ki hisz valaki a matematikusoknak és a professzoroknak”, ő azonban a biztonság kedvéért a számokat a dupláján veszi - jelentette ki. Éppen ezért a tavaszi vezénylési terv érvényben van még.

Orbán szerint a magyar egészségügyi rendszer felkészült a második hullámra.

A kormány gazdasági intézkedéseinek eredményeképpen eddig sikerült megvédeni a magyar emberek munkahelyeit és otthonait, valamint sikerült a vállalatokat is megerősíteni, vagyis újra tudjuk indítani gazdaságot - mondta Orbán.

Felidézte: a járvány elején világossá tették, hogy annyi munkahelyet hoznak létre, amennyit a vírus tönkretesz. Ezért volt, van és lesz is a fontos ügyek között kiemelt figyelem a magyar emberek munkahelyének védelmére, ebből nem engedünk. Közölte: most ott tartunk, hogy augusztusban többen dolgoztak, mint januárban, és közel egymillió magyar részesülhetett valamilyen munkaerőpiaci vagy képzési támogatásban.

A kormányfő szerint nemcsak a munkahelyeket, hanem az otthonokat is biztonságba kell helyezni. Ezért döntöttek arról is, hogy fél évvel, július 1-ig meghosszabbítják a hiteltörlesztési moratóriumot a gyermeket nevelő családok, a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak esetében - tette hozzá.

Kitért arra is: a kormányzati programok nem mentőcsomagok, hanem befektetések, amelyek nemcsak a jelennek, hanem a jövőnek is szólnak, ezért indítottak a magyarországi vállalatok számára a munkahelyeket megvédő beruházásösztönző programot 170 milliárd forintból.

"Nehéz ősz elébe nézünk, de egyszer már sikerült, együtt újra sikerülni fog" - zárta beszédét a kormányfő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk