SZEMPONT
A Rovatból

„Nem is tudom elmondani, hányszor ettem kukából, de fiamnak lett csokija, cipője” – egy édesapa küzdelme a fiáért

Lakatos László 10 évvel ezelőtt döntött úgy, hogy otthagyja az alkoholista párját. Évekig küzdött azért, hogy ki tudjon bérelni egy lakást és magához vehesse kisfiát, Csanádot. Kegyetlen időszak van mögöttük, de ma már a közös álmukért küzdenek: egy saját otthonért.
Fartek Patrícia - szmo.hu
2025. február 11.



Egy édesapa szívszorító posztja kering napok óta a közösségi médiában. Lakatos László azért döntött úgy, hogy megosztja a világgal fájdalmas történetét, mert lakóautót keresett a fiával. Csanád édesanyja alkoholista volt, Laci ezért 10 évvel ezelőtt egy szatyorral és pár ezer forinttal a zsebében otthagyta a családi otthont, hogy egyszer majd újat építhessen magának és a fiának. Három évig élt hol az utcán, hol egy heverőn egy munkásszállón, és volt, hogy a kukából evett, miközben harcolt a gyermekéért. Aztán végre ki tudott venni egy lakást, és Csanád is hozzákerülhetett. Nemrég vásárolt egy telket, rajta egy présházzal, amit fel szeretnének újítani, hogy végre saját otthonuk legyen. Az idő is sürgeti őket, hiszen a jelenlegi albérletben csak augusztusig maradhatnak. A tervük az, hogy amíg elkészül az otthonuk, egy lakóautóban élnek majd. Laci ehhez kért segítséget a Facebookon, és ismét kiderült, hogy a közösségi médiának mekkora ereje van.

Lakatos László 55 éves, egy 16 éves fiú édesapja. Apa és fia jelenleg egy kétszobás albérletben él együtt Győrben, és tervezgetik a közös álmukat, egy saját otthont. De az elmúlt évek keményen meggyötörték őket, bár Laci azt mondja, eleve nem kezdődött rózsásan az élete.

„Én úgy születtem, hogy apám megerőszakolta anyámat” - meséli Laci, aki azt mondja, hosszú ideig cipelte magával ennek a terhét, de mára már nincs harag benne.

Mindig is érdekelte a művészet, zenész, festő vagy szobrász szeretett volna lenni. A szülei viszont egyáltalán nem támogatták. Végül az írásban találta meg a boldogságot. Azt mondja, az első vízválasztó az életében az volt, amikor bevonult katonának. Miután leszerelt, 20 évesen úgy döntött, hogy nem bírja tovább az otthoni légkört, az alkoholista szüleit, így elköltözött.

15 évesen ismerte meg a kisfia későbbi édesanyját, akivel végül évtizedekkel később jöttek csak össze. Azt mondja, nagy szerelem volt, hamar össze is költöztek, és az első éveik nagyon jól teltek, aztán az asszony inni kezdett.

„A párom alkoholista lett, gyakorlatilag minden nap részeg volt. Teljesen felpuffadt, majd amikor már a menstruációja is elmaradt, elment orvoshoz. Kiderült, hogy 6 hónapos terhes. Kegyetlen volt az a három hónap, amíg meg nem született a fiam. Egyrészt azért, mert mindenhova követtem az anyját, hogy ne igyon. Másrészt pedig elképesztően aggódtam, hogy mi történik egy olyan gyerekkel, aki már magzat korában hónapokig más sem kap, csak alkoholt. Féltem, hogy egészséges lesz-e, szellemileg, fizikailag ép lesz-e. Aztán megszületett Csanád, akiből egy makkegészséges, okos, értelmes fiú lett” - meséli Laci.

Azt mondja, a felesége csupán három hónapig nem ivott, amíg szoptatta a kisfiát. Aztán minden folytatódott tovább.

„Ahogy abbahagyta a szoptatást, úgy viselkedett, mintha nem is lenne gyereke. Megint mindennap részeg volt, én keltem a gyerekhez éjszaka, én etettem. Merthogy a tápszert már én is el tudtam készíteni neki”

- emlékszik vissza Laci.

Közben külföldre is elment dolgozni, a kisfiával viszont nem sokat foglalkozott az édesanyja otthon. Végül 2015-ben elszakadt nála a cérna, és úgy döntött, otthagyja a családi otthont, az akkor hatéves kisfiát, és azon fog dolgozni, hogy elhozhassa onnan.

„Igazság szerint már évek óta gondolkoztam azon, hogy lelépek. Aztán úgy döntöttem, hogy kockáztatok, otthagyom a gyereket, és valamilyen úton-módon, megteremtek egy lakást, hogy őt is elvihessem magammal. Volt egy szatyrom, abban volt pár zokni, póló, alsónadrág, egy feltöltőkártyás telefon, és 3-4 ezer forint a zsebemben. Nem volt hova mennem, így hetekig az utcán éltem. Munkahelyem viszont volt. Rengeteg munkát vállaltam el, korán mentem és későn végeztem. Nemcsak a pénz miatt, hanem azért is, hogy ne kelljen »otthon« lenni. A munkahelyen legalább tudtam zuhanyozni, és meleg volt”.

Végül a munkaadója segítségével sikerült bekerülnie egy munkásszállóra. Fél évvel később pedig már össze tudott rakni annyi pénzt, hogy kibéreljen egy ágyat egy olyan helyen, ahol közel negyven embert zsúfoltak össze.

„Közben látogattam a fiamat, és elmentünk ide-oda, ha volt rá pénzem. Nem is tudom elmondani, hányszor ettem kukából, de fiamnak lett csokija, cipője. Minden alkalommal, amikor hazavittem, futott a kerítés mellett, és azt kiabálta: »édesapa ne hagyj itt!« De hiába jártam hivataltól hivatalig, mivel nem volt normális lakhatási lehetőségem, ott kellett hagynom azt anyjával” - fogalmaz Laci.

„Csak annyit tudtam megígérni, hogy egy szép napon együtt fogunk élni.”

Később aztán ki tudott venni egy szobát magának, de az egyik munkahelye megszűnt, így ismét csak egy ágyra futotta. Azt mondja, muszáj volt összeraknia a pénzét, mert mindenáron el akarta hozni a fiát az alkoholista anyjától. Kemény három év telt el, mire összegyűjtött annyi pénzt, hogy kivehessen magának egy lakást. Pont időben, mert ekkor volt a bírósági tárgyalás is a gyerek elhelyezéséről. Az édesanyja rögtön az első alkalommal lemondott Csanádról, Lacinak pedig már volt egy albérlete, így végre magához vehette a fiát.

„A bíróság egyértelműen nekem ítélte fiam. Az első napom úgy telt el, hogy bőgtem.”

„Én magam vittem be a heverőjét, ezenkívül nem volt semmi a lakásban. Pár hónap múlva lett szék, asztal, tányérok, felmosó vödör stb. De egyetlenegy dolog érdekelt, hogy velem van a fiam. Ez azóta is gyakran eszembe jut és elsírom magam, de előttem van az anyja, hogy utolsó nap üvöltött velem, hogy nem viszem semmire” - fogalmaz Laci.

„Amikor eljöttem otthonról nem tudtam, hogy mennyi időbe fog telni, mire el tudom hozni Csanádot az anyjától. Szörnyű volt, mert olyan lassan telt az idő, nem láttam, hogy mikor lesz ennek vége. De minden nap elképzeltem magamban, hogy megcsinálom, elképzeltem, hogy sikerült, és, hogy lett otthonunk. Így próbáltam hozzáállni, viszont azért mindig ott volt a fülemben a kisördög, hogy hát nincs mit ennem, egy új cipőt se tudok venni magamnak, akkor hogyan tudnék kivenni egy lakást. Kegyetlen volt. De aztán sikerült” - mondja könnyeivel küszködve az édesapa.

Laci és Csanád most egy kétszobás albérletben lakik Győrben. Időközben az apa egy autót is tudott venni, részletre, és lett egy kiskertjük is, 30 kilométerre az albérletüktől.

A telken áll egy kis présház, az a tervük, hogy ez lesz majd a saját, közös otthonuk. Már el is kezdték a felújítást, azonban a munka nagyon lassan halad.

„Én biztonsági őrként dolgozom. Van két munkahelyem. Mindkettő 24 órás szolgálat. Egyiket leadom, rohanok a másik helyre. Minden harmadik nap szabad csak. Ilyenkor próbálok anyu és apu lenni egyben, mivel a fiam anyja másfél éve meghalt. Reggel hazaérek, elviszem suliba Csanit, aztán bolt, mosás, főzés, takarítás, kicsi alvás míg megy a gép, aztán vissza fiamért. Évek óta így megy. Ha hétvégére esik a szabadnapom akkor irány a birtok” - fogalmaz Laci.

Az albérletben csak augusztusig maradhatnak, addig el kellene készülni a házzal. Ugyanakkor egyszerre fizetni az albérletet és a felújítást nagyon nehéz. Laci és Csanád így kitalálta, hogy amíg a ház el nem készül, vesznek egy lakókocsit és abban fognak élni a telken. Csakhogy egy lakókocsi is nagyon drága. Laci úgy érezte, hogy most ismét egy olyan helyzetbe került, ahonnan nehezen tud elmozdulni. Ekkor jött az öltet, hogy a közösségi médiában kér segítséget. Felkavaró őszinteséggel írta meg a történetüket azért, hogy találjon valakit, akitől részletre vásárolhat egy lakókocsit.

Rengetegen megosztották a posztját. Nemrég megkereste egy vállalkozó, aki felajánlott nekik egy lakókocsit. Ingyen, ajándékként, hogy Laci azt a pénzt is, amit erre fordított volna, beletehesse a házba.

„Lehet, hogy más ember nem kötözne be egy ilyen házba. De van teteje, oldala, annyi, hogy kicsi. Nem egy 80 négyzetméteres 50 milliós családi házunk lesz, az még az álmaimban sincsen benne, de azt gondolom, hogy kettőnknek ez a kis ház bőven meg fog felelni. Van egy nagyon jó, száraz, boltíves pince, oda például tervezünk egy könyvtárszobát, vagy pihenőt, vagy étkezőt, majd meglátjuk” - meséli Laci.

„Közben jönnek a felajánlások, nyílászárók, ruha, étel, és kapkodom a fejemet, hogy mi történik. Sokan írták azt is, hogy adománnyal segítenének minket. Hihetetlen jó szándékú emberekre akadtam, vagy ők énrám már nem tudom” - fogalmaz.

Apa és fia tehát hamarosan a telekre költözhet, igaz egyelőre csak a lakókocsiba, de szépen lassan el tudják kezdeni felújítani az otthonukat. Csanád autószerelőnek tanul, nagyon sokat segít az apjának, együtt ültetnek, nemsokára pedig felépítik a kerítést is.

Ha segítenél Lacinak és Csanádnak, azt itt teheted meg:

Lakatos László

11773377-01998218


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos: Itt most nem Magyar Péterre van szükség, hanem arra az 50-100 ezer emberre, akik kiállnak a saját jogaikért
Az estére tüntetést hirdető független képviselő szerint párhuzamosan is lehet csinálni, amit ő csinál, és amit Magyar Péter. De úgy látja, szükség van az utcai kiállásra, különben a hatalom meglépi a következő lépést a diktatúrába vezető úton.


Délutánra Hadházy Ákos tüntetést hirdetett meg a gyülekezési törvény korlátozása miatt. Bár hétfőn arról posztolt, hogy ezt nem engedélyezték, később kiderült, a rendőrség a közlekedés aránytalan sérelmére hivatkozva csak azt nem engedte, hogy az Erzsébet téren tartsák a demonstrációt, ami emiatt a Ferenciek terén lesz.

A Pride betiltását lehetővé tevő jogszabálymódosítás ellen a független képviselő mellett a Momentum is fellép, a TISZA azonban nem állt bele az utcai politizálásba, bár Magyar Péter jelezte, ha hatalomra kerülnek, senkinek a gyülekezési jogát nem korlátozzák majd. Hadházy Ákossal arról beszélgettünk, mit gondol a legnagyobb ellenzéki erő hozzáállásáról, és miért kell szerinte az utcára vinni az emebereket ebben a helyzetben.

– Tisztázzuk, nem tiltották be a tüntetést, csak nem engedélyezték az Erzsébet hídon, ezért nem ott, hanem a Ferenciek terén lesz, de ott teljesen legális demonstrációt tartanak.

– Igen, ez egy fontos információ, igen.

– Hány embert vár?

– Ezt nem tudom megmondani.

Legutóbb 2000 ember jött el a Parlament elé körülbelül. Remélem, hogy többen leszünk.

Az, hogy ez mennyire lesz sikeres és mennyi értelme van, ez csak attól függ, hogy hányan jönnek el.

– A tüntetés a gyülekezési szabadság korlátozása ellen tiltakozik. Mit gondol, egy ilyen ügy Magyarországon hány embert tud megszólítani?

– Nem tudom. Azt tudom, hogy hány embert kellene tudni megszólítani: nagyon sokat. Ez rajtunk, politikusokon is múlik, hogy el tudjuk-e magyarázni azt, hogy miért fontos tiltakozni. Ez most „csak” egy melegellenes, hergelő törvény, és csak néhány elemét nehezíti a gyülekezési törvénynek. Azonban nyilvánvalóan ez egy pontosan, jó előre kiszámított intézkedéscsomagnak a része, és valamikor most már el kell kezdeni megálljt parancsolni a hatalomnak.

– Ön szerint milyen számítások vannak emögött?

– Ez az orosz mintát követi, amit aztán több országban pontról-pontra átvettek. Fehéroroszországban, Szerbiában, Törökországban, amiket most csinálnak, mind az Oroszországban már végigvitt minták alapján tették, minden jel erre mutat.

– Török Gábor a poloskázós beszéd és a Pride betiltását lehetővé tevő jogszabálymódosítás elfogadása után azt írta, a Fidesz azt próbálja megakadályozni, hogy Magyar Péter megszólítsa a törzsszavazóit. Ezért az ellenzéket hisztériába kergető témákkal áll elő, és minél ellenállóbb lesz a Tisza, annál messzebb megy. A nekünk nyilatkozó Somogyi Zoltán is úgy gondolja, ha Magyar Péter nyerni akar, nem szabad belemennie az Orbán Viktor által kínált csapdákba. Ha most beleállna ebbe a történetbe, azonnal rá lehetne fogni, hogy az LMBTQ+ lobbi érdekeit védi, veszélyezteti a gyermekek jogait, és erről szólna a közbeszéd, nem pedig a nem működő államról, a korrupcióról, az összeomló gazdaságról.

– Ez számomra teljesen érthetetlen, hiszen bőven van hely a megmaradt sajtóban mind a két témának. És amiatt sem értem, mert

ha valaki attól fél, hogy majd a propaganda ezt kihasználva ellene hangolja az embereket, az nem élt itt 15 évet, és nem tudja, hogy a propagandát nem érdekli az, hogy ki mit mond, ki mit csinál.

Magyar Péter bármit csinál, akkor is brüsszelita, háborúpárti lesz. Tehát én ezt nem látom ilyen szempontból relevánsnak. Ha ez ellen tenni akarunk, akkor magát a propagandát kell megszüntetni. Ehhez egyébként úgy tűnik, egyre inkább megvan az eszköz, hiszen képviselő úrnak sok követője van, nagyon sok embert tud utcára vinni, tehát ebben ő is részt vehetne. Úgy tűnik, hogy ezt ő nem szeretné, de én nem vagyok abban a helyzetben, hogy utasítgassam, vagy tippeket adjak. Én csak azt tudom mondani, hogy ahogy a rák gyógykezelésében szerepet játszik a műtét is, és a kemoterápia is, ugyanúgy, amikor választást akarunk nyerni, akkor természetesen fontos, hogy legyen egy viszonylag hiteles és erős ellenzéki párt, de az is fontos, hogy egyáltalán legyenek választások.

– Azt gondolja, hogy addig is elmehet a kormánypárt, hogy maga a választás kerüljön veszélybe?

– A Fidesz mindenképpen emelni fogja a tétet, és

ha engedjük, akkor minden lépést meg fog csinálni, ami az orosz kottában meg van írva.

Ez teljesen független attól, hogy mit válaszol, vagy mit nem válaszol rá a Tisza, akkor is emelni fogja a tétet, és akkor is meg fogja csinálni. Ezek, ahogy mondtam, előre eltervezett lépések, és nem arról szólnak, hogy a Tisza mit mond, lép, vagy mit nem lép. Viszont ha csöndben maradunk, akkor ezeket a lépéseket végigcsinálják. Nem a Tiszát provokálják, ezek elhatározott lépések azért, hogy a civil embereket, magyar újságírókat, ellenzéki politikusokat lehetetlenítsenek el, vagy vegzáljanak. Erről van szó, és ez teljesen független Magyar Pétertől.

– De az ön szerint nem igaz, hogyha a Tisza Párt beleállna ezekbe az ügyekbe, azzal elriasztaná azokat a szavazókat, akik bizonytalanok, talán átjönnének a Fidesztől, de ezekre a dolgokra nem nyitottak még?

– A propaganda úgyis azt fogja mondani, amit akar, a normális, független sajtó pedig úgyis tényszerűen fog ezekről a kérdésekről beszélni. Ahogy már mondtam az előbb, lehet ezeket a dolgokat párhuzamosan csinálni, meg lehet ezeket osztani, ezeket a feladatokat, és különösen igaz ez azokra az emberekre, akikre szükség van ezeken a megmozdulásokon.

Itt most nem Magyar Péterre van szükség, hanem arra a 40-50-60-100 ezer emberre, akik kiállnak a saját jogaikért.

– Ön régóta azt mondja, hogy akkor változnak meg a dolgok, ha több százezer ember megy ki az utcára. Ez azt jelenti, hogy ön inkább forradalomban gondolkodik?

– Ez így butaság. Régen elmondtam, hogy egy hibrid rezsimben hibrid forradalom kell, de ez egy talán túl erős szó. Úgy fogalmaznék, hogy ki kell küzdeni a választások feltételeit, hogy valódi választások legyenek. Eddig sem azok voltak, de a mostani beígért „tavaszi nagytakarítás” és az alkotmánymódosítás egyértelműen azt mutatja, hogy

a rezsim meglépi a következő lépést a diktatúrába vezető úton, amikor már ellenzéki politikusok, illetve civil aktivisták és újságírók lesznek a hatalom célkeresztjében.

Ezt, ha valaki tétlenül nézi, akkor szerintem komoly hibát követ el, mint akkor is, ha azt gondolja, hogy a következő választások csupán egy eddiginél jobb kommunikációval, vagy jobb jelöltekkel simán abszolválhatóak lennének.

– Miért fél a forradalom szótól? Amiről beszél, az tulajdonképpen egy „színes forradalom”.

– Azért, mert a forradalom az erőszakos. De „hibrid forradalomról” valóban beszéltem, ami semmi más, mint a nyomásgyakorlás békés eszközeinek nagyon határozott és elszánt, konzekvens alkalmazása.

– Ehhez kell a százezres nagyságrendű tömeg.

– Vagy akár több tízezres. Nem az a lényeg, hogy mennyire nagy, hanem az, hogy a tiltakozás ne maradjon abba addig, amíg nincs eredmény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Pálinkás József: Micsoda őrült az, aki egy tudományos kifejezés használatát akadályozza vagy megtiltja?
Donald Trump kormánya betilthatja az mRNS szó használatát - erről közölt nemrég felháborodott posztot az MTA volt elnöke. De az amerikai kormány más területeken is a tudományos kutatás leépítésébe fogott. Ennek hatásairól beszélgettünk Pálinkás Józseffel.


Pálinkás József atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, a napokban többször is posztolt arról a Facebook-oldalán, hogyan kezdte el leépíteni az amerikai tudományos életet a Trump-kormány. Donald Trump második elnöki ciklusának kezdetétől Elon Musk vezetésével költségcsökkentésbe kezdtek. Ennek egyik része, hogy rengeteg támogatást vonnak el a kutatóintézetektől. Mindemellett Trump első intézkedései között szerepelt, hogy kiléptette az Egyesült Államokat az Egészségügyi Világszervezetből (WHO), illetve a USAID-támogatások nagy részét is megszüntetik. A kormány egészségügyi és szociális miniszterre pedig az az ifjabb Robert F. Kennedy lett, aki összeesküvés-hívő, oltásellenes, és a Covid-oltásokkal kapcsolatban is voltak megbotránkoztató kijelentései. Több amerikai tudományos szaklapban nemrég pedig már olyan hírek is megjelentek, miszerint betilthatják az mRNS szó használatát, illetve az mRNS vakcinákkal kapcsolatos kutatásokat sem finanszíroznák az Egyesült Államokban.

Pálinkás Józseffel többek között arról beszélgettünk, hogy milyen hatása lehet mindennek világszinten, illetve, hogyan profitálhat ebből Európa. De arra is kitértünk, hogy milyen állapotban van jelenleg a magyar tudományos élet.

– Az egyik posztjában arról írt, hogy Amerikában betilthatják az mRNS szó használatát, illetve az mRNS vakcinákkal kapcsolatos kutatásokat sem finanszíroznák. Mit jelent ez pontosan?

– Ez azt jelenti, hogy egy nagyon fontos gyógyszerkutatási technológia egészét lehetetlenné teszik. De hát micsoda őrült az, aki egy tudományos kifejezés használatát akadályozza vagy megtiltja? Ilyen alapon a gravitáció vagy az elektromágneses hullámok szót, vagy tulajdonképpen bármit be lehetne tiltani. Ez egy olyan fajta ostobasága a Trump-adminisztrációnak és az őt körülvevő embereknek, amit nagyon nehéz megérteni.

– Lehet ebben szerepe annak, hogy Trump egészségügyi és szociális minisztere az az ifjabb Robert F. Kennedy lett?

– Abszolút, és ez megint csak a tudományos élettel, a racionális gondolkodással való olyan szembenállást jelent, ami több mint aggasztó.

Egészen elborzasztó, hogy olyan emberek, akik az adott területhez egyáltalán nem értenek, politikai hatalomra kerülve elkezdik gyakorlatilag lebontani azt a tudományos intézményrendszert, ami nagyjából 150 év alatt épült ki.

Az elmúlt időszakban megkurtították a National Science Foundation (az Egyesült Államok független szövetségi szervezete, amelynek célja a tudomány haladásának támogatása - a szerk.) költségvetését, és a dolgozók egy részét elbocsátották. Rengeteg támogatást elvesznek a különböző kutatóintézetektől. Hozzáteszem, hogy ez az amerikai költségvetésben mikroszkóppal sem látható összeg, hiszen ezek a támogatások annyira kicsik. Összehasonlításképp: amikor Trump bejelentette, hogy vámokat vezetnek be, egy nap alatt nagyjából 3000 milliárd dollár veszteség volt a tőzsdén. Ehhez képest a tudományos kutatásokra szánt pénzek, amikről Elon Musk (a Trump-kormány Kormányzati Hatékonysági Hivatalának vezetője - a szerk.) úgy beszél, hogy mennyit megspóroltak az amerikai adófizetőknek, egyáltalán nem érzékelhető összegek.

– Miért jó ez Trumpnak? Hiszen tudományos területen Amerika világszinten az élen jár. Miért jó, ha ezt elkezdik leépíteni?

– Nem ismerem személyesen Donald Trumpot és az ifjabb Kennedyt sem, viszont ismerek politikusokat, akiknél azt tapasztaltam, hogy van egyfajta kisebbségi érzetük a tudomány művelőivel szemben. Pedig attól, hogy valaki nem ért a mikrobiológiához, vagy a részecskefizikához, még nem kell, hogy kisebbségi érzete legyen.

A tapasztalataim szerint a politikusokban gyakran mégis megjelenik ez az érzés, és ezt azzal próbálják kompenzálni, hogy igaz, hogy te jobban értesz a mikrobiológiához, de nekem meg hatalmam van, és én most megmutatom neked, hogy hol a helyed.

Trump esetében pedig az is közrejátszhat szerintem, hogy a Covid idején ő volt az elnök, ő szenvedett attól, hogy leállt a gazdaság, és különböző nehézségekkel kellett megküzdenie. Ő pedig egész egyszerűen megharagudott a Covidra, és ezzel azokra is, akik a vakcinakutatással foglalkoznak.

– Milyen következményei lehetnek annak, ha nem finanszírozzák a kutatásokat?


– Ha nem finanszírozzák a kutatásokat, akkor egyrészt ezek a tudományos folyamatok megakadhatnak, másrészt a kutatói közösségben is bizonytalanságot kelthetnek. Ezeknek pedig hosszútávú hatásai lehetnek. Természetesen világszinten is, mert nagyon sok kutatásban amerikai technológiákat használnak. De hosszútávú globális hatása azért elsősorban Amerikára lesz, mert a kutatások áttevődnek más területekre. Kínát semmi sem fogja akadályozni abban, hogy haladjanak a kutatások, és Európa is magára fog találni, mint ahogy tette azt a háború kapcsán a védelem területén. Európa jelenleg egy főre esően kevesebbet költ kutatásokra, mint az Egyesült Államok. De a kutatások át fognak tevődni Európába. Tehát

az Egyesült Államok saját magát lövi lábon elsősorban, hiszen ezen a téren visszaszorul Kínával szemben,




Európát pedig erősítheti.

– Tehát elképzelhetőnek tartja, hogy Európa úgymond profitálni tud ebből a helyzetből?



– El tudom képzelni, sőt, hogyha nekem Európában beleszólásom lenne, és én lennék a kutatásért felelős biztos, akkor arra biztatnék mindenkit az Európai Bizottságban, hogy használjuk ki most ezt az alkalmat, hogy megerősítsük az európai kutatásokat. Biztosan megkétszerezném például az European Research Council költségvetését, hiszen ennek a feladata éppen az, hogy máshonnan Európába jöjjenek a kutatók. 



– Visszatérünk még Európához, de Amerikával kapcsolatban az még egy fontos dolog, hogy nemcsak a kutatóintézetektől vonnak el pénzt, hanem a USAID-támogatások nagy részét is megszüntetik, illetve Amerika kilépett a WHO-ból, amivel az Egészségügyi Világszervezet költségvetése is megcsappan. Ezeknek milyen globális hatásai lehetnek?

– Ezzel azt veszélyeztetik, hogy egy esetleges újabb világjárvánnyal szemben még kevésbé lesz védett az emberiség, hiszen ezeknek a szervezetként a munkája nagyon fontos egy ilyen helyzetben. Plusz megint csak visszautalok arra, hogy az Egyesült Államok maga alatt is vágja a fát. Egyrészt azért, mert külpolitikailag is fontos, hiszen ezeken a segélyeken keresztül úgymond hatalmat gyakorolhat. Másrészt pedig azért, mert ha például Afrikában kitör egy járvány, és nincs senki, aki ezt kezelni tudja időben, akkor az a járvány el fog jutni Európába és Amerikába is.


– Visszakanyarodva Európához. Az Európai Uniónak van egy Horizont Európa elnevezésű kutatási és innovációs programja, amelyből Magyarország jelenleg kimarad. Ezt, illetve az amerikai helyzetet nézve, hogyan látja most a magyar tudomány helyzetét?

– Az Egyesült Államokban történő dolgok ránk talán kisebb hatással vannak. Az viszont

elég nagy hatással van a magyar tudományos életre, hogy a magyar kormány makacssága miatt nem tudunk bekapcsolódni az európai kutatási rendszerbe.

A Horizont program egy egész Európára kiterjedő közös erőfeszítés, amiben mi most nem veszünk részt. Ehelyett a magyar politikusok arról beszélnek, hogy majd Magyarország finanszírozza ezeket a kutatásokat. Csakhogy az EU egy európai méretű programot finanszíroz, amivel Európa versenyképes akar lenni Kínával, és az Egyesült Államokkal szemben. Magyarország nem lehet ezekkel a kutatónagyhatalmakkal szemben egyedül versenyképes. Itthon ráadásul pillanatnyilag az is probléma, hogy olyan emberek ülnek a tudománnyal kapcsolatos adminisztrációkon, akik még soha nem láttak élőben laboratóriumot vagy kutatást, nem ismerik a magyar kutatókat sem. És hogy mit tesznek? Átnevezgetik a kutatóintézet hálózatot és csinálnak neki flancos új irodaházat. De érdemben nem csinálnak semmit.

– Az látszik, hogy jelenleg nemhogy közelítenénk az EU-hoz, hanem inkább távolodunk. Mi történhet akkor a magyar tudományos élettel, ha ez a távolság ezen a téren is csak növekedni fog?

– Egy fizikusi választ fogok erre adni: a két test közti vonzóerő, gravitáció a távolság négyzetével csökken.

A magyar tudományos élettel ez pont fordítva lesz, amennyivel távolabb kerülünk politikailag az Európai Uniótól, annak a négyzetével fog növekedni az, hogy milyen távol kerülünk az európai kutatásoktól. Nekünk viszont elemi érdekünk, hogy az európai kutatásokban részt vegyünk.

A magyar tudományos élet számára létkérdés, hogy erős, élő kapcsolata legyen az európai, az amerikai és a kínai tudományos élettel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hihetetlen: a Trump kormány véletlenül elküldte egy újságírónak a háborús terveit
Az Atlantic újságíróját tévedésből meghívták egy Signal-csoportba, ahol a jemeni légicsapás részleteit tárgyalta meg a hadügyminiszter, a külügyminiszter és a nemzetbiztonsági főtanácsadó. Az újságíró először azt hitte, rossz vicc. Aztán megindult a bombázás.
Getty Images - szmo.hu
2025. március 24.



Egy újságíró véletlenül megkapta az Egyesült Államok háborús terveit, miután a Trump-kormány nemzetbiztonsági vezetői hozzáadták egy Signal-csoportos beszélgetéshez. Az üzenetküldő csoportban a jemeni húszi célpontok elleni légicsapások részleteit egyeztették. Az Atlantic újságírója már két órával a nyilvános bejelentés előtt tudta, hogy támadás készül, miután Pete Hegseth védelmi miniszter elküldte neki az akció tervét, amely pontos információkat tartalmazott a célpontokról és a fegyverekről.

A történet 2023 októberében indult, amikor a húszik támadásokat indítottak Izrael és a tengeri szállítmányozás ellen. A Biden-kormány nem tudta megfékezni őket, Trump pedig azt ígérte, hogy megoldja a helyzetet. Március 11-én az újságíró kapott egy megkeresést Signalon egy „Michael Waltz” nevű felhasználótól, aki Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának tűnt. Bár nem volt biztos benne, hogy valóban ő az, elfogadta a meghívást.

Két nappal később bevették egy „Húszi PC kis csoport” nevű Signal-csoportba. A csoport tagjai a Trump-kormány magas rangú tisztviselői voltak: a védelmi, a külügy- és a pénzügyminiszter, a CIA igazgatója, valamint az alelnök és más vezetők.

Az első üzenetekben arról egyeztettek, kik lesznek az egyes minisztériumok kapcsolattartói a művelet ideje alatt.

Másnap reggel már részletes műveleti terveket osztottak meg a csoportban. Az alelnök, JD Vance kétségeinek adott hangot az akcióval kapcsolatban, például azért, mert kilőhetnek az olajárak miatta. Felvetette azt is, hogy a közvélemény nem fogja érteni a támadás indokát. Hegseth válaszában azt írta, hogy a cél az amerikai elrettentő erő visszaállítása, és annak hangsúlyozása, hogy Biden kudarcot vallott. „De ha kell, várunk. Csak tartsuk a műveleti titkosságot 100%-osan” - írta a védelmi miniszter a beszélgetésben, aminek minden sorát olvasta az Atlantic újságírója is.

A vita során felmerült az is, hogy ha várnak a csapással, az információk kiszivároghatnak, és az Egyesült Államok gyengének tűnhet. Hegseth azt írta: „Ha rajtam múlna, indítanám.” Az utolsó hozzászólások arról szóltak, hogy az USA-nak kell újranyitnia a hajózási útvonalakat, és az elnök kérésére részben az európai országokkal fizettetnék ki a művelet költségeit.

Vance végül azt írta Hegsethnek: „Ha szerinted menni kell, menjünk. Csak utálom, hogy megint Európát mentjük.” Hegseth három perccel később válaszolt: „Egyetértek, utálom az európai ingyenélőket. SZÁNALMAS. De Mike-nak igaza van – csak mi vagyunk képesek erre.”

Március 15-én, szombaton, Hegseth közzétett egy frissítést a Signal-csoportban, amely részletesen tartalmazta a támadás tervét.

Az Atlantic ebből az üzenetből nem idézett a cikkben, mert az ezekben szereplő információk, ha Amerika ellenségei kezébe kerülnének, komolyan veszélyeztethetnék az amerikai katonákat, különösen a Közel-Keleten, a Középső Parancsnokság működési területén. Annyit azért leírtak, hogy Hegseth üzenetében ismertette a Jemen elleni légicsapások hadműveleti részleteit – beleértve a célpontokat, az alkalmazott fegyvereket és a támadások sorrendjét.

Az egyetlen, aki válaszolt Hegseth üzenetére, az alelnök volt. „Imádkozom a győzelemért” – írta Vance. Később két másik felhasználó pedig imádkozó kéz emoji-t küldött válaszként.

Az Atlantic újságírója egy szupermarket parkolójában várta, mi lesz. Úgy volt vele, ha a Signal-üzenetek valódiak, hamarosan bombák hullanak majd a húszi célpontokra.

A támadás keleti parti idő szerint 13:45-kor valóban el is kezdődött, ahogy az üzenet előre jelezte. A csoport tagjai gratuláltak egymásnak, többek között Waltz, John Ratcliffe, Susie Wiles és mások is dicsérték az akciót.

A jemeni egészségügyi minisztérium szerint legalább 53 ember halt meg a támadásban, de ezt független források nem erősítették meg. Másnap Waltz az ABC This Week műsorában megerősítette, hogy a támadás elsöprő erejű válasz volt, amely több húszi vezetőt célzott meg és ki is iktatott.

Az újságíró ekkor már biztos volt benne, hogy a Signal-csoport valódi. Kilépett a csoportból, majd több résztvevőnek is üzenetet küldött, de nem kapott választ arra, hogy tudtak-e róla, hogy ott van. Később a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője megerősítette a csoport valódiságát, és azt írta: „Úgy tűnik, ez egy hiteles üzenetlánc, és vizsgáljuk, hogyan kerülhetett véletlenül egy ismeretlen szám a csoportba.”

Több nemzetbiztonsági jogász szerint a történtek súlyos törvénysértéseket vetnek fel. A Signal nem engedélyezett platform bizalmas információk kezelésére, és az üzenetek automatikus törlése is megsértheti az iratmegőrzési törvényeket.

Donald Trump korábban Hillary Clintont támadta azért, mert magánszervert használt hivatalos levelezésre, miközben őt pedig titkosított dokumentumok nem megfelelő kezelésével vádolták meg – amit ejtettek, miután megnyerte az elnökválasztást. Most saját kormányának tagjai hasonló módon osztottak meg érzékeny információkat.

A cikk szerzője azt írja, még sohasem látott ekkora biztonági rést.

Hasonló megbeszéléseket kizárólag úgynevezett „érzékeny, elkülönített információs helyiségben” folytathatnak a kormányzat tagjai, ahol nem használhatnak mobilokat. A Signal-beszélgetés alatt a résztvevők maguk is folyamatosan hangoztatták, mennyire fontos a titoktartás és az operatív biztonság. Miközben ennek minden sorát olvashatta az újságíró, akit ők maguk hívtak meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Magyar Péternek ezt kell csinálnia, különben nem éli meg a jövő áprilist" - a Hadházy-tüntetésen résztvevők megértőek a Tiszával
Több ezren tüntettek kedd este a gyülekezési törvény módosítása, a Pride betiltása ellen. A tüntetőket megkérdeztük arról, szerintük le lehet-e választásokon váltani a Fideszt, és mit gondolnak arról, hogy Magyar Péter távol maradt a megmozdulástól.


Kedd este több ezren tüntettek a gyülekezési törvény módosítása, a Pride betiltása ellen. A tüntetők a Ferenciek terén gyülekeztek, ahol beszédet mondott az esemény szervezője, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, és Daniel Freund német politikus, az Európai Parlament képviselője is.

A beszédek után a tömeg spontán módon a Szabadság hídra vonult, el is foglalva azt. Miután a rendőrök nem engedték le őket a budai oldalon, a demonstrálók egy része ott maradt, míg a tömeg többi része kettészakadva az Erzsébet és a Petőfi híd felé vonult – egy időre elfoglalva mindhárom hidat.

Az estéről készült riportunkban többen azt mondták, több százezer embernek kellene most az utcán lenni. Volt, aki arról beszélt, hogy ugyan kiment tüntetni, de nem gondolja, hogy ezzel sokat el tudnának érni.

„Az a baj, hogy tüntetésekkel ebben az országon maximum erőt statuálunk, de nem fogunk elérni semmi gyakorlati dolgot. Mi is csak azért vagyunk itt, mert úgy gondoltuk, hogy valamilyen módon jó lenne megjelenni”

- fogalmazott egy fiatal.

Baranyi Krisztina azt mondta a felszólalásában, „fontos elvi ügyekben taktikai okokból lapítani nemcsak rettenetes morális megalkuvás, hanem a kormányváltás szempontjából is végzetes hiba.”

Az általunk megkérdezett tüntetőket többsége ezt másként látja, ez derült ki, amikor arról kérdeztük őket, mit szólnak ahhoz, hogy Hadházy Ákossal ellentétben Magyar Péter nem áll bele ebbe az ügybe.

„Magyar Péternek van esélye megnyerni jövőre a választásokat, vagy októberben, amit most kért, hogy akkor legyenek. És szerintem egy ilyen megosztó ügy mellett kiállni csökkentheti az esélyeit. Teljesen meg tudom érteni ezt a stratégiát. Taktikailag lehet, hogy egy jó döntés. Legyen akkor így, van, aki meg itt áll ki, legyen az akkor Hadházy Ákos, meg vannak osztva a szerepek. Szerintem ez így rendben van”

- fogalmazott egy fiatal.

De van, aki szerint ez gyávaság Magyartól.

A beszédek után a tömeg a Szabadság hídra vonult, ahol farkasszemet néztek a rendőrökkel.

„Én fizettem a cipődet, én fizettem a kabátodat, testvér! Erre esküdtetek föl? Nem mi vagyunk az ellenség! Olyanok lettetek, mint az ÁVH! Olyanok vagytok, mint a Gestapo! Parancsot teljesítetek? E mögé akartok elbújni, ott is parancsot teljesítetek. A Gestapo is parancsot teljesített, testvér. Az ÁVH is parancsot teljesített!”

- üvöltötte a rendőrökkel szemben az egyik tüntető.

De nemcsak a tüntetőket nem engedték át a hidakon, azokat sem, akik csak munkába vagy akár haza siettek volna, és azért szerettek volna átmenni a hidakon.

A tömeg többször is azt skandálta: mocskos Fidesz, Ruszkik haza!, hazaárulók, elegünk van, demokráciát!


Link másolása
KÖVESS MINKET: