Olyan történt Izraelben, ami még soha: tömegesen hívják be az ultraortodox zsidókat a hadseregbe
Netanjahu és hadügyminisztere nem magától volt ilyen merész. A legfelsőbb bíróság júniusban döntött úgy, hogy a haredi zsidók felmentésének évtizedek óta folytatott gyakorlata törvénytelen.
Jiszráél Kac új izraeli védelmi miniszter jóváhagyta pénteken a már elődje által előkészített hétezer katonai behívóparancs kézbesítését ultraortodox zsidó fiataloknak – számolt be róla az MTI.
Az első ezer behívót vasárnap, a többit pedig a következő hónapokban küldi ki az izraeli hadsereg (IDF).
„Szeretném párbeszéd révén elérni minden érintettel egy olyan megállapodás megkötését, amely megnyitja az utat azelőtt, hogy az ultraortodoxok is ténylegesen részt vegyenek a katonai szolgálatban, mint a többi sorköteles vagy tartalékos katona, aki bátran harcol és akár az életét is feláldozza Izrael biztonságáért. Szolgáljanak úgy, hogy közben tovább végzik hagyományos feladatukat, a Tóra őrzését, ami nagyon fontos népünk és országunk önazonosságának megtartásában”
„Utasítottam az IDF-et: tegyen meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy az ultraortodoxok olyan támogatást kapjanak, amely biztosítja számukra, hogy el tudják látni feladataikat a vallásos életmód megtartásával az IDF soraiban”
– tette hozzá.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök kormányának ultraortodox koalíciós pártjai egy olyan törvény elfogadását követelik, amely mentesítené az ultraortodox fiatalokat a katonai szolgálat alól, ugyanis bánatukra a legfelsőbb bíróság júniusban úgy döntött: felmentésük évtizedek óta folytatott gyakorlata törvénytelen, mert sérti az alkotmányosság törvény előtti egyenlőségének elvét.
Miután az előző védelmi miniszter, Joáv Galant már előkészítette a hétezer ember behívását, és a kormányfő Likud pártjához tartozó Kac is hajlandó végrehajtani azt, az ultraortodox Egyesült Tóra párt egyik vezetője kijelentette: „nem a főügyész vagy Galant, hanem a Likud döntött úgy, hogy hadat üzen az ultraortodoxoknak.” Viszont Jaír Lapid, a parlamenti ellenzék és a Van Jövő nevű centrista párt vezetője üdvözölte Kac döntését szintén az X-en.
Idén nyáron az IDF már küldött ki háromezer behívóparancsot 18-26 év közötti ultraortodox fiataloknak, de csak kevesebb mint tíz százalékuk jelent meg a sorozóközpontokban.
Az ultraortodox közösségeket vezető rabbik ellenzik a katonai szolgálatot, mert összeegyeztethetetlennek tartják a vallásossággal, és attól tartanak, hogy a fiatalok szekularizálódnak, feladják vallásos életmódjukat a hadseregben.
A katonai szolgálatot teljesítő izraeliek azonban igazságtalannak érzik tömeges mentesítésüket, különösen a 2023. október 7-én a palesztin szélsőségesekkel kitört háború rájuk nehezedő egyre nagyobb terhei miatt. A konfliktusban eddig több mint hétszáznyolcvan katona vesztette életét, és mintegy háromszázezren szolgáltak tartalékosként, hátrahagyva munkájukat, családjukat.
Jiszráél Kac új izraeli védelmi miniszter jóváhagyta pénteken a már elődje által előkészített hétezer katonai behívóparancs kézbesítését ultraortodox zsidó fiataloknak – számolt be róla az MTI.
Az első ezer behívót vasárnap, a többit pedig a következő hónapokban küldi ki az izraeli hadsereg (IDF).
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Majd amikor az első magyar honvéd elesik a fronton, és elássák egy gödörbe, majd akkor mindenki észhez tér” – mondta Lázár, majd kitüntetésnek vette, hogy lehorthystázták
Lázár János egy makói lakossági fórumon az ukrán fenyegetésről és a háborúból való kimaradásról beszélt. A miniszter egy kérdezőnek válaszolva a „horthysta” jelzőt elismerésnek nevezte.
„Majd amikor az első magyar honvéd elesik a fronton, és elássák egy gödörbe, majd akkor mindenki észhez tér” – mondta Lázár János egy makói lakossági fórumon. Az építési és közlekedési miniszter a Lázárinfó nevű eseményen arról beszélt, hogy Magyarországnak a 21., sőt a 22. században is ki kell maradnia minden háborúból. A 444.hu beszámolója szerint Lázár új szintre emelte a háborús retorikát, amikor kijelentette: „a háború sorsát illető nézetkülönbség addig marad fent, amíg az első magyar gyerek meg nem hal. Mármint magyarországi, mert magyar gyerek halt már meg Kárpátaljáról.”
A miniszter szerint Ukrajna megfenyegette Magyarországot a Barátság kőolajvezeték elzárásával, amit ő „egy háborús fenyegetésnek” és a magyar álláspont megváltoztatására irányuló nyomásgyakorlásnak nevezett.
Hozzátette, hogy „Orbán Viktor az ukránok legnagyobb ellenfele, őt akarják lekaszabolni, őt akarják eltakarítani az útból, őt akarják megbuktatni”, és ehhez szerinte a németek és más nyugati szereplők is asszisztálnak. A közönség egyik tagjához fordulva azt mondta: „Ön asszonyom, miért áll az ukránok oldalára? Miért az ukránokat védi, amikor elzárják az olajcsapot Magyarországtól? Önnek, ha igaz magyar ember, akkor mellénk kellene állnia”.
Lázár a TISZA pártot is megszólította: szerinte félre kellene tenniük az ellentéteket és összefogni a Fidesszel az ukrán fenyegetéssel szemben. A miniszter úgy látja, az ellenzéki pártnak az az érdeke, hogy Ukrajna ártson Magyarországnak.
A fórumon felszólalt az a férfi is, aki korábban Szegeden már Orbán Viktortól is kérdezett. A minisztert a „16 éven keresztüli lopásról” faggatta, és egy „horthysta földesúr hasonmásának” nevezte. Lázár erre úgy reagált: „azt, hogy horthystának bélyegeznek, ezt kifejezetten kitüntetésnek veszem, 2026-ban tart ott Magyarország, hogy ezt én elismerésnek veszem”.
Lázár János 2023 szeptemberében, Horthy Miklós újratemetésének 30. évfordulóján Kenderesen mondott beszédet, amelyben a volt kormányzót „kivételes államfőnek, igaz magyar hazafinak és hős katonának” nevezte. Az izraeli nagykövetség akkor elítélte a miniszter szavait, közleményükben azt írták: „Egy olyan személy dicsőítésének, akinek tettei tragédiát hoztak a magyar népre, különösen a zsidó honfitársaira, akik közül mintegy 600 000 ártatlan férfit, nőt és gyermeket gyilkoltak meg, nincs helye a modern Magyarországon.”
A Barátság kőolajvezeték elzárásával kapcsolatos ukrán jelzések korábban is megjelentek a nyilvánosságban. 2024 augusztusában Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó bejelentette, majd pár órán belül vissza is vonta a vezeték leállítására vonatkozó kijelentését. Elemzők szerint a tranzitszerződés 2030-ig érvényes, így a leállításra vonatkozó üzenetek inkább politikai nyomásgyakorlásként, mintsem azonnali technikai fenyegetésként értelmezhetők.
„Majd amikor az első magyar honvéd elesik a fronton, és elássák egy gödörbe, majd akkor mindenki észhez tér” – mondta Lázár János egy makói lakossági fórumon. Az építési és közlekedési miniszter a Lázárinfó nevű eseményen arról beszélt, hogy Magyarországnak a 21., sőt a 22. században is ki kell maradnia minden háborúból. A 444.hu beszámolója szerint Lázár új szintre emelte a háborús retorikát, amikor kijelentette: „a háború sorsát illető nézetkülönbség addig marad fent, amíg az első magyar gyerek meg nem hal. Mármint magyarországi, mert magyar gyerek halt már meg Kárpátaljáról.”
A miniszter szerint Ukrajna megfenyegette Magyarországot a Barátság kőolajvezeték elzárásával, amit ő „egy háborús fenyegetésnek” és a magyar álláspont megváltoztatására irányuló nyomásgyakorlásnak nevezett.
Hozzátette, hogy „Orbán Viktor az ukránok legnagyobb ellenfele, őt akarják lekaszabolni, őt akarják eltakarítani az útból, őt akarják megbuktatni”, és ehhez szerinte a németek és más nyugati szereplők is asszisztálnak. A közönség egyik tagjához fordulva azt mondta: „Ön asszonyom, miért áll az ukránok oldalára? Miért az ukránokat védi, amikor elzárják az olajcsapot Magyarországtól? Önnek, ha igaz magyar ember, akkor mellénk kellene állnia”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor elmondta, hogy érdemes vitázni fideszesekkel a Fidesz kivégzős videója kapcsán
A budapesti Fidesz MI-videója heves politikai vitát váltott ki, a DK feljelentést is tett az ügyben. Az elemző egy kormánypárti levélre válaszolva mutatta be, miért hatástalan a háborús narratíva a másik oldalon.
Új szintre emelte háborús kampányát a Fidesz egy mesterséges intelligenciával generált videóval, amelyben egy magyar családapát végeznek ki a fronton. A budapesti Fidesz Facebook-oldalára február 18-án kikerült kisfilm narrációja szerint mindez „ma még rémálom, Brüsszel terve azonban az, hogy valóra váljon”. A videó heves politikai vihart kavart, az ügy kapcsán Török Gábor politikai elemző egy kormánypárti szavazótól kapott levél apropóján fejtette ki, hogyan érdemes vitázni a fideszesekkel.
Az ellenzéki pártok élesen elítélték a videót, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint a Fidesz ezzel minden határt átlépett. „Gyerekekkel, kivégzéssel, félelemkeltéssel játszani, ez nem politika, ez lelketlen manipuláció! Gyomorforgató, megbocsáthatatlan és mélységesen felháborító” – fogalmazott. A Demokratikus Koalíció rémhírterjesztés miatt feljelentést tett.
Kormánypárti oldalról visszautasították a bírálatokat, hangsúlyozva, hogy a videó a háború valóságát és szörnyűségeit mutatja be. A Honvédelmi Minisztérium közölte, nem ők készítették a felvételt. A videóval kapcsolatban Szél Dávid pszichológus arról beszélt, hogy a Fidesz háborús narratívája szintet lépett. Úgy vélte, „olyan határátlépés történt, amit a politikának sem, még a hatalomféltés időszakában sem szabad elkövetnie”.
Török Gábor politikai elemző arról számolt be, hogy levelet kapott egy kormánypárti szavazótól, aki „hosszan és értelmesen arról írt, nem érti, az ellenzékieket miért zavarja ennyire a Fidesz háborús narratívája”. Török szerint ilyenkor érdemes megfordítani a helyzetet, és egy gondolatkísérlettel élni.
„Képzeljük el a következőt: a Tisza arra építi a kampányát, hogy aki a Fideszre szavaz, a háborúra szavaz, mert ha a Fidesz nyer, a magyar kormány Oroszország oldalán és Ukrajna ellen háborúba lép és a magyar fiatalok bizony mehetnek a frontra. Nyilvánvaló, hogy ez fog történni – mondanák –, hiszen minden ukránellenes és oroszbarát megszólalás már most is ezt a háborút készíti elő. Erről mi lenne a véleményünk?” – tette fel a kérdést az elemző.
A hvg.hu értesülései szerint a videó a katonák egy részénél is kiverte a biztosítékot. A félelemkeltő politikai kommunikáció kapcsán Török Gábor egy híres amerikai példával vont párhuzamot: az 1964-es „Daisy” reklámmal, amelyet csupán egyszer vetítettek le, de így is hozzásegítette a választási győzelemhez a demokrata Lyndon B. Johnsont. A hírhedt reklámban egy kislány látható, miközben egy visszaszámlálás után atomrobbanás történik, a hidegháborús szorongásra építve. A magyar közvélemény a friss felmérések szerint szintén fogékony a háborús kockázatokat hangsúlyozó üzenetekre.
Új szintre emelte háborús kampányát a Fidesz egy mesterséges intelligenciával generált videóval, amelyben egy magyar családapát végeznek ki a fronton. A budapesti Fidesz Facebook-oldalára február 18-án kikerült kisfilm narrációja szerint mindez „ma még rémálom, Brüsszel terve azonban az, hogy valóra váljon”. A videó heves politikai vihart kavart, az ügy kapcsán Török Gábor politikai elemző egy kormánypárti szavazótól kapott levél apropóján fejtette ki, hogyan érdemes vitázni a fideszesekkel.
Az ellenzéki pártok élesen elítélték a videót, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint a Fidesz ezzel minden határt átlépett. „Gyerekekkel, kivégzéssel, félelemkeltéssel játszani, ez nem politika, ez lelketlen manipuláció! Gyomorforgató, megbocsáthatatlan és mélységesen felháborító” – fogalmazott. A Demokratikus Koalíció rémhírterjesztés miatt feljelentést tett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Úgy jelentette be Szijjártó, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt, hogy nem is veszünk részt benne
Szijjártó Péter Mátészalkán közölte a kormány szándékát, amivel Barátság-olajvezeték leállására reagálnak. A lépés jogilag vitatott, mert a hitelcsomagnak hazánk nem is részese. Az Európai Bizottság tervei szerint az első kifizetések a második negyedév elején indulhatnának.
Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt, bár a konstrukcióban hazánk hivatalosan nem is vesz részt, így a vétó mozgástere is erősen korlátozott.
A külgazdasági és külügyminiszter Mátészalkán közölte, hogy Magyarország addig lép fel a hitelcsomag ellen, amíg Ukrajna újra nem indítja a kőolajszállítást a Barátság-vezetéken – írta a 24.hu.
„Így azt a döntést hoztuk, hogy blokkoljuk a 90 milliárd eurós Ukrajnának nyújtandó hadikölcsön ügyét mindaddig, amíg Ukrajna nem indítja újra a kőolaj szállítását a Barátság vezetéken. Mindaddig, amíg nem indul újra az olajszállítás Magyarország irányába, addig Ukrajna nem férhet hozzá a 90 milliárd eurós hadikölcsönhöz” – tudatta a tárcavezető.
A kormány álláspontja szerint Ukrajna a Barátság-vezeték leállításával zsarolja Magyarországot, és ezzel megsérti az Európai Unióval kötött társulási megállapodását. „Mi nem engedünk ennek a zsarolásnak, nem támogatjuk Ukrajna háborúját, nem fizetünk az ukránoknak a háborúért, nem engedjük a magyar emberek pénzét elküldeni Ukrajnába, és nem engedjük, hogy megemeljék a benzinárat Magyarországon”
– figyelmeztetett Szijjártó.
A magyar kormány vétófenyegetése azonban jogi akadályokba ütközhet. A 90 milliárd eurós hitelcsomagot ugyanis már elfogadták, ráadásul egy úgynevezett megerősített együttműködés keretében, amelyben 24 tagország vesz részt, Magyarország, Szlovákia és Csehország viszont nem. Bár ahhoz kellett a magyar hozzájárulás, hogy a finanszírozást az uniós költségvetési mozgástérből fedezzék, ezt a kormány már korábban megadta.
Ugyanakkor nem minden részletkérdés dől el a 24-ek körében. Egyes, a közös adósságkibocsátáshoz kapcsolódó költségvetési ügyekben mind a 27 tagállam szavazata szükséges.
Diplomáciai források szerint korábban a magyar EU-nagykövet már megakasztotta a folyamat egy ilyen kulcslépését. Az EU ugyanakkor rendelkezik egy vészhelyzeti eljárással, amellyel megkerülheti az egyhangúságot igénylő döntéseket, bár ezt eddig főként az Oroszország elleni szankcióknál alkalmazták.
A vita alapját a Barátság-vezetéken január 27. óta tapasztalható ellátási zavarok adják. Míg a magyar fél politikai blokádról beszél, ukrán és független források az orosz támadások okozta infrastrukturális károkat jelölik meg okként. Válaszul Magyarország február 18-án felfüggesztette a dízelexportját Ukrajnába.
A hitelcsomaggal kapcsolatos eljárás január 21-én kapott zöld utat az Európai Parlamenttől, majd február 5-én az Európai Unió Tanácsa is politikai megállapodásra jutott a jogi keretről. Az Európai Bizottság tervei szerint az első kifizetések a második negyedév elején indulhatnának.
Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt, bár a konstrukcióban hazánk hivatalosan nem is vesz részt, így a vétó mozgástere is erősen korlátozott.
A külgazdasági és külügyminiszter Mátészalkán közölte, hogy Magyarország addig lép fel a hitelcsomag ellen, amíg Ukrajna újra nem indítja a kőolajszállítást a Barátság-vezetéken – írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Iványi Gábor megindító posztban mondott köszönetet a támogatásokért: Zavaromban szeretnék a föld alá bújni ennyi jóság láttán
Az áramszolgáltató kikapcsolta az áramot a békásmegyeri parókián és a Megbékélés Háza Templomban. Volt, aki lakást, házat, szállodai vagy idősotthoni szobát ajánlott fel, míg mások pénzzel, generátorral vagy gázpalackos fűtőeszközzel segítettek.
Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője egy Facebook-posztban mondott köszönetet a szervezetének nyújtott felajánlásokért és adományokért. Azt írja, zavarba ejti a sok jóság, és egy ironikus megjegyzéssel utal a felcsúti stadion fűtött gyepszőnyegére:
„Az az igazság, hogy zavaromban szeretnék a föld alá bújni ennyi jóság láttán, és arra gondoltam, hogy ha ezt megtenném, akkor egy Felcsút nevű település labdarúgó pályájánál követném el, hiszen az a gyepszőnyeg fűtve van…”
Bejegyzésében kifejti, hogy a felajánlások sokasága miatt nem tud mindenkinek név szerint köszönetet mondani. Iványi felsorolja, hogy volt, aki lakást, házat, szállodai vagy idősotthoni szobát ajánlott fel, míg mások pénzzel, generátorral vagy gázpalackos fűtőeszközzel segítettek. Ez utóbbira állítása szerint szükségük is lehet a vasárnapi istentiszteleten.
Megemlíti, hogy az istentisztelet napja, február 22., egyben a tatárszentgyörgyi áldozatok emléknapja is, és egy hétfői kamarazenei koncertre is utalt.
Iványi Gábor külön köszönetet mond a Mazsihisz vezetőinek, akik – mint írja, vélhetően valamennyi elismert egyház nevében – mindenféle segítségükről biztosították, valamint hálás a művészek és közszereplők kiállásáért is. A lelkész szerint a legnagyobb segítség most a szolidaritás elhordozásához adott erő lenne.
„A legnagyobb segítségetek most az lenne, ha erőt adnátok ennek a hihetetlen szeretetnek és szolidaritásnak az elhordozásához. Kérlek, hogy megbeszélés nélkül ezért újabb eszközöket ne hozzatok, mert ahonnan elvonjátok, ott lehet, hogy nagyobb szükség van rá. Ha valamire mégis szükség lenne, szólni fogunk” – idézi a poszt.
A lelkész arról is ír, hogy a jelenlegi, generátoros megoldás napi 200 ezer forintnál is többe kerül, és lázasan keresik a megnyugtató megoldást. Állítása szerint a helyzetet az okozta, hogy egy cég felmondta a szerződésüket és nem hajlandó újat kötni.
„A helyzet az, hogy az eddigi szerződést felmondó és újat kötni nem hajlandó cég tulajdonosa bizonyos Mészáros Lőrinc magánszemély. Még az a kósza ötletem is támadt, hogy nem javasolhatná-e valaki az illetőnek, hogy adja a semleges állam kezébe ezt a működtetést, így nem okozna neki lelkiismereti kérdést, hogy télvíz idején felmond-e egy ilyen nélkülözhetetlen szolgáltatást. Persze, ha nem, hát nem” – áll a bejegyzésben.
Iványi Gábor végül megadta a Megbékélés Háza Alapítvány számlaszámát azok számára, akik anyagilag szeretnék támogatni őket, jelezve, hogy az alapítvány számláján nincs inkasszó.
Az ügy előzménye, hogy 2026. február 19-én az áramszolgáltató kikapcsolta az áramot a békásmegyeri parókián és a Megbékélés Háza Templomban. Iványi Gábor közlése szerint nem volt áramtartozásuk, a lekapcsolás miatt azonban a fűtés és a vízellátás is leállt. A lelkész arról is beszámolt, hogy több mint húsz, a MET-hez kapcsolódó intézmény kapott hasonló kikapcsolási figyelmeztetést.
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 2011 után vesztette el korábbi egyházi jogállását és a vele járó normatív támogatások jelentős részét. Bár a strasbourgi bíróság kártérítésre és a státusz rendezésére kötelezte a magyar államot, a MET szerint ez máig nem történt meg teljes körűen. A szervezet évek óta főként adományokból tartja fenn szociális és oktatási intézményeit. 2022-ben a NAV házkutatást tartott a Dankó utcai központjukban.
Az elmúlt években a hatóságok akciói több, a MET által fenntartott intézményt is érintettek. A Fővárosi Törvényszék 2025 márciusában jogsértőnek minősítette a fővárosi kormányhivatal két budapesti MET-iskola bezárásáról szóló döntését, de az újraindítás gyakorlati akadályokba ütközött. 2025 őszén a kormányhivatal a Dankó utcai hajléktalanellátás bezárását is kezdeményezte. 2026. február 9-én pedig előkészítő tárgyalás kezdődött Iványi Gábor és több közszereplő ügyében a 2022-es Dankó utcai élőlánccal kapcsolatban.
Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője egy Facebook-posztban mondott köszönetet a szervezetének nyújtott felajánlásokért és adományokért. Azt írja, zavarba ejti a sok jóság, és egy ironikus megjegyzéssel utal a felcsúti stadion fűtött gyepszőnyegére:
„Az az igazság, hogy zavaromban szeretnék a föld alá bújni ennyi jóság láttán, és arra gondoltam, hogy ha ezt megtenném, akkor egy Felcsút nevű település labdarúgó pályájánál követném el, hiszen az a gyepszőnyeg fűtve van…”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
