SZEMPONT
A Rovatból

Ő volt Orbán „jobbkeze”, és miatta lett szállóige, hogy „elvesztette közpénz jellegét” – Matolcsy György útja a gazdasági vízióktól a vagyonkimentésig

Egy magyar jegybankelnök, aki a politikai lojalitást a gazdasági unortodoxiával ötvözte – de vajon mi az ára mindennek? Az unortodoxia márciusban leköszönő atyja életrajzából idézünk fel pár momentumot.


Az MSZMP-től Orbán Viktor „jobbkeze” státuszig

Orbán Viktor ma megnevezte Matolcsy György utódját a jegybank élén. Ezzel egy hosszú és mindenképpen színes korszak ér véget a magyar gazdaságtörténetben, amely olyan fogalmakkal gazdagodott, mint a „magasnyomású gazdaságpolitika”, vagy „unortodox gazdaságpolitika”. De az ő, az MNB alapítványai körüli működése késztette Kósa Lajost, hogy megalkossa az azóta szállóigévé nemesült: „elvesztette közpénz jellegét” kifejezést, amely nemcsak dalok refrénjeként tűnt fel, de sokak szerint egy korszak jelszava is ez lett. És persze ne felejtsük el, hogy ő volt egy időben Orbán Viktor „jobbkeze”, mint ahogy azt sem, hogy miután nyilvánvalóvá vált számára, hogy nem folytathatja a Nemzeti Bank élén, hirtelen a kormány legkíméletlenebb bírálójává vált, persze szigorúan gazdaságpolitikai alapon.

Ki is Matolcsy György?

Matolcsy György életpályája Magyarország politikai és gazdasági átalakulásának lenyomata. 1955-ben született Budapesten, és fiatal korától kezdve a közgazdaságtan világában kereste a helyét. Bár ma sokan az unortodox gazdaságpolitika megteremtőjeként ismerik, pályája az állampárti struktúrák között kezdődött. Az 1980-as években az MSZMP tagjaként az Ipargazdasági és Iparszervezési Intézetben dolgozott. Feladata a szocialista gazdasági rendszer modernizációja volt, ami egyben az első lépés is volt afelé, hogy a későbbi kapitalista környezetben is értékes szakmai tapasztalattal rendelkezzen.

A rendszerváltás idején a politikai környezet átalakulása nemcsak az országot, hanem Matolcsy pályáját is alapvetően megváltoztatta. Az Antall-kormány Miniszterelnöki Hivatalában politikai államtitkárként dolgozott, ahol közvetlenül részt vett a piacgazdasági átmenet stratégiájának kidolgozásában.

Az 1990-es években azonban politikai pályája háttérbe szorult, és a Pénzügykutató Rt.-nél tudományos munkatársként tevékenykedett.

A fordulópont 2000-ben érkezett el, amikor Orbán Viktor kormányában gazdasági miniszteri posztot kapott. Orbán hosszú éveken át Matolcsy gazdasági nézeteit tekintette az egyik legfontosabb alappillérnek kormánya gazdasági politikájában. „Ő a jobbkezem a gazdaságban” – nyilatkozta Orbán egy korai interjúban. Ez a bizalmi kapcsolat lehetővé tette Matolcsy számára, hogy radikális gazdasági elképzeléseit szélesebb körben is megvalósítsa.

Az egyensúly és növekedés: Matolcsy gazdasági filozófiájának alapkövei

Matolcsy György gazdaságpolitikai filozófiája az „egyensúly és növekedés” fogalma köré épül. Ez az elképzelés azt sugallja, hogy a gazdasági stabilitás és a dinamikus fejlődés egyszerre érhető el, ha az állam aktívan részt vesz a gazdasági folyamatok irányításában.

Matolcsy ebben a szellemben számos olyan intézkedést hozott, amely a rövid távú gazdasági növekedésre koncentrált. Ilyen volt például az állami beruházások jelentős növelése, a privatizáció átgondolt visszafogása, és a központi gazdasági irányítás újjáélesztése.

Ezek az intézkedések rövid távon sikereket hoztak, de hosszú távon már az első Orbán-kormány idején is vitákat szültek. Sokan figyelmeztettek arra, hogy az egyensúly és növekedés kettős célja csak ideiglenesen fenntartható, és jelentős kockázatokkal jár, különösen a költségvetési hiány és az államadósság szintjén.

Az MNB unortodox fordulata: Matolcsy a jegybank élén

2013-ban Matolcsy György új pozíciót kapott: az MNB élére került. Ez a kinevezés egyértelmű jele volt annak, hogy Orbán Viktor teljes bizalmát élvezi. Matolcsy azonnal radikális változtatásokat vezetett be, amelyek alapjaiban rengették meg a jegybank hagyományos szerepét. A monetáris politikát nem csupán az infláció kordában tartására használta, hanem aktív eszközként a gazdasági növekedés ösztönzésére.

A Növekedési Hitelprogram (NHP) az egyik legismertebb intézkedése volt. Az MNB ezen keresztül olcsó hitelt biztosított a vállalkozások számára, amely a gazdaság rövid távú fellendítését célozta. Bár a program első szakaszai sikeresnek tűntek, hosszú távon az inflációs nyomás növekedéséhez és a gazdasági egyensúly felborulásához vezettek.

Az unortodox monetáris politika keretében Matolcsy bevezette a „magasnyomású gazdaság” fogalmát is.

Ez a stratégia arra irányult, hogy a gazdasági kapacitásokat teljes mértékben kihasználva, mesterségesen ösztönözze a növekedést.

Matolcsy szerint ez a megközelítés „nemcsak lehetséges, hanem szükséges is ahhoz, hogy Magyarország elérje gazdasági céljait.” Kritikusai viszont arra figyelmeztettek, hogy ez a politika hosszú távon veszélyezteti az inflációs stabilitást, és túlfűti a gazdaságot.

Az alapítványok botránya: a közpénz, ami „elvesztette közpénz jellegét”

Az MNB unortodox politikája azonban nemcsak gazdasági kérdéseket vetett fel. A jegybank alapítványainak működése az egyik legnagyobb politikai botrányt robbantotta ki a 2010-es években. A Pallas Athéné Alapítványok célja hivatalosan a pénzügyi kultúra fejlesztése és oktatási projektek támogatása volt, de hamar kiderült, hogy az alapítványok jelentős vagyont halmoztak fel, amelynek jelentős része luxusingatlanok vásárlására ment el.

2016-ban egy bírósági ítélet kimondta, hogy az alapítványok pénzei közpénznek minősülnek, és ezek felhasználása nyilvános kell legyen.

Ez a döntés komoly csapást mért az MNB és Matolcsy hitelességére, hiszen az alapítványokon keresztül olyan pénzmozgások történtek, amelyek a Matolcsy-családhoz köthető érdekeltségeket is érintettek.

Konfliktus Orbán Viktorral: A politikai szövetség vége

Matolcsy és Orbán között a konfliktus nem egyik napról a másikra robbant ki, hanem évek alatt halmozódott fel. A gazdaságpolitikai irányvonalak különbségei, valamint a jegybanki botrányok miatti politikai nyomás mind hozzájárultak a kapcsolat megromlásához.

Orbán pragmatikus politikai érzéke azt diktálta, hogy elhatárolódjon Matolcsytól, amikor az alapítványi ügyek túlzottan nagy figyelmet kaptak.

Jövőre Matolcsy távozik az MNB éléről. Bár a hivatalos közlemények szerint távozása „tervezett” volt, a háttérben egyértelműen politikai és gazdasági okok húzódtak meg.

A dolce vita vége: A vagyonkimentés árnyéka

Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak üzleti tevékenysége szintén számos kérdést vetett fel. Ádám cégei – például a Balaton-felvidéken elhelyezkedő luxusingatlanok – és személyes életvitele jelentős vagyonfelhalmozást mutattak, amely

sokak szerint nem lett volna lehetséges az alapítványi pénzek közvetett felhasználása nélkül.

A jegybanki alapítványokon keresztül történő vagyonkimentés gyanúja nemcsak a Matolcsy-családot, hanem a Fidesz vezetését is kínosan érintette. Orbán Viktor 2024-ben döntött úgy, hogy nem hosszabbítja meg Matolcsy mandátumát, amely egyértelmű jele volt annak, hogy a jegybankelnök már nem élvezte a miniszterelnök bizalmát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Kunetz kiakadt Győrfin: Pali, menjetek a p...ba főigazgatóstól, orvosigazgatóstól, és soha többé ne legyen közötök az egészségügyhöz
A szakember meghallgatta a szóvivővel készült interjút, és az ott elhangzottak annyira felháborították, hogy hosszú posztban reagált a felvetett kérdésekre.


Dr. Kunetz Zsombor a közösségi oldalán fakadt ki egy rádióinterjú meghallgatása után. A TRádió Györfi Pált, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjét kérdezte a mentők helyzetéről.

Az egészségügyi elemző hosszú posztban elemezte a szóvivő kijelentéseit. Többek között azt írta:

"Őszintén igyekszem objektíven nézni, és azt gondolom nincs okunk Magyarországon egészségügyi szempontból szégyenkezni... ami a mentőellátásban történni fog... az világszínvonalú" - nem, ezt nem Kovács Zoltán a hazudozásért felelős államtitkár, hanem Győrfi Táncos Pál az Országos Mentőszolgálat szóvivője nyilatkozta a Trádió önjelölt műsorvezetőjének" - kezdte posztját.

Majd felidézte, mi volt a beszélgetés témája:

"A beszélgetésben (interjúnak nevezni erős) Győrfi arról panaszkodik, hogy hülyék a betegek, hiszen mindenhez mentőt hívnak, és az orvosok is nem átallottak szabadságot kivenni az ünnepek alatt, de bezzeg a mentők, de a budapestiek extra hülyék szerinte".

A szóvivő elmondása szerint egyre nő az esetszám, és a gond, hogy leginkább lázas, torokfájós betegekhez riasztják őket. Ezek megoldására pedig megoldásokat keresnek, gyors reagálású egységeket, mert "tényleg élet-halál helyzetekben életet jelenthet, ha gyorsan ott van a segítség".

Az elemző idézi a munkaerőgondokat is:

"Aztán ráfordul arra is, hogy az új munkaerő felvétele az igen nehéz, hiszen "Aki hozzánk jön dolgozni, lehet, hogy mondjuk nem keres többet, mint a másik munkalehetőségnél, de itt ő egy hősként dolgozhat". Mondjuk Győrfi nem így képzeli a hőssé válást, ő inkább milliókat keres"

- írja Kunetz.

"Szó mi szó, lázas szófosásban próbálja azt is bizonygatni, hogy nem is olyan rossz a vidéki dolgozóknak, hogy naponta 25-30 mentőegység több órás országjáráson vehet részt azért, hogy a maradék idejükben Budapesten, helyismeret nélkül kergethessék a torokfájós, körömgombás betegeket.

Érdemes meghallgatni a beszélgetést annak, aki alacsony vérnyomással küzd, valamint annak, aki élvezettel hallgatja egy egész más, párhuzamos világ magyarázkodását" - javasolja az elemző.

Végül egy személyes dolgot is megemlít:

"És akkor még csak annyi, hogy Győrfi szerint én soha nem adok konstruktív javaslatokat a helyzet megoldására, csak kritizálok. Hát akkor legyen, most is adok egyet. Pali, menjetek a picsába főigazgatóstól, orvosigazgatóstól, és soha többet ne legyen közötök az egészségügyhöz, éppen elég kárt okoztatok!"

A szakember egy képet is megosztott, melyhez még annyit hozzáfűzött: "Képként betettem egy olyan esetet, ami megmagyarázza, hogy miért tart ott a Mentőszolgálat, ahol, és milyen idiótasághoz küldenek mentőegységeket, így persze nem csoda, hogy oda nem jut, ahol az "élet-halál helyzetekben életet jelenthetnek" - írja bejegyzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„10 évvel ezelőtt sorban álltak a tűzoltóság előtt, ma nagyjából akinek a keze-lába megvan, már fel is van véve”
Alacsony bérekről és tűzoltóhiányról beszél a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke, az alapbér például 2012 óta nem emelkedett a tűzoltóknál. A Katasztrófavédelem szerint azonban egyre többen jelentkeznek.


„Összesen 9 évig voltam a tűzoltóságnál, a szerparancsnoki iskolát is megcsináltam, majd gyakorlatilag ingyen végeztem parancsnoki feladatokat. Nem volt előrelépési lehetőségem, fizetésemelés sem volt kilátásban, a vezetés pedig nagyon szemellenzős. Két és fél éve szereltem le, 9 év szolgálat után, nettó 190 ezer forint volt akkor a fizetésem. Még a vállalt félállásomban is többet kaptam. Ezért mondtam fel, pedig mindig is imádtam, amit csináltam - és máig tűzoltónak vallom magam” - mondja egy neve elhallgatását kérő exőrmester.

Az exőrmester úgy tudja, van ahol egy komplett szolgálati csoport szerelt le, máshol a leszereltek egy az egyben a helyi akkumulátorgyárba mentek dolgozni.

„Az ország egész területén ezzel küzdenek a laktanyák. Nem lesz egyszerű ezen változtatni, egy többlépcsős folyamatnak kell elindulnia” - erről már Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke beszél.

Szerinte az sem ritka, hogy nem minden autóra van sofőr egy műszakban, vagy nem mindig tartható a kötelező 6 fő egy kivonulásnál, és így az úgynevezett szerelési szabályzat betarthatatlan.

A BM országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt írta, hogy káreseteknél megfelelően tudnak beavatkozni a tűzoltóegységek, „a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok és katasztrófavédelmi őrsök készenléti szolgálatot ellátóállományának feltöltöttsége pedig 91 százalékos. A szervezet állománymegtartó képessége jó.”

Az adataik szerinti fluktuáció a katasztrófavédelemnél tavaly 4,1% volt a teljes állományban, a hivatásosoknál pedig 2,7%-ot mértek.

Salamon szerint ez azért lehet így, mert egy eleve csökkentett állomány 91%-áról van szó, nem a korábbi vagy a szükséges mennyiségű tűzoltóról. A szakszervezeti elnök szerint elsősorban az a baj, hogy sok olyan kedvezményt töröltek el az évek során, ami vonzóvá tette ezt az egyébként vitán felül veszélyes szakmát. Ezek közül csak az egyik volt a korai szolgálati nyugdíj.

„A kollégáknak annyi kedvezményük maradt, hogy 60 éves korukban rendelkezési állományba vonulhatnak. Onnantól a tényleges nyugdíjig gyakorlatilag nem kell dolgozniuk. Ám ebben az 5 évben pénzügyileg megáll az idő.”

Ha például ebben az öt évben rendeznék a tűzoltók bérét, abból ők nem részesülnének. A fizetésük csak a mindenkori nyugdíjemeléssel emelkedik, és persze pótlékokat sem kapnak. Vagyis ebben az időszakban a korábbi bérük 70-80%-át vihetik haza. Salamon Lajos szerint bérrendezésre amúgy sem számít senki a következő években, maximum a választások előtti eseti korrekcióban bízhatnak. Mondjuk 3 évre visszamenőleg kapnak 6 havi pénzt, esetleg fegyverpénzt. Ami azt jelenti, hogy az alapbér marad, amennyi most.

A rendvédelmi alapbér 2012 óta nem emelkedett.

A minimálbér 9%-kal, a szakmunkás minimálbér pedig 7%-kal nőtt idén. Ha 2026-ban megint emelnek a beígért 13%-kal, akkor egy kezdő tűzoltó fizetése a szakszervezeti vezető szerint össze fog csúszni a minimálbérrel. „Ha ez akár csak közel is annyi lesz, amennyi nálunk a kereset a pótlékokkal, az probléma” - mondja Salamon.

A BM országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint egy kezdő beosztott tűzoltó illetménye bruttó 474.700 forint, amelynek összege a jogszabályokban meghatározott nyelvvizsgapótlék összegével, illetve megbízási díjak összegével emelkedhet.

A szakszervezeti elnök szerint az összeg valós, viszont csak a pótlékokkal együtt jön ki. A rendvédelmi illetményalap például 38.650 Ft, ehhez tartozik egy 4,7-es besorolási szorzószám, ezzel jön ki a 181.655 Ft-os alapbér. Erre jön a rendvédelmi pótlék, az éjszakai pótlék, a kompenzációs díj, 10 év szolgálat után pedig jöhet a kárpótlék, és az is majdnem bruttó 475 ezer Ft-ra duzzaszthatja a fizetést, ha valaki gépjárművezető.

Ami Salamon szerint még a szakmában tartja az embert a hivatástudaton túl, illetve ami inspirálhatja a fiatalokat, az a munkaidő. 24 óra munkát követően ugyanis van 48 óra szabadidő, ami elvileg a regenerációt szolgálja.

A gyakorlatban azonban ezeket a napokat a legtöbben másodállásban töltik, ami legalább anyagi biztonságot ad, de itt igen vékony a jég.

A fáradt tűzoltónál minden tekintetben jobb a kipihent.

„A törvényalkotók a másodállás lehetőségével is kalkulálnak, míg külföldön, ha csak a V4-eket nézzük, működik a szolgálati nyugdíjrendszer. Szlovákiában még lelépési pénz is van. Akár 15 éves szolgálatot követően is elmehet nyugdíjba a rendvédelmis - ugyan a pénze 40%-át kapja ezért, de így például már teljesen élhető a másodállás fogalma. A cseheknél ráadásul egy belügyi nyugdíjrendszer érvényes - a pénzt a belügyminisztérium rendszerén belül fizetik, és nem a központi nyugdíjkassza terhére, megszüntetve minden ezirányú társadalmi feszültséget” - hoz példákat a szakszervezeti elnök.

Eközben Magyarországon szerinte már annak is örülni kell, hogy amikor a tűzoltó fizikai vagy pszichológiai értelemben alkalmatlanná válik a munkakörére, végkielégítést kap, és felajánlanak a képzettségének megfelelő beosztást. Ilyenkor lesz a tűzoltó karbantartó, vagy udvaros. Ez egy kényelmes megoldásnak tűnik, de csak a teljes megyei létszám 2%-át érheti el az ilyen beosztások száma.

Az ekkor már ex-tűzoltó pedig a fizetésének 80%-át kaphatja meg.

Mivel többé már nem hivatásos, ehhez úgy juthat hozzá, hogy a minimálbérre rászámolnak egy akkora pótlékot, amivel ezt az összeget eléri. A szakszervezeti vezető szerint még ennél is méltatlanabb, hogy ha a következő évben megemelik a minimálbért, akkor a pótlék összegét csökkentik annyival, hogy az előző évben megállapított összeget kapja csak az ex-tűzoltó.

„Ezek a kollégák fel fognak mondani” - jósolja Salamon.

„10 évvel ezelőtt a srácok sorban álltak a tűzoltóság előtt, ma, toborzás mellett alig van jelentkező, és nagyjából akinek keze-lába megvan, már fel is van véve.”

A szakszervezeti vezető szerint megyénként változó, hányan jelentkeznek, és egyébként országon belüli migráció is megfigyelhető. „Idő kérdése a visszafordíthatatlan probléma. Eljön az az időszak, amikor nem lesz utánpótlás, és a 60-as korosztály nyugdíjba megy. Ezt nagyjából 5-7 évvel későbbre tendálom, 2030-ra itt nagy gondok lesznek” - jósolja Salamon.

A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint ezzel szemben a megüresedett helyek betöltése folyamatos, és egyre többen jelentkeznek a pályára. 2024-ben például 33-mal többen, mint egy évvel korábban.

@budapesti_tuzoltok #tűzoltóság #tűzoltók #budapestituzoltok #tuzoltosag #tuzoltok #fyp #foryoupage #nekedbe #fy #foryou ♬ eredeti hang - budapesti_tuzoltok

Salamon szerint ha holnap azt mondanák, hogy a tűzoltók 50 évesen nyugdíjba mehetnek, akkor „a szervezet lefejezné magát”. Egylépéses megoldás tehát semmiképp nem jöhet szóba, de egy bérrendezést, ami az állományban maradást és az utánpótlás-nevelést is ösztönözné, szerinte mindenképp el kell indítani. „Nem hónapok múlva, nem a választás előtt, hanem most, és első lépéstől kezdve szemmel látható összeggel.”

A leszerelt exőrmester nem bízik bérfejlesztésben, és úgy tudja, vannak tűzoltók, akiknek még a több tízezres túlórapénzük kifizetését is visszavonták. A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a konkrét esetekre nem reagált, de állításuk szerint vagy kifizetésben, vagy szabadságban minden esetben honorálják a tűzoltók túlmunkáját.

„Ők nem azért túlóráznak, hogy plusz pénzük legyen, hanem mert ilyenkor nincs senki más, akit be lehet hívni” - mondja a leszerelt őrmester.

Salamon Lajos véleménye, hogy a Katasztrófavédelem alá tartozó szerveket külön kellene kezelni, egy módszerrel ezek irányíthatatlanok. Nulladik lépésként hozzáértő, szakmailag elismert és kikezdhetetlen vezetésre lenne szükség. A szakszervezeti elnök szerint a régi beidegződéseket el kellene engedni, és ha csak a választások környéki látszatváltoztatásokban gondolkodik a rendszer, akkor a nemcsak a szervezet, hanem a társadalom körmére is ráég a probléma.

Az ex-őrmester is úgy látja, hogy a rendszert „áthatja egyfajta poszt-szocialista köd”, ami miatt fenntarthatatlan. Az edukációs eseményeken szerinte nem azok képviselik a szakmát, akik el tudják azt adni, és a legtöbb alulról érkező újító szándékra nemet mondanak. Szerinte az osztrák modell felé halad a magyar katasztrófavédelem. Ausztriában csak a nagyobb településeken vannak hivatásos tűzoltók, a kistelepüléseken pedig önkéntes tűzoltóságok működnek. Magyarországon több településen már ugyanez a helyzet.

„Az önkéntes tűzoltóknak néha jobb ruháik, jobb autóik, jobb felszerelésük van, hiszen pályázati pénzekből fenn tudják tartani magukat.”

Szerinte mivel a hivatásos állomány fenntartása az államháztartásnak komoly teher, sokkal könnyebb az ilyen önfenntartó rendszerekre támaszkodni. Akár azt is el tudja képzelni, hogy rendszerszinten akár cél is lehet az a kép, ami a nyugati szomszédunknál már a valóság.

A felvetéssel kapcsolatos kérdésünkre a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nem válaszolt.

A jobb utánpótlást az általunk megkérdezett tűzoltók szerint bérrendezéssel, a kedvezményes nyugdíj visszavezetésének ígéretével (és annak későbbi betartásával) lehetne elsősorban elérni.

„A benntartó erő fokozása is szükséges, mert ha elvándorolnak a kollégák, az nem csak emberhiányt jelent, hiszen nem lesz, aki a több éves tapasztalatát az oktatási rendszerben továbbadja”

Emellett a rekreáció visszaépítését is fontosnak tartanák. Azt mondják, ahogy a régi időkben, sportnapokra, a kikapcsolódás, a nyaralás támogatására lenne szükség, mielőtt tényleg elfogy az egészséges, elhivatott, egyszersmind az adott környéken ismerős, nem átvezényelt tűzoltó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
70 éves Karikó Katalin, aki a tudományos világ csúcsára ért, de zavarja, hogy nem tud elég időt az unokáival lenni
A méltán híres kutató születésnapját családi körben tölti amerikai otthonában. Önéletrajzi könyve nemcsak érdekes, de inspiráló is.


Karikó Katalin 2023-ban Nobel-díjat kapott az mRNS-kutatások terén elért áttörő eredményeiért, de az út a tudományos világ csúcsáig közel sem volt zökkenőmentes. Élete és karrierje tele volt kihívásokkal, amiket újra és újra le kellett győznie, hogy végül igazi hőssé váljon.

Decemberben, amikor Karikó a svéd fővárosba utazott a díjátadóra, már a repülőn elkezdődött az ünneplés: a pilóta és az utasok is gratuláltak neki, mert mindenki tudta, miért ül azon a járaton. Önéletrajzi könyvéből az is kiderül, hogy a rengeteg siker mögött álló amerikai akadémiai rendszer sem olyan tökéletes, mint amilyennek tűnik. Karikó története így nemcsak inspiráló, hanem árnyalt képet is ad a tudományos világ működéséről.

Karikó Katalin ma, január 17-én ünnepli a 70. születésnapját, és a Blikknek korábban elmondta, hogy a jeles napot biztosan családi körben, Amerikában tölti. Az mRNS-kutatás Nobel-díjas úttörője szerint az unokáival sosem tud annyi időt együtt lenni, amennyit szeretne, ezért most minden percet kiélvez velük.

„Ma már a nővéremhez is hazamegyek Budapestre, meg Pennsylvaniában is otthon vagyok, ahol Bélával (Francia Béla, Karikó Katalin férje – a szerk.) élünk, de a lányomnál, Zsuzsiéknál, Kaliforniában is otthon érzem magam. Ráadásul itt vannak az unokáim, a három és fél éves Sanyika és a kétéves Zsuzsika. Biztosan nem vagyok túl jó nagymama, mert kevés időt tudunk együtt tölteni, de nagyon örülök nekik. Egészséges, értelmes gyerekek, és ez a legfontosabb!”

– idézte a kutató szavait a Nők Lapja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Élet-halál harc: a 26 éves magyar táncosnak 35 millió forintra van szüksége a gyógyuláshoz
Szabó Áron agyában egy 4 centis, műthetetlen daganat növekszik. Barátai összefogtak, hogy megmentsék a tehetséges táncművészt, aki hihetetlen akaraterővel küzd a betegség ellen.


Szabó Áron, a 26 éves táncművész neve sokaknak ismerősen csenghet. A fiatal tehetség már gyerekkora óta a táncnak szentelte életét, lenyűgöző koreográfiáival és energikus előadásaival rengeteg rajongót szerzett magának. Ám egy májusi napon minden megváltozott: Áron váratlanul összeesett, és az orvosok egy agresszív, műthetetlen agydaganatot, úgynevezett óriássejtes glioblasztómát diagnosztizáltak nála.

„Képzeld el, hogy a 2 méter magas, szálkás barátod, akivel az imént még versekről és színházról beszélgettél a Duna-parton, hirtelen élet-halál harcot vív egy 4 centis tumorral az agyában”

– írják Áron barátai, akik kétségbeesetten keresik a megoldást.

A magyarországi kezelések nem hoztak áttörést, de van remény!

Áronnak azóta két életmentő műtéte is volt, sugárkezelést és kemoterápiát kapott, és hihetetlen akaraterővel küzd a betegség ellen.

Már diagnózisának napján át is esett első, életmentő műtétjén, egy shunt-ot helyeztek be az életét veszélyeztető mértékű agynyomás csökkentésére. A bal agyféltekéjében, az életfontosságú működéseket irányító törzsdúcok mellett elhelyezkedő 4 cm-es tumorból egy héttel ezután mintát vettek, amely során az agya bevérzett, így újabb sürgős műtétre volt szükség.

Az orvosok kimondták - a még altatásban lévő - Áron elvesztette jobb oldali végtagjainak működését. Áron ezt megcáfolván két nap elteltével,  még tudatán kívül felhúzta jobb lábát az ágyon. Azóta sem törődik bele semmibe.

A kórházban töltött hét alatt minden egyes nap készségeket tanult újra.

„Az étel szájáig való eljuttatása, a felülés az ágyban, jobb tenyere ökölbe szorítása, artikulációjának visszaállítása, mind mind egyre inkább ráébresztettek minket arra, hogy Áron fejében nincs helye a kérdéseknek és kétségeknek. Egy héten belül a kórház udvarán a saját két lábán jött felém, kaján mosollyal az arcán: látod, már ezt is tudom!” - írja egyik barátja.

Májusi két műtétje óta volt egy kórházi tüdőgyulladása, egy szövődményként kialakuló légmelle, megszámlálhatatlan rehabilitációs foglalkozása, mindennapos sugárkezelésre járt 6 héten keresztül, kemót kapott és kap, és együtt él a ki nem műthető rosszindulatú daganattal. Mozgástartományának nagy részét visszaszerezte, napról napra erősödik. Igyekszik újratanulni az olvasást és az írást, művészetterápiára jár, különböző gyógyszeres és mentális technikákkal tesz minden nap magáért, és a gyógyulásáért.

Ám a hazai kezelések lassan elérik a határaikat. Szerencsére Áron barátai egy külföldi, németországi klinikán találtak reményt.

Egy személyre szabott vakcina kifejlesztésére van lehetőség, ami Áron saját immunrendszerét aktiválná a daganat elpusztítására. A terápia ígéretes, a korábbi kezelések eredményei alapján szignifikánsan meghosszabbíthatja a túlélést a glioblasztómában szenvedő betegeknél.

35 millió forint: ennyibe kerül Áron esélye az életre!

A külföldi kezelés azonban rendkívül drága: 85.000 euróba, azaz körülbelül 35 millió forintba kerül. Ez az összeg egy átlagember számára szinte elérhetetlen, de Áron barátai hisznek az összefogás erejében.

„Hiszünk abban, hogy együtt, sokan, több közösség, rengeteg jó ember összefogásával sikerül összegyűjteni a pénzt” – írják.

Hozzáteszik, Áron nem csak egy tehetséges táncművész, hanem egy érzékeny, intelligens, humoros fiatalember, aki mindig ott volt, ha valakinek szüksége volt rá. „Mindig éppen azzal van melletted, amire szükséged van - hol racionális értelmezéseivel, hol pedig néma, de mérhetetlen biztonságot sugalló csendjével és bizalmas, meleg ölelésével.”

Két nap alatt 6,3 millió forint gyűlt össze Áron kezelésre, vagyis a szükséges összes 18%-a. Ha te is segítenél, KATTINTS IDE.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk