prcikk: Nyári Krisztián: ’48-ban senki nem hitte a másikról, hogy rosszat akarna az országnak | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Nyári Krisztián: ’48-ban senki nem hitte a másikról, hogy rosszat akarna az országnak

1848-ban még tisztelték egymást az emberek – mondja az író, akit új könyvéről, 1848/49 és a mai kor közötti áthallásokról és ennek tanulságairól kérdeztünk.


- December 1-én mutatták be Fölébredett a föld című könyvét. 1848-49-ben született leveleket közöl a hozzájuk tartozó történetekkel: 170 éve, hogy kitört a forradalom.

- Tulajdonképpen nem is az volt a szándékom, hogy a 170. évfordulóra jelenjen meg a könyv. Azt terveztem, hogy egy háromrészes sorozatot csinálok a szerintem legfontosabb, 1800 és 1980 közt íródott magyar nyelvű levelekből, nagyjából ötszáz forrás alapján. Kronológiai sorrendben következtek volna, kis háttértörténettel. Nyárra már éppen 1848 derekánál tartottam, amikor rájöttem, hogy mégsem lesz így jó, ugyanis a legkorábbi szövegek egyrészt nehezen érthetők, másrészt, míg történelmi háttértudása mindenkinek van 1848/49-ről, a korábbi évekről kevéssé. Így nagyon sokat kellett volna erről magyarázni. Azt viszont nem kell elmondani, hogy ki volt Kossuth meg Széchenyi, csak el kell mesélni a velük kapcsolatos történeteket.

- Ahogy beleolvastam előzetesen a könyvbe, például Kossuthról is rengeteg újdonságot tudunk meg.

- Ez igaz, kicsit alulnézetből látjuk a kor szereplőit. Két típusú levélből dolgoztam: egyrészt a mindannyiunk által ismert 48-asok magán- és hivatalos leveleiből, másrészt teljesen ismeretlenek – az utca embereinek – leveleiből, amiből kiderül, ők hogyan látták március 15-öt és az azt követő időszakot. Én nagyon szeretem ezt a korszakot, és felmérések szerint ez a legnépszerűbb ünnepünk, a történelmi emlékezetünkben a legkisebb közös többszörös.

- Ez a legkevésbé megosztó ünnep?

- Igen, úgy tűnik, noha a forradalom az akkori emberek számára nagyon megosztó volt. Ezért sok mindenben emlékeztet mai korunkra, de nagyon különbözik is tőle: annak ellenére, hogy a szereplők sokat veszekedtek egymással, mégis közös erővel hoztak létre valami nagyszerű dolgot, úgy, ahogyan másoknak nem sikerült. A vége persze mégis a bukás, de egy olyan bukás, amelyből 20 évvel később létrejöhetett a kiegyezés, és amely nagyon hosszú ideig stabilizálta az ország életét. Egy olyan igazán nagy időszak, olyan kulturális és gazdasági konjunktúra következett, amely nincs 1848 nélkül.

nyary_konyv

- Hogyan szedte össze az alapanyagot? Beköltözött hónapokra könyvtárakba?

- Nagyjából igen. El kellett olvasnom 4-5 ezer levelet, ezek jó részét az idők során szerencsére kiadták, úgyhogy nem kellett mindegyiket kéziratban felkutatni. Ezt a könyvemet volt a legnehezebb megírnom, és ebből kellett a legtöbbet húznom is. Fontos szempont volt az érthetőség, és hogy minél sokszínűbb legyen. Így aztán

van benne magánlevél, hivatalos levél, szerelmeslevél, feljelentő levél...

Ezek már elég jó keresztmetszetet adnak. Ha a mai korból szednénk össze az ilyen leveleket, nagyjából ugyanúgy látnánk a kor képét. Az más kérdés, hogy manapság ezt elég nehéz lenne megcsinálni. A levél, mint külön műfaj, akkoriban egy átgondolt, rendesen megírt, véglegesnek szánt gondolatokat tartalmazó iromány volt. Levelezni persze ma is levelezünk, és fogunk is. Ma nem csupán az a változás, hogy digitálisan készül szinte minden levél, hanem hogy nagyon lerövidültek a szövegek és a válaszadási idő is. Napi öt-hat e-mailt is váltunk valakivel akár egyetlen nap, úgyhogy ezek valójában nem is levelek, inkább afféle párbeszédek. 1848-ban még sokkal „véglegesebbek” voltak a szövegek, és egy levél megérkezésére akár 10-12 napot is várni kellett.

konyvesbolt_szmo

- Azt mondta az előbb, abban a korban nagyon megosztott volt a társadalom. Ahogyan ma is. Van valami áthallás?

- Az egy olyan történelmi helyzet volt, amikor bizonyos dolgokról dönteni kellett. És gyorsan kellett dönteni. Az egyik legfajsúlyosabb ilyen kérdés a nemzeti identitás volt. 1848 előtt Karlo Knezićnek például nem okozott gondot, hogy úgy határozza meg önmagát, mint az osztrák császár egyik magyar gyalogezredében szolgáló horvát anyanyelvű katonatiszt. Most néhány hónap alatt el kellett döntenie, hogy osztrák, horvát vagy magyar identitása az erősebb,

választásán pedig az élete múlt, így lett belőle aradi vértanú.

Ilyen éles döntési helyzet most nincs. Abban viszont van hasonlóság, hogy mi is érezzük, egy fontos történelmi pillanatban vagyunk, de nem tudjuk, hogy az mire fut ki. Ők sem tudták.

- Azt azért tudták, hogy fegyveres felkelés zajlik.

- Azt, hogy március 15-én az ország következő 50-60 évét meghatározó változás indult, akkor még nagyon kevesen látták. Persze az iskolában végig állt sok-sok ünnepély miatt ma ez a forradalom valami nagyon emelkedett dolognak tűnik, és persze az is. De egyszersmind nagyon kortárs is. Bő másfél évszázad történelmi léptékkel mérve nagyon rövid idő, ez egy kicsit még a „mi” korunk, a „mi” időnk is.

- Akkor tanulhatunk is ebből a mára nézve valamit?

- Számomra nagyon tanulságos volt látni, hogy noha rengeteg belső ellentét volt a politikusok, civilek, művészek, katonatisztek között, azt senki sem feltételezte, hogy a másik rosszat akarna az országnak.

Az is érdekes, hogy az egymás közötti viták miről szóltak. Egy hónappal a forradalom kitörése előtt az volt például a legnagyobb vita tárgya, hogy merre menjen a balkáni vasút nyomvonala. Úgy látszott akkor, hogy az erről szóló országgyűlési szavazásnak valami elképesztő jelentősége van. Aztán a kérdés március után már egyáltalán nem volt olyan fontos... A vitázók azt gondolták legfeljebb a másikról, hogy ő is jót akar, csak rosszul. Ismerjük a történelemből a nagy ellentéteket: de Széchenyi és Kossuth, Kossuth és Görgei vitáiban az egymás iránti tisztelet mindig ott volt.

Nem véletlen, hogy Kossuth épp ellenlábasáról mondta, hogy ő a legnagyobb magyar. Ezt a hozzáállást nem látom ma jellemzőnek.

Ma a legártatlanabb ügyekben is olyan gyilkos viták zajlanak például a közösségi médiában, hogy szinte érthetetlen, hogyan jutottunk el idáig. Értelmesnek gondolt emberek, akiknek a véleményére kíváncsi is vagyok, olyan fokú türelmetlenséget tanúsítanak egymással szemben, ami szinte ijesztő. És ez nem csupán hazai jelenség.

- Ez igaz, de vitákat lehet gerjeszteni, meg csitítani is. Ma vajon nem akarnak, vagy már nem is tudnak máshogy beszélni egymással az emberek?

- A feszültségkeltésnek könnyen nyomára bukkanunk, ha kimegyünk az utcára, és megnézzük a plakátokat. Nem hinném, hogy ez segítené a megbékélést. Indulatokat élez, és ez a nyilvánvaló cél. De az egész világ errefelé halad egyébként, csak nálunk ez valahogy kiélezettebb. Az is fontos különbség a XIX. század szellemi irányzatai és a mai kor között világszerte, hogy soha nem volt ilyen fokú a döntéshozók felelőtlensége. Rövid távú, napi céljaik kedvéért feláldoznak nagyon fontos dolgokat. Például a jövő generációt.

A könyv előszavát itt olvashatjátok.

A szerzőről

Nyáry Krisztián író, irodalmár, kommunikációs szakember. Néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, s bár a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, hobbija az irodalom- és művelődéstörténet maradt. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs vezetője, jelenleg a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója. 2012 elején barátainak kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelmi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. Posztjait a Facebookon ma már több mint ötvenezren követik. A barátoknak szánt bejegyzésekből Így szerettek ők címmel két kötet született, az elmúlt évek legnagyobb könyvsikerei. A szerző Igazi hősök és Merész magyarok címmel megjelent könyveiben olyan emberekről írt, akiknek élete és személyes döntései ma is példaszerűek. Festői szerelmek című kötetében 19–20. századi magyar festők párkapcsolatairól mesél. Legújabb könyve a Fölébredett a föld.

Nyáry Krisztián eddig megjelent könyveinek listáját itt találjátok.

Nyitókép: Magvető Café


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szabó Bence „nincs jó állapotban” az ügyvédje szerint, a történtek rendkívüli módon kimerítették
A volt nyomozót hivatali visszaéléssel gyanúsították meg a Direkt36-nak adott nyilatkozata után, és szinte azonnal átkutatták a házát, ahová még korábbi kollégáit is kivezényelték. Jogi képviselője szerint a férfi most szembesül a helyzet valódi súlyával, például hivatása elvesztésével, ami lelkileg nagyon megviseli.


Szinte azonnal meggyanúsították a Tisza Párt informatikai rendszerének bedöntésére irányuló állítólagos kamunyomozásról kipakoló Szabó Bence volt rendőrszázadost. A most már csak volt nyomozó ügyvédje, Laczó Adrienn a 24.hu-nak adott interjúban beszélt a történtekről, meglepőnek nevezve az eljárás gyorsaságát.

„Az nem lepett meg, hogy eljárás indult ellene, de arra egyáltalán nem számítottam, hogy szinte azonnal, pár órán belül meg is gyanúsítják”

– fogalmazott az ügyvéd.

Laczó Adrienn elmondta, hogy az egész folyamat délután négytől másnap hajnali négyig tartott. A több helyszínen zajló házkutatás után, hajnali három körül akarták kihallgatni a volt nyomozót, aki ekkor az ügyvédje tanácsára nem tett vallomást.

„Megmondom őszintén, és ez nem titok, én tanácsoltam neki, hogy ne tegyen vallomást. Olyan szellemi és fizikai állapotban volt akkor már a hajnali órákban, hogy egyszerűen nem tudta volna összeszedni a gondolatait”

– közölte az ügyvéd, hozzátéve, hogy a vallomástételre később, nyugodtabb körülmények között visszatérhetnek.

A házkutatásról az ügyvéd elmondta, hogy az egy professzionális és érzelemmentes intézkedés volt, melyet a nyomozó főügyészség felügyelt.

A helyszínen jelen volt a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, sőt, Szabó Bence saját korábbi csoportjának tagjai is.

„Nem úgy kell elképzelni, mint a filmekben, hogy mindent összeforgatnak, tehát viszonylag kíméletesen végezték, viszont minden olyan dolgot elvittek, aminek bármi köze lehet az eljáráshoz” – részletezte Laczó Adrienn. Az adathordozókat nem a helyszínen vizsgálták, csupán lefoglalták őket, tartalmukat később fogják elemezni, ami szerinte egy hosszadalmas folyamat lesz.

Szabó Bence állapotáról szólva az ügyvédje azt mondta: „Nincs jó állapotban.”

Bár a volt nyomozó saját döntése volt, hogy a nyilvánossághoz fordul, és számított is a következményekre, most szembesül a helyzet valódi súlyával. Laczó Adrienn szerint védencének az egész élete megváltozik, hiszen fel kellett adnia a hivatását, ami egy komoly meghasonulási folyamatot indított el benne, és a történtek rendkívüli módon kimerítették.

A volt rendőrt hivatali visszaéléssel gyanúsították meg, és nyolc órára előállították, de nem vették őrizetbe. Az ügyvéd szerint most már nem is várható semmilyen kényszerintézkedés elrendelése.

Szabó Bence azután került a hatóságok látókörébe, hogy a Direkt36-nak arról beszélt, hogyan próbálta az Alkotmányvédelmi Hivatal a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodával elvégeztetett kamunyomozás révén megbénítani a Tisza Párt informatikai rendszerét. Részletek itt:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A Nézőpont is gyorsan közzétett egy mérést, Török Gábor már össze is vetette a Mediánnal
A Medián 23 pontos Tisza-előnyére a Nézőpont 6 pontos Fidesz-vezetéssel válaszolt. A politológus szerint a példátlan eltérés miatt a választás után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződik.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



Egy nappal azután, hogy a Medián közzétette a Tisza Párt 23 százalékpontos előnyét mutató felmérését a választani tudó biztos szavazók körében, csütörtökön a kormányközeli Nézőpont Intézet is publikálta saját adatait. Ezek alapján egy mostani országgyűlési választáson a Fidesz 46, a Tisza Párt 40 százalékot szerezne. A két kutatás közötti hatalmas eltérésre Török Gábor politikai elemző is reagált, aki szerint a kialakult helyzet példa nélküli.

„Bár voltak korábban is eltérő közvélemény-kutatási adatok, ilyen jelentős, semmilyen módszertani érvvel nem magyarázható, tartós különbségre még nem volt példa”

– fogalmazott Török, aki szerint a választás napja után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződhet. Úgy látja, április 12. után „az egyik adatközlő (illetve a hozzá hasonló eredményeket publikálók) minden bizonnyal a komolyan nem vehető kategóriába kerül(nek) át – számomra biztosan”.

A Nézőpont Intézet nemcsak saját, Fidesz-előnyt mutató számait közölte, hanem reagált a Medián mérésére is. Közleményükben azt írták, hogy az ő adataik

„a választástörténet alapján sokkal realistábbak.”

Török Gábor szerint ezzel a Nézőpont egyértelműen beleállt a vitába a Mediánnal szemben. „A felmerülő szubjektív politikai szempontokról április 12. után talán többet is megtudhatunk” – tette hozzá a politológus.

A két intézet közötti különbség leginkább a módszertanból fakad. Míg a Medián többek között a „választani tudó biztos szavazók” kategóriáját használja, ahol a Tisza Pártnak 23 pontos előnye van, addig a Nézőpont a „legvalószínűbb listás eredményt” tekinti irányadónak, ami 6 pontos Fidesz-vezetést mutat. A Nézőpont az összehasonlíthatóság kedvéért saját adatait a Medián által használt bázisokra is átszámolta: eszerint a „választani tudóknál” 46–40-re, a „biztos szavazóknál” pedig 47–44-re vezetne a Fidesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter szerint azonnal le kellene mondania a kormánynak, ha igaz a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akció
A volt főtiszt szerint a kormány hallgatása felér egy beismeréssel a Tisza Párt elleni akció ügyében. Állítja, a Fidesz már nem tud kimászni a hazugságspirálból.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



A kormánynak azonnal távoznia kellene, ha igaz, amit a Direkt36 a Tisza Párt informatikusai elleni akcióról írt – erről beszélt a 444-nek Buda Péter nemzetbiztonsági elemző. A volt nemzetbiztonsági főtiszt szerint a kormány részéről semmilyen érdemi cáfolat nem hangzott el az üggyel kapcsolatban, miközben a kormányoldal és a szolgálatok az ukrán kémvád narratíváját építik.

Buda Péter szerint az elmúlt hetekben megszaporodott, titkosszolgálati hátterűnek tűnő akciók egy része kifejezetten a választásokra lett időzítve.

„Amit az elmúlt napokban látunk, nyilvánvalóan összekapcsolódik azzal, hogy a kampány utolsó szakaszába érkeztünk, és a legfrissebb közvéleménykutatások nem kedvezők a kormánynak”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte a Direkt36 oknyomozó anyagának publikálása sem véletlenül történt a választások előtt. Az elemző úgy látja, az orosz beavatkozás veszélyét sokan nem vették komolyan, pedig ő már 2023-ban felhívta a figyelmet az orosz hamis zászlós műveletek erősödésére. „Most látszik, hogy mégis komolyan kellett volna venni, mert látható volt, hogy ide fog kifutni, ha az eredmény nem kedvező a kormánypártoknak” – mondta.

Az orosz hatás szerinte folyamatos, és olyan automatizált, dömpingszerűen terjesztett anyagokban nyilvánul meg, amelyek a választás eredményét próbálják befolyásolni, jellemzően az ellenzéki párt lejáratásával és a kormánypárt támogatásával. Példaként említette azt a hamis hírt, amely az Euronews arculatát használva azt állította, hogy Magyar Péter sértő kijelentéseket tett Donald Trumpra.

Buda Péter szerint ezeknek az álhíreknek két fő céljuk van. „Ezek az orosz hátterű álhírek egyik része a magyar-ukrán feszült viszonyt akarják tovább rontani, növelni a fenyegetettségérzést a magyarokban – ez az, amire a Fidesz kampánya alapvetően épül” – magyarázta. A másik gyakori téma az ellenzék összekapcsolása az ukránokkal és a korrupcióval. Úgy véli, bár ezek a hírek már-már unalmasak, és nem mindig keltenek nagy botrányt, mégis elérik a céljukat. „Azt a korróziós hatást, amit a közvéleményre tud gyakorolni egy ilyen kampány elérik, bár ennek a mértékét nehezen lehet mérni” – fogalmazott.

A Direkt36 cikkében foglaltakat, amely a Tisza informatikusai elleni nyomozásról és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) állítólagos szerepéről szól, Buda Péter nagyon súlyos vádaknak nevezte.

„Ha az elhangzottak igazak, akkor a kormánynak azonnal le kellene mondania egy demokráciában”

– szögezte le. Az elemző szerint a felelősség azért is egyértelmű, mert a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyelete alatt állnak. „Különösen igaz ez azért, mert Magyarországon a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyelete alatt állnak, vagyis a felelősség közvetlenül a miniszterelnökhöz van becsatolva” – tette hozzá.

Buda Péter szerint a kormánynak kötelessége lenne tájékoztatni a közvéleményt, ám az AH igazgatójának válaszlevele erre nem alkalmas, mert nem cáfol semmit. „Tehát ez a levél kommunikációs szempontból öngól, mert jelzi, hogy a kormány reagálási kényszerbe került, ugyanakkor éppen azokra az információkra és rendőrnyomozói vallomásokra nem reagál, amelyek miatt ez a kényszer kialakult” – értékelte a helyzetet. A kormány hallgatását azzal magyarázza, hogy a tények túlságosan egyértelműek lehetnek.

„Valószínűleg annyira egyértelműek a tények, hogy nem akarnak egy újabb hazugságba belebonyolódni”

– vélekedett. Azt is hozzátette, hogy mivel egy rendőr névvel és arccal vállalta az állításait, és nyomozati anyagokról van szó, nehéz lenne azokat egyszerűen letagadni. A kormányzat hallgatásából a volt főtiszt arra következtet, hogy „túl sok minden derült volna már ki, túl erősek volnának a bizonyítékok, ezért nem álltak még elő semmi érdemivel, amely cáfolja az oknyomozó anyag megállapításait.”

Amennyiben a vádak igazak, az Buda Péter szerint azt jelenti, hogy súlyos bűncselekmények történtek, mint például a hivatali visszaélés, a jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy a választás rendje elleni bűncselekmény. „Ez nem nemzetbiztonsági, hanem államvédelmi vagy még inkább állampártvédelmi tevékenység” – mondta.

A nemzetközi helyzetről szólva kifejtette, hogy a nyugati szövetségesek Magyarországot résnek tekintik a védelmi rendszerükön. „A jelenlegi helyzetben Magyarország rés a nyugati szövetségesi rendszer a bástyáján” – fogalmazott. Úgy látja, a nyugati országok reakciója érthető, mivel a magyar külpolitika az ő nemzetbiztonságukat is fenyegeti.

„Mindezen nem megsértődni kell, hanem el kell dönteni, tagjai akarunk-e maradni ennek a klubnak, vagy nem”

– jelentette ki. Szerinte amíg Magyarország a NATO tagjaként a klub érdekeit sértő tevékenységet végez, nem meglepő, ha a szövetséges szolgálatok megpróbálják megakadályozni az orosz érdekek érvényesülését.

Az egyszerű állampolgároknak azt tanácsolja, ne hagyják, hogy a hírek áradata elterelje a figyelmüket a lényegről. „A tényleges botrányok, mint például a Direkt36 anyagában foglaltak, demokráciánk alapjait érintő kérdésekről szólnak, ezek esetében különösen megengedhetetlen, hogy ne járjunk a végére” – hangsúlyozta. Végezetül arra figyelmeztetett, hogy a titkosszolgálatok pártpolitikai célokra való felhasználása az egész ország biztonságát veszélyezteti. „A pártpolitika titkosszolgálati kiszolgálása tehát közvetlenül veszélyezteti működőképességüket és ezáltal közvetve az ország biztonságát” – mondta. Szerinte a civil társadalomnak ki kell kényszerítenie, hogy a szolgálatok pártbefolyástól mentesen működhessenek. „Ha ezt nem sikerül a közvéleménynek kikényszerítenie, akkor arra az ország fog rámenni” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nagy összegű készpénz, illetve drágakő érkezhet Oroszországból” – részleteket közölt nyomozásáról a kémkedéssel megvádolt Panyi Szabolcs
Panyi kényszerhelyzetbe került, ezért kellett idő előtt felfednie a nyomozása legérzékenyebb részleteit. Úgy véli, a hatalom elszámoltatása az ő feladata, ha az állami szervek nem lépnek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



Panyi Szabolcs egy csütörtöki Facebook-posztban reagált arra, hogy a magyar kormány kémkedés miatt tett feljelentést ellene. Az oknyomozó újságíró szerint ez „egészen példa nélküli a 21. században egy európai uniós tagállamtól”, és a lépést a „putyini Oroszország, Belaursz és a hasonló rezsimek” sajátjának nevezte.

Panyi közölte, hogy több mint egy évtizede dokumentálja az orosz befolyást a magyar politikában, ezért nem lepte meg a fejlemény. Hozzátette, bízik abban, hogy a magyar igazságszolgáltatás a magyar alkotmánynak kíván megfelelni.

A kémkedés vádját visszautasította, saját oknyomozói munkájára pedig „egyfajta újságíró kémelhárítói munkaként” tekint.

Kifejtette, hogy a forrásvédelem miatt nehezebb helyzetben van, mert nem fedheti fel, kitől és milyen információkat kap, például a magyar kormányzati és állami szférán belülről. Állítása szerint, ha nem kötné az újságírói etika, fel tudna sorolni olyan tényeket, amelyek bizonyítanák, hogy a magyar állam nem hiheti el róla, hogy kémkedik, mivel bizonyos találkozói és információszerzései „soha meg sem történhettek volna”.

Az újságíró szerint a „teljesen igaztalan vád” most arra kényszeríti, hogy részleteket osszon meg egy konkrét nyomozásáról, melynek során egy titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott beszélgetést folytatott egy bizalmas forrással.

„2023 óta nyomozok konkrétan azon gyanú után, hogy Szijjártó Péter és orosz tisztviselők kapcsolata esetleg túlmegy a törvényes határokon. A megvágott, nyilvánosságra hozott hangfelvételen is szóba kerül, hogy Szijjártó és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kommunikációját európai uniós titkosszolgálatok rögzítik.

Azok a részek már kevésbé kerültek bele, ahol arról beszélek, hogy ezen kommunikáció alapján erősen felmerül az Oroszország érdekében végzett politikai hírszerzés és befolyásoló ügynöki magatartás gyanúja”

– írta Panyi.

Szerinte ezeket a súlyos vádakat nehéz bizonyítani, és oknyomozóként korlátozottak az eszközei. Leszögezte, hogy semmilyen kémkedést nem végzett, és nem működött együtt külföldi titkosszolgálattal Szijjártó Péter megfigyelésében. Állítása szerint csupán a Szijjártó és Lavrov kommunikációjáról évekkel korábban keletkezett információkat próbálta utólag begyűjteni és megerősíttetni. Panyi azt írja, többek közt azt próbálta kideríteni, létezhet-e olyan titkos kommunikációs csatorna – például egy harmadik vagy negyedik telefonszám –, amit az európai szolgálatok ismernek, de a magyar külügy nem.

Nyomozásának másik, általa még súlyosabbnak nevezett témája a következő volt:

„EU-s és NATO-s nemzetbiztonsági szolgálatainál ismereteim szerint legalább 2016-2017 óta olyan információk keletkeztek, hogy magyar kormányzati repülőgépeken, illetve magyar kormányzati figurák által használt magángépeken nagy összegű készpénz, illetve drágakő érkezhet Oroszországból. Legalább hat különböző ország tisztviselője számolt be ilyen információkról. Ezeket az információtkat nem magyar célszemélyek vagy magyar infrastuktúra lehallgatásán vagy megfigyelésén keresztül rögzítették. Hanem például lehallgattak két orosz tisztviselőt, akik erről fecsegtek, vagy egy szállítmány előkészítésével bízták meg őket.”

Panyi azt írja, kutatásai során azt is próbálta kideríteni, hogyan végzik a csomagok átvilágítását és pakolását a kormányzati és magángépeken, és hogyan lehet az ilyen szállítmányokat a reptéri személyzet elől elrejteni. Azért hozta nyilvánosságra ezeket a részleteket, mert attól tart, hogy a lehallgatott beszélgetéséből újabb megvágott részleteket hoznak ki, és más, „mondvacsinált” okokkal is megvádolhatják.

Az újságíró azzal indokolta a nyomozását, hogy forrásai szerint az „orbáni rendszerben egyszerűen nincs olyan független állami szerv, ami valódi nyomozást folytathatna”, ha egy magas rangú kormánytaggal szemben kémtevékenység gyanúja merül fel. Úgy véli, az Orbán-kormány a terveiről tudva, „elővágásként” gyanúsította meg őt kémkedéssel. „Magyar hazafi vagyok, a magyar nyilvánosságot szolgálom, oknyomozó újságíróként a hatalom elszámoltatása a feladatom. Ettől sem a rezsim politikai színháza, sem jogi fenyegetései nem tudnak eltántorítani” – zárta sorait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk