HÍREK
A Rovatból

„Nekünk van 235 ezer bátor emberünk” – Leadta a népszavazási aláíróíveket az ellenzék

A kormányváltásra készülő politikusok szerint nincs jogi akadálya annak, hogy a választási iroda kiírja a referendumot, ha nem teszi, az „nagyon erős üzenet lesz az embereknek”.


Élőláncot alkotva adták le a Kossuth téren az összegyűlt 235 ezer aláírást az ellenzéki összefogás aktivistái és politikusai – számol be a Telex.

Karácsony Gergely azért kezdeményezett népszavazást, hogy a kormány homofób elemekkel megtűzdelt, úgynevezett gyermekvédelmi referenduma mellett az álláskeresési járulék idejének meghosszabbításáról és a Fudan Egyetemről is lehessen véleményt mondani. A kormány által kezdeményezett kérdések nagy része már biztos, hogy szerepelni fog a szavazólapokon, amiket az április 3-i országgyűlési választásokkal egy időben tölthetünk ki. Az, hogy az ellenzék kérdéseire is válaszolhatunk-e, elsőként a Nemzeti Választási Iroda munkatársain múlik.

Karácsony Gergely szerint jogi akadálya nincs, hogy az ellenzéki referendumot is megtartsák április első hétvégéjén.

„Amennyiben a Fidesz adminisztratív úton ezt megakadályozza, az egy újabb, nagyon erős üzenet lesz a magyar embereknek”

–fogalmazott a főpolgármester.

„Ezeket az aláírásokat nem csak egy népszavazás kedvéért gyűjtötték össze. Ezeket az aláírásokat azok kedvéért gyűjtötték össze heroikus munkával, és viszik most be a Nemzeti Választási Irodába az ellenzéki összefogás aktivistái, hogy visszaadják a közérdeket szolgáló politikába vetett hite” – tette hozzá. Szerinte a parlamenti választás szintén egy népszavazás, ami arról is szól, „mennyire hagynak a hatalmat gyakorlók beleszólást az embereknek az őket érintő ügyekbe”.

Orosz Anna, a Momentum politikusa megköszönte az aktivisták munkáját, és kiemelte: az, hogy egy hónap alatt a kemény hidegben ilyen sok aláírást össze tudtak gyűjteni, azt mutatja, hogy nincs olyan lehetetlen körülmény, amely miatt ezt a kormányt ne tudnánk megdönteni.

Hasonlóan optimista volt Gy. Németh Erzsébet (DK), Komjáthi Imre (MSZP) és Szabó Tímea (Párbeszéd) is. Utóbbi elmondta:

„igenis ki lehet írni április 3-ra a népszavazást. Hazudnak a fideszes politikusok, amikor azt állítják, hogy bármiféle határidőt lekéstünk.”

Szabó Tímea szerint hogy ha ők meg tudták számolni egyetlen éjszaka alatt az összegyűjtött aláírásokat, akkor a Nemzeti Választási Iroda is képes erre, hiába lenne a törvény szerint erre 60 napja. Jogilag tehát igenis megtartható április 3-án a népszavazás ezekről a kérdésekről is, Áder János leköszönő államfőnek pedig kutya kötelessége lesz kiírni a referendumot.

Márki-Zay Péter koronavírus-fertőzése miatt nem tudott részt venni az eseményen, az ő üzenetét Péterfi Judit olvasta fel. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje úgy fogalmazott:

„Nekünk van 235 ezer bátor emberünk.”

Márki-Zay szerint a kormány hazug kérdésekkel, például az óvodások nemváltó műtétjével próbálja elterelni a figyelmet a lényeges kérdésekről, miközben az érdemi ügyekről hallgat. A valódi kérdések közé tartozik szerinte, hogy miben lehet és tudja az állam segíteni az embereket, akik akár a járvány nyomán elveszítették a munkájukat. Véleménye szerint „az igazi népszavazás április 3-án egyetlen kérdésről fog szólni: Fidesz vagy nem Fidesz”.

Az íveket végül 9:54-re sikerült leadni az NVI épületébe. Karácsony Gergely elmondta, az átvételkor nem mondtak semmit, csak befogadták az íveket. A két kérdés, amiről választási irodának el kell döntenie, hogy felkerülhet-e április 3-án a szavazólapokra, a következő:

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk