SZEMPONT
A Rovatból

„Nem tényező a korkülönbség” – Hogyan lehet boldog párkapcsolat egy 25 éves férfi és egy 52 éves nő között?

Ádám és Dina példája megmutatja, hogy a kor tényleg csak egy (esetükben két) szám, ami semmit nem jelent, ha igazán szeretik egymást. Most a Szeretlek Magyarország olvasóit is beavatják a „titkukba”.


Az utóbbi időben sok olyan kapcsolatról olvasni, ahol a nő idősebb, mint a férfi. Ismert és átlagemberek között is egyre gyakoribbnak tűnik a jelenség, olyannyira, hogy már pszichológusok is vizsgálják az okokat.

Dina és Ádám két éve vannak együtt. Szerelem volt első látásra: társkereső applikáció, hosszú telefonbeszélgetés, személyes találkozó, együtt alvás, kapcsolat. Mondhatni a legtipikusabb 21. századi párkapcsolat hagyományos forgatókönyve. Ami különlegessé teszi, az a bűvös 27 év. Nem ennyi idősek, hanem ennyi a kettejük közötti korkülönbség. Beszélgetve velük egyébként ez az utolsó dolog, amit gondolnék róluk.

Ádám 25 éves, Dina 52.

Okoz-e ez bármilyen fennakadást a mindennapjaikban, családi vagy baráti körükben, szűkebb-tágabb környezetükben? Nehezíti-e ez a rövidebb-hosszabb távú tervezést, áthidalható-e az életkorból adódó kulturális különbség, vagy épp hiányzik-e a közös, generációs élmény? Ezekről beszélgettünk velük.

– Természetesen itt vannak a saját kérdéseim, amikkel készültem, de nem bírom megállni, hogy ne azzal kezdjek: mik szoktak lenni az első kérdések, amikor valaki megtudja a köztetek lévő korkülönbséget?

Dina: Más, ha élőben, és más ha online, például TikTok-live-ban találkoznak velünk. Élőben jóformán senki nem szól hozzá semmit, se ismerősök, se barátok, se idegenek. Persze elmondjuk a helyzetet, de ezzel vége is. 2021 végén volt egy súlyos betegségem, a semmiből jött egy hasnyálmirigy-gyulladásom, 2 és fél hónapig kórházban voltam. Covid is volt akkor, és egyedül Ádi jöhetett be látogatni. Néhány kórteremtársammal összebarátkoztam, és ők rákérdeztek, hogy a fiam-e.

De mikor elmondtam, hogy a párom, az ő reakciójuk is az volt, hogy nincs ezzel semmi gond. És másoktól is mindig ezt kapjuk vissza.

És online mi a helyzet?

Ádám: „Te anyukáddal live-ozol?” „Hány év a korkülönbség?” „Ti tényleg együtt vagytok?” „És mióta?” Illetve „terveztek-e gyereket?” – ez az, amit már kicsit unok. Először azt szokták kérdezni, hogy akarunk-e közösen, és miután elmondjuk, hogy nem, külön rákérdeznek, hogy na, és én akarok-e.

– Az azért szerintem is érdekes, hogy mióta vagytok együtt, és hol, hogyan történt a megismerkedés...

Ádám: Most márciusban volt két éve, hogy megismerkedtünk a Tinderen.

Dina: Azt sem szoktuk titkolni, hogy ez kalandnak indult. Érett, intelligens, józan nőnek tartom magam, de mindig is jobban vonzódtam a fiatalabb korosztályhoz. Általában véve is fiatalosabb, életvidámabb, optimistább voltam, mint a negyvenes-ötvenes kortársaim, akik sokszor tele vannak terhekkel, cipelik a „puttonyukat” az élet nagy súlyaival, én pedig ezzel nem azonosultam. Már fiatalabb koromban is fiatalabb fiúk tetszettek. Így a tinderes korhatárom is elég tág volt, és nem is vártam volna soha, hogy ha egy fiatalabb sráccal matchelünk, abból valami komoly legyen.

Ádám: Én pedig akkor jöttem ki egy komoly kapcsolatból, diploma előtt voltam, akkor kezdtem dolgozni, ennek okán sem akartam semmi komolyat. Egy kapcsolat volt az utolsó, ami hiányzott az életemből, ráadásul az előzőek nem is voltak feltétlenül jók. De ez abszolút megváltozott! Dinával először írásban kezdtünk beszélgetni, aztán telefonon csevegtünk 6-7 órát. Már ekkor megbeszéltük, hogy hétfőn találkozunk. Az érdekes szituáció volt, mert pont nőnap volt, feljöttem vidékről vonattal, és sehol nem kaptam virágot, így az aluljáróban vettem egy szál tulipánt.

Dina: Előtte az egész hétvégét végigkommunikáltuk, és azonnal egy hullámhosszra kerültünk, én pedig már alig vártam a hétfőt, amikor találkozunk...

@dina_es_adam Olcsóbb a keksz, mint egy autó, nem? ? #parkapcsolatidolgok #relationshipthings #hungariancouple #magyarpar #tiktokpar #tiktokcouple @D_i_n_a @pakaiadam ? ♬ Famous piano songs for comedy and cooking programs - moshimo sound design

– Akkor ha jól értem, ez szerelem volt, nemcsak első látásra, de első hallásra, sőt első csetelésre is.

Dina: Eléggé, igen! Vagy ha nem is azonnal szerelem, az mindenképpen lenyűgöző volt, hogy felhívtuk egymást, és hajnali ötig nem tettük le a telefont! Aztán ez élőben is folytatódott, mert pont olyanok voltunk, amit elképzelt a másik, és a kémia is azonnal megvolt.

Ádám: Aztán ha akartam volna sem tudtam volna hazamenni, mert a Covid is összekötött minket...

Dina: Valóban. Meló után Ádám odajött a munkahelyemre, azután hozzám mentünk, és mivel nemsokára nyolc óra volt, muszáj volt ott aludnia. Itt egyébként még mindig a „kaland” szakaszban tartottunk, de hamarosan mondta Ádi, hogy szeretné, ha többször is találkoznánk.

– Azt mondjátok, hogy a környezetetekben mindenki gyorsan elfogadja a kapcsolatotokat. De mi a helyzet veletek? Nektek egy pillanatig sem volt szokatlan az érzés egy ekkora korkülönbségű emberrel?

Ádám: Azt hiszem, nem. Egy dolog volt érdekes. Amikor kinyílt az ország a Covid után, először jöttünk be a Deák térre, és akkora tömeg volt, amit előtte még életemben nem láttam. Ott én, bevallom, kicsit zavarban voltam. Egyáltalán nem azért, mert szégyelltem volna Dinát, de akkor, kézen fogva sétálva tudatosult bennem, hogy ez ilyen szinten komoly. De ezt még ugyanaznap meg is beszéltük, és ezután soha többé nem okozott gondot.

Dina: Na de kinek az ötlete volt, hogy ez legyen komoly?

Ádám: Hát, ezt én akartam komolyabbá tenni...

Dina: Ezt azért hangsúlyozzuk ki! (nevet) Én még napokig, hetekig mondtam, hogy ez őrültség, és úgysem lesz ebből semmi, hisz más életszakaszban is vagyunk stb. De őt ez nem érdekelte, azt mondta, ne foglalkozzunk vele.

Én érett nőként nem kezdeményeztem volna, de miután ilyen jól éreztük magunkat, nem okozott gondot komolyan venni.

Nálam egyébként ott dőlt el sok minden, amikor 9 hónappal a megismerkedésünk után a súlyos betegségemmel kórházba kerültem, és 75 napot töltöttem benn, közte a karácsonyt és újév napját is. Ekkor ugyan maximálisan együtt voltunk már, de a második héten megmondtam Ádámnak, hogy 23 évesen nem muszáj végigcsinálnia ezt egy 50 éves nővel. Mert neki nem feltétlenül az a dolga, hogy minden nap bejárjon a kórházba, és lényegében kézben tartsa az életem.

De kitartottunk egymás mellett, és ez nagyon fontos mérföldköve volt a kapcsolatnak.

Ádám: Ugyanakkor nagyon fontos szempont: hogy én sosem éreztem Dinát annyi idősnek, amennyi valójában. Még csak négy hónapja voltunk együtt júliusban – a Covid is tombolt – amikor már elhatároztuk, hogy amint lehet, elmegyünk Szerbiába az Exit Fesztiválra bulizni. Én addig soha életemben nem csináltam ennyire spontán dolgot, de akkor fogtuk magunkat, és kivezettünk. Aztán '22-ben is voltunk a Balaton Soundon, idén is tervezzük, szóval nem érezhető a korkülönbség, mert ugyanannyira vágyunk bulizni, ugyanolyan zenéket hallgatunk... Nekem a közeli barátaim közül is maximum egy van, akivel annyira passzol az ízlésem, mint Dinával. Mondhatnám, hogy furcsa volt, hogy van köztünk 27 év, és ugyanazokat a dolgokat szeretjük, de bennem ez nem is így fogalmazódott meg.

Nem is volt tényező a korkülönbség, csak a felismerés, hogy úristen, valakivel ennyire passzolok.

Voltak nekem korombeli párkapcsolataim, de sokakkal a randiig sem jutottunk el, mert olyan különbözőek voltunk – hiába voltunk egy korosztály.

– Akkor viszont ez egy nagy szerencsének és egy komoly közös nevezőnek tűnik: Dina sokkal jobban megérteti magát a fiatalabb generációval, míg, ha jól értem, Ádám pedig inkább az idősebbekkel, tapasztaltabb emberekkel jön ki jól.

Ádám: Nálam nem szűkül ez le ennyire, én mindenkivel jól ki tudok jönni. Ez talán oda vezethető vissza, hogy én a szüleim egyedüli és viszonylag kései gyereke vagyok. Ha társaságba mentünk, többnyire az ő baráti körük volt ott, kevesebb gyerek, én pedig körbe voltam véve tőlem jóval idősebb emberekkel, és ez hathatott a gondolkodásmódomra, jobban megértem magam az idősebbekkel. De mára persze a barátaim 99 százaléka velem egyidős vagy fiatalabb nálam.

– Egy kapcsolatba mindenki „viszi” a saját barátait. Nálatok nem okozott gondot, hogy a baráti körök között egy generációnyi különbség van?

Dina: Sokszor megyünk úgy bulizni, hogy a legjobb barátnőm is velünk jön, vagy éppen Ádám barátai tartanak velünk, és tök jól megvagyunk egymással. Úgy szeretnek engem a srácok...

Ádám: Engem meg a te barátnőid...

Dina: Igen, a barátnőim imádják! Amit Ádám tanúsított a kórházi idők alatt, arra a nővérem azt mondta, hogy „ha valaha szakítotok is, ő biztosan a fogadott fiam lesz”.

Ádám: Az első évben úgy mentünk el a Balatonra, hogy mi ketten voltunk, és jött velünk Dina legjobb barátnője is, egy szobában is aludtunk. Tavaly pedig egy kb. 20 négyzetméteres szobában volt a szállásunk a Balaton Soundon, ahol a lábunknál alig volt már hely, ott pedig a legjobb barátom volt velünk egy szobában, és ebben a felállásban elmentünk a Strand Fesztiválra is – tökéletes összhangban.

Dina: Nyilván azért lehet ez, mert én valóban lazább vagyok, jól el lehet velem beszélgetni, és azt hiszem, egyáltalán nem érezni a korkülönbséget.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Ádám Pakai (@pakaiadam) által megosztott bejegyzés

– Amikor te, Ádám, eljutottál odáig, hogy elmondd a szüleidnek, hogy van valakid, semmilyen meglepődést nem okozott?

Ádám: Anyukám Dinánál idősebb, de nagyon fiatalos felfogású ő is. És abszolút nem érdekelte, hogy köztünk mekkora a korkülönbség.

Dina: Nagyon szeretjük egymást, és nagyon jó barátnők is vagyunk. Hála istennek, nem az a típusú nő, aki úgy van vele, hogy „úristen, mi lesz, ha nem lesz unokám!” Mostanában hónapok óta mondja, hogy „Dincsi, én úgy örülök, hogy nem egy huszonéves kiscsajjal van Ádi, hanem veled!” Ez annyira jól esik!

Ádám: Ezt nyilván azért is mondja, mert tényleg szeret. Nekem volt olyan barátnőm, aki csak egy évvel volt nálam idősebb, de anya látta, hogy abban a kapcsolatban nem volt minden harmonikus, nem is feltétlenül illett hozzám annyira.

Dina: Egy anya természetesen akkor boldog, ha látja, hogy a fia is boldog. Mivel látja, hogy Ádi tök happy, teljesen kiegyensúlyozott, ezért szeret engem is. Meg persze jól ki is jövünk, nagyon sokat nevetünk együtt.

– A minap velem egykorú barátnőmmel valahogy megtaláltuk a YouTube-on gyerekkorunk nagy rajzfilmslágereit, és elkezdtünk nosztalgiázni a közös (bár persze térben távoli) fiatalkorról, generációs élményekről. Ilyen korkülönbség mellett a ti kapcsolatotokból nem hiányzik ez?

Dina: Számomra ez megdöbbentő, de Ádám rengeteg mindent tud, ami az én fiatalkoromban – akár születése előtt – volt, pont anyukája és apukája miatt. Főleg zenében nyilvánul ez meg, olyan együtteseket is hallgat, mint például a Neoton...

Ádám: Együtt megyünk techno-buliba és együtt megyünk retróbuliba is... (Nevetnek.)

Dina: De ugyanez igaz mesékre, mozifilmekre is. Olyan tehát nincs, hogy valamit a generációs különbség miatt ne értenénk meg. Az is érdekes, hogy olyan dolgokra emlékszik vissza, amit én a fiatalabb generációval éltem át. Ádám kedveli akár a High School Musicalt, akár a Star Wars-t – én meg ezt a „másik oldalról” ismertem.

– Ha jól értem, Dina, akkor Ádám korosztályának bulizenéi nem állnak annyira távol tőled.

Dina: Hát, hamarabb jártam ilyen buliba, mint ő, tulajdonképpen én vittem el. (Nevet.) Diákkorom után középkorú nőként is elkezdtem eljárogatni a barátnőimmel, akkor fedeztem fel magamnak az elektronikus zenei bulikat. Te ilyenekre nem nagyon jártál...

Ádám: Én fesztiválokra jártam inkább. Néha egyetemi bulikra is, de hétvégente általában hazamentem, vidéken pedig nem voltak annyira szórakozóhelyek.

Dina: Ez tehát jól jött ki, hogy én vittem el ezekbe a bulikba a barátnőmmel, akivel egyidősek vagyunk.

@dina_es_adam Kinek ismerős? ?? #parkapcsolatidolgok #nőkvsférfiak #magyarpar #tiktokpar @D_i_n_a @pakaiadam ? ♬ France Accordion Swing - MIZUSATO Masaki

– Egy kapcsolatban óhatatlanul változunk valamennyire, hatással vagyunk egymás személyiségére. Volt olyan, amit ti a kettőtök változásában a köztetek lévő korkülönbség számlájára írtok? Van olyan speciális dolog, amit egy 27 évvel idősebb/fiatalabb embertől tudtok tanulni?

Ádám: Nem akarom, hogy az a kép alakuljon ki rólam, hogy „koravén” lettem volna, ne éltem volna a fiatalok átlagosnak mondható életét. Dina inkább „belevitt” olyan dolgokba, amik addig kimaradtak. Én 2018-ban jöttem fel vidékről Budapestre, de egyetemistaként örültem, ha arra volt pénzem, hogy a hetet túléljem.

Dina: Így leginkább a városi élet pörgését tudtam valamelyest megismertetni Ádámmal.

Ádám: Amit talán a korkülönbség és a tapasztalat hozományának mondhatok, az a vezetés. Én 2020 augusztusában tettem le a jogsit, majd '21 márciusában jöttünk össze. Addig szépen elvezetgettem a 3000 fős falumban és a 30 ezres Jászberényben, és azt gondoltam, sosem fogok kocsiba ülni Pesten. De Dina elhatározta, hogy ezt a tartást kiöli belőlem, én pedig, mint egy autós oktatóhoz, beültem mellé tanulni a 15. kerületben – rá fél évre meg már rutinosan vezettem a 6. kerület szűk utcáin.

Dina: Ezzel, úgy érzem, egy biztonsági érzetet és önbizalmat adtam neki, ami nekem nyilván a tapasztalatomból adódott.

Ádám: De Dina nagyon sok olyan dolgot is tanított, ami a munkájából jött, a számlázás rejtelmeit például. Az élettapasztalatából adódóan tanultam sokat, és szerintem mind a ketten formálódtunk is egymás mellett.

Dina: Ádám pedig nekem a türelmet tanította meg. Igaz, ez nem a korából, hanem inkább a természetéből fakad. Ő nagyon békés, szeretetteljes és nyugodt, és mellette én is sokkal inkább azzá váltam.

Ádám: Emellett Dina nagyon nyitott és kíváncsi típus. Én nagyon szeretek fényképezni, múltkor elmentünk közösen fotózni, és nagyon sok mindent kérdezett róla, amit meg tudtam neki tanítani. Ugyanígy meg tudom mutatni neki a TikTok-videók rejtelmeit, az Insta-posztolás apróbb titkait. Amit egy bizonyos szinten persze ismert, hisz mindkét platformot használta, de tudtam újat mutatni. Ugyanakkor fontos volt, hogy ezekre mind nagyon nyitott volt. És ezeken kívül is tudnánk sorolni egy csomó mindent, amit egymás révén tanultunk meg.

- Ha szabad egy érzékenyebb kérdéssel folytatni: beszélgettek néha a közép- és hosszabb távú jövőről?

Ádám: Ezt sokszor megkérdezik tőlünk: mi lesz akkor, ha eltelik mondjuk húsz év? Erre van egy mottóm, amit Avicii egyik számából kölcsönöztem: „Úgy éld az életed, hogy legyen mire emlékezned!” Falun, egy kisebb közegben felnőve mindig azt éreztem, hogy kicsit burokban vagyok, és nem tudtam hibákat elkövetni. Ha ne adj' isten ez a kapcsolat véget ér egyszer, akkor is tanultam belőle. Másrészt ha együtt lennék egy korombeli lánnyal, és tervezgetnénk a jövőt, akkor sem garantálná semmi, hogy mondjuk valamelyikünket nem üti el egy busz.

Nem tudom, mi lesz húsz év múlva, de egy 25 éves lány mellett sem tudnám.

Dina: Ez nagyon érdekes Ádámtól, nekem sokáig tartott megszokni, hogy ő ennyire elfogadja a helyzetet, és nem izgul azon, hogy mi lesz a jövőben. Elfogadja azt, hogy nem feltétlenül ugyanazon a szakaszon vagyunk az életünk útján. Az fontos, hogy mi alapvetően örökre gondolkodunk, amíg csak együtt lehetünk.

Azzal tisztában vagyok, hogy egy igazi akadálya lehetne a kapcsolatunknak: ha ő családot szeretne. Lehet, hogy 30 évesen jön neki egy ilyen érzés, ezt nem lehet tudni előre. Megbeszéltük, hogy ha ilyen lesz, akkor szól nekem, és én tudomásul veszem. Ahogy most ismerem, szerintem nem lesz ilyen, de ha mégis, azt el kell fogadnom, és már most tudom, hogy ezzel számolnom kell akár 60 vagy 65 évesen. Tudom, hogy én is más voltam 20-25 évvel ezelőtt, és fontos az is, hogy ma már leginkább megélni szeretem a pillanatot – nem kis részben azért mert egy éve egy hajszál választott el attól, hogy ma ne legyek itt.

Ádám: De az is előfordulhat, hogy te cserélsz majd le egy fiatalabbra, én is idősödöm azért, leszek negyven is egyszer, az meg már nagyon sok... (Nevetnek.)

– Minden mondatotokon átüt, hogy nagyon nyitottak vagytok. Egy-két közös kedvencet fel tudtok sorolni, akár filmben, zenében? Valamit, ami teljesen jól áthidal 27 év korkülönbséget is.

Ádám: Sok zene van, amiről a korkülönbség ellenére mindkettőnknek vannak jó emlékeik, a kocsiban is sűrűn hallgatjuk azokat. Ilyen például a Roses, vagy elektronikus zenében Robin Schultz vagy Nigel Stately.

@dina_es_adam 5 dolog, amitől falra mászok Ádámtól?De a legjobb, hogy napokig kellett ezeket írni, mert szerencsére nem sok ilyen van?? #couple #tiktokcouple #5dolog #tiktokpar #magyarpar ♬ Famous piano songs for comedy and cooking programs - moshimo sound design

– Nem szeretném megtörni ezt a nyilvánvaló harmóniát, de van azért olyan kedvenc is, ami nem közös, sőt az egyikőtök mondjuk kifejezetten utálja, míg a másikotok rajong érte?

Dina: Ha felállítunk két végletet zenében, Ádi el tud menni akár a mulatósig is, ahová én nem. Én viszont az erősebb techno felé, amit már Ádám nem szeret annyira. Vagy például én már halálra unom a retró zenéket, amik ugye nekem a fiatalkorom slágerei, míg Ádám nagyon szereti őket. De szerencsére a két végpont között elég széles sávban találkozik az ízlésünk.

Ádám: Sorozatban Dina jobban szereti a „csajosabb”, Szex és New York típusú sorozatokat, én viszont imádom a démonos horrorokat, amitől viszont Dina kivan.

Dina: De itt is erősebb a közös pont, mondjuk a Jóbarátok, vagy az Így jártam anyátokkal, amit pont Ádi ismertetett meg velem.

– Biztos nem kevesen vannak, akik azt gondolják (vagy eddig az interjúig azt gondolták), hogy 27 év korkülönbséggel nehezen működik egy párkapcsolat, de a jelek szerint ez egyáltalán nem így van. Van valami, amit szerintetek meg tudtok osztani a jó kapcsolat „titkáról”, ami az elsőre nehezítőnek tűnő tényező ellenére is remekül működik?

Ádám: Van az a mondás, hogy az ellentétek vonzzák egymást. Arra már rájöttünk, hogy ez nagyon nem igaz. Egy darabig izgalmas tud lenni egy olyan kapcsolat, de nem hosszú távon.

Dina: Én több mint 50 év alatt Ádámon kívül még sosem éltem át senkivel azt, hogy valamiről pont ugyanazt gondolom, pont ugyanazt akartam mondani, ugyanaz a kedvencem, ugyanazt szeretem... Gyakran panaszkodtam, hogy miért van ez a nagy korkülönbség köztünk, miért nem születtél te hamarabb, és Ádámnak van erre egy nagyon jó mondása. Ő azt mondta egyszer:

„azért, mert Isten először megteremtett téged, és utána rögtön engem akart, csak kiment egy cigire, és hát nála más az időszámítás, és véletlenül eltelt közben 27 év”.

Ugyan én vagyok csak hívő, Ádám nem, de ebben valahogy mind a ketten hiszünk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Itt Orbán Viktor vagyonáról van szó” – Mészáros Lőrinc hihetetlen meggazdagodásáról készített filmet az Átlátszó
A Tesla és a Facebook nem ugrott akkorát, mint Mészáros Lőrinc vagyona, ilyen állat nincs - hangzik el a Sróman című filmben. A mesés vagyonról az igazság csak akkor derül majd ki, ha Mészárossal történik valami, mondja a korrupciókutató szakértő.


A Direkt36 után az Átlátszó is hosszabb dokumentumfilmmel állt elő. Az oknyomozó portál Stróman címmel mutatott be egy filmet Mészáros Lőrinc elképesztő meggazdagodásának történetéről, amikben korábbi filmrészletek mellett szakértők elemzik Mészáros sikerének a titkát, és mutatják be a magyarországi gazdasági elit egy szűk körének példátlan meggazdagodását.

A film elején hosszabb részleteket mutatnak egy fél órás interjúból, amit Ferenczi Krisztina oknyomozó újságíró készített Mészárossal az első sikerei után. De egy archív felvételen megszólal az a juhász is, aki egy rejtélyes autóbalesetben halt meg, miután Mészáros Lőrinc felvásárolta a földeket, ahol korábban az állatai legeltek.

Az Átlátszó számos újságírója meséli el, miket tapasztalt, miközben Mészárosról gyűjtött információkat.

Horn Gabriella például arról beszél, hogy miután drónnal felvételeket készített Mészáros Lőrinc egyik birtokáról, tanúként idézték be a rendőrségre, majd jelentősen megszigorították a drónhasználatot. „Ennek az esetnek, illetve a korábbi drónos cikkeinknek az eredménye lehetett az, hogy a következő év januárjától tulajdonképpen betiltották, vagy ellehetetlenítették a drónfelvételek készítését” - véli.

Erdélyi Katalin elmondja, 2018-ban kezdte el követni egy luxus magánrepülőgép és a Lady Mrd nevű jacht útjait, és kiderítette, hogy a repülő rendszeresen oda szállítja utasait, ahol a jacht éppen horgonyoz. A jachton Mészáros Lőrincet, a repülőből kiszállva pedig Orbán Viktort is sikerült lefotózniuk. Így derült ki, hogy „a közpénzből meggazdagodott Mészáros Lőrinc most már luxusrepülőt használ, luxusjachtot, és mindehez a miniszterelnöknek is köze van.”

Becker András szerint egyetlen globális nagyvállalat történetében sem látható olyan exponenciális növekedés, mint amit a kormányközeli üzleti körökben tapasztalni.

„A Tesla nem ugrott ekkorát, vagy a Facebook. Tehát nem volt a cégtörténetben olyan szakasz, amikor három éven belül nyolcezerszeresére nő a forgalom, vagy százhatvanezerszeresére. Ilyen állat nincs” – jelentette ki.

Szakonyi Péter, a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány szerkesztője arról beszélt, hogy a 2010 utáni gazdasági modell sokkal professzionálisabban épült fel, mint a korábbi. Egyik forrása ezt úgy jellemezte, „amit a szocik csináltak az elmúlt húsz évben, ők voltak az ipari tanulók, akik most vannak, és fideszesek, ők egyetemi tanárok, professzorok”.

Szakonyi elmondása alapján 2010 és 2014 között a cégfelvásárlások sokszor fenyegetéssel zajlottak. „Odamentek és azt mondták, hogy adod a céget? Nem. Jó, akkor holnap jön a NAV. Az adóhatóság magyarul. És utána adta” – idézte fel a korszakra jellemző módszereket, hozzátéve, hogy volt, aki ebbe bele is halt.

2014 után szerinte finomodott a technika: a politikai kötődésű milliárdosok már piaci ár feletti ajánlatokkal keresték meg a kiszemelt cégek tulajdonosait. Itt már nem a fenyegetés, hanem a belátás működött, hiszen a tulajdonosok tudták, hogy ha nem adják el a cégüket, a piacon ellehetetlenítik őket.

Szakonyi kritizálta az Európai Uniót is, amiért hagyta elterjedni a magántőkealapokat, amelyek szerinte az offshore-nál is jobb lehetőséget biztosítanak a vagyonok elrejtésére. „Az Európai Uniónak pedig egy szava nincs. Pedig itt aztán tényleg mindent el lehet rejteni” – fogalmazott.

A korrupciókutatással foglalkozó Tóth István János szerint a jelenlegi magyarországi rendszer egy kleptokrata modell, amely a bizalomra épül. A kleptokrata vezető, vagyis a politikai hatalom csúcsán álló személy csak a legmegbízhatóbb embereinek ad pozíciót. Ilyen bizalmi viszony volt szerinte Orbán Viktor és Simicska Lajos között, és ilyen van ma is Mészáros Lőrinccel.

Tóth szerint azonban hiba Mészáros Lőrincet valós tulajdonosnak tekinteni. „Én azt gondolom, hogy itt Orbán Viktor vagyonáról van szó, az Orbán családnak a vagyonáról van szó, és az ő meggazdagodásukról kell beszélni.”

„Amikor Mészáros cégekről beszélünk, akkor ez egy hazug valami. A Mészáros egy stróman. Vagy angolul front” – állítja a közgazdász. Úgy véli, az igazság akkor derül majd ki, ha Mészáros valamiért kiesik a rendszerből. „Ezt akkor fogjuk megtudni, amikor Mészáros Lőrinc nem lesz aktív, meghal, vagy beteg lesz, akkor tudjuk majd meg, hogy az a vagyon, ami most elvileg az ő nevén van, az kinek a nevére fog kerülni.” Szerinte épp ez történt Andy Vajna esetében is.

Tóth beszélt a politikai favoritizmus fogalmáról is, amelynek lényege, hogy a közbeszerzéseken nem a minőség vagy az ár dönt, hanem a politikai kapcsolat. Szerinte 13 olyan ember van a NER környékén, akik a közbeszerzéseknek mindössze 3-4 százalékát viszik el, de náluk csapódik le az összes közbeszerzési érték 25 százaléka. „Tehát minden negyedik forintot, amit a magyar állam kiírt, ez több ezermilliárd forint egy évben, azt ezek a cégek nyerték egyedül vagy konzorciumban. Ez egy hatalmas pénz” – mutatott rá.

Neveket is említ, Mészáros Lőrinc mellett például Tiborcz Istvánt és Garancsi Istvánt. „Itt egy rabló állammal állunk szemben. A rabló állam azt jelenti, hogy maga az államot, a kormányzást vezető elit arra használja a hatalmát, hogy kirabolja az országot” - mondja.

Szakonyi Péter szerint Mészáros Lőrinc birodalmának mérete és összetettsége példátlan a magyar gazdaságtörténetben, talán csak Weiss Manfréd egykori cégcsoportjához mérhető, de még az sem volt ekkora.

Szerinte egy 350 cégből álló portfóliót egyetlen ember képtelen átlátni és irányítani. „Mindenki arra kíváncsi, hogy ki van mögötte, milyen agytröszt működik, mert ezt egy ember azért nagyon nehezen tudja irányítani. De eddig minden kísérlet, minden erre irányuló kísérlet zátonyra futott.”

Hozzátette, hogy Mészáros Lőrinc gazdagodásának mértéke elképzelhetetlen lett volna politikai hátszél nélkül. „Azt elképzelhetőnek tartom, hogy bekerült volna a százba. Azt, hogy ilyen mértékű legyen a gazdagodása, hogy az első helyre most már évek óta pályázik, és ezt el is nyeri, azt nem nagyon.”

Tóth István János a film végén a kleptokrata rendszerek nemzetközi jellemzőire tért ki. Szerinte egy ilyen „rablóállamban”, ahol a vezető elit célja az ország kirablása, a kedvezményezettek is tudják, hogy vagyonuk a politikai kapcsolatoktól függ. Ezért arra törekednek, hogy a pénzt kimentsék az országból.

A rendszer abszurditását szerinte az adja, hogy a haveri rendszerekben még maga a kleptokrata vezető sem bízik a joguralomban, épp ezért a lopott vagyont olyan országokba menekíti, ahol működik a jogállam.

A film végén az is kiderül, Mészáros Lőrinc jelenlegi vagyona a Forbes nemzetközi gazdaglistáka szerint 4,9 milliárd dollár, vagyis nagyjából 1700 milliárd forint.

A teljes film

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vox Populi: 106 tiszás, 87 fideszes és 6 Mi Hazánk képviselő jelenleg a legvalószínűbb
Elkészült a legújabb mandátumbecslés, ami teljesen mást mutat, mint a kormányközeli mérések. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint 106 mandátumot szerezhet Magyar Péter pártja.


A Vox Populi 2026-os választási előrejelzését bemutató új oldaláról írt posztot a projekt egyik alkotója. Tóka Gábor bejegyzésében kifejti, hogy az általuk készített modell egyrészt az alapján súlyozza a különböző közvélemény-kutatások adatait, hogy azok mennyire frissek, és mennyire voltak pontosak az adott intézet becslései a megelőző négy országos választás előtt.

Másrészt szerinte figyelembe veszik azt is, ami a mostani helyzet két fő sajátosságának tűnik: a fideszközeli intézetek posztjainak teljes hiteltelenségét és a kormánytól független intézetek valószínűleg nagyobb torzítását az ellenzék javára, mint amit a 2024-es választáson tapasztaltak.

A szerző szerint

„a levélszavazatok nélkül számított szavazatmegoszlásban most kb. 47:41 arányban, tehát hat százalékponttal vezethet a TISZA a Fidesz előtt, a következő országgyűlés legvalószínűbb összetétele pedig 106 tiszás, 87 fideszes és 6 Mi Hazánk képviselő. Ez persze még változhat a következő hetekben, és már pusztán a narancsmentes közvélemény-kutatások múltbeli találati pontossága alapján is érdemes egy elég széles becslési hiba lehetőségét is hozzáképzelni a pillanatnyi becslésekhez.”

Az oldalon számításaik mikéntjét is bemutatja: „Tízezer választási eredményt szimuláltunk. A pöttyök az adott pártnak a szimulált választásokon elért eredményeit mandátumszámban mutatják. Az ábra felett százalékban mutatjuk három fejlemény valószínűségét, tehát hogy milyen gyakran állt elő a szimulációk során az, hogy a párt bejut a parlamentbe, hogy ott abszolút többséget (tehát legalább 100 mandátumot) szerez, és hogy kétharmados többséget (legalább 133 mandátumot) szerez.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint a Fidesz azzal küzd, hogy ezúttal nem kitalált ellenféllel áll szemben
A politológus a Fidesz külpolitikai kampányát elemezte a Törökülés című műsorban. Szerinte a valós, kiszámíthatatlan szereplők, mint Ukrajna, bármikor felülírhatják a kormányzati narratívát.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 14.



A Fidesz azzal küzd, hogy mostani ellenfele nem kitalált, hanem egy valós, kiszámíthatatlan külpolitikai szereplő, ami a korábbiaknál sokkal nagyobb kockázatot jelent a kormánypárt kampányára. Erről beszélt Török Gábor politológus a Törökülés legfrissebb adásában a 24.hu-n.

„Ha nem egy belpolitikai játszótér van, ahol kitalált ellenfelekkel küzdesz, ráadásul a világpolitikának valóban olyan szereplői vannak most, akiknek a döntései nehezen beláthatók előre, akkor egy pillanat alatt rád éghetnek a korábbi mondataid. Szerintem a Fidesz folyamatosan ezzel küzd”

– mondta Török, aki szerint a háború kampánytémává emelése olyan terep, ami felett a kormánypártnak kevesebb a kontrollja. Példaként a Barátság kőolajvezeték körüli bizonytalanságot említette, ahol a döntés az ukránok kezében van.

A politológus szerint a politikai versenyt a Tisza Párt megjelenése is átformálta, amely megváltoztatta a korábbi erőviszonyokat. „Szerintem ebben a nagyjából két évben, amióta a Tisza Párt jelen van a magyar politikában, azt tapasztaljuk, hogy sok mindent el tudott tüntetni abból, ami a Fidesz versenyelőnye volt korábban. Tehát legalább most, a kampány vége felé azt lehet érezni, hogy jó válaszokat adnak a saját politikai érdekeik alapján, jó gombokat nyomogatnak – át van gondolva a mondanivaló. Valamint a politikai munkában beletesznek mindent, amit egy választási kampányban bele kell tenni” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy az utóbbi egy év botrányai miért nem hoztak trendfordulót, Török Gábor a társadalom fokozódó polarizáltságát emelte ki. Szerinte ma már a különböző politikai táborok szavazói párhuzamos valóságokban élnek, és az információkat eleve értelmezésekbe és narratívákba csomagolva, „gondolatmankókkal” kapják meg. Úgy látja, nincs olyan ügy, ami kirángatná az embereket a saját buborékjukból.

Példaként említette, hogy ha Magyar Péterről megjelenne egy kompromittáló videó, a tiszás szavazók előre tudnák, hogy „azt az oroszok csinálták, vagy a mesterséges intelligencia”.

A Fidesz ukránellenes narratívája azután erősödött fel, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 5-én élesen bírálta Orbán Viktort az uniós hitel blokkolása miatt; a nyilatkozatot a magyar sajtó egy része fenyegetésként értelmezte. Ezzel párhuzamosan feszültséget okoz, hogy a Barátság kőolajvezeték déli ágán január 27-én egy orosz dróntámadás után leállt a szállítás, és bár a vezetéket megjavították, a tranzit azóta sem indult újra. A magyar kormány politikai célú visszatartással vádolja Kijevet, míg Ukrajna az orosz támadások következményeiről beszél. Az ügyre Magyar Péter is reagált, aki a vezeték újraindítását sürgetve közös helyszíni bejárást javasolt Orbán Viktornak.

Török Gábor szerint bár a Fideszben gondolhatták, hogy jól sikerült kiprovokálni Zelenszkij mondatait, a helyzet kiszámíthatatlansága miatt nem biztos, hogy ez hosszú távon hasznot hoz. Mivel naponta érkezhet egy újabb nyilatkozat, a kormánypártnak sokkal nehezebb előre kalkulálnia, melyik mondatra lehet építkezni, és melyik válik terhessé. Ez éles ellentétben áll a korábbi kampányokkal – a rezsicsökkentés, a migráció, a Soros Györggyel vagy Brüsszellel vívott harc –, amelyek sokkal kezelhetőbbek voltak, hiszen azokban az ellenfelek Török szerint teljesen más jellegűek voltak, mint most Ukrajna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Trump emeli a tétet: Amerika bombázta Kharg szigetét, az iráni olajinfrastruktúra szívét, a Forradalmi Gárda máris fenyegetőzik
Az amerikaiak azt állítják, csak a katonai infrastruktúrát támadták, de az olajpiac így is idegesen reagált, a Forradalmi Gárda pedig közölte, ha az olajipari létesítményeket is támadás érti, hamuvá változtatják az összes energetikai infrastruktúrát a térségben, amihez Amerikának köze van.


Donald Trump péntek este bejelentette, hogy az Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre Irán legfontosabb olajterminálja, a Kharg sziget ellen, egyúttal megfenyegette Teheránt: ha beavatkozik a Hormuzi-szoros hajóforgalmába, az olajinfrastruktúrát is célba veheti.

Trump a Truth Social nevű közösségi oldalán azt közölte, hogy „a Közel-Kelet történetének egyik legerőteljesebb bombatámadása során teljesen megsemmisítettek minden katonai célpontot Irán koronagyémántjában, a Kharg szigeten.” Hozzátette, méltányosságból úgy döntött, hogy nem törli el a sziget olaj-infrastruktúráját. „Ha azonban Irán vagy bárki más akadályozza a szabad és biztonságos áthaladást a Hormuzi-szoroson, azonnal felülvizsgálom ezt a döntést” - fenyegetőzött.

A pénteki amerikai csapások után az iráni olajügyi minisztérium egy magas rangú, névtelenséget kérő tisztviselője a New York Times-nak azt mondta, a finomítók dolgozói csaknem két órán át tartó, megállás nélküli robbanásokról számoltak be, amelyek úgy rázták a szigetet, mint egy földrengés. A tisztviselő szerint „a támadások hatalmasak és pusztítóak voltak”.

A Perzsa-öbölben, az iráni partoktól 32 kilométerre fekvő Kharg sziget Irán olajexportjának szíve, a kivitel nagyjából 90 százaléka az itteni létesítményeken keresztül bonyolódik.

A szigeten egy leszállópálya és számos rakodó terminál is található, a védelmét pedig a környező szigeteken és a szárazföldön kiépített katonai infrastruktúra biztosítja.

Irán az 1960-as évek óta nagymértékben támaszkodik a Kharg-szigetre a tengeri olajexportban, ahol tárolókapacitások és Irán legnagyobb olaj- és gázmezőihez kapcsolódó vezetékek is találhatók. A szigetet körülvevő mély vizek megadják a szükséges merülési mélységet, hogy a nagy olajszállító tankerek kiköthessenek, ellentétben Irán Perzsa-öböl menti partvidékének sekélyebb szakaszaival. Az elmúlt években a terminálnál egyszerre akár tíz szuper­tankert is tölthettek.

A szigeten három fő energetikai infrastruktúra-létesítmény működik, köztük a Falat Iran Oil Company, amely napi 500 000 hordó nyersolajat termel, és az ország négy fő olajfinomítója közül a legnagyobbat birtokolja. A szigeten található a Kharg Petrochemical Company is, valamint egy jelentős létesítmény az olaj és a cseppfolyósított földgáz tárolására és szállítására.

Az innen induló olaj fő felvevője eddig Kína volt, amely a nyugati szankciókat megkerülő „árnyékflotta” tankerein keresztül jutott hozzá az iráni kőolajhoz.

A Kínába irányuló olajexport Irán gazdaságának mintegy 6 százalékát adta, és nagyjából a kormányzati kiadások felét fedezték belőle, miközben Irán Kína olajimportjának körülbelül 13 százalékát biztosította.

Legutóbb az 1980-as években, az iráni–iraki háború idején érte jelentős támadás a szigetet. A Szaddám Huszein irányítása alatt álló iraki hadsereg akkor súlyos bombázásokat hajtott végre a sziget olajipari infrastruktúrája ellen, kiterjedt károkat okozva, de Irán képes volt újjáépíteni a létesítményeket. Az infrastruktúra az elmúlt években is folyamatosan bővült, tavaly például kétmillió hordóval növelték a tárolókapacitást.

A mostani akció egy amerikai katonai tisztviselő szerint katonai célpontokat vett célba; olyan rakétaindító-állásokat és más eszközöket, amelyeket a Hormuzi-szorosban, az öböl másik végén fekvő nemzetközi hajózási útvonalak elzárására használtak. A tisztviselő szerint a légicsapások elkerülték az olajipari infrastruktúrát.

Michael Rubin, az American Enterprise Institute vezető munkatársa a Washington Postnak ugyanakkor azt mondta,

a bombázás „megteremti a feltételeket a sziget elfoglalásához”, amennyiben az elnök erre parancsot ad.

A szakértő úgy véli, a felkészülés részeként az amerikai erők csapást mérhetnek az Irán által „láthatatlan mólóknak” nevezett állásokra is, ahonnan az iráni haditengerészet gyorsnaszádokat indíthat a kereskedelmi hajók zaklatására.

Ezzel párhuzamosan a japán Okinawáról a Közel-Keletre indul a tengerészgyalogság egy légi-földi harci köteléke. KA The Wall Street Journal értesülései szerint a több mint 2200 tengerészgyalogost és 2000 haditengerészt számláló egység az USS Tripoli és két másik hadihajó fedélzetén érkezik a térségbe. Kétéltű partraszálló járműveket, helikoptereket, F-35-ös vadászgépeket is hoznak, valamint az egység része egy 800 fős lövészzászlóalj. Nem világos, hogy a telepítésnek van-e közvetlen köze a Kharg szigetén történtekhez.

Egy iráni olajiprai szakértő szerint „egy, a Kharg-sziget olaj- és gázinfrastruktúrája elleni támadás azonnal leállítaná Irán olajexportjának jelentős részét”. Nem véletlen, hogy a Forradalmi Gárda élesen reagált. Azzal fenyegetőznek, ha az Egyesült Államok beváltja fenyegetését, és megtámadja az energia- és olajipari infrastruktúrát, Irán válaszul azonnal megtámadja „a régió olajtársaságainak összes olaj-, energia- és gazdasági infrastruktúráját, amelyekben van amerikai tulajdon vagy együttműködnek Amerikával.„Hamuhalommá változtatjuk őket” - írták.

A támadás híre azonnal pánikot keltett a globális piacokon.

A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára már a hét elején, a feszültség fokozódásakor átlépte a 100 dolláros lélektani határt, a pénteki csapás után pedig napközben 119,5 dollárig is felkúszott.

A globális energiapiacokat már így is megrázta, hogy a Hormuzi-szoroson, a világ legfontosabb olajszállítási útvonalán a forgalom a konfliktus kezdete óta gyakorlatilag leállt. Ezen a keskeny tengeri útvonalon halad át ugyanis a világ tengeri olajkereskedelmének mintegy negyede, naponta közel 20 millió hordónyi nyersolaj.

Elemzők szerint a piac egy 14 dolláros geopolitikai kockázati felárat épített be az árakba, ami egy tartós Hormuz-leállás esetén további 10-15 dollárral emelkedhet.

A fizikai ellátás mellett a hajózási és biztosítási piac is összeomlott. A világ legnagyobb hajóbiztosító klubjai, köztük a Gard és a Skuld, március elején felmondták a Perzsa-öböl térségére vonatkozó háborús kockázati fedezeteket. Bár új, lényegesen magasabb díjakkal lehet biztosítást kötni, a díjak emelkedése és a közvetlen veszély miatt a hajózási társaságok többsége elkerüli a térséget. Érdekes módon a műholdas adatok szerint a légicsapások előtti napokban Kharg szigetérőlmég indultak óriástankerek, ami arra utal, hogy az iráni export nem állt le teljesen, de a helyzet rendkívül törékeny.

A Nemzetközi Energiaügynökség válaszul rendkívüli lépésre szánta el magát: a tagországok összesen 400 millió hordó kőolajat szabadítanak fel stratégiai készleteikből, az amerikai kormányzat pedig a piac stabilizálása érdekében ideiglenesen feloldotta az orosz olajszállításokra vonatkozó szankciók egy részét, de

az árak továbbra is nőnek.

Trump pénteken azt állította, hogy az árak a konfliktus végével csökkenni fognak. „Nos, úgy gondolom, amint ez véget ér, az üzemanyagárak – mindennel együtt – zuhanni fognak” – jósolta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk