prcikk: „Nem tényező a korkülönbség” – Hogyan lehet boldog párkapcsolat egy 25 éves férfi és egy 52 éves nő között? | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

„Nem tényező a korkülönbség” – Hogyan lehet boldog párkapcsolat egy 25 éves férfi és egy 52 éves nő között?

Ádám és Dina példája megmutatja, hogy a kor tényleg csak egy (esetükben két) szám, ami semmit nem jelent, ha igazán szeretik egymást. Most a Szeretlek Magyarország olvasóit is beavatják a „titkukba”.


Az utóbbi időben sok olyan kapcsolatról olvasni, ahol a nő idősebb, mint a férfi. Ismert és átlagemberek között is egyre gyakoribbnak tűnik a jelenség, olyannyira, hogy már pszichológusok is vizsgálják az okokat.

Dina és Ádám két éve vannak együtt. Szerelem volt első látásra: társkereső applikáció, hosszú telefonbeszélgetés, személyes találkozó, együtt alvás, kapcsolat. Mondhatni a legtipikusabb 21. századi párkapcsolat hagyományos forgatókönyve. Ami különlegessé teszi, az a bűvös 27 év. Nem ennyi idősek, hanem ennyi a kettejük közötti korkülönbség. Beszélgetve velük egyébként ez az utolsó dolog, amit gondolnék róluk.

Ádám 25 éves, Dina 52.

Okoz-e ez bármilyen fennakadást a mindennapjaikban, családi vagy baráti körükben, szűkebb-tágabb környezetükben? Nehezíti-e ez a rövidebb-hosszabb távú tervezést, áthidalható-e az életkorból adódó kulturális különbség, vagy épp hiányzik-e a közös, generációs élmény? Ezekről beszélgettünk velük.

– Természetesen itt vannak a saját kérdéseim, amikkel készültem, de nem bírom megállni, hogy ne azzal kezdjek: mik szoktak lenni az első kérdések, amikor valaki megtudja a köztetek lévő korkülönbséget?

Dina: Más, ha élőben, és más ha online, például TikTok-live-ban találkoznak velünk. Élőben jóformán senki nem szól hozzá semmit, se ismerősök, se barátok, se idegenek. Persze elmondjuk a helyzetet, de ezzel vége is. 2021 végén volt egy súlyos betegségem, a semmiből jött egy hasnyálmirigy-gyulladásom, 2 és fél hónapig kórházban voltam. Covid is volt akkor, és egyedül Ádi jöhetett be látogatni. Néhány kórteremtársammal összebarátkoztam, és ők rákérdeztek, hogy a fiam-e.

De mikor elmondtam, hogy a párom, az ő reakciójuk is az volt, hogy nincs ezzel semmi gond. És másoktól is mindig ezt kapjuk vissza.

És online mi a helyzet?

Ádám: „Te anyukáddal live-ozol?” „Hány év a korkülönbség?” „Ti tényleg együtt vagytok?” „És mióta?” Illetve „terveztek-e gyereket?” – ez az, amit már kicsit unok. Először azt szokták kérdezni, hogy akarunk-e közösen, és miután elmondjuk, hogy nem, külön rákérdeznek, hogy na, és én akarok-e.

– Az azért szerintem is érdekes, hogy mióta vagytok együtt, és hol, hogyan történt a megismerkedés...

Ádám: Most márciusban volt két éve, hogy megismerkedtünk a Tinderen.

Dina: Azt sem szoktuk titkolni, hogy ez kalandnak indult. Érett, intelligens, józan nőnek tartom magam, de mindig is jobban vonzódtam a fiatalabb korosztályhoz. Általában véve is fiatalosabb, életvidámabb, optimistább voltam, mint a negyvenes-ötvenes kortársaim, akik sokszor tele vannak terhekkel, cipelik a „puttonyukat” az élet nagy súlyaival, én pedig ezzel nem azonosultam. Már fiatalabb koromban is fiatalabb fiúk tetszettek. Így a tinderes korhatárom is elég tág volt, és nem is vártam volna soha, hogy ha egy fiatalabb sráccal matchelünk, abból valami komoly legyen.

Ádám: Én pedig akkor jöttem ki egy komoly kapcsolatból, diploma előtt voltam, akkor kezdtem dolgozni, ennek okán sem akartam semmi komolyat. Egy kapcsolat volt az utolsó, ami hiányzott az életemből, ráadásul az előzőek nem is voltak feltétlenül jók. De ez abszolút megváltozott! Dinával először írásban kezdtünk beszélgetni, aztán telefonon csevegtünk 6-7 órát. Már ekkor megbeszéltük, hogy hétfőn találkozunk. Az érdekes szituáció volt, mert pont nőnap volt, feljöttem vidékről vonattal, és sehol nem kaptam virágot, így az aluljáróban vettem egy szál tulipánt.

Dina: Előtte az egész hétvégét végigkommunikáltuk, és azonnal egy hullámhosszra kerültünk, én pedig már alig vártam a hétfőt, amikor találkozunk...

@dina_es_adam Olcsóbb a keksz, mint egy autó, nem? ? #parkapcsolatidolgok #relationshipthings #hungariancouple #magyarpar #tiktokpar #tiktokcouple @D_i_n_a @pakaiadam ? ♬ Famous piano songs for comedy and cooking programs - moshimo sound design

– Akkor ha jól értem, ez szerelem volt, nemcsak első látásra, de első hallásra, sőt első csetelésre is.

Dina: Eléggé, igen! Vagy ha nem is azonnal szerelem, az mindenképpen lenyűgöző volt, hogy felhívtuk egymást, és hajnali ötig nem tettük le a telefont! Aztán ez élőben is folytatódott, mert pont olyanok voltunk, amit elképzelt a másik, és a kémia is azonnal megvolt.

Ádám: Aztán ha akartam volna sem tudtam volna hazamenni, mert a Covid is összekötött minket...

Dina: Valóban. Meló után Ádám odajött a munkahelyemre, azután hozzám mentünk, és mivel nemsokára nyolc óra volt, muszáj volt ott aludnia. Itt egyébként még mindig a „kaland” szakaszban tartottunk, de hamarosan mondta Ádi, hogy szeretné, ha többször is találkoznánk.

– Azt mondjátok, hogy a környezetetekben mindenki gyorsan elfogadja a kapcsolatotokat. De mi a helyzet veletek? Nektek egy pillanatig sem volt szokatlan az érzés egy ekkora korkülönbségű emberrel?

Ádám: Azt hiszem, nem. Egy dolog volt érdekes. Amikor kinyílt az ország a Covid után, először jöttünk be a Deák térre, és akkora tömeg volt, amit előtte még életemben nem láttam. Ott én, bevallom, kicsit zavarban voltam. Egyáltalán nem azért, mert szégyelltem volna Dinát, de akkor, kézen fogva sétálva tudatosult bennem, hogy ez ilyen szinten komoly. De ezt még ugyanaznap meg is beszéltük, és ezután soha többé nem okozott gondot.

Dina: Na de kinek az ötlete volt, hogy ez legyen komoly?

Ádám: Hát, ezt én akartam komolyabbá tenni...

Dina: Ezt azért hangsúlyozzuk ki! (nevet) Én még napokig, hetekig mondtam, hogy ez őrültség, és úgysem lesz ebből semmi, hisz más életszakaszban is vagyunk stb. De őt ez nem érdekelte, azt mondta, ne foglalkozzunk vele.

Én érett nőként nem kezdeményeztem volna, de miután ilyen jól éreztük magunkat, nem okozott gondot komolyan venni.

Nálam egyébként ott dőlt el sok minden, amikor 9 hónappal a megismerkedésünk után a súlyos betegségemmel kórházba kerültem, és 75 napot töltöttem benn, közte a karácsonyt és újév napját is. Ekkor ugyan maximálisan együtt voltunk már, de a második héten megmondtam Ádámnak, hogy 23 évesen nem muszáj végigcsinálnia ezt egy 50 éves nővel. Mert neki nem feltétlenül az a dolga, hogy minden nap bejárjon a kórházba, és lényegében kézben tartsa az életem.

De kitartottunk egymás mellett, és ez nagyon fontos mérföldköve volt a kapcsolatnak.

Ádám: Ugyanakkor nagyon fontos szempont: hogy én sosem éreztem Dinát annyi idősnek, amennyi valójában. Még csak négy hónapja voltunk együtt júliusban – a Covid is tombolt – amikor már elhatároztuk, hogy amint lehet, elmegyünk Szerbiába az Exit Fesztiválra bulizni. Én addig soha életemben nem csináltam ennyire spontán dolgot, de akkor fogtuk magunkat, és kivezettünk. Aztán '22-ben is voltunk a Balaton Soundon, idén is tervezzük, szóval nem érezhető a korkülönbség, mert ugyanannyira vágyunk bulizni, ugyanolyan zenéket hallgatunk... Nekem a közeli barátaim közül is maximum egy van, akivel annyira passzol az ízlésem, mint Dinával. Mondhatnám, hogy furcsa volt, hogy van köztünk 27 év, és ugyanazokat a dolgokat szeretjük, de bennem ez nem is így fogalmazódott meg.

Nem is volt tényező a korkülönbség, csak a felismerés, hogy úristen, valakivel ennyire passzolok.

Voltak nekem korombeli párkapcsolataim, de sokakkal a randiig sem jutottunk el, mert olyan különbözőek voltunk – hiába voltunk egy korosztály.

– Akkor viszont ez egy nagy szerencsének és egy komoly közös nevezőnek tűnik: Dina sokkal jobban megérteti magát a fiatalabb generációval, míg, ha jól értem, Ádám pedig inkább az idősebbekkel, tapasztaltabb emberekkel jön ki jól.

Ádám: Nálam nem szűkül ez le ennyire, én mindenkivel jól ki tudok jönni. Ez talán oda vezethető vissza, hogy én a szüleim egyedüli és viszonylag kései gyereke vagyok. Ha társaságba mentünk, többnyire az ő baráti körük volt ott, kevesebb gyerek, én pedig körbe voltam véve tőlem jóval idősebb emberekkel, és ez hathatott a gondolkodásmódomra, jobban megértem magam az idősebbekkel. De mára persze a barátaim 99 százaléka velem egyidős vagy fiatalabb nálam.

– Egy kapcsolatba mindenki „viszi” a saját barátait. Nálatok nem okozott gondot, hogy a baráti körök között egy generációnyi különbség van?

Dina: Sokszor megyünk úgy bulizni, hogy a legjobb barátnőm is velünk jön, vagy éppen Ádám barátai tartanak velünk, és tök jól megvagyunk egymással. Úgy szeretnek engem a srácok...

Ádám: Engem meg a te barátnőid...

Dina: Igen, a barátnőim imádják! Amit Ádám tanúsított a kórházi idők alatt, arra a nővérem azt mondta, hogy „ha valaha szakítotok is, ő biztosan a fogadott fiam lesz”.

Ádám: Az első évben úgy mentünk el a Balatonra, hogy mi ketten voltunk, és jött velünk Dina legjobb barátnője is, egy szobában is aludtunk. Tavaly pedig egy kb. 20 négyzetméteres szobában volt a szállásunk a Balaton Soundon, ahol a lábunknál alig volt már hely, ott pedig a legjobb barátom volt velünk egy szobában, és ebben a felállásban elmentünk a Strand Fesztiválra is – tökéletes összhangban.

Dina: Nyilván azért lehet ez, mert én valóban lazább vagyok, jól el lehet velem beszélgetni, és azt hiszem, egyáltalán nem érezni a korkülönbséget.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Ádám Pakai (@pakaiadam) által megosztott bejegyzés

– Amikor te, Ádám, eljutottál odáig, hogy elmondd a szüleidnek, hogy van valakid, semmilyen meglepődést nem okozott?

Ádám: Anyukám Dinánál idősebb, de nagyon fiatalos felfogású ő is. És abszolút nem érdekelte, hogy köztünk mekkora a korkülönbség.

Dina: Nagyon szeretjük egymást, és nagyon jó barátnők is vagyunk. Hála istennek, nem az a típusú nő, aki úgy van vele, hogy „úristen, mi lesz, ha nem lesz unokám!” Mostanában hónapok óta mondja, hogy „Dincsi, én úgy örülök, hogy nem egy huszonéves kiscsajjal van Ádi, hanem veled!” Ez annyira jól esik!

Ádám: Ezt nyilván azért is mondja, mert tényleg szeret. Nekem volt olyan barátnőm, aki csak egy évvel volt nálam idősebb, de anya látta, hogy abban a kapcsolatban nem volt minden harmonikus, nem is feltétlenül illett hozzám annyira.

Dina: Egy anya természetesen akkor boldog, ha látja, hogy a fia is boldog. Mivel látja, hogy Ádi tök happy, teljesen kiegyensúlyozott, ezért szeret engem is. Meg persze jól ki is jövünk, nagyon sokat nevetünk együtt.

– A minap velem egykorú barátnőmmel valahogy megtaláltuk a YouTube-on gyerekkorunk nagy rajzfilmslágereit, és elkezdtünk nosztalgiázni a közös (bár persze térben távoli) fiatalkorról, generációs élményekről. Ilyen korkülönbség mellett a ti kapcsolatotokból nem hiányzik ez?

Dina: Számomra ez megdöbbentő, de Ádám rengeteg mindent tud, ami az én fiatalkoromban – akár születése előtt – volt, pont anyukája és apukája miatt. Főleg zenében nyilvánul ez meg, olyan együtteseket is hallgat, mint például a Neoton...

Ádám: Együtt megyünk techno-buliba és együtt megyünk retróbuliba is... (Nevetnek.)

Dina: De ugyanez igaz mesékre, mozifilmekre is. Olyan tehát nincs, hogy valamit a generációs különbség miatt ne értenénk meg. Az is érdekes, hogy olyan dolgokra emlékszik vissza, amit én a fiatalabb generációval éltem át. Ádám kedveli akár a High School Musicalt, akár a Star Wars-t – én meg ezt a „másik oldalról” ismertem.

– Ha jól értem, Dina, akkor Ádám korosztályának bulizenéi nem állnak annyira távol tőled.

Dina: Hát, hamarabb jártam ilyen buliba, mint ő, tulajdonképpen én vittem el. (Nevet.) Diákkorom után középkorú nőként is elkezdtem eljárogatni a barátnőimmel, akkor fedeztem fel magamnak az elektronikus zenei bulikat. Te ilyenekre nem nagyon jártál...

Ádám: Én fesztiválokra jártam inkább. Néha egyetemi bulikra is, de hétvégente általában hazamentem, vidéken pedig nem voltak annyira szórakozóhelyek.

Dina: Ez tehát jól jött ki, hogy én vittem el ezekbe a bulikba a barátnőmmel, akivel egyidősek vagyunk.

@dina_es_adam Kinek ismerős? ?? #parkapcsolatidolgok #nőkvsférfiak #magyarpar #tiktokpar @D_i_n_a @pakaiadam ? ♬ France Accordion Swing - MIZUSATO Masaki

– Egy kapcsolatban óhatatlanul változunk valamennyire, hatással vagyunk egymás személyiségére. Volt olyan, amit ti a kettőtök változásában a köztetek lévő korkülönbség számlájára írtok? Van olyan speciális dolog, amit egy 27 évvel idősebb/fiatalabb embertől tudtok tanulni?

Ádám: Nem akarom, hogy az a kép alakuljon ki rólam, hogy „koravén” lettem volna, ne éltem volna a fiatalok átlagosnak mondható életét. Dina inkább „belevitt” olyan dolgokba, amik addig kimaradtak. Én 2018-ban jöttem fel vidékről Budapestre, de egyetemistaként örültem, ha arra volt pénzem, hogy a hetet túléljem.

Dina: Így leginkább a városi élet pörgését tudtam valamelyest megismertetni Ádámmal.

Ádám: Amit talán a korkülönbség és a tapasztalat hozományának mondhatok, az a vezetés. Én 2020 augusztusában tettem le a jogsit, majd '21 márciusában jöttünk össze. Addig szépen elvezetgettem a 3000 fős falumban és a 30 ezres Jászberényben, és azt gondoltam, sosem fogok kocsiba ülni Pesten. De Dina elhatározta, hogy ezt a tartást kiöli belőlem, én pedig, mint egy autós oktatóhoz, beültem mellé tanulni a 15. kerületben – rá fél évre meg már rutinosan vezettem a 6. kerület szűk utcáin.

Dina: Ezzel, úgy érzem, egy biztonsági érzetet és önbizalmat adtam neki, ami nekem nyilván a tapasztalatomból adódott.

Ádám: De Dina nagyon sok olyan dolgot is tanított, ami a munkájából jött, a számlázás rejtelmeit például. Az élettapasztalatából adódóan tanultam sokat, és szerintem mind a ketten formálódtunk is egymás mellett.

Dina: Ádám pedig nekem a türelmet tanította meg. Igaz, ez nem a korából, hanem inkább a természetéből fakad. Ő nagyon békés, szeretetteljes és nyugodt, és mellette én is sokkal inkább azzá váltam.

Ádám: Emellett Dina nagyon nyitott és kíváncsi típus. Én nagyon szeretek fényképezni, múltkor elmentünk közösen fotózni, és nagyon sok mindent kérdezett róla, amit meg tudtam neki tanítani. Ugyanígy meg tudom mutatni neki a TikTok-videók rejtelmeit, az Insta-posztolás apróbb titkait. Amit egy bizonyos szinten persze ismert, hisz mindkét platformot használta, de tudtam újat mutatni. Ugyanakkor fontos volt, hogy ezekre mind nagyon nyitott volt. És ezeken kívül is tudnánk sorolni egy csomó mindent, amit egymás révén tanultunk meg.

- Ha szabad egy érzékenyebb kérdéssel folytatni: beszélgettek néha a közép- és hosszabb távú jövőről?

Ádám: Ezt sokszor megkérdezik tőlünk: mi lesz akkor, ha eltelik mondjuk húsz év? Erre van egy mottóm, amit Avicii egyik számából kölcsönöztem: „Úgy éld az életed, hogy legyen mire emlékezned!” Falun, egy kisebb közegben felnőve mindig azt éreztem, hogy kicsit burokban vagyok, és nem tudtam hibákat elkövetni. Ha ne adj' isten ez a kapcsolat véget ér egyszer, akkor is tanultam belőle. Másrészt ha együtt lennék egy korombeli lánnyal, és tervezgetnénk a jövőt, akkor sem garantálná semmi, hogy mondjuk valamelyikünket nem üti el egy busz.

Nem tudom, mi lesz húsz év múlva, de egy 25 éves lány mellett sem tudnám.

Dina: Ez nagyon érdekes Ádámtól, nekem sokáig tartott megszokni, hogy ő ennyire elfogadja a helyzetet, és nem izgul azon, hogy mi lesz a jövőben. Elfogadja azt, hogy nem feltétlenül ugyanazon a szakaszon vagyunk az életünk útján. Az fontos, hogy mi alapvetően örökre gondolkodunk, amíg csak együtt lehetünk.

Azzal tisztában vagyok, hogy egy igazi akadálya lehetne a kapcsolatunknak: ha ő családot szeretne. Lehet, hogy 30 évesen jön neki egy ilyen érzés, ezt nem lehet tudni előre. Megbeszéltük, hogy ha ilyen lesz, akkor szól nekem, és én tudomásul veszem. Ahogy most ismerem, szerintem nem lesz ilyen, de ha mégis, azt el kell fogadnom, és már most tudom, hogy ezzel számolnom kell akár 60 vagy 65 évesen. Tudom, hogy én is más voltam 20-25 évvel ezelőtt, és fontos az is, hogy ma már leginkább megélni szeretem a pillanatot – nem kis részben azért mert egy éve egy hajszál választott el attól, hogy ma ne legyek itt.

Ádám: De az is előfordulhat, hogy te cserélsz majd le egy fiatalabbra, én is idősödöm azért, leszek negyven is egyszer, az meg már nagyon sok... (Nevetnek.)

– Minden mondatotokon átüt, hogy nagyon nyitottak vagytok. Egy-két közös kedvencet fel tudtok sorolni, akár filmben, zenében? Valamit, ami teljesen jól áthidal 27 év korkülönbséget is.

Ádám: Sok zene van, amiről a korkülönbség ellenére mindkettőnknek vannak jó emlékeik, a kocsiban is sűrűn hallgatjuk azokat. Ilyen például a Roses, vagy elektronikus zenében Robin Schultz vagy Nigel Stately.

@dina_es_adam 5 dolog, amitől falra mászok Ádámtól?De a legjobb, hogy napokig kellett ezeket írni, mert szerencsére nem sok ilyen van?? #couple #tiktokcouple #5dolog #tiktokpar #magyarpar ♬ Famous piano songs for comedy and cooking programs - moshimo sound design

– Nem szeretném megtörni ezt a nyilvánvaló harmóniát, de van azért olyan kedvenc is, ami nem közös, sőt az egyikőtök mondjuk kifejezetten utálja, míg a másikotok rajong érte?

Dina: Ha felállítunk két végletet zenében, Ádi el tud menni akár a mulatósig is, ahová én nem. Én viszont az erősebb techno felé, amit már Ádám nem szeret annyira. Vagy például én már halálra unom a retró zenéket, amik ugye nekem a fiatalkorom slágerei, míg Ádám nagyon szereti őket. De szerencsére a két végpont között elég széles sávban találkozik az ízlésünk.

Ádám: Sorozatban Dina jobban szereti a „csajosabb”, Szex és New York típusú sorozatokat, én viszont imádom a démonos horrorokat, amitől viszont Dina kivan.

Dina: De itt is erősebb a közös pont, mondjuk a Jóbarátok, vagy az Így jártam anyátokkal, amit pont Ádi ismertetett meg velem.

– Biztos nem kevesen vannak, akik azt gondolják (vagy eddig az interjúig azt gondolták), hogy 27 év korkülönbséggel nehezen működik egy párkapcsolat, de a jelek szerint ez egyáltalán nem így van. Van valami, amit szerintetek meg tudtok osztani a jó kapcsolat „titkáról”, ami az elsőre nehezítőnek tűnő tényező ellenére is remekül működik?

Ádám: Van az a mondás, hogy az ellentétek vonzzák egymást. Arra már rájöttünk, hogy ez nagyon nem igaz. Egy darabig izgalmas tud lenni egy olyan kapcsolat, de nem hosszú távon.

Dina: Én több mint 50 év alatt Ádámon kívül még sosem éltem át senkivel azt, hogy valamiről pont ugyanazt gondolom, pont ugyanazt akartam mondani, ugyanaz a kedvencem, ugyanazt szeretem... Gyakran panaszkodtam, hogy miért van ez a nagy korkülönbség köztünk, miért nem születtél te hamarabb, és Ádámnak van erre egy nagyon jó mondása. Ő azt mondta egyszer:

„azért, mert Isten először megteremtett téged, és utána rögtön engem akart, csak kiment egy cigire, és hát nála más az időszámítás, és véletlenül eltelt közben 27 év”.

Ugyan én vagyok csak hívő, Ádám nem, de ebben valahogy mind a ketten hiszünk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Ha a Fidesz csalni próbál, akkor itt kő kövön nem fog maradni, az biztos” – Mit gondolnak a Tisza-szimpatizánsok a választás előtt?
Elkísértük Magyar Pétert a kampány utolsó hetének első állomásaira, és a Tisza-szimpatizánsait arról kérdeztük, mire számítanak a vasárnapi választáson.
F. O. / Fotó: SZMO - szmo.hu
2026. április 08.



Magyar Péter országjárásának utolsó állomásain kiderült, az emberek többsége nemcsak sima Tisza-győzelmet vár, egyre többen bíznak a kétharmadban is.

„Száz százalék, hogy a Tisza kétharmaddal nyer” - jelentette ki az egyik szimpatizáns.

Az optimizmust az országos elégedetlenséggel magyarázták. „Szétrabolták az országot” – fogalmazott az egyik megszólaló, aki szerint az egészségügy romokban van, a kormány pedig csak a felvett hitelekből osztogat.

Ez a közhangulat egybevágott a választás előtti utolsó közvélemény-kutatásokkal is. A Medián friss mandátumbecslése például a Tisza Párt számára akár a kétharmados győzelmet is lehetségesnek tartotta, míg az Iránytű Intézet felmérése egyértelmű kormányváltó hangulatot és Tisza-előnyt mutatott ki a biztos szavazók körében.

A Fidesz a kampányhajrában nemzetközi segítséggel is próbált mozgósítani. Amikor a riportban az amerikai alelnök, J. D. Vance budapesti látogatásáról kérdeztük az embereket, a legtöbben szkeptikusan reagáltak.

„Szerintem ezen a süllyedő hajón már nem nagyon tudnak segíteni”

– mondta egyikük, van, aki pedig úgy látja, „aki a Tisza mellett döntött, az már így marad”.

Arról is megkérdeztük az embereket, mit várnak a választás utánra, ha a Fidesz veszít. A válaszolók többsége békés hatalomátadásra számít. Van, aki szerint egy ennyi ideje kormányzó párttól elvárható, hogy a vereséget is el tudja viselni, más úgy fogalmazott, bízik benne, hogy Orbán Viktor „megembereli magát, és át fogja adni a hatalmat”. A legkeményebb álláspontot egy férfi fogalmazta meg, aki szerint

„ha a Fidesz csalni próbál, „akkor itt kő kövön nem fog maradni, az biztos. Akkor én is ott leszek Pesten.”

A teljes riport


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Telkes András: Közeledünk a törésponthoz és Orbánék már nem tudnak visszafordulni, ezért léptek a nyugati titkosszolgálatok
Példátlan dolog, hogy egy EU-s külügyminiszter rendszeresen tájékoztasson egy ellenséges hatalmat - mondja az információs Hivatal volt főigazgató-helyettese. A nyugati szövetségesek szerinte felmérték, hogy az Orbán-rendszer már képtelen konszolidálódni.


Titkosszolgálati akciók terepévé vált a magyar választási kampány. Először arról érkeztek hírek, hogy az oroszok készülnek a választás befolyásolására, most pedig egymás után jelennek meg magyar kormányzati szereplők lehallgatott beszélgetései. Ezekből az a kép rajzolódik ki, hogy Orbán Viktor és Szijjártó Péter rendkívül szívélyes viszonyt ápol az orosz vezetőkkel. Orbán Viktor például a barátjának nevezi Putyint, és egy kisegérhez hasonlítja Magyarországot, amely felajánlja segítségét az orosz oroszlánnak. A magyar külügyminiszter pedig nemcsak tájékoztatja Lavrovot arról, mi hangzott el az Unió külügyi tanácsainak bizonyos ülésein, de egy dokumentum megszerzésében is segítséget ígér.

Mennyire szokatlan, hogy ilyen hangnemben beszélnek a nem nyilvános csatornákon egy uniós tagállam vezetői az oroszokkal? Átlépheti-e ez a törvényesség határát? És mennyire gyakori, hogy nyugati titkosszolgálatok indítsanak ennyire nyilvánvaló ellenakciót? Erről beszélgettünk Telkes Andrással, az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettesével.

— Ez már a sokadik kiszivárogtatás. Mi történik?

— Ez a Washington Post cikkével kezdődött, ahol megszellőztették a miniszterelnök elleni lehetséges önmerényletet. Ezzel egy időben jött a VSquare-en az első lehallgatott beszélgetés. Nekem most már úgy tűnik, hogy a dolgot két részre lehet bontani. Az egyik, hogy voltak olyan ügyek, félig-meddig titkosszolgálati hátterű akciók, amelyeket a kormány nagyon szeretett volna használni és a nyilvánosság felé elsütni. A másik pedig, hogy voltak olyan történések, amelyeket rettenetesen szeretett volna titokban tartani. Ebbe az utóbbi sorozatba tartozik ez a beszélgetéssorozat is, ami tegnap kiegészült a miniszterelnök Putyinnal folytatott beszélgetésének leiratával. Nekem az az érzésem, hogy

miután kiderült, milyen titkosszolgálati hátterű akciók folynak a választás befolyásolása érdekében, és kiderült az is, hogy van egy viszonylag jelentős orosz részvétel is ebben, a nyugati (legalábbis papíron) szövetséges hírszerző és titkosszolgálatok úgy döntöttek, ideje szivárogtatni.

Egyrészt, hogy ellensúlyozzák azt, ami Magyarországon történik, másrészt, hogy az emberek nagyjából tisztában legyenek azzal, mi a magyar kormánynak a valóságos külpolitikája. A kettő között van egy jelentős különbség. Az, ahogy a kormány és az oroszok próbálják befolyásolni a magyar választásokat, általában fals hírekre épül. Gondolok itt például az Ukrajna elleni hisztériára, vagy arra, hogy milyen álprofil-hálózatokkal próbálják erősíteni a kormányzati narratívát. A másik oldal, amit most látunk, egyszerűen a rendelkezésükre álló tényanyagból csepegtet, egyre nagyobb mértékben és egyre súlyosabb mondandóval. Ez egy új mintázat, korábban ez nem nagyon volt gyakorlat. De úgy látom, azért választhatták ezt az utat, mert ha megírják, hogy mi történik a begyűjtött információk alapján, akkor ezt a fajta orosz tevékenységet jó eséllyel meg tudják akadályozni.

Például a miniszterelnök elleni merényletterv megszellőztetése azt a célt szolgálta, hogy ezt már ne legyen érdemes megcsinálni.

A beszélgetések nyilvánosságra hozatala pedig inkább azt jelenti, hogy akadályozni akarják ezt a tevékenységet a továbbiakban, illetve képbe akarják hozni a választókat. Még talán azt kellene hozzátenni ehhez, hogy az első beszélgetés, amit nyilvánosságra hoztak, 2020-as volt. Azóta a nyilvánosságra hozott anyagokkal időben is egyre közelebb kerülünk, és a mondandójuk is egyre súlyosabb. Ez az egész azt bizonyítja számomra, hogy amikor Szijjártó első alkalommal fennakadt a horgon egy Lavrov-beszélgetés kapcsán, onnantól kezdve a nyugati szolgálatok szakmai szempontból szükségesnek láthatták, hogy ne csak Lavrovval, hanem Szijjártóval is foglalkozzanak.

Ezért azt feltételezem, hogy itt ennél még sokkal vaskosabb akták is vannak, és esetleg sokkal súlyosabb mondatok is nyilvánosságra kerülhetnek még a választás előtt.

Ez már most felveti azt a kérdést, hogy mindaz, ami történt, nem ütközik-e a Btk. 261/a. paragrafusa szerinti, az Európai Unió intézményei elleni kémkedés körébe. Korábban csak a sima kémkedés szerepelt a Btk. 261. paragrafusában, ezt később kiegészítették az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, ami az Európai Parlamentet, az Európai Tanácsot és az Európai Bizottságot jelenti. Ezek a tartalmak, amelyek továbbkerültek Lavrovhoz, felvetik a lehetőségét annak, hogy esetleg valami ilyesmi nem történt-e.

— Mi a szokásos eljárás ilyenkor? Ha kompromittáló anyagok kerülnek rögzítésre, mint itt Szijjártó esetében, legelőször nem szembesítik az érintettet, hátha jobb belátásra lehet bírni? Vagy rögtön a nyilvános szivárogtatás következik?

— Itt eltelt közben öt év. Ez egy példátlan dolog. Korábban nem volt olyan, hogy egy EU-s külügyminiszter rendszerszerűen tájékoztassa a szövetségen belüli kérdésekről egy ma már ellenséges hatalmat. Még az is felmerül bennem, hogy NATO-val kapcsolatos szivárogtatások nem fognak-e napvilágra kerülni. Mert gondolom, ha EU-témában voltak szivárogtatások, akkor bőven lehettek a NATO területén is.

Szerintem ez egy teljesen váratlan helyzet volt a nyugati szolgálatoknak és politikusoknak is, hogy egyikük folyamatosan tájékoztatja az orosz felet.

Látok ebben részben valami tanácstalanságot, részben pedig azt, hogy ezt azért nem akarták ország-világ számára szétkürtölni. Gondolom, próbálták inkább politikai úton lebeszélni a magyar vezetést arról, hogy ennyire oroszbarát álláspontja legyen. És most, amikor közeledünk a törésponthoz, akkor döntöttek végül úgy, hogy ezt az utat választják.

Ebben valószínűleg benne van az az értékelés is, hogy ma már az Orbán-rendszer nem tudna konszolidálódni, ha esetleg megnyernék a választást. Nem várható, hogy visszasorolódnának Európába és betartanák a szabályokat.

A rendszer túl messzire ment az autokrácia útján ahhoz, hogy visszafordulhasson. Ez is közrejátszhatott abban, hogy végül ezt az utat választották. De ez egy abszolút nóvum, korábban ilyen léptékű és jellegű szivárogtatásokra nem volt példa.

— Például számomra mai napig rejtély, hogy miért kellett egy évig lebegtetni a svéd NATO-tagságot...

— Valóban, ott is van néhány nagyon kritikus kérdés. De kíváncsi vagyok arra is, hogy amikor még csak készülőben volt az orosz–ukrán háború, az ott megosztott információkból mennyi mehetett tovább az oroszokhoz. Ez az oroszok számára kulcskérdés lehetett, hogy a NATO-ban hogyan látják a dolgokat, melyik tagállam milyen információkat birtokol, kinek mi a pozíciója. Ez is hatással lehetett arra, hogy meghozták azt a döntést, hogy mégiscsak támadni fognak. Ott sokkal vaskosabb biztonságpolitikai kérdések is felmerülhettek.

— Nem lett volna okosabb korábban szivárogtatni ezeket az információkat?

— Lehet, hogy okosabb lett volna, de akkor valószínűleg nem érték volna el azt a hatást, amit most, mert akkor még nem volt olyan a társadalmi ingerküszöb. Én nem gondolom, hogy a választókat alapvetően külpolitikai kérdések érdekelnék elsősorban, ez inkább egy hozzáadott hatás, ami az ingadozó választók magatartását esetleg módosíthatja.

Ezt még egy dolog erősíti. Az utóbbi időszakban a kormányzat majdnem az összes titkosszolgálati akciójával megbukott.

Legyen az a pénzszállító, az Orbán elleni fenyegetés Omelcsenko, nyugdíjas tábornok meghamisított nyilatkozata alapján, vagy a Tisza informatikusainak beszervezési kísérlete. Ha ehhez hozzáteszem a beszélgetéseket Orbán–Putyin, és Szijjártó–Lavrov, meg az energiaügyi miniszterhelyettes között, azt az összbenyomást keltik, hogy a kormányzat nagyon kapkodó és dilettáns módon csinál valamit. Itt nem önmagában annak van hatása, hogy mik az egyes konkrét lépések, mert az ember csak kapkodja a fejét, hanem az az összbenyomás, hogy az egész amolyan balfék, hozzá nem értő módon történik. Összességében ez a benyomás módosíthat az ingadozó választók egy részének a magatartásán.

— Ha a Tisza Párt esetleg nyer, ezek az anyagok, vagy a még súlyosabb, egyelőre nyilvánosságra nem hozottak, szerepet játszhatnak abban, hogy pacifikálják az Orbán-rendszert egy viszonylag konfliktusmentes távozás érdekében?

— Nem tudom, hogy ez a megfontolás benne van-e. De az egészen biztos, hogy ha valaki megtesz egy büntetőfeljelentést, akkor azt hiszem, nagy valószínűséggel meg is indulna ennek alapján az eljárás.

— Ez nem közvádas bűncselekmény?

— Ez csak közvádas lehet.

— Az ügyészség ezt nem indíthatja el hivatalból?

— A jelen helyzetben nem; egy választás után minden más lehet. Ha rendszerváltás van, akkor nagy valószínűséggel azt gondolom, hogy igen, akkor elkezdődnek ezzel kapcsolatos büntetőeljárások is.

— És akkor egy nyomozás kideríthetné, ki mennyire érintett. Ott vannak Szijjártó beszélgetései, de már Orbán Viktorról is van érdekes felvétel. Bár abban az esetben a felajánlkozáson kívül konkrétumokról nem volt szó, ez értelmezhető a Btk. szerint?

— Ez eléggé ismeretlen terület.

Az 1990 óta zajló történelemben nem nagyon volt olyan egy európai országban, hogy a miniszterelnök és a külügyminisztere egy alapvetően ellenérdekű, sőt ellenséges országgal ilyen kapcsolatba keveredjen.

Volt olyan, hogy a német kancellár mellé beszerveztek valakit, aki szállította az információkat, de ilyen prominens politikus hivatali idejében ilyesmi nem nagyon fordult elő az 1990 utáni történelemben.

— Ha a választások után változás történik és nyomozás indul, a magyar vizsgálati szervek elkérhetik bizonyítékként a többi információt azoktól a külföldi szolgálatoktól, amelyek ezeket a beszélgetéseket rögzítették?

— Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy a magyar hatóságok és a magyar titkosszolgálatok legalább valamilyen szinten visszanyerjék a nyugati partnerek bizalmát. Ehhez néhány gyakorlati lépést is kellene tenni. Például kézzelfoghatóan és látványosan megerősíteni, vagy újraépíteni Magyarországon a kémelhárítást. Itt arról van szó, hogy ezek nagy valószínűséggel titkosszolgálati anyagok. Ott pedig az alapvető kérdés, hogy a bizalmon túl a forrásvédelem nem indokolja-e azt, hogy ne adják át ezeket. De ha már ennyit kiszivárogtattak, akkor azt hiszem, ha visszaépül a bizalmi viszony, megtörténhet, hogy magyar megkeresésre mégiscsak átadják őket.

— Azt mondja, újra kellene szervezni a magyar titkosszolgálatokat. Ez elég régi adósság, mert 1989 után a szolgálatokat valójában nem alakították át kellő mélységig.

— Ezt azért vitatnám. Azt gondolom, hogy ’90-ben egy nagyon alapos átalakítás volt. Azoknak az embereknek a többségétől, akik direktben állambiztonsági feladatokat láttak el, tehát a hazai másként gondolkodókkal és a belső ellenzékkel foglalkoztak, az ő abszolút többségüktől megváltak a szolgálatok. Persze van egy-egy prominens, aki még feltűnik a nyilvánosság előtt. De teljesen megváltozott a szolgálatok feladatrendszere, és azóta eltelt 34 év, a munkatársi gárda is megújult.

Nekem sokkal inkább az a benyomásom, hogy a munkatársak többsége összeszorított szájjal végzi a feladatait, és inkább a tiszti esküjéhez próbálna hű maradni, azaz a köztársaságot védeni, nem pedig az éppen adott kormány hatalmát.

Az a megosztottság, ami megvan a társadalomban, megvan a titkosszolgálatokon belül is, csak más arányokban. Én azt gondolom, hogy a csendes többség nem szereti azt, amit csinálnia kell. De mindenhol vannak, akik nem szeretik a kormányt, meg akik inkább pártolják. Azt hiszem, azokkal kellene inkább foglalkozni, akik a jelenlegi felállásban, különösen az utóbbi időszakban, kifejezetten állambiztonsági jellegű feladatok megtervezésében, eldöntésében és végrehajtásában vettek aktívan részt. Ha egy ilyen jellegű megtisztulás lezajlik, utána egyéb jogállami garanciák mellett, például törvényességi felügyelet, a különösen érzékeny eszközök bírói engedélyezésének bevezetése az igazságügyminiszter helyett, számos olyan intézkedést lehet hozni, amivel a jogállami működést helyre lehet állítani. A baj az, hogy a működés fő csapásiránya a nemzetbiztonsági jellegből átalakult állambiztonsági jellegűvé. Nem abban az értelemben, hogy jön a fekete autó, mert hatósági jogosítványok nincsenek. De abban az értelemben mindenképpen, hogy a munka fő tárgyává az ellenzék, az újságírók és a civilek váltak.

Ez alapvetően állambiztonsági jellegű munkát jelent. Ezt azonnal meg kell szüntetni, és akik ebben oroszlánrészt vállaltak, azoktól meg kellene válnia a szolgálatoknak.

Annyit talán érdemes hozzátenni, hogy a szolgálatok sosem maguktól jutnak arra, hogy ilyen feladatokat lássanak el, ez mindig a politikai döntéshozóktól függ. Itt pedig úgy néz ki, hogy a miniszterelnökkel az élen, a propagandaminiszteren át az történik, hogy amit a szolgálatok termelnek, az rögtön hasznosítható a propagandában, és ez teljes összeférhetetlenség.

— Ezt láttuk is a Gundalf-ügyben is, amikor azonnal kikerült a fiatal informatikus meghallgatása.

— Ez tarthatatlan jogállami szempontból. Ott van az egész vezetési lánc, a nemzetbiztonsági főtanácsadótól a polgári szolgálatok irányításáért felelős államtitkárig (ez a politikai szint), ők hozzák meg a döntéseket, hogy milyen feladatokat kell végrehajtani. Például, hogy be kell dönteni a Tisza Párt informatikáját: ezek az igények politikai szinten születnek meg. És aztán ott van a szolgálatok vezetése, felső vezetése, és azok a szakmai vezetők, akik ebben részt vesznek. De van itt még egy komponens: kik hajtották végre ezt a feladatot. Részben ott vannak azok a munkatársak, akik nyíltan vagy valamilyen fedőmunkakörből, fedőcégnél végezhetnek ilyet.

Kialakult itt a szolgálatok körül egy úgynevezett baráti cégháló. Volt titkosszolgálati munkatársak és vezetők, akik ilyen cégeket alapítottak vagy csatlakoztak hozzájuk.

És mivel ők az Orbán-rendszerben szocializálódtak, ha hozzájuk kéréssel fordulnak, akkor adott esetben el is láthatnak ilyen feladatokat. Innen lehetett az például, ami kiderült a Tiszás IT-sok megkörnyékezése esetében, hogy egyszerre több csoport is dolgozott, és mivel nem volt kellő koordináció, egymásra futhattak.

— Jól sejtem, hogy a Tisza Párt elleni akciók a jelenleg hatályos törvényekkel is szembemennek, tehát bűncselekménynek minősülnek?

— Abszolút. Először is, a nemzetbiztonsági törvényt semmilyen formában nem tartják be, hiszen az nem ad felhatalmazást arra, hogy a belső ellenzéken dolgozzanak. Itt van rögtön az első alapos törvénysértés. Aztán jön az összes többi: a személyes adatokkal való visszaélés. Például amikor a Gundalf-ügyben a meghallgatásról úgy került ki a videó, hogy a hangot nem torzították el, tehát az érintett felismerhetővé vált.

Az pedig egyenesen példátlan, hogy valakitől titoktartási nyilatkozatot kérnek, aztán szó nélkül kipakolják az anyagot az internetre.

És ide tartozik az is, ha például hozzáférést kérnek a Tisza Párt adataihoz, mert az adatkezelési szempontból is számos kérdést vet fel. Itt felmerül a hamis vád kérdése is. Eleve az egész munkafolyamat a talpáról a feje tetejére állt. Egy titkosszolgálati vagy rendőrhatósági eljárás, nyomozás, felderítés esetén először össze kell szedni a tényanyagot, meg kell állapítani, hogy az bizonyít-e valamit, és csak utána lehet következtetésekre jutni és tényállást megállapítani. Ezzel szemben itt minden esetben azt láttuk, hogy először volt a tényállás, és utána kellett hozzá összegereblyézni a bizonyítékokat. Ez volt az ukrán pénzszállítók esetében, és ez volt a Gundalf-ügyben is. Először jött a gyerekpornó vádja, miközben mindenki tudta, hogy nincs ilyen, de meg kellett próbálni összekotorni valamit. Utána következett az, hogy az érintett esetleg kémkedésbe keveredett, de arról is kiderült, hogy nem. Végül eszkábálták össze a haditechnikai eszközzel való visszaélés vádját, ami abból állt, hogy egy sima derékszíjba applikáltak egy kisméretű kamerát.

Ezek mind rettentő kínosan összeeszkábált, fabrikált dolgok voltak. Mint A tanúban: először volt az ítélet, és utána kellett hozzá bizonyítékokat szerezni.

— A szolgálatok átszervezéséhez és a szakszerű, törvényes működés helyreállításához kell-e kétharmadot igénylő törvénymódosítás? Mennyi időt vehet igénybe egy ilyen átszervezés?

— A nemzetbiztonsági törvényhez csak kétharmaddal lehet hozzányúlni. Ez a törvény szabályozza azt is, hogy milyen szolgálatok vannak Magyarországon. Ebben szerepel például a Nemzeti Információs Központ, ami kicsit mindenki fölött álló, szaknyelven információfúziós szervezet. Ők kapnak meg minden információt. Azt hiszem, egy ilyesmire nincs feltétlenül szükség Magyarországon, azért sem, mert a fogantatásától kezdve politikai célokat volt kénytelen szolgálni, kiváltképp 2024-től. Tehát hozzá kellene nyúlni a szolgálatok szerkezetéhez, számához, és ez a nemzetbiztonsági törvény módosításával lehetséges. Itt kellene újból megteremteni a jogállami működés feltételeit.

De számos hatékony intézkedést pillanatok alatt meg lehet hozni kétharmad nélkül is.

A végrehajtó hatalom részéről ezeket a tevékenységeket azonnal le lehet állítani, és a szolgálatokat vissza lehet állítani a nemzetbiztonsági feladatokra. Arra, hogy az egész országot fenyegető kockázatokkal foglalkozzanak, ne pedig azzal, hogy az éppen adott hatalmat politikailag mi fenyegeti. Emellett a személyi összetételt illetően is meg lehet csinálni a megtisztulást. Ráadásul a finanszírozást is lehet úgy módosítani, hogy azok a szervezetek kapják meg a működésükhöz szükséges forrásokat, amelyeknek a munkájára a későbbiekben tényleg szükség van. Amelyeket pedig a törvényhozás később módosítana vagy megszüntetne, szűkebb keretekből gazdálkodnának a törvény módosításáig.

— A bizalom helyreállítása mennyi időt vehet igénybe?

— Hatalmas károkat okoztak. Egyrészt azzal, ahogy és amilyen célokra működtették a szolgálatokat, másrészt például azzal, hogy a Gundalf-ügy videóját kirakták az internetre. Ezek után új munkatársakat beszervezni, vagy bárkitől elvárni, hogy segítse a szolgálatokat, igen nehéz lesz. Azt gondolom, ha sikerül gyorsan helyreállítani a normális, a szövetségesi érdekeknek és viszonyoknak megfelelő kémelhárítást, és ebben eredményeket felmutatni, az egy komoly lépés lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor egy friss kutatás miatt idézte fel Márki-Zay hírhedt mondatát Orbán Viktorról
A politikai elemző a Medián legújabb mandátumbecslését vetette össze a 2022-es méréssel. Török Gábor az ellenzék akkori miniszterelnök-jelöltjének akkori szavaira is emlékeztetett.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 08.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztjában állította párhuzamba a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet négy évvel ezelőtti és legfrissebb mandátumbecslését.

A Medián friss mandátumbecslése szerint a Tisza Pártnak 138-143 képviselője lehet az Országgyűlésben, vagyis sima kétharmados többségre számíthat. A közvélemény-kutató a 2022-es választást megelőző becslése 71 mandátumot mért az egyesült ellenzéknek, a Fidesznek pedig 128 helyet jósolt. Akkor a Fidesz végül 135 mandátumot szerzett, az egyesült ellenzék pedig 57-et, vagyis

a többi közvélemény-kutatóhoz képest a Medián olyan minimálisat tévedett, hogy ha a négy évvel ezelőtti hibahatárt hozza most is, az még mindig kétharmadot jelentene a Tiszának.

Török Gábor a posztban Márki-Zay Pétert idézte, minden bizonnyal arra utalva, hogy bárkit is hozzanak majd ki vesztesnek, az nem fogadja el könnyen az eredményeket: „

Ha Orbán Viktor tervezte volna ezt a kutatást, és azt, hogy mikor és hol jelenjen meg, pontosan ugyanezt csinálta volna. És ami úgy néz ki, mintha Orbán Viktor csinálta volna, azt sokszor tényleg Orbán Viktor csinálja”

– mondta Márki-Zay Péter négy évvel ezelőtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Egy volt titkosszolga állítja: így próbáltak meg terhelő adatot gyűjteni Magyar Péterről
Sebők Krisztián, egy korábbi titkosszolgálati tiszt hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt, amelyen egy feltételezett ügynök Magyar Péter nevét említi célpontként. A 2024 őszén rögzített beszélgetésben egy volt végrehajtónak kínálnak alkut politikusokról szóló információkért cserébe.


Sebők Krisztián, aki jogászként végzett, majd ügyészi és ügyvédi munka után 2002-től 2016-ig a Nemzetbiztonsági Hivatal, majd annak utódszervezete, az Alkotmányvédelmi Hivatal hivatásos tisztje volt, a Partizánon beszélt a szolgálatnál és a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál szerzett tapasztalatairól.

Sebők őrnagyként szerelt le, 2020 és 2022 között pedig végrehajtói ellenőr volt a Végrehajtói Kamaránál.

Az egykori nemzetbiztonsági tiszt szerint, bár titoktartás köti, látni lehet, hogy az az állítás, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnál politikai ellenfelekre nem dolgoznak, "sajnos nem igaz”.

 

„Az Alkotmányvédelmi Hivatal sajnos bebizonyította azt, hogy igenis a Fidesznek a furkósbotja, elég, ha csak a Pegazus-botrányra gondolunk” - jelentette ki.

Állítása szerint a szolgálat mindig megtalálja a módját, hogy ezt megtegye, és ez már az ő idejében is így volt.

Egy hipotetikus történetet vázolt fel, amely szerinte, ha megegyezik a valósággal, az csak a véletlen műve lehet. Eszerint 2015 második felében egy ellenzéki politikust figyelhettek meg azzal az ürüggyel, hogy szélsőséges csoportosulásokhoz köthető. „Ha látókörbe kerül, akkor megvannak azok az eszközök, módszerek, amelyekkel az ő körülményei, illetve a szervezethez való kapcsolódása egyértelműen tisztázható, dokumentálható” – mondta.

Példaként említette, hogy az illető autójába nyomkövetőt helyezhettek el.

Sőt, szerinte az is egy lehetőség volt, hogy miután a szolgálat egy engedélyköteles eszközzel megtudta, hogy a megfigyelt személy és egy csoport egy vidéki kúrián tart összejövetelt, a hivatal emberei civilként, baráti társaságként kivették a kúriát egy korábbi hétvégére, hogy „betechnikázzák, és otthagyják, majd amikor majd a célba vett társaság elmegy, akkor meg visszamennek és kiszedik a technikát”.

A kérdésre, hogy egy ellenzéki politikusra utal-e, igennel felelt. Az illetőről annyit árult el, hogy korábban hagyományőrző termékeket árulhatott, volt polgármester, és „jelenleg is az Országgyűlés tagja”. Amikor Gulyás Márton felvetette, hogy ez csak Toroczkai László lehet, Sebők nem kívánt reagálni.

Az egykori tiszt szerint az ilyen ügyekben végrehajtói szinten nem közölték, hogy az akció szakmai alapon vagy „felső politikai utasításra történik”.

Állítása szerint ő 2010 körül kezdte érezni a változást. „2010 után azért megváltozott ez a közeg, és egyre átpolitizáltabb lett. És azért aki hivatástudat szerint végzi ezt a tevékenységet, és aki a Magyar Köztársaságra és nem egy kormányra esküszik föl, az egyre nehezebben fogja tudni ezt akceptálni és elviselni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez vezetett a 2016-os leszereléséhez.

Szerinte a szolgálatok Rogán Antal alá rendelése egy folyamat betetőzése volt, és „önmagáért beszél, hogy, mondjuk úgy, csúnya szóval, egy propagandaminiszternek az irányítása alá kerülnek a szolgálatok egy centrális térben”.

Sebők Krisztián a végrehajtói karnál szerzett tapasztalatairól is beszélt. Állítása szerint több büntetőfeljelentést is tett, az egyik egy MBVK-s ingatlanügylet miatt. Elmondása szerint a kar tulajdonában volt a XIII. kerületi Szegedi úton egy üresen álló, nagyjából 1800 négyzetméteres irodakomplexum. Ezt szerinte jóval áron alul adták el a Nadan Property nevű cégnek, amelynek tulajdonosa Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke.

„Ha jól emlékszem rá, akkor talán 300 millió forintért adták el Nagy Ádám cégének”, miközben a hasonló ingatlanokat akkor 700 millió és 1,4 milliárd forint között hirdették – állította. Ezzel párhuzamosan az MBVK a Hermina úton bérelt irodákat egy olyan cégtől, amely szerinte „szintén Rogán, szerintem, strómanja”. Úgy véli, „itt a Rogán-szál az, ami elég egyértelmű”.

Az interjúban lejátszottak egy hangfelvételt, amelyet Sebők egy ismeretlen forrástól kapott, és egy szakértővel is megvizsgáltatott, aki szerint az valódi. A felvételen egy volt végrehajtó és egy feltételezett titkosszolgálati tiszt beszélget.

A végrehajtó, aki ellen eljárás indult, arról beszél, hogy terhelő információi vannak fideszes politikusokról, és ezekért cserébe szeretné megőrizni a pozícióját. A feltételezett tiszt egy ponton azt mondja a végrehajtónak, hogy készítsen egy írásos dokumentumot az információiról, kategorizálva azokat.

„Akár le is írhatod, hogy ez sajtóérdeklődés, ez büntetőügy, ez, mit tudom én, pletyka, ez meg, mit tudom én, most hasamra ütök: Magyar Péter.”

Sebők szerint ezzel a titkosszolga lebuktatja magát, hiszen jogilag nem gyűjthetne információt ellenzéki politikusról. Úgy véli, a tiszt hangja ennél a pontnál elhalkul, ami egy önkéntelen reflex, mert tudja, hogy amit mond, az nem helyes.

„Ő is tisztában van vele, hogy jogilag nem gyűjthetne Magyar Péterről, a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjéről semmit” – mondta. De szerinte ez pont arra célzás a végrehajtónak, hogy a szolgálat értékelné, ha mégis  megtenné.

Felmerült az az értelmezés is, hogy a tiszt arra utal, ha a végrehajtó bizonyítja, hogy az ellenzék is megkereste, értékesebb lesz a szolgálat számára. Sebők ezt is reális olvasatnak tartja, ami egyben arra is figyelmeztetés lehet, hogy ne lépjen kapcsolatba az ellenzékkel.

Sebők a Völner–Schadl-ügy kirobbanásáról is beszélt. Azt állítja, Hadházy Ákossal közösen kulcsszerepet játszottak Völner Pál szerepének leleplezésében.

Miután Gulyás Gergely egy Kormányinfón említette Schadl György nevét, és a 24.hu cikket írt az erzsébetvárosi gyanús ingatlanügyleteiről, Sebők kikérte a tulajdoni lapokat. „A tulajdoni lapok legvégén ugyanis egyértelművé vált, hogy az ingatlanokat zár alá vették. És ki vette zár alá? A Központi Nyomozó Főügyészség” – mondta.

Mivel a KNYF hatáskörébe a közjogi méltóságok ügyei tartoznak, arra jutottak, hogy kormányzati szereplő is érintett lehet.

„És azt javasoltam Hadházy Ákosnak, hogy ezeknek az információknak a birtokában keresse meg a Legfőbb Ügyészséget, és kerek perec kérdezzen rá, hogy miért a KNYF jár el ebben az ügyben, és van-e esetleg kormányzati szereplő érintett. Megmondom őszintén, ez blöff volt” – emlékezett vissza.

Szerinte a Legfőbb Ügyészség azért hozta nyilvánosságra Völner Pál nevét, mert kényszerhelyzetbe kerültek, és nem tudták, mennyi információval rendelkeznek.

Magyar Péter Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatalával kapcsolatban azt mondta, alapvetően nem rossz ötlet.

Magánemberként és szakmabeliként támogatná, hogyha ez a szerv titkosszolgálati jogkörökkel rendelkezne, mert szerinte hatékonyabban tudná végrehajtani a feladatát.

Hangsúlyozta, hogy egy ilyen szervezetnél a legfontosabb a politikai és civil kontroll, hogy ne válhasson politikai bosszú eszközévé. „A szolgálatok végre dolgozhassanak, és a törvényben foglalt feladataikat láthassák el, ne politikai megrendelést teljesítsenek, és ne Pegazussal figyeljenek civileket meg ellenzéki szereplőket” – zárta gondolatait.

A teljes Partizán interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk