HÍREK
A Rovatból

Nobel-békedíj - Nargesz Mohammadi iráni aktivista, újságíró kapja idén az elismerést

Az Iránban bebörtönzött emberi jogi aktivista mellett az idei békedíjjal azt a több százezer embert is elismerik, akik az elmúlt évben az iráni rezsim nőkkel szembeni diszkriminációs és elnyomó politikája ellen tüntettek.


Nargesz Mohammadi iráni aktivista, újságíró kapja idén a Nobel-békedíjat a nők iráni elnyomása ellen és az emberi jogokért és szabadságért folytatott küzdelméért - jelentette be péntek délelőtt a kitüntetést odaítélő testület Oslóban.

Az Iránban bebörtönzött emberi jogi aktivista mellett az idei békedíjjal azt a több százezer embert is elismerik, akik az elmúlt évben az iráni rezsim nőkkel szembeni diszkriminációs és elnyomó politikája ellen tüntettek. A tüntetők mottója, "Nő - Élet - Szabadság" jól kifejezi Mohammadi elkötelezettségét és munkáját

- fogalmazott a Nobel-bizottság a nobelprize.org honlapon megjelent indoklásban.

Nargesz Mohammadi nagy árat fizetett a szabadságért és függetlenségért folytatott küzdelméért. Iránban 13 alkalommal vették őrizetbe, a bíróság ötször ítélte el, összesen 31 évi börtönbüntetést és 154 korbácsütést szabtak ki rá. Jelenleg is börtönben van - ismertette a közlemény.

A Nobel-békedíjat bejelentő Berit Reiss-Andersen, a norvég Nobel-bizottság elnöke elmondta: a díj odaítélésekor figyelembe vették, hogy

Iránban az elmúlt évben rendkívüli megmozdulások zajlottak, amelyeket sokan forradalomnak tartottak, amit majd még meg kell vizsgálni, de a megmozdulások különlegességét az adta, hogy ez a nők forradalma volt. Ugyanakkor a populáció felének elismerése globális probléma a világ számos országában

- hangsúlyozta az elnök.

Az iráni aktivista a 19. nő, aki 1901. óta elnyerte a Nobel-békedíjat.

Iránban tavaly szeptemberben robbantak ki országos tüntetések egy 22 éves kurd nő, Mahsza Amini halálát követően, akit az iráni erkölcsrendészet vett őrizetbe, mert nem az előírásoknak megfelelően viselte a kötelező muszlim kendőt. Amini fogva tartása alatt halt meg, és szemtanúk szerint a hatóságok bántalmazták.

A nobelprize.org portálon megjelent közlemény szerint

Nargesz Mohammadi már az 1990-es években, fizikushallgatóként az egyenlőség és a nők jogainak szószólója volt. Tanulmányai befejezése után mérnökként és különböző reformpárti újságok rovatvezetőjeként dolgozott. 2003-ban kapcsolatba került a teheráni Emberi Jogok Védelmezői Központjával, amelyet a Nobel-békedíjas Sirín Ebadi alapított. Mohammadit 2011-ben tartóztatták le először.

Két évvel később, miután óvadék ellenében szabadlábra helyezték, a halálbüntetés elleni kampányban kezdett dolgozni. 2015-ben ezért újra börtönbe került. Ekkor kezdett tiltakozó kampányt az iráni börtönökben a politikai foglyokkal, különösen a nőkkel szemben rendszeresen alkalmazott kínzás és szexuális erőszak ellen.

A tavalyi tüntetéshullámot a börtönből támogatta, és szolidaritási akciókat szervezett rabtársai körében. Ezért szigorították fogva tartása körülményeit, megtiltották, hogy hívásokat és látogatókat fogadjon. Mégis sikerült eljuttatnia a The New York Times című amerikai lapnak egy cikket, amelyet Mahsza Amini meggyilkolásának első évfordulóján közöltek. "Minél többünket zárnak be, annál erősebbek leszünk" -fogalmazott.

A díjjal 11 millió svéd korona (368 millió forint) is jár. A Nobel-békedíjat hagyományosan az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át Oslóban. Nargesz Mohammadi iráni aktivista, újságíró kapja idén a Nobel-békedíjat "a nők iráni elnyomása ellen és az emberi jogokért és szabadságért folytatott küzdelméért" - jelentette be péntek délelőtt a kitüntetést odaítélő testület Oslóban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
„Az ínyem konkrétan lefordult a helyéről” – egyre több kozmetikus ellen indul eljárás száj- és arcfeltöltés miatt, volt, aki megvakult
Varga Tamás plasztikai sebész szerint az orvosok folyamatos harcot vívnak a kuruzslókkal, akik kozmetikusként vagy akár teljesen laikusként végeznek bőrbe is hatoló beavatkozásokat.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. október 27.



Volt, aki megvakult, mert nem szakorvos végezte az arcfeltöltését, és rendszeresen kezelnek maradandó torzulásokat is - erről a Magyar Orvosi Kamara csoportvezetője beszélt az RTL Híradónak. Varga Tamás plasztikai sebész szerint az orvosok folyamatos harcot vívnak a kuruzslókkal, akik kozmetikusként vagy akár teljesen laikusként végeznek bőrbe is hatoló beavatkozásokat.

Egy 21 éves lány arról beszélt a Híradónak, hogy a szájfeltöltése után elhaltak az ínyszövetei.

„Kelések jöttek ki az államon. Az ínyem konkrétan lefordult a helyéről, mint a rágógumi, fehér volt”

- mesélte a lány, aki feljelentést tett.

A budapesti rendőrség hétfőn azt közölte, kuruzslás miatt nyomoznak, összesen három sértett van, gyanúsítottat még nem hallgattak ki.

Nemrég pedig a szolnoki ügyészség emelt vádat két kozmetikus ellen. Egyikük 2023. novemberétől 2024. júniusáig Debrecenben, Budapesten és Szolnokon, míg másikuk 2024. júniusától 2025. márciusáig Szolnokon, ellenszolgáltatásért rendszeresen szépségszalonokban az orvosi gyakorlatkörbe tartozó invazív szépészeti beavatkozásokat végzett.

A közösségi média tele van olyan hirdetésekkel, melyekben ajakfeltöltést kínálnak. Pedig orvosi képesítés nélkül olyan beavatkozást végezni, amikor valaki tűvel a páciens bőrébe hatol, bűncselekmény. Ráadásul egészségkárosodást okozhat.

Varga Tamás plasztikai sebész a Híradónak azt mondta, heti szinten látnak hasonló eseteket, mint a 21 éves lányé. Pedig

az ajak, a szemkörnyék mind olyan régiói az arcnak, ahol nagyon sűrű az érpálya, és egy nem megfelelően alkalmazott kezelés akár vakságot is okozhat. Erre már példát is látott.

De nem csak csinálják, oktatják is. Laikusok laikusoknak.

Kuroli Enkő bőrgyógyász szerint mindez rémisztő. „Nagyon szomorú tendencia, hogy a felnőttképzési rendszere nem vizsgálja az engedélyek kiadásakor, hogy az adott tanfolyamon megszerzett tudást, az adott tanfolyamot elvégző egyén, használhatja-e” - fogalmazott a szakember.

Ilyen szépészeti beavatkozásokat ugyanis az orvosok közül is kizárólag plasztikai sebész, bőrgyógyász, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész végezhet.

Ha valaki ellenőrizni szeretné, hogy van-e megfelelő orvosi képesítése annak, akihez esztétikai beavatkozásra megy, az Országos Kórházi Főigazgatóság adatbázisában megteheti.

A Belügyminisztérium 3 hónapja és a Híradó adása előtt is azt közölte: „az esztétikai orvoslással kapcsolatos jogszabály-előkészítés szakmai egyeztetése folyamatban van”. Részleteket viszont nem árultak el a készülő új szabályokról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Trump reagált Putyin rakétatesztjére: Van egy atom-tengeralattjárónk az orosz partoknál
Trump szerint az Egyesült Államoknak ezért nincs szüksége egy nyolcezer mérföldet repülő rakétára.


„Szerintem Putyinnak nem helyénvaló ilyen kijelentéseket tenni. Véget kellene vetnie egy háborúnak, amelynek elvileg egy hétig kellett volna tartania, és most a negyedik évéhez közeledik. Ezzel kellene foglalkoznia, nem rakétákat tesztelnie” - fogalmazott Trump a CNN szerint, miután Vlagyimir Putyin és Valerij Geraszimov bejelentették a nukleáris meghajtású Burevesztnyik cirkálórakéta újabb tesztjét.

Putyin szerint a rakéta körülbelül 15 órán át repült, és nagyjából 14 ezer kilométert tett meg. Az orosz elnök azt ugyan nem mondta ki egyértelműen, hogy sikerült a próba, inkább azt emelte ki, hogy még sok munka kell a hadrendbe állításhoz.

A fegyvert 2018-ban mutatták be; állítólag korlátlan hatótávval bír, és kicselezi az ellenséges radarokat. Független források úgy tudják, eddig 13 kísérlet volt, amelyek közül legfeljebb kettő részben sikerült. Nyugati szakértők ugyanakkorkorábban megkérdőjelezték a fegyver stratégiai értékét.

Trump a teszt bejelentése után azt is közölte, hogy

az Egyesült Államoknak van egy atom-tengeralattjárója, amely „a világ legnagyobbja, közvetlenül a partjaik közelében. Tehát nincs szükségünk egy nyolcezer mérföldet repülő rakétára”.

Vlagyimir Putyin azután jelentette be a rakéták tesztelését, hogy az Egyesült Államok szankciókat vetett ki a két legfontosabb orosz olajvállalatra, a Rosznyeftyre és a Lukoilra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán: Trump hibát követett el a szankciókkal, majd én beszélek vele
A miniszterelnök elmondta: hamarosan Washingtonba utazik, hogy az amerikai elnökkel tárgyaljon.


„Trump hibát követett el a szankciókkal, majd én beszélek vele, hogy visszavonja azokat” – mondta Orbán Viktor a Repubblica újságírójának hétfőn.

A miniszterelnök a vatikáni audienciáról kilépve nyilatkozott az olasz sajtónak. Elmondta, hogy hamarosan Washingtonba utazik, hogy az amerikai elnökkel tárgyaljon arról, hogyan lehetne a magyar gazdaságot fenntarthatóan kiszolgáló energetikai rendszert kiépíteni.

„Magyarország erőteljesen ráutalt az orosz kőolajra és földgázra, ezek nélkül az energiaárak az egekbe szöknek, és kimaradásokat is eredményezhet”

– fogalmazott Orbán hozzátéve, hogy „megpróbáljuk majd megtalálni ebből a kiutat, különösen Magyarország számára.”

A Trump-kormányzat nemrég szankciókkal sújtotta a két legnagyobb orosz olajipari vállalatot, a Rosznyeftet és a Lukoilt.

A Fehér Ház már korábban is lebegtette a szankciók életbe léptetésének lehetőségét, ugyanakkor nyilatkozataik alapján korábban azért halogatták a lépést, mert attól tartottak, ezzel bezárnák az ajtót a diplomáciai rendezés előtt.

Trump magyar idő szerint szerda este fogadta Mark Rutte NATO-főtitkárt a Fehér Házban, közös sajtótájékoztatójukon pedig felmerült a kérdés, hogy miért most vezetik be a büntetőintézkedéseket, amire Trump úgy válaszolt: „Úgy éreztem, most jött el az ideje”.

(via: hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Meghalt Szabó Endre
A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alapítója és elnöke 94 éves volt.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. október 27.



Elhunyt Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) alapítója és 1991-2006 között elnöke, több szakszervezet és társadalmi szervezet kezdeményezője és választott tisztségviselője - közölte a SZEF hétfőn az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint

Szabó Endre életének 94. évében, október 24-én hunyt el.

A SZEF és a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: