prcikk: Négy fontos kérdés a Pride kapcsán – A Magyar Helsinki Bizottság megadja a választ | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Négy fontos kérdés a Pride kapcsán – A Magyar Helsinki Bizottság megadja a választ

Mi a helyzet a Kúria döntésével, mit tehet és mit kell tegyen a rendőrség, lehet-e büntetni a résztvevőket? Fontos információk a szombati eseményen résztvevőknek.


A Magyar Helsinki Bizottság az utóbbi napokban több a Pride-dal kapcsolatos jogi kérdést kapott. A civil jogvédő egyesület a négy leggyakoribbról fejti ki álláspontját. A Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint:.

1. Tuzson Bence igazságügyi miniszter szerint a Kúria megtiltotta a Pride-ot, a Főváros ennek ellenére tervezi megtartani. Igaz ez?

Nem. Tuzson Bence egy videóban üzent a nyilvánosságnak a Pride-dal kapcsolatban. Ebben egyebek mellett a következőket mondta: „Pride ügyben lássunk tisztán! A gyerekek jogainak védelmére tekintettel a Kúria megtiltotta a rendezvény megszervezését, de Karácsony Gergely bejelentette, hogy azt ő mégis megrendezi.”

Bár az igazságügyi miniszter „tisztánlátást” ígér, videóját rögtön különböző dolgok összemosásával kezdi. A Kúria döntése nem a Pride-ra, hanem négy jogvédő szervezetnek a transznemű emberek és az LMBTQI közösség jogegyenlősége melletti „szivárványos demonstrációjára” vonatkozott. Bár a két rendezvény között van tematikus átfedés, a Kúria döntése valójában éppen azt magyarázza hosszan, hogy a szivárványos demonstráció miért nem azonosítható a Pride-dal. A Kúria az erre vonatkozó érvelést azzal zárja, hogy a rendőrség hivatkozásai „még összességükben sem bizonyítják azt, hogy a Pride-ot »előzményi« gyűlésnek lehet tekinteni, illetve, hogy a [jogvédők által] tervezett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűlés helyszíne szolgálhatna a 30. Budapest Pride-ként”.

Nem tudjuk, hogy anélkül mondta videóra Tuzson Bence az üzenetét, hogy tisztában lett volna a kúriai döntés tartalmával, vagy számára is egyértelmű volt, hogy nem igaz, amit állít, de az biztos, hogy egyik sem fogadható el egy felelős igazságügyi minisztertől.

2. Mire alapozza Karácsony Gergely, hogy a fővárosi rendezvényként megtartott Pride-ot a rendőrség nem tilthatta volna meg?

A békés gyülekezés szabadsága emberi jog, aminek a jogosultja az egyén, elsődleges kötelezettje pedig az állam. Ez azt jelenti, hogy a gyülekezési jog az egyén védelmét biztosítja az állammal (illetve más közhatalmat gyakorló szervekkel, személyekkel) szemben. A közhatalom gyakorlói (ideértve az önkormányzatokat is) tehát nem a jogosulti, hanem a kötelezetti oldalon vannak akkor, amikor gyülekezésről van szó. Ennek azért van jelentősége, mert a gyülekezési törvény azt szabályozza, hogy a gyülekezési jog jogosultjai (elsősorban a tüntetni kívánó emberek) hogyan élhetnek ezzel a jogukkal, és ezzel kapcsolatban mik az állami szervek kötelezettségei.

Mivel az önkormányzat közhatalmat gyakorló szerv, ezért nem is jogosultja a gyülekezési jognak, hanem legfeljebb kötelezettje lehet, így a gyülekezési törvénynek a demonstrációk szervezésére, bejelentésére vonatkozó szabályai sem alkalmazhatók rá.

Ehhez hasonló helyzet, amikor például egy állami ünnepséget szerveznek március 15. vagy október 23. alkalmából. Ha mondjuk a miniszterelnök beszédet tart a Nemzeti Múzeumnál, nem egy demonstrációt fog bejelenteni, amit a rendőrség vagy tudomásul vesz, vagy megtilt (ahogy az a gyülekezési törvény alá tartozó gyűléseknél történik), hanem csupán jelzi a rendőrségnek, hogy lesz egy ilyen esemény, amit a rendőrség az általános közrendvédelmi kötelezettségei alapján biztosítani fog.

A jogértelmezési bonyodalmat az jelenti, hogy akik kimennek a rendezvényre, azok azt is kifejezik egyúttal, hogy támogatják a kormányt, sőt, lehet, hogy politikai véleményt megjelenítő transzparenseket tartanak fel vagy ilyen szlogeneket skandálnak, ez azonban mégsem tüntetés lesz, hanem egy közhatalmi szerv rendezvénye, amiről a rendőrség nem döntheti el, hogy megtörténhet vagy sem. Ugyanígy

akik kimennek a Főváros által szervezett Pride-ra, véleményt is nyilvánítanak vagy nyilváníthatnak, de ettől ez még egy önkormányzati rendezvény marad, így a rendőrség ezt sem tilthatja meg jogszerűen.

3. Ez azt jelenti, hogy aki kimegy a Pride-ra, azt nem is lehet felelősségre vonni?

Fontos látni, hogy a rendőrség mást gondol a helyzetről, mint a Főváros. A rendőrség álláspontja szerint a Pride annak ellenére bejelentési kötelezettség alá eső gyűlés, hogy a Főváros rendezi, aminek éppen ezért a rendőrségi tiltása is lehetséges.

A szabálysértési törvény szerint szabálysértést követ el, aki megtiltott gyűlésen megjelenik, és mivel a rendőrség jár el szabálysértések esetén, jó esély van rá, hogy sokan fognak szabálysértési bírságot kapni a résztvevők közül, különösen azért, mert arcfelismeréssel is azonosíthatók utólag az ott megjelenők.

Ráadásul míg bármilyen más szabálysértés esetén úgynevezett halasztó hatálya van a jogorvoslatnak (tehát ha megtámadom a rendőrségi bírságot a bíróságon, akkor addig nem is kell befizetnem, amíg a bíróság nem dönt az ügyemben), addig a gyülekezési jogi szabálysértéseknél nem ez a helyzet: be kell fizetnem a bírságot (ha nem teszem, a NAV szedi be, és akkor az többe kerül, mint az eredeti összeg), és legfeljebb ha a bíróság utóbb nekem ad igazat (vagy csak mérsékli a bírságot), akkor visszakövetelhetem a pénzt vagy egy részét.

A szabálysértési eljárásokban érdemes lesz – egyéb, a békés gyülekezés zavartalan jogával kapcsolatos alapjogi érvek mellett – hivatkozni arra is, hogy a rendőrségnek nem lett volna joga megtiltani egy önkormányzati rendezvényt, hiszen ha a tiltás nem jogszerű, illetve a rendezvény nem tekinthető a gyülekezési törvény értelmében vett “gyűlésnek”, akkor a megjelentek sem követhetnek el a gyülekezési joggal kapcsolatos szabálysértést. A jogvédő szervezetek panaszmintákat és érvelési segédleteket fognak közzé tenni, az eljáró bíróságoknak pedig valószínűleg el kell majd dönteniük egyebek mellett azt is, hogy a Főváros vagy a rendőrség értelmezését fogadják el. Amíg azonban ez a jogi vita végérvényesen lezárul, meglehetősen sok idő fog eltelni, erre az időre sajnos nélkülözni kell a bírságra befizetett összeget.

4. Milyen kötelezettségei vannak a rendőrségnek egy ilyen helyzetben?

Hogy mit fog tenni a rendőrség, azt nem lehet pontosan megmondani, azt viszont igen, hogy mit kellene tennie a hazai és nemzetközi emberi jogi követelmények alapján.

Az első követelmény, hogy

a rendőrségnek alapvető jog- és közrendvédelmi kötelezettségéből fakadóan gondoskodnia kell a Pride résztvevőinek biztonságáról függetlenül attól, hogy mi a jogi álláspontja a rendezvény jogszerűségéről, illetve gyülekezési jogi vagy önkormányzati jellegéről.

A második kötelezettsége pedig abból következik, hogy a strasbourgi bíróság többször kimondta: ha egy tüntetés békés (azaz a tüntetők nem vesznek részt erőszakos cselekményekben), a hatóságoknak bizonyos fokú türelmet kell tanúsítaniuk még akkor is, ha úgy gondolják, hogy a bejelentésre és lebonyolításra vonatkozó jogszabályokat a demonstrálók nem tartották be.

A Molnár Éva és Mások kontra Magyarország ügy panaszosai azt követően kezdtek be nem jelentett tüntetésbe a Kossuth téren, hogy a rendőrség felszámolta a 2002-es választás szavazatainak újraszámolását követelő csoport Erzsébet hídi blokádját. A demonstráció célja a hídfoglalókkal való szolidaritás kifejezése volt. A strasbourgi bíróság jogszerűnek találta a délután 1 órakor kezdődő demonstráció este 9 órai feloszlatását, de a döntésében egyértelművé tette: az oszlatás azért nem sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, mert a tüntetőknek a két időpont között eltelt nyolc órában kellő idő állt rendelkezésére a véleményük megjelenítésére, tehát a magyar rendőrség megfelelő türelmet tanúsított az egyébként nem jogszerű demonstráció résztvevői iránt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Csaknem százmillió forint adomány gyűlt össze Szabó Bence századosnak néhány óra alatt
Pénteken a Partizán élője mellett indult a 4fund-gyűjtés Szabó Bence volt rendőr százados megsegítésére. A család ügyvédi költségekre, jövedelemkiesés pótlására és egy munkáltatói kölcsön rendezésére gyűjt.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 27.



Péntek este a Partizán élő adásával párhuzamosan indult el a közösségi adománygyűjtés Szabó Bence volt rendőr százados megsegítésére, amihez rövid idő alatt ezrek csatlakoztak.

A család egy adománygyűjtő oldalt indított a volt nyomozó számára, hogy fedezzék jogi költségeit, pótolják kieső jövedelmét, valamint segítsék egy korábbi munkáltatói kölcsönének egyösszegű visszafizetésében.

Alig egy óra alatt 8 millió forint gyűlt össze, és azóta is egymást érik a felajánlások. Pénteken 20 óra után már 60 millió forintnál járt a számláló, 22 óra körül pedig már a 95 millió forintot is sikerült elérni.

Az ügy előzménye, hogy szerdán a Direkt36 oknyomozó portál megírta: a Tisza Párt informatikusai ellen indított rendőrségi eljárásban a polgári titkosszolgálatok, elsősorban az Alkotmányvédelmi Hivatal, nyomást gyakoroltak a Nemzeti Nyomozó Irodára. A cikk megjelenése után Szabó Bencénél házkutatást tartottak, majd a Központi Nyomozó Főügyészségen hivatali visszaélés gyanújával hallgatták ki gyanúsítottként, de nem tett vallomást.

Szabó Bence a motivációiról egy korábbi interjúban beszélt, amit a gyűjtés oldala is idéz:

„Egy ideális rendszerben nekem nem kellene itt ülnöm. De mégis itt ülök, úgyhogy úgy tűnik, ez nem egy ideális rendszer. Számomra nem elfogadható az, hogy a törvény előtt nem mindenki egyenlő.

Hogy lehet az, hogy embereket, akik egyébként nem feltétlenül követtek el bűncselekményt, begyanúsítunk, és embereket, akik meg ténylegesen elkövettek bűncselekményt, nem is egyet, nem is nyomozzuk le?”

A gyűjtést szervező testvére szerint az ügy túlmutat egyetlen emberen, és arról szól, hogy kiállnak-e az emberek az igazságtalansággal szemben, és segítik-e azokat, akiket „a rendszer magára hagy”.

Az ügyet a kritikus hangok a titkosszolgálatok politikailag érzékeny ügybe való beavatkozásának gyanújaként értékelik. Ezzel szemben a kormányzati kommunikáció a Tisza Párt körül régóta hangoztatja a külső befolyás és az ukrán szál gyanúját, valamint adatvédelmi aggályokat fogalmaz meg.

Szabó Bence jogi helyzete a gyanúsítás és a házkutatás után bizonytalan, az eljárás a Központi Nyomozó Főügyészségen folytatódik. A péntek esti interjú és a gyorsan felépülő közösségi támogatás új lendületet adhat az ügy nyilvánosságának.

A gyűjtéshez itt lehet csatlakozni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Erre fütyüljetek, kedves tiszások, az ukránok szekerét toljátok” – Így üzent Orbán Viktor a győri tüntetőknek
A miniszterelnök pénteken a győri Széchenyi téren tartott kampánygyűlésen az ellentüntetőkhöz is beszélt, és a Tisza Pártot ukrán támogatással vádolta. Szijjártó Péter piros lapot kért a közönségtől.


Péntek este Győrben tartott kampánygyűlést Orbán Viktor, ahol ismét az ukrán befolyás vádja köré építette beszédét, miközben a helyszínen ellentüntetőkkel is üzengettek. A miniszterelnök előtt felszólaló Szijjártó Péter külügyminiszter arra buzdította a tömeget, hogy mutassanak piros lapot az ukrán titkosszolgálatnak és az ukrán ügynököknek. A színpad előtt állók ennek eleget is tettek, és azt kezdték skandálni, hogy „húzzatok haza”.

A miniszterelnök élesen szembeállította saját táborát az ellenzékkel.

„Ők ott mind a düh, a gyűlölet és a rombolás emberei, mi pedig a szeretet és az összefogás emberei vagyunk. Legyünk büszkék arra, hogy mi hiszünk a szeretet és összefogás erejében”

– mondta, majd hozzátette, azt kívánja a tiszásoknak, hogy egyszer legyen nekik is ilyen örömük. A kormányfő szerint a Tisza Pártot ukránok támogatják pénzügyileg és politikailag, hogy Magyarországon ukránbarát kormány alakuljon. Közvetlenül az ellentüntetőkhöz fordulva azt mondta:

„Erre fütyüljetek ott hátul, kedves tiszások, erre fütyüljetek. Az ukránok szekerét toljátok, és nem a magyarok mellett álltok.”

Orbán Viktor a beszéde során provokátoroknak nevezte az ellentüntetőket, akik szerinte azért jöttek, hogy elrontsák a rendezvényt. „Remélem, az egész ország látja őket. Szoktak ilyen provokátorok jönni más gyűlésekre. Meg is szoktuk őket mutatni utána az ország nyilvánosságának” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy ez a különbségek bemutatása miatt fontos. A kormányfő a bizonytalan szavazóknak is üzent: „És biztos vannak itt a tömeg szélén valahol, érdeklődők, akik még nem döntöttek, nem tudják melyik lábukra álljanak április 12-én, a bal vagy a jobb lábukra.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Új állampapírt jelentettek be, így fog kamatozni az áprilisban érkező MÁP Plusz
Az Államadósság Kezelő Központ április 1-jén indítja a Magyar Állampapír Plusz 2031/M2 értékesítését. Az ötéves papír kuponja 6,50–7,50%, EHM-je 6,97%, az első időszakra 7,39% fizet


Április 1-től új sorozatú Magyar Állampapír Pluszt dob piacra az Államadósság Kezelő Központ, a 2031/M2 jelzésű papír kondíciói lényegében nem változnak a korábbiakhoz képest. Az ötéves futamidejű állampapír évente egyszer, sávosan emelkedő kamatot fizet, amelynek mértéke 6,50 és 7,50 százalék között mozog, 0,25 százalékpontos lépésekkel.

Aki a teljes futamidő végéig megtartja a kötvényt, 6,97 százalékos maximális évesített hozamot érhet el.

A most induló sorozat 2031. május 22-én jár le, az első kamatperiódus azonban a szokásosnál hosszabb, 2027. május 22-ig tart. Erre az időszakra a kifizetendő időarányos kamat mértéke 7,39 százalék. Ezt követően a papír minden év május 22-én fizet majd kamatot. Az állampapírt az elsődleges piacon kizárólag magánszemélyek vásárolhatják meg, és vásárlási limit is van: egy forgalmazó egy befektetőnek összesen legfeljebb 50 millió forint névértékű kötvényt adhat el.

A MÁP Plusz egyik legfőbb előnye más állampapírokkal szemben a rugalmassága: évente egyszer, a kamatfizetést követő öt munkanapon belül ingyenesen visszaváltható.

Ilyenkor a befektetőknek nem kell megfizetniük a szokásos, egy százalékos visszavásárlási árfolyamveszteséget.

Az Államadósság Kezelő Központ stratégiája láthatóan sikeres, a lakossági termékpaletta októberi megújítása óta a háztartások szinte kizárólag a fix kamatozású papírokat keresik. Hoffmann Mihály, az ÁKK vezérigazgatója korábban arról beszélt, hogy

az utóbbi évek tanulságai alapján új állampapír-stratégiára van szükség.

Ennek kettős célja, hogy hosszabbodjon a lakossági kötvények átlagos hátralévő futamideje, és kiegyensúlyozottabb legyen a fix és változó kamatozású papírok aránya, mérsékelve ezzel a lakossági portfólió kamatkockázatát.

A MÁP Plusz az utóbbi hónapokban a második legnépszerűbb lakossági állampapírrá vált, idén a teljes bruttó értékesítés nagyjából 25 százalékát adta. A legkeresettebb papír továbbra is a Fix Magyar Állampapír, amely az idei összesített eladások 57 százalékát tette ki.

Via Bankmonitor


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor győri rendezvényén fekete kabátosok lökdösődtek az ellentüntetőkkel
A miniszterelnök győri rendezvényén a Jelinek Ányos utcánál ellentüntetők és kormánypártiak kerültek szembe egymással. A Király utcánál folytatódó vita közben egy újságírót csak igazolvánnyal engedtek át.
F. O. / Fotó: SZMO - szmo.hu
2026. március 27.



Lökdösődés alakult ki Orbán Viktor győri kampánygyűlésén péntek délután, miután egy fekete kabátos emberekből álló sorfal nem engedte a Széchenyi térre az ellentüntetőket. A miniszterelnök kampányeseménye körüli feszültséget növelte, hogy a rendezvény idejére a térre vezető utcák majdnem mindegyikét lezárták az autósok elől, és a város ellenzéki polgármestere, Pintér Bence korábban arról posztolt, hogy felmerült: Győrt egy előre eltervezett, kampányfordító esemény helyszíneként akarják felhasználni. Ezt a helyi Fidesz tagadta, közölve, hogy őket semmilyen ilyenről nem értesítették.

A helyszíni tudósítások szerint pénteken

az ellentüntetők a Jelinek Ányos utcánál, egy étterem mellett gyülekeztek, amikor megjelent a fekete kabátos csoport. A két tábor egy szűk utcában sorakozott fel egymással szemben, majd „mocskos Fidesz” és „hajrá Fidesz” rigmusokkal próbálták túlkiabálni egymást, és kisebb lökdösődés is kibontakozott.

Egy újságírónak elkérték az igazolványát, és csak annak bemutatásával engedték át a sorfalon - írta a Kontroll élő közvetítése alapján a sajtó. A fekete kabátosok állításuk szerint „aggódó állampolgárok”. Tíz perc után az ellentüntetők elindultak, majd a Király utcánál jelentek meg újra, ahová a fekete kabátosokat is átvezényelték, és ahol folytatódott a kiabálás.

A miniszterelnöki kampánykörút eseményein egyre inkább a helyszíni dinamika, az ellentüntetők jelenléte és hangereje, valamint az arra érkező reakciók kerülnek a figyelem középpontjába a beszédek tartalma helyett, amelyek többnyire ismert kommunikációs paneleket ismételnek.

Via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: