SZEMPONT
A Rovatból

Nappal kisdiák voltam az orvosin, este cégvezető

Az érsebész szakorvosnak készülő László diszlexiás és diszgráfiás, így az olyan magolós tantárgyakkal, mint például az anatómia, nagyon megszenvedett az elején.
Mizsur András, Abcúg - szmo.hu
2018. október 24.


Link másolása

László még özönvíz előtt technológián tanulta az informatika alapjait, majd huszonöt évvel később, már egy működő vállalkozással a háta mögött elhatározta, hogy átképezi magát. Negyvenévesen kezdte el az orvosi egyetemet, és túl lesz az ötvenen, mire befejezi a rezindensi képzést. Mindezt úgy, hogy az érsebész szakorvosnak készülő László diszlexiás és diszgráfiás, így az olyan magolós tantárgyakkal, mint például az anatómia, nagyon megszenvedett az elején.

László negyven éves fejjel úgy döntött, hogy valami egészen mást fog tanulni, mint amivel addig foglalkozott. (Kérésére nevét megváltoztattuk.) Végzettségét tekintve eredetileg villamosmérnöknek tanult, ahogy ő fogalmazott, özönvíz előtti technológián tanulta az informatika alapjait.

Az egyetem elvégzése után 1991-ben saját vállalkozást indított, adatmentéssel és szerverek forgalmazásával kezdett el foglalkozni.

Egészen hét évvel ezelőttig ez töltötte ki az életét. A fordulópontot az jelentette, hogy csak külföldön tudott volna hardware tervezőként tovább dolgozni. Ezt viszont nem akarta, ezért inkább elhatározta, hogy kitanul egy teljesen új szakmát. Végignézte az egyetemi szakokat, és kiszűrte, hogy mi az, ami egyáltalán nem érdekli, vagy amit már tanult. Így esett a választása végül az orvosi egyetemre. Fiatalon orvosnak készült, de akkor nem jelentkezett az egyetemre. Később mégsem ez motiválta, tisztán racionális döntés volt részéről, hogy egy informatikai vállalkozással és két felnőtt gyerekkel a háta mögött ezt a hivatást válassza. A családban sem volt előtte orvos, így ez sem indokolta döntését.

Egy hét alatt megtanulta a három vékony könyvecskét

A felvételihez biológiából kellett újra érettségiznie, a vizsgák előtt egy héttel vette meg a tankönyveket. Úgy ítélte meg, hogy ennyi idő bőven elég lesz “a három vékony könyvecske” megtanulásához. Mindig is érdekelték a reál tudományok, sokat olvasott, szívesen nézett ismeretterjesztő műsorokat, magyarázta, miért vette lazán az érettségit. “Nyitott szemmel jártam, könnyen ragadt rám a tudás, az emelt szintű érettségin inkább a komplex tudáson volt a hangsúly.” Nem biztos, hogy ma már belekezdene az egészbe, tette hozzá.

Az érettségije végül jól sikerült, felvették a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karára. Eleinte furcsán érezte magát, mert több oktatójánál is idősebb volt. Talán emiatt néztek rá néhányan ferde szemmel, mit keres ott ilyen idősen, hiszen évfolyamtársainak gyakorlatilag az apja lehetett volna. Ennek ellenére befogadták a fiatalabbak, volt, hogy elment velük meginni egy sört. Átlagosnak nem mondható helyzetét az is tetézte, hogy László a tanulás mellett ugyanúgy vezette a vállalkozását. “Nappal kisdiák voltam, este cégvezető.”

Sokszor az órák után, este állt neki a munkáinak, az adatmentést például otthon is tudta csinálni, így ez nem okozott problémát.

László története egyáltalán nem szokványos. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán egyetlen hasonló korú hallgató volt az elmúlt években, ő most 48 éves, de még nem végzett. A szegedi csúcstartó egy 49 éves hallgató, de arról nincs információjuk, hogy praktizál-e, írta válaszában a vidéki egyetem. Megkérdeztük a Semmelweis Egyetemet is: az elmúlt három évben mindössze három olyan hallgatójuk volt, aki a diplomameg szerzésekor már elmúlt 40, saját évfolyamából László volt az egyetlen “túlkoros.” A budapesti egyetem történetében egy 60 éves hallgató a rekorder. A Pécsi Tudományegyetem orvosi képzésén 12 hasonló korú hallgató tanult az elmúlt években: közülük ketten szereztek diplomát, nyolcan lemorzsolódtak, ketten pedig jelenleg is aktívak.

Az orvoshallgatók életkorára nézne nincs semmiféle megkötés, ha teljesítik a felvételi követelményeket, akkor elkezdhetik a képzést. László szerint nem is lenne indokolt, mert ha egy orvos csupán 20 évig praktizál, már megérte az államnak a taníttatása. “Egy 50-60 éves érsebész amúgyis fiatalnak számít”, tette hozzá.

Nem az orvosira való fogyatékosság

Saját bevallása szerint az első két év igazi szenvedés volt számára. László ugyanis diszlexiás és diszgráfiás, így azok a tárgyak, ahol sokat kellett magolni, különösen nehezen mentek neki. Ilyen volt az anatómia, ami szerinte olyan mint egy külön nyelv.

“Húszszor többet kell tanulnom. A diszlexia nem az orvosira való fogyatékosság”

- mondta. Részben ez is az oka, hogy informatikus létére miért nem választott valamilyen programozói képzést. Ezekből rengeteg indult az elmúlt években, viszonylag rövid képzés mellett ígérnek versenyképes tudást és van is kereslet programozókra. Felvetésemre László azt válaszolta, hogy az újabb programnyelvek utasításait megtanulni szinte olyan, mint maga a nyelvtanulás, ami a diszlexiásoknak hatalmas nehézséget okoz.

Bár jogosult lett volna különböző kedvezményekre, például hogy ne kelljen írásban vizsgáznia az adott tárgyból, László inkább nem kért könnyítést, mert nem tartotta volna tisztességesnek a többiekkel szemben. “Aki kilóg, azt nem szeretik. Én már az életkoromnál fogva kilógtam.” Másrészt mivel a tananyagok erősen egymásra épülnek, úgy gondolta, hogy még rosszul is jönne neki, ha könnyebben abszolválhatná egyik-másik tárgyat. Egyetlen esetben kért mégis könnyítést, hogy nyelvvizsga nélkül kaphassa meg a diplomáját.

A kezdeti nehézségek után könnyedén vette az akadályokat, az utolsó évben egy magánklinika sebészetén kezdett el műtéteknél asszisztálni, hogy tapasztalatot gyűjtsön. “Kis túlzással, aki sokat áll a buszvezető mellett, az előbb-utóbb megtanul buszt vezetni.” Ebben a cikkünkben írtunk arról, hogy a hazai orvosképzés komoly problémákkal küzd, egyre kevesebb orvosra, azaz oktatóra egyre több hallgató jut, ami meglátszik az oktatás színvonalán is.

Fontos gyakorlati órák maradhatnak el, mert az orvosra inkább a műtőben van szükség, így a hallgatók alig látnak beteget.

Maga a rendszer is olyan, hogy a pluszfeladatok és kötelezettségek mellett kevés anyagi előnnyel nem jár, ha az orvosok oktatnak is. Ezt László is tapasztalta, alig volt sebészetből gyakorlati oktatásuk, egy keveset megtanultak varrni, de semmi több, mondta. A magánklinikán már előny volt a kora és az élettapasztalata, mert könnyeben szerzett ismerettségeket. “Eleve főorvos fejem van ránézésre”, jegyezte meg viccesen. A jó kapcsolatok az orvosi szakmában is fontosak a boldoguláshoz, így dőlnek el a jobb rezindensi helyek is, magyarázta.

László eredetileg szívsebésznek akart menni, de mivel nagyon kevés rezindenst vesznek fel erre a területre, ezért inkább az érsebészetet választotta. Ez szintén hiányszakmának számít, és hasonlóan bonyolult, sok társterületet kell hozzá ismerni. Egy éve dolgozik rezindensként a Honvédkórházban, még öt éve van hátra a képzési időből.

Ez azt jelenti, hogy László ötvenöt éves lesz, mikorra megszerzi a szakvizsgáját. “Ha meglesz a szakvizsgám, senki sem nézi majd, mikor végeztem.” A betegek most sem veszik észre, hogy egy rezindens, és nem egy végzett orvos áll velük szemben.

Az államiban jelképes a fizetés

Mivel László is kapja a hiányszakmás ösztöndíjat, ezért minimum addig kell Magyarországon dolgoznia, amennyi ideig kapta a rezindenseknek járó juttatást. (Ennek összege 150 ezer forint.) Neki ez nem jelent problémát, mert annak ellenére sem akar külföldön dolgozni, hogy a rezindensi ösztöndíjának többszörösét kereshetné meg máshol. A diszlexia miatt nehezen tanult nyelveket, nyelvvizsgája pedig nincs, de ha lenne rá lehetősége, akkor sem hagyná el az országot. Gyerekei is ide kötik, és bár nem keres jól, de nem hal éhen, mondta.

“Szeretem ezt az országot. Ez azért van így, mert három dologgal nem foglalkozom: politika, vallás és sport.”

Az egészségügy helyzete sem riasztja el, mert “az annyira pocsék, hogy ennél már csak jobb lehet.”

László fizetősként kezdte el az egyetemet, négy félév után átvették államilag finanszírozott képzésre. Így is horribilis pénzbe kerül az orvosi, talán sosem fog megtérülni a befektetett pénz, mondta. Egyszer évfolyamtársaival kiszámolta, hogy még a nem fizetős képzésen is több millió forintot emészt fel az egyetem elvégzése.

Nemcsak anyagilag hozott komoly áldozatokat azért, hogy orvos lehessen. Mint elmondta, gyakorlatilag nincs semmi szabadideje: továbbra is dolgozik a cégében, a kórházban körülbelül 8-11 órát tölt bent, olyan nincs, hogy nyolc óra munka után az ember leteszi a szikét, mondja. Ehhez jönnek még az ügyeletek, havonta minimum négyet kell elvállalnia, de nem ritka, hogy a négyből tíz lesz. Ha végez az állami kórházban, akkor sok kollégájához hasonlóan megy a magánegészségügybe dolgozni.

“Valamiből meg kell élnem, az állami egészségügyben jelképesek a fizetések.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Magyar Péter változtatott az eddigi stratégiáján, és nagyon komoly kockázatot vállalt
Szerinte az EP-választással nem vállalt olyan sokat a Tisza Párt politikusa, de abban, hogy önkormányzati helyekért indulnak, sokféle csapdahelyzetbe kerülhetnek.

Link másolása

Somogyi Zoltán politikai elemző szerint Magyar Péter taktikát váltott azzal, hogy a kampány közepén döntött úgy: részt vesz az önkormányzati választásokon is. Szerinte olyan hangulat állt elő, ami elragadta magával a politikust és a Tisza Pártot – fejtette ki a Népszavának.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter első három polgármester-jelöltjét olyan kerületekben (a VII.-ben, a XI.-ben és a XVIII.-ban) mutatta be, ahol jelenleg ellenzéki (DK-s) városvezetők irányítanak, ami miatt vitába került Dobrev Klárával, a párt vezető politikusával is.

Pénteken aztán bejelentette, hogy azonos számű jelöltet indítanak ellenzéki és fideszes vezetésű kerületekben is, igaz, mindeközben a Színes Erzsébetváros jelöltje, Lajos Béla közölte: mégsem a Tisza Párt színeiben indul a VII. kerületben.

Somogyi Zoltán szerint egyelőre csak annyit lehet biztosan állítani, hogy Magyar Péter eltér attól a stratégiától, amit eddig követett, és ami láthatóan jól működött. A NER-ből év elején kiszálló politikus eddig egyenlő távolságot igyekezett tartani Orbán Viktortól és Gyurcsány Ferenctől is, akikhez képest alternatívát igyekezett nyújtani. Azokat a választókat szólította meg, akiknek elegük van nemcsak a Fideszből, hanem abból az ellenzékből is, amely – a közvélemény egy része szerint – alkalmazkodott a kormányzati kívánalmakhoz.

Somogyi szerint ehhez a taktikához ideális volt az EP-választás, amivel egy „bent is vagyok, kint is vagyok” állapottal tudott belépni a politikai színtérre.

„Azzal, hogy elindul az önkormányzati választásokon, Magyar Péter feladja az eddig követett stratégiát”

– jelentette ki a politikai elemző.

Ezzel már nem tudja fenntartani azt a látszatot, hogy a jelenlegi pártstruktúra felett áll. „Ha túlságosan elmérgesedik a viszony a DK-val, akkor az szavazatveszteséget is okozhat Magyar Péter pártjának” – tette hozzá Somogyi. Szerinte az önkormányzatokban viszont napi szinten kell döntéseket hozni, a Tisza Párt politikusai nem kerülhetik el, hogy egy-egy adott ügyben együttműködjenek akár a Fidesszel, akár az ellenzéki pártokkal.

Hozzátette: Magyar Péternek felelősséget kell majd vállalnia azokért a politikusokért is, akik a Tisza Párt színeiben kerülnek be adott esetben önkormányzati testületekbe. A politikai elemző nem állítja, hogy az önkormányzati indulás feltétlenül rossz ötlet volt a pártvezető részéről, „de azt igen, hogy nagyon komoly kockázatokkal jár számára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Salát Gergely: Hszi Csin-ping kőkemény politikus, Orbán Viktorral nem arról fognak beszélgetni, milyen irányba kanyarodjon a Budapest-Belgrád vasút
Jól zár a kommunikáció, fogalmunk sincs, valójában mit fog itt csinálni kínai elnök - mondja a szakértő. Az viszont biztos, hogy amiről Orbán Viktorral megállapodnak, néhány éves távlatban meghatározó lehet a magyar-kínai kapcsolatokban.

Link másolása

Ma Magyarországra jön Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt vezetője, aki Franciaországból, illetve Szerbiából érkezik. A kínai elnököt 400 fős delegáció kíséri, és a magyar kormány történelmi jelentőségűnek tartja a látogatást. Azt, hogy pontosan miről lesz szó, milyen megállapodásokat írnak alá, egyelőre titokban tartják. De Kína az elmúlt években hatalmas befektetésekbe kezdett Magyarországon, elsősorban akkumulátorgyárakat, valamint autógyárakat telepít hozzánk, emellett javában készül a Belgrád-Budapest vasútvonal, amely az új kínai selyemútnak nevezett kereskedelmi útvonal fontos része lesz.

Magyarország tehát Kína egyik fontos európai partnerévé vált az elmúlt években.

Közben Kínának egyre több a konfliktusa az Euórópai Unióval, főleg gazdasági téren, Európa a saját gazdaságát, például autóiparát félti, globálisan pedig egyre feszültebb a viszony Kína és az Egyesült Államok között, Kína növekvő világpolitikai ambícióinak köszönhetően.

Arról, hogy mi a mostani látogatás tétje, Salát Gergellyel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének tanszékvezetőjével és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.

— Mi a jelentősége annak, hogy Hszi Csin-ping éppen most, személyesen Magyarországra jön?

— Húsz éve járt utoljára Magyarországon kínai elnök. Ez nyilván egy gesztus Magyarországnak, ami azt akarja mutatni, hogy megéri Kínával jóban lenni, mert ilyen gesztusokra számíthatunk. De itt természetesen nemcsak a gesztusokról van szó, hanem azokról a nagyon megelevenedett magyar-kínai, elsősorban befektetési kapcsolatokról is, amelyeket ezzel a látogatással Hszi Csin-png szentesít.

— Szimbolikus csupán ez a látogatás, vagy valóban eldőlnek most fontos kérdések?

— Azt gondolom, hogy a konkrét kérdések, hogy melyik cég hol fektet be, hány milliárdot, vagy milyen magas lesz a kerítés, ezeket már rég letárgyalták a szakemberek egymás között. Itt legfeljebb az általuk már kidolgozott szerződéseket fogják ünnepélyesen aláírni. A megbeszélés sokkal inkább a világ helyzetéről, az EU-kínai kapcsolatokról és annak a lehetőségeiről fog szólni Orbán Viktor és Hszi Csin-ping között.

Ők nem arról fognak beszélgetni, hogy milyen irányba kanyarodjon a Budapest-Belgrád vasút, hanem arról hogy mik az alapvető stratégia, geopolitikai érdekei a két országnak, illetve, mit lehet kezdeni az EU-kínai kapcsolatokkal, illetve abban milyen szerepet tud játszani Magyarország.

— Ugyanez elmondható Hszi Csin-ping franciaországi látogatásáról vagy a szerbiai útjáról?

— Mindegyik másról szól. Franciaországban egészen konkrét dolgokról kell megalkudni. Ott is feltételezem, hogy a geopolitikai viszony lesz a fő kérdés. Nyilván beszélni fognak az orosz háborúról és arról a nyugat-afrikai nyomulásról, amit Franciaország kárára az oroszok végeznek, de azért valószínűleg a kínai gazdasági érdekek is ott vannak mögötte. Nyilván beszélni fognak kereskedelmi és egyéb kapcsolatokról.

Emmanuel Macron az EU egyik első számú vezetője, bizonyos kérdésekben a kínai kapcsolatok szószólója, más kérdésekben, például az elektromos autók ellen indított dömping-eljárásban éppen, hogy a Kína elleni fellépés fő képviselője.

Ott nagyon komoly alkudozás megy majd mindenféle dömping-eljárásokról és egyebekről. Nyilván ilyen jellegű alkudozás Magyarországon nem lesz. A belgrádi látogatás pedig inkább egy gesztus. Ez pontosan a belgrádi kínai nagykövetség lebombázásának a 25. évfordulójára van időzítve. Ez egy üzenet az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, hogy „nem felejtünk”, üzenet Oroszországnak, hogy „nem fogunk barátkozni a NATO-val és Amerikával, számíthattok ránk”, és természetesen azért Szerbiában is vannak üzletek, amiket le kell tárgyalni.

— Magyarország valójában mennyire jelentős üzleti partner Kínának?

— Öt éve azt mondtam volna, hogy semennyire, vagy minimálisan. Most azt gondolom, hogy ezekkel a hatalmas befektetésekkel tényleg fontossá vált. Nyilván nem a világ legfontosabb országa, a kínai befektetések nagyrészt nem Magyarországra érkeznek, még Európán belül sem, de azért egy CATL, vagy egy BYD méretű gyár Kínából is látható.

— Nemrég arról jelent meg hír, hogy Hszi Csin-ping ellátogat Pécsre is, később ezt Szijjártó Péter álhírnek nevezte. Erről mit gondol, mi lehetett a háttérben?

— Megjelent hetekkel ezelőtt egy hír, hogy Pécsen is lesz egy nagy autógyár, majd ezt hirtelen törölték a hírportálokról. Most mindenki találgat.

Nagyon jól zár a kommunikáció mind a két oldalon, tehát fogalmunk nincs valójában arról, hogy mit fog itt csinálni Hszi Csin-ping és milyen megállapodásokat akarnak kötni. Ilyenkor elszaporodnak a pletykák.

Három nap múlva okosabbak leszünk.

— Milyen most Kína helyzete? Lehet olvasni gazdasági válságról, vagy arról, hogyan válnának az Egyesült Államok riválisává – mindebben hol tartanak most?

— Bőven vannak gazdasági problémák, de nincs válság. Azért öt százalékos gazdasági növekedést továbbra is fent tud tartani Kína. Bizonyos problémákat meg kell oldani, ezen rajta vannak, vagy rajta lesznek.

Nyilván a két számjegyű gazdasági növekedés időszaka soha nem fog visszatérni, de olyan modernizációs, csúcstechnológiai és innovációs programok zajlanak, hogy azért egy szép, számottevő ütemű gazdasági növekedést továbbra is fenn tud tartani.

Ahol éppen valami nagy probléma van, oda a kínai államnak van akkora ereje és kapacitása, hogy gyorsan tudnak sok erőforrást csoportosítani a tűzoltásra. Tehát nem lesz nagy válság.

— Hszi Csin-ping milyen politikus, mit hozott Kína számára?

— Kőkemény politikus, aki nem is feltétlenül a saját ambíciói miatt, hanem inkább a Kínai Kommunista Párt elitjének konszenzusa alapján összerántotta Kínát. A 90-es, 2000-es években rengeteg helyi kiskirály, milliárdos, oligarcha egymással ellentétes érdeke húzta szét az országot, ezeket letörte. Megint egy centralizált, kemény pártállam lett Kína.

Amikor eltűnő politikusokról hallani, akik talán előkerülnek később, talán nem, az is ennek a folyamatnak a része?

Természetesen a politikai harc, a centralizáció áldozatokkal jár.

— Az emberi jogi kérdésekben mi Hszi Csin-ping szerepe, illetve felelőssége?

— Az általános bekeményítés, centralizáció a nyugati értelemben vett emberi jogok visszavágásával jár. Most rosszabb a helyzet ebből a szempontból, nyugati szempontból Kínában, mint mondjuk 15 éve. Azt gondolom, hogy ez a kínai pártelit politikájának a része. Egészen egyszerűen nem akarnak a szovjet kommunista párt sorsára jutni – ezt ki is mondták. Azt gondolják, hogy ahhoz, hogy a párt megőrizze a hatalmát, most egy keményebb időszakra van szükség.

— A kínai elnök mostani magyarországi látogatásának milyen távlatban lehet jelentősége, milyen távlatban határozhatja meg azt, hogy a két ország viszonya hogyan alakul?

— Ez néhány éves távlatban lehet meghatározó. Azt, hogy mondjuk a következő egy-két-három-négy évben milyen befektetések fognak idejönni, milyen pénzügyi konstrukcióval fog együttműködni a két ország, erre meghatározó lesz. De öt év múlva nyilván teljesen más lesz a világ, mint most, tehát akkor lehet, hogy megint teljesen újra kell gondolni az egészet.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Rengeteg buktatója van az új otthonfelújítási támogatásnak, szakértővel vettük végig, mire kell figyelni
Akinek például más hitele is van, elbukhat a hitelbírálaton, akinél pedig nem valósul meg a 30 százalékos energiahatékonyság-növekedés, mert például korábban már volt nála kazáncsere, nem kapja meg a támogatást, hiába végeztette el a beruházást.

Link másolása

Új otthonfelújítási program indult az idén, amely gyökeresen különbözik az eddig ugyanezen a néven futó kedvezményes lehetőségtől. Amíg a korábbi támogatás hazai költségvetési forrásokból, normatív alapon történt, azaz gyakorlatilag mindenki, aki eleget tett a támogatási feltételeknek biztosan meg is kapta a támogatást, a mostani támogatás 108 milliárd forintnyi Európai Uniós forrásból valósul meg, meghatározott (elég szűkös) keretösszegből.

A program Magyarországon közel 20 ezer régi építésű családi ház felújítását teszi lehetővé, várhatóan júniusban indul el.

Arról, hogy kinek érdemes pályáznia rá, Tóth Leventével, a Bank360 munkatársával beszélgettünk.

– Kik azok, akiknek érdemes igénybe venni az új otthonfelújítási támogatást?

– Az első otthonfelújítási támogatásnál hatékonysági feltétel nem is volt, így azt nem csak energiahatékonysági felújításra lehetett felhasználni, hanem bármit lehetett belőle csinálni, amit akart az igénylő, akár szobafestést is. Most 1990-ig megépült családi házakkal lehet pályázni. Akinek ilyen háza van, annak mindenképpen érdemes megfontolni, hogy igénybe vegye, de tudnia kell, hogy ezt a támogatást csak energiatakarékossági beruházásra lehet igénybe venni, azaz meg van határozva az a négy tevékenységi kör, amit megcsinálhat. Ami még fontos, hogy

el kell érni 30 százalék energiamegtakarítást, amit igazolni is kell. Ha valaki megcsinálja a beruházást, de nem éri el a 30 százalékot, akkor nem kap támogatást, illetve amit kapott, azt bizony vissza kell fizetni.

Tehát itt kőkemény eredményességi kritérium van. Az elején kell csinálni egy energiatanúsítványt, hogy mi a kiinduló állapot, majd a végén is egyet, és abban az energetikai tanúsítványban ott kell lennie, hogy legalább a 30 százalék energiaigény-csökkenés megvan, mert csak ekkor kapja meg valaki a támogatást. Az újdonság, eddig nem volt róla szó, de most a kiírásban már benne van, hogy ha valaki esetleg eléri a 40%-ot megtakarításban, akkor a vissza nem térítendő támogatás 5%-kal növekedhet, tehát még egy plusz ösztönzés is belekerült a minél nagyobb megtakarításra. Ebből a pénzből egy olyan ingatlannál, ahol eddig nem nagyon végeztek ilyen jellegű felújítást, ennyi megtakarítás elérhető, ez a követelmény teljesíthető. Ha már esetleg korábban végeztek valamit, akár egy kazán felújítást, akár nyílászáró-cserét, vagy szigetelést, akkor viszoont alaposan meg kell nézni, hogy további beruházásokkal elérhető-e ennyi, mert ez egy olyan szabály, amire nagyon figyelni kell, mert bukhatja rajta akár az egész támogatást is valaki.

– Tehát akkor itt csak precízen, energetikus bevonásával érdemes pályázni?

– Itt nem babra megy a játék, mert a végén kiderülhet, hogy megcsináltak egy 6 vagy 7 milliós beruházást, de csak 25%-kal csökkent az energiaigény. Akkor saját zsebből kell az egészet állni. Tehát már a tervezésnél biztosra kell menni, hogy amit és ahogy megvalósítanak az adott háznál, azzal elérhető a megfelelő mértékű energiamegtakarítás.

– Az egymilliós kötelező önerőt eddig, ha a pályázónak nem volt ennyi pénze, kedvezményes banki hitellel meg lehetett oldani. Mos is lehetséges ilyen megoldás?

– Finanszírozási szempontból is másképpen működik ez a lakásfelújítás, mint az első. Ott a támogatás maximum 3 millió forint volt, ami a beruházásnak az 50 százaléka lehetett. Emellé, ha valaki akart, akkor fölvehetett egy kedvezményes kamatozású hitelt, tehát tudta finanszírozni a másik felét, vagy akár az egészet előre ebből. Ez most egy más típusú rendszer.

Itt a hitelt és a támogatást együtt kell fölvenni, tehát nem választhat valaki, hogy csak a támogatást akarja, vagy csak a hitelt.

Ha valaki igényli ezt a támogatást, ezeket együtt kell igényelnie, és a maximum 6 milliós összeg attól függően oszlik meg a hitel és a vissza nem térítendő támogatás között, hogy személyesen az igénylőnek milyenek a jövedelmi viszonyai, illetve hogy ott, ahol igényli, annak a járásnak milyen az átlagos jövedelmi viszonya. Tehát legjobb esetben fel lehet venni 3,5 millió forint közvetlen támogatást, ami vissza nem térítendő. Ebben az esetben 2,5 millió a hitel. Ha pedig valakinek magas a fizetése, vagy abban a járásban, ahol él, magasak a jövedelmi viszonyok, akkor ezek a számok fordítva lesznek. Tehát 2,5 millió lehet a vissza nem térítendő támogatás és 3,5 millió a hitel. Lehet ennél kisebb összegben is igénybe venni, tehát nem kell okvetlen megvalósítani a 6 millió plusz 1 millió forintos beruházást.

Ha valaki kisebb összegű beruházást valósít meg, akkor arányosan minden kevesebb, azaz az önrész is kevesebb, mint egymillió.

Azért arra lehet számítani, hogy a többség igénybe fogja venni a teljes, vagy megközelítőleg a teljes összeget, mert azt, hogy valaki 30 százalékot elérjen energiamegtakarításban, egy-két milliós felújítással nem lehet megcsinálni. Az is egy lényeges szempont, bár nincs benne a kiírásban, de a banki és a jegybanki gyakorlatban benne van, hogy nem támogatja a jegybank azt, hogy ilyen esetben az önerőt hitelből teremtsék elő.

– Éppen ezzel viszont nagyon sokan kiesnek, akiknek nincsen ennyi megtakarítása.

– Valóban kiesnek azok, akik az önerőt nem tudják felmutatni. Az sem egyszerű dolog, hogy pontosan hogy is kapja majd meg valaki ezt a támogatást, mert ugye lehet, hogy ha több darabban valósul meg, több fejlesztés valósul meg, akkor neki közben esetleg finanszírozni kell az adott részt. Az első lakásfelújítási támogatás utófinanszírozott volt. Tehát ott akkor kapta meg valaki a pénzt, ha már kész volt a beruházás, benyújtotta a számlákat, és ez alapján fizetett neki az állam. Itt a mostani támogatásnál kétféle lehetőség van. Az egyik ugyanez az utófinanszírozás, hogy elkészül a beruházás, megvannak a számlák, igazolják a 30 százalékos energiahatékonysági növekedést és ez alapján megkapja valaki a támogatást. A másik, hogy úgynevezett szállítói teljesítés van, tehát a bank nem az igénylőnek fizeti a pénzt, hanem azoknak a szállítóknak, akik elvégzik a munkát. Ebben az esetben be kell nyújtani a számlát, azt ellenőrzik, hogy rendben van-e, és a vállalkozó kapja meg közvetlenül a pénzt. Ezt is meg kell majd fontolni, hogy valaki melyiket választja. Nyilván egy hosszabb, többlépcsős, többszereplős felújításnál kérdés lehet az, hogy

például valaki már megcsináltatja egy vállalkozással a gázkazán felújítást, akkor a vállalkozó már várja, hogy fizesse ki neki az összeget, miközben mondjuk a homlokzatfelújítás meg két hónap múlva kezdődik.

Tehát nem csak az önerő a kérdés, az egymillió, hanem az is, hogy hosszabb, több időt igénybe vevő beruházás során hogyan és ki finanszírozza azt.

– Akik energiaszegénységben élnek, és kifejezetten drámai helyzetbe kerülnek időnként, hogy fűtsenek-e vagy egyenek, ezek szerint kiesnek ebből a támogatásból?

– A bank, amely befogadja az igénylést, egy hitelbírálatot fog elvégezni. Az igénylőnek tehát hitelképesnek kell lenni banki értelemben. A bank meg fogja vizsgálni azt, hogy megvan-e a törlesztési képessége az igénylőnek. Például, ha nincs rendszeres jövedelme, vagy más hiteleket is fizet, akkor ezzel az új hitellel együtt már nem adhat neki ekkora hitelt a bank. Továbbá nem lehet rajta a KHR listán, nem lehet tartós közüzemi tartozása.

Aki energiaszegénységben él, az nem csak az önrészt nem tudja előteremteni, de azzal is lehet gondja, hogy már több hitelt fizet, és ez az új hitel már nem férne bele a jövedelmébe.

Önmagában ennek a hitelnek a törlesztőrészlete nem vészesen sok, 31-32 ezer forint, attól függően, hogy mennyi lesz a hitelrész, de ha már mellette más hiteleket is fizet valaki, el van adósodva, akkor az is lehet, hogy ez a plusz törlesztés már nem fér bele a törlesztési képességébe. És még egy szempont: az egész beruházásnak az előkészítése, kivitelezése, az ezzel kapcsolatos ügymenet nem egyszerű. Ez is sok energiaszegénységben élőt elrettenthet attól, hogy belevágjon. Ugyan van állami segítség, valamennyire ezt igénybe lehet venni, ennek ellenére valóban lehet arra számítani, hogy pontosan azok, akiknek a legnagyobb szüksége lenne erre a segítségre, ők tudják majd a legkevésbé igénybe venni ezt, már csak azért is, mert most összesen 20, maximum 30 ezer ingatlan lehet az, amelyik a keretbe belefér.

Nyilván azok, akiknek megvan erre a pénzük, az önrészük, vagy akik jobban tudnak ilyen hiteleket előkészíteni, azok fognak először pályázni.

Számítani lehet arra, hogy akár napok, vagy egy-két hét alatt is annyi igénylés fut be, ami kimeríti a keretet. Ha valaki komolyan pályázni akar, akkor érdemes már most energiatanúsítványt csináltatni, nehogy az történjen, hogy amikor május 25-én keres tanúsítót, addigra azok tele lesznek munkával, és csak június közepére tudják vállalni a tanúsítást. Illetve akkor, amikor kihirdetik az MFB pontokat, hogy hol lehet konkrétan beadni a pályázatokat, érdemes időpontot foglalni már előre, esetleg előre tájékozódni a banknál is, hogy pontosan majd mit várnak el tőle. Én egyértelműen arra számítok, hogy nagy lesz a tumultus június elején. Túl sok a lehetséges pályázó, igénylő, és túl kicsi a keret.

– Ez a pályázat csak fosszilis fűtésre ad támogatást. Egy korszerűbb gázkazánra. Miköben Magyarország törvényben rögzítette a 2050-re vonatkozó karbonsemlegességi célt, amely összhangban áll az EU nettó nulla kibocsátási stratégiájával. Jó dolog, hogy ezekben a házakban bebetonozzuk a gázfűtést, a széndioxid kibocsátással együtt?

– Az elmúlt két-három évben azért számos olyan pályázat volt, aminél az alternatív fűtési rendszereknek a beépítése volt a fókusz, van egy másik napelemes pályázat, és az az elsőnél még hőszivattyúra is lehetett pályázni. Az első lakásfelújítási támogatásnál is lehetett ilyen beruházásokat tenni. Azt gondolom, hogy ez a pályázat inkább azoknak van, akiknél valóban nagyon gyenge az ingatlanjuk energiahatékonysága, és önmagában már az alapvető korszerűsítések elvégzésével, tehát szigeteléssel, nyílászáró-cserével már elérhető egy nagy előrelépés.

Ehhez képest a fűtési rendszer teljes átállítása, nagyon jelentős többletköltség lenne, ami ebbe egyszerűen nem fér bele. Persze lehet mondani, hogy jó lenne, ha lecserélnék a gázt, vagy a vegyes tüzelésű kazánt.

De úgy gondolom, hogy most a reális az, hogy az a sok-sok nagyon gyenge hatékonyságú ingatlan, melyek az elmúlt években nem tudtak részt venni ezeken a pályázatokon különböző okokból, legalább tegyék meg az alapvető lépéseket az energiahatékonyság irányába. Kétségtelen, hogy attól még gázfűtéses marad az a ház, ha egy korszerűbb gázkazán kerül bele, de azért nagyon nem mindegy, hogy mennyi fogy el a gázból.

– Most 2024 van. Mire ez a pályázat kifut, lesz 2027. Évente körülbelül 100 ezer lakást kellene ahhoz felújítani, ahhoz, hogy 2050-ig elérjük a karbonsemlegességet, amihez ezekkel a felújításokkal nem sokkal kerülünk közelebb.

– Az nyilvánvaló, hogy 20 ezer ingatlan csepp a tengerben. Ezt azért tudni kell, hogy ez egy uniós finanszírozású program. Az uniós finanszírozású programból ennyi pénz van. Annak ellenére, hogy ezek fosszilis energiájú ingatlanok maradnak, azért

fontosnak tartom, hogy legyenek ilyen pályázatok is, hiszen most mondhatjuk valakinek, hogy térjen át napelemre, elektromos fűtésre, hőszivattyúra, de egy ilyen átállásnak egészen más a beruházási igénye.

Akinek a háza még szigeteletlen és régi ablakos, és egy 40 éves gázkazán van benne, az zabálja az energiát. Ott az is hatalmas nagy lépés, hogy egyáltalán a hőenergiatakarékossági alapok meglegyenek az ingatlannál.

– Minden pályázatnál azt figyelhettük meg, hogy árfelhajtó hatása is van annak, ha megjelenik egy ilyen támogatás. Van lehetőség arra, hogy ne azok tegyék el a a támogatás jelentős részét, akiknek vastagon fog a ceruzája?

– Vannak költségelszámolási kritériumok. Egyrészt ez a 20 ezer támogatás valójában nem olyan sok, mint a korábbi támogatásoknál, akár a lakásfelújítási támogatásnál is, akár a napelemesnél. Akkor az valóban probléma volt, hogy hirtelen rengeteg megrendelés zúdult a piacra, és ennek volt is árfelhajtó hatása. De természetesen ennek a 20 ezernek is lehet árfelhajtó hatása.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Az érvényes törvényeket nem tartja be maga a magyar állam” - hiába a bírósági ítélet, továbbra sem áll le a gödi akkumulátorgyár
Miközben egy eldugult csatorna miatt magzatkárosító oldószer került a gödi Samsung-gyár által is használt kommunális szennyvízcsatornába, és bírósági ítélet van arról, hogy le kell állniuk, minden megy tovább.

Link másolása

Február 21-én a Göd-ÉRT Egyesület riasztotta a Greenpeace szakértőit, hogy nagy mennyiségű szennyvíz folyt ki a Gödön működő Samsung SDI akkumulátorgyár melletti termőföldre. A vizsgálatokból kiderült, a minták magzatkárosító anyagot, 200 mikrogramm/liter mennyiségű NMP-oldószert tartalmaznak. A helyi vízművek szerint egy dugulás miatt folyt ki a termőföldre a gödi gyár szennyvize. A történteknek egyelőre semmilyen következménye sincs.

Pedig a gyárnak egy bírósági ítélet alapján már május elején le kellett volna állnia.

A Budapest Környéki Törvényszék ugyanis egy bírósági per kapcsán ideiglenesen felfüggesztette a gödi akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét. A bíróság szerint az engedélyt korábban kiadó kormányhivatal nem vette figyelembe az üzem évek óta fennálló zajszennyezését, emellett rendkívül megengedőnek bizonyult a levegő- és vízszennyezés, valamint a gyártás során keletkező akkumulátor-hulladék ügyében is. A bírósági döntés értelmében a gyárnak a végleges ítélethozatalig le kellene állítania a termelést. De hiába írtak levelet a pert indító civilek a gyárnak és a kormányhivatalnak, semmi sem történt. Erről beszélgettünk Szaszkó Andreával, a Göd-ÉRT Egyesület alelnökével.

– Elmondaná pontosan, hogy mi a helyzet?

– 2023 december elején úgy határozott a kormányhivatal zöldhatósága, hogy a Samsung SDI megkaphatja tíz évre a környezethasználati engedélyt. Tette ezt annak ellenére, hogy mi az eljárás során több kifogást is emeltünk. Felfedeztük, hogy volt már talajszennyezés, levegőszennyezés, magában a dokumentációban hiányosnak ítéltük a hulladékgazdálkodási problémák kezelésére tett lépéseket, és nem kaptunk megfelelő választ az észrevételeinkre, valamint a kérdéseinkre. Ennek ellenére a Samsung megkapta 10 évre ezt az engedélyt, amit mi még abban az évben meg is támadtunk.

A keresetünket befogadta a bíróság, de mivel azóta is folytatja a környezethasználatot, sőt a szennyezést is a gyár, ezért mi jogvédelmet kértünk a bíróságtól, amit meg is kaptunk.

Egyelőre a környezethasználati engedéllyel kapcsolatos jogi eljárás maga nem kezdődött el. A tárgyalás első napját még nem tűzték ki, bár már majdnem fél éve beadtuk a keresetet. Tehát ez most még csak egy kérés volt a részünkről, hogy kapjuk meg a jogvédelmet, azért, hogy ne legyünk kitéve a Samsung ártalmainak. A bíróság döntése azt jelenti, hogy jelen pillanatban nincsen hatályos környezethasználati engedélye a Samsung-gyárnak.

– Ennek az engedélynek a híján nem működhetne a gyár?

– Igen, a jogerős bírósági ítéletig nem működhetne.

– A Samsung SDI ezt az ítéletet kommentálta, vagy tudomásul vette?

– Az én tudomásom szerint a Samsung erre még senkinek sehogy nem reagált. Mi természetesen a Samsungnak is küldtünk levelet, és a kormányhivatalnak is küldtünk egy levelet, hogy szólítsa fel a Samsungot a működés felfüggesztésére, semelyikre nem kaptunk választ idáig.

– Amióta üzemel a gyár, ért-e bárkit bármilyen fokú egészségkárosodás, ami egyértelműen és bizonyíthatóan a gyár miatt történt?

– Ezt nem tudhatjuk, tudniillik nem történtek ilyen vizsgálatok. Annak ellenére sem, hogy magának a szennyezésnek a tényét nem tagadják. Egyedül a talajvíz kapcsán nem kötötték össze a gyárral magát a környezetszennyezést, amit a Göd-ÉRT Egyesület analizált a kutakból.

Nem tartotta szükségesnek a kormányhivatal, hogy kivizsgálja, hogy valóban a gyárból származik-e. Ott viszont semmilyen más ipari termelőegység nincsen, amely NMP-t használna. Leállították a vizsgálatokat, ez azóta nem bizonyítható.

A levegőszennyezés ténye viszont egyértelmű, hiszen a levegőszennyezési adatok idén év elején felkerültek az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer oldalára. Igaz, ezeknek már réges-régen ott kellett volna lenniük. Nagyon sok erőfeszítésünkbe került az, hogy megtudjuk, egyáltalán milyen szennyezőanyagokról van szó, mert

a közadatigényléseinkre adott válaszokban ki volt takarva a veszélyes anyagok neve.

Tehát ezt is meg kellett reklamálnunk, hogy egyáltalán megtudjuk, milyen anyagok kerültek nagy mennyiségben a levegőbe.

– Mire hivatkoztak, amikor kitakarták ezeknek az anyagoknak a nevét?

– Nem szoktak hivatkozni semmire. De ezek közérdekű adatok, miután alaptörvényben rögzített jogunk, hogy megismerjük azt, hogy milyen környezeti hatások érnek minket. A környezethez tartozó információkhoz való jog alapjog.

– Ezeknek a szennyező anyagoknak, amiket kitakartak, de aztán végül megismerhettek, milyen lehetséges egészségkárosító hatásuk van?

– Az NMP vonatkozásában derült ki nagyon nagy szennyezés. Az egészben az az érdekes, hogy az NMP-nek a levegőben tolerálható határértéke csak idéntől van meghatározva. 2 mg/köbméter lehetne. 2021-es adatok szerint viszont

ennek a 75-szöröse került a levegőbe. Miközben tudott volt, hogy az NMP, vagyis N-metil-2 pirolidon egy nyálkahártya-gyulladást okozó és magzatkárosító anyag.

Tehát a reprodukciós működésre keményen toxikus mennyiség volt. Azt viszont nem lehet tudni, hogy kinek és milyen egészségügyi károsodása lett emiatt, hiszen ez két éves adat, másrészt erre vonatkozó vizsgálatok vagy szűrések sem történtek itt Gödön soha. Meg se próbálták összefüggésbe hozni vagy kutatni, hogy milyen hatása lehet, mennyire növekedett meg egy bizonyos betegségszám, amióta a Samsung SDI ezen kibocsátásait dokumentálták.

– Ezeket az adatokat a környező egészségügyi intézményektől közérdekű adatigényléssel nem lehetne megszerezni?

– Nem, mert ezek az egészségügyi adatok nem közadatok. Hallottunk magánemberektől szörnyű dolgokat, de addig, amíg nincs bizonyító erejű információ a birtokunkban, nem nyilatkozhatunk erről. Próbáljuk a hitelességünket mi is megőrizni.

– Ha ez a jogi helyzet jelenleg, tehát elvileg állnia kellene a gyárnak a jogerős bírósági döntésig, de nem utal semmi arra, hogy a Samsung SDI-nek szándékában lenne leállítani a gyárat ideiglenesen, akkor önöknek milyen jogi lehetőségük van még érvényt szerezni a döntésnek?

– Ez nagyon nehéz helyzet, mert

amit látunk, az az, hogy az érvényes törvényeket nem tartja be maga a magyar állam.

A kormányhivatal, amely a magyar államot képviseli, alperes a perünkben. Kérdés, hogy a jog most így mennyit ér. Nem tudjuk. Mi ennek ellenére nem fejezzük be ezt a küzdelmet, és mindent el fogunk követni. Ha így nem sikerül, akkor más módon gyakorlunk nyomást, mert ezt egyszerűen nem lehet így elfogadni.

– Milyen hatásos terveik vannak, ami mondjuk többet ér, mint egy bírósági határozat?

– Erről nem szeretnék most részletesen beszélni. Mi jóindulatúan állunk a kormányhivatalhoz, és még reméljük azt, hogy megtörténik, amit kértünk, és felfüggesztik a Samsung-gyár működését.

– Hány embert tudnak mozgósítani?

– Tavaly áprilisban volt egy tüntetésünk. A Göd-ÉRT Egyesület körülbelül 50-60 emberből áll, de 500 ember volt ezen a tüntetésen. Persze nyilván az adott politikai helyzettől is függ, hogy mennyire marad fókuszban a téma, mennyire érzékenyek rá az emberek, de miután az ország területein egyre-másra jelentik be az újabb és újabb beruházásokat, és a Göd-ÉRT Egyesület kezdeményezésével létrejött az Akkumulátorkárosult Települések Igazáért nevű ernyőszervezet, tehát most már nemcsak a gödiekre számíthatunk.

Ha ilyesmit meghirdetünk, van elég szövetségesünk ahhoz, hogy eredményre vezessen egy akció.

De ne menjünk ennyire előre, mi még bízunk benne, hogy a kormányhivatal annak rendje és módja szerint jogszerűen megteszi a lépéseket ahhoz, hogy mi itt Gödön biztonságban és egészségben élhessünk.

Az egyesület állításaival kapcsolatban a múlt hét közepén kérdéseket küldtünk el a gödi Samsung SDI gyárnak és a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak. Ha érkezik válasz, cikkünket frissítjük.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: