SZEMPONT
A Rovatból

„Nem fájnak a csontjaink, egészen addig, míg át nem hajtotok rajtuk a járműveitekkel!” – Az újvidéki tüntetésen jártunk

Betelt a pohár a szerb fiataloknál, hatalmas tömeg vonult a hétvégén az utcára Újvidéken. Mi is ott virrasztottunk velük a Szabadság-hídon, és arról beszélgettünk a tüntetőkkel, mit várnak a hónapok óta tartó tiltakozáshullámtól, és mennyire elszántak.
Kocsák Krisztián - szmo.hu
2025. február 03.



Szerbiában minden nap 11 óra 52 perckor megáll az idő. Legalábbis 15 percre. Három hónapja ekkor szakadt le a nem sokkal előtte felújított vasútállomás előteteje Újvidéken, 15 embert maga alá temetve. Azóta minden nap, abban a percben sokan megállnak az utcán, a zebrán, a kávézókban, és megáll a forgalom egy része is. Minden eltelt perc egy-egy áldozatot szimbolizál.

Szombaton, a katasztrófa után pontosan három hónappal több ezer ember vonult Újvidék utcáira sípokkal, zászlókkal. A tüntetők lezárták Novi Sad három fő hídját, a Szabadság-hidat pedig 24 órán keresztül blokád alatt tartották. Mi is velük tartottunk.

Képgaléria: Gyülekezik a tömeg (Fotókért kattints a képre)

Pofon a vörös kéztől

Az újvidéki vasútállomáson történt tragédia komoly tüntetéssorozatot indított el az országban. Az egyetemisták blokád alá vonták az iskoláikat, és sokan azóta folyamatosan az utcán vannak. De a tiltakozás nem csak a baleset következménye,

a szerb fiatalságot régóta nyomasztja az elnyomás és a korrupció. Mindezt csak tetézte, hogy a hatalom kezdetben agresszívan lépett fel a diákokkal szemben, több tiltakozót megvertek, volt, akit el is gázoltak.

A támadásokat a kormányon lévő Szerb Haladó Párt (SNS) szimpatizánsai hajtották végre. Az erőszak azonban visszaütött. Az egyre erősödő felháborodás hatására a múlt héten lemondott a hivatalban lévő miniszterelnök, Miloš Vučević. A rendszer elsőszámú működtetője Aleksandar Vučić köztársasági elnök azonban továbbra is hatalmon van, igaz, igyekszik csillapítani a kedélyeket, sok dologban engedve a diákok követeléseinek. Ők azonban láthatóan úgy érzik, egyre erősebbek, és ezt megmutatták Újvidéken is, ahová sokan Belgrádból gyalogoltak el.

Nehéz lett volna eltéveszteni a várost, ugyanis ilyen hangzavarral ritkán találkozik az ember. Mindenhol szerb zászlók, a tüntetés jelképévé vált vörös kéz és megszámolhatatlan síp. Hatalmas transzparensekkel vonult végig a tömeg a városon. Nemcsak egyetemisták voltak a tömegben, hanem szülők, nagyszülők, párok, kisgyerekek is. Volt, aki még a kutyáját is elhozta. Mint kiderült, minden út a Szabadság-hídhoz vezet, ott egyesült a tömeg egy apró, néhány kordonnal elbarrikádozott színpad előtt. Rendőrt alig láttunk a környéken.

A diákok az emelvényen arról beszéltek, nem hátrálnak meg.

„Itt állunk a Szabadság-hídon! Ne aggódjatok, nem fáj a lábunk, nem fájnak a csontjaink, egészen addig, míg át nem hajtotok rajtuk a járműveitekkel, vagy el nem töritek őket az éjszaka. Nem fáj, amíg nem szakítotok szét minket”

– mondta az egyik szónok.

Természetesen szóba került az újvidéki tragédia is, az egyik felszólaló úgy fogalmazott: a felelősök kezéhez vér tapad.

Egy művészeti sulit végzett lány elmondta, hogy azóta is elsírja magát néha, amikor eszébe jutnak az áldozatok. „Nemcsak a halottak, a hozzátartozóik is eszembe jutnak. Borzalmas, amit ki kell állniuk. Történik egy ilyen szörnyű baleset, amiben meghalnak a szeretteik, és mindez mások kapzsisága miatt következik be! Nem beszélve arról, hogy senki sem kapta meg a méltó büntetését!”

Ezen a ponton átvette tőle a szót a barátnője, aki az egyik helyi egyetemre jár. „Az a szép az egészben, hogy amikor végeztek a több mint tízmillió dináros felújítással, a fejesek mind ott virítottak egy képen az állomás előtt. Viszont amikor megtörtént a baj, hirtelen senki sem jelentkezett, hogy vállalja a felelősséget”.

Egy helyi, fiatal újságíró lány arról beszélt, hogy nemrég járt Magyarországon, és gyakran beszélget a barátaival, akik nálunk élnek. Elmondta, tudja, hogy a magyar és a szerb vezetők jóban vannak egymással, de ők már nem bírják tovább.

„Egyszerűen elég volt. A fiatalok mellé beálltak az idősebbek is, ez pedig azt mutatja, hogy lassan egész Szerbia a változásért fog harcolni. Tudom, hogy más nemzetek is küszködnek a saját kormányukkal, így ez az energia, ami árad ebből a mai tüntetésből, ez az egész szemlélet, talán majd nekik is példaként szolgálhat. Nem félünk, mert nincs már vesztenivalónk!”

– mondta.

Képgaléria: Ilyen volt a tömeg

Politikai Belfeszt

A Vučićot szidalmazó közönség elé ezután egy nagyjából 15 tagú kórus állt ki, akik egy pillanat alatt fesztiválhangulatot teremtettek, ami onnantól kezdve az egész estére jellemző volt.

A fiatalok bográcsokat állítottak fel, tüzeket raktak, sütögettek, vizeket osztogattak, fociztak, csocsóztak, kosaraztak, de a röplabda aratta a legnagyobb sikert. Mindezt a hídon és annak 100 méteres körzetében. Szólt a zene, előkerült néhány sör, sőt, még egy techno-bulit is rögtönöztek az egyik panelház bejáratánál.

A tömeg egy jó része ezután hazament, ám több ezer fiatal ott maradt virrasztani a farkasordító hidegben. Matracokon és sátrakban aludtak azok, akiket elnyomott az álom, de jónéhányan az egész éjszakát átvirrasztották. Nekik éjjel háromnegyed 1-től reggelig filmeket vetítettek. Рadivoje Andrić, Ivan Marinović, Marko Đorđević és Goran Marković alkotását is végignézhettük.

A szerb fiatalok mosolyogtak, nevettek, beszélgettek. Többen is szóvá tették, hogy a közel száz szerb TV-csatorna közül jó ha kettő volt, amelyik tisztességesen beszámolt az eddigi megmozdulásokról. Azt mondták, azok, amelyek állami kézben vannak, igyekeznek a szőnyeg alá söpörni a történéseket.

A demonstrálók arról is beszéltek, hogy az első újvidéki megmozdulásuk alatt több fekete pólós és maszkos huligán csatlakozott a menethez, akiket az állam bérelt fel, hogy zavargást szítsanak.

Köveket és különböző tárgyakat dobáltak az épületekhez, megrongálva például a városházát is. Ezt azután folyamatosan mutogathatta az állami média, vandáloknak állítva be a diákokat.

A film-maraton alatt úgy döntöttünk, pihenünk egyet és melegedünk kicsit. Sokan az egyetemek fűtött auláiban és tantermeiben aludtak, több mint két hónapja ugyanis a diákok elfoglalták az egyetemeket. Azóta szünetel a tanítás, és azt mondják, ez egészen addig így is marad, amíg a kormány nem teljesíti a követeléseiket. Az egyetemekre azonban csak a diákokat engedték be, így jobb híján az autónkban éjszakáztunk. Míg mi a félóránként felfűtött Opelben harcoltunk a kihűlés ellen, addig a diákok egy része minden melegítő-berendezés nélkül is kitartott a hídon.

Képgaléra: Egy éjszaka a fiatalok között

Másnap reggel megkérdeztem az egyik fiatal lányt, aki pokróc nélkül, egy szál kabátban ült egy padon, hogy bírta a nagy hideget. Azt mondta, Belgrádból rengeteg diák érkezett gyalog a tüntetésre, a több napos, közel 80 km-es utat megtevő fiatalokat azonban nem mindenhol várták tárt karokkal. „Sokuknak a mezőkön, a szabadban kellett aludniuk, mert nem engedték be őket a épületekbe.” Úgy gondolta, ha ők kibírták a pusztában az éjszakát, akkor ő is ki fogja, és végig maradt.

A 24 órás hídfoglalást végül közös megegyezés alapján meghosszabbították három órával, vasárnap este hatkor pedig mindenki békésen távozott. Belgrádból több mint 700 taxis érkezett Újvidékre, hogy hazavigyék a diákokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Ligeti Miklós: Ha ilyen nagyvadak kitálalnak, Orbán Viktor sokkal komolyabb bajba kerülhet, mint valaha is feltételeztük
Megnyílt a rés a pajzson, a hatóságoknak most kell lépniük – mondja a Transparency International jogi igazgatója. Szerinte Balásy a NER legmagasabb köreivel bizniszelt, és vádalkuképes, az ilyen arcokon keresztül meg lehet fogni a főszereplőket is.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. május 05.



Balásy Gyula, a gyűlöletplakátokat készítő céghálózat tulajdonosa, a NER egyik legbefolyásosabb vállalkozója, váratlanul bejelentette, hogy önként és ingyen átadja az államnak a teljes médiacégeit magába foglaló cégbirodalmát. A lépésre a Tisza Párt alelnöke úgy reagált, semmi sem lesz elfelejtve, szerinte a Fidesz „plakátosa” ezzel a lépéssel csak a felelősség alól próbálja felmenteni magát.

Balásy Gyula bejelentése egy vádalkuval felérő felajánlkozás? Miért omlik össze ennyire gyorsan a NER, és ez a folyamat eljuthat-e egészen Orbán Viktorig? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International jogi igazgatójával.

— Mit láttunk?

— Ezt sem alul-, sem túlértékelni nem szabad. Jól érzékelhetően, most már kézzelfoghatóan omlik a NER. Várható volt, hogy ha a politikai felépítmény összecsuklik, ahogy a választás eredményeinek hatására össze is csuklott, akkor a NER által pénzen vett vagy félelemből, fenyegetésből épített lojalitás is össze fog omlani, el fog porladni. Ennek a porladásnak vagyunk most a tanúi. Hogy Balásy Gyula pontosan mit adott át, tehát mi az, amit ő úgymond visszaszolgáltat, azt majd az új kormánynak alaposan fel kell mérnie. Hiszen ő cégekről, céges vagyonról beszélt, de mi van azokban a cégekben közpénz-kihelyezés nélkül? Például miért nem hallottunk az ő magánvagyonáról? Tudvalevő, hogy a valószínűleg a hatvanpusztai birtokkal vetekedő méretű építkezése nem két fillérbe került. Gondolom, a magánvagyon is ugyanúgy ezekből a gyanús céges pénzmozgásokból keletkezett, úgyhogy azt is nyugodtan adja vissza. Külön problémának érzem, bár talán ennek még nincs itt a helye, hogy erre a nyilatkozatra nem a rendőrség kihallgatószobájában került sor.

Ez az ember valószínűleg vádalkuképes, és nem szabad lebecsülni a vádalku jelentőségét, forrásértékét, mert most van az a helyzet, hogy tőle lehetne megtudni, hogyan történtek a NER-es kifizetések.

Feltételezzük, hogy ő és sok hozzá hasonló NER-lovag alapvetően, a nem csekély mértékű és összegű sáp lehúzása után csak parkolóhelye volt a pénzeknek. Rajtuk keresztül kellett valahogy megoldani a névleg nem gazdagodó, vagy nem látványosan, vagy nem egy bizonyos szinten túl gazdagodó figuráknak, Rogánnak, Orbán Viktornak a kifizetését, Tiborcz Istvánnak a részesedését, tehát az elsődleges haszonhúzók gazdagítását. Valószínűleg Balásy Gyula most abban a helyzetben van, hogy ezt elmondaná egy vádalku keretében, mielőtt még bárki rákapcsolódik a nyilatkozata után. Persze a vádalku alatt nem büntetlenséget értünk, hanem azt a haszonelvű, pragmatikus hozzáállást, hogy a kis hal megúszhatja enyhébb büntetéssel, ha nemcsak átadja a lopott holmit, de meg is mondja, hogy hol van a nagy hal, és az hogyan jutott a pénzhez.

Az ilyen arcokon keresztül – és Balásy Gyula azért elég magasan volt ebben a pénzügyi erősorrendben, központi helyen, ő Rogán Antallal bizniszelt, – meg lehet fogni Rogán Antalt.

Róla eddig azt feltételeztem, hogy csak a letelepedési kötvényeken keresztül lehet közvetlenül megfogni, hiszen az az, amit a nevére vett, kitalált, engedélyezett és működtetett. Azt gondoltam, Balásy Gyula egy szilárdabb elem az építményben, de valószínűleg ő az a vakolat a falon, ami most le fog hullani. Ne felejtsük el, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak elnevezett kifizetőhely közbeszerzésein, keretmegállapodások útján, verseny nélkül, egyszemélyes bizniszként a cégeinek 74%-os részesedéssel 360 milliárdot meghaladó bevétele volt csak 2024 végéig.

— Ez maga volt a felajánlkozás a vádalkura?

— Igen, ezért mondom, hogy ez vádalkuképes. A leghiggadtabb, legszikárabb szakmai, kriminalisztikai megfontolás is azt diktálja, hogy most kell szorítani. Mert most jutott el valamiért odáig, hogy hajlandó beszélni, pozíciókat feladni, előnyökről lemondani.

Ha ezt a hatóság azzal nyugtázza, hogy köszönjük ezt a nagylelkű felajánlást, akkor ezt elbaltázzák.

Ez az ember most fogható, most ki kell használni a beszédkészségét és az együttműködésre mutatott hajlandóságát.

— A beszélgetésben megrendültséget, félelmet lehetett látni Balásy Gyula arcán. Mintha komolyan félne valamitől, és ez a felajánlkozás lenne számára a kisebbik rossz.

— Ez egy tévéstúdió-helyzet volt, tehát nem olyan drámai, nem olyan megrettentő a számára, mintha ez tényleg egy hatósági kihallgatás lenne. Nem tudom, mennyi a személyiségében a teatralitás, de az biztos, hogy egészen másfajta embert láttunk, mint akit egy balatoni alkalommal a 444 próbált kamera- és mikrofonvégre kapni. Akkor a luxusautóiról kérdezgették egy veteránautó-versenyen, és ő flegmán, de profizmussal mondogatta, hogy „úgy gondolja, hogy én gazdag vagyok? Hát én nem tudom.” Ott profin adta elő ezt a nyegle, nemtörődömséget. Hogy most mennyi volt a színészet és mennyi a valós megrendülés, ezt nem tudjuk. Az ilyen megrendülések, összeomlások a rendőrségi-ügyészségi kihallgatáson jobban megszokottak és hitelesebbek. Egy tévéstúdióban nem kevés hatásvadász elem lehet ebben.

De a tény, hogy elment oda, megtette ezt a felajánlást és nyilvánosságra hozta, az jelzi: itt most megnyílt a rés a pajzson, és most kell azonnal benyomulni ebbe a résbe.

Ez olyan, mint amikor a hadászatban az ellenséges front felbomlik. Olyankor a győzelem záloga, hogy a front réseibe gyorsan mozgó, nagy tűzerejű élcsapatokat kell bedobni, akik az áttörést kiszélesítik, és mélységben zavart tudnak kelteni. Megzavarják az ellátási láncokat, az utánpótlást, a logisztikát, pánikot keltenek a hátországban, és továbbviharzanak. Majd jön a gyalogság, amelyik elvégzi az aprómunkát, begyűjti, akit kell, felszámolja a megmaradt ellenállási gócokat. De most itt ütéshelyzet van, ezt nem szabad a hatóságoknak kihagyniuk.

— Miért tette ezt pont most? Aki elsőként „coming outol”, jobb pozícióba kerül, mint aki a tülekedésben vesz részt?

— Ez valószínűleg benne van. Vagy, amit nem tudunk, hogy megszorongatták esetleg a NER még működő helyeiről. Lehet, hogy azt mondták neki: „figyelj, te most be vagy áldozva, elvesszük a pénzedet, mert kell nekünk a lelépéshez, és a tiéd a legkönnyebben mobilizálható.” Nincs benne nagy alkalmazotti létszámmal meg eszközparkkal dolgozó építőipar vagy szállodaipar, csak reklámcég. Nem tudjuk, mi történt a túloldalon.

A magánvéleményem az, hogy valószínűleg ezzel ő a túlélésre játszik, és üzenni akar a Rogánéknak:

most visszaadom az államnak azt, amit el akartok tőlem venni, engem nem tudtok ezzel sarokba szorítani.

— Az a kérdés, hogy mit adott vissza az államnak? 80 milliárdos értéket emlegetett, de nem hiszem, hogy ennyit érnének most ezek a cégek.

— Itt megint a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti dilemmáról van szó.

— Tehát mit kapott az állam most valójában?

— Azt majd fel kell mérni. És azt is, hogy ez milyen formában történik. Ajándékozási szerződés lesz? Tulajdonról lemondó nyilatkozat? A szerződéslistát is átadja, vagy csak a cégjegyzékszámot? Ezt mind ismerni kellene. De ez így most egyelőre csak annyi, mintha valaki coming outolt volna, és ezt egy médián keresztül teszi meg, nem a rendőrségen. Előre menekül.

— Május negyedike van még csak. Lesz itt nagy tülekedés a hónapban?

— Arra számítok, hogy tovább fog olvadni a NER. Nap mint nap látjuk: a Nemzeti Tőkeholding megerősítette az értesüléseinket, miszerint nem 1300, hanem 2600 milliárd forint került a magántőkealapokhoz közpénzből. Az MFB Investment fellebbezett a pernyerésünk után, de aztán elkezdte kiadni az adatokat a Tiborczhoz köthető magántőkealapok konkrét MFB Invest-támogatása ügyében. Szóval a NER már tényleg porlad.

— Mennyi idő alatt lehet eljutni Orbán Viktorig?

— Ez a nem tudom hány milliárd forintos kérdés.

De ha ilyen nagyvadak kitálalnak, akkor Orbán Viktor sokkal komolyabb bajba kerülhet, mint amit valaha is feltételeztünk.

Balásy Gyula sokat tudhat. Ő a legmagasabb körökkel közvetlenül bizniszelt. Ő nem a harmadik beszállítónak a tizenkettedik alvállalkozója, hanem a NER egyik prominens, oszlopos tagja. Minden egyes alkalommal, amikor mi tenderbajnok-vizsgálatot végeztünk, a közbeszerzésekből legmagasabb arányban és legnagyobb összegben részesülő NER-es vállalkozók között is dobogós volt. Mindig ott volt Mészáros Lőrinc, Szíjj László és a többiek mellett, mögött. Vagy az első három egyike volt, vagy a negyedik.

— Kiért kell jobban aggódnunk most: Balásy Gyuláért, az ő testi épségéért, vagy a NER prominenseiért, akik veszélybe kerültek ezáltal?

— Mindenki, aki ebben közvetlenül érintett, aggódjon saját magáért. Mi egyedül azért aggódunk, hogy a rendőrség és az ügyészség nem fog elég gyorsan lépni.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A Vidéki Prókátor Balásynak: A vádalku ott kezdődik, hogy elmondod, kinek csorgattál vissza
A kegyelmi ügyet kirobbantó jogász szerint Balásy Gyula cégfelajánlása még csak legfeljebb enyhítő körülmény. Szerinte Schadl Györgynek sem éri már meg hallgatni.


A Vidéki Prókátor néven ismert jogász Balásy Gyulának üzent annak nagy port kavart interjúja után. Ahogy megírtuk, a vállalkozó a Kontroll műsorában bejelentette: az államnak ajánlja fel médiavásárló, kommunikációs és rendezvényszervező cégcsoportját, valamint a kapcsolódó vagyoni jogokat. A vállalkozó a cégek értékét legalább 80 milliárd forintra becsülte, és beszélt egy 100 milliárdos szerződésállományról is.

A kegyelmi ügyet kirobbantó ügyvéd szerint a gesztus súlyát nagyban befolyásolja, hogy milyen helyzetben tette azt a vállalkozó.

„Na, Gyulám, ez eddig legfeljebb csak enyhítő körülmény, melynek a súlya attól függ, hogy mennyire volt önkéntes, vagyis a körülmények által ki nem kényszerített a felajánlás, illetve, egyszerűbben fogalmazva, hogy mennyire vagy most szarban, amikor megtetted”

– írta Facebook-oldalán.

Szerinte egy valódi egyezséghez sokkal több kell, és az együttműködésnek komoly feltételei vannak.

„A vádalku ott kezdődik, hogy elmondod és bizonyítod, hogy ki(k)nek és mennyit kellett visszacsorgatni. Ha ezt megteszed, tényleg lényegesen javulhatnak a kilátásaid.”

A „visszacsorgatás” témájánál maradva kitér Schadl Györgyre is. A Prókátor úgy véli, a végrehajtói kar volt elnökének sem éri már meg hallgatnia. Ironikusan azt is megjegyzi: „A kollégái már amúgy is rohadt hálásak lesznek neki az államosításért.”

Balásy Gyula a kormányközeli üzleti körök egyik legismertebb alakja. Cégei rendszeresen nyertek el nagy értékű állami megbízásokat. A nevéhez kötődik például a „Tisza-adós” nemzeti konzultáció nyomtatása több mint 400 millió forintért, a kampány reklámozására pedig további bruttó 8,29 milliárd forint jutott a cégeinek. A Külgazdasági és Külügyminisztérium is rendelt tőle közel egymilliárd forintért zászlókat és molinókat, a MÁV pedig a vasúttársaság negatív megítélésének javítására szerződött vele.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fotógaléria: Ellepték a mémek az internetet a Balásy-interjú után
A tegnap nyilvánosságra került interjú után elszabadultak a mémgyárak. Jobbnál jobb alkotások látnak napvilágot.


Egyetlen interjú, egy elcsukló hang és egy nyilvános, könnyes bejelentés elég volt ahhoz, hogy május 4-én este a kormányzati kommunikáció egyik legfontosabb alakja és cégbirodalma mémmé váljon az interneten. Balásy Gyula, akinek cégei az elmúlt évtizedben szinte az összes nagy állami kommunikációs tendert elnyerték, a Kontroll című online műsorban közölte, hogy önként és ingyenesen felajánlja az államnak teljes médiaportfólióját.

Az interjú után az internetet elárasztották a mémek. Lilu műsorvezető Instagram-sztorija önmagában is szállóigévé vált:

„Haver, te nem felajánlod a vagyonod, hanem visszaadod.”

A választások előtt nagyot ment az a kalendár, amiben napról napra gyűjtötték az újabb és újabb napvilágra került NER és kormányhoz köthető visszaéléseket, most hasonló módon elkezdődött egy ilyen gyűjtés.

Összeszedtünk egy kis válogatást a legjobbakból:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Molnár Áron Balásy Gyulának: Nem hitted volna, hogy ennyire gyorsan szembejön a valóság és a törvény
A színész-aktivista szerint Balásy Gyula interjúja nem a bűnbánatról, hanem a számonkéréstől való félelemről szól. Úgy véli, a vállalkozó soha nem szólalt volna meg, ha a Fidesz nyeri a választást és folytathatná a közpénzek elköltését.


Molnár Áron sem hagyta szó nélkül Balásy Gyula Kontroll-interjújáról, amelyben a vállalkozó könnyeivel küszködve jelentette be, hogy lemondott valamennyi rendezvényszervező, kommunikációs és médiacégében lévő tulajdonrészéről, és azokat átadja az állam részére. A színész-aktivista Facebook-posztban reagált, egy erős morális állítással indítva: „A könny felszárad, a bűnök nem. Gyula, Gyula.”

Molnár szerint Balásy az interjúban bagatellizálta a cégei által elnyert megbízások számát, majd szembesíti ezzel az állításával.

„A »pár közbeszerzés«, amiről az interjúdban beszélsz, amit nyertetek, csak az egyik cégedben 751 közbeszerzés.”

A színész szerint Balásyék cégei a magyar embereket csapták be, miközben évekig terjesztették a Fidesz megtévesztő kampányát, „mérgezve ezzel a köztereket, a magyarok elméjét és lelkét.” Konkrét példaként említi a „Stop Soros” és az „Állítsuk meg Brüsszelt” szlogeneket.

„Rogán Antal egyik fő katonája voltál a hazugsággyárban.

Mindezt közpénzből, a mi adófizetői forintjainkból. Nem, nem Gyula. Ez nem úgy van, hogy most te elsírod a bánatod. Hány magyar ember, gyerek, család sírt és szakadt szét a hazugságaitok miatt, míg te csak gazdagodtál és szartál arra, hogy mit okozol a magyar társadalomban” – üzente a vállalkozónak.

Molnár szerint az interjúnak egyetlen oka volt:

„Félsz a tetteid következményeitől! Soha nem szólaltál volna meg, soha nem sírtál volna, ha a Fidesz győz. Maradt volna az arrogáns, pökhendi stílusod és ugyanúgy loptál volna tovább.”

Molnár Áron a családra való hivatkozást is visszautasítja. Szerinte Balásynak erre gondolnia kellett volna akkor, amikor a magyar családoknak próbálták átformálni a gondolkodását a kormányzati üzenetekkel.

„Az igazság az, hogy azért szólaltál most meg, mert zárolták a bankszámláidat. Mert nem sikerült külföldre menekíteni a pénzeiteket.”

Úgy véli, Balásy nem számított arra, hogy a valóság és a törvény ilyen gyorsan utoléri. Posztjában figyelmeztette a következményekre is:

„Minden tettedért felelned kell és nincs az a könny, amely jóváteszi azt a pusztítást és bűnt, amit okoztatok a magyar társadalomban mentálisan. Következmények Gyula.. következmények.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk