HÍREK
A Rovatból

Négy fontos kérdés a Pride kapcsán – A Magyar Helsinki Bizottság megadja a választ

Mi a helyzet a Kúria döntésével, mit tehet és mit kell tegyen a rendőrség, lehet-e büntetni a résztvevőket? Fontos információk a szombati eseményen résztvevőknek.


A Magyar Helsinki Bizottság az utóbbi napokban több a Pride-dal kapcsolatos jogi kérdést kapott. A civil jogvédő egyesület a négy leggyakoribbról fejti ki álláspontját. A Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint:.

1. Tuzson Bence igazságügyi miniszter szerint a Kúria megtiltotta a Pride-ot, a Főváros ennek ellenére tervezi megtartani. Igaz ez?

Nem. Tuzson Bence egy videóban üzent a nyilvánosságnak a Pride-dal kapcsolatban. Ebben egyebek mellett a következőket mondta: „Pride ügyben lássunk tisztán! A gyerekek jogainak védelmére tekintettel a Kúria megtiltotta a rendezvény megszervezését, de Karácsony Gergely bejelentette, hogy azt ő mégis megrendezi.”

Bár az igazságügyi miniszter „tisztánlátást” ígér, videóját rögtön különböző dolgok összemosásával kezdi. A Kúria döntése nem a Pride-ra, hanem négy jogvédő szervezetnek a transznemű emberek és az LMBTQI közösség jogegyenlősége melletti „szivárványos demonstrációjára” vonatkozott. Bár a két rendezvény között van tematikus átfedés, a Kúria döntése valójában éppen azt magyarázza hosszan, hogy a szivárványos demonstráció miért nem azonosítható a Pride-dal. A Kúria az erre vonatkozó érvelést azzal zárja, hogy a rendőrség hivatkozásai „még összességükben sem bizonyítják azt, hogy a Pride-ot »előzményi« gyűlésnek lehet tekinteni, illetve, hogy a [jogvédők által] tervezett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűlés helyszíne szolgálhatna a 30. Budapest Pride-ként”.

Nem tudjuk, hogy anélkül mondta videóra Tuzson Bence az üzenetét, hogy tisztában lett volna a kúriai döntés tartalmával, vagy számára is egyértelmű volt, hogy nem igaz, amit állít, de az biztos, hogy egyik sem fogadható el egy felelős igazságügyi minisztertől.

2. Mire alapozza Karácsony Gergely, hogy a fővárosi rendezvényként megtartott Pride-ot a rendőrség nem tilthatta volna meg?

A békés gyülekezés szabadsága emberi jog, aminek a jogosultja az egyén, elsődleges kötelezettje pedig az állam. Ez azt jelenti, hogy a gyülekezési jog az egyén védelmét biztosítja az állammal (illetve más közhatalmat gyakorló szervekkel, személyekkel) szemben. A közhatalom gyakorlói (ideértve az önkormányzatokat is) tehát nem a jogosulti, hanem a kötelezetti oldalon vannak akkor, amikor gyülekezésről van szó. Ennek azért van jelentősége, mert a gyülekezési törvény azt szabályozza, hogy a gyülekezési jog jogosultjai (elsősorban a tüntetni kívánó emberek) hogyan élhetnek ezzel a jogukkal, és ezzel kapcsolatban mik az állami szervek kötelezettségei.

Mivel az önkormányzat közhatalmat gyakorló szerv, ezért nem is jogosultja a gyülekezési jognak, hanem legfeljebb kötelezettje lehet, így a gyülekezési törvénynek a demonstrációk szervezésére, bejelentésére vonatkozó szabályai sem alkalmazhatók rá.

Ehhez hasonló helyzet, amikor például egy állami ünnepséget szerveznek március 15. vagy október 23. alkalmából. Ha mondjuk a miniszterelnök beszédet tart a Nemzeti Múzeumnál, nem egy demonstrációt fog bejelenteni, amit a rendőrség vagy tudomásul vesz, vagy megtilt (ahogy az a gyülekezési törvény alá tartozó gyűléseknél történik), hanem csupán jelzi a rendőrségnek, hogy lesz egy ilyen esemény, amit a rendőrség az általános közrendvédelmi kötelezettségei alapján biztosítani fog.

A jogértelmezési bonyodalmat az jelenti, hogy akik kimennek a rendezvényre, azok azt is kifejezik egyúttal, hogy támogatják a kormányt, sőt, lehet, hogy politikai véleményt megjelenítő transzparenseket tartanak fel vagy ilyen szlogeneket skandálnak, ez azonban mégsem tüntetés lesz, hanem egy közhatalmi szerv rendezvénye, amiről a rendőrség nem döntheti el, hogy megtörténhet vagy sem. Ugyanígy

akik kimennek a Főváros által szervezett Pride-ra, véleményt is nyilvánítanak vagy nyilváníthatnak, de ettől ez még egy önkormányzati rendezvény marad, így a rendőrség ezt sem tilthatja meg jogszerűen.

3. Ez azt jelenti, hogy aki kimegy a Pride-ra, azt nem is lehet felelősségre vonni?

Fontos látni, hogy a rendőrség mást gondol a helyzetről, mint a Főváros. A rendőrség álláspontja szerint a Pride annak ellenére bejelentési kötelezettség alá eső gyűlés, hogy a Főváros rendezi, aminek éppen ezért a rendőrségi tiltása is lehetséges.

A szabálysértési törvény szerint szabálysértést követ el, aki megtiltott gyűlésen megjelenik, és mivel a rendőrség jár el szabálysértések esetén, jó esély van rá, hogy sokan fognak szabálysértési bírságot kapni a résztvevők közül, különösen azért, mert arcfelismeréssel is azonosíthatók utólag az ott megjelenők.

Ráadásul míg bármilyen más szabálysértés esetén úgynevezett halasztó hatálya van a jogorvoslatnak (tehát ha megtámadom a rendőrségi bírságot a bíróságon, akkor addig nem is kell befizetnem, amíg a bíróság nem dönt az ügyemben), addig a gyülekezési jogi szabálysértéseknél nem ez a helyzet: be kell fizetnem a bírságot (ha nem teszem, a NAV szedi be, és akkor az többe kerül, mint az eredeti összeg), és legfeljebb ha a bíróság utóbb nekem ad igazat (vagy csak mérsékli a bírságot), akkor visszakövetelhetem a pénzt vagy egy részét.

A szabálysértési eljárásokban érdemes lesz – egyéb, a békés gyülekezés zavartalan jogával kapcsolatos alapjogi érvek mellett – hivatkozni arra is, hogy a rendőrségnek nem lett volna joga megtiltani egy önkormányzati rendezvényt, hiszen ha a tiltás nem jogszerű, illetve a rendezvény nem tekinthető a gyülekezési törvény értelmében vett “gyűlésnek”, akkor a megjelentek sem követhetnek el a gyülekezési joggal kapcsolatos szabálysértést. A jogvédő szervezetek panaszmintákat és érvelési segédleteket fognak közzé tenni, az eljáró bíróságoknak pedig valószínűleg el kell majd dönteniük egyebek mellett azt is, hogy a Főváros vagy a rendőrség értelmezését fogadják el. Amíg azonban ez a jogi vita végérvényesen lezárul, meglehetősen sok idő fog eltelni, erre az időre sajnos nélkülözni kell a bírságra befizetett összeget.

4. Milyen kötelezettségei vannak a rendőrségnek egy ilyen helyzetben?

Hogy mit fog tenni a rendőrség, azt nem lehet pontosan megmondani, azt viszont igen, hogy mit kellene tennie a hazai és nemzetközi emberi jogi követelmények alapján.

Az első követelmény, hogy

a rendőrségnek alapvető jog- és közrendvédelmi kötelezettségéből fakadóan gondoskodnia kell a Pride résztvevőinek biztonságáról függetlenül attól, hogy mi a jogi álláspontja a rendezvény jogszerűségéről, illetve gyülekezési jogi vagy önkormányzati jellegéről.

A második kötelezettsége pedig abból következik, hogy a strasbourgi bíróság többször kimondta: ha egy tüntetés békés (azaz a tüntetők nem vesznek részt erőszakos cselekményekben), a hatóságoknak bizonyos fokú türelmet kell tanúsítaniuk még akkor is, ha úgy gondolják, hogy a bejelentésre és lebonyolításra vonatkozó jogszabályokat a demonstrálók nem tartották be.

A Molnár Éva és Mások kontra Magyarország ügy panaszosai azt követően kezdtek be nem jelentett tüntetésbe a Kossuth téren, hogy a rendőrség felszámolta a 2002-es választás szavazatainak újraszámolását követelő csoport Erzsébet hídi blokádját. A demonstráció célja a hídfoglalókkal való szolidaritás kifejezése volt. A strasbourgi bíróság jogszerűnek találta a délután 1 órakor kezdődő demonstráció este 9 órai feloszlatását, de a döntésében egyértelművé tette: az oszlatás azért nem sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, mert a tüntetőknek a két időpont között eltelt nyolc órában kellő idő állt rendelkezésére a véleményük megjelenítésére, tehát a magyar rendőrség megfelelő türelmet tanúsított az egyébként nem jogszerű demonstráció résztvevői iránt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Normális-e, hogy Európa legszegényebb és egyben hivatalosan is legkorruptabb országában a magyar miniszterelnök keres a bruttó átlagbérhez viszonyítva a legmagasabban?
Gulyás Gergely szerint a miniszterelnöki fizetést nem Orbán Viktor határozza meg, hanem egy törvény. Egy törvénymódosítás teszi lehetővé, hogy a miniszterelnök fizetését automatikusan hozzáigazítsák az átlagbér emelkedéséhez.


Nem normális, hogy Orbán Viktor 30 százalékos fizetésemelést kap, miközben az állami alkalmazottak bérét csökkentené a kormány - ezt Magyar Péter írta a közösségi oldalán azt követően, hogy miután kiderült, öt százalékos kiadáscsökkentést vár el a kormány az állami cégeknél.

Az RTL Híradó emlékeztet rá, hogy tavaly Orbán Viktor arról beszélt, hogy szeretnék pár éven belül elérni az egymilliós átlagbért. Akkor azt mondta, hogy ez akkor lehetséges, ha a vállalkozások ezt kifizetik.

Most azonban a kormány a béremelés helyett költségcsökkentést írt elő, amelyet: "elsősorban a személyi jellegű ráfordításokon kell megtakarítani".

A TISZA Párt vezetője, erre írta: "miközben Orbán a saját fizetését 30 százalékkal emeli, megszorító csomagot vezet be, és a többi állami alkalmazottét csökkenti".

Gulyás Gergely miniszter erre reagálva a közösségi oldalán azt írta: "a kistelepülési önkormányzati dolgozók bérét kedden emelte meg a kormány 15 százalékkal, és további emelés lesz. A területi közigazgatási dolgozók béremelése is még az idén megkezdődik". A miniszterelnök bérével kapcsolatban pedig azt közölte: azt nem Orbán Viktor határozza meg, hanem egy törvény.

Magyar Péter erre azt válaszolta, a törvényt is ők hozzák: "És ki hozta azt a törvényt? Mari néni vagy ti?”

Orbán Viktor bére 2022-ben emelkedett meg jelentősen. A képviselői fizetésével együtt 2021-ben havi 2,7 millió forintot keresett. Utána 2022-ben 4,9 milliót, 2023-ban 5,7 milliót, 2024-ben 6,5 milliót, idén pedig 7,4 millió forintot.

Egy törvénymódosítás alapján a miniszterelnök fizetését automatikusan hozzáigazítják az átlagbér emelkedéséhez. Ez pedig két év alatt plusz 30 százalékot jelentett neki.

Magyar Péter az RTL Híradónak azt mondta: ha a kormány spórolni akar, az állami vezetők fizetését is csökkenthetnék, különösen a miniszterelnökét.

"Mindenkinek a fantáziájára kell bízni, hogy az normális-e, hogy Európa legszegényebb és egyben hivatalosan is legkorruptabb országában a magyar miniszterelnök keres a bruttó átlagbérhez viszonyítva a legmagasabban, és ez csak a legális fizetése, mert mindenki tudja, hogy Orbán Viktor családja valószínűleg a leggazdagabb miniszterelnöki család egész Európában".

Az Átlátszó összeállítása alapján Orbán Viktor a magyar átlagkereset kilenc és félszereséért dolgozik. Ugyanakkor a horvát kormányfő az átlagbér két és félszeresét, a dán a 2,7-szeresét, a bolgár 4,8-szeresét, a német kormányfő az 5,9-szeresét keresi.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Ráhel és Tiborcz István 20 millió forintot ajánlott fel a Bethesda Gyermekkórháznak Görög Zita felhívására
„A BDPST Group számára kiemelten fontos a társadalmi felelősségvállalás” – írták a cég közleményében.


Mint azt mi is megírtuk: Görög Zita június végén kezdett gyűjtésbe a Bethesda Gyermekkórház javára. A modell egy nem mindennapi kampánnyal hívta fel a gyűjtésre az emberek figyelmét: az intézmény lépcsőjén állva egy „Nem Birkinre gyűjtünk” feliratú táblával a kezében kérte az embereket, hogy támogassák a kezdeményezést.

Görög Zita a feleslegesen luxizóknak akart üzenni a felhívásával, posztját pedig Orbán Ráhel is lájkolta.

Most kiderült, miért is lájkolhatta a miniszterelnök felesége a luxustáskás NER-feleségeknek szóló posztot. A Blikk információi szerint ugyanis 20 millió forintos adományt ajánlott fel a Bethesda számára a BDPST Group, amely Orbán Ráhel férjének, Tiborcz Istvánnak a cégcsoportja, és ahol a miniszterelnök lánya is dolgozik.

A lap megkereste a cégcsoportot is, ahonnan megerősítették az értesülésüket.

„Megerősítjük, hogy a BDPST Group 20 millió forint felajánlásával járult hozzá a Bethesda Gyermekkórház adománygyűjtéséhez, amely mozgássérült gyermekek szállítására alkalmas kisbuszok beszerzését tűzte ki célul. Nagyra becsüljük a kórházban végzett szakmai munkát, a kampány célja pedig olyan ügy, amelyhez nem volt kérdés, hogy azonnal csatlakozunk. A BDPST Group számára kiemelten fontos a társadalmi felelősségvállalás, különösen a gyermekek ellátását szolgáló intézmények – például kórházak, óvodák, anyaotthonok – rendszeres támogatása”

- írták a lapnak küldött válaszukban.

Görög Zita a kampány elindulása után azt közölte, hogy egyetlen hét alatt 33 millió forint gyűlt össze.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Lázár János egy „batidai közpénzszívó Drakula”
„Ti elhiszitek egy szavát is ezeknek a kivagyi, pökhendi bűnözőknek?” A TISZA Párt vezetője üzent a Fidesz szavazóknak, közös munkára hívta őket.


Magyar Péter kedden már reagált Lázár János új videójára, melyben a TISZA Pártot tette felelősség a magyaroszági vonatproblémákért.

Lázár János egy újabb posztban magyarázta el, hogy szerinte miért nem működik a magyar vasút rendesen. Azt írta: "miközben Magyar Péter és szövetségesei folyamatosan támadják a vasúttársaságot, az őket mindenáron hatalomra juttatni akaró brüsszeli szövetségeseik blokkolják a magyar vasút fejlesztését.

A Tisza Párt és brüsszeli gazdáik nyomására az Európai Beruházási Bank június 26-ról bizonytalan időre elhalasztotta az egyébként már teljesen letárgyalt, megállapodott, végigbeszélt és elfogadott hitelszerződés jóváhagyását. Az uniós forrásokhoz hasonlóan, a vasútfejlesztési pénzek is bizonytalan időre felfüggesztve… Magyar Péternek semmi sem drága: a kulcsfontosságú vasúti fejlesztések akadályozásával tovább támadhatja a kormányt, miközben utasok ezrei kénytelenek vinni ennek minden terhét, a 40-60 éves pályák állapota miatti késéseket, a lassan közlekedő vonatokat, vagy éppen a váltótörések, műszaki hibák miatti kimaradásokat."

A TISZA Párt vezetője egy újabb posztban reagált a miniszternek és a Fidesz szavazóknak is üzent. Ebben azt írta:

"Miközben egy hét alatt negyedszer omlott össze a vasúti közlekedés, Lázár János az összelopott kastélyában hűsölve, ismét utasította a 30 fős (közpénzből kitartott) kommunikációs stábját, hogy hazudjanak valami orbitálisat.

A batidai közpénzszívó Drakula most éppen azzal szórakoztatja a nagyérdeműt, hogy a TISZA miatt kell 60 éves vasúti pályán zötykölődnie az utasoknak. Mondja ezt az a csávó, aki kéjes örömmel húzott le 270 fejlesztési projektet (vasúti, kórházi, közúti, iskolai felújításokat), miközben a kastélyához vezető utat 4 milliárd forint közpénzen újíttatta fel.

- írta a politikus, majd a kormánypárti szavazókhoz fordult:

"Kedves Fidesz szavazók!

Ti mit tapasztaltok? Ti elhiszitek egy szavát is ezeknek a kivagyi, pökhendi bűnözőknek? Jól működik a MÁV? Rendben van, hogy csótányok között 35 fokban operálnak 75 éves sebészek? Ti látjátok az elköltött uniós ezermilliárdok nyomát a közszolgáltatásokban? A hazai vasúti pálya felén lassújel van, vannak szakaszok, ahol 10 km/h-val járnak a vonatok, a mozdonyok átlagéletkora 50 év feletti, a kocsik és a vasútállomások többsége balkáni állapotban.

Kedves fideszes szavazók!

Titeket nem zavar, hogy konkrétan hülyének néz bennetek Lázár és Orbán? Ti egy olyan kormányra vágytatok/szavaztatok, amely a hazája fejlesztése helyett csak a saját zsebét tömi és mindent ellop, ami mozdítható?"

Magyar Péter arra biztatja őket: "Gyertek velünk, vessünk véget a szabadrablásnak és hazánk szétesésének és építsünk közösen egy modern, valóban polgári országot!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Tordai Bence: 7,5 milliós közpénz-ajándék a Harcosok Klubjának – A képviselő levelet írt a honvédelmi miniszternek
A politikus szerint a rendezvényt a Fidesz megbízásából szervezhették, így felmerülhet a burkolt pártfinanszírozás lehetősége.


Orbán Viktor május 18-án találkozott a Harcosok Klubja tagjaival a budapesti BOK Csarnokban. A sportlétesítmény az állami tulajdonú Nemzeti Sportügynökséghez (NSÜ) tartozik. A rendezvényt a Humán Telex Agency Kft. szervezte, amelynek egyik tulajdonosa Orosz Pál, a Ferencváros vezérigazgatója - írja a 24.hu.

Tordai Bence független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán számolt be róla, hogy közérdekű adatigényléssel szerezte meg a rendezvény bérleti szerződését. A dokumentum szerint a BOK Csarnokot színpadépítéssel és bontással együtt kilenc napra bérelték ki 8.167.497 forintért, ami az infrastruktúra használatát is magában foglalta.

A képviselő a szerződésben szereplő összeget összehasonlította a létesítmény nyilvános árlistájával. Eszerint ennyi időre a csarnok bérleti díja önmagában 15.626.520 forint lenne – a kiegészítő létesítmények használata nélkül. A számítások alapján az NSÜ legalább 7,5 millió forint kedvezményt adott a rendezvényt szervező cégnek.

Tordai a Facebookon így fogalmazott:

„7,5 milliós közpénz-ajándék a Harcosok Klubjának!”

A politikus szerint a rendezvényt a Fidesz megbízásából szervezhették, így felmerülhet a burkolt pártfinanszírozás lehetősége. Ezért levélben kérdéseket intézett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterhez. Azt szerette volna megtudni, mi volt az indoka annak, hogy az NSÜ több mint 7 millió forintos kedvezményt biztosított a rendezvényszervező cégnek. Emellett arra is rákérdezett, ki kérte és ki hagyta jóvá az „egyedi megállapodást” a bérleti díjról.

A képviselő arra is kíváncsi volt, hogy az NSÜ nyújtott-e egyéb, nem számlázott vagy kedvezményes szolgáltatást, például technikai támogatást, biztonsági szolgálatot vagy takarítást a rendezvényhez. Azt is felvetette, hogy tervezik-e kivizsgálni, az NSÜ gyakorlata megfelel-e a pártsemlegességre, közpénzfelhasználásra és versenysemlegességre vonatkozó jogi előírásoknak.

Tordai hozzátette: az Orbán-kormány akkor is kivételes elbánást biztosított az NSÜ-nek, amikor spórolást írt elő az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál. A Nemzeti Sportügynökség azon harminc cég közé tartozik, amelyeket nem érintenek a megszorítások.


Link másolása
KÖVESS MINKET: