SZEMPONT

Nem bírják ki dolgozat és nyomasztás nélkül

Az alternatív iskolák és a tanulócsoportok népszerűsége évek óta töretlen, egyre több szülő próbálja kivenni a gyerekét az állami oktatás rendszeréből.

Prókai Eszter írása az Abcúgon - szmo.hu
2018. február 15.

Egyre több szülő próbálja a gyerekét valamilyen módon kiszedni az állami oktatásból, az alternatív és alapítványi iskolák korlátozott befogadóképessége pedig a tanulócsoportok ugrásszerű növekedését hozta magával. Bár Budapesten jóval több van mint vidéken, és első látásra úgy tűnhet, hogy a fővárosban könnyebb is beindítani egy ilyen kezdeményezést, de a felmerülő nehézségek nagyon is hasonlóak. A szülők sokszor bizonytalanok, félnek tőle, hogy a gyerek lemarad, menet közben jönnek rá, hogy hiányolják a dolgozatírást és az osztályzatokat. De tanárt sem olyan könnyű találni: a fizetett nyári szünet és a központosított rendszer nyújtotta vélt biztonság még mindig többet ér, mint a pedagógusi szabadság.

Az alternatív iskolák és a tanulócsoportok népszerűsége évek óta töretlen, egyre több szülő próbálja kivenni a gyerekét az állami oktatás rendszeréből, sokszor hosszú várólisták nehezítik tovább az egyébként sem könnyű bejutást. Erre egy megoldást jelenthetnének a tanulócsoportok, de a szülők sokszor túl bizonytalannak érzik a kereteit, és nem is nagyon tudják elképzelni, mit is jelent egy ilyen kezdeményezés.

A fő különbség egy alapítványi iskola és egy tanulócsoport között, hogy utóbbinál a gyerekek magántanulói státuszban vannak, emiatt állami normatíva sem jár utánuk, a tudásukról viszont ugyanúgy számot kell adniuk. Ezt félévente tehetik meg egy államilag akkreditált iskolában. Szegedi, tatabányai és kaposvári tanulócsoportok alapítói meséltek róla, hogy milyen falakba ütköztek az induláskor, és azóta is. A helyzet Budapesten sem sokkal könnyebb, de ha valódi koncepció van a tanulócsoport mögött, az könnyebben meggyőzi a szülőket.

Ágoston Katáék Kaposváron hozták létre Másik Iskola nevű tanulócsoportjukat. Az indulás előtt fórumokat tartottak, ahol nagyjából mindent átbeszéltek a szülőkkel, attól kezdve, hogy mi legyen a csoport neve, a programja, egészen addig, hogyan nézzen ki a tanterem.

"Az első pofon a beiratkozáskor jött, hiszen míg a workshopokat látogatta 35-40 szülő, a beiratkozáskor ott álltunk, és konkrétan nem jött el senki. Végül azokkal a szülőkkel tudtunk elindulni, akikkel volt korábbról személyes kapcsolatom és ismertek már pedagógusként. Ez nagyjából nyolc gyereket jelentett”

– meséli Ágoston Kata.

Miután a beiratkozáskor szembesültek vele, hogy a korábban nyitottnak mutatkozó szülők mégsem jöttek el, próbálták megtudni, hogy ennek mi lehet az oka. “A legfőbb indokuk az volt, hogy még nincs kiforrva, mit is akarunk pontosan csinálni, milyen szakmai programok és módszerek mentén fogunk dolgozni. Elmondtuk újra, hogy ez nem hagyományos iskola, ne azt várják, amit a közoktatásban megszoktak”. Volt olyan szülő, aki már a foglalót is kifizette, aztán mégsem jött el a beiratkozásra. Amikor később találkoztak, azt mondta, hogy lebeszélték az óvónénik.

A nyári szünetet nehéz elengedni

A következő probléma, amivel szembesültek, a tandíj. A Másik Iskolában havonta 50 ezer forint a szülői hozzájárulás, ez egyébként a többi vidéki tanulócsoporttal összehasonlítva alacsonynak számít. Ágoston Kata úgy látja, maga Kaposvár, és az egész régió leszakadófélben van, havi 120 ezer forintos átlagfizetésekből pedig képtelenség ennyit kifizetni. Meglepő módon nem a tehetős kaposvári családok, akik érdeklődőbbek és nyitottabbak a kezdeményezés iránt. Ők ugyanis általában a város legjobb általános iskolájába járatják a gyereküket, és nem kutatnak alternatív oktatási módszerek után.

De a pedagógusok sem kaparnak azért, hogy kiszakadjanak az állami oktatás kereteiből. Hiába van elegük a központosított mindennapokból, amikor felmerül, hogy a tanulócsoportnál nincs két hónap fizetett nyári szünet, sokan inkább nem kérnek a lehetőségből.

Ágoston Katáék is adtak fel hirdetést, amiben pedagógust és óvodapedagógust kerestek, de senki nem jelentkezett.

“Aztán egy idő után már úgy fogalmaztuk meg, hogy olyat keresünk, aki nem csak közalkalmazotti jogviszonyban tudja elképzelni magát, de így is nulla volt az érdeklődés. Finoman szólva sem tapossák egymást a tanárok. Volt, akivel leültünk beszélgetni, de amikor megtudta, hogy nálunk nincs pedagógus életpálya modell és nyáron is dolgozni kell, akkor inkább visszalépett” – meséli. A visszakozás oka lehet az is, hogy az a fajta munka, amit a pedagógusok az állami iskolában megszoktak, mint például a frontális oktatás, az egy tanulócsoportnál értelemszerűen nem tud működni. Most egy főállású, pedagógus végzettségű munkatársuk van, reggel nyolctól délután négyig, a speciális területeket Ágoston Kata tanítja, az angolt pedig egy külsős kolleganő.

De nem csak a tanárokon, a szülőkön is látszik, hogy hiába nyitottak a hagyományostól eltérő tanítási módszerekre, nehezen tudnak elvonatkoztatni attól, amiben ők maguk is felnőttek. “Még azok a szülők is, akiknek egyébként nagyon szimpatikus volt, amit csinálunk, egy idő után várták volna a hagyományos visszajelzéseket, amik egy iskolában működnek. Például az osztályzatot, a félévi dolgozatot, vagy, hogy legyen számszerűsítve, hogy hol is tart pontosan a gyerek”.

Ők maguk sem tudják kifizetni

A szegedi Főnix tanulócsoportot tavaly szeptemberben indították el. Az ő helyzetük annyiban speciális, hogy az alapítók gyerekei korábban a szegedi Waldorf iskolába jártak, majd a szülők egy vitás helyzet után úgy döntöttek, inkább saját tanulócsoportot indítanak. Mivel a Waldforf Szövetség nem támogatja, hogy a tanulócsoport az ő névhasználatukkal működjön, nekik kellett kitalálniuk, milyen pedagógiai programmal dolgozzanak hosszútávon. És itt jött az első buktató: mi is legyen ez? – kezdi az egyik alapító, Fábián Zsolt.

“Szóba került a Montessori, illetve a Rogers módszer, azonban az évekkel ezelőtti botrány, ami a szegedi Rogers iskola körül kipattant, annyira megmaradt a szegediek fejében, hogy ilyen néven iskolát többet nem lehet indítani. Sőt, bármilyen független, alternatív iskolakezdeményezésre árnyékot vet a mai napig.

Ő is látta a szülőkön a bizonytalanságot, a leggyakoribb kétség az volt, hogy vajon van-e visszaút egy ilyen tanulócsoportból az állami rendszerbe. Az eddigi tapasztalatok szerint a lemorzsolódás nagyjából 25 százalékos, akik időközben kilépnek, leginkább félévkor viszik el a gyereküket. Míg az egyik szülőnek túl kötetlen, ahogy tanítanak, addig a másiknak túl szigorú. Ahogy a kaposvári esetben is, a szegedi szülők egy részének is hiányzik, hogy nincs dolgozat, nincs jegy, nincs semmi ilyen jellegű visszaigazolás.

A következő tanévtől szeretnék, ha harminc tanulójuk lenne, ehhez pedig nagyjából 5-6 pedagógusra lenne szükségük. Fábián Zsolt optimista, ismer olyanokat, akik nem is akarnak pályakezdő tanárként bemenni az állami rendszerbe, rájuk mindenképp számít, de szeretnék, ha több éve a pályán lévő pedagógus is csatlakozna hozzájuk.

Szegeden sem a leggazdagabb családok érdeklődnek a Főnix csoport iránt, de a szülői hozzájárulás sajnos elég magas ahhoz, hogy ezt egy átlag család megengedhesse magának. A konkrét összeget nem akarta elárulni, de azt elmondta, hogy ők sem tudnák megengedni maguknak. “Csinálni akarunk egy iskolát, ahová majd nem tudjuk beiratni a saját gyerekeinket. Ha a normatív támogatás a tanulócsoportos formára is járna, azzal már csökkennének a költségek. Ma Szegeden, de semelyik másik vidéki városban nem igazán engedhetik meg maguknak a szülők a teljesen önfenntartó iskola működését. Jelenleg ezen töprengünk, hogy honnan lehetne még forráshoz jutni azért, hogy csökkenteni tudjuk a szülői hozzájárulás mértékét” – mondja.

Az interjú felvétele után Fábián Zsolt jelezte, hogy megállapodtak a Budapest Schoollal, így szeptembertől velük együtt működnek tovább. “Ezzel a tanáraink folyamatos képzése, a hálózatban eddig összegyűlt tudásanyag is elérhetővé válik számunkra, amivel stabilabb szakmai munkára és működésre lesz lehetőségünk” – mondta az Abcúgnak. A vidéki tanulócsoportok közül a Főnix az első, akivel megállapodott a Budapest School. A csatlakozás miatt csökkennek a költségeik is, de szeretnének egy hosszútávú finanszírozási modellt kidolgozni.

Nem fáj nekik eléggé

A hetvenezres Tatabányán indult el tavaly szeptemberben a SmartSchool magántanuló csoport. Jónási Krisztián a saját lányának keresett alternatívát az állami oktatás helyett, és ehhez keresett hasonló gondolkodású szülőket, akik minőségi, nyugodt és támogató környezetet szeretnének biztosítani a gyerekeiknek. Azonban hamar szembetalálta magát azzal, hogy ”a tatabányai szülőknek nem fáj eléggé az állami oktatás, nincsenek eléggé kiábrándulva”. Eleinte inkább azok a szülők találták meg, akiknek a gyerekéről már az oviban kiderült, hogy valamilyen szempontból sajátos nevelést igényelnek, de a tanulócsoport nincs felkészülve az SNI-s (sajátos nevelési igényű) és BTM-es (beilleszkedési, tanulási, magatartási problémákkal küzdő) gyerekek fogadására. Jelenleg hat gyerek tanul náluk, és a délutáni foglalkozásaikhoz csatlakozhatnak külsősök, illetve vannak óvodások is, akik időnként részt vesznek egy-egy projektfoglalkozáson. Szeretnék, ha a jövőben úgy tudna működni a csoport, hogy a vállalkozások és a tehetősebb családok többet finanszíroznak, így lehetőséget teremtve azoknak a gyerekeknek, akiknek átlagos keresetűek a szüleik. Jelenleg ösztöndíj program keretében egy gyerek tanul a csoportban térítésmentesen.

“Tervezzük az alapítványi iskola létrehozását. Viszonylag drága fenntartani egy csoport működését, és azt gondolom, hogy az állami normatíva segítségével azok a családok is megengedhetnék a minőségi oktatást, akinek nincs pénzük a teljes tandíjra. Másrészről nem kellene félévente vizsgázni menniük a gyerekeknek egy állami intézménybe” – mondja.

Most két tanár dolgozik náluk főállásban, de ő is látja, hogy nehéz pedagógust találni. “Mi felajánlottunk egy rendkívül tág keretet, amiben ők tanárként szabadon mozoghatnak, és a felvételi beszélgetéseken azt tapasztaltuk, hogy inkább visszakanyarodnak a NAT-hoz, mert abban érzik kényelmesen és biztonságban magukat. A másik probléma, hogy az állami oktatásban látják azt a biztos jövedelmet és stabilitást, amit egy induló tanulócsoportnál nem” – meséli Jónási Krisztián.

Pontos koncepció nélkül nem megy

Ruzsonyi Ágnes tavaly ősszel indította el Budaörsön a Kettőpontnulla Tanulócsoportot. Harminc gyerekkel kezdtek, de már most annyi jelentkező van, hogy szeptembertől nagyobb helyre kell költözniük. Azt mondja, ő is látja a problémákat, ami a vidéki kollégákat érinti, és ez ugyanúgy megvan a fővárosban is, csak az arányok mások. “Nálunk volt ötszáz érdeklődő szülő, aztán a beiratkozásra lett harminc, tehát ugyanúgy jóval kevesebb, mint amit előzetesen gondoltunk” – mondja.

Szerinte az, hogy a szülők esetleg kételkednek a tanulócsoportban, teljesen érthető: új dologról van szó, nem is tudják, hogy mibe ugranak bele, ráadásul sokszor a fogalmak is teljesen összemosódnak a fejükben.

Van az állami oktatás és az alternatív, utóbbiba pedig beletartozik minden más, és ilyenkor jön az, hogy nem értik, miért kell magántanulónak lennie a gyereknek, miért nem ugyanaz a tanulócsoport, mint az alternatív iskola.

“A lényeg az lenne, hogy tudjunk a szülőnek mit mondani arról, ami a gyerekükkel várhatóan történni fog. Legyen egy határozott, jól megtervezett program és hozzá széles látókörű pedagógusok. Amelyik tanulócsoport sikertelen, ott meglehet, hogy ez a határozott jövőkép hiányzik. Ezt pedig megérzik a szülők” – mondja Ruzsonyi Ágnes.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Ittasan indult kihallgatásra, ahova ittas vezetés miatt idézték be, de útközben lebukott Gödöllőn

A 39 éves budapesti férfit a biztonsági öv használatának elmulasztása miatt állították meg a rendőrök. Az igazoltatáskor derült ki, hogy nemcsak ittasan vezet, de épp egy korábbi, hasonló ügye miatt tartott a Gödöllői Rendőrkapitányságra.

KÉK HÍREK

Otthoni hűtőfürdő közben került víz alá egy kisgyerek Győrben, később a kórházban meghalt

Büntetőeljárás indult egy győri kisgyermek halála miatt, aki otthoni fürdetés közben lett rosszul. A család szerint a kórház hibázott, az intézmény azonban tagadja a mulasztást.

KÉK HÍREK

Eltűnt egy fiatal az Ozora Fesztiválon: a 21 éves Bencét tizenkét napja nem találják sehol

A 21 éves Szolnoki Bencét a családja és a rendőrség is keresi, miután a fesztivál második napján eltűnt. A fiú egy vita után hagyta el a sátrat, de a ruháit és az ételét nem vitte magával.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.

M.M. / Fotó: ATV/YouTube - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Azt mondta a munkásoknak a debreceni építésvezető, hogy nem jön vonat - de jött, ketten meghaltak, miután a szalagkorláthoz szorította őket a szerelvény

Vádat emelt az ügyészség az építésvezető ellen. A nyomozó hatóság szerint a férfi úgy küldte a munkásokat bejelentés nélkül a sínekhez, hogy a korábbi vágányzár már nem volt érvényben.

KÉK HÍREK

Elsüllyedt egy nő a Velencei-tó iszapjában, drámai mentés lett a vége

Egy 35 éves dunaújvárosi nőt kellett kimenteni a Velencei-tó iszapjából, miután elsüllyedt és nem tudott szabadulni. A segítségére egy szolgálatát épp befejező vízirendőr sietett, aki a szolgálati rádión hallotta a riasztást.

KÉK HÍREK

„Láttam, hogy orrán, száján folyik az alvadt vér” - Holtan vittek haza a betegszállítók a hatvani kórházból egy idős nőt, vizsgálat indult

Rendkívüli haláleset miatt indított közigazgatási eljárást a Hatvani Rendőrkapitányság a 80 éves fekvőbeteg asszony ügyében, akit a család szerint a betegszállítók leszíjazva, ülő testhelyzetben hoztak haza, holtan. A hatvani kórház belső vizsgálatot rendelt el, és állítja, a beteget „fekvő testhelyzetben” utasítással adták át.

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

Kapcsolódó

Magyar Péter: Átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány

A kormány elfogadta az átfogó energiafejlesztési tervet, amely a megújuló forrásokat és az ellátásbiztonságot helyezi előtérbe. A fejlesztéseket vegyes finanszírozással, hazai és uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával valósítják meg.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Megvilágosodni és megpirulni” akart a villanyoszlopon egy teljesen meztelen férfi Zuglóban

A Zuglói Önkormányzati Rendészet és a polgárőrség munkatársai akadályozták meg egy zavart férfi öngyilkossági kísérletét. A Rákos-patak partján találtak rá, mielőtt felmászott volna egy magasfeszültségű oszlopra.

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.