SZEMPONT
A Rovatból

Nosztalgikus, autokratikus cárutód: a 70 éves Putyin mindenre képes, ha rosszul áll a szénája

Egyelőre még él az „erőt sugárzó ember” kultusza, de környezete már az orosz elnök utódját keresi.


Tapasztaltnak mondható koromnál fogva még emlékszem azokra a szép időkre, amikor a magyar országos napilapok címoldalán köszöntötték kerek születésnapjukon a Nagy Testvér pártállami vezetőit. Ilyenkor az illető „bérmafotója”, ahogy egy szarkasztikus kollégám említette, amely köszönőviszonyban sem volt hősünk valóságos külsejével, szinte betöltötte az oldalt, természetesen mellén összes érdemrendjével, amelyekhez az alkalomból még legalább egyet hozzátettek.

Ezek az idők szerencsére elmúltak, de nem múlt el a Kreml és környékének az a szokása, hogy az első ember tisztségéből csak kihalni lehet, hacsak korunk „pretoriánus gárdája” nem elégeli meg az uralkodót és megpuccsolja. Ilyenre a szovjet időkben egyszer volt példa: 1964-ben az éppen Fekete-tengeri szabadságát töltő Nyikita Hruscsovot, aki a sztálini személyi kultusz leleplezésével, a magyar 1956 leverésével és az 1962-es kubai rakétaválság elrendezésével írta be magát a történelembe, Leonyid Brezsnyev és köre különösebb felhajtás nélkül félretette. Akkor Hruscsov 70 éves volt, és alig fél évvel élte túl e jeles napot a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkáraként.

A mai napon, október 7-én kései utóda, a szovjet birodalmat máig sirató és annak visszaállításáról álmodó Vlagyimir Putyin tölti be a hetvenet, és nem vehető biztosra, hogy a következő születésnapját a patinás moszkvai palotában tölti.

Egyelőre még él az „erőt sugárzó ember” kultusza, – a dzsúdózó, jégkorongozó, meztelen felsőtestét mutogató lovas imázsa már-már az amerikai piárfogásokat is megszégyeníti – még ő (legalábbis a hivatalos felmérések szerint) az orosz nép „atyuskája”. Nem véletlen ez a kifejezés, hiszen Putyinnak bevallottan a régi cárok a példaképei, mindenekelőtt II. Miklós, aki amúgy, mint ismeretes, elég csúnya véget ért a bolsevik forradalom után. Az ünnepre egyik udvari képzőművésze, Alekszej Szergijenko elkészítette korábbi híressé vált Putyin kiskutyával című festményét új, az eredetinél kétszer nagyobb méretű változatban, arra hivatkozva, hogy „mekkorát fejlődött a vezető személyisége és mekkorát nőtt az ország területe az ő kormányzása alatt”.

A valóság azonban magukat megnevezni nem kívánó orosz tisztségviselők és kremlinológusok szerint, hogy Putyin tere egyre szűkül, egyfelől a rosszul álló ukrajnai háború és a nyugati szankciók miatt, másrészt pedig egyre nyíltabban elégedetlen vele a hadsereg, és nem lehet tudni, hogy az egyelőre föld alá szorított népi elégedetlenség mikor éri el a kritikus pontot.

Miközben Putyin évtizedek óta a nemrég elhunyt Mihail Gorbacsovot teszi felelőssé a Szovjetunió széthullása miatt, és Ukrajna visszacsatolására törekszik, elfelejti, hogy a birodalomba az egyik koporsószöget éppen egy esztelen háború, a még a brezsnyevi időkben kezdődött, 10 évig tartó afganisztáni konfliktus verte.

Nem véletlen, hogy 70. születésnapján Putyin nem a szibériai tajgán, vadászat vagy halászat közben fitogatja töretlen erejét, hanem, mint szóvivője, Dmitrij Peszkov közölte, „egyszerű munkanapot tart”, amelynek során többek között nemhivatalos találkozóra jönnek össze Szentpétervárott a Független Államok Közösségének (FÁK) vezetői. Az ünneprontásban a Nobel-békedíj bizottsága is részt vett, mivel a kitüntetettek az idén orosz, ukrán és fehérorosz emberi jogi harcosok lettek.

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin Leningrádban született 1952. október 7-én. Egy társbérleti lakásban nőtt fel, ahol az egerek kergetése közben tanulta meg, hogy mit jelent az ellenséget „sarokba szorítani”, és azt is, hogy milyen érzés, ha ez nem sikerül, mint egy alkalommal egy patkánnyal vívott párviadalban. 2000-ben kiadott önéletrajzából azt is megtudjuk, hogy a másik nagy leckét az utca adta neki: „Ha a verekedés elkerülhetetlen, te üss elsőnek.” Ezért is kezdett el 12 éves korában dzsúdózni. Pontosan ezen elvek alapján nyomta el az ellenzéket, tette rá a kezét a médiára, a parlamentet és a bíróságokat pedig saját bábjaivá tette. Ukrajna esetében is az „utcai harcos” szól belőle, mert továbbra is fenntartja: az orosz offenzíva elkerülhetetlen volt, mert a NATO és Kijev Oroszország elleni invázióra készült.

A híres újságírónő, Anna Politkovszkaja, akit 2006-ban éppen Putyin születésnapján gyilkoltak meg, két évvel korábban megjelent könyvében így jellemezte a titkosszolgálati múltból felemelkedett elnököt:

„A szovjet KGB tipikus alezredese, a rá jellemző provinciális szűklátókörűséggel, aki még az ezredesi rendfokozatig sem tudott eljutni, aki úgy viselkedik, mint a szovjet titkosszolgálat tisztje, aki megszokta, hogy saját bajtársai ellen kémkedik, ráadásul gyűlölködő”.

Putyin számára a KGB volt maga az élet, olyan, mint a legerősebb városi banda, amelytől mindenki retteg és amelynek tagjának lenni a legnagyobb megtiszteltetés. Kamaszkorában állandóan kémfilmeket nézett, és elbűvölte, hogy egy emberen múlhat ezrek sorsa. Először 16 évesen próbált bejutni a „szervezetbe”, de ahhoz előbb le kellett töltenie katonai szolgálatát, és diplomát kellett szereznie. Így végezte el a jogi egyetemet.

Az orosz elnök életének egyik meghatározó élménye volt, amikor 1989 decemberében szolgálati helyén, Drezdában a diadalittas tömeg körülvette a helyi KGB-székházat, és hiába kért segítséget az NDK-ban állomásozó szovjet hadseregtől, amely Moszkva parancsára várt. Látta, hogyan omlik össze a központi hatalom egyik pillanatról a másikra a határozatlanság, a gyengeség miatt és elhatározta, hogy ő ezt a hibát soha nem fogja elkövetni.

Arra viszont kevesen emlékeznek, hogy Putyin Szentpétervár város megbízásából a 90-es években kötött egy olyan nyugati megállapodást, amelynek értelmében 100 millió dollár értékű olajat és fémet adott el élelemért. Az élelmet ugyan senki sem látta, de egy vizsgálat szerint Putyin és barátai hatalmas pénzeket tettek zsebre, az ellenük indult vizsgálatot pedig szélsebesen leállították.

Ez alapozta meg a leendő elnök befolyását a legkülönbözőbb körökben az elittől az alvilágig.

Masha Gessen orosz-amerikai újságírónő, Az arc nélküli ember (A Man Without Face) című Putyin-életrajz szerzője szerint az orosz elnök ma a szorításából kimenekült patkánnyal azonosítja magát, akinek a rendelkezésére áll egy rendőrállam és egy nukleáris gomb. Ha valóban ez lesz uralma vége, a bukást kísérő eseményekbe jobb nem belegondolni.

Hasonlóan vélekedik Abbasz Galljamov, Putyin egykori beszédírója, aki emlékeztet arra, hogy az orosz elnök eddig valahányszor veszélyben érezte magát, mindig az események eszkalációját választotta. Már pedig ha elveszti Ukrajnát, elvesztené a hatalmát és ez neki a börtönt jelentené. És ha nem lenne számára más kiút, atomfegyvert vetne be.

Galljamov szerint Putyin legnagyobb baja, hogy elvesztette a kapcsolatot a valósággal de még mielőtt rászánná magát a végzetes döntésre, államcsínyt követhetnek el ellene.

Az egykori bizalmas az olasz Repubblicának adott interjúban arról is beszélt, hogy kezd megtörni az a népi konszenzus, amely Putyin háborús kalandját kezdetben kísérte. „Putyin felrúgta a részleges mozgósítással a néppel kötött társadalmi szerződést: az emberek ráhagyták a politikát cserébe egy nyugodt életért, és megvolt az az illúziójuk, hogy egy nagyhatalom állampolgárai. Most mindkét téren kudarcot vallott. Nem kizárt, hogy a nép is felrúgja ezt a szerződést és politizálni kezd” – vélekedik Galljamov.

Miközben nem látható előre, hogy a hadsereg és az orosz elit meddig tart ki a vezér mellett, Moszkvában egyre többen gondolkodnak a jövőn. Putyinnak, aki először 1999-ben lett elnök, és népszerűségét azzal alapozta meg, hogy kemény kézzel rendet csinált a Borisz Jelcin idején a teljes káosz szélére került Oroszországban, két év múlva jár le a negyedik mandátuma, de egy 2020-as alkotmányreformnak köszönhetően akár 2036-ig is hatalmon maradhat. Igaz, akkor már 84 éves lesz, de a legújabb CIA-jelentések megalapozatlannak tartják a Putyin halálos betegségéről szóló híreszteléseket.

Ennek ellenére még leghűségesebb emberei is nekiálltak a lehetséges utódok keresésének. Ezt maga Putyin is jól tudja, ezzel is magyarázható egyre erősödő paranoiája. Mark Galeotti brit politológus szerint Putyin minden vágya, hogy úgy emlékezzenek rá, mint aki megmentette Oroszországot és visszahódította Ukrajnát és tudja, hogy erre most van utoljára esélye.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk