hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Csak az foglalkoztathatta a kisfiát megölő magyar nőt, hogy minél nagyobb fájdalmat okozzon volt párjának

Végh József kriminálpszichológus szerint egy ilyen gyilkosságot tiszta fejjel lehetetlen elkövetni, egyszerűen nem úgy vagyunk programozva.

Link másolása

hirdetés

Mint arról beszámoltunk, gyilkosságért letartóztatták pénteken azt a magyar anyát, aki egy olaszországi szupermarketbe vitte, majd a kassza futószalagjára tette kétéves kisfia holttestét.

Az olasz sajtó szerint a 44 éves, zavarodott állapotban lévő nő azért ment be az üzletbe, hogy segítséget kérjen, a kiérkező orvos viszont már nem tudta megmenteni a gyerek életét. A kisfiú testén több szúrt seb is volt.

A Blikk megszólaltatta az édesapát, aki szerint a nő gyűlölte a gyermekét, de nem akarta, hogy a fiú hozzá kerüljön, és egyik pillanatról a másikra tűnt el az életéből a gyerekkel együtt. Az apa elmondta, a gyámhatóság eleinte a nőnek ítélte a kisfiút, de a bíróság nemrég mégis a javára döntött. Ezután történt meg a tragédia.

Végh József kriminálpszichológust arról kérdeztük, mi állhat egy ilyen szörnyű tett hátterében, és felmerül-e a hatóságok felelőssége, ahogyan azt az ügyben feljelentést is tevő Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület állítja.

A szakember először is leszögezte, hogy csak feltételezésekre támaszkodhatunk, de ilyen esetekben a motiváció nagyon gyakran az, hogy „ha velem nem lehet boldog, akkor vele se legyen”.

hirdetés

Miután a bíróság nem neki ítélte a kisfiút, az anyában olyan erőssé válhatott az egyenlőtlen veszteségérzet, hogy egyedül ezt tarthatta arányos bosszúnak.

A személyes bosszúvágy az adott pillanatban még azt az érzést is képes elnyomni, hogy a gyerek az övé is, tehát a halála ugyanúgy az ő vesztesége is lesz. Akkor és ott csak az lebeg a szeme előtt, hogy a volt élettársán minél kíméletlenebb bosszút álljon

– magyarázza Végh József.

Mindezt azért tehette nyilvános helyen, mert azt akarta, hogy a világ osztozzon az abbéli fájdalmában, hogy az általa szült gyerek nem lehet az övé, nem nevelheti fel.

Az érzelmek a szakember szerint egy körfolyamatot írnak le: van egy telítődési fázis, amikor csak gyűlnek és gyűlnek, amíg annyira el nem kezd feszíteni belülről a túlfűtöttség, hogy elkerülhetetlen lesz a robbanás.

Ekkor következik a kiürülés pillanata, ami lehet sok apró kisülés is (például ajtóbecsapás), ha azonban erre nem kerülhet sor, mert az illető elnyomja magában, összegyűlve egy sokkal szörnyűbb tettben is kicsúcsosodhat. Ezt egy nagy belső csend, béke és nyugalom követi, amikor az illető egyszerűen csak megkönnyebbül, és még fel sem fogja, mit tett.

Végh szerint a nőnek nem lehetett teljesen tiszta az elméje: egészséges személyiséggel ilyesmit egyszerűen képtelenség elkövetni, megakadályozza a fajfenntartást középpontba helyező genetikai program.

Hibáztak-e a hatóságok?

A hivatalos szervek közül Végh József szerint senki nem hibázott, az ő kezüket eleve megköti a törvény.

Ő azt tapasztalja, hogy bár a szakszerűség igen gyakran amellett szólna, hogy szigorúbb intézkedés történjen, a jogi feltételek nem állnak fenn erre.

Ilyen példa szerinte, ha az anya direkt az apa ellen hangolja a gyereket, akadályozza a láthatást, ráadásul az apa alkalmasabb is lenne a nevelésre, mégis ellene ítél a bíróság.

Úgy látja, a törvényeket nem szükséges szigorítani, mivel elég egyértelműen leírják az elhelyezés szabályait. A szülők alkalmasságát viszont sokkal alaposabban kellene vizsgálni, figyelembe véve például azt is, kihez ragaszkodik jobban a gyerek.

„Nem szabad, hogy az apa hátrányba kerüljön csak azért, mert férfi” – összegez.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
Négy oltástól sem volt ellenanyaga Márknak, végül elkapta a Covidot
A veseátültetett fiatalember otthonában gyógyult. Újabb ellenanyag-tesztje végre pozitív. 

Link másolása

hirdetés

Márk gyerekkorában kezdődtek problémák a veséjével, 2020-ban végezték az átültetést. A fiú nem harcolt a sorssal, elfogadta a helyzetet.

„A sokkon túllendülve már nyugodtabban fogtam fel, mi történt. Jobban voltam, nem voltak durva tüneteim.”

„Egy idő után az ember beletörődik a sorsába, és abból hozza ki a legtöbbet.”

– összegzi röviden, miként élte meg a műtétet.

A Covidtól eleinte félt, szervátültetettként ugyanis a veszélyeztetettek közé tartozott. Tavaly márciusban kapta az első oltását, a másodikat egy hónap múlva, másfél hónap múlva pedig a harmadikat. Orvosai tudták, hogy immunsérültként neki nem kettő, hanem három oltás az alapimmunizáció, így a megerősítő oltás nála a negyedik.

A három Pfizer után mindig csináltatott az orvosa ellenanyag-vizsgálatot, de mind negatív lett. Ekkor már úgy gondolta, hiába minden, előbb-utóbb ő is el fogja kapni a vírust. A megerősítő oltástól mégis remélt valamit.

hirdetés
„Mivel nekem a transzplantáció előtt elég sok tüdőgyulladásom volt, lélegeztetőn is voltam, a tüdőm állapota miatt döntöttem végül a negyedik oltás mellett.”

Szeptember elején kapta meg, Modernát adtak neki. Ezután is vizsgálták, termelődött-e ellenanyag. De az eredmény ismét negatív lett.

November közepén kapta el a koronavírust. A félelmek ellenére semmi komoly baja nem történt.

„Enyhe tünetekkel végigment rajtam, jelenleg úgy néz ki, hogy visszamaradó tünetek nélkül megúsztam.”

Kíváncsi volt, hogy a természetes fertőzés után mérhető-e az antitest-szintje. Azon a teszten, ami 0.8-tól pozitív, 21.8 U/ml volt az ő értéke. Szóval a természetes fertőzés után kimutatható az ellenanyaga.

Márk esete különleges, de sejtes immunválasz-vizsgálata nem volt, így lehet, hogy őt pont a nem mért, nem látott sejtes immunitás védte meg a súlyosabb megbetegedéstől. Ilyen vizsgálatot csak elvétve készítenek, sokkal bonyolultabb és drágább is.

Rusvai Miklós virológus ugyanakkor elmondta, hogy a vakcináknál erősebb védettséget ad a Covid átvészelése.

„Az általános immunológiai szabályok szerint is, és én is úgy gondolom, hogy a természetes fertőződés adja a legszélesebb körű és legjobb immunválaszt. Ezzel együtt az immunizálás is nagyon fontos, de nem véletlen, hogy az evolúció és a természet a fertőzések ellen találta fel az immunrendszert.”

Elmagyarázta, mitől más a koronavírus-fertőzés keltette immunválasz, mint az oltás.

„A fertőzés átvészelése az egyetlen, aminek az esetén az úgynevezett nyálkahártya immunitás is kialakul, tehát már a testfelszínen: az orrváladékban, a nyálban, a különböző váladékokban is vannak ellenanyagok, és emiatt a vírus adott esetben már be sem tud hatolni a szervezetbe, mert a felszínen, a nyálkahártyák felszínén semlegesítődik. Ez a fertőzésen átesettek privilégiuma.”

Antitestes immunitás és sejtes immunitás kialakulhat a vakcinázás hatására is, de nyálkahártya immunitás nem.

Hozzátette, hogy antitestes és sejtes immunitásnál is a vírus minden fehérjéje ellen termelődik ellenanyag fertőződéskor, nemcsak a tüskefehérje ellen, mint amire az oltóanyagokat készítették.

„A természetes fertőződés során sokkal komplexebb és hatékonyabb immunválasz alakul ki” - mondja Rusvai Miklós.

Vannak olyan emberek is, akik koronavírus-fertőzött mellett sem kapják el a Covidot.

„Ez nem befolyásolható vitaminellátással, semmivel az égvilágon, ez genetikai adottság. Van, aki rendelkezik vele, van, aki nem. Ennek köszönhető, hogy például a középkorban, amikor még nem voltak vakcinák, akkor se mindenki halt bele a pestisbe, a fekete himlőbe, meg a kolerába. Bizonyos százaléka a lakosságnak mindig túlélte, sokszor meg sem betegedett. Ezt hívjuk genetikai immunitásnak” - mondja Rusvai Miklós.

Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a sokszor kiszámíthatatlan koronavírus ellen szerinte is fontos az oltás.

A világon eddig 320 millióan kapták el a koronavírust, és 5,5 millióan belehaltak a szövődményekbe. Senki sem tudhatja előre, van-e genetikai immunitása, vagy hogyan reagál az immunrendszere a fertőzésre. Vagyis senki sem tudhatja, ha oltatlanul kapja el a vírust, akkor a túlélők vagy az áldozatok közé kerül.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
Márki-Zay Péter: Arra is fel vagyunk készülve, hogy vezetőszáron visznek majd el ellenzéki jelölteket
Az ellenzék miniszterelnök-jelöltjével arról beszélgettünk, miért indult be ilyen nehezen a hatpárti kampány, mire számíthatunk tőlük a választásig hátralévő 2 és fél hónapban, és mit várnak ők a Fidesztől.
Láng Dávid - szmo.hu
2022. január 23.


Link másolása

hirdetés

Szerdán érkezett a hír, hogy Márki-Zay Péternek pozitív lett a koronavírus-tesztje, ezért minden programját lemondva karanténba vonult. Így viszont lehetőségünk nyílt egy hosszabb telefonos interjúra, amiben szóba kerültek az elmúlt hetek vele kapcsolatos botrányai – amiket egytől egyig műbalhénak tart –, az ellenzék legfrissebb óriásplakátjai, Fidesz által megvásárolt álellenzékiek, a Kétfarkú Kutya Párt, és az Orbán elleni vita is.

– Hogy van?

– Köszönöm szépen, nem a Covid miatt, hanem inkább a bal kezem miatt vagyok még mindig kicsit rosszul. Jelenleg a röghöz kötés és a karantén az igazi hátrány, hiszen nem mehetek emberek közé. Az országjárás hétvégi állomásait le kellett mondanunk, de ha öt nap után, hétfőn sikerül egy negatív tesztet produkálnom, akkor újra szabadon mozoghatok. Abban bízunk, hogy szerdán Londonba már el tudok utazni.

– Három hónap telt el az előválasztás óta. Van bármi ebből az időszakból, amit ma már máshogy csinálna?

– Jó eséllyel igen. Talán a pártokkal való egyezkedésben hamarabb is lehetett volna eredményt elérni, de nem érzékeltem, hogy számukra mennyire fontos kérdés például a listás helyek elosztása. Elfogadtam a javaslatukat, hogy ezt egy bizottságra bízzuk, és csak akkor szembesültem vele, hogy valójában ez az egyik legfőbb akadálya az együttműködésnek, amikor már nagyon sok időt veszítettünk, és számos nemtelen támadás jelent meg a sajtóban is.

hirdetés

– Hogy áll most a lista, van már céldátum a véglegesítésére?

– A végső határidő februárban van, de azt gondolom, hogy minél előbb túl kellene esni rajta. Nagyon remélem, hogy így is lesz, én minden alkalommal a figyelmükbe ajánlom, amikor a pártokkal egyeztetek.

– Több elemzés jelent meg arról, hogy Ön elégette a "momentumát", elveszett az a hatalmas lendület, ami az előválasztási győzelme után megvolt. Erről mit gondol?

– Ha valaki így látja, azzal nem lehet vitatkozni, hiszen ez tipikusan olyan terület, ahol a percepció a valóság. Ugyanakkor nem gondolom, hogy ne lehetne visszahozni, hiszen most indul az éles választási kampány.

Az előválasztás után megbeszéltük ezt a kérdést és úgy döntöttünk, hogy hagyjuk inkább pihenni a választókat és az aktivistákat, hiszen míg addig egymás ellen kampányoltak, most már egy közös ellenféllel kell szembenézniük. Az előválasztás során szerzett sebek begyógyulására idő kellett, de azt hiszem, hogy mára ezen túl vagyunk, sőt időnk se igazán van rá, hogy ne legyünk túl rajta.

– Tehát utólag visszatekintve is ezt a pihenőidőt választaná?

– Akkor ezt a döntést hoztuk, ezen most nem érdemes lamentálni. Viszont fontos hozzátenni, hogy nekünk egyáltalán nem volt pihenés, még ha a nyilvánosság felé máshogy is látszott. És karácsony előtt óta ismét az utcákon voltunk, hiszen akkor indult a sikeres népszavazási aláírásgyűjtés.

– Kisebb, nagyobb, vagy ugyanakkora esélyt lát most a győzelemre, mint október közepén?

– Személy szerint ugyanakkorát.

Az előválasztási győzelem estéjén. Fotó: Markovics Z. Kristóf

– A vasárnapi bejelentkezésén legutóbb már Simon András kérdezte. Van ennek köze ahhoz, hogy egy irányított beszélgetésben kisebb az esély egy olyan elszólásra, amit aztán felkap a média?

– Az elszólások esélye szerintem ugyanannyi, hiszen élőben megyünk, ellenben változatosabb, összeszedettebb és célratörőbb is így a dolog, mintha egyedül lennék. A cél az volt, hogy fókuszáltabbá és pörgősebbé tegyük.

– A kommunikációs stáb mennyire fogja a fejét egy-egy olyan mondat után, amiből az utóbbi hetekben hír lett? Leülnek beszélgetni önnel, vagy továbbra is teljes szabadságot kap?

– Nyilván nem fognak kötelezni arra, mit mondhatok, és mit nem, de természetesen kifogásolják, ha becsúszik egy-egy ilyen mondat. Ezek ugyanakkor nem elszólások: sem a Covidban meghalt nyugdíjasok, sem a Fideszben lévő zsidók esetében nem volt semmi félreérthető, egyszerű műbalhékról van szó.

– Tehát tudatosan mondta ezeket?

– Nézze, ha azok a részek másként hangzanak el, vagy el sem hangzanak, akkor valami mást emeltek volna ki.

Ha meg se szólalnék mostantól három hónapon keresztül, akkor az előző négy év terméséből faragna a Fidesz hazugságokat.

A Covid-halálozások ügye nagyon tragikus, természetesen senki semmilyen örömet nem próbált ebbe belecsempészni. A zsidóság pedig a legjobban tudhatja, hogy a hozzájuk való viszonyom semmilyen aggodalomra nem ad okot. Egy Bayer Zsoltot kitüntető párttal szemben viszont jogosan merülnek fel ilyen aggályok. Ténybeli alapja egyik ilyen vádnak sincs. Ezeket azok a megmondóemberek fújják fel, akik kifelé az ellenzékiség látszatát mutatják, de valójában a Fidesz keze alá dolgoznak.

– Kik a Fidesz ellenzékbe beépített megmondóemberei?

– Nem szeretnék példákat mondani, de mindenki pontosan tudja. Azok az emberek, akik előnyöket kapnak azért, hogy bomlasszanak, elbizonytalanítsanak, és elvegyék a kormányváltást akarók kedvét attól, hogy elmenjenek szavazni. A végén mindez Orbán Viktor hatalomban tartását szolgálja.

– Tehát vannak olyan ellenzéki megmondóemberek, akik Ön szerint a Fidesztől kapnak fizetést?

– Fizetést vagy pénzben mérhető előnyöket. Az más kérdés, hogy én őket nem tekintem ellenzékinek. Azt kérem mindenkitől, hogy tegye magában tisztába: aki a kormányváltás ellen dolgozik, az fideszes. Aki pedig a kormány ellen dolgozik, az ellenzéki. Ez ilyen egyszerű.

– A kistelepülések, falvak lakóit mivel akarják megszólítani? Egyelőre mintha csak annak a nagyvárosi értelmiségi rétegnek kampányolna az ellenzék, akik amúgy is biztosan rájuk szavaznak.

– Egyáltalán nincs így, a 3 millió példányban kinyomtatott reklámújságunkat például a falvakba is eljuttatjuk, aláírásgyűjtésre a falvakba is megyünk. Minden jelöltünknek az a feladata, hogy a körzete összes településére eljussanak az ellenzék üzenetei.

– A legújabb óriásplakátok egyikén viszont önálló oktatási és kulturális minisztériumot ígérnek. Ez a nagyvárosi értelmiségnek vonzó lehet, Mari néninek Borsodban viszont aligha.

– Lehet, hogy én nem a minisztériumokkal indítottam volna ezt a sorozatot, de ugyanezeken a plakátokon az is ott van, hogy marad a rezsicsökkentés, a határkerítés, és hadd ne soroljam fel az összes többi üzenetet. De ne becsüljük alá, sokakat joggal bőszít, hogy ma sem az egészségügy, sem az oktatásügy nem számít annyira fontos területnek, hogy önálló minisztériumot érdemelne. Az igaz, hogy a rezsicsökkentés megtartása mindenkit érint.

– Ezt akkor nem egyeztették önnel?

– Nézze, nem kézivezérelt a kampány. Ezeket a plakátokat nem én készítem, véleményezni persze szoktam őket. Ezek technikai kérdések, szerintem a hatpárti szakértői csapat számára sokkal nagyobb kihívás, hogy egy olyan pártállami propagandagépezettel küzdünk, amivel szemben őrült hiba egymás kritizálásával foglalkozni.

Kizárt dolog, hogy ha én vasárnap nem beszélek arról, hogy a miniszterelnök a világ bármelyik magánklinikáján kezeltethetné magát, akkor mondjuk az oktatási és szociális programunkat elemeznék ehelyett. Találtak volna mást, amibe beleköthetnek. Azt kell látni, hogy egy olyan gátlástalan, korlátlan anyagi forrásokkal rendelkező propagandagépezettel állunk szemben, hogy gyakorlatilag a legkisebb probléma, én mit mondok.

– Mik az igazi problémák?

– A valóság az, hogy minden irányból támadnak bennünket. A héten beszélgettem egy nyilvánvalóan Fidesz-közeli, nagyon tehetős emberrel, aki elmesélte az egyik megyei jogú város választási küzdelmét fideszes oldalról. Volt minden, az ellenzék megvételétől kezdve kamujelöltek indításáig, és az egészet a kormánypárt szervezte. Eldöntötték, ki legyen a jelölt, rávették az indulásra, százmilliókat adtak a kampányára. A kamujelölteknek a forrásom elmondása szerint – ezt persze nem tudom ellenőrizni – 30 millió forintot adtak csak azért, hogy induljanak el. Korábbi ellenzéki politikusokról van szó, akik ma már nem azok. A mára összefogott hat párt egyikének helyi jelöltjét rávették, hogy lépjen vissza egy nappal a választás előtt. A cigány szavazatokat először 5, majd 12 ezer forintért vásárolták meg. És mindezek ellenére elvesztették a választást. Most is arra kell felkészülnünk, hogy a Fidesz minden gátlástalanságra képes: zsarol és megvásárol embereket, ellenzékinek tűnő szereplőket vesz rá arra, hogy Orbánt hatalmon tartva az ellenzéket szidják. Egy végtelenül gonosz, tolvaj pártállam válogatott hazugságokkal támad folyamatosan bennünket, csak azért, hogy tovább lophassanak.

– Arra lát esélyt, hogy közös ellenzéki jelölteket is visszalépésre bírhat majd a Fidesz?

– Lesznek ilyen kísérletek, ebben egészen biztos vagyok. Lélekben arra is fel vagyunk készülve, hogy vezetőszáron visznek majd el ellenzéki politikusokat, már a jelöltállítás lezárulta után.

– Például Czeglédy Csabát?

– Igen, éppenséggel ő is lehet célpontja egy ilyen támadásnak. De elég megnézni, hogy a Fidesz eddig mindig csinált valami nagyon látványos letartóztatást a választások előtt. Most is számítunk arra, hogy hasonló eszközökkel fognak operálni. Egy végtelenül aljas és gátlástalan, tolvaj bandát kell leváltani, majd pedig elszámoltatni. Ők most ha nem is az életükért, de mindenképp a szabadságukért küzdenek.

– A Kutyapárt elnöke azt nyilatkozta, élete legrosszabb hónapja jött azután, hogy Ön nyíltan elkezdett ellenük kampányolni. Hozott ez bármit az ellenzéknek?

– Én soha nem kampányoltam a Kutyapárt ellen.

– Szerintük igen, mivel azt hangoztatja, hogy minden rájuk adott szavazat az ellenzéket gyengíti és a Fideszt erősíti. Ők viszont azt állítják, hogy a szavazóik biztosan nem választanák az ellenzéket.

– Ebben speciel tévednek, egy tavalyi felmérés szerint a kutyapárti szavazók 46 százaléka az összellenzékre is leszavazna, három százalékuk pedig a Fideszre is. A másik fele lehet, hogy valóban nem szavazna senki másra rajtuk kívül, de közel sem mindenkire igaz ez. Én pedig továbbra is kitartok amellett, hogy minden szavazatra szükség van ahhoz, hogy leváltsuk Magyarország ezeréves történelmének legkorruptabb kormányát.

– Tehát változatlanul úgy gondolja, hogy nem lenne szabad elindulniuk a választáson?

– Soha nem mondtam ilyet, sőt semmilyen támadást nem intéztem ellenük. Mindig a lehető legpozitívabban nyilatkoztam róluk, ők ezzel szemben nemcsak engem támadtak valótlanságokkal. Ha valaki azt gondolja, hogy az Orbán által betelepített több tízezer ukrán valójában magyar, az még soha nem járt például a jászberényi Tescóban, ahol ezek az ukránok vásárolnak, és egy mukkot nem beszélnek magyarul. A többi alaptalan kritikájukat fel se sorolom.

Én az egyszerű matematika alapján szerettem volna, ha az ellenzék részét képezik, mivel az ő szavazóikon is múlhat, hogy Orbán Viktornak fogják-e hívni a miniszterelnököt április 3-a után, vagy Márki-Zay Péternek. Nincs harmadik lehetőség.

– Gattyán György pártja ön szerint tényleg ott lesz a szavazólapokon 106 jelölttel?

– Biztos vagyok benne, hiszen ha már ennyi pénzt beleöltek (és nyilván a Fidesz érdekében tették), nem fogják félbehagyni a projektet. Nem hiszem, hogy különösebben sok szavazót meg tudnak majd mozgatni, de nekem az a célom, hogy ezt is mind a Fidesztől vegyék el.

– Mennyi kamupárt feltűnésére számít? Négy éve akkora volt a szavazólap, mint egy lepedő.

– Biztosan lesz néhány, de most egy picivel nehezebb a dolguk, mivel 71 körzetben kell jelöltet állítaniuk. Így nem csoda, hogy míg a Fidesz korábban még az egyik kamupártnak szervezte ki, hogy oltásellenesek legyenek, most kénytelen voltak ugyanezt a Mi Hazánkra testálni.

– Mennyi ideje lesz a helyi kampányra az országjárás mellett? A körzet polgármestereinek nagy része már most közölte, hogy nem kérnek önből.

– Igen, de ezek a Fidesz által megfélemlített polgármesterek. Természetesen hozzájuk is el fogok látogatni a következő időszakban. Heti egy napot szánok a helyi kampányra, hármat az országosra, a maradék időben pedig a polgármesteri feladataimat látom el.

– Elég lesz ez az összes polgármesteri teendőre?

– Meg fogjuk oldani. A város szerencsére rendkívül jól működik, minden fideszes ellehetetlenítési kísérlet ellenére.

– Orbán Viktor Hollik Istvánon keresztül máris megüzente, hogy nem vitázik. Mi kellene ahhoz, hogy meggondolja magát?

– Az, hogy a saját szavazói is nyomást gyakoroljanak rá. Szerintem a Fidesz-szavazók jogosan várják el, hogy a miniszterelnökük ne a propagandamédiáján keresztül támadjon valótlan, pár másodperces mondattöredékekre épülő hazugságokkal, hanem álljon ki tisztességesen egy nyílt vitára, ahogy bátor államférfiak közt ez szokás. Szerintem végül így fog tenni, amint úgy érzi, hogy neki is ez az érdeke. Egyébként talán Révész Máriusz el is mondta ezt egy Partizán-interjúban. Mi azon dolgozunk, hogy Orbán Viktornak feltétlenül érdeke legyen.

– Mire számíthatunk a hátralévő 2 és fél hónapban, hogy fog kinézni az országos kampány?

– A feladatunk, hogy az egyébként számszerűen többségben lévő ellenzéki szavazókat egységbe tudjuk terelni. Ehhez a választás tétjéről fogunk nagyon sokat beszélni.

Már összeraktunk nemcsak egy közös programot, de van egy árnyékkabinetünk is, ahol elismert és felkészült szakértők dolgoznak együtt nagy egyetértésben. Ők a saját szakterületüket folyamatosan kommunikálni fogják, az elszámoltatástól a jogállam helyreállításán át az egészségügy és az oktatás megreformálásáig. Ez egy nagyon pozitív program, ami már rövid távon is rengeteget javítana az emberek életszínvonalán.

El kell jutnunk a lehető legtöbb településre, amihez rengeteg aktivistára van szükség. Szerencsére jól állunk: 17 ezer ember már jelentkezett szavazatszámlálónak a szükséges 22 ezerből, az ő jelentős részük pedig a kampányban is hajlandó legalább heti egy napot rászánni, hogy szórólapozzon, plakátozzon, beszélgessen. Muszáj véget vetni annak a gyűlöletnek, amire Orbán alapozza a hatalmát. Az, hogy 12 év orbáni agymosás után még mindig többen vannak, akik a kormány távozását akarják, kisebbfajta csoda, a magyar nép hihetetlen ellenállóképességét mutatja. A kérdés, hogy ezek az emberek áprilisban elmennek-e szavazni az összefogott ellenzékre. Ha igen, győzünk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
„Nektek Mohács kell?” – Üzenet az MZP-fanyalgó ellenzékieknek: hit nélkül nincs győzelem
Márki-Zay Pétert nem kell szeretni. Csak hinni kell benne: abban, hogy 74 nap múlva képes lesz megverni Orbán Viktort. Ennyi a feladat. Vélemény.

Link másolása

hirdetés

Tegyük fel, hogy ma megérkezik Magyarországra valaki egy lakatlan szigetről. Halvány fogalma sincs itt semmiről. Egyáltalán. Aztán belenéz az újságokba, a tévébe, a netes portálokba, kommentszekciókba, meghallgatja a megmondóembereket, a véleményvezéreket és az elemzőket. Mindenféle oldalról. Véleményem szerint pár nap alatt szentül meg lesz győződve arról, hogy ezt a szerencsétlen népet azonnal meg kell szabadítani az agresszív, kompromisszumképtelen, futóbolond, antiszemita, pszichopata despotájától: Márki-Zay Pétertől.

Fel sem merülne benne, hogy mellesleg nem ő vezeti az országot. Hanem valami Orbán Viktor nevű pali, akit ugyan kritizálnak itt-ott, de 90 százalékban agyondicsérik. Mindenhonnan harsog, hogy a vízen is tud járni, az elmúlt ezer év legpirosabb földi paradicsomát teremtette meg népének, amely kétségek nélkül “alavjú”-za őt. És még a fennmaradó tíz százaléknyi vélemény szerint is igen-igen, csinál olykor csúnya dolgokat, lop is, meg korrupt is, meg az a fránya jogállamiság sem az erőssége, ejnye-bejnye. No de Márki-Zay Péter akkor is SOKKAL veszélyesebb, mint ő.

Az idecsöppent idegen véleményem szerint még csak véletlenül se jutna arra az egyszerű következtetésre, miszerint itt 74 nap múlva választások lesznek. Amelynek apropóján a 12 éve teljhatalommal regnáló Orbán Viktort a hivatalosan megválasztott ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter kívánja leváltani. Egy olyan hatpárti összefogás élén, amely a mérések többsége szerint fej-fej mellett áll a jelenlegi hatalommal, a szavazóik száma alapján.

Igen, direkt sarkítottam a fenti példát. Mert sajnos az előválasztás óta eltelt pár hónapban az a furcsa benyomásom támadt, hogy a Nagy Magyar Megmondó Guruk, a független vagy ellenzéki véleményformálók szemében mintha Márki-Zay lenne az igazi ellenség. Persze tisztelet a nagyon kevés kivételnek.

Azon, hogy az orbáni propaganda-bábok nulla-huszonnégyben gyalázzák őt, egyáltalán nem vagyok meglepve, ez a dolguk. Ezért vannak fizetve. De hogy az ellenzéki megmondók meg tollforgatók is jórészt ott gáncsolják, ahol tudják, arra már egy kicsit felkapom a fejem. MZP zsidózik. MZP megoszt. MZP hülyeségeket beszél. MZP migráns-számlálója ciki. MZP le-fideszesezi szegény kétfarkú kutyákat, a sokszínű demokrácia őreit.

MZP buzizik. MZP nem tartja tiszteletben mások magánéletét. MZP nem píszí. MZP nem csinál semmit. Nem “látszik”, nem mozgósít. Facebook-live sajtótájékoztatókon ismerteti a programját, az ellenzékkel együtt, hát hogy képzeli, ez milyen ócska már, ez nem kampány. Meg a plakátjuk is milyen. Meg a hajuk is. MZP futóbolond. “Nem lehetne, hogy ne ő legyen a miniszterelnök-jelölt?”

hirdetés

Bevallom, én elég sok helyről tájékozódom, de a “független”, mainstream vélemény-műhelyekből legalább 90 százalékban ezt hallom. Egyfolytában. Rágják, mint a kutya a csontot. Miközben ha rámegyek MZP Facebook- vagy Youtube-oldalára, azt látom, hogy egyetlen percre nem áll meg. Folyamatosan járja az országot, a bel-budai Móricz Zsigmond körtértől a legnyomorultabb, nógrádi cigánytelepig. Mindenütt az aktuális, ellenzéki képviselőjelölttel együtt. És mindenütt jócskán vannak emberek, akikkel hosszan elbeszélget. Elmondja nekik, milyen országot képzel el az ellenzék, ha rájuk szavaznak. Még Londonba is ki fog menni, az ottani magyarokhoz.

Javítsanak ki, ha tévedek, de nem ezt hívják kampánynak? Nem ezt hívják mozgósításnak? Nem ezt hívják működő, a gyakorlatban is jól látható ellenzéki összefogásnak?

És hogy egy kicsit a saját kollégáimhoz, a független újságírókhoz szóljak: nem kéne egy kicsit többet tudósítani róla? Elmondani, hogy valójában mit akar? Legalább négy-öt mondatát kivárni, nemcsak a botrány-hívószavakra lecsapni? Két MZP-fikázás közé beférne ez is. Tudom, hogy a média alapvető szerepe az, hogy kritikus legyen. De azért nem ártana egy kicsit jobban megfelelni a független tájékoztatás szabályainak sem. MZP ugyanis nem azért nem “látszik”, mert nem csinál semmit, hanem mert az országot lefedő média 90 százalékban a hatalom kezében van.

Nem mehet be a mindannyiunk adójából fizetett köztévébe. Nem mehet be a Kossuth Rádióba, és ha már itt tartunk, a kereskedelmi rádiókba sem. Nem írnak róla a megyei napilapok, sem az Origo, sem a Pesti Srácok, sem a 888. Vagyis írnak, csak hát az nyomdafestéket nem tűr. Nem állhat ki egyenrangú, demokratikus miniszterelnök-jelölti vitára, mert Orbán az egyik csicskásával egy Facebook-posztban megüzeni neki, hogy “ne röhögtess, kisapám”. A független médiát meg mintha csak az érdekelné, hogy “buzizik”, meg “zsidózik”, meg “megosztó”. SEMMILYEN mozgástere nincs, csak a közösségi média, és az országjárás, és még ott sem kicsi az ellenszél.

És akkor ezek után azt akarja az ellenzéki elefántcsonttoronyban ülő vélemény-elit, hogy nyerjen. Menjen neki egy Mount Everest-nyi túlerőnek, előre szegezett lándzsával, miközben a hátába is egymás után kapja a késeket. Győzze le Orbán Viktort, úgy, hogy közben végig azt érzi, bár sokan drukkolnak neki, az ellenzékiek egy jó nagy része fanyalog, meg nem hisz benne. Sőt, sokan kifejezetten utálják.

Hát ez így nehezen fog menni. Hit nélkül még senki nem győzött, ezt bármelyik sikeres ember megmondhatja. Volt egyszer egy magyar király, talán a legnagyobb. Mátyásnak hívták. Soha nem virágzott úgy ez az ország, mint az ő uralkodása alatt. 1490-ben halt meg, és sajnos nem hagyott törvényes utódot. A fenyegető oszmán terjeszkedés árnyékában a magyar nagyuraknak egyetlen feladata volt: találni egy erős, törvényes királyt, hogy az ország ne gyengüljön le.

Nem kellett mindenkinek szeretni, csak elfogadni egy vezetésre alkalmas jelöltet, aki az ország érdekében elengedhetetlen stabilitásra garancia lehetett volna. Harminchat évig nem sikerült nekik. Ütötték-vágták egymást, pártoskodtak, intrikáltak (az erélytelen II. Ulászlót, aki a lengyel és a cseh trón mellett a magyart is bevállalta, szintén ott gáncsolták, ahol tudták), szóval nyírták egymást, mint a gép. Aztán 1526-ban, Mohácsnál jött a török, és 150 évre eldöntötte a vitát.

Miért van olyan érzésem, hogy nekünk tényleg mindig Mohács kell?

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
Putyin nukleáris zsarolásra készül az Egyesült Államokkal szemben?
Putyin hatalmas hadgyakorlatba kezdett az ukrán határ mentén, és az is felvetődött, hogy nukleáris fegyvereket telepíthetnek Kubába. Mindez nemcsak Ukrajnáról, Kelet-Európáról is szól.

Link másolása

hirdetés

Hatvan évvel az akkor a harmadik világháborúval fenyegető kubai rakétaválság után kiújulhat a nukleáris feszültség az Egyesült Államok és Oroszország között.

Egyelőre semmi jel nem mutat arra, hogy sikerül diplomáciai úton megoldani azt a biztonsági válságot, amit Oroszország indított el az Ukrajna közelében felsorakoztatott 100 ezer katonájával. Sőt, a Fehér Ház szerint Putyin szabotőröket küldött az országba, hogy akcióikkal ürügyet szolgáltassanak az invázióra. Washington azt állítja, robbantásokra és városi harcokra specializálódott orosz katonák szivárogtak be Ukrajnába. Oroszország tagadta ezt az értesülést.

Azonban újabb hatalmas hadgyakorlatba kezdett a szintén Ukrajnával szomszédos Belarussziával közösen.

A hadgyakorlat a hivalatos moszkvai tájékoztatás szerint egy olyan helyzetre készíti fel az orosz erőket, amikor az ország teljes haderejét be kell vetni.

A közösségi médiában megjelent felvételekből az is kiderült, hogy újabb orosz katonai felszereléseket szállítottak vonaton Szibériából nyugat felé.

Az orosz állami televízióban egymást érik azok a kommentárok, melyek szerint Ukrajna hamarosan megtámadja az ország keleti részén lévő, orosz támogatást élvező szakadár „Donyecki Népköztársaságot”. Jevgenyij Buzsinszkij nyugalmazott tábornok pedig az orosz tv-ben egy közelgő, Ukrajna által kiprovokált „korlátozott háborút” jósolt, amelyet Oroszország rövid idő alatt légicsapásokkal, „a teljes ukrán infrastruktúra megsemmisítésével” fog megnyerni.

hirdetés

Az orosz-ukrán konfliktus 2014-ben robbant ki, amikor orosz haderők vonultak be ukrán területre, hogy annektálják a Krím-félszigetet. 2015-ben tűzszüneti megállapodást kötöttek, de azóta is törékeny közöttük a béke.

Mindez azonban nemcsak Ukrajnáról szól, hanem Kelet-Európáról is.

Oroszország számára a Szovjetunió és a Varsói Szerződés felbomlása óta mindig is neuralgikus kérdés volt a NATO kelet felé való terjeszkedése. Jelenleg a Varsói Szerződés valamennyi egykori tagállama a nyugati katonai szövetség tagja, beleértve a német újraegyesüléssel megszűnt NDK-t, valamint a volt szovjet balti államokat, Észtországot, Litvániát és Lettországot.

Vlagyimir Putyin orosz elnök most írásos ígéretet akar a NATO-tól, hogy nem bővítenek tovább. Emellett a Kreml azt is követeli, hogy valamennyi amerikai nukleáris fegyvert vonják ki Európából. Putyin azt is akarja továbbá, hogy állítsák le a nyugati haderők rotációját a Varsó Szerződés egykori tagállamaiban.

A követelések teljesítését a Fehér Ház „esélytelennek” nevezte, és a Biden-kormányzat pénzügyi és technológiai szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben a Kreml folytatja a fenyegetőzéseket, különösen Ukrajnával kapcsolatban.

Amennyiben Putyin nem ér célt, egyes tanácsadói szerint akár nukleáris fegyvereket is telepíthetnek valahová az Egyesült Államok partjainak közelébe, hasonlóképpen, mint 1962-ben a Fidel Castro vezette kommunista Kubában a szigetország elleni sikertelen amerikai katonai akciót követően   – írja a New York Times.

Tény, hogy az orosz elnök tavaly áprilisban megfenyegette Washingtont: amennyiben a Nyugat átlépi azt a bizonyos „vörös vonalat”, amellyel Oroszország biztonságát veszélyezteti, a válasz „aszimmetrikus, gyors és kemény lesz”.

Genfben az egyik orosz diplomata megemlítette, hogy Moszkva kész meg nem határozott fegyverrendszereket meg nem határozott helyekre telepíteni. Ez egybevág amerikai hírszerzési értesülésekkel, melyek szerint Oroszország új nukleáris fegyverek telepítését vett fontolóra, amelyek lehetnek taktikai atomfegyverek vagy pedig hiperszonikus rakéták is, amelyek a hangsebességnél ötször gyorsabbak, és könnyen ki tudják kerülni a jelenlegi rakétavédelmi rendszereket.

Novemberben maga Putyin utalt arra, hogy tengeralattjárókra telepíthetnek olyan nukleáris rakétákat, amelyek elérhetik Washingtont.

Az orosz elnök többször is szólt arról, hogy a nyugati katonai terjeszkedés Ukrajnában elfogadhatatlan kockázatot jelent, mert onnan alig néhány perc alatt lehetne nukleáris csapást mérni Moszkvára. Ha ez megtörténne, Oroszország ugyanígy lépne fel Washington ellen. Hozzátette, hogy az új nukleáris fegyverek telepítésére csakis a nyugati lépésekre adott válaszként kerülne sor. Biden elnök Putyinnal való legutóbbi beszélgetése során megerősítette: az Egyesült Államok nem tervezi támadó csapásmérő rendszerek elhelyezését Ukrajnába.

Amerikai tisztségviselők szerint a konfliktus eszkalációja esetén Putyin valószínűleg inkább a könnyen letagadható kibertámadások eszközét választaná, amelyek tökéletesen alkalmasak a zavarkeltésre.

Az amerikai belbiztonsági minisztérium már régóta figyelmeztet arra, hogy az oroszok rosszindulatú szoftvereket helyeztek el több amerikai elektromos hálózatba. A Fehér Ház igyekszik csökkenteni Amerika sebezhetőségét. A legnagyobb amerikai közüzemi cégek kétévenként nagyszabású gyakorlatot tartanak, amelyeken egy ilyen támadást szimulálnak. De számos társaság védelme kevésbé biztosított. Moszkva elleni szankciók esetén Putyin válasza olyan zsarolóprogramok bevetése is lehet, amelyekkel tavaly megtámadták a Colonial olajvezetéket, valamint több amerikai várost.

A fenyegető orosz katonai fellépés mellett az Egyesült Államoknak tartania kell egy Oroszország és Kína közötti szorosabb katonai együttműködéstől is.

Bár Biden elsősorban Kínát tekinti az Egyesült Államok legfontosabb riválisának, Oroszország mostani lépései arra kényszeríthetik az amerikai elnököt, hogy átértékelje a prioritásokat.

Putyin február 4-én Pekingbe utazik a téli olimpia megnyitó ünnepségére, és találkozik Hszi Csin-ping kínai vezetővel, ahol minden bizonnyal szóba kerül az orosz-amerikai konfliktus is. Ha Kína és Oroszország összehangolja lépéseit, az komoly fejtörést okozhat az amerikaiaknak. Egyes amerikai szakértők attól tartanak, hogy veszélybe kerülhet például Tajvan biztonsága is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: